Agrometeorológia

Namost a gombászós furum legyen inkább a bioszféra...

Hihetetlen, hogy itt meg a környéken sehol nincs vargánya. Hétvégén szedtünk csomó őzlábat, meg rókát. Vargánya egy szem se. 
Második éve nem szedtem "igazit". Zala meg kutya messze van...

A hét végén zalai léptékű vargánya kaszálás, kb 10 kg, a ház 200 méteres körzetében. Amit nem ettünk meg, meg nem fért a fagyasztóba, azt olajban rajtuk el. Még csak kukacos sem volt egyik sem.

Boch kobak körte. Vagy még felénk hívják "piszkos körte"  Szépen néznek ki, kicsi fertő (varasodásra közepesen fogékony) nem baj. A nyári szárazság betett minden növénynek.

No így néznek ki megérve, jobb években 10-11 centi az átlagos méret, most csak  kb. 15-20%-uk éri el vagy haladja meg ezt. Ahhoz képest, hogy augusztusban mennyi volt  a fán majdhogynem csalódást kéne éreznem de inkább örülök, hogy ennyi is maradt. Kb. 150 l. cefre lesz belőle szemben a legutóbbi rekord terméssel, amikor 2 fáról 360-380 l. lett. A nyári szársazság és a körterozsda együttesen lehet az okozója a terméscsökkenésnek.

Megint volt eső, 1,4 mm. az éjjel.
Szóval elsőre lefújva van a paprika, de holnap ( 4 napra rá) megint kap egy kis rezes-szulfidot, hogy ne rohadjon be a magház, meg az egész termés.
Képek benti: képek kinti: az első képen a fehér csillogás a vaku fénye, nem betegség.

A mostani napos esők kezdik kifogni a paprikáimon is.  Egy hete leszedett piros habaneró papik kezdenek szivacsosodni, és rohadni, hiába van felfűzve.
A belső magház feketéllik, penészedik. Meg a tegnapi jégeső is elkalapálta a levelket- zöld termést.
Megoldás?
Ma vettem a gazdaboltban egy flaska rézszulfát szert, jó vastag 2550 forintér, de elolvasva semmi felhasználási leírás nincs rajta. 
Képek:
Esetleg tapasztalt hozzászóló válaszolhatna (csilikert) tag.
Ja a felhaszálás interneten letöltve:
Link

Pap körte. Okt.végéig fogyasztható, nem olyan aromás.

Én tavasszal már saláta helyett (ami nem nagyon akar kinőni a porban) ragadós galajt, meg (kövér) porcsint szoktam enni. A porcsint 1-2 ágyásban meghagytam talajtakarónak is. Mindkettő meglehetősen egészséges is és nem utolsósorban nem kell hozzá vegyszer (bár nálunk semmihez sem kell ).
Japánbirsre valaki tud jó receptet?

A körte fajtája ismeretlen, nagy, 100-as égő méretű, nagyon vékony héjú és nem jellegzetes ízű a termés. Messze nem olyan aromás mint a vilmos.
Az utolsó mondatról: némelyik levélen 2-3 fertőzött rész is van, összességében kitehetik a levél 20-át is a megvastagodás pedig 2-4mm-es, szemben a levél 1 mm alatti vastagságával. Így lehetséges, hogy az erősen fertőzött levelek beteg része nagyobb súlyú mint egy egészséges levél...

Ez jellemzője a körtéknek. Bos-kobak? vagy kései fajta. A rézgálicos 0,3- 0,5%-os permet meg még tartósitja is pár hétig.
Az utolsó mondatot nem értem...

Nem estek le, csak jó "szeplősek".
Egyébként az is elképzelhető, hogy a csökkent levélfelület miatt érik lassabban. Meg ki kellett termelnie a fának azt a sok-sok-kiló megvastagodott levélrészt is. A vastagodások  2-4 mm-esek, lehet, hogy nagyobb a súlyuk mint az egész levélé...

Jó a kolléga meglátása, körte-szilva rozsda. Nálam is volt az elmúlt átkosban, kb. 5 éve. Aszt hittem, valami kártevő fehér tojásai a levél fonákán, de nem.  Rézgálic áztatóan, egyik nap estefelé.
A körte félárnyékos, hidegebb klímát szereti, a mostani extrém hosszú hőség, és légszárazság betett neki.  Máskor 2-3 naponta öntözd, hogy birjon felvenni nedvességet. ( még jó, hogy nem hullott le az egész körte.)

Köszi!
10000-es számú beteg levél van. A körte meg nem érik. Én nem tudom hogy van ez: mióta "melegebbek" a nyarak, később érik a körte. 2 hetes késésben van az átlagoshoz képest és tavaly is késett. (Lehet, hogy a száraz légtömeg miatti hidegebb éjszakék vetik vissza az érést.)

Körterozsda. Sajnos ismerős a látvány...

Szóbeli vállveregetés kaphat, aki megmondja nekem, hogy mi a fene ez a körtefán:
(Bocsi a borzalmas minőségért, régi a fényképezőgépem, ráadásul el is romlott, mert újabban csíkoz.)
A barna megvastagodásokból fehér cuccok állnak ki (talán a tehéntőgy hasonlít rá leginkább) olyan mintha lárvák lennének de nem, csak száraz levedlett (?) bőrök.

köszi

Peretta. De abból elég 1 is.

Hú de jó lenne kiváltani a sok semmitmondó ártalmas pénzrabló gyógyszert, a lábunk előtt megtermett vad- és gyógynövényekkel!
Pedig nagyon sok van. Az elkészítési módok lehetnek konyhaiak, vagy "háztáji alap laborban jártas" oklevéllel rendelkezőknek.
A sok elismert gyógynövényes, és doktorok, mint akiket  be- szkennelnek egy csoda- tabletta megvételre, -abban esetleg van 3-4 leírt gyógynövény, de  hülye  9900 Ft./ akkciós áron, pont máig érvényes kuponnal, szerencsekerék forgatással ami mindig a 50%-on áll meg.. Na elszáll a maradék 68 éves agyam!
Na szedjük össze a maradék eszünket.

Szeretnék anyukámhoz egy- két tő fügét ültetni mert nagyon szereti. Milyen fajtát keressek ami be is érik nála? A Jászságban lakik.

Sok  "gyom" ehető. Egyzer ettem egy barátuknál igen finom ételt, aminek egyik fő alkotója a laboda volt (spenót féle). A porcsin is finom salátának és ebben az aszályos időben is szépen nő. Amikor nem volt mit enni anno a sulymot is kiszedték a vízből (ma ritka csemege, és védett is), a tölgy terméséből is lehet tápláló ételt készíteni (idén ez sem nagyon termett erre).

Most hallottam,  hogy az Unijó  emberi  fogyasztásra  alkalmas élelmiszerré  minősítette  a  vízidarát.
Azt,  hogy a  békalencsére is  kiterjed-e, nem  tudom még.
Érdekes  lenne  tudni, (sajnos nem  tudom  konkrétan)  vajjon  a  halgazdaságok hogy  viszonyulnak  a  békalencséhez. Leárnyékolja  a  vizet, ezáltal a  lebegő  algákat  kordában  tartja, és éjjel az oxigént  a  felszínről (levegőből) veszi  föl... könnyű lehalászni, és magába  gyűjti  a foszfort, nitrogént is.
Békalencsés kísérletről  még  nem  tudok  cikket  referálni  Nektek,  de  azt  hallottam,  hogy  magyar  szabadalom  alapján, valahol  a  trópusokon  paradicsomot  termeltek halastavakon.  Ott  is  játszott  az  árnyékolás,  N-P felvétel, és a  levegőből  való  éjjeli O2 felvétel;  évek  során,  talán  már  tapasztalatok  is  vannak  ezzel  a   "permakultúrás"  rendszerrel.

Levegőztetni  is  jó lenne a  halastavakat, például napenergiával, elképzelhető, hogy fel  tudnák  venni (akár víz-szivattyúzásra, -utánpótlásra, akár  vízforgatásra)  a  napsütéses  túltermelt  áramokat, esetleg  még a  felhasználás  ingadozása miatt megmaradó éjjeli  áram  egy  részét is. (najó, télen  fűteni  kell  az  éjjeli  árammal,  de  olyankor  a halastavak  alszanak.) 
-és  itt  elsősorban  az anaerob  N-P anyagcsere megelőzésére  gondolok, és az  anyagcsere  termékek  kiszellőztetésére. Akkor  talán a  tavak,  túlélnék akár  egyheti  felhős  időszak  oxigén-hiányát  is...  Tudom,  komplex probléma, és  van  szép  szakirodalma, és  hozzáértő kutatógárda a tengerbiológusok  között is és  itthon is. - de  sajnos  olyat is  láttunk már, hogy  a  hozzáértők  a szakmaközi  dolgokat, fontolva-haladósan kezelték, inkább  mintsem  egymással  összefogva  és  rendszerben  gondolkodva 

Vejemék mórahalmi udvarán is szépen hoz a füge. Ez most tényleg a M.országi fügék éve. Előzőleg ugye az elfagyás miatt gyengültek, de most kánaán. De azért egy 2 vödör 10-20 liter/ 6 nap elég nekik.
Nagy a szárazság erre felé is, ez látszik a levelek befelé kanalosodnak, védik magukat a légköri aszály ellen.
A képek még a semmi/ hónap idején, júliusban készültek.
Képek:

Reggel jól beöntöztem. Délután leszakadt az ég Gyulán. Majd kettes létráról szüretelek. 

Valóban óriási  gyökeret  fejleszt,
áldott Szomszédasszony évek  óta  nevelget  alatta boróka  dugványokat,
körbe a kert  borókával, már formára metszhetők,
de a füge alatt  nem  ered meg akármit ha  csinálunk  vele.
(Körbe a többit  is  Ő gyökereztette, embernyi  magasak  némelyik,
szép 90 cm  széles sövény  alakul  belőlük, csak  a  füge mellett  kopasz

Nem-nem!
A víz a növekedést erősíti, minél több vizet kap, annál jobban nő, és a növekedés az érést hátráltatja.
Minél kevesebb vizet kap, annál jobban érik.
Persze ki ne száradjon aszályos időben, de nem kell ekkora fügének sok víz.
Óriási gyökeret fejleszt, összeszedi a vizet!
A horvát tengerparton a hegyoldalban a sziklák között, baromi száraz viszonyok között senki sem öntözi őket és beérik mind.

Ahány vödör  vizet  adsz  neki,  annyi  x2 kiló  fügét  beérlel. Addig  vár  a  kis  zöldekkel. Itassad, tudod a  tempóját  is  szabályozni. Miénk  így  műxik.

Köszi! 
Volt rajta néhány áttelet szem, de mire nyár elejére az évben először lejöttünk, már csak a darazsak ették, meg a földön láttam maradványokat.
Akkor várunk türelemmel. 

Jó nagy bokor lett belőle! 
Elsőtermés volt rajta?
Ha most nem érik még, akkor nem korai érésű fajta, az biztos, mert nálunk már telibe érik  2 hete.
De messze van még a szeptember vége, addig még majd beérik egy része.

2019-ben vettük a fügénket:

3 év alatt 3 méter magasra nőtt és tele van. Tavaly néhány szemet ettünk róla, most úgy néz ki, hogy rengeteg lesz. Amúgy mikorra várható, hogy beérjen? Szeptember, október? Kemény zöld gubó az összes, a legnagyobbak is. 
Floo mester vagy más fügés írhat bátran, hogy ez így rendben van-e. 



Köszönöm Nyúlpesta,tanulságos videjó.

Újabban, és szerintem jó gondolat, a talajmüvelés "szelvényekre osztva"- térkép-  féle megközelítése. Megközelítés= javaslat,  talányok verziója.
Volt itt egy vállalkozói nyilatkozat, vegyük "megközelítésnek, hogy az aszályos területeken, de még jobban a talajszerkezet elemzésével, ki tudnánk védeni az aszályos éveket.
És a sekélyes, felszíni szántással, régi Tsz-es megfogalmazással- tárcsázással - (de olyan 20-30 cm. mélységü forgatással, nem Mtz-vel.)
És ha nem jön a csapi, vagy jön, akkör is NEM szárítsuk tovább a talaj 0-60 cm.es rétegét.
Szóval itt a Kárpát-medencében nagyon meg kell gondolni a mélyszántást, 50-70 cm. mert kiszárító. Persze ha az altalajt akarjuk feljavítani, akkor ez kell, de 1-2 év pihentetés vár rája. ( esetleg pillangos, here, baltacin vetése tavasszal.)
 A Szeged környéki (Algyő) termelő Kft. ügyvezetöje erröl beszélt, akár a feltárcsázott  (sekényen!) kukoricára ősszel elvetik az afrikai cirkot, vagy szudán füvet, ahogy olvasom újból.
Ezzel visszatartják a talaj szén megkötőtulajdonságát, ami kedvező, fél műtrágyázással is felér. + víz visszatartó technológia.
A talajtani szakemberpár napja, arról beszélt, hogy az öntözés vetés után egy hibás szemlélet, mert pld. a kukorica "megszokja" vetés után csírázáskor a fentröl sekélyen kapott vizet, és nem fejleszt karógyökeret lefelé, 50-80 cm-re, hanem sekélyen szétterülve 20-30 cm-re " beáll " a gyökérzet, és ha nincs víz, vége....

Nekünk nem igazán...A környékbeliekhez képest nem volt rossz, sőt, de amúgy katasztrófa...:-(

Őszárpa: 4,2t (7,7t)
Búza: 2,2t  (6,5t)
Szója talán lesz 0,5t (2,8t)
50 hektár kukorica teljesen kuka, vagyis már be van bálázva, mert nem csövezett ki. (6t)
Napraforgó még kint van, nem tudom lesz-e 1,5t... (3,5t)

Zárójelben a tavalyi átlag, pedig az az év is erősen aszályba hajló volt, a kukorica csak egyszer ázott meg rendesen...

Köszi. Jó, tanulságos, csak belekezdeni tudtam a sok házi munka miatt. Tény, hogy alkalmazkodni kell. Hétvégén 45 mm esett. Csutka szárazak voltunk és a felső 10-15 cm ázott át. Tegnap gyors megrotáltam és a héten kezdőthet az őszi veteményezés. Amilyen csapadék mentes volt tavaszi-nyári szezon, ahhoz képest egész jól sikerült termelni. 

Az előadásban elhangzanak meteorológiai vonatkozások is. Jó szívvel ajánlom minden MetNetesnek!

Olvasom a hírekben, hogy a nagy szárazság miatt a bokáig érő kukoricára rávetik az afrikai cirokot, mert nem annyira vízigényes.
Link
Takarmánynak meg jó, silózva, de beltartalmi értéke alacsonyabb.
A teljes cikk; atlatszo
Link

Küldtem képeket fb-on.
Amúgy sebaj, ha nem lesz harmadik kör. Már így is a fülemen jön ki.(-:

A szeptemberi az szerintem is csak a második hullám, nem a harmadik.
Én úgy emlékszem, hogy igazán forró és hosszú őszi szezonok esetén a mi fügénken Tolnán még november közepén-végén is volt pár termés, ami beérett. És az a termésadag sokkal később érkezett, mint a második hullám klasszikus beérése, ami szeptember közepe-vége volt jellemzően (az első pedig ugye július általában), úgyhogy mi azt hívtuk harmadik, "bónusz" hullámnak. Azok a termések picik, lilák, de jó idő esetén még egészen finomak tudtak lenni. Persze az élvezeti értékük töredéke a nyári meg szeptemberi termésekének.

Az itteni fügénk (a tolnai "gyereke") elég kései, csak a héten érett be az első pár szem, nyilván más fajta mint Palié. Viszont ez a növény is megőrült - idén dupla akkorát nőtt legalább, mint előtte 2 év alatt, ültetés óta összesen. Rengeteg termés, hatalmasak, és tömve idei hajtással az összes új ág. 
Mindeközben anyukám tegnap azt mesélte, hogy náluk Tolnán tök kevés első körös termés van, és azt is zabálják a verebek.
Na, legalább lett egyetlen hasznos eleme annak, hogy a környékbeli macskák mind a mi kertünkbe járnak szarni: semmi madár nem bántja a növényeket (az áfonyákat sem zabálta le a rigó )

Szóval a másodtermés érik?
Leérett az elsőtermés és érik a másodtermés?
Mutass róla kérlek képeket a most érő fügékről!
A füge kétszer érik, nincs harmadik betakarítás!

Megbolondult a fügénk. Egy hónapja szüreteltem először, akkor még csak egy kilónyit. Most harmadik napja naponta jön le róla egy kiló, már nem győzöm zabálni. Család nem szereti, úgyhogy hordom be a városba az ismerősöknek. Ha a glóbölvorming kitart az ősszel, szeptember-október elhozza a harmadik betakarítást, mert megszámlálhatatlanul sok rajta a zöld is.
Három éve a szilva produkálta ugyanezt, de a szomszéd őszibarackja sem bír magával. szerencsére átlóg hozzánk egy csomó ága.

Köszi ,a növénypatikába spenótfa nevet mondtak,a lényeg hogy ehető.  Új -zélandinak kaptuk ,de a másik fotón lévő lenne az.
Közbe utána olvastam megyről beszélünk. Kerti laboda= spenótfa. 

Az alsó képen kerti laboda van, ehető a levele, de nem olyan magas az élvezeti értéke. Hamar szárba szökken, bőven terem, elveti magát minden évben, igénytelen zöldségnövény.

Köszi a részletes infót!
Nem aggódtam amúgy, nem gondoltam egy percig se komolyan, hogy 1 évvel ültetés után már enni fogunk róla. De 1-2 éven belül remélhetőleg igen.
Minden nap ugyanannyi vizet kap, trágya semmi, szép az egész fa egyébként.
A Paw-paw-k már kevésbé, amelyik kihajtott tavasszal az elég sárgás, a június elején hamvaiból feltámadónak sokkal szebb, zöldebb a színe. Annak a fő szára lett gatya, de szép nagy oldalhajtásokat hozott.
Viszont valami rohadék mind a kettő (paw-paw) levelét előszeretettel zabálja. Most már egy ideje nem, úgyhogy szerintem megmaradnak. Remélem, gyökérre gyúrnak ezerrel.... kapnak ők is vizet minden nap szépen.

A füge 3. évében 1 méteres új szárakat növeszt amellett hogy gyerek ököl méretű termései vannak  

A káki (datolyaszilva) gyümölcsének eldobálásáról írtam és videóm is van:

Cikkem Link
Videóm Link
Videóm Link
Összefoglalásom Link

Első füge megérett, mézédes volt és szép nagy - pedig sokat nem locsoltam, csak amennyit muszáj volt. 
Lesz még idén bőven
Most egy ideig amúgy sem lesz más, az őszinek kell még pár hét, a körtének még azon túl is 1-2. Na az lesz az igazi fieszta, rengeteg van

A datolyaszilva viszont napi 8L víz mellett is dobálja el az utolsó, nagyobb dió méretű terméseit Már csak kettő van. 
De 1 éves oltványtól ez is szép!
Gesztenyén meg 11 szem továbbra is, hát kíváncsi leszek. 

Ennek már nem kell várnia az esőt.
Egyébként ami nagyon durva, hogy pl. az általam ismert dél-hevesi, jászsági részen egyáltalán nem lesz kukorica betakarítás, mert 100%-ban minden megsemmisült az aszályban.
Egészen elképesztő!

Pilismaróton így áll a kukorica: 

Jobbra csepegtetős burgonya,balra ala natúr locsolás nélkül,a héten az fel is fog sülni teljesen,alatta pingpong labdánál kisebb krumpli,a csepegtetős alatt viszont már szép nagyok.

Sziasztok,

5 napig nem voltunk itthon, tegnap este viszont kijutottam tanyára körül nézni, meglocsolni. A kép siralmas volt. Minden kókadozott, nagyon kellett már sok növénynek a víz. (és innentől mindennap...) Sajnos látszik, hogy az udvar totál oda van, fű szinte nincs. Zöld csak ott ahol rendszeresen locsolom. Fúrt kút nélkül ezt nem lehetne fent tartani.
Viszont végre beérett egy nagyobb adag paradicsom (2kg), így lesz mit enni.
Szüret előtt:

Után:

Segítségem:

Sajnos a sütőtökök elkezdtek érni a növekedés helyett az időszakos vízhiány miatt.

Zárásképp: elkezdett színesedni több szőlőm is, tartós aszály és hőség hatására elég valószínű egy szeptember közepe, végénél korábbi szüret. Viszont a mennyiségre és jelenállás szerint a minőségre sem lehet panaszom



Nálunk egész szép a kukorica.