Globális jelenségek

Azt a leborult! Hát ilyet se mostanában láttam. Ezmegmiez? Ilyen színes még talán sosem volt ez a térkép. Ölég beszédes.... 

Az aeroszolok hűtik a légkört....
Link

Igen, az Északi-sark jege is rekord-közeli alacsony: Link (2016-2017 volt hasonlóan gyenge) és a nagyja itt a Kara- és Barents-tenger környékén hibádzik: Link ami nem tudom, mennyire számít az ottani ciklonoknak, de hogy az AC-osodást nem segíti, az biztos...

Globálisan pedig:

Link
Gleccserek 2022-ben és a korábbi évszázadban az Alpokban... Micsoda telek lehettek a XIX. században, hogy ilyen havak össze tudták gyűlni, valószínűleg nem csak 1-1 alkalommal lehetett méteres havakat vadászni  2021 egész pofás tavaszi hava után 2022 brutálisan meleg és hószegény lett, meleg tavasz, sárga hó, rekord rekord hátán, aszály a hegyekben is, nem csoda ha egy év alatt talán most fogytak a legtöbbet a gleccserek az utóbbi évtizedekben. Csomó hegy ugyan járhatóbb, de sok hegy - főleg a magasban - inkább járhatatlan kezd lenni, kőomlások, instabil gerincek... Miközben a hegyi sport pont hogy kezd nagyon népszerű lenni.

Kár volt elbontani. Végre jön a havas, hideg téli időjárás hozzájuk.
Ez a szomszéd falu diagramja.

Magyar változat: Link Szüleim tanultak itt síelni, gyerekkoromban (uramisten, 20-25 éve  ) jártunk ki ide rendszeresen szánkózni, hóban fürdeni, téli kirándulni. Nem hiszem, hogy az utóbbi 6-7 évben volt itt pár napig síelhető hó...

Link

Az elmúlt 8 év volt a valaha mért legmelegebb 8 év Link

A sarkok visszafagyasztását majd megoldja Gaia. Ráadásul ott nem is fog megállni. Jó, nyilván ekkor már csak néhány fosszíliakét leszünk jelen.

Mi az a hŰhullám? (ami az év elején jelentkezik?)

Link
Elméletben jól hangzik.

Hát, nekem is volt a JATE-n  a 80-as években egy "fiatal marxista" oktatóm - nagyon szerettük -, aki minden demokratizáló mozgalomhoz csatlakozott a józan ész alapján. Meg is kapta a verdiktet a mumusoktól, hogyha így folytatja, akkor csak fiatal lesz, meg marxista, de oktató nem ( a saját szavai!).
A Professzor Úr ezekkel a nézetekkel bizonyára Professzor Úr marad, de meddig lesz alkalmazásban?

"a  bioszféra  klímaönvédelmi  tevékenysége nemcsak  a  szárazföldön,  hanem  az  óceánokban  is  jelen  van... Napjainkban  ezt  a  negatív  visszacsatolásokon  alapuló létfontosságú  védekező  rendszert  tesszük  tönkre nemcsak  azzal,  hogy  immár  szeméthegyek  úsznak  az  óceánokon,  hanem  a  kőolaj és  a  cseppfolyósított  földgáz óceánokon  keresztül  történő  szállításával.  ...Európa  súlyosan  bűnrészessé  válik,  ha ...energiaigényét - a  megújuló  energiák  mellett - nem a ... viszonylag  legcsekélyebb  környezeti károkkal  járó földgáz- és  kőolaj-forrásokkal  elégíti  ki." (Prof. Varga  Zoltán Sándor,  Debreceni  Egyetem  TTK  emeritus  professzora)
Link

- érdemes a cikkre  rászánni  három  percet..  és  Professzor Úr  munkáira,  többet is. Alap a klimatológiához.
Az  esőerdők, a tajga  és  a  rétsztyeppek;  a  bioszféra szerepéről.  Nálunk,  és  másutt  Európában.

Az élő  talaj,  növénytakaró  ennél  sokkal  több  széndioxid  megkötésére  képes,  ha  engedjük élni. A  tengerek  alga-élővilága  nagyságrendileg  ugyanennyi CO2 megkötésére képes, plusz  dimetilszulfidot  is  termel, és  a  tengerfenékre  lehullva, eltemetődve  is  hatalmas  mennyiséget tüntet  el   a  szénciklusból... ha  engedjük  olajfolt-mentes, fertőtlenítőszer-maradéktól  mentes, vegyszer-maradéktól  mentes, egészséges élő  közösségben  élni.
Egyébként pedig  sokkal  inkább  legyen  CO2,  mint  benzingőz, freon, vagy metán. (Akkor  inkább  a Fülig Jimmyt ismerem)

Kicsit kutakodtam, mert annyi kólát ittam az este, hogy nem tudok aludni...
Kóla... becslések szerint naponta világszerte 3 milliárd doboz Coca-cola kerül eladásra. 1 liter az előírások alapján 6 g szénsavat tartalmaz, ami ugye a széndioxid instabil, nagyon könnyen bomló vizes oldata. Tehát kis szemhunyorgatással mondjuk 6 g széndioxid literenként, vagyis 2 g dobozonként. 3 milliárd dobozban 6 milliárd gramm. 6 millió kiló. 6000 tonna. Ennyi széndioxidot büfögünk naponta a légkörbe, csak ezt az egy terméket figyelembe véve. Évente 2,19 millió tonnát. És akkor hol van még a többi szénsavas ital, ásványvíz, szóda, stb...
Nyilván tudom, hogy az italokban használt CO2 többnyire ipari melléktermék - viszont így ott nem költenek katalizátorra... Az ásványvízzel készülő italokból pedig az évmilliók során megkötött CO2 szabadul fel...
Na megpróbálok aludni

"Lassan"...Ki az, aki még hinni tud abban, hogy vissza lehet lapátolni a szart a lóba?  Lehet, hogy már akkor késő lenne, ha ebben a pillanatban karbonsemlegessé válnánk. A szemünk előtt zajlik a változás, iszonyatos sebessséggel, köpni, nyelni nincs idő. Tényleg azt hisszük, hogy meg tudjuk állítani ezeket a folyamatokat pár 10 éven belül. amikor még arra sincs forgatókönyv, hogy hogy fogjuk csinálni? Jöhetnek a "poénok" a "mind meghalunkkal".

Mért ne lenne igaz? 
Más oldalakon is szerepel, hogy 2014 ott nem volt ilyen kiterjedésű jég mint most. 
Nyilván lehet boncolgatni hogy vastagág stb de jobb a helyzet mint tavaly vagy előtte volt az biztos. 
Link

Jó lenne, csak nem igaz

Inkább a jégel kéne foglalkozni ami elég jó eddig.. 
 Végre valami pozitív is van a negatív világban.. 

Ugyan külföldi esemény, de mégis inkább ide tartozik: Pakisztán immár egyharmada, azaz egy nagyjából 3 Magyarország nagyságú terület áll víz alatt. És nincs hova szivattyúzni, nyilván. A tavaszi hőhullám után ez már a második katasztrófa, amit kétségtelenül a klímaváltozás okozott. 
Eközben pedig egy új tanulmány szerint az sarki jégtakaró akkor is tovább olvad, ha nem emelkedik tovább a hőmérséklet, a jelenlegi állapotban 27 centi köré teszik az óceánok 2100-ig várható vízszintemelkedését - mégegyszer: ha a melegedés nem fokozódik. A jelenlegi ütemű melegedés mellett 78 centi a valószínű...
Lassan olyan mértékűek lesznek a visszacsatolások, hogy aligha lesz visszaút. 

Kínai fokhagyma a makói üzletekben?  Vannak szomszédos országok, amikben alig van külföldi üzletlánc, és a cégek igen jelentős részét az ott dolgozók vették meg nyugati tőke bevonása nélkül. Kicsit nehezebben indult a dolog, és közben háború is volt, de jó pár éve köszönik szépen, jól vannak. Működnek a családi (!!!!!) gazdaságok, tíz-húsz tehénke és a tejből készült sajtok-joghurtok-mindenfélék (no meg a vendéglátás) eltartják a családot, szinte minden faluban van bank, de legalábbis egy takarékpénztár, iskola, orvosi rendelő, posta, benzinkút és egy kisbolt. Nem kell a világvégére menni ügyet intézni/bevásárolni és közben elpöfögtetni x liter üzemanyagot, az élelmiszer igen jelentős része harminc, maximum ötven kilométeres körön belülről kerül a polcokra. Ez szerintem sokkal többet ér, mint akármilyen táplálkozási csodairányzat, meg a "járjon mindenki biciklivel". Hozzáteszem, nagyon szeretek biciklizni, de itt legalább adottak hozzá a feltételek.

Mert A Gazda eladja az I. osztályú termékét több pénzért  Nyugatra. Onnan meg jön a II. osztályú cucc. A legnagyobb biznisz, amikor egyszerre csinálja a kettőt.

Az is szégyen egy országra (de az egész világra úgyszintén) nézve, hogy van egy ekkora Alföldünk és tonnaszámra hozzuk be a zöldségeket -gyümölcsöket messze külföldről.

Éppen tegnap gondolkodtam rajta egy másik cikk kapcsán, hogy mennyire belekényszerültünk ebbe az utcába. Annyira átalakult az egész életünk már csak az utolsó ötven-hatvan évben, hogy szinte lehetetlen kilépni ebből a verkliből. Az, hogy a falvakban nemhogy csirke-disznó nincs, hanem már a zöldséget is a Lidl-ben veszik meg? Az, hogy teljesen természetes lett, hogy a lakosság egy jelentős része másik kontinensre jár nyaralni? Az, hogy annyit fizetnek egy focistáért, amennyiért többszázezer gyereket évekig lehetne etetni? Az, hogy az Egyesült Arab Emirátusok gyakorlatilag megvásárolta (koncesszió révén) Tanzánia egy részét luxusvadászatok tartása céljából és emiatt elüldözik, megkínozzák és bebörtönzik a masszájokat, ha ellenállnak és nem akarnak költözni? 
És még hosszasan lehetne sorolni, és igen, a mi kezünk is rajta van, mert gondoskodtak róla, hogy piszok nehéz legyen alternatívát találni. Az átlagnak  szinte képtelenség internet, telefon, autó nélkül működni, ha valakinek vannak gyerekei, akkor meg végképp közelít a lehetetlenhez kilépni a mátrixból. 
Amúgy én is rühellem a reklámokat. Vagy húsz éve jelent meg egy könyv egy volt reklámszakember tollából, az volt a címe, hogy "Reklám, te mosolygó hulla" Mennyire igaza volt....

Ahhoz, hogy rájöjjünk  dolgokra, ismeretekre van  szükség. Most hétvégén, Börzsönyből  hazafelé, értelmes  középiskolás  fiúkkal  beszélgettem  a  vonaton. Egymással videóhősökről, azok áráról  beszélgettek. Aztán szóba  elegyedtünk, sikló, békák, madarak jöttek  szóba. Jó  eszű  fiatalok,  keresgélték a madarak (varjú, kakukk, cinege)  neveit... Ők  a  virtuális  világban nőttek  fel.

Innen  csak egy lépés, áltudománynak  nevezni, hogy szikes  tavainkban apró  lények  élnek, amelyek a  mikroklíma  és klíma  egyensúlyát,  fenntartani  segítenek... 

Ha  reklám-mentes  webet  szeretnék,  külön  kell  fizetnem. Végig-gondoltátok, mivel  terhelik a szervereket és a nyomdákat  a  reklámok? Mivel  terhelik  a  Ti időtöket, ezeket  végigolvasni? Ki  fizeti  a  reklámot? Miféle  valóság  az,  ahol  a  kevesebb  ennyivel  többe  kerül? - energiában  is.

Virtuálisan  utazni  én  is  szoktam. Fellapozok egy botanikai  felvételt a  sziklagyepről, és egyből  virágos  réten  találom  magam. Az  enumerációk  (előfordulási  listák ritka  növények  földrajzi élőhelyeivel)  olyanok,  mintha  drónon  repülnék  Hazám  tájai  felett,  miközben  a hőséget ontó  falak  között  ülök.
...  de  azért  jobban  szeretném,  látni  mind  ezeket  a  valóságban is...  még  szeretném...
lehet,  csak  öreg  vagyok.

Azt a gombot  régóta  tartjuk lenyomva. Te, mi, meg én, rajta  ülünk. Amikor bemegyünk a plázába,  amikor  felülünk  a  repzajra,  amikor feljebb állítjuk  a  termosztátot,  amikor elhisszük,  hogy  új  telóra  van szükségünk. Amikor  fertőtlenítőt  öntünk  a  mosogatóba. 
Amikor  gyerek  voltam,  az Aral-tóban  halat  lehetett  fogni, és a Szahel övezetben  kecskék  legeltek. Ez is,  az  is  kiszáradt,  és  mi  elhittük,  hogy "megették  a  kecskék"  és  "széjjelöntözte  a  téeszcsé".  Amikor  gyerek  voltam, nem  beszéltek  annyit  a  környezetvédelemről,  most  meg  nem  teszünk  érte  többet. Most azt  mondogatjuk: "ma  még  nem  kell  elkezdeni...  miért  én fogyasszak  kevesebbet?"
Rajta  ülünk  a  gombon, évtizedek  óta. Sokat  tudhatnánk  róla,  ha  akarnánk  látni  a  dolgokat. Akarjuk, valóban,  hogy  bármi  is  változzon?
Trendek  pedig  nincsenek. becsuktam  a  szemem,  nem látom.  Nincsenek.

Ettől tartok én is....

A feliseréssel 50 évet késtünk. Akiknek hatamában áll döntést hozni, azok drasztikusat fognak lépni, millókra, de lehet hogy milliárdokra fognak "cancel" gombot nyomni.

Tettek is érte rendesen. Csak az a baj, hogy ettől mindenki szenved, azok is, akik a legkevésbé tehetnek róla. Nem tudom, mikor jövünk rá végre, hogy mindennek ára van. Nincs ingyen ebéd.

Kínában 70 napja tart a hőhullám. Ahhoz képest a mi kis Alföldi sivatagunk hangyap@cs.

Link

Tóth Tamás nyilatkozott minap az aszály fő okairól. A Facebookon öröm olvasni a sok hozzászólást, amelyek szinte mindegyike a Haarpot teszi felelőssé a rendkívüli szárazságért.   Szerintem éppen elég "haarp" az is, hogy nap mint nap járművek százmilliói pöfögtetik a gázt a levegőbe. 

Kijött egy új elemzés, mivel nem vagyok meteorológiában jártas így nem sokkal lettem okosabb tőle. Segítséget kérnék, szerintetek mit hoz nekünk az időjárás ez alapján:Link

A melegebb óceán nagyobb párolgása szerintem kompenzálná az ott kieső mennyiséget. 

Ha esetleg elszavannásodna az Amazonas, mennyi(vel kevesebb) vízpára kerülne a légkörbe? Hogyan befolyásolná ez a globális vízkörzést?

Ismeretes az 1863-as aszály komolyságának ábrázolása. Vajon akkor is egy nagyon erős La Nina jelenség következett be?
Illetve, a jelenlegi '22-es aszály emberi behatás nélkül is ilyen jelentős tudna lenni?

Kénvegyületek  sokkal  közelebbről  is  kerülhetnek  a  légkörbe,  nevesül  a  Fekete - tengerből,  nem  is  kevés.  A  tenger  egyedülálló  rétegződését  a  felszínen  lévő  édesvíznek  köszönheti,  amely  részint  helyi  visszaforgatású (az  északi  irányból, K-felől  beömlő  folyóvizek)  részint  a  Duna  vízhozama táplálja,  amelyen  keresztül  a  Fekete-tenger  is jelentős atlanti, és Földközi-tengeri  eredetű  édesvíz  utánpótlást  kap.
Tekintve  hogy  ez  az  utánpótlás  nem  túl  bőséges  mostanában,  valamiféle  változás  ott  is  várható - hogy  milyen,  és  hogy  mikor,  azt viszont a klimatológiai szakirodalomban  nehezebb  lesz  megtalálni.
( N.b. a Boszporuszon  keresztül sós  víz  érkezhet  a  Földközi-tenger  irányából.  Minden  a különböző  halinitású  rétegek  egyensúlyától  függ.)

Régóta foglalkoztatott hogy vajon a Hunga Tonga Haap'ai Január 15.-ei kitörése vajon miként befolyásolhatta az időárásunkat. Történelmi példákból tudjuk hogy a vulkán kitörésekkor a légkörbe kerülő kéndioxid részecskék hűtik a klímát. Csakhogy épp az ellenkezője játszódott le brutális aszállyal párosulva. A linkben található cikk egy NASA kutatásra hivatkozva állítja hogy ez a kitörés a légkörbe kerülő nagy mennyiségű vízpára miatt csak fokozza az éghajlat melegedését. A normál körülményekhez való visszatérést az északi féltekén, 18 hónapban adja meg. Jó lenne tudni hogy a következő évünkre is befolyással van e? Link

Ilyenkor imádom, hogy színtévesztő vagyok.  A legalacsonyabb érték a 2022-es? Szerk: ja igen, mert az a vonal rövidebb. 



Ah ez de jó! Köszi!