Csillagászat és űrkutatás
Nekem D.A. borzasztóan NEM tetszik és nem értem, mások mit esznek rajta :-(
A link alapján 2013. Február 5-én lesz a legdélebbi deklináció, -45,6°, míg május 28-án a legészakibb, +85,2°. A Földhöz legközelebb március 5-én lesz, legfényesebb pedig március 8-12 között -0,5mg-vel.
Megnéztem az orbitját is. Hiperbolikus pályája van, tehát nem tér vissza többet. Az ekliptikát közel merõlegesen döfi a pályája. Az ekliptikát délrõl észak felé március 11-én lépi át, ekkoriban kora este lesz megfigyelhetõ, legjobban Dél-Európából. Akkor lesz a legkisebb a Naptól vett szögtávolsága, 15°.
Érdemes lehet megvizsgálni a pályáját, adatait részletesebben: Link
Megnéztem az orbitját is. Hiperbolikus pályája van, tehát nem tér vissza többet. Az ekliptikát közel merõlegesen döfi a pályája. Az ekliptikát délrõl észak felé március 11-én lépi át, ekkoriban kora este lesz megfigyelhetõ, legjobban Dél-Európából. Akkor lesz a legkisebb a Naptól vett szögtávolsága, 15°.
Érdemes lehet megvizsgálni a pályáját, adatait részletesebben: Link
Felkészülésként ajánlanám Douglas Adams Vendéglõ a Világ végén címû klasszikusát. :-))))
2013-ban, addig, ne feledd, lesz egy világvége is, sztem egyelõre ne tervezz ilyen hosszú távra. :-))))
Nem utasítanám vissza! Járna már nekünk egy fél eget beborító hajascsillag.
Márciusban lehet egy fényes üstökös: Link - nem tudom, hogy melyik déltekérõl lehet majd jobban megfigyelni!
Látod, erre nem is gondoltam. Valóban, az "óriásbolygó" óriási gravitációjával nyilván sok mindent befog, ami a naprendszer belsõ része felé közeledik.
De tudom irigyelni azokat, akik egy becsapódás okozta mega-cunami vagy ilyenek miatt kell csak aggódjanak. :-)))
Ez esetben mi is spekulálhatunk azon, hogy ilyen gigantikus tsunami mennyire nyomulna be az európai kontinensre, elérhetné-e valahonnan (Az Adria vagy a Fekete-tenger-Alduna felõl, netán északnyugatról) a Kárpát-medencét. Ha szárazföldön történne a becsapódás, kérdés, hogy a légnyomás hullám, a levegõ felforrósodása vagy a szeizmikus jelenségek mennyire érintenének minket. Ezekhez a katasztrofális következményekhez képest a sztratoszférába került por kiváltotta napsugárzás csökkenés, és nyomában a globális (átmeneti) lehûlés már üdítõen enyhének imponál. Mit tud a tudomány mondani a fentiekrõl?
Egy 1-1,5 kilométeres Atlanti-óceánba csapódó objektum bizony hogy kellemetlen perceket okozna Appalacheben túrázóknak
Alighanem én is ezt a filmet láttam. "Jól megcsinált" volta, érdekessége mellett egyes állításai vitathatók (ld. elõzõ kommentek). Különösen az nem tetszett, hogy láthatólag ijesztgetni akarja a nézõket pl. az Atlanti-óceánba csapódás esetére az USA keleti partjaira omló kilométer magas vízfalakkal, az Appalache lábáig elõnyomuló tengerrel. Ez igazi horror -más kérdés, hogy 10-15 km átmérõjû kisbolygó tengerbe zuhanása esetén feltehetõen ilyesmi történne, de mekkora ennek a valószínûsége?
Úgy látszik, annyira nyugodt, izgalmaktól mentes az életünk, hogy valamivel borzolni kell az idegeinket, hogy kibírjuk valahogy.
Komolyan mondom, a film végkicsengésénél még az a naivitás is jobb lett volna, hogy bolygónkat isteni gondviselés védi az ilyenfajta katasztrófáktól!
Úgy látszik, annyira nyugodt, izgalmaktól mentes az életünk, hogy valamivel borzolni kell az idegeinket, hogy kibírjuk valahogy.
Komolyan mondom, a film végkicsengésénél még az a naivitás is jobb lett volna, hogy bolygónkat isteni gondviselés védi az ilyenfajta katasztrófáktól!
Sokan! Mivelhogy, legalábbis a média nagy részében, tömegtájékoztatás helyett "tömegcirkusz" van napirenden. 
A tömeges kihalások esetében nem egyedül a becsapódás volt a tettes, mindig járult hozzá egyéb, földi ok (trapbazaltok). Azt pedig elég nehéz elképzelni jelen biológigi ismereteink alapján, hogy egy becsapódás MINDEN élõlényt kiirtson úgy, hogy közben maga a Föld egyben marad. :-)
250 millió éve volt egy világméretû katasztrófa, amikor az élõvilág 95%-a kipusztult, persze kb. 100.000 év leforgása alatt( vulkáni tevékenység ). A 65 millió éve becsapódott égitest okozta világégés az élõvilág 70%-át pusztította ki, viszont rendkívül gyors ütemben. Években mérhetõ. 1-2 évben.
Minap láttam egy filmet ezekrõl. Az arizonai Winslow közelében lévõ krátert egy kb. 45 méter átmérõjû kavics okozta mintegy 50.000 éve és egy Los Angeles-nyi terület pusztult el teljesen.
Minap láttam egy filmet ezekrõl. Az arizonai Winslow közelében lévõ krátert egy kb. 45 méter átmérõjû kavics okozta mintegy 50.000 éve és egy Los Angeles-nyi terület pusztult el teljesen.
Üdvözlet a Bakony csillagászainak!(meteor
Az a bizonyos hegylakó már sokat láthatott a Skót Felföldön!
Hát igen ,sok ember a napi bajok közepette
is elgondolkodhatna,hogy milyen is bolygónk!És hogy csak egy bolygónk van és az emberiségnek vigyázni kellene reá!
Unokáinktól kaptuk kölcsön!
Az a bizonyos hegylakó már sokat láthatott a Skót Felföldön!
Hát igen ,sok ember a napi bajok közepette
is elgondolkodhatna,hogy milyen is bolygónk!És hogy csak egy bolygónk van és az emberiségnek vigyázni kellene reá!Unokáinktól kaptuk
kölcsön! 
Egy elég egyedi felvétel az Atlantis visszatérõ útjáról a mexikói Cancún városából:
Link
Izzik a sikló, mint a fene!
Link
Izzik a sikló, mint a fene!
Az elmúlt 500 millió évben egy, azaz egy olyan "világkatasztrófa" volt, amikor becsapódás következtében a fajok jelentõs része kihalt (dinoszauruszok és társaik végzete 65 millió éve). Ez elég jól mutatja a hasonló események "gyakoriságát". Persze az egy 8-10 kilométeres égitest volt, és minél kisebbeket veszünk számításba, annál gyakrabban találkozunk velük. 1 km-es égitest becsapódása átlagosan 500 ezer évente következik be - ehhez képest a minket körülvevõ élõvilág ennél sokkalta hosszabb idõ óta jól van, köszöni szépen. :] Természetesen a becsapódás körzetében, akár több (kisebb) országnyi területen egy ilyen becsapódás is óriási pusztítást okoz, de csakúgy, mint egy nagy vulkánkitörés után, az élõvilág gyorsan visszahódítja az ilyen területeket, és utóhatása nemigen marad az eseménynek. Az viszont valószínû, hogy az emberi civilizációt sokkal jobban megrendítené egy ilyen eset...
Az üstökösök sebessége a Földhöz viszonyítva tényleg nagyobb, mert õk mindenféle, nagyon elnyúlt ellipszis- vagy parabolapályákon mozognak, ami a Földével igen nagy szöget zárhat be. A legtöbb "jólnevelt" kisbolygó pályája viszont durva közelítéssel párhuzamos a Földével, így egymáshoz képest nincs akkora sebességkülönbség. (Kivételek azért vannak!) Igaz, ha már mozgási energiát számolgatunk, akkor azt sem árt figyelembe venni, hogy az üstökösmag sûrûsége jóval kisebb, mint a kisbolygóé.
A Hale-Bopp viszont nem tudom, hogy jött a képbe: a Földhöz nem került 200 millió kilométernél (1,3 Nap-Föld távolságnál) közelebb! Annak idején még bulvárpánik sem volt körülötte, nemhogy tudományosan felvetõdõ becsapódás-veszély...
Az üstökösök sebessége a Földhöz viszonyítva tényleg nagyobb, mert õk mindenféle, nagyon elnyúlt ellipszis- vagy parabolapályákon mozognak, ami a Földével igen nagy szöget zárhat be. A legtöbb "jólnevelt" kisbolygó pályája viszont durva közelítéssel párhuzamos a Földével, így egymáshoz képest nincs akkora sebességkülönbség. (Kivételek azért vannak!) Igaz, ha már mozgási energiát számolgatunk, akkor azt sem árt figyelembe venni, hogy az üstökösmag sûrûsége jóval kisebb, mint a kisbolygóé.
A Hale-Bopp viszont nem tudom, hogy jött a képbe: a Földhöz nem került 200 millió kilométernél (1,3 Nap-Föld távolságnál) közelebb! Annak idején még bulvárpánik sem volt körülötte, nemhogy tudományosan felvetõdõ becsapódás-veszély...
Nemrégiben láttam valamelyik "bulvár-tudományos" tévéadón -alighanem a Spectrum volt- egy érdekes filmet a földet megközelítõ aszteroidákról és üstökösökrõl. Ezekbõl állítólag nagyon sok van, a film azt sugallta, hogy elõbb-utóbb elkerülhetetlen a "nagy ütközés". Azt is állították, hogy már 1-1,5 km átmérõjû objektum becsapódása világkatasztrófát, a fajok többségének kipusztulását eredményezné. Az üstökösmagok a film szerint veszélyesebbek az aszteroidáknál, mert sebességük hozzávetõlegesen a duplája azokénak (ezért a mozgási energia négyszeres a tömegegységre számítva)
Azt is megtudtam, hogy a Hale-Bopp üstökös annyira megközelítette bolygónkat, hogy a "szakember" szerint lottó ötös valószínûsége volt csupán, hogy elkerül minket.
Kissé kétkedve fogadom ezeket az információkat. A nagy becsapódások szerencsére roppant ritkák. Az üstökös kétszeres sebességére vonatkozó állítás nagyon furcsa. Azt meg, amit a Hale-Bopp-ról mondtak, végleg nem hiszem. Tud valaki ezekrõl közelebbit?
Azt is megtudtam, hogy a Hale-Bopp üstökös annyira megközelítette bolygónkat, hogy a "szakember" szerint lottó ötös valószínûsége volt csupán, hogy elkerül minket.
Kissé kétkedve fogadom ezeket az információkat. A nagy becsapódások szerencsére roppant ritkák. Az üstökös kétszeres sebességére vonatkozó állítás nagyon furcsa. Azt meg, amit a Hale-Bopp-ról mondtak, végleg nem hiszem. Tud valaki ezekrõl közelebbit?
Igen, ezért volt a kérdõjel... 
Amennyire szimpatikus Obama programja ill. az, amit csinálni akart, annyira nem értem a NASA költségvetésének ilyen drasztikus csökkentését. Rengeteg második generációs sikló-terv készült, a Lockheed elkezdett építeni egy 1:3-as probatípust és mégis, mindent leállítottak...
Amennyire szimpatikus Obama programja ill. az, amit csinálni akart, annyira nem értem a NASA költségvetésének ilyen drasztikus csökkentését. Rengeteg második generációs sikló-terv készült, a Lockheed elkezdett építeni egy 1:3-as probatípust és mégis, mindent leállítottak...
A NASA-nál szinte mindig van egy 2-3-as szorzó, ami a határidõket illeti. Éppen ezért én a tízes évek végénél hamarabb nem számítok új ûrhajóra.
Éppen ezért én a tízes évek végénél hamarabb nem számítok új ûrhajóra.
Nem néztem meg, kiment a fejembõl... 
Én is nagyon sajnálom, hiszen egyrészt a következõ 3 (?) év amerikai ürhajózás nélkül fog telni, másrészt pedig (az én szememben ) a következõ generációs ürhajó - bármennyire is fejlett technikával fog rendelkezni - elvét tekintve visszalépés lesz, mégpedig az Apollo-korszak irányába.
Én is nagyon sajnálom, hiszen egyrészt a következõ 3 (?) év amerikai ürhajózás nélkül fog telni, másrészt pedig (az én szememben
) a következõ generációs ürhajó - bármennyire is fejlett technikával fog rendelkezni - elvét tekintve visszalépés lesz, mégpedig az Apollo-korszak irányába.
Nagyon sima leszállás volt. Borzasztóan sajnálom, hogy befejezõdött vele egy nagyon fontos korszak az ûrkutatásban.
Ekv. 300 mm "némi" vágással, és egy csipetnyi (=lapát) utómunka: Link :-))) Már majdnem világos volt, amikor "megtetszett", ezért kellett rajta annyit "dolgozni" (pl. sötétített ég, CA, élesség; ezek voltak a legnehezebbek).
A volt anyósom annak idején fel is hívott minket éjjel, hogy ufók köröznek a város felett...
mikor elõször láttam pár éve discofényt az égen,majd'betojtam,aztán nagy nehezen kitaláltuk az okát 
Ez a pók-iridium hasonlóság nagyon tetszik! :-)))
A hódod meg igen csinos!
A hódod meg igen csinos!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat