Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Van még esetleg néhány érdekes, csak idõm is kevés, ráadásul ügyetlen vagyok.

Ó, igazán nincs mit.
Ezeket a képeket viszont kár lett volna rejtegetni, igazán különlegesek és szépek.

Ezeket a képeket viszont kár lett volna rejtegetni, igazán különlegesek és szépek.
Szia!
A képfeltöltés lépései:
- médiatár
- kiválasztod a mappát, ahova képet szeretnél feltölteni
- belépsz a mappába
- bal oldalt felül, saját kép feltöltése, rákattintasz
Innen már menni fog.
A képfeltöltés lépései:
- médiatár
- kiválasztod a mappát, ahova képet szeretnél feltölteni
- belépsz a mappába
- bal oldalt felül, saját kép feltöltése, rákattintasz
Innen már menni fog.

Bocsássatok meg, de eddig még nem raktam fel képet, és most hirtelen nem találom meg a módját, miként lehet. Esetleg le tudnátok írni nekem? Köszönöm!

Talán ez az:
Czelnai R., Szepesi D. (1986): Meteorológia. Mûszaki értelmezõ szótár 56. Akadémiai Kiadó, Budapest, 596 p. (De nem 100%)
Ha Phileast kérdezed, akkor biztos megmondja.
Czelnai R., Szepesi D. (1986): Meteorológia. Mûszaki értelmezõ szótár 56. Akadémiai Kiadó, Budapest, 596 p. (De nem 100%)
Ha Phileast kérdezed, akkor biztos megmondja.

Angol-magyar-német-orosz mûszaki meteorológiai szótár létezik, de én eddig csak az ELTE fizikus könyvtárában láttam.
Ja és Phileasnak van egy, antikváriumban talált rá.
Vatera és társait érdemes böngészni, ha mástól nem érkezik jobb javaslat.
Azt tudom még mondani, hogy az általam említett szótár nagyon hasznos, ha egy olyat szerzel, akkor kincs lesz a kezedben.
Vaterán szereztem a Szinoptikus meteorológia 1-2-t potom 2000 Ft-ért.
Ja és Phileasnak van egy, antikváriumban talált rá.
Vatera és társait érdemes böngészni, ha mástól nem érkezik jobb javaslat.

Azt tudom még mondani, hogy az általam említett szótár nagyon hasznos, ha egy olyat szerzel, akkor kincs lesz a kezedben.

Vaterán szereztem a Szinoptikus meteorológia 1-2-t potom 2000 Ft-ért.

De igen.
Link
Cím:
1024 Budapest,
Kitaibel Pál u. 1
E-mail cím : [email protected]
Telefon : 346-4611
Nyitvatartás : H-Cs 10-12

Link
Cím:
1024 Budapest,
Kitaibel Pál u. 1
E-mail cím : [email protected]
Telefon : 346-4611
Nyitvatartás : H-Cs 10-12
Nincs mit, szívesen.
Igen, ez jó ötletnek tûnik. A "kész" tanulmányok elvileg már feldolgozták a nyers adatokat és így már tartalmaznak összesített grafikonokat, táblázatokat. Esetleg az OMSZ könyvtárában is tudsz érdelkõdni, a hallomások alapján nagyon segítõkészek.
Igen, ez jó ötletnek tûnik. A "kész" tanulmányok elvileg már feldolgozták a nyers adatokat és így már tartalmaznak összesített grafikonokat, táblázatokat. Esetleg az OMSZ könyvtárában is tudsz érdelkõdni, a hallomások alapján nagyon segítõkészek.
Köszi a gyors választ. Az igazi bajom ezzel az, hogy megint ott vagyok ahol a part szakad. Állomásonként kéne kézzel összegeznem a múltbéli statisztikákat, ami mondjuk egy világméretû adatbázisnál durva meló.
Lehet, hogy inkább könyvtárban kéne tanulmányokat keresnem?
Lehet, hogy inkább könyvtárban kéne tanulmányokat keresnem?
Az idõjárás társadalmi, nemzetgazdasági szerepérõl, feladatairól Dr. Vissy Károlynak jelent meg tanulmánya a Természet Világában és az Élet és Tudományban. Kis türelmet kérek, meg fogom adni a cimét.
Sziasztok!
Én nem vagyok sem meteorológus, de még csak hobbista sem. Viszont szükségem lenne a segítségetekre.
Szeretnék csinálni egy olyan weboldalt, ahol világszinten megtalálhatóak egyes országok/városok napra lebontott hõmérsékleti és idõjárási adatai - az elmúlt 50-100 év mérései alapján.
A lényeg az lenne, hogy tudjam, az elmúlt x idõben mondjuk hányszor esett júl 14-én Osloban vagy hány fok volt az átlag Vancouverben.
Hol tudnék elindulni? Az ogimet jó, csak amíg azt kistatisztikázom a mérési eredményekbõl minden hajszálam kihullik.
elõre is köszi
laci
Én nem vagyok sem meteorológus, de még csak hobbista sem. Viszont szükségem lenne a segítségetekre.
Szeretnék csinálni egy olyan weboldalt, ahol világszinten megtalálhatóak egyes országok/városok napra lebontott hõmérsékleti és idõjárási adatai - az elmúlt 50-100 év mérései alapján.
A lényeg az lenne, hogy tudjam, az elmúlt x idõben mondjuk hányszor esett júl 14-én Osloban vagy hány fok volt az átlag Vancouverben.
Hol tudnék elindulni? Az ogimet jó, csak amíg azt kistatisztikázom a mérési eredményekbõl minden hajszálam kihullik.
elõre is köszi
laci
Tud valaki olyan internetes anyagot, ahol meteorológiai modellek társadalmi-gazdasági szerepérõl írnak? Egyik kollégámnak kellene, bár azt nem tudom mire.

Nálunk van valaki az évfolyamban, akinek a mûszerek a szakterülete, szerintem elég jól ért hozzá.
Megadom az elérhetõségét privátban, õ valószínûleg fog tudni mesélni róla Neked.
Megadom az elérhetõségét privátban, õ valószínûleg fog tudni mesélni róla Neked.

Mûholdképem nekem is van, ha megmondod mit kérsz, akkor elküldöm szívesen. 10 nap viszont nagyon sok, közel 200 Mb és több mint 900 kép...

És az ezekhez tartozó mûholdkép. Link
Sat24-en lehet visszanézni, bal oldalt néhány korábbi mûholdkép idõpontja mellett ott van, hogy "more", arra kattintva régebbi mûholdképeket is leszedhetsz.
Galervinnek szántam természetesen.
Sat24-en lehet visszanézni, bal oldalt néhány korábbi mûholdkép idõpontja mellett ott van, hogy "more", arra kattintva régebbi mûholdképeket is leszedhetsz.
Galervinnek szántam természetesen.

Egy bemutató készítéséhez szükségem lenne T850 és 500hPa gpdm archív térképekre a közelmúltból. Sajnos a WZ-n csak februárig vannak, nekem április elsõ 10 napjára volna szükségem.
szerk.: illetve mûholdképekre is szükségem volna. Elõre is köszönöm!
szerk.: illetve mûholdképekre is szükségem volna. Elõre is köszönöm!
Én sem tudok többet sajnos, mint amit itt leírtam.
Link
Talán Nagy József az OMSZ-ból tudna segíteni.

Link
Talán Nagy József az OMSZ-ból tudna segíteni.
Szia!
Köszönöm a válaszod.
Érdekes cikk, azt írja semmilyen hatással nem lesz.
Nem tudom a fórumozó miért írt fagyról, meg 30-40 centi hóról.
Köszönöm a válaszod.
Érdekes cikk, azt írja semmilyen hatással nem lesz.
Nem tudom a fórumozó miért írt fagyról, meg 30-40 centi hóról.
Sziasztok!
Én aziránt szeretnék érdeklõdni, hogy ez a hamufelhõ és, ha adott esetben lesz újabb is, milyen kihatással lehet ez elkövetkezendõ idõszakra (tavasz nyár) idõjárás szempontjából. Erre nem találtam sehol semmilyen cikket. Az egyik metnetes fórumon olvastam olyat, hogy júniusban fagyhat???
Elõre is köszönöm a válaszokat!
Én aziránt szeretnék érdeklõdni, hogy ez a hamufelhõ és, ha adott esetben lesz újabb is, milyen kihatással lehet ez elkövetkezendõ idõszakra (tavasz nyár) idõjárás szempontjából. Erre nem találtam sehol semmilyen cikket. Az egyik metnetes fórumon olvastam olyat, hogy júniusban fagyhat???
Elõre is köszönöm a válaszokat!
Még valami: egy téveszmét hadd oszlassak el!
Sokan sokszor említik, hogy a "hagyományos, régóta használt, napi 4 adatból számolt középhez...", láttam, Te is így írtad.
A korrekciókat mindig is, már száz éve is(!!!) az úgynevezett VALÓDI napi középhez, vagyis a 24 adatból számított középhez igazították! Mindig is ez volt az alapvetõ, még a napi 4-bõl számított adatot is ehhez korrigálták! Ezért például Magyarországon a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években úgy mentek a dolgok, hogy a fõállomásokon a napi közepet a napi 8(!) mérésbõl számították. Ez ugyanis - amint azt le is írtam, a linkben látni fogod - már egészen jól közelíti a 24 órás közepet, a különbség átlagosan minden hónapban +/- 0,1 fokon belül marad, tehát ez az, amit nem kell korrigálni semmilyen módon.
Sajnos, a met.hu-n ott van az a leírás a 100 éves adatsoroknál, amiben ez a 4 adatos definíció szerepel, és ez igen félrevezetõ.
Érthetõ módon mindenki mindig ezt idézi, hiszen ez a "hivatalos", holott ha kinyitunk egy évkönyvet, abból egyértelmûen kiderül, hogy a 24 adatoshoz korrigáltak mindig is!
Sokan sokszor említik, hogy a "hagyományos, régóta használt, napi 4 adatból számolt középhez...", láttam, Te is így írtad.
A korrekciókat mindig is, már száz éve is(!!!) az úgynevezett VALÓDI napi középhez, vagyis a 24 adatból számított középhez igazították! Mindig is ez volt az alapvetõ, még a napi 4-bõl számított adatot is ehhez korrigálták! Ezért például Magyarországon a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években úgy mentek a dolgok, hogy a fõállomásokon a napi közepet a napi 8(!) mérésbõl számították. Ez ugyanis - amint azt le is írtam, a linkben látni fogod - már egészen jól közelíti a 24 órás közepet, a különbség átlagosan minden hónapban +/- 0,1 fokon belül marad, tehát ez az, amit nem kell korrigálni semmilyen módon.
Sajnos, a met.hu-n ott van az a leírás a 100 éves adatsoroknál, amiben ez a 4 adatos definíció szerepel, és ez igen félrevezetõ.

Érthetõ módon mindenki mindig ezt idézi, hiszen ez a "hivatalos", holott ha kinyitunk egy évkönyvet, abból egyértelmûen kiderül, hogy a 24 adatoshoz korrigáltak mindig is!
Íme
:
Link
Engem is foglalkoztatott a dolog, így sokáig keresgéltem, amíg ezekre a korrekciókra ráakadtam.
Az esti súlyozott módszerre ((07+14+2*21)/4) sajnos eddig nem találtam hivatalos eljárást, de az ugyebár éppen hogy a napi 4 fõterminusból számított módszert hivatott közelíteni, szóval ott olyan túl nagy különbség nem lehet - elvileg. De majd még keresgélek ennek ügyében is a késõbbiekben.
A másik dolog, amit írsz, az is igazán érdekes: vagyis a SYNOP-os min és max esete. Ezzel ugye kicsit fals adatokhoz jutunk, hiszen mindkét esetben csak a nap 12-12 óráját vesszük figyelembe. Nyilván a napi hõingásban így jelentõs hibát tudunk véteni, viszont a napi középnél (pl. havi átlagban) egyáltalán nem biztos, hogy olyan nagy eltérés jön ki. Ezt is meg lehetne nézni egyszer, kíváncsi lennék az eredményre. (Ez utóbbit viszont nekünk magunknak kell valószínûleg, hiszen ilyen "szabálytalan" módszerrel aligha foglalkozott bárki is az idõk során.)

Link
Engem is foglalkoztatott a dolog, így sokáig keresgéltem, amíg ezekre a korrekciókra ráakadtam.
Az esti súlyozott módszerre ((07+14+2*21)/4) sajnos eddig nem találtam hivatalos eljárást, de az ugyebár éppen hogy a napi 4 fõterminusból számított módszert hivatott közelíteni, szóval ott olyan túl nagy különbség nem lehet - elvileg. De majd még keresgélek ennek ügyében is a késõbbiekben.
A másik dolog, amit írsz, az is igazán érdekes: vagyis a SYNOP-os min és max esete. Ezzel ugye kicsit fals adatokhoz jutunk, hiszen mindkét esetben csak a nap 12-12 óráját vesszük figyelembe. Nyilván a napi hõingásban így jelentõs hibát tudunk véteni, viszont a napi középnél (pl. havi átlagban) egyáltalán nem biztos, hogy olyan nagy eltérés jön ki. Ezt is meg lehetne nézni egyszer, kíváncsi lennék az eredményre. (Ez utóbbit viszont nekünk magunknak kell valószínûleg, hiszen ilyen "szabálytalan" módszerrel aligha foglalkozott bárki is az idõk során.)
Az izlandi tûzhányó kén-dioxid felhõje valószinûleg nem érte el a sztratoszférát, igy az alsó légköri felhõrendszerek, áramlatok - például a szelek és az idõjárási frontok - viszonylag hamarosan ki fogják mosni a földfelszinre. Rövid troposzférikus tartózkodásuk következtében számottevõ idõjárási hatást (tartós hõmérséklet-csökkenést) bizonyára nem fognak kifejteni. Az izlandi vulkanikus aeroszolfelhõ magas kénsavtartalma miatt a felhõképzõdésbe bizonyára ideig-óráig beleszólhat: a szokásosnál nagyobb mennyiségû felhõ képzõdhet, amibõl több csapadék is hullhat (ez az idõtartam meglehetõsen rövidnek igérkezik). Hozzá kell tennem, hogy az ilyen irányú kutatások sajnos még mindig gyermekcipõben járnak, ekképpen úgy a rövidtávú, mint a hosszútávú meteorológiai elõrejelzések céljára egyelõre nemigen használhatóak.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64090 - 2010-04-15 11:37:0
Az izlandi vulkánkitörés hamufelhõjét hogyan tudják a modellek bekalkulálni az elõrejelzésekbe?

Az izlandi vulkánkitörés hamufelhõjét hogyan tudják a modellek bekalkulálni az elõrejelzésekbe?
Antibulvár írt errõl kb. 2 hónapja egy ragyogó összefoglalót, azt keresd meg. Ezt csak kiegészíteni, alátámasztani tudom néhány saját mérési adattal.
Én is -igaz nem OMSZ méretû adathalmazzal- méregettem 2 éve tavasszal 30 napon keresztül.
Alapul véve a 24/24-es átlagot a következõ eltérések adódtak.
Min-max: +0,46 (+1,19, -0,35)
07-14-21: +0,08 (+0,75, -1,19)
07-14-21X2: -0,01 (+1,10, -1,4
01-07-13-19: -0,16 (+0,76, -0,72)
01-04-07-10-13-16-19-22: -0,03 (+0,27, -0,25).
Zárójelben az adott méréssel kapott abszolút legnagyobb eltérés pozitív illetve negatív irányban.
Jól látszik, hogy a 07-14-21X2 adja látszólag a legpontosabb eredményt, de ezt a legnagyobb szélsõ ingásokkal, ezért megtévesztõ. Ellenben a 8 terminusból számított átlag eltérése mindkét irányban is alig haladja meg a 0,2-et. Hangsúlyozom, hogy ez 30 nap mérése.
Ezen eredmények nagyjából megfelelnek Antibulvár lényegesen több adatot tartalmazó felmérésének.
Én is -igaz nem OMSZ méretû adathalmazzal- méregettem 2 éve tavasszal 30 napon keresztül.
Alapul véve a 24/24-es átlagot a következõ eltérések adódtak.
Min-max: +0,46 (+1,19, -0,35)
07-14-21: +0,08 (+0,75, -1,19)
07-14-21X2: -0,01 (+1,10, -1,4

01-07-13-19: -0,16 (+0,76, -0,72)
01-04-07-10-13-16-19-22: -0,03 (+0,27, -0,25).
Zárójelben az adott méréssel kapott abszolút legnagyobb eltérés pozitív illetve negatív irányban.
Jól látszik, hogy a 07-14-21X2 adja látszólag a legpontosabb eredményt, de ezt a legnagyobb szélsõ ingásokkal, ezért megtévesztõ. Ellenben a 8 terminusból számított átlag eltérése mindkét irányban is alig haladja meg a 0,2-et. Hangsúlyozom, hogy ez 30 nap mérése.
Ezen eredmények nagyjából megfelelnek Antibulvár lényegesen több adatot tartalmazó felmérésének.
Azt szeretném kérdezni, hogy közületek valaki számolta-e, vagy tudja-e, hogy átlagosan mekkora különbség adódik, ha a metneten alkalmazott min/max átlag (az elõzõ nap 18.00 UTC és az aktuális nap 18.00 UTC közötti 24 órás idõszak legalacsonyabb és legmagasabb értéke) számtani közepét veszem középhõmérsékletnek, vagy pl. a rendes hagyományos napi 4 adatból számolt középhõmérsékletet nézem?
Illetve ugyanez, ha a metneten alkalmazott, fentebb leírt módon számolt min/max átlagot hasonlítom az éjszakai minimum (18:00 UTC és 06:00 UTC között) és a nappali maximum (06 UTC és 18:00 UTC között) átlaghoz.
A metnetes éghajlati adatokat akarom a tutiempo-s adatokkal összevetni.
Én még korábban nézegettem, és úgy emlékszem, a metneten alkalmazott értékekkel számolt néhány tizeddel magasabban szoktak alakulni, mintha a másik módon számolom.
Köszönöm a válaszokat!
Illetve ugyanez, ha a metneten alkalmazott, fentebb leírt módon számolt min/max átlagot hasonlítom az éjszakai minimum (18:00 UTC és 06:00 UTC között) és a nappali maximum (06 UTC és 18:00 UTC között) átlaghoz.
A metnetes éghajlati adatokat akarom a tutiempo-s adatokkal összevetni.
Én még korábban nézegettem, és úgy emlékszem, a metneten alkalmazott értékekkel számolt néhány tizeddel magasabban szoktak alakulni, mintha a másik módon számolom.
Köszönöm a válaszokat!
Az éjszakai felhõket (alacsony-, közepes- vagy magasszintûeket) kizárólag a telehold és a közvilágitás fényénél lehet megfigyelni. Különösen örvendek ama világosnak tûnõ felhõ Debrecenbõl való megfigyelésének. Késõbb leirom, miért. Mint néhány hozzászólással lennebb megjegyeztem: több évtizedes tapasztalatom alapján határozottan úgy tûnik, hogy (még a hideg levegõ fölé felsikló melegfront esetében is) az egyes felhõrétegek túlnyomórészt egymás alatt/fölött helyezkednek el. Igy ez a sekély, de mostmár itt is jelentõs csapadékot okozó ciklon érkezése kezdetekor, 12-én reggel CI floccus vonult fel az égre. Ezt Cirrostratus követte, ami alatt - elõbbi felvonulása közben - már ráhúzódott az égre a réteges Altocumulus, a maga jól ismert cellás, mozaikszerû szerkezetével. Ez alá kúszott be a sötétebb, rostosabb kinézetû Altostratus, amelybõl szinte azonnal el kezdett csepegni az esõ. Ezután az AS uralta az égboltot, gyenge esõt hullatott. Ma délután
még alacsonyabb szinten CU fractus-t kergetett a megélénkülõ szél, amit lassan-lassan a felhõalaphoz simuló virgákat hordozó AS-ból futózáporok követtek. Jócskán besötétedett, mire legalul, az AS-nál lényegesen alacsonyabb szinten megérkezett a Nimbostratus. Ennek viselkedésérõl a már emlitett hozzászólásomban irtam (fokozatos, indirekt vonulásirány-változás, többé-kevésbé intenziv és folyamatos csapadék). Visszatérve a "vágtázó fehér felhõre": több, mint valószinû - majdnem egészen biztos -, hogy a Debrecenben záport hullató felhõ alatt csupán pár száz méter magasan sodródó Stratus fractus-t láthattad. Ez a ST fra mindig külön életet él. Jelen van a Cumulonimbus alatt. S ha a CB délnyugatról vonul, a ST fra gyakran északnyugatról halad tova, sokszor alig egyetlen perc alatt végigfutja az égboltot annak egyig végétõl a másikig. Ugyanigy Láttam már AS alatt is: a földközeli széllel rendszerint azonos irányban száguld. Megfigyelésük olykor nagyon nehéz (ha éjszaka semmi nem világitja meg azokat), de kiemelten fontos. A ST, NS, CU, CB - mint most is - jellemzõek a ciklonok középpontja környékén.
még alacsonyabb szinten CU fractus-t kergetett a megélénkülõ szél, amit lassan-lassan a felhõalaphoz simuló virgákat hordozó AS-ból futózáporok követtek. Jócskán besötétedett, mire legalul, az AS-nál lényegesen alacsonyabb szinten megérkezett a Nimbostratus. Ennek viselkedésérõl a már emlitett hozzászólásomban irtam (fokozatos, indirekt vonulásirány-változás, többé-kevésbé intenziv és folyamatos csapadék). Visszatérve a "vágtázó fehér felhõre": több, mint valószinû - majdnem egészen biztos -, hogy a Debrecenben záport hullató felhõ alatt csupán pár száz méter magasan sodródó Stratus fractus-t láthattad. Ez a ST fra mindig külön életet él. Jelen van a Cumulonimbus alatt. S ha a CB délnyugatról vonul, a ST fra gyakran északnyugatról halad tova, sokszor alig egyetlen perc alatt végigfutja az égboltot annak egyig végétõl a másikig. Ugyanigy Láttam már AS alatt is: a földközeli széllel rendszerint azonos irányban száguld. Megfigyelésük olykor nagyon nehéz (ha éjszaka semmi nem világitja meg azokat), de kiemelten fontos. A ST, NS, CU, CB - mint most is - jellemzõek a ciklonok középpontja környékén.
Köszi!
Biztosan sikerül kibogarászni a lényeget. A kódokat még majd "értelmezem". Az alapelveket valamennyire jól gondoltam, de így összeszedve (és talán majd még jobban összeszedve
) sokunk segítségére lehetnek. A látástávolság-felhõalap becslés nálam teljesen kilõve, a legnagyobb távolság amire itt ellátok, az 5 perc séta után is max. 1 km... Városi átok... 
A gomolyos felhõalap becslésnél olvasott képletet viszont alkalmazhatom, azt rendszeresen összevetem a WD elméleti felhõalapjával. Többnyire hasonlót ad. A CHMI-t nagyon sajnálom, hogy kivonták a forgalomból, mintha az egyik karomat vágták volna le.
Egyre több dolgot figyelnék rajta és erre használhatatlanná teszik. 
Még egyszer köszönöm!
Biztosan sikerül kibogarászni a lényeget. A kódokat még majd "értelmezem". Az alapelveket valamennyire jól gondoltam, de így összeszedve (és talán majd még jobban összeszedve


A gomolyos felhõalap becslésnél olvasott képletet viszont alkalmazhatom, azt rendszeresen összevetem a WD elméleti felhõalapjával. Többnyire hasonlót ad. A CHMI-t nagyon sajnálom, hogy kivonták a forgalomból, mintha az egyik karomat vágták volna le.


Még egyszer köszönöm!

Cumulus fractust, nem ritka ilyen idõben. Rossz idõ típusú, St7. 
/
Elsõ, hogy látszik-e a Hold. Ha nem, akkor nem As1. De még mindig lehet St6 és As2/Ns2.
Magasság meghatározására a fényszennyezés nyújthat segítséget, az alacsony szintû felhõk jóval világosabbak ilyenkor.
Ha nincs fényszennyezés, akkor próbálkozhatsz a felhõalap-látástávolság becsléssel.
Ha elegendõen kicsi a látástávolság, akkor általában alkalmazható az alábbi szabály:
Felhõalap méterben x 10 = látástávolság méterben
Tehát 300 méteres felhõalapnál 3000 méter körüli a látás. Persze azért fenntartásokkal kell kezelni.
Azt még nem említettem, hogy ha van szignifikáns esemény, akkor abból is el tudod dönteni a típust.
Szitálás? Akkor St6
Folyamatos esõ? Akkor Ns2, vagy Ns0, inkább utóbbi.
De rengeteg tapasztalat szükséges, érdemes összevetned a reptéri felhõalapokat az általad becsülttel, megnézni, hogy ott milyen felhõt észleltek, így lehet tanulgatni.
Ha a chmi is mûködne normálisan...
Remélem ebbõl a sok mindenbõl valami hasznosat ki tudsz halászni.

/
Elsõ, hogy látszik-e a Hold. Ha nem, akkor nem As1. De még mindig lehet St6 és As2/Ns2.
Magasság meghatározására a fényszennyezés nyújthat segítséget, az alacsony szintû felhõk jóval világosabbak ilyenkor.
Ha nincs fényszennyezés, akkor próbálkozhatsz a felhõalap-látástávolság becsléssel.
Ha elegendõen kicsi a látástávolság, akkor általában alkalmazható az alábbi szabály:
Felhõalap méterben x 10 = látástávolság méterben
Tehát 300 méteres felhõalapnál 3000 méter körüli a látás. Persze azért fenntartásokkal kell kezelni.
Azt még nem említettem, hogy ha van szignifikáns esemény, akkor abból is el tudod dönteni a típust.
Szitálás? Akkor St6
Folyamatos esõ? Akkor Ns2, vagy Ns0, inkább utóbbi.
De rengeteg tapasztalat szükséges, érdemes összevetned a reptéri felhõalapokat az általad becsülttel, megnézni, hogy ott milyen felhõt észleltek, így lehet tanulgatni.
Ha a chmi is mûködne normálisan...

Remélem ebbõl a sok mindenbõl valami hasznosat ki tudsz halászni.

Amennyiben már így felvetõdött az éjszakai felhõzet megfigyelése, akkor hogyan, mire figyeljünk ilyen esetekben? Hogy mondjuk rá kellõ bizonyossággal (persze gondolom a tapasztalat sokat segít) egy éjszakai felhõzetre, hogy az milyen magasságú rétegfelhõ. A Ns, St, As (fõleg éjszaka) mindig elbizonytalanít. 
Mennyire "normális" az általam leírt, mindössze 4-500 méter magasságban, a rétegfelhõ alá "szorult" vágtázó fehér "nemtudommi" jelenléte? Ez ilyenkor egy gomoly csökevény, vagy valami párafolt lehet (a páratartalom elég magas, 90% feletti)? Ez a fehér valami (gondolom az alacsony jelenléte és a rétegfelhõzet alá szorulása végett) nem volt túl vastag és elég szakadozott is volt, de jól elkülönült. Mit láttam?
Elnézést a buta kérdésekért.

Mennyire "normális" az általam leírt, mindössze 4-500 méter magasságban, a rétegfelhõ alá "szorult" vágtázó fehér "nemtudommi" jelenléte? Ez ilyenkor egy gomoly csökevény, vagy valami párafolt lehet (a páratartalom elég magas, 90% feletti)? Ez a fehér valami (gondolom az alacsony jelenléte és a rétegfelhõzet alá szorulása végett) nem volt túl vastag és elég szakadozott is volt, de jól elkülönült. Mit láttam?

Elnézést a buta kérdésekért.

A karika kicsit elcsúszott, én a Keleti-fõcsatorna és a Bagamér - Álmosd - Kokad "dudor" északi kezdetének magasságában vagyok. 2/5-3/5 arányban közelebb a Keletihez, majdnem ott, ahol a csapadékmentes sáv a legészakabbra hatol. Persze nem azért írom, hogy a topográfiai ismeretedet korrigáljam, hanem azért, mert a radar nagyszerûen alátámasztja a mérésemet. A kép készítése után 4-5 perccel történt az, amit említettem. A csapadékot szinte elvágták. Azóta nagyon-nagyon gyengén, megszakításokkal csepereg.
Köszi a radarképet!
Köszi a radarképet!
