Bioszféra

Csak egy patkányunk van, de õ már öreg és korából adódóan nem igazán haverkodott a macsekkal a kezdetekkor sem. :-)
Sámán szívesen játszana vele, de a patek fél és ezért harapna is, ha tehetné. Így aztán a rács két különbözõ oldalán kell tartani õket. Egyébként mindig voltak nem normális állataim, korábban volt egy fekete aranyhörim, akinek a kovászos uborka volt az élete, ha megérezte a szagát, majd" szétdöntötte a ketrecét... Eszméletlen mennyiséget be tudott zabálni belõle. Neki 17 db lucernakarika (kb másfél-két centis átmérõjûek) a rekordja, mármint ennyi tudott betömni a pofazacskóiba szállítás céljából... Még korábban volt egy mongol futóegerem, aki imádta a földimogyorót, azonban ebben nem ez a csoda, hanem az, ahogy ette. Némi testmozgást kikényszerítendõ felkötöttük neki az egész héjas mogyit spárgára, hogy csak tornászva érje el, na õ a harmadik szemnél rájött, hogy könnyebb a spárgát lerágni róla, mint a mogyit kilyukasztani és kicibálni belõle a magot...

Gyönyörû a kis vacak! :-)

Dabrony: ugye? :-)

ripley: közelebbire nem volt elég fény, már ez is vakuval készült :-)

A legutolsó kép már majdnem belülrõl készült, olyan közeli!
Legközelebb a belsõ szerveirõl is készíts képet

Szép ez a plöki

Pici Farkas jól érzi magát :-D
Link
Link
Link

Csak azért kérdezem, mert alaposan rácáfol carnivora mivoltára. :-)

Elképesztõ egy jószág! Nincs véletlenül egy egér haverja?

Nem, Noli. Annyit, hogy az eukaliptuszok is olyan élõlények, akik egymással összefogva alkalmazkodnak, kísérlik meg a minél biztosabb túlélést. Nem pedig egyesével..

Pici Farkas se õshonos, de jól érzi magát :-D

Dehogynem :-) Felis sylvestris már a jégkorban élt itt.

Látod a macska sem õshonos

Link
Kivit eszik a macskám...

Veszprémben a Gulya-dombot telepítették be elsõnek fenyõvel, 1930-as években. korábban ott is "korpár" sziklagyep volt... Azóta a nevezett fenyvesbe befurakodtak az akácok is, nagyon kevéske tölgy is akad, no meg rengeteg kökényes-galagonyás nyitottabb rész van közte. Jóformán az egész erdõ egy merõ bozót, ráadásnak pár nyomorult hajléktalan kiköltözött oda kis deszkakalyibákba... Ennek köszönhetõen rengeteg a szemét is odakünn, pedig amúgy jó kis pereszkés fenyõtinórus erdõ volna.

Banánturmix

Dávid, hasonképp köszönöm én is.
Nyári tûz: pont tegnap este beszéltek a rádióban az ausztrál bozóttüzekkel kapcsolatban arról, hogy azok a tüzek biza jótékonyak a helyi növényzetre (bizonyos részére), mivel a tûz késztet csírázásra egyes magvakat, illetve sarjadzásra elöregedett cserjéket, stb. Ami érdekes volt s nem tudtam, bár rém logikus, hogy az eukaliptuszok megtanulták a maguk hasznára fordítani a tüzeket, s a bennük termelõdõ olajak valójában olajak a tûzre, ami ettõl nagyobb intenzitásúvá lesz és alaposan megtisztogatja a környéket az eukaliptuszok számára, melyek így szépen terjedhetnek, gyarapodhatnak. Ehhez az utóbbihoz tudsz valami okosat hozzáfûzni?

Ahogy a bioszos közhely tartja:ökológiai sivatag.
Nem csak az említett homoki területeken, de a rendkívül értékes, fajgazdag dolomit-sziklagyepeinken is óriási károkat okoztak az agresszív és átgondolatlan (egyutas) fekete fenyõ telepítések.Pl. Nagy-Szénás és a dolomitlakó pilisi len viszonya.Igaz ott legalább már történtek komoly elõrelépések a fajegyensúly helyreállítása ügyében.Ha már Európa Diplomás terület.Még.

Üdv nagy becsû növénytanász barátom!
Megszólítottunk bizony, hiszen ahogy régi rómaiak mondták:
"Sokan vannak az elhivatottak, de kevesen a kiválasztottak!"
Meghajlok a kérlelhetetlen szakszerûség érvei alatt.Társulástani leírásokban Festuco vaginatae- Pinetum-ként szerepel.Valóban az itt fontos éshangsúlyos sajátos jelzõ azonban lemaradt. Így köszönjük az igényelt hasznos helyrerakásunk. Lágyszárú társulások terén is!

Ha már szóba került, és a Karácsony miatt aktuális is, a fenyõ-témában írnám: a feketefenyõ az akác után a 2. legkártékonyabb haszonfája hazánknak. Homokkötõnek hozták be, eredménye a Duna-Tisza közi évelõ, nyílt és zárt homokpusztagyepek fajgazdagságának drasztikus csökkenése volt. Sajnos, akkor sem álltak le a fásítással, amikor a homok már régen "állt". Elõször csak a területük csökkent homoki szyepprétjeinknek, késõbb a beékelõdött állományok is ledegradálódtak. A fásítási hullámnak, sajnos, több csúcsa volt, a legutolsó kb. az 1980-as években ért véget. Azóta gyûrkõznek a természetvédõk a magterületek tágításával, a tájidegen akác és feketefenyõ (és a velük "jövõ" további agresszív inváziós fajokkal: bálványfa, selyemkóró stb.) visszaszorításával.
Még egy dolog: a homoki sztyepprét, mint speciális fátlan élõhely, eredeti állapotában idõrõl-idõre (5-10 évente is akár) kigyullad, végigfut rajta a júlisi hõségben a tûz. Vegetációjának jót tesz, felújul tõle, a következõ tavasszal csodálatos virágpompával fogad minket. Van még néhány ilyen féltett magterület.

Megszólítottak, ám akinek ilyen sokrétû biosz fér a fejébe, kevés új megosztanivalót hagy a témában.
Igaz, amit írsz. A fenyõfõi fenyves botanikai értelemben õshonosnak számít. Eredete, földrajzi helye valóban nem teszi azzá, és ez örök vita tárgyát képezi, hogy akkor miért is nevezik annak, még a kutatók is. Mert környezetébe illeszkedik, élõvilága az évszázadok óta tartó háborítatlanságban igen változatossá vált, nem táptalaja biológiai inváziónak, egységes közösség.
Azzal, hogy mészkerülõ, vitatkoznék. A bakonyalji homok eredetileg közepes mésztartalmú. A lerakódott fenyõtû savanyította ki a feltalajt, ezért jelentkezik rajta több mészkerülõ faj is, pl. fenyõspárga, körtikék. Ha elnézünk Bakonyszentlászló felé, ahol a homoktakarón nincs már fenyõ, szép Festuca vaginatae arrabonicum-ot látunk, az asszociáció sok karakterfajával (mint homoki kocsord, homoki szalmagyopár). Tény az is, ez a homok kevésbé meszes (mint pl. Gyõr-Gönyû vidékén), hiányoznak a tollas árvalányhajak is, de egy belsõ-somogyi penészvirágos-szikárkás gyeppel nem rokonítható. Inkább köztes helyet foglal el, de fajkészlete szerint közelebb áll kisalföldi meszes homokpusztához.

Fél Tekét

Csak egy féltekét kell átutaznod érte Noli, he-he !

Bizonyhogy! :-) Én mondjuk egyszer egy araucaria angustifolia-t szeretnék...
Link

Ilyen õsszel:
Link

Nem az enyém, mi vigyázunk rá
Szép mi?
Link

AZ a Tied??? Nem semmi! Hol növesztitek?

Alpokalján nõ a banán,
Ott egyed meg ripley, babám!
Merre áll a jegenyefenyõ?
Megmondhatja Fekete Jenõ!



Bocs...

Ilyen, amikor virágzik:
Link
májusban.

A pálmát nekünk is sikerült teleltetni és termett is, itt a kép róla:
Link

Akkor az Alpokaljára jól emlékeztem

Banánügyben viszont tájékozott vagy!

Mi az, hogy nem õshonos a banán?? Kérdezd csak meg jaurinumot, a pécsi botanikus kert üvegházában mi növeksziok pár évtizede.... Még terem is.
:-)
A turmix õshonos?

Klímazonálisan csak elegyes fenyves erdeink vannak (Alpokalja,Õrség, Vend-vidék stb.).Ezekbe ékelõdõ extrazonális társulásokkal. Általában erdei fenyõ és luc elegyedik, tölggyel és bükkel. Dealpin-montán színezõ elem csupán a jegenye fenyõ. Az abaúji Milic csoportban szubkárpátiként jelentkezik.Ritkán. A közönséges és az oszlopos faj ültetvényként van állományban, abszolút erdészeti haszonfa.
A Kárpátok magas-középhegységi övezeteiben (pl. Kis-Fátra) gyönyörû jegenyefenyves-bükkös zónák vannak, de ott is ritka, hogy nagyobb kiterjedésben állományalkotó legyen.
De nem rég mecseki hópelyheket vadászó tudós barátunk, majd helyrerak minket e kérdéskörben! Legalább is remélem!

LAM, pedig jártam még természetvédelem szakkörre is, de ezt félre tanultam

Tudsz Te ha akarsz édes fiam...

Banánturmixot iszom éppen, de nem õshonos

Úgy tudom, igen.

Meg is csípett?

Egy vérszomjas szúnyog ébresztett reggel....

Az is csak az Alpokalján, nem?

És a jegenyefenyõ?

Igen apu

ripley-téli észlelõ (Solymár) válasz 2006-12-20 11:40:02
"Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben.."

Légy következetes magadhoz...

Biogeográfiai értelemben hazánkban õsfenyves (luc, erdei, európai és szibériai vörös, fekete fenyõ) erdõállományok gyakorlatilag nincsenek. Fõleg nem a Mátrában! A fenyõfõi mészkerülõ erdeifenyves is XVIII. századi ültetvényerdõ. Genetikai értelemben azonban egyes példányok õsfenyõknek számítanak benne, a maguk 200 évet meghaladó korával. A kárpáti nyitvatermõk közül csak a boróka, a tiszafa és az erdei fenyõ õshonos nálunk. A luc nem vagy csak elegyesen mint az Õrségben, Vend-vidéken és az Alpokalján (Soproni és Kõszegi-hegység, Vas-hegy elsõsorban) szubalpin hatásokra. Az erdei fenyõ azonban már a fenyõ-nyír korszak óta lakója a Kárpát-medencének, ezért a bakonyi, bakonyalji elõfordulások (egyben a legkeletebbiek is), ha nem is õsfenyvesek(inkább csak koruk alapján hívjuk így õket) de valóban õshonosak.Erdészeti beavatkozások nélkül is köszönik jól meg vannak. Helyük van a tájban, nem tájidegen faj.Társulástani értelemben azonban már jelentõs változások figyelhetõek meg.Pl. lágyszárú szint.De ez már messzire vezet...

Tudjuk: a fenyõ a Mátrában nem õshonos, hanem telepített - viszont nagyon látványos

Noli pont azt akartam én is mondani

NINCS õshonos fenyõ a Mátrában.
Link

Pontosan a Mátra melyik részén õshonos és melyik fajta?

Tudomásom szerint két "õsfenyves" van hazánkban: Fenyõfõ mellett homoki õsfenyves (néhányszáz éves), illetve a Tatabánya melletti Bódis-hegyen (hasonló korú).