Meteorológiai esélylatolgatások
Én is úgy vélem, hogy a Földközi-tenger hõmérséklete közvetlenül nem befolyásolja az itthoni telet. Áttételesen már igen - viszont könnyen lehet, hogy épp a melegebb Földközi-tenger adna esélyt nálunk több hóra. Hiszen a melegebb víztömeg fölé érkezõ hidegleszakadások elvileg erõsebb mediciklonokat generálhatnak. Igaz, így az elõoldalukon magasabb is lenne a T... de hó szempontjából ez sokat nem számít (az elõoldalon így is, úgy is jobbára folyékony a halmazállapot).
Az Atlanti-óceán (ill. az Északi- és a Norvég-tenger) anomáliájának hatása sem tûnik egyszerûnek. Elvileg a hidegebb óceánvíznek segíteni kellene a szárazföld hûlését... de nem lehetséges, hogy egyben növeli is az óceáni irányítás esélyét (valahogy úgy, mint a "Medárd-idõszakban")? Ha pedig az óceáni irányítás válik uralkodóvá, az akkor is enyhíti a telünket, ha a vízfelszín 1-2 fokkal épp hidegebb a szokásosnál...
Persze a tél még odébb van: szeptember-októberben nagyon is jól jöhetnek a szárazföld lehûtéséhez (ill. északon, északkeleten hótakaró kialakításához) a hideg Északi-tenger felõl érkezõ légtömegek. Ahogy Snowhunter is írta, ez lehet a döntõ a mi telünk szempontjából, ha eljön az ideje...
Az Atlanti-óceán (ill. az Északi- és a Norvég-tenger) anomáliájának hatása sem tûnik egyszerûnek. Elvileg a hidegebb óceánvíznek segíteni kellene a szárazföld hûlését... de nem lehetséges, hogy egyben növeli is az óceáni irányítás esélyét (valahogy úgy, mint a "Medárd-idõszakban")? Ha pedig az óceáni irányítás válik uralkodóvá, az akkor is enyhíti a telünket, ha a vízfelszín 1-2 fokkal épp hidegebb a szokásosnál...
Persze a tél még odébb van: szeptember-októberben nagyon is jól jöhetnek a szárazföld lehûtéséhez (ill. északon, északkeleten hótakaró kialakításához) a hideg Északi-tenger felõl érkezõ légtömegek. Ahogy Snowhunter is írta, ez lehet a döntõ a mi telünk szempontjából, ha eljön az ideje...
Mondjuk azért annyi hozzátartozik a képhez, hogy három masszív és erõs hideg-leszakadás volt, és nem sokon múlt, hogy kettõ beterített minket (egy Bajorokat, egy a Lengyeleket kapta el), mindjárt más lett volna a megítélés és anomália (ill. a folyomány), ha ezek bejutnak hozzánk.
Van némi sanda gyanúm, hogy az északi sarki jégtakaró erõs felolvadásából származó hideg tengervíz áramlása lehetett az egyik fõ szereplõ a légáramlás mellett a térség vizeinek hûtésében. Ez persze sanda gyanú csak.
Ha tartósabban fennáll a negatív vízhõmérsékleti anomália, gyengítheti a ciklon képzõdés esélyét a következõ hónapokban. Habár Grönlandtól délre azért még szépen tartja magát már egy jó ideje a pozitív vízhõmérsékleti anomália - igaz kisebb területre korlátozódva, mint elõzõ õsszel.
Ha tartósabban fennáll a negatív vízhõmérsékleti anomália, gyengítheti a ciklon képzõdés esélyét a következõ hónapokban. Habár Grönlandtól délre azért még szépen tartja magát már egy jó ideje a pozitív vízhõmérsékleti anomália - igaz kisebb területre korlátozódva, mint elõzõ õsszel.
Az elmúlt télen El Nino volt éppen a figyelem tárgya.
Az elõzõ tél, pontosabban szólva az õsz végétõl tavasz elejéig tartó tartós anomália, köztük a téli nagy meleggel nem igen volt elõre jósolható. Õszintén szólva engem ez az ami a legjobban zavar. A nyár várható volt, hogy meleg lesz. Sõt lefogadnám lesznek még jó kis hõségnapos nyarak a köv években.
Ellenben a téli kilengés nagyon is érdekes számomra, hogy vajon mi eredményezhette. Lehet, hogy csak az amúgyis pozitív fázisban lévõ AMO és az El Nino együttes hatása + még pár tényezõ eredményezte ezt?!
A téli idõszakban a Földközi-tengernek fõleg a mediterrán ciklon képzõdésre lehet hatása, akkor is ha megfelelõk a makrocirkulációs viszonyok.
Utóbbival egyetértek, de volt már olyan, hogy kvázi fontosabb tényezõt töltött be az észak-atlanti térség erõs légnyomási blokkingja a hideg kialakulásában - vagyis erõs északi irányítással tartós hideg levegõ áramlás a sarkvidékrõl.
Az elõzõ tél, pontosabban szólva az õsz végétõl tavasz elejéig tartó tartós anomália, köztük a téli nagy meleggel nem igen volt elõre jósolható. Õszintén szólva engem ez az ami a legjobban zavar. A nyár várható volt, hogy meleg lesz. Sõt lefogadnám lesznek még jó kis hõségnapos nyarak a köv években.
Ellenben a téli kilengés nagyon is érdekes számomra, hogy vajon mi eredményezhette. Lehet, hogy csak az amúgyis pozitív fázisban lévõ AMO és az El Nino együttes hatása + még pár tényezõ eredményezte ezt?!
A téli idõszakban a Földközi-tengernek fõleg a mediterrán ciklon képzõdésre lehet hatása, akkor is ha megfelelõk a makrocirkulációs viszonyok.
Utóbbival egyetértek, de volt már olyan, hogy kvázi fontosabb tényezõt töltött be az észak-atlanti térség erõs légnyomási blokkingja a hideg kialakulásában - vagyis erõs északi irányítással tartós hideg levegõ áramlás a sarkvidékrõl.
Ne felejtsd, hogy nem mindegy, hogy mikor alakul ki az El Nino-La Nina páros, és az se jelent biztos valamilyen irányú kimenetelt, szükséges az Atlanti vizek milyensége is a dologhoz.
A Földközi-tenger csak mint figyelemre méltó jelenségként lett megemlítve, az Atlanti-vizek vannak a fókuszban.
Valóban a kelet-európai síkságon esetlegeses felhalmozódó hó okozta "hideggenerátori-hûtõszekrény-jelenség" a fõ motor, ám annak is lehetõság kell, ennek egyik elõidézõje lehet az óceán.
A Földközi-tenger csak mint figyelemre méltó jelenségként lett megemlítve, az Atlanti-vizek vannak a fókuszban.
Valóban a kelet-európai síkságon esetlegeses felhalmozódó hó okozta "hideggenerátori-hûtõszekrény-jelenség" a fõ motor, ám annak is lehetõság kell, ennek egyik elõidézõje lehet az óceán.
Köszi a reflektálást!
Akkor egyszerre lepõdtünk meg, he-he !
Az igaz, hogy tartós volt az északkeleti áramlás az Észak-Atlanti térség felett, ám az erõs anomália csak az elmúlt két-három hét alatt épült ki, ez a figyelemre méltó (ahogy valóban a Földközi-tenger lehülési üteme is).
Van benne valami (utolsó mondat), ám én inkább csak a "télies tél" elõjeleként szoktam ezt venni, az "össz-õszi" makroszinoptikus felállásnak is ezt megtartónak-erõsítõnek kell lenni, igaz a Norvég-tenger erõs anomáliája ezt elõsegítheti.
Akkor egyszerre lepõdtünk meg, he-he !
Az igaz, hogy tartós volt az északkeleti áramlás az Észak-Atlanti térség felett, ám az erõs anomália csak az elmúlt két-három hét alatt épült ki, ez a figyelemre méltó (ahogy valóban a Földközi-tenger lehülési üteme is).
Van benne valami (utolsó mondat), ám én inkább csak a "télies tél" elõjeleként szoktam ezt venni, az "össz-õszi" makroszinoptikus felállásnak is ezt megtartónak-erõsítõnek kell lenni, igaz a Norvég-tenger erõs anomáliája ezt elõsegítheti.
Az a baj ezzel, hogy az elmúlt télen is amikor már kezdett elúszni a hajó, valami hasonló La Nina lehetõségben látták egyesek a tél eljöttének a kezdetét. Aztán tudjuk a végét.............
A Földközi-tenger vízhõfok anomáliája szerény véleményem szerint megint csak nincs komoly kihatással a téli évszakunkra.
Egyben biztos vagyok, a kelet-európai síkságon kialakuló hóréteg mennyisége, hûtõ hatása és anticiklont kiváltó képességén viszont nagyon-nagyon sok minden múlhat.
Bocs, hogy beleszóltam :-)
A Földközi-tenger vízhõfok anomáliája szerény véleményem szerint megint csak nincs komoly kihatással a téli évszakunkra.
Egyben biztos vagyok, a kelet-európai síkságon kialakuló hóréteg mennyisége, hûtõ hatása és anticiklont kiváltó képességén viszont nagyon-nagyon sok minden múlhat.
Bocs, hogy beleszóltam :-)
Szia!
Meglepõdve vettem észre, hogy valóban igen erõsen lehûlt a tengervíz hõmérséklet a Norvég-tenger, Izland térségében a Norvég partok mentén.
Link
Érdemes azt is megnézni, hogy másfél hónap alatt milyen gyorsan lehûlt a Földközi-tenger vize is (van ahol 3-4 fokot hûlt).
Habár egész nyáron erõs északkeleti áramlás volt az észak-atlanti térség felett, így nem csodálom az erõs lehûlést, de mégis meglepett - lévén, hogy vagy két hete nem néztem.
A telek (legyen az átlagos, vagy hidegebb) könnyebben alakulhatnak ki talán az európai kontinens középsõ területein, ha a kontinenst övezõ tengervíz hõmérséklete az átlagosnál alacsonyabb. Mit gondolsz errõl?
Meglepõdve vettem észre, hogy valóban igen erõsen lehûlt a tengervíz hõmérséklet a Norvég-tenger, Izland térségében a Norvég partok mentén.
Link
Érdemes azt is megnézni, hogy másfél hónap alatt milyen gyorsan lehûlt a Földközi-tenger vize is (van ahol 3-4 fokot hûlt).
Habár egész nyáron erõs északkeleti áramlás volt az észak-atlanti térség felett, így nem csodálom az erõs lehûlést, de mégis meglepett - lévén, hogy vagy két hete nem néztem.
A telek (legyen az átlagos, vagy hidegebb) könnyebben alakulhatnak ki talán az európai kontinens középsõ területein, ha a kontinenst övezõ tengervíz hõmérséklete az átlagosnál alacsonyabb. Mit gondolsz errõl?
Mostanában (elmúlt egy-két hét) nem nagyon figyelem a hosszútávú lehetõságeket, ma újra kicsit nézelõdtem, ám más fronton, az óceánfronton.
Az sem egy elhanyalgolható tényezõ, hogy La Nina felállás van a Csendes-Óceán felett (ez nekem jó elõjel télre, az elmúlt néhány ilyen idõszak nagy százalákkal hozott havas telet), ám ami igazán szemet szúrt, az az Észak-Atlanti vizek erõs (elmúlt néhány év legerõsebbje) negatív anomáliája, ill. a Grönland keleti partja mentén a tengervíz okóber közepi-végi stádiumú mivolta, ami az elmúlt hetek gyors eredménye, augusztusban ezeknek még nyoma sem volt.
Ezek nem rossz elõjelek, Zoli megerõsíted ?
Az sem egy elhanyalgolható tényezõ, hogy La Nina felállás van a Csendes-Óceán felett (ez nekem jó elõjel télre, az elmúlt néhány ilyen idõszak nagy százalákkal hozott havas telet), ám ami igazán szemet szúrt, az az Észak-Atlanti vizek erõs (elmúlt néhány év legerõsebbje) negatív anomáliája, ill. a Grönland keleti partja mentén a tengervíz okóber közepi-végi stádiumú mivolta, ami az elmúlt hetek gyors eredménye, augusztusban ezeknek még nyoma sem volt.
Ezek nem rossz elõjelek, Zoli megerõsíted ?
A jövõkép most számomra egy tartósabban;ugyan viszonylag csekély, de negatív anomáliájú idõszakot sejtet, tõlünk nyugatra, északnyugatra elhelyezkedõ anticiklonnal, újfent hátoldali irányitással. Úgy gondolom, hogy a régen várt makroszinoptikus váltás szeptember elején megtörtént, úgyhogy én egy tartósabban hûvös periódusban reménykedem. Már csak az éghajlati anomáliák kiegyenlítõdése végett is.
"Az elõrejelzett értékközök 50%-os valószínûséget reprezentálnak"
Vagy bejön vagy nem,ergo ez szinte olyan mintha semmit se mondtak volna :-)
Vagy bejön vagy nem,ergo ez szinte olyan mintha semmit se mondtak volna :-)
Nincs ebben semmi fáfolható,ha megnézed a modelleket akkor látod hogy ugyanúgy lehetségesek 20 fok feletti Tmax-ok továbbra is mint ahogyan 15 fok alattiak is.A fáklyában legalább 10 fokos a szórás,vagyis nincs eldõlve semmi.
A váltáshoz annyit hogy ebbõl az elmúlt 2 hetes átlagosnál hidegebb periódusból nem következik semmi a jövõre nézve,sõt ez még csak azt sem jelenti hogy megszakadt volna az egy éve tartó pozitív hõmérsékleti anomália,hiszen ehhez egy hosszabb idõszak kell,nem 2 hét vagy 1 hónap.
Mondjuk a friss GFS a csapadékban teljesen elvan szállva :-)
A váltáshoz annyit hogy ebbõl az elmúlt 2 hetes átlagosnál hidegebb periódusból nem következik semmi a jövõre nézve,sõt ez még csak azt sem jelenti hogy megszakadt volna az egy éve tartó pozitív hõmérsékleti anomália,hiszen ehhez egy hosszabb idõszak kell,nem 2 hét vagy 1 hónap.
Mondjuk a friss GFS a csapadékban teljesen elvan szállva :-)
Az lehet...(sajnos) De,reménykedjünk. Az e havi váltás is nagyon meg volt kérdõjelezve még 2-3 hete,..bízzunk benne,hogy a meleg -kedvelõk pofára esése következik gyakrabban a következõ hónapokban...Ui: egyébként tényleg "nagy ,kemény váltás" történt-fõleg a nyárhoz viszonyítva.
Ez túlzás, jó ha lesz ebbõl 25mm(itt-ott több ahol heves zivatar is lesz)
De hogy ebbõl a nagy "kemény váltásból" még mekkora pofáraesés lehet késõbb............
Dél-Somogy jövõ héten 65 mm. csapit kaphat...(GFS) s ezzel kompenzálva látszik a "bazi nagy" aszályos esztendõ!
Gyerekek! Mirõl beszélünk! Nem kell a rémhír egyfolytában... egy baj van,hogy ez a csapi nem heti egyenletes eloszlásban esett le. (de ez már kívánságmûsor lenne)
Gyerekek! Mirõl beszélünk! Nem kell a rémhír egyfolytában... egy baj van,hogy ez a csapi nem heti egyenletes eloszlásban esett le. (de ez már kívánságmûsor lenne)
Hát ...az ,hogy késõnyárias, még látatlanul is cáfolható,ugyanis ez a szeptember egyáltalán nem a késõnyárias idõrõl tanúskodik,leszámítva ezt a mai nappal kezdõdõ 3 ! !napot. Aztán "kakukk" a melegnek. Ez a szeptember a kemény váltásról fog szólni(végre),nem pedig a globális megfõlésrõl. hehe..
Semmi gond, van ilyen. De ha már itt tartunk, tudnál segíteni, hogy hol lehetne ilyen hosszútávúkat találni?
szerk:Na most látom, megint megelõztek. :-)
szerk:Na most látom, megint megelõztek. :-)
Várjál, itt nem stimmel valami:
Idézet a cikkbõl: "Az 1996-97 téli hónapjaiban várható csapadéköszszegeket és a sokéves átlagokat a II. táblázatban találhatják meg. Eszerint decemberben az átlagosnál kissé több, januárban és februárban átlagos mennyiségû csapadékra számíthatunk."
Ezek szerint ez a tíz évvel ezelõtti télre vonatkozik.
Idézet a cikkbõl: "Az 1996-97 téli hónapjaiban várható csapadéköszszegeket és a sokéves átlagokat a II. táblázatban találhatják meg. Eszerint decemberben az átlagosnál kissé több, januárban és februárban átlagos mennyiségû csapadékra számíthatunk."
Ezek szerint ez a tíz évvel ezelõtti télre vonatkozik.
Az az igazság, hogy ez nekem sokkal inkább tûnik egy 10 éves elõrejelzésnek, mint ideinek, de lehetséges, hogy a hiba bennem van...
Ilyen az OMSZ hosszútávú elõrejelzése:
Link
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú évszakos elõrejelzése szerint az idén átlagos hõmérsékletû és az átlagosnál szárazabb tél várható.
A dolog a helyén kezelendõ, tavaly ugyanis az évszakos átlagtól valamivel enyhébb és csapadékosabb telet vártak:
Link
És tudjuk hogy az jóval enyhébb volt az átlagostól csekély csapadékkal !
Link
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú évszakos elõrejelzése szerint az idén átlagos hõmérsékletû és az átlagosnál szárazabb tél várható.
A dolog a helyén kezelendõ, tavaly ugyanis az évszakos átlagtól valamivel enyhébb és csapadékosabb telet vártak:
Link
És tudjuk hogy az jóval enyhébb volt az átlagostól csekély csapadékkal !
A jelenlegi helyzet alapján a modelleknek enyhén szólva halvány lila gõzük sincs arról hogy 19.-e után mi lesz.Bár a fáklya futások nagyobbik része hideg idõt vár,de ugyanakkor a GFS operatív futásain ez egyáltalán nem jelenik meg,még a fõfutásokban sem.
Jelenleg egy bolog biztos, hogy semmi sem biztos :-)...se a csapadék mennyisége se az hogy hûvös vagy késõnyárias marad e az idõ.Bár elnézve a nyomáselõrejelzést európára eléggé uncsi egy helyzetet mutat.
Jelenleg egy bolog biztos, hogy semmi sem biztos :-)...se a csapadék mennyisége se az hogy hûvös vagy késõnyárias marad e az idõ.Bár elnézve a nyomáselõrejelzést európára eléggé uncsi egy helyzetet mutat.
Milyen hideg lesz a jövõ hét közepétõl ? Ezekszerint szeptemberben már csak 2 nap lesz napos és meleg? A többi a hideg és esõs.
Az új fáklyán jövõ hét közepétõl alacsony hõmérsékletek látszanak. T850-en 10 és 0 fok közötött szór. Emellett a GFS jelentõs csapadékkal számol.
Kicsit késve de elkészült az elsõ légnyomási anomália térkép az euró-atlanti térségre (2007. szeptember):
Link
Link
Még szerencse, hogy nem kívánságmûsor. Képzeld, mi lenne, ha ... Én (is) elviselnék egy novembertõl március végéig tartó telet, sûrû havazásokkal tarkítva. Aki meg rosszul van a téltõl, szívesen kihagyná. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem jobban esik a tavasz, ha hideg volt a tél.
Egy hosszú késõ õsz márciusig, aztán rövid tavasz majd forró nyár Hehe... élvezném... csak az õsz kimaradhatna.. meg egyszer kétszer havat is jó lenne látni, többet mint elõzõ télen
Hehe... élvezném... csak az õsz kimaradhatna.. meg egyszer kétszer havat is jó lenne látni, többet mint elõzõ télen 
Nálunk már vagy 2 hete virágzik az akác, sõt, ma virágzó vadkörtét is találtam: hosszú õsz lesz!
Szeptemberben Bp-en eddig minden nap negatív irányba tért el az átlagtól napi középhõmérséklet szempontjából . Ha ma is negatív lesz akkor a fele a hónapnak már megvan. Most már nagy valószínûség mellett (80-90 %) ki lehet jelenteni, h negatív lesz a hónap középhõmérséklete a 30 éves átlaghoz képest már csak az a kérdés mennyivel...
Igen, viszont olyan nincs hogy 2-3 hétig csak anticiklon, hanem ha figyeled, azt látod hogy idõrõl idõre megpróbálkoznak frontok azzal hogy feltörjék az anticiklont, és akkor ezek alkotják a háborgásokat, és az idöszak vége felé egyre erõsödö intenzítással!
Vagyis ha nem figyeled elég jól, azt látod hogy végig jóidõ van, közben pedig fantomfrontok háborgások haladnak át az országon, amiket kisebb-nagyobb felhõsödések, szélfordulás és esetleg 1-2 kisebb csapadék jelez....
Vagyis ha nem figyeled elég jól, azt látod hogy végig jóidõ van, közben pedig fantomfrontok háborgások haladnak át az országon, amiket kisebb-nagyobb felhõsödések, szélfordulás és esetleg 1-2 kisebb csapadék jelez....
Nyuli oldalán található meteogramra gondoltam, csak persze Kenderesre szólót. A paramétereket onnan már kiszedtem, de nem tudom hol beazonositani. Igazából nem vagyok annyira jártas a támában mint ti. Ha segitenél azt megköszönném.
Adatokra lenne hozzá szükséged, vagy azok megvannak, csak az ábra megszerkesztéséhez kellene segítség?
Szia!
Mondjuk így a "köztudatban" az van, hogy a kemény hideg telek mindegyike esetén magas légnyomás van a kontinens észak-nyugati területei felett, illetve a fennoskandináv térségben.
Ez az esetek legnagyobb részében igaz is, sõt. Magam is erre a fontos kulcspontra jutottam.
Van azonban egy a múltban nem túl gyakori, mostanság inkább gyakrabban elõforduló helyzet, mely hideg teleket produkál.
Ezen helyzet az, amikor pozitív légnyomás terül el az Atlanti-óceán felett (mámint az északi része felett), illetve a kontinens nyugati parjai közelében és negatív a kontinens keleti felében, északkeleten. Az utóbbi három és fél évszázad során a legkülöncebb makroszinoptikus helyzet mégis 2004 januárjáé volt, mikor az egész kontinens felett az átlagosnál alacsonyabb volt a légnyomás és hideg is volt a január (2db HRHI volt).
A 2007 januári makroszinoptikus helyzetbõl is egy jó kis hideg tél lehetett volna, ha nem erõs Izland téréségében a légáramlás, vagyis ha a kontinens feletti pozitív légnyomású zóna tényleg csak egy kicsit északabbra húzódott volna.
A következõ hónapok során gyengül a kontinens északnyugati és más területein is a negatív légnyomási anomália, illetve az óceán fölé húzódik ki. Eközben a Kelet-Európában már már pozitívvá válik csaknem a légnyomási anomália.
Ez azt sejteti, hogy az õsz további részében, októberre, novemberre a kontinens középsõ és déli részei fölött elkezdenek kicsit dominánsá válni az anticiklonok és a kontinens nyugati részei fölé teknõ helyezõdik. A tél közeledtével erõsödik a negatív légnyomás anomália a fennoskandináv térségben, a pozitív légnyomás anomália pedig a Földközi-tenger térségében.
Érdemes azért figyelni arra is, hogy a pozitív légnyomási anomália Kelet-Európában decemberre ér el egy maximumot.
Fontos még, hogy a téli negatív légnyomási anomália központja 2007 januári helyzethez képest délebbre mutatkozik jelenleg. Vagyis van esély, hogy a leszakadó hideg ciklonok mögött a Kárpát-medencébe is jusson hideg levegõ.
Jelenleg egy átlagos tél mutatkozik, és akár átlagos hómennyiség is lehetséges.
Egy nagyon valószínû, mégpedig hogy Nyugat-Szibéria térségében, Kelet-Európában ismét lehet egy keményebb hidegperiódus az most következõ télen.
Mondjuk így a "köztudatban" az van, hogy a kemény hideg telek mindegyike esetén magas légnyomás van a kontinens észak-nyugati területei felett, illetve a fennoskandináv térségben.
Ez az esetek legnagyobb részében igaz is, sõt. Magam is erre a fontos kulcspontra jutottam.
Van azonban egy a múltban nem túl gyakori, mostanság inkább gyakrabban elõforduló helyzet, mely hideg teleket produkál.
Ezen helyzet az, amikor pozitív légnyomás terül el az Atlanti-óceán felett (mámint az északi része felett), illetve a kontinens nyugati parjai közelében és negatív a kontinens keleti felében, északkeleten. Az utóbbi három és fél évszázad során a legkülöncebb makroszinoptikus helyzet mégis 2004 januárjáé volt, mikor az egész kontinens felett az átlagosnál alacsonyabb volt a légnyomás és hideg is volt a január (2db HRHI volt).
A 2007 januári makroszinoptikus helyzetbõl is egy jó kis hideg tél lehetett volna, ha nem erõs Izland téréségében a légáramlás, vagyis ha a kontinens feletti pozitív légnyomású zóna tényleg csak egy kicsit északabbra húzódott volna.
A következõ hónapok során gyengül a kontinens északnyugati és más területein is a negatív légnyomási anomália, illetve az óceán fölé húzódik ki. Eközben a Kelet-Európában már már pozitívvá válik csaknem a légnyomási anomália.
Ez azt sejteti, hogy az õsz további részében, októberre, novemberre a kontinens középsõ és déli részei fölött elkezdenek kicsit dominánsá válni az anticiklonok és a kontinens nyugati részei fölé teknõ helyezõdik. A tél közeledtével erõsödik a negatív légnyomás anomália a fennoskandináv térségben, a pozitív légnyomás anomália pedig a Földközi-tenger térségében.
Érdemes azért figyelni arra is, hogy a pozitív légnyomási anomália Kelet-Európában decemberre ér el egy maximumot.
Fontos még, hogy a téli negatív légnyomási anomália központja 2007 januári helyzethez képest délebbre mutatkozik jelenleg. Vagyis van esély, hogy a leszakadó hideg ciklonok mögött a Kárpát-medencébe is jusson hideg levegõ.
Jelenleg egy átlagos tél mutatkozik, és akár átlagos hómennyiség is lehetséges.
Egy nagyon valószínû, mégpedig hogy Nyugat-Szibéria térségében, Kelet-Európában ismét lehet egy keményebb hidegperiódus az most következõ télen.
Hello! Kicsit kifejtenéd ennek jelentését a laikusok számára is! Ha jól tudom nekünk a Brit szigetek feletti magas légnyomás a jó egy kemény tél szempontjából. Az ábrán viszont ennek pont az ellenkezõje látszik. De mondjátok, ha rosszul gondolok valamit.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat