Bioszféra
Dávid, hasonképp köszönöm én is.
Nyári tûz: pont tegnap este beszéltek a rádióban az ausztrál bozóttüzekkel kapcsolatban arról, hogy azok a tüzek biza jótékonyak a helyi növényzetre (bizonyos részére), mivel a tûz késztet csírázásra egyes magvakat, illetve sarjadzásra elöregedett cserjéket, stb. Ami érdekes volt s nem tudtam, bár rém logikus, hogy az eukaliptuszok megtanulták a maguk hasznára fordítani a tüzeket, s a bennük termelõdõ olajak valójában olajak a tûzre, ami ettõl nagyobb intenzitásúvá lesz és alaposan megtisztogatja a környéket az eukaliptuszok számára, melyek így szépen terjedhetnek, gyarapodhatnak. Ehhez az utóbbihoz tudsz valami okosat hozzáfûzni?
Nyári tûz: pont tegnap este beszéltek a rádióban az ausztrál bozóttüzekkel kapcsolatban arról, hogy azok a tüzek biza jótékonyak a helyi növényzetre (bizonyos részére), mivel a tûz késztet csírázásra egyes magvakat, illetve sarjadzásra elöregedett cserjéket, stb. Ami érdekes volt s nem tudtam, bár rém logikus, hogy az eukaliptuszok megtanulták a maguk hasznára fordítani a tüzeket, s a bennük termelõdõ olajak valójában olajak a tûzre, ami ettõl nagyobb intenzitásúvá lesz és alaposan megtisztogatja a környéket az eukaliptuszok számára, melyek így szépen terjedhetnek, gyarapodhatnak. Ehhez az utóbbihoz tudsz valami okosat hozzáfûzni?
Ahogy a bioszos közhely tartja:ökológiai sivatag.
Nem csak az említett homoki területeken, de a rendkívül értékes, fajgazdag dolomit-sziklagyepeinken is óriási károkat okoztak az agresszív és átgondolatlan (egyutas) fekete fenyõ telepítések.Pl. Nagy-Szénás és a dolomitlakó pilisi len viszonya.Igaz ott legalább már történtek komoly elõrelépések a fajegyensúly helyreállítása ügyében.Ha már Európa Diplomás terület.Még.
Nem csak az említett homoki területeken, de a rendkívül értékes, fajgazdag dolomit-sziklagyepeinken is óriási károkat okoztak az agresszív és átgondolatlan (egyutas) fekete fenyõ telepítések.Pl. Nagy-Szénás és a dolomitlakó pilisi len viszonya.Igaz ott legalább már történtek komoly elõrelépések a fajegyensúly helyreállítása ügyében.Ha már Európa Diplomás terület.Még.
Üdv nagy becsû növénytanász barátom!
Megszólítottunk bizony, hiszen ahogy régi rómaiak mondták:
"Sokan vannak az elhivatottak, de kevesen a kiválasztottak!"
Meghajlok a kérlelhetetlen szakszerûség érvei alatt.
Társulástani leírásokban Festuco vaginatae- Pinetum-ként szerepel.Valóban az itt fontos éshangsúlyos sajátos jelzõ azonban lemaradt. Így köszönjük az igényelt hasznos helyrerakásunk. Lágyszárú társulások terén is!
Megszólítottunk bizony, hiszen ahogy régi rómaiak mondták:
"Sokan vannak az elhivatottak, de kevesen a kiválasztottak!"
Meghajlok a kérlelhetetlen szakszerûség érvei alatt.
Társulástani leírásokban Festuco vaginatae- Pinetum-ként szerepel.Valóban az itt fontos éshangsúlyos sajátos jelzõ azonban lemaradt. Így köszönjük az igényelt hasznos helyrerakásunk. Lágyszárú társulások terén is! 
Ha már szóba került, és a Karácsony miatt aktuális is, a fenyõ-témában írnám: a feketefenyõ az akác után a 2. legkártékonyabb haszonfája hazánknak. Homokkötõnek hozták be, eredménye a Duna-Tisza közi évelõ, nyílt és zárt homokpusztagyepek fajgazdagságának drasztikus csökkenése volt. Sajnos, akkor sem álltak le a fásítással, amikor a homok már régen "állt". Elõször csak a területük csökkent homoki szyepprétjeinknek, késõbb a beékelõdött állományok is ledegradálódtak. A fásítási hullámnak, sajnos, több csúcsa volt, a legutolsó kb. az 1980-as években ért véget. Azóta gyûrkõznek a természetvédõk a magterületek tágításával, a tájidegen akác és feketefenyõ (és a velük "jövõ" további agresszív inváziós fajokkal: bálványfa, selyemkóró stb.) visszaszorításával.
Még egy dolog: a homoki sztyepprét, mint speciális fátlan élõhely, eredeti állapotában idõrõl-idõre (5-10 évente is akár) kigyullad, végigfut rajta a júlisi hõségben a tûz. Vegetációjának jót tesz, felújul tõle, a következõ tavasszal csodálatos virágpompával fogad minket. Van még néhány ilyen féltett magterület.
Még egy dolog: a homoki sztyepprét, mint speciális fátlan élõhely, eredeti állapotában idõrõl-idõre (5-10 évente is akár) kigyullad, végigfut rajta a júlisi hõségben a tûz. Vegetációjának jót tesz, felújul tõle, a következõ tavasszal csodálatos virágpompával fogad minket. Van még néhány ilyen féltett magterület.
Megszólítottak, ám akinek ilyen sokrétû biosz fér a fejébe, kevés új megosztanivalót hagy a témában.
Igaz, amit írsz. A fenyõfõi fenyves botanikai értelemben õshonosnak számít. Eredete, földrajzi helye valóban nem teszi azzá, és ez örök vita tárgyát képezi, hogy akkor miért is nevezik annak, még a kutatók is. Mert környezetébe illeszkedik, élõvilága az évszázadok óta tartó háborítatlanságban igen változatossá vált, nem táptalaja biológiai inváziónak, egységes közösség.
Azzal, hogy mészkerülõ, vitatkoznék. A bakonyalji homok eredetileg közepes mésztartalmú. A lerakódott fenyõtû savanyította ki a feltalajt, ezért jelentkezik rajta több mészkerülõ faj is, pl. fenyõspárga, körtikék. Ha elnézünk Bakonyszentlászló felé, ahol a homoktakarón nincs már fenyõ, szép Festuca vaginatae arrabonicum-ot látunk, az asszociáció sok karakterfajával (mint homoki kocsord, homoki szalmagyopár). Tény az is, ez a homok kevésbé meszes (mint pl. Gyõr-Gönyû vidékén), hiányoznak a tollas árvalányhajak is, de egy belsõ-somogyi penészvirágos-szikárkás gyeppel nem rokonítható. Inkább köztes helyet foglal el, de fajkészlete szerint közelebb áll kisalföldi meszes homokpusztához.
Igaz, amit írsz. A fenyõfõi fenyves botanikai értelemben õshonosnak számít. Eredete, földrajzi helye valóban nem teszi azzá, és ez örök vita tárgyát képezi, hogy akkor miért is nevezik annak, még a kutatók is. Mert környezetébe illeszkedik, élõvilága az évszázadok óta tartó háborítatlanságban igen változatossá vált, nem táptalaja biológiai inváziónak, egységes közösség.
Azzal, hogy mészkerülõ, vitatkoznék. A bakonyalji homok eredetileg közepes mésztartalmú. A lerakódott fenyõtû savanyította ki a feltalajt, ezért jelentkezik rajta több mészkerülõ faj is, pl. fenyõspárga, körtikék. Ha elnézünk Bakonyszentlászló felé, ahol a homoktakarón nincs már fenyõ, szép Festuca vaginatae arrabonicum-ot látunk, az asszociáció sok karakterfajával (mint homoki kocsord, homoki szalmagyopár). Tény az is, ez a homok kevésbé meszes (mint pl. Gyõr-Gönyû vidékén), hiányoznak a tollas árvalányhajak is, de egy belsõ-somogyi penészvirágos-szikárkás gyeppel nem rokonítható. Inkább köztes helyet foglal el, de fajkészlete szerint közelebb áll kisalföldi meszes homokpusztához.
Bizonyhogy! :-) Én mondjuk egyszer egy araucaria angustifolia-t szeretnék...
Link
Link
Alpokalján nõ a banán,
Ott egyed meg ripley, babám!
Merre áll a jegenyefenyõ?
Megmondhatja Fekete Jenõ!
Bocs...
Ott egyed meg ripley, babám!
Merre áll a jegenyefenyõ?
Megmondhatja Fekete Jenõ!
Bocs...
Mi az, hogy nem õshonos a banán?? Kérdezd csak meg jaurinumot, a pécsi botanikus kert üvegházában mi növeksziok pár évtizede.... Még terem is.
:-)
A turmix õshonos?
:-)
A turmix õshonos?
Klímazonálisan csak elegyes fenyves erdeink vannak (Alpokalja,Õrség, Vend-vidék stb.).Ezekbe ékelõdõ extrazonális társulásokkal. Általában erdei fenyõ és luc elegyedik, tölggyel és bükkel. Dealpin-montán színezõ elem csupán a jegenye fenyõ. Az abaúji Milic csoportban szubkárpátiként jelentkezik.Ritkán. A közönséges és az oszlopos faj ültetvényként van állományban, abszolút erdészeti haszonfa.
A Kárpátok magas-középhegységi övezeteiben (pl. Kis-Fátra) gyönyörû jegenyefenyves-bükkös zónák vannak, de ott is ritka, hogy nagyobb kiterjedésben állományalkotó legyen.
De nem rég mecseki hópelyheket vadászó tudós barátunk, majd helyrerak minket e kérdéskörben! Legalább is remélem!
A Kárpátok magas-középhegységi övezeteiben (pl. Kis-Fátra) gyönyörû jegenyefenyves-bükkös zónák vannak, de ott is ritka, hogy nagyobb kiterjedésben állományalkotó legyen.
De nem rég mecseki hópelyheket vadászó tudós barátunk, majd helyrerak minket e kérdéskörben! Legalább is remélem!
ripley-téli észlelõ (Solymár) válasz 2006-12-20 11:40:02
"Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben.."
Légy következetes magadhoz...
Biogeográfiai értelemben hazánkban õsfenyves (luc, erdei, európai és szibériai vörös, fekete fenyõ) erdõállományok gyakorlatilag nincsenek. Fõleg nem a Mátrában! A fenyõfõi mészkerülõ erdeifenyves is XVIII. századi ültetvényerdõ. Genetikai értelemben azonban egyes példányok õsfenyõknek számítanak benne, a maguk 200 évet meghaladó korával. A kárpáti nyitvatermõk közül csak a boróka, a tiszafa és az erdei fenyõ õshonos nálunk. A luc nem vagy csak elegyesen mint az Õrségben, Vend-vidéken és az Alpokalján (Soproni és Kõszegi-hegység, Vas-hegy elsõsorban) szubalpin hatásokra. Az erdei fenyõ azonban már a fenyõ-nyír korszak óta lakója a Kárpát-medencének, ezért a bakonyi, bakonyalji elõfordulások (egyben a legkeletebbiek is), ha nem is õsfenyvesek(inkább csak koruk alapján hívjuk így õket) de valóban õshonosak.Erdészeti beavatkozások nélkül is köszönik jól meg vannak. Helyük van a tájban, nem tájidegen faj.Társulástani értelemben azonban már jelentõs változások figyelhetõek meg.Pl. lágyszárú szint.De ez már messzire vezet...
"Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben.."
Légy következetes magadhoz...
Biogeográfiai értelemben hazánkban õsfenyves (luc, erdei, európai és szibériai vörös, fekete fenyõ) erdõállományok gyakorlatilag nincsenek. Fõleg nem a Mátrában! A fenyõfõi mészkerülõ erdeifenyves is XVIII. századi ültetvényerdõ. Genetikai értelemben azonban egyes példányok õsfenyõknek számítanak benne, a maguk 200 évet meghaladó korával. A kárpáti nyitvatermõk közül csak a boróka, a tiszafa és az erdei fenyõ õshonos nálunk. A luc nem vagy csak elegyesen mint az Õrségben, Vend-vidéken és az Alpokalján (Soproni és Kõszegi-hegység, Vas-hegy elsõsorban) szubalpin hatásokra. Az erdei fenyõ azonban már a fenyõ-nyír korszak óta lakója a Kárpát-medencének, ezért a bakonyi, bakonyalji elõfordulások (egyben a legkeletebbiek is), ha nem is õsfenyvesek(inkább csak koruk alapján hívjuk így õket) de valóban õshonosak.Erdészeti beavatkozások nélkül is köszönik jól meg vannak. Helyük van a tájban, nem tájidegen faj.Társulástani értelemben azonban már jelentõs változások figyelhetõek meg.Pl. lágyszárú szint.De ez már messzire vezet...
Tudomásom szerint két "õsfenyves" van hazánkban: Fenyõfõ mellett homoki õsfenyves (néhányszáz éves), illetve a Tatabánya melletti Bódis-hegyen (hasonló korú).
Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben, de értem az álláspontodat és elfogadom.
ripley, persze, hogy már kivágták, de ha a kereskedõn rohad, akkor jövõre már csak fele annyit fognak kivágni, stb. Aztán már nem az enyészetnek fogják "termeszteni", hanem erdõnek, ahogy kellene.
Azokat már úgyis kivágták Noli, az enyészeté mind, meg azért is termesztik! Olyan mint a csirke vagy a sertés.
Szeretnélek Benenteket megkérni, hogy ne vegyetek karácsonyfának igazi fát, se kivágottat, se gyökereset.
A fenyõ az erdõben, parkban érzi jól magát, nem egy meleg szobában.
Lehet kapni egészen szép mûfenyõt, (ha már valaki ragaszkodik egy német hagyományhoz), ami hosszú-hosszú éveken (évtizedeken) át kiszolgál egy családot.
A fenyõ az erdõben, parkban érzi jól magát, nem egy meleg szobában.
Lehet kapni egészen szép mûfenyõt, (ha már valaki ragaszkodik egy német hagyományhoz), ami hosszú-hosszú éveken (évtizedeken) át kiszolgál egy családot.
S pont a nem ismert volna miatt tudjuk lerombolni ezt a csodás rendszert... Ha mindenki mindent tudna, hogy mennyire nagyszerû és csodás világban élünk, szerintem könnyebb volna eltenni láb alól azokat, akik ezt tudatosan pusztítják.
Lám-lám, újabb bizonyítéka annak, mennyire nem ismerjük még saját bolygónkat:
A WWF ma közzétett ismertetõje alapján az elmúlt év folyamán egy kutatócsoport Borneo szigetének dzsungelében 52 új állat- és növényfajt fedezett fel. Ezek között 30 halfaj és 2, fákon élõ békafaj van. Jó érzés tudni, hogy a természet hatalmasabb, mint gondolnánk
A WWF ma közzétett ismertetõje alapján az elmúlt év folyamán egy kutatócsoport Borneo szigetének dzsungelében 52 új állat- és növényfajt fedezett fel. Ezek között 30 halfaj és 2, fákon élõ békafaj van. Jó érzés tudni, hogy a természet hatalmasabb, mint gondolnánk
Ide is berakom a társalgóból:
Áttelelõ gólyák nem ritkaságok kis hazánkban.Fõleg késõi születés, nem megfelelõ kondició, sérülés, elhullott szülõk hiányában. A téli hõmérséklettel valóban nem lenne semmi bajuk, de a táplálékot jelentõ kétéltûek, rovarok, hüllõk ilyenkor nem elérhetõek. A nem kevésbé jelentõs rágcsáló menû a hó alatt mozog ugyan, de nehezen zsákmányolható.A zsákmányszerzésre fordított energia több lenne mit a bevitt.
Végül is valóban klimatikus az ok, de magát a légkör fizikai változást jól viselik gólyák, csak a hatását nem.Éhen hal.
Az MME-Madártávlat új száma pl. a Cserhátban ismeretet egy ilyen esetet.
A felelhetõ potenciális táplálék mennyisége beszûkült ugyan (tavasz ide vagy oda a kétéltûek többsége már téli nyugalomban van), de a rekord gyanús enyheségnek köszönhetõen a rágcsálók mozgása még igen aktív lehet, ami nem készeteti az összes gólyát déli vándorútra. Enyhe teleken sokszor megfigyelhetõ, hogy számos más vándor madár faj mindaddig kitart amíg elegendõ eleség van.Ráadásul most fiókákat sem kell etetni. A kanadai vadludak se nagyon akaróznak tovább állni tavainkról, pedig ha zordra fordult volna a tél már régen - idõközi pihenõjük után (pl. tatai Öreg-tó) - odébb álltak volna. Hasonlóan jó indikátora az idei "pszeudótélnek" a kormos varjú, (Corvus corone corone) amely a kemény teleken nagy csapatokba tömörülve, tömegestül költözik a nagyvárosok peremterületeire és belvárosi zöldterületeire. Pl. tavaly.
Idén a november eleji hidegöblítés óta alig egy-két példánnyal találkoztam székesfõvársunkban.
Áttelelõ gólyák nem ritkaságok kis hazánkban.Fõleg késõi születés, nem megfelelõ kondició, sérülés, elhullott szülõk hiányában. A téli hõmérséklettel valóban nem lenne semmi bajuk, de a táplálékot jelentõ kétéltûek, rovarok, hüllõk ilyenkor nem elérhetõek. A nem kevésbé jelentõs rágcsáló menû a hó alatt mozog ugyan, de nehezen zsákmányolható.A zsákmányszerzésre fordított energia több lenne mit a bevitt.
Végül is valóban klimatikus az ok, de magát a légkör fizikai változást jól viselik gólyák, csak a hatását nem.Éhen hal.
Az MME-Madártávlat új száma pl. a Cserhátban ismeretet egy ilyen esetet.
A felelhetõ potenciális táplálék mennyisége beszûkült ugyan (tavasz ide vagy oda a kétéltûek többsége már téli nyugalomban van), de a rekord gyanús enyheségnek köszönhetõen a rágcsálók mozgása még igen aktív lehet, ami nem készeteti az összes gólyát déli vándorútra. Enyhe teleken sokszor megfigyelhetõ, hogy számos más vándor madár faj mindaddig kitart amíg elegendõ eleség van.Ráadásul most fiókákat sem kell etetni. A kanadai vadludak se nagyon akaróznak tovább állni tavainkról, pedig ha zordra fordult volna a tél már régen - idõközi pihenõjük után (pl. tatai Öreg-tó) - odébb álltak volna. Hasonlóan jó indikátora az idei "pszeudótélnek" a kormos varjú, (Corvus corone corone) amely a kemény teleken nagy csapatokba tömörülve, tömegestül költözik a nagyvárosok peremterületeire és belvárosi zöldterületeire. Pl. tavaly.
Idén a november eleji hidegöblítés óta alig egy-két példánnyal találkoztam székesfõvársunkban.
Ebbõl is látszik, hogy meleg van, biztos élelmet is találnak , nálam vannak békák. Amíg nem fagynak be a vizek , addig nincs gondjuk, meg ezt a kis idõt már fél lábbal is kibírják tavaszig.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat