Bioszféra

Szerintem is fontos, mi az amit megeszünk,hogyan készül, és mit tartalmaz.
Pl.: mûtrágyával elõállított élelmiszer betegségeket okozhat(általános iskolai könyv is írja).
NaCl "orvosság" ( még a Tóra szerint is).
Ebben a fogyasztói profitorientált világban az összeesküvés idõnként nem csak elmélet hanem gyakorlat.
Ebben a só dologban az a baj, hogy sehol nem tüntetik fel, ha van benne jócskán KCl, pedig van benne bõven a gyakorlat szerint.

Észrevettem....

Napfény Városa érdekes vidék....

Csakhogy ennek a hozzászólásodnak így nem sok értelme van, mert a másik provokáció, sértõ, trágár meg mittudomén mi volt. Persze az ordenáré fasságok mindig bent maradnak, mert azok neeem provokálnak, neeeem sértõek stb

És kevés a pásztor.... [esõ]

1. nem éltek 90 évig (ritkább volt egy ilyen korú ember, mint manapság)
2. magas vérnyomást a túlzott nátriumfogyasztás (is) okozhatja
3. "jó" olyannal diskurálni, akit nem is érdekel más ember hozzászólása.
4. feltûnõen hasonló "eszmét" terjesztesz, mint amit szeke próbált meg pár hete. Csak nem egy és ugyanazon troll bújik meg mindkét nick mögött? Vagy egy ügyes (és antiszociális) hacker, aki kijátszotta az acc-otokat?

Ez szép, már csorog is a nyálam

Ember! Az vagy, amit megeszel.
Pedig elhiheted, hogy direkt mérgeznek minket. Szerinted a magyar kormánynak lényeg, hogy még több évtizedig éljél a nyugdíjadban? Minimum 100 évesnek kell lenned, hogy ugyanott legyél. Addig jó az ember, amíg CSAK dolgozik. Ezek tények. Mire kellõen lebetegítenek rengeteg embert, pont a 60 éves kor szokott lenni az a határ, amikor bekerülnek magasvérnyomással, szívpanaszokkal, kivizsgálásokra a kórházba. Ha valaki már olyan állapotba kerül, hogy gyógyszeres kezelésekre szorul, azt széttömködik vele, amelyek valamire hatnak, de több más problémát elõhoznak, vagyis arra egy újabb gyógyszer kell. A gyógyszergyárak dörzsölhetik a tenyerüket. Régen, mikor nem volt ennyi gyógyszer, nem volt ennyi adalékanyag, hogyan éltek el gyakran 90 évig úgy, hogy pipáztak, cigiztek, boroztak nem is keveset? Aki errõl nem vesz, vagy nem akar tudomást venni, nagyon sajnálom, de inkább nem is érdekel. Lássatok a dolgok mögé!

Köszönöm a cikkeket, hasznos volt elolvasni. Az ideg ingerület témája is érdekes, perifériás végtagi bõr érzékeletlenségem is kapcsolódhat hozzá. (bár az érszûkületre, keringési érbetegségre mondták rá az ament a doktorok.)
A harmadik link sok mindenre választ ad.

Az utolsó Link-ben van még egy kis érdekesség. A csökkentett Na tartalmú (30 %-ban káliummal helyettesített!!!) só fogyasztását propagálják. Kötve hiszem, hogy az OÉTI tudatosan mérgezést propagálna. A témával kb. 25 éve találkoztam elõször egy zagyva rémlevélben. A vége annak az addtovábblevélnek is az volt, ami a mostaniaknak, hogy fogyasszunk pl. Himalája sót, kóser sót, stb. Sajnos akinek semmilyen kémiai, biokémiai ismerete nincs, könnyen bepalizható.

Hasonló téma az ilyen-olyan ráolvasással kezelt ivóvíz, az egyik legújabb pl. az oxigénnel dúsított. Az utóbbitól elkaparom magam. Elõállítható a következõ módon: Végy egy fél üveg vizet. Rázd fel! Ezzel elõállítottad a méregdrága, oxigénnel dúsított ivóvizet. Több ivóvíz tisztítási technológia alapul oxidáción, pl. a vas/mangán eltávolítás, arzén kivonása. A végeredmény "oxigénnel dúsított" víz a csapból folyik, árát m3-re fizetjük, nem literre, de ha valakinek csak a bûbájolt vízben van bizodalma, ám igya. Az is elõfordulhat, hogy súlyos betegségébõl meggyógyul tõle: létezik placebo hatás is.

Egy szép október utolsó napja: Link Link Link Link Link

Köszönöm szépen, bár nem igazán értem, egy japán kanjira miért kínai zenéket kapok ajándékba (minimális a különbség, de azért van) És mi jött ki különben a jelentésére? No meg ezek tényleg repkednek, mint a nikkelbolha

A szervezetben nincs olyan életfolyamat, amihez ne lenne köze a K-Na egyensúlynak. Az ingerületátvitelben ez a két ion játssza a fõ szerepet ( Link ), valamint a sejtek energiaképzésében ( Link ), no meg a vérnyomás alakításában ( Link ).

Jön egy hosszú hétvége, esetleg téma nyitó lehetne a táplálkozás tudomány kivesézése. Ha nem is itt, de a társalgóban mehetne tovább.
Megfõztem az ebédet; egy olíva olajos hagymás pirításos paprikás-krumplit. Olvastam, hogy a szûz olíva olaj sokkal egészségesebb mint a napraforgó olaj vagy a margarin, mert nem tud olyan gyorsan oxidálódni mint azok, és elbírja a 180 fokos hevítést is károsodás nélkül.Nyersen csak tésztákra, körítésekre is nagyon finom.
Átállok én is erre, elhagyom a disznózsírt, ha lehet. Persze vannak olyan étkek, amik magukban is finomak, mint a mangalica disznó sült, a kacsa-liba sült önmagában.

Pedig engem érdekelne a téma, valami homálylik,hogy összefüggés van a kálium - NaCl egyensúlyára a szervezetünk vízháztartásában. Az ingadozó vérnyomásom (hipertónia) miatt is néha be kell szednem un.vízhajtó gyógyszert. Amúgy sótlan szájú vagyok,a só bizonyos határon túl agyoncsapja az étel alapízeit.

Kedves LAM, tisztelt "õsrégi" fórumkollegám a Metnet kebelében!
Megállapításaid, ellen- és felvetéseid a Tõled megszokott módon logikus, szépen csiszolt gondolatok, józan érvelések. Öröm olvasni õket, idézlek "fõleg ha elõbbre visznek és tanulhatunk, ne adj Isten mûvelõdünk belõle"
T. Modik és fórumkollegák, kérlek bocsássatok meg, ez már csak "záródolgozat" néhány kiegészítéssel (meglepõ tán "nyugger" létemre kevesebb idõm van mint valaha, hevenyében kalapáltam össze vacsora után KV+pipa mellett)
Egy apró korrekcióval kezdem - az IHLETET Tõled kaptam nagyrabecsült LAM fórumkollega, amikor az ominózus idézetet megelõzõ bejegyzésed egynémely pontja megragadta figyelmem
Maximális egyetértésem rövid és lehetõleg semleges (mivel a Metnet pártoskodás és politikamentes, "amatõr természettudományos" övezet) kifejezésére egy szállóige látszott alkalmasnak. Az "alapige textusát" bejegyzésed lényege adta, kézenfekvõ volt hogy a VERITAS szót tartalmazó szállóigék közül keressem ki a legjobban illeszkedõt. Különféle keresõkkel sok anyagot sok helyütt átnéztem kerestem a legalkalmasabbat (az "In vino veritas" igaz, de nem témába vágó). Végül random kereséssel bukkantam a megfelelõnek látszó szövegre egy "közhelygyüjteményben", szerzõ és forrás megjelölése nélkül.
A kissé ironikusan említett "angol wiki" már csak segédeszköz volt a forrás ill. a szerzõ felkutatására.
A lábjegyzetekben, irodalmi hivatkozásokban felsoroltakat követve szépen kirajzolódott a latin mondás õsforrása- Nicomachean Ethics, Arisztotelész mûve.
A latinra fordított görög forrás megszokott, tehát nincs anakronizmus latin szöveg és görög szerzõ megnevezése között. Az idézet szövege a középkorban született Roger Bacon ferences szerzetestõl származik, aki Arisztotelész évszázadokkal korábbi gondolatát adta tovább saját fogalmazású latin szavaival. Bizonyára furcsán hatott volna amolyan "filmvégi" felsorolás "Arisztotelész ötlete nyomán feldolgozta Roger Bacon és még sokan mások" Legjobb szándékkal idéztem egy alkalmasnak vélt latin szállóigét egyetértésem jeléül, az egyszerûség kedvéért az "ötletgazda" Arisztotelészt megadva. Csattanós mondattal fejezted ki kétkedésed. Ezért alaposan utánajártam (bár képzettségem a mechanika, fizika, kémia, matematika, információtechnika és természettudományok részterületeire "jogosít" fel, ezen a területen huha laikus vagyok, de lehetõleg lelkiismeretes ha már belekezdek). A görög szövegrészeket is egybevetettem (tudok görögül olvasni, megértek néhány szót is). Betûre egyeztek, csak idegen nyelvû fordításaik különböztek szóhasználatukban, megfogalmazásukban de a lényeget megtartva. Eredetét, születését ezért elfogadhatónak ítéltem, metamorfózisai folyamatát lentebb már ismertettem. Annyian és annyiszor tanulmányozták, ízekre szedték, elemezték hogy talán jogos a feltételezés: amennyiben csak egy "pszeudo-ammoniosz" koholmány, bizonyára rég kiderült volna (akár manapság egynémely szakdolgozatról).
Arisztotelész koráig visszamenõen bõven van hozzáférhetõ forrásanyag külföldi és hazai neves egyetemek archivumában, de az Internet Archive szervezet pld. Link gyüjteményében 76 db beszkennelt "lapozható", anyagában akár betûnként is kikereshetõ forrást és fordítást kínál fel. Több kétnyelvû könyv is van de használatuk nehézkes mert két külön részre tagolódnak. Ebben a görög feldolgozásban Link egymás mellett olvasható a görög szöveg és fordítása, Bacon latin szállóigéjének inspiráló forrása (az Eth.Nic. 1096a15 görög szövegrész) olvasható a 6. Discussion of the philosophical view that there is an Idea of good. fejezetcím mellett balra.
Arisztotelész mûveit számos magyar forrás is elemzi, innen vett idézettel zárom le:
"Ha tehát ilyen természetû kérdéseket ilyen feltevések alapján tárgyalunk... ~ ... akkor be kell érnünk avval, hogy csak nagyjában, körvonalaiban mutassunk rá az igazságra és - mivel oly kérdésekrõl s oly feltevések alapján tárgyalunk, melyek csupán nagy általánosságban érvényesek - levont következtetéseink is ugyanilyen jellegûek legyenek"
Forrás: Arisztotelész - Nikomakhoszi Etika (Részletek, I-III. könyv. Ford. Szabó Miklós, Bp., Európa kiadó, 1997, 5-105. o.)
Megköszönve türelmetek, cserébe figyelmetekbe ajánlom az Ancient Classic Texts before 400 B.C. gyûjteményt Link melyben "Metnetes vonatkozás" is található, nevezetesen Arisztotelész- Meteorologia mûve.
Szabadon letölthetõ, RTF (Wordpad) változatban. Letöltöttem, érdekes inkább olvasmányos gondolatokat közöl természetesen kora ismeretanyaga szintjén magyarázva.

Van még jópár élelmiszeripari démonizálás. Lõdd el gyorsan azokat is. Tejtõl rákos leszel, a savas víz meöli a szívedet stb stb

Amúgy kb 10 éve nem eszem margarint, mert a vajat jobbnak és finomabbnak is tartom. Azonban a margarin sem az ördögtõl való (tudom tudom, 1 molekulában különbözik a sztrichnin-nitráttól, meg tulajdonképpen minden méregtõl), de például ajánlom a témában Noli cikkét. Szépen összeszedte anno....

Örülök, hogy ennyire szereted a tájékozottságomat. A jövõben is bízhatsz benne És annak is örvendek, hogy a tiszta NaCl-re váltottál (noha értelmét nem látom éppen a Leganyi aáltal mondottak miatt) Ennek ellenére ezt a beszélgetést most rövidre zárom, mert nem sok értelme van hívõkkel vitázni. További szép estét!

Dehogy értettelek félre, csak éppen feltûnt, hogy a kálium-kloridot méregnek nevezted. Nem a kálium-kloriddal van a baj, hanem a mennyiségekkel. Egy teljesen tiszta kõsót (halit, NaCl) tartalmazó konyhasó is lehet káros, vagy éppen mérgezõ hatású kellõen nagy mennyiségben (a kálisónál ez valamivel (jóval) kisebb, ha jól homálylik, ebben igazad van). Az meg, hogy külön bevitel nélkül az emberi test magától elõállítja ezt a "mérget" (és még vizes oldatban fel is használja a fehérje szintézisben, meg az ingerületátvitelben, meg még ki tudja hol), kissé szuicid metabolizmusra vallana.

A kenyérben húskészítményekben üzemi konyhákon stb. bõven megkapod a szükséges KCl 100 szorosát is.

De egyszerûen annyi kálium kloridra már nincs szükséged, melyet még plusz beleraknak a bolti konyhasóba.
Annyira bírom, hogy mindenben ilyen tájékozott vagy. Gondolom a margarin/vaj témában is jobban támogatod az elsõnek a fogyasztását.

NaCl igen fontos az életünkhöz, az állatoknak is kell, hogy egészségesek legyenek. Ha takarmányból hiányzik tömeges pusztulás is lehet a vége.
Jó döntés a tiszta NaCl.

Félreértettél. A igazi konyhasó az tisztán NaCl. És én csak azt fogom használni. A káliumról mondok le, nem a nátriumról.

Ha egyáltalán nem használsz a fõzéshez konyhasót, akkor is szilvint meg halitot fogsz kiizzadni, ez is egyfajta tény.

Sziasztok.
Ma úgy döntöttem, hogy végleg lemondok a kálium-kloridos sós mérgezéssel.
Ugye tudjuk, hogy a színtiszta konyhasó=NaCl. Na, de ha ebbe mérgezõ kálium-kloridot tesznek az már nem jó.
Hihetetlen, de pontosan 1990-tõl a hazai boltok csak kevert sót árulhatnak. A gyógyszergyártók kilobbizták. Ezek tények, csak nem beszélnek róla.
Ausztriában gyártott 25 kg-os gyógyszertári sót rendeltem, melyet a hazai gógyszertárak is vesznek, de valami baromi különös módon a vásárlóknak, csak pár grammot adhatnak el. Érdekes mi?
Link
És aki kiröhögne most ez miatt, inkább elõbb olvasson utána. Vagyis a Kálium-klorid, mint MÉREG!!!

Lordom! Öröm a hosszas fejtegetéseket olvasni - még ha alapvetõen az angol wikipédia is az "ihletõje".
Link
Fõleg, ha elõbbre visznek és tanulhatunk, ne adj Isten mûvelõdünk belõle.
S bár baromi régen koptattam a klasszika filológia stúdiumait boldog emlékû töri tanszékeimen (ráadásul sose érdekelt külömösebben a klaszfil, ami azon vizsgáimon meg is látszott de valami halvány derengés él bennem holmi Pszeudo-Ammónioszok fogalmáról ez ügyben, ami egy nagy rakás középkori félrefordított és hamisított ókori kommentárból áll, több változatban, köztük Arisztotelészünk Biosz-ával. Ráadásul ebbe még Szókratészt is odakeverték, mint sokadik változatú abszolút eredeti forrást. De talán neked van erre idõd,kedved és energiád,hogy utána keress a fenti néha - finoman szólva - egyszerüsítõ forráson túl.Szem elõtt tartva a klasszikus forráskutatás hármas szabályát! De a lényeg a szentenciában rejlik, legyen tõlem akár görög, arámi vagy hettitta eredetû is ...

LAM kitûnõ fórumkollegám, igazad is van meg nem is El szeretném kerülni a hosszas disputát, mégis szerény ellenvetéssel kell éljek sommás megállapításoddal szemben
A szerinted- el nem hangzott/nem létezõ mondás létezik és elhangzott bár nem szó szerint DE lényegét tekintve ugyanezzel az értelemmel görögül - IGEN.
Aristoteles- Nicomachean Ethics címû (350 B.C.E írt) mûvében olvasható (bár nem latinul) mely sok fordítást és kommentárt megért napjainkig. Neten sok egyetemi könyvtárban szabadon hozzáférhetõ az eredeti mû is görögül (PDF-ben letöltöttem, gyér görögtudásommal beleolvastam).
Megbocsáss hogy eredeti görög helyett angol fordítást idézek egy elemzésbõl: "It is also worth noting that Aristotle himself broke away from Plato’s circle by "honoring truth over friends" [eth.nic. 1.6, 1096a15], giving rise to the famous bon mot "Plato amicus, sed magis amica veritas." ~ azaz magyarul "Maga Arisztotelész hagyta el Plato körét "Az igazság erõsebb a barátságnál" felkiáltással, amibõl a szellemes mondás keletkezett és idéztem mert úgy éreztem hozzászólásod két sorához nagyon illik. Letölthetõ angol forrása: G.Reydams-Schils Authority and Agency in Stoicism (grbs.library.duke.edu/article/download/12841/1931) (aki gondolja görögül is letöltheti) Még annyit- "Consists of ten books, originally separate scrolls, and is understood to be based on notes from his lectures at the Lyceum, which were either edited by or dedicated to Aristotles son, Nicomachus." ~ "tíz könyvbõl áll ~ fiának Nicomachus-nak dedikálva".
Az általad vitatott mondás legkorábbi latinosított változatát Roger Bacon (1214-1294) ferences rendi szerzetes írja le Opus Majus c. mûvében dialógusként:
"Nam Plato dicit: Amicus est Socrates, magister meus, sed magis est amica veritas." Et Aristotelis dicit "se magis velle consentire veritati, quam amicitiae Platonis, doctoris nostri." ~ magyarítva "Plato mondja: Socrates, a mesterem, a barátom de van egy még jobb barátom, az IGAZSÁG. És Aristoteles azt válaszolja, õ jobban szeret az igazsággal összhangban lenni mint Plato-val barátságban." Ez már Bacon "költött" dialógusa ami nem változtat azon hogy a mondás lényegét Arisztotelész idõszámítás elõtt 350-ben írta le.
Közbevetõleg: az "Opus Majus" (A nagy mû) a tévedések forrását keresi. Bacon négy, tévedésekhez vezetõ (sajnos ma is létezõ) okot nevez meg:
- A hamis tekintélybe vetett vak hit.
- A szokás ami a hamisat konzerválja.
- A tapasztalatlan tömeg elõitéletei.
- A látszattudás, ami mögött a tudatlanság bújik meg.
A fentebb hivatkozott eredeti görög mûben olvasható Arisztotelész mondása, lényegét tekintve ugyanazzal az értelemmel mint a mai közhasználatban forgó latinosított szavakkal.
Mivel görög eredetiben nehézkesebb Arisztotelészt idézni viszont Roger Bacon latinosított változata "érthetõbb", azóta is sokan idézik a latinosított szöveget, elsõként megemlítve Isaac Newtont aki 1661-ben nyitott jegyzetfüzetébe a latin változatot írta jelmondatnak.
Úgy vélem nem alaptalanul protestálok sommás kijelentésed ellen. Lényegét tekintve Arisztotelésztõl származik a mondás "veleje". Igaz, nem Roger Bacon latinosított változatában, hanem görögül mondta/írta a saját megfogalmazásában. A mondás azóta is változik formálódik, pld. Alfred Tarski (Berkeley,California) lengyel matematikus-filozófus változata "Inimicus Plato sed magis inimica falsitas " ~ "Plato ellenség, de a valótlanság nagyobb ellenség".

Nem ismertem a történetet..gyászos ez is és sajnos jellemzõ is....no meg nem kétséges,hogy nem a populáció dinamika áll a háttérben... [esõ] ..de ezek is csak igazolt rabsicok voltak és nem vadászok..és fõleg nem vadgazda szakemberek..

Az igazságnak valóban nagyobb ereje van, mint a baráti érzelemnek, de ez ugyan a norma életben nem hangzott el Arisztotelész szájából ..fõleg nem a középkorban!

yakin a #32841. hsz-ban mutatott szemfülességedért (nomeg sikeresen visszafejtett avataroddal összefüggésben is) fogadd szeretettel õket: Link Link

Értem amit mondasz, és az valóban úgy lenne a helyes. Azonban a vadászok is a közbõl kerülnek ki, és sajnos nem mindegyik arról híres, mint az a kettõ, akit személyesen ismerek

Röviden a hajdan volt bácsi farkasfalka (vég)története: A kétezres évek elején, az sokévtizedes kóborlásokután a újból szaporodó falka volt a Kiskunságban. Természetesen nagy figyelem kísérte õket. Nem kellett hozzá sok idõ, hogy - itthon szintén természetesnek vehetõ módon - a vadászok kilövési engedélyt kérjenek. Nem tudom mi volt az indok. Nem tudom mit vártak, de persze hogy nem adtak engedélyt egy falkányi fokozottan védett állat eltüntetésére. Mit ad az ég, miután közöltékvlük, hogy nincs lövöldözés, rövid idõn belül eltûnt az összes farkas. Falkástól, gereznástól, hullatékostól, mindenestõl. Sem a szomszédos területeken, sem a korábbi törzsterületekhez tartozó folyosón nem akadtak nyomukra. Namost két dolog lehet: az egyik, hogy az évek óta ott tartózkodó és szaporodó farkasnak tele lett a töke a homokbuckákkal és egy hét alatt elment új helyre, vagy a derék vadászok kiírtották mindet.

Amicus Plato, sed magis amica veritas...(Aristoteles)

A bácsi farkasfalka történet nekem homály, fogalmam sincs mirõl van szó.De ez mellékes.
Viszont az nagyon nem, hogy hivatásos vagy rabsic volt.Fõleg,hogy mit akarunk üzenni a hírrel a köznek. Utóbbi ugyanis nem vadász, hanem üldözendõ és szankcionálandó bûnözõ, aki bûncselekményt követ el.Ha az elõbbi volt, az vagy a hivatása szégyene vagy óriási szakmai hibát vétett. Ha tudatosan lõtte meg, arról ahogy írtam nem tudnánk, mert nem lenne tetem, így hír sem. Ha baromira benézte, amire lehet esély, az pedig olyan szakmai hiba, mint a foglalkozás körében elkövetett egyéb jogi kategóriák, más szakmáknál.Lábszár lövés az elég utánadobottnak tûnik, nem keresett rá, stb..Sarkosan.
De messze nem ér öt év börtönt, a rabsichoz képest, akinek simán ki kellene osztani.
Annó, amikor még gõzünk nem volt a börzsönyi hiúzokról a Disznós-gerincen egy borús, párás õszi napon átvillanó hiúzt lazán kutyának néztem a fák között. Késõbb jöttem rá, amikor nyakcsigolyán vágott muflonkosba botlottam a hegy túlfelén a lóégési fenyves alatt, hogy nem az volt.
De nem volt zsigerben,hogy a Börzsönyben hiúzba botlasz, ahogy a hatszor akkora Bükk területén is ez lenne a legfontosabb. A magánvadászok és az állami hivatásosak között zsigerbe oltani a farkas lehetõségét is!
Kevés esélyt látok,hogy bármi érdemleges és tényszerû kiderüljön és azt úgy is írják meg.
Szép lehetsz, de okos nem ...
Mondjuk Milánra kiváncsi lennék, mert õ a szakember én csak a partvonalról kajabálok..

Még annyit, nemcsak a külsõ megjelenés fontos, a pókoknál pld. a szemek elrendezése is segít meghatározásukban. Kis összehasonlítás (igaz, külsõleg erõsen elütõ fajoktól): Link
Viszont itt egy "csalikép", az egyik külsõleg pókszabású, annak is nevezzük de mégsem pók, mi az?

yakin, természetesen igazad van Nem emeltem ki hogy Bubu "mák-bogara" (1.) repülni nem tud mert a csatolás "Életmód" alfejezetében megemlítik (úgy véltem, aki megnézi a képet, a kísérõszöveget is átolvassa).
A hátmintázatot és a pontszemeket véltem lényegesebbnek a megkülönböztetéshez ha növényeken mászkáló rovarokat cserkészünk be makrózásra

Valamint az 1. nem repül, míg a 2. igen.

Bubu sokféle névvel illetik (ahogy Te is) hivatalosan verõköltõ bodobács
Érdekessége hogy hasonlít a bodobácsokra de mégsem bodobács hanem egy poloskafaj (~címerespoloska alkatúak ~ faj Pyrrhocoris apterus) nincsenek pontszemei és a hátmintázata is eltérõ a bodobácsokétól. Ez a poloskafaj a "verõköltõ bodobács" nevet onnan kapta, hogy a legelsõ tavaszi rovarok egyike, már gyenge napfényben is tömegesen mutatkoznak- néphiedelem szerint a verõfény hírnökei
Összehasonlításra: 1. "Verõköltõ bodobács" poloska Link képén jól látható hogy a fejtetõn nincsenek pontszemei és pontosan olyan a hátmintázata mint amit meglõttél 2. "Lovagbodobács" Link - erõsen eltérõ a hátmintázata és vannak pontszemei. Sok hasonlót fotóztam-makróztam én is mindkét rovarból, évekkel ezelõtt Jaurinum fórumkollega meghatározása alapján tanultam meg különbséget tenni közöttük

Köszönöm, én vmi.kartácsra gondoltam, akkor bodobács.

Verõköltõ bodobács (Pyrrhocoris apterus), aki valójában poloska és szereti a mályvát

Valamilyen bodobács, tudtommal.

Ha már mályva bokor elvirágzott magháza, akkor nekem is van egy bogaram. Az elterjedt nevét elfelejtettem, de felénk még hívják mák bogárnak is. Érdekes a kitin fedõ szárnyán a mintázat,olyan mint az indián totemen egy emberi arc.
Telefonnal készült, makró+zoom.
Link

Köszi.

Bár Jaurinum kollegánk sokkal járatosabb nálam ebben, laikusként úgy vélem címeres poloskák ~ vándorpoloskafélék vannak mindkét fotón, jól egybevethetõk velük az ebben a szócikkben láthatók: Link
Egy fajtársa kicsit közelebbrõl: Link

Hellosztok.
Link
Link
Ezeknek a bogaraknak mi a neve?

Azt hittem, hogy Milán fog rárepülni a témára, de így sem rossz

A cikket nem olvastam, mert már elõzõ nap egy másik oldalon elolvastam a tényszerû hírt. Valószínûleg lelõtték és elküldték vizsgálatra. Pont.

Ilyenkor mindig eszembe jut (azt hiszem már említettem is itt) a Bácsban volt farkasfalka esete. Nyilván neked nem kell magyarázni, hogy mi trötént. Persze nem lett bizonyítva semmi, de azért ne legyünk már hülyék

Itt lehetett vadász, orvvadász. A lényegen nem változtat.

yakin, csak tippelek: patkány-egér-pocok lehet, olyan rágcsáló amely régóta az ember közelségében él, megszokta az emberi mozgást és megél bármely hulladékon is.

Tegnap szokatlanul népes lúdcsapat vonult erre is, bár a darvakétól kissé eltérõ szögben, majdnem pontosan K-Ny irányba repültek. A minapi darvak DK-ÉNy irányba tartottak. A lúdcsapat alakzata is eltért a darvakétól. A darvak szokatlanul nagy létszámuk ellenére kis hullámzással de tartották a "V" alakzatot. A ludak viszont többségükben egy szokatlanul hosszú "fõvonalban" repültek, szorosan egymást követve. A "fõvonal" tengelyének majdnem szabályosan harmadolt "csomópontjaiban" csatlakozott hozzájuk "V" alakban két kisebb csapat. Nagyon igyekeztek együttmaradni mégis számos lúd "kóválygott" elkülönülve mellettük keresve helyüket, talán azonos fészkelõhelyrõl származó csapattársaikat keresve "kiálltak-beálltak" és õk lármáztak a leghangosabban mert (némileg sorban álló emberek tülekedésére emlékeztetve) társaik nem engedték be a zárt szabályos vonalba, csak valamelyik ág végére sorolhattak. Érdekessége, hogy éveken át csak kisebb csapatokat láttam de ekkorát együtt még nem. A régi kisebb csapatok nemegyszer szeszélyes irányokba vonultak, volt amelyik egyenesen É felé tartott, de olyan is akadt amelyik ugyanakkor ellenkezõ irányba, D felé igyekezett. A tegnapi fél égboltra elhúzódó nagy csapat határozottan Ny felé tartott. Szemlátomást "sietõs" volt a dolguk és nagyon igyekeztek szorosan együtt maradni hosszúra nyúlt vonaluk ellenére. A lemaradozókkal gyengébbekkel nem törõdött a vezér, "céltudatosan" tartotta tempóját és irányát. Azt nem tudom hogy idén miért verõdtek ilyen nagy létszámú csapatokba a darvak és a ludak, a korábbi években jóval kisebb csapatokat láttam vonulni.

Az is, hogy elfagyott a dáliám, és a kardvirág nálam most van fõvirágzásban a július elejei ültetés után. A hülyeséget félretéve: az özönnyi harlekin mellett sok hétpettyessel is találkozni. A darvak légifolyosóján egyre nagyobb a forgalom. Vadlibákat csak egy csoapatot láttam, kelet-nyugati repülési irányban

Félelmetes!
Ez is a globális felmelegedés miatt van!

Gyászos dolog.
De...ha hivatásos vadász lõtte ki, tudva,hogy farkast lõ, a tetemet sose találják meg. Egy vérebbel játék lett volna utánkeresni a vércsapán. A farkasgerezna pedig rég száradna valami padláson.Ha kutyának nézte (rossz fényviszonyok,takarás stb.) és utánadobott egy lövést, akkor bár nem teljes mértékben a szakma írott és íratlan szabályai szerint, de alapvetõen a vadászati törvény szerint járt el, írtva az erdõn dúvadnak számító kutyát, az erdei vadállomány védelmében.
Az pedig végképp nem értem, hogy az állatvédõ liga vagy mi vezetõje, mi alapján állítja ex catedra,hogy nem orvvadász volt... ..a röntgenkép?..ballisztikus jelentés?..vagy mi az ördög? ..arról nem is beszélve,hogy a felvidék populációból szivárogtak át hozzánk egyes farkas egyedek, vagyis a hazai életterük igencsak peremhelyzetû, így nem falka, csak egy-egy farkas család egy-egy példányába lehetne nagy ritkán belefutni..
Link