Csillagászat és űrkutatás

Én még csak hallottam róla, jóság. Ilyen pillanatokért érdemes élni. :-)

Talán van még más is, aki nem látta még ezt a képet.
Kicsit csillagászat, kicsit fotóiskola, szerintem nagyon érdekes:
apa és fia együtt nézik az STS-1 és az STS-135 indítását:
Link

Ma egy éve fedezték fel a Neptunuszt:
Link

Király

Tyû!

De jóság! Csípem ezeket az üstököszabálós felvételeket!

Július 5-6-án egy üstökös túl közel került a Naphoz, ami nem kegyelmezett.
Link (SOHO)
Kisfilm: Link (SDO)

Annyira profik a zûrhajósok, hogy elõbbre járnak a tervezettnél a feladatokkal, s akár fél óra múlva is kinyithatják az átjárót.

Áki, te állat! :-)

Percre pontosan. Nem semmi..

Link
Elkaptam a pillanatot

Parádés képek Noli! Nagy gratula!

STS link GE-ön hülyeséget mutatott, épp a Benelux államok felett haladt, a GE szerint Új Zéland felett...

thx

Meg annyi, hogy a megfelelõ helyre a megfelelõ idõben. Korán kelsz, vagy le se fekszel...azért ez se semmi teljesítmény...meg aztán azt a masinát be is kell állítani. És mi lenne, ha alkalmas lenne éjjeli fotózáshoz? Látnánk a Jupiter holdjait?

EDT 11:07, ha jól számolom, akkor ez 17:07 NYISZ

Mikor van dokkolás? ..

Noli, grt!

Köszi srácok, ezt csak a 6 éve gyártott masina tudja (amelyiknek a magyar tesztelésekor 2005-ben kihangsúlyozták, hogy éjszakai, csillagos felvételekre gyakorlatilag alkalmatlan...), meg a panorámaszoftver, szóval nekem max annyi közöm van hozzá, hogy kicipeltem a gépet a megfelelõ helyre. :-)

Na neee... Durva... Nagy-szerû kép! :-) Grat!

No, még egyet összekalapáltam: Link
Nagy kép, a Tejút íve végig rajta van, s az elõzõ képhez képest még a Jupiter meg a Mars is belefért, így öt nagy bolygó és két kisbolygó van rajta. :-) /gy.k. a Föld is látszik /
Nem gondoltam, hogy a halszemobis képeken is meglesznek a halványkák, de megvannak, bár a felhõk kicsit zavaró helyre kerültek, azért be lehetett azonosítani õket.

Ügyes!

Összepofoztam 2 kisbolygót és két nagybolygót egy képre:
Link
Uránusz, Ceresz, Neptunusz, Veszta. :-)

Ide is beteszem, mert való, Rafi az Atlantis fellövésekor észrevett egy csodás glóriát a sikló alatti felhõzeten. Képernyõfotója a friss OPOD: Link
A fellövést vissza lehet nézni, 1:00 - 1:25 közt látni a glóriát:
Link

Szerencsére gond nélkül ment a kilövés.

A múltkori Google Earth patch most is mûküdik!
Link

Redi? Gó!

A NASA fõoldalán egyenesben megy a közvetítés Link
Floridai idõjárási radarkép: Link
Hajrá Atlantis!!!!

Üdv!
Szerettel meghívunk mindenkit 2011.Július.9-n történõ a Bátorligeti csillagászatra,
Programokkal várunk titeket,17:00-19:00 ig tartanak majd ezek a programok,beszámolók szó esik majd a meteorológiáról is.Ezek után, egy 700 fókusztávolságú, és egy 900 fókusztávolságú teleszkóppal fogjuk az eget néznizaturnusz,Hold,Jupiter...stb...
Kitelepülni 20:30-kor fogunk,és ha akad esély a naplementét is megnézzük...
A helyszín:Bátorliget 4343 Kossuth Lajos Út 18.
Az észlelési-helyszín: Bátorliget futballpálya.
Nos reméllem megnézitek,több információt
ha szabad kiírnom akkor itt láthatto k: Link -Bátorliget csillagászati honlapja.
Köszönöm! [esõ]

Indulás közvetítés 15 órától: Link

Nagyon készülnek az utolsó sikló idnulására a NASA-nál, ha semmi nem jön közbe, akkor délután lövik. Magyar idõ szerint 17:26-kor várhatjuk. Hajrá Atlantis!

Itt garantáltan nem sok fényszenny van, Hawaii, Lana'i szigetecske:
Link
13 sec, ISO800, f1,4, 40mm.
Fotó: Wayne Barsky

Csúszhat az Atlantis rajtja.
Weather 30 Percent "go" for Friday's Launch
Wed, 06 Jul 2011 03:44:31 PM GMT+0200

Space Shuttle Weather Officer Kathy Winters has updated her launch-day forecast, giving Atlantis and crew a 30 percent chance of favorable weather at the 11:26 a.m. EDT liftoff time. The concern is for showers and thunderstorms, flight through precipitation, and cumulus clouds.

Vagyis friss elõre szerint 70% esélye van, h zivataros, knvektív idõ lesz a tervezett kilövési idõpontban

Igen, a Meteorban benne van.

A MCSE jelenségnaptárában kimaradt a következõ Újhold. Szerintem 30-a.

Köszönöm :-) Azért jobb lett volna, ha a Tejút mászását örökítem meg, nem a felhõk beúszását...

Szép kép! Égen - földön minden látszik rajta. A timelapse azért tetszik, mert az elején derült, aztán úsznak be a felhõk. Grat.

Kimentünk ma fotózni, nem egészen oda, ahova eredetileg akartunk, de sztem így lett a jó.
Egy felvillanó mûhold, -4 körül villant, adatbázisokban nem találtam.
Link
Timelapse, természetesen a szépen úszó Tejút helyett a berobogó felhõk a durvák... A felhõkön még valamelyik balatoni diszkó ufófényeit is lehet látni. :-(((((
Link

Atomjainkra? Kissé elnagyolt...

Ja, csak egy idõ után visszanyal a fagyi :-)

Milyen jól lehetne használni szemétledobónak...

A lyuk tömegétõl függõen atomjainkra hullanánk és szépen behullanánk a feketelyukba

A tegnapiak után a mai málnázás késõbb kezdõdik, így most átnéztem a cikket.
A II. fejezetben a feketelyuk által keltett g gravitációs gyorsulás-tér áthaladása során az anyagban létrejövõ hanghullámokkal foglalkozik. A lineáris hullámegyenletbõl (1) levezeti az anyagban terjedõ hanghullámokat (5), majd behelyettesítve a definíciókba a következõkre jut: kiszámolja a feketelyukra ható fékezési erõt (7), és a feketelyukból kilépõ sugárzást (9). Ez a sugárzás akkor lép fel, ha a feketelyuk a hangsebességnél gyorsabban halad át, és ha a haladási irányára merõlegesen terjedõ hullámok hullámszáma is nagyobb egy, az anyagra jellemzõ karakterisztikus értéknél (2*gyök(pi*G*ro)/c -nél). Az integrál logaritmikusan divergál, ezért csak egy véges k1^2-ig integrálva kapunk véges sugárzás-intenzitást, de ez lényegtelen. k1 növelésével az ütközés rugalmatlanná válik. Értéke azonban lényegtelen, mivel minket a rugalmas és a rugalmatlan sugárzás összege érdekel.
A rugalmatlan ütközés leírásakor (III. rész) az anyagot nem folytonos közegként, hanem részecskék rendszereként kezeli, és az egy részecskével történõ ütközés differenciális hatáskeresztmetszetébõl indul ki. (10) Ebbõl közvetlenül számolható a fékezési erõ (11) és a rugalmatlan sugárzás (12). A kettõ összege független k1-tõl (13). Az összeg értéke, amíg egy ilyen feketelyuk átmegy a Földön, kb. 4*10^9J.
(IV.) A feketelyuk feketelyuk-sugárzással is sugároz: míg a Földön áthalad, kb. 1,5*10^12J energiát ad le gamma-, elektron- és pozitron-sugárzással. Ez a sugárzás az anyagban hõvé alakul, ami inhomogén nem-stacionáris hõtágulást idéz elõ az anyagban. A kontinuitási („tömegmegmaradási”) és a hõtágulási egyenletbõl kapjuk a (1-at. A sûrûség teljes megváltozása a termodinamikai állapotegyenlet és a hõtágulási egyenlet összevetésével a (19)-et adja. A kettõ összevetésével („csak nem régi kedves ismerõsünket?”) egy hullámegyenletet kapunk a nyomásra. Ezeknek a hullámoknak az összenergiája megegyezik a feketelyuk-sugárzás energiájával. Ebbõl levezetve már megkapjuk a hullámok egyenletét (27) (a feketelyuk pontszerûnek vehetõ, mert olyan kicsi, ez egyszerûsíti az egyenleteket). Adott frekvencián a sugárzás intenzitását a (29), a leadott teljes sugárzást a (30) adja meg. Ez a sugárzás is csak akkor lép fel, ha a feketelyuk gyorsabb a hangsebességnél, és ezt hívják akusztikus Cserenkov-sugárzásnak.
Az V. rész a detektorokról szól már. Azt írja, ha jól értem, hogy a fent leírt három sugárzás energiájának nagy részét olyan frekvenciatartományban adja le, ami nem esik egybe azzal a frekvenciatartománnyal, ahol a detektorok érzékenyek.
Összefoglalva: a szeizmográfok érzékenységi tartományában az akusztikus Cserenkov-sugárzás által leadott energia a domináns, ami elhanyagolható a „háttérrengésekhez” képest. Azonban az anyag a gamma-, elektron- és pozitron-sugárzásból 10^5 Gy dózist kap, ami geológiai idõskálán kimutatható.

A 27. lépésnél elvesztettem a fonalat Majd Salo összeszedi holnap, remélem Viszont most alvás, mert reggel...

Nekem is rozsdásak már a fekete lyukakra vonatkozó ismereteim (ha gyáltalán voltak valamikor tudományos szintûek ) de az a párolgás szerintem csak a karakterisztikus idõt szemlélteti. Gyakorlatilag (ha vannak ilyen likak) akkor úgyis kapcsolatba került már falnivalóval.

Szilvi: a fekete lyuk ha "egyedül van" akkor nem néz ki sehogy, hiszen tökéletesen fekete. Viszont ha nincs magában, azaz van körülötte anyag, akkor le lehet leplezni. Leggyakrabban a zabálása közbeni "csámcsogása" árulja el. A fekete lyukak körül ugyanis ott spirálozik a terülj terülj asztalkám, a behullásra ítélt anyag, amit általában egy másik csillagtól csen el. Ez az anyag a nagy gravitáció miatt az eseményhorizonthoz (a lyuk "határa") közel már olyan gyorsan kering, és oly mértékben súrlódik, hogy nagyon felmelegszik. Olyannyira, hogy röntgensugárzást bocsát ki. Ezt viszont már látjuk. Nem is keveset belõle. Jópár ilyen objektumot ismerünk. Továbbá ott van még a jet, ami egy mechanikai hatás miatt lép ki a fekete lyuk környezetébõl. Ennek környezetére gyakorolt hatásait, illetve magát a jetet is láthatjuk. A leghíresebb ilyen jet az M87 jelû óriás galaxis szintén óriás tömegû fekete lyukának közelébõl kiinduló gigantikus jet: Link Sok illusztráció is van, mint pl ez: Link de a valóság ennél bonyolultabb. Pl fellépnek már úgynevezett relativisztikus hatások is, így pl a korongot sem úgy látnánk ahhogy a rajzon van, hanem az óriási gravitáció miatt "meggörbített" fény miatt duplázódásokat és bonyolult alakzatokat is megfigyelhetnénk. És így tovább...

A lyukba hulló anyagból semmi nem marad csak a tömege, az impulzusmomentuma és esetleg a töltése. Minden egyéb tulajdonsága a külvilág számára tökéletesen szertefoszlik

A bevezetésben valami olyasmi van, hogy egy mikro-feketelyuk /eseményhorizontja az atommag mérettartományától indul/ Földön való áthaladását akkor lehet kimutatni, ha a Földön a belsejében érvényes hangsebességnél gyorsabban halad, mert akkor akusztikus Cserenkov-sugárzás lép fel, amit a szeizmográfok észrevesznek. Ha jól értelmeztem. Ennek a levezetését részletezi a cikk.
Szívesen leírnám, amit tudok, de holnap meló van, úgyhogy nem akarok sokáig fönt lenni. Az elejébe beleolvasva a képletek (számomra legalábbis) könnyen értelmezhetõk, simán elmenne a cikk tananyagnak is. /A szöveget nem igazán értem, mert nem nagyon tudok angolul/ .

Oké, megértem tényleg késõre jár..
Bár az ilyet jobban meg lehetne beszélni élõben mert más úgy elmondani mint itt leírni.

Ááá, van itt egy minden bizonnyal kiváló (bár nekem, mint kevéssé matekorientált egyénnek jelentõs átugrandó részeket tartalmazó) cikk a témáról: Link
Emészthetõbb formában összefoglalva: Link

Õk is oda lyukadtak ki, hogy a Föld nem lyukadna ki. Viszont jó esetben a keltett szeizmikus hullámokat ki lehetne mutatni. [a 10^15 grammos határt itt is írják, méghozzá hawking (1975)-re hivatkozva.]

C.Szilvi: kinézni sehogy nem néz ki, azért fekete, mert fény sem jön ki belõle. De a kérdés többi része jogos, csak hosszúra nyúlna a válasz... úgyhogy bocsánat, de inkább holnap, ha lesz idõm, és addig senki nem reagál.

Hogyan kell elképzelni egy fekete lyukat,hogyan nézhet ki?
És ha egy fekete lyuk elnyel valamit az végleg megsemmisül vagy mi lesz vele?
Bocsi ha butát kérdezek.

Zsebtolvajok ellen viszont nincs hatékonyabb eszköz.

A párolgásra vonatkozó konkrét képleteket sajnos nem vágom, úgyhogy (szintén melóban, komolyabb szakirodalomtól távol) a Wikipédia volt a barátom. Õ meg azt mondta, hogy egyrészt a mikro fekete lyukak (ha vannak) közvetlenül az Õsrobbanás után keletkeztek, és a 10^15 grammnál kisebbek az azóta eltelt idõ alatt elpárologhattak. "Rövid úton" alatt ezt értettem. (Bár most nagyon nem kerek a történet, hiszen a háttérsugárzás korábban csak erõsebb volt a mainál, amitõl a párolgás még bajosabb lehetett... szóval akkor még a tonnásak is vígan megérhették a tíz-egynéhány milliárd évet.)