Kérdések és válaszok

Köszi!
Biztosan sikerül kibogarászni a lényeget. A kódokat még majd "értelmezem". Az alapelveket valamennyire jól gondoltam, de így összeszedve (és talán majd még jobban összeszedve ) sokunk segítségére lehetnek. A látástávolság-felhõalap becslés nálam teljesen kilõve, a legnagyobb távolság amire itt ellátok, az 5 perc séta után is max. 1 km... Városi átok...
A gomolyos felhõalap becslésnél olvasott képletet viszont alkalmazhatom, azt rendszeresen összevetem a WD elméleti felhõalapjával. Többnyire hasonlót ad. A CHMI-t nagyon sajnálom, hogy kivonták a forgalomból, mintha az egyik karomat vágták volna le. Egyre több dolgot figyelnék rajta és erre használhatatlanná teszik.
Még egyszer köszönöm!

Cumulus fractust, nem ritka ilyen idõben. Rossz idõ típusú, St7.
/
Elsõ, hogy látszik-e a Hold. Ha nem, akkor nem As1. De még mindig lehet St6 és As2/Ns2.
Magasság meghatározására a fényszennyezés nyújthat segítséget, az alacsony szintû felhõk jóval világosabbak ilyenkor.
Ha nincs fényszennyezés, akkor próbálkozhatsz a felhõalap-látástávolság becsléssel.
Ha elegendõen kicsi a látástávolság, akkor általában alkalmazható az alábbi szabály:
Felhõalap méterben x 10 = látástávolság méterben
Tehát 300 méteres felhõalapnál 3000 méter körüli a látás. Persze azért fenntartásokkal kell kezelni.

Azt még nem említettem, hogy ha van szignifikáns esemény, akkor abból is el tudod dönteni a típust.
Szitálás? Akkor St6
Folyamatos esõ? Akkor Ns2, vagy Ns0, inkább utóbbi.

De rengeteg tapasztalat szükséges, érdemes összevetned a reptéri felhõalapokat az általad becsülttel, megnézni, hogy ott milyen felhõt észleltek, így lehet tanulgatni.
Ha a chmi is mûködne normálisan...

Remélem ebbõl a sok mindenbõl valami hasznosat ki tudsz halászni.

Amennyiben már így felvetõdött az éjszakai felhõzet megfigyelése, akkor hogyan, mire figyeljünk ilyen esetekben? Hogy mondjuk rá kellõ bizonyossággal (persze gondolom a tapasztalat sokat segít) egy éjszakai felhõzetre, hogy az milyen magasságú rétegfelhõ. A Ns, St, As (fõleg éjszaka) mindig elbizonytalanít.
Mennyire "normális" az általam leírt, mindössze 4-500 méter magasságban, a rétegfelhõ alá "szorult" vágtázó fehér "nemtudommi" jelenléte? Ez ilyenkor egy gomoly csökevény, vagy valami párafolt lehet (a páratartalom elég magas, 90% feletti)? Ez a fehér valami (gondolom az alacsony jelenléte és a rétegfelhõzet alá szorulása végett) nem volt túl vastag és elég szakadozott is volt, de jól elkülönült. Mit láttam?
Elnézést a buta kérdésekért.

A karika kicsit elcsúszott, én a Keleti-fõcsatorna és a Bagamér - Álmosd - Kokad "dudor" északi kezdetének magasságában vagyok. 2/5-3/5 arányban közelebb a Keletihez, majdnem ott, ahol a csapadékmentes sáv a legészakabbra hatol. Persze nem azért írom, hogy a topográfiai ismeretedet korrigáljam, hanem azért, mert a radar nagyszerûen alátámasztja a mérésemet. A kép készítése után 4-5 perccel történt az, amit említettem. A csapadékot szinte elvágták. Azóta nagyon-nagyon gyengén, megszakításokkal csepereg.
Köszi a radarképet!

Igazad van! Debrecent zápor, bennünket esõ áztatott/áztat. Mellesleg valahol errefelé lehet a ciklon középpontja.

Nem haragszom,

de ha ez nem zápor, akkor kiugrok a csukott ablakon

Igy van ez rendjén.

Egyik percrõl a másikra mintha elvágták volna, pár csepp hullott csak és elállt az "esõ". A homogénnek tûnõ rétegfelhõ alatt határozott, jól elkülönülõ fehér felhõpamacsok száguldoznak. Nem túlzok, valóban néhány perc alatt átszelik a látóhatárt. Ahol a város fényei megvilágítják, ott nagyszerûen elkülönül a szürkés rétegtõl a "hófehér" foszlányos struktúra. Bár mindkettõ elég gyorsan mozog, de a fehér észrevehetõen gyorsabban. Így nem gondolom, hogy a rétegfelhõ lenyúló fractusai lennének, hacsak nem fordulhat elõ az, hogy ezek jóval világosabbak és "önálló életet élnek".
Bár csak én látom igazán, így a döntést is nekem kell meghozni, de szintén "záporpárti" vagyok.

Nem osztom a véleményedet (ne haragudj). Megfigyeléseim szerint legfelül CS, alatta AC, lennebb AS húzódik (e leplen valamelyest megbújt kastélyos felhõ, délután gyenge záporig jutottunk ezen a vidéken), a csapadék formája azonban egyértelmûen a folyamatos vagy megszakitásokkal tarkitott esõ volt. D-rõl vagy DDK-rõl vonultak a felhõk ma, igy Debrecen tõlünk kaphatta az utánpótlást. [esõ] Az a legtermészetesebb, ha az észlelõ dönti el: folyamatos esõt vagy záport észlel.

Én bizony záport adnék. Már csak azért is, mert ha netán egyszerre van jelen Ns és Cu, Sc stb, (ez utóbbi biztos jelen van, hisz említetted a strukturáltságot) akkor a zápor (8x) "szignifikánsabb" mint az esõ (6x).

Nagyszalontán Nimbostratus-t látok, amely elõbb D, majd DK , most pedig K felõl vonul. Hol kisebb méretû, hol pedig nagyobb, koppanó esõcseppek hullanak (a felhõ jól észlelhetõ a közvilágitás fényénél). Intenziven, folyamatosan esik (WW=65), de semmiképp nem zápor. Valóban nem túl kifejezõ a csapadékerõsség-változás, amit a vastagodó, illetve vékonyodó felhõréteg okoz.

Több mint másfél órája teljesen azonos intenzitással, megszakítás nélkül esik "valami". A cseppméret nem igazán az esõ kategória, elég kövér, fröcsögõs az áldás, az égen elég jól strukturált, kavargó, gomolyosnak tûnõ (elég sötét van és zavaró a város fénye...) felhõk vonulnak. Mit észleljek erre? Én a záport adnám szívem szerint, mert az igazi sekély ciklon összefüggõ csapadékzónája elment délutánra, ez a dunántúli, dél-alföldi konvektív események elcsendesedõ fináléja itt nálunk, de ilyen szabályosan hulló, megszakítások és intenzitásbeli ingadozásoktól mentes záport én még nem nagyon láttam. Kicsit elbizonytalanodtam.

Köszönöm, mentek a kedvencek közé!

Link Link Link Link Link

Most néhány perc alatt ennyit sikerült összeszednem, ami az egész USA-ra vonatkozik. De iszonyatos mennyiségû regionális térkép van.

Valahol el lehet érni az Egyesült Államokra vonatkozó villámtérképet?
Ez van ugyan Link , de számomra teljesen megbízhatatlan...

Hoppsz, micsoda finomságok!

5 mm-re én a számottevõt használom.

Igazából a baj itt kezdõdik:

"Jelentõs esõ: legalább 10 mm"

"Jelentõs mennyiségû (legalább napi 5 mm) csapadék..."

Mindkét megfogalmazást a met.hu-ról idéztem.

Hát sejthetõ volt, de hátha... Köszönöm a választ.

0,1 mm-nek kell lehullania. Legalább.
astral: Én nem tudok hivatalos jelentésérõl. Éppen ki hogyan használja.
Olyan mint a markáns hidegfront, ott sincs meg, hogy mekkora hõmérséklet csökkenéstõl markáns.

A "kiadós csapadéknak" van hivatalos minimuma, vagy megegyezik a jelentõs mennyiséggel, azaz 5 mm-t meghaladó, vagy mindenki gondoljon, amit akar?

És még szeretném megkérdezni, hogy a csapadékos napot is úgy kell venni ,mint a havas napot ,hogy ha csak 1 esõ cseppet meglátsz, már az is csapadékos nap?

Szeretném megkérdezni, hogy mikor készül el az OMSZ-nál a 2009 évi éves összegzés?Köszönöm

Megszûnt ez is, megszûntek a cseh órás adatok, már csak az Ogimet hiányzik...

Valószínûleg arra, mivel beírtam a társalgó keresõjébe, és megtaláltam azt az augusztusi hozzászólást, amiben svadasz linkelte a szombathelyi adatokat, és emlékszem, hogy akkor néztem meg elõször az oldalt. Link A diagramm, amit reggel linkeltem, az pl. augusztus 31-én reggel készült.
Akkor így jártam, pedig az jó kis oldal volt.

Akkor lehet, hogy a nemoc.navy-ra gondolsz.
Ami sajnos már jó ideje megszûnt.

Helló!
Nem ez volt, de ahogy nézem ez is jó lenne, viszont a szombathelyi és szentgotthárdi adatok sajnos nincsenek meg rajta. Azért köszi.

Szia,
Talán ez volt az. De nem biztos, hogy erre gondolsz.
Link

Régebben linkelt valaki egy oldalt, ahol többek között magyarországi OMSZ állomások grafikonjait is lehetett nézegetni, emellett egy táblázatban össze voltak gyûjtve az órás adatok, a minimum-maximum értékek stb., de már nem tudom a címét. Ha jól emlékszem sötét (fekete) háttere volt, és ilyen grafikont mutatott: Link
Nem tudja esetleg valaki ennek az oldalnak a linkjét?

Mindegyik módszert lehet használni minden évszakban. A lényeg, hogy mindig figyelni érdemes a korrekcióra.
Link

Szeretném megkérdezni, hogy a napi 3+1 mérés 7h,14h,(21 órásat 2-szer véve) azt téli félévben kell használni, vagy egész évben lehet ezt a módszert használni?A választ köszönöm!

Ez mondjuk mind igaz.
Köszönöm a választ!

Ez, hogy "tudod", azért kicsit veszélyes dolog.
Hiszen nem azt tudod, hogy most ott van, hanem azt, hogy öt, tíz perccel, fél órával stb. ezelõtt még ott volt. De lehet, hogy ebben a pillanatban már nincsen. Vagy mi a biztosítékod, hogy a Cu con idõközben nem fejlõdött már Cb3 stádiumba (nem konkrétan most, hanem úgy általában mondom)?

Szóval ha csak messze a horizont felé van valami, akkor azért nagyon körültekintõen, óvatosan kell eljárni. Én mindenesetre, ha valamit egyáltalán nem látok, akármennyire erõsen nézem is, akkor inkább nem adom meg.

Egy kérdés az észleléssel kapcsolatban.
Ha már sötét van, de tudom, hogy nyugat felé még van 2 okta Ci és 1 okta Cu cong, viszont én ezt a sötétben már nem látom, akkor derültet adjak, vagy mehet a gyengén felhõs?!

"No most már ha én 1951-tõ 2009-ig lévõ adatokkal dolgozom, a napi közepek havi átlagával dolgozom, akkor kell e nekem bármiféle korrekciót alkalmaznom?"

Attól függ, miféle adatokkal dolgozol?

Ha a met.hu-ról szedted le õket, vagy bármilyen más formában a szolgálattól származnak (pl. hivatalos adatkéréssel), akkor semmiféle problémád nincs, ezek már teljes mértékben korrigált stb. adatok.

Ha viszont saját "adathalászat" eredményeképpen jutottál hozzá a közepekhez (pl. régi évkönyvek, havijelentések, bármiféle régi dokumentum), akkor valóban kell valamilyen korrekciót alkalmazni. Ha ez utóbbi áll fenn, akkor én itt a metneten nemrég közöltem néhány korrekciós tényezõt, azokat bátran használhatod, mert teljesen hivatalos értékek.
Link

(Amúgy, hogy még tovább bonyolítsuk a szálat, még a met.hu-s felsorolás sem teljes. Ugyanis egyrészt egészen az 1980-as, 1990-es évekig voltak olyan kílmaállomások, amelyeken a napi két szélsõértékbõl, szintén korrigálással számították a közepet. Másrészt manapság pedig már a napi 24 mérésbõl való számítás a bevett szokás, minden állomáson.)

Sziasztok!
A gondom a következõ
középhõmérséklet [°c]

1901-tõl 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemzõ, 07, 14, 21 órakor közép-európai idõ (CET) szerint. A napi középhõmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembevéve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4).

1966 - tól az észlelések idõpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhõmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).
No most már ha én 1951-tõ 2009-ig lévõ adatokkal dolgozom, a napi közepek havi átlagával dolgozom, akkor kell e nekem bármiféle korrekciót alkalmaznom? Mert két különféle mérés eredménye nem ugyanaz, mégha ugyanazt is akarja kifejezni. [esõ]

Erre gondolsz? Link

A linkgyûjteményben a 'Éghajlati adatok, idõjárási visszatekintések' szekción belül, az 'OMSZ naponta mért adatainak archívuma 2005-tõl' hivatkozás úgy tûnik módosult. Megadná valaki a jelenlegi elérhetõségét? Köszi elõre is!

Ezt olvasd el! Link

Amennyiben irreálisnak gondolod, minden mástól elszigetelten, hirtelen jelenik meg, az többnyire radarhiba. Van olyan eset (pl. ma itt az volt) amikor egy jól kivehetõ láncolat vonult a radaron, az nem volt hibás, de nem is adott csapadékot. A magasban "eshetett", láttam is pár virgát, de nem érték el a talajt (nagyon száraz volt a légkör). Van azonban olyan helyzet is, amikor tényleg esik valami (fõleg télen, gyenge havazás, hószállingózás formájában), de azt meg nem mutatja a radar. Ezek nem a ténylegesen kihulló csapadékot mutatják, hanem a "látószögükben" érzékelt kondenzációs magokat, vízcseppeket vagy jégkristályokat. Ezen kívül a radarok különbözõ karakterisztikájúak. Nem egyformán mutatják a közelükben lévõ csapadékot és a távolabbit. A napkori radar például többnyire alábecsli a közelében lévõ cellákat (néha szinte lyuk van felette egy nagy kiterjedésû csapadékzónánál is), a pogányvári pedig a konvektív tömbökbõl a közelieket erõsebbnek mutatja (a többiek elmondása szerint). Ezen kívül a távolsággal arányosan egyre kevésbé látnak jól (alábecsülnek, vagy nem is látnak tömböket).
Továbbá (hogy színesítsük a képet) van amelyiket a szilárd csapadékra, van amelyiket a cseppfolyósra "lõnek be". Nálunk "esõcentrikus" a radarhálózat, ha jól tudom.

Szeretném megkérdezni ,hogy a radaron néha föltûnnek ilyen kis kékes,zöldes pontok.Azokon tényleg esik ott akkor az esõ vagy csak radarhiba?A választ köszönöm!

Szóval akkor ez a felhõk sûrûségétõl és a Nap sugárzásának erejétõl függ. Köszi a választ!

Ha nyomot hagy a napszalagon, akkor beleszámít.
Szûrt napsütés (Cs) esetén általában igen.

A nap nagy részében csak szûrten sütött a Nap, ilyen esetekben bele szokták számolni a napsütéses órákhoz? Vagy csak a tiszta napsütés számít?

2007.08.04-én volt egy ugyanilyen témájú eszmecsere a zivilesenben, én is ezt a kérdést feszegettem.
Ha a szupercella peremfelhõjébõl nyúlik le, akkor az nem mezociklonális, hiába a szupercella tartozéka.

Értem, köszi a választ még egyszer.

Ha látod az ég kékjét, akár csak egy kis folton keresztül is, akkor 7 okta.
Attól, hogy mondjuk az alacsony szintû felhõn van szakadás, felette még lehet másik felhõ, amitõl nem látod az eget.

Nekem is lenne egy kérdésem.
Ha szinte teljesen borult az ég, csak egyetlen egy "pöttyön" van rajta szakadás (alig észrevehetõ), akkor felhõzet mennyiségeként csak 7 oktát lehet megadni vagy elfogadható a 8 is? Azzal tisztában vagyok természetesen, hogy ilyenkor erõsen felhõs égképet kell megadni, csak azzal nem, hogy ilyen esetben lehet-e még alkalmazni 8 oktát vagy már csak kizárólag 7-t.
Elõre is köszi a választ!

Az fincsi.
Köszönöm a választ!

Simán elõfordulhat, de ez esetben nem-mezociklonális tornádóról van szó. Ha jól emlékszem egyszer Storman olyan képet is mutatott, amin ugyanazon szupercella 2 tornádót is produkált: az egyik mezociklonális, a másik meg NM volt.