Bioszféra

Nyuli, az a Stirlitz volt. Lehet, hogy kedves laskaidomár észlelõtársunk túl fiatal ehhez. :-)

Link
Latinul Carduelis carduelis (régebbi nevén Fringilla carduelis)

Ne haragudj, de ezt most nem értem...

Stiglic tudta, hogy hibázott

Az a csíz hogy néz ki, ha nem gond be tudnál linkelni egy képet róla, hátha meg tudom mondani mi a dabronyi neve

Én így ismerem, lehet ez megint egy dabronyi berögzõdés.

Stiglic :-) Utoljára nagyapámtól hallottam így a tengeliceket.
Én ma egy nagy csapat csízzel találkoztam, tengelic nem volt sok, nekem meg ez a fura.

Rengeteg stiglicet lehet látni, nem tudom mit éreznek, varjak nem nagyon vannak, ma 2 db dolmányost és egy egész db vetésit láttam, vadludak keveregtek egyszer erre, aztán megfordultak (lehet berúgtak), maguk sem tudták merre tovább.
Szombaton megpróbálkozok még egy utolsó laskaexpedícióval, lehet hogy már nem sok sikerrel.

Link
Ezt most olvastam. Hát én szívbaj nélkül kivégezném azt, aki akár akarattal, akár gondatlanságból sasokat meg ölyveket gyilkol.

Gyerekek, ma már a többedik libacsapatot látom-hallom, húznak délre...

1 db-ot láttam ha megyek és megvan lefotózom.

Csak egy volt? Ha több is, tessék leszedni, ha jó megesszük!

Szerintem biztos hogy gomba.....

Ma láttam egy jó közepes méretû gombát barna kalapja van és kúpos alakú.

Reggeli dér:
Link

Hû, ez de aranyos...Link

Én meg úgy 5 éve voltam ott, jó kis hely :-)

Nagyon szép.
Jaj, most már tényleg megyek! Nem leszek kész a festésemmel.. :I

Noli: ott mi pici vackokat szedtünk össze még nagyon rég :-) (elsõ osztálykiránduláson)

Hari: jó!

Most nem érek rá, suli miatt. De majd délután elküldöm neked priv. üziben. Jó?

Ilyenem is van: Link
pénzesgyõri omladékból :-)

Hari: az jó, mutasd :-)

Köszi! Esetleg csereberélhetnénk is. Van egy listám, mibõl tudnék.

Hari: én terepgyakon összekaparásztam egy csomó opált (zöldes, barnás, fehéres), adhatok ha kell.

Szeretem õket. De ugyanúgy szeretem a többi ásványt is. Nekem nincs nemesopálom, viszont tej-, üveg- (hialit), máj-, faopálom az van.
Én is természetes állapotukban, csiszolatlanul szeretem jobban õket. Bár van néhány csiszolt kavics is. Fõleg jáspisok.

Hari, így szereted az opálokat? :-)
Nekem van egy kicsinyke, 80- (nyolcvan) ft-ért vettem, tejopálnak árulták, és a kõ egyik felén valóban az is van, azonban a másik felén van nemesopál :-) Mütyürke felületen csak, de ott villog nekem. Piszokul szeretem az ilyen köveket is, de csak természetes állapotukban, ékszernek nem kéne (a jeggyûrûmön kívül nem is tudnék elviselni magamon semmi mást). Van egy bazi nagy sivatagi rózsám is, még a keresztapámtól kaptam, Algériából hozta. Jó arasznyi, és az áttetszõ fajta, kevés homokkal, ilyesmi: Link

Fú, nem, de nagyon szuper! Unalmas óráimban lesz mit böngészni :-) Van egy mikroszkópmániás ismerõsöm, majd neki továbbítom a linket :-)Köszönöm!

Köszi!

Hari, ezt neked: Link
Noli, ezt ismered? Link

De jó absztrakt képet lehetne festeni errõl!

Na ne már! Olyasmi talán van, amit tudok. Olyan prof még nem született, aki a felét is ismerte volna a növények (legyen most csak a száras, tehát harasztoktól felfelé) tudományának.

Sejtosztódás interfázisa fénymikroszkóp alatt:
Link

Köszönöm!
Van olyasmi, amit nem tudsz a hazai növényekrõl? ;-)

Azta, ez mekkora már!
Nehezebb lehet kiásni, mint a 25 éves tormát...

Tényleg szép növény.

Szennyesfehér. Link Találtam egy képet a gyökerérõl: Link

Ja, fehér. Már írtad. Nem láttam a környéken ilyet.

A virágja milyen színû?

Hari, a növény a homokos, löszös területeket kedveli, a talaj mésztartalmában nem válogat. Így a Nyírségben is elõfordulhat, ami, ugye savanyú homok. Te nem láttad a környéken? Nincs most nálam egyik határozóm sem, fejbõl nem tudom, hol van-nincs. De pl. a Dunántúlon a Mezõföldi löszterületeken, a Gyõr-Tata közötti Duna-teraszok homokján, a középhegységek hegylábi lösz-, és homoktakaróján (pl. Fenyõfõ) gyakori növény. A Duna-Tisza közi nagy homokhátságokon is tömeges. Amikor nyílik, nagyon szép a táj, szinte elözönli az addigra már kiégett, sárga homokvidéket.

Érdekesen néz ki a saponin.
A Gypsophila paniculata az országban hol található meg?

Ez csak egy olyan melléktulajdonság, aminek az ember örül leginkább, mert tudja saját céljaira használni. Szaponinok alatt sok vegyületet foglalnak össze. Többnyire gombaölõ, antibakteriális hatású, védi a növényt a kórokozók ellen, neki mellékes, hogy vízzel habzó elegyet képez. A legtöbb növény esetében a gyökérben összpontosul, a Saponaria-ban is, de kis mennyiségben tartalmazza a levél is. Van itt mikroszkopikus kép is a vegyületrõl: Link
Kertekben a Gypsophila elegans-t szokták ültetni (az én nagymamámnak is van), ez egyéves, virágkötészek használják elõszeretettel.
A nálunk õshonos G.paniculata-t (ami tipikus magyar pusztai, sztyepp-növény) nem szokták ültetni. Tõosztással lehetne elvileg. Minimum évtizedek, de, mivel az elemeknek (szél) kitett, nyílt, gyér növényborítottságú pusztákon nõ, akár évszázadokban is mérhetõ egy-egy példány (s gyökerének) kora. Kapaszkodniuk kell a homoktalajba, akár 8-10m-re is lehatolnak.
Másik Gypsophilánk pedig védett, kecses, szép, nyílt homokpusztai növény. Terem a környéken is. Szeretem. Link

Hangosan felröhögtem Lubomir Habzík nevén :-) Kollégák néztek rám hülyén.
Köszönöm, hogy leírtad a tudományost szappanfû ügyben. Ruhát mosni mérgezõ, fogkrémbe meg jó? Komolyan, sose mosok többé fogat! :-) Inkább rágicsálom a saját termésû mentáimat, hogy ne legyen büdös a pofám... :-)
Ez a buglyos fátyolvirág van kerti verzióban is, nem? A mamámnak legalábbis sok volt belõle. Mennyi idõ alatt nõ meg ekkorára a gyökere?
Egyébként mi a szaponin szerepe a növények életében? Mondjuk a mosódió esetében maghéjban el tudom képzelni, hogy más növények csírázását gátolja, vagy ilyesmi. De mire jó egy növény levelében?

Szerda a napja. Csak kibírja addig. Bár elég nagy átállás hazánk legkorábban nyíló virágjának (ugye, általában február eleje) átállni a legkésõbben virítóvá.

És mi újság Szársomlyón? Vagy még nem voltál hungaricumot cserkészni?

A Sapindus mukorossi valóban különleges egy fa. Van a pécsi egyetemi bot.ketben belõle, amikor november elején fotóztam, még csak puha, sötétzöld volt a termése. Mostanában lehet szedni, ekkorra szinte csonttá keményedik, megfeketedik a termése. Majd megnézem jövõ héten.
A mi Saponaria officinalis-unknál legalább 2x több szaponint tartalmaz.
Egyébként a szappanfüvet (hazánkban valóban elterjedt, Noli jól írtad) korábban sem használhatták tömegesen mosásra, lévén egyéb glikozidszármazék vegyületeik miatt erõsen mérgezõek. Ezért csak iparilag használják, pl. fogkrémadalékanyagnak.
Kipróbálni azért érdemes, vízzel megdörzsölve szépen habzik.
Van még egy ilyen növényünk is, a Gypsophila paniculata (buglyos fátyolvirág), homokpusztáink kiváló dísze. Biztosan sokan láttak már ilyent, nagy, fehér gömb alakú növény, ahol elõfordul, ott rendszerint tájképet meghatározóak fehér bokrai. Maga a növény elég büdös. Az érték vastag (emberi kar vastagságú!) karógyökerében van. Annak még magasabb a szaponintartalma. Szintén jó fogkrémbe, még a szûcsipar is használja.
Errõl jut eszembe, a Dunaszerdahely focicsapatában játszott egy védõ, Lubomir Habzík volt a neve.

Szerntem a környezet gépjármû általi szennyezése csak a zsebtérkapuk elterjedésével lesz csökkenthetõ...
Egyébként annyit tudok, hogy a macskám fixen ismeri a teleportálás titkait, vagy kettõ van belõle egy azon idõpillanatban a lakás két különbözõ pontján :-) Õt kellene tanulmányozni :-)

A másik: felhívás a cikkbõl, járjál néha biciklivel. A múlt héten az egyik reggeli rádiómûsorban özönével jöttek a mélységesen felháborodott üzenetek arra a hírre, hogy 900 millió Ft-ot akarnak költeni kerékpárutakra. Nem mondom, sok pénz. De mindannyian tudjuk, mivel játszanak a biciklisek az utakon...Nesze neked, környezettudatosság. Addig nem is érdemes beszélni róla, amíg a puszta LEHETÕSÉGE nincs meg a választásnak. Pontosabban a mindenki által elérhetõ, reális lehetõsége. Mert a puszta esély megvan, de az nem elég.

Persze, teljesen igazad van, nem azért linkeltem be, mert mindennel egyetértek, amit leírtak. A probléma rendkívül összetett /micsoda felfedezés! :-)/ de sajnos kezdek hozzászokni, hogy ez a világ olyan szinten tele van szemforgatással, álhumanizmussal, álnemtudoménmivel, hogy iszonyat. Egyszer az egyik cégnél volt egy amerikai kolléganõm, aki amikor meglátott, széles mosollyal jött felém, "ááááá, de örülök, hogy látlak", aztán a másodperc törtrésze alatt lehervadt a mosolya és odafordult egy helyi emberéhez, akivel komoly megbeszélnivalója akadt. Megdöbbentõ volt ez a fokú felszínesség, ami sajnos a fogyasztói társadalmak egyik legfõbb ismérve. Vannak divatos dolgok, jóga, feng shui, mangalicahús, ökoakármi. Mindegy, ezekben is az a lényeg: pénzt lehessen csinálni belõlük. Meg trendi legyen. Részei egyfajta kollektív lelkiismeret-nyugtató kurzusnak, lám-lám, én mindent megteszek az egészségem és a környezetem egészsége érdekében. De legalább vannak emberek, akik igyekeznek valóban környezettudatosan élni és a "ma ne vegyél semmit" napra nemcsak legyintenek.

Ezt értem, Attila, csak tipikus médiademagógia egy nõi magazinba így berakni a környezettudatosságra ösztönzõ szöveget. Mindezt úgy, hogy mellette ott van a túlvásárlásra ösztönzõ reklámok hada... Érted?
Tudod, mi lesz ebbõl a cikkbõl? "Jaj szegény kisgyerekek!" - s ezzel elintézi.
No meg a mosódiós link egy olyan cikkben, ami pont a helyi termesztésû cuccokat akarja elõnyben részesíteni... Legyünk környezettudatosak, vegyünk indiai mosódiót, ezzel támogassuk a szegény indiai kisgyerekeket, akik biztos felmásznak a mosódió-fára és közben ki vannak téve mindenféle fertõzésveszélynek, támogassuk a nagykereskedõt, aki fillérekért átveszi szegény indiai kisgyerek szüleitõl a leszedett mosódiót, aztán támogassuk az OPEC tagállamait azzal, hogy ezt a párezer kilométert Indiától hozzánk berakjuk a rendkívül környezetbarát mosódióba... Esetleg ha rákap Európa erre a barátságos anyagra, majd kivágnak még fát Indiában, hogy a helyükre mosódiófát ültessenek...
Tudod, szép, hívjuk csak fel a figyelmet a lehetõségekre, de közben az lenne az igazán környezettudatos dolog, ha hazai termesztésû szaponintartalmú növénybõl próbálnánk valami mosásra alkalmas formát kihozni. Pl. az orvosi szappanfûbõl (Saponaria officinalis) rengeteg van nálunk, kertekben is terem, nem tudom, mennyi a szaponintartalma, talán Dávid meg tudja mondani. Miért nem ezzel foglalkozik az a cég, aki ilyen tudatosságra akar nevelni? Megmondom: az indiai mosódió képe remekül illik a mai nõk ezoterika-rajongó világképébe, egy szép és rejtélyes, távoli ország csodálatos növénye ez a dió, ollé, ilyet kell venni. Szóval ez a cég pénzzel foglalkozik...
Na de jól elmentem az eredeti témától.
Szerintem a januártól esedékes áremelések rendesen csökkenteni fogják a hazai lakosság átlagos ökológiai lábnyomát, hiszen lópikulát se fognak tudni venni. Attól tartok azonban, hogy legdrasztikusabban nem azt a réteget fogja érinteni, amelyiknek amúgy nagy lábon él, hanem azokét, akik gyermekcipõt hordanak...

Köszönjük szépen.
Mi sütõben megsütöttük.