2024. november 29., péntek

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#7601
Volt egyszer egy sci-fi novella, sok-sok éve olvastam, amiben házi használatú fekete lyuk volt, ami szép sorra eltüntette a lakás tárgyait, majd a lakót is. Sajnálom, hogy nem emlékszem semmi többre belõle, pedig jópofa sztori volt.
#7600
Az iszonyú sebesség, a nagyon közel és kis tömegû fekete lyuk nem éppen pontos megfogalmazás, de azért lehet vele mit kezdeni. Ha a az általad is említett mindössze néhány tonnás feketelyukról lenne szó, akkor valóban nem sok minden történne gravitációsan, hacsak nincs telitalálat, mert akkor beindul a zabagép és: kampó. Azonban van egy ellentmondás abban amit mondottál vala. Ha a lyuk "rövid úton" párologna (az egyszerûség kedvéért legyen a 1 tonna, 1 földsugárra, 1 másodperc alatti annihiláció) akkor a Nap sugárását 150-200 szor felülmúlná. Tekintve, hogy ez az amúgy sem elhanyagolható fluxus a rövidebb hullámhosszakon érkezne, az ózonnak (is) azon az oldalon annyi tehát: kampó Ha párologna. De nem párolog! Pontosabban igen, de még 1 tonna esetében is alacsonyabb a lyuk effektív hõmérséklete, mint a kozmikus háttérsugárzás. Ami azt jelenti, hogy nemhogy csökkenne a tömege, hanem nõ. És ekkor jön az, hogy ha nem a közelben alakult ki, márpedig nem, mert azért ahhoz igen nagy energiájó folyamatok kellenek, akkor mire már ideér valahonnan, addigra bizony már nem a gyerekjáték kategóriába tartozik: nagy valószínûséggel kampó.
Nos, ezért írtam, amit írtam nevet (csak melóban nem tudtam kifejteni nevet )
#7599
Azaz elfér a zsebedben, de eléggé húzza! laza
#7598
A mai EPOD kép egy olasz sztatoszféra-ballon fotója:
Link
#7597
A fekete lyuk "méreteként" az eseményhorizont nagyságát szokták emlegetni (ez az a felület, amin belülrõl semmi, már a fény sem léphet ki). A Földnél kétszer nehezebb fekete lyuk esetében ez egy 3,6 centiméter átmérõjû gömb. Így jön ki: Link
#7596
Köszönöm a válaszokat, és jönne még egy kérdésnyelvnyujtas A földnél kétszer nehezebb fekete lyuk, az mekkora méretû lehet? Ha ki lehet számolninyelvnyujtas
#7595
Biztos? Ha Dom nem a több naptömegnyi "csillagmaradék" fekete lyukakra gondolt, hanem az apró változatra: Link , akkor más a helyzet. Habár hogy ilyen létezik, arra csak elméleti lehetõség van, bizonyíték nincs. Hiszen senki nem észlelt olyan jelenséget, amit "mikro" fekete lyuk okozhatott volna.

Ha egy ilyen száguldana el mellettünk, abból valószínûleg az égvilágon semmit nem vennénk észre. A gravitációs erõ csak a tömegtõl függ, attól nem, hogy az a tömeg elefánt, teherautó, szikla vagy fekete lyuk formájában van jelen. Na jó, egy pár tonnás fekete lyuk már gyorsan "párologna" Hawking-sugárzással, és rövid úton eltûnne, úgyhogy ha van mikro fekete lyuk, az inkább milliárd tonnás nagyságrendû. De annak is ugyanannyi a gravitációs hatása, mint egy ugyanakkora tömegû kisebbfajta hegynek - és tudjuk, hogy a János-hegy sem rángat magához semmit kilométerekrõl. Egyszóval, valószínûleg annak sem lenne látható nyoma, ha keresztülmenne a Földön... persze jópár atomot magába szippantana, de amíg nincs minden egyes atomról leltár, ezek nem fognak hiányozni senkinek.
#7594
Irdatlan sebességgel cuppannánk bele!
#7593
Kampó
#7592
Huhh, megnyugodtam, nemrég vettem új cipõt, kár lett volna érte vidám
#7591
Sziasztok! Egy kérdésem lenne: Múltkor a haverokkal sör mellett filozofáltunk hogy mi lenne ha egy apró fekete lyuk (létezik ilyen, Stephen Hawking egyik szakterülete) iszonyat nagy sebességgel elszáguldana mellettünk, esetleg a légkörünket is súrolná, "köztünk" suhanna el, majd ismét az ûrben száguldana tovább... fizikailag milyen hatása lenne? az irdatlan gravitációja ilyen sebesség mellett milyen hatást gyakorolna itt ránk? A választ elõre is köszönömnevet
#7590
Mindenesetre remélem,hogy megélem az Apophis érkezését, kíváncsi leszek mi lesz aznap.
Lehet becsapódás, lehet semmi és megy tovább minden mint azelõtt...
Itt pedig jöhetnének ez összeesküvés elméletek,hogy pl: a NASA tudja,hogy be fog csapódni csak nem mondják el mert nem akarnak pánikot. Vagy tudják,hogy becsapódik de már dolgoznak a terven hogyan térítsék el.( apropó errõl már volt egy komoly hangvételû dok.film a Dicovery Cannel-en régebben) És még ezer meg ezer ilyen dolgot lehet találgatni és fognak is az emberek.
#7589
(
Az a baj, hogy az Apophis keringési periódusa (illetve maga a pálya is) olyan, hogy a kiszámolt bizonytalanságokon belüli pályavonalak a Föld elhagyása után nagyon "szétnyílnak", vagyis a következõ földközelségének távolsága már igen nagy bizonytalansággal számolható. Az, hogy a 2036-os ütközési valószínûség 1 nagyságrendet változzon egy frissítés alatt, már az is soknak mondható.
)

Egy kis kiegészítés, szintén a Wikipedia-ról (Gravitációs kulcslyuk):
"
A kezdeti mérések után a NASA megállapította, hogy amennyiben az Apophis a Földbe csapódik, a robbanás ereje 1480 megatonna TNT erejének felelne meg. Egy késõbbi finomított becslés 880 megatonna értéket adott meg. ( Link )
[...]
Az Apophis kulcslyukának átmérõje mindösszesen 610 méter. Számítások bebizonyították, hogy ha az Apophis sebessége naponta csupán 79 centiméterrel változik meg, úgy 3 évnyi keringés alatt több mint 1,6 km-rel haladna el a kulcslyuktól. A probléma viszont az, hogy a kulcslyuk annyira apró, hogy különösen nehéz elõre kiszámolni az Apophis útját. 2006-ban körülbelül +/- 3 200 km lehetséges eltérést jósoltak a 2029-es találkozásra. Ahogy telik az idõ, úgy lesznek egyre pontosabb adatok az aszteroida útjáról, de a NASA valószínûleg addig fog várni a végszó kimondásával, míg a hibahatár kisebb, mint 1,6 km. ( Link )
"

Az elsõ link szerint amúgy ma már csak 506MT TNT-re becsülik a mozgási energiáját, az ütközés valószínûsége 1/233000 2029-ben, és a többié kisebb.
#7588
A 99942 Apophis (ideiglenes nevén 2004 MN4) földsúroló kisbolygó, melyet Roy A. Tucker, David J. Tholen, és Fabrizio Bernardi fedeztek fel 2004. június 19-én a Kitt Peak Nemzeti Obszervatóriumban, Arizonában. Kisebb aggodalmat váltott ki, amikor a bolygó pályájának pontosabb ismeretében kiderült, hogy viszonylag nagy, 2,7%-os esélye van a Földdel való ütközésnek 2029-ben, ezzel rövid idõre a veszélyes égitesteket minõsítõ Torino-skálán az eddigi legmagasabb, 4-es besorolást ért el.

A pontosabb számítások ezt késõbb kizárták, de ekkor az égitest egy gravitációs kulcslyukon fog áthaladni, és szerencsétlen esetben 2036. április 13-án ütközik a Földnek, ennek az esélye eredetileg 1 a 45 000-hez volt, késõbb, pontosabb számítások alapján ez 1 a 250 000-hez esélyre csökkent, de a kisbolygó így is 29 450 kilométerre halad el a Föld felszíne felett, közelebb, mint a geostacionárius pálya.[1] Egy késõbbi lehetséges találkozás 2037-ben fog bekövetkezni, ennek esélye 1 a 12,3 millióhoz. (Ha az Aphopis pont a gravitációs kulcslyuk közepén halad át, akkor a becsapódás valahol Kalifornia partjaitól nyugatra, a Csendes-óceánon lesz). 2068-ban újabb veszélyes megközelítésre van kilátás.(Wikipédia)
#7587
Link
Az MTI is hozta az ISS kiürítést, origo-n fenn van. 250m-re ment el tûlük a szemét.
#7586
Nem tudom... Hacsak nem az UFO-nk... laza
#7585
No! És milyen eredetû a cucc?
Az Atlantis pedig nem igazán barátságos idõpontban megy, már ami a megfigyelést illeti.
#7584
Persze, a látvány nem is lesz említhetõ egy lapon egy teljes napfogyatkozás csodájával (azért van rá esély, hogy a most számítottnál közelebb, de remélhetõen még tuti biztonságos távolságra húz el majd mellettünk), de láthatóan a média már most kezdi megágyazni a nagy sztorit, és az összeesküvés- és világvége-elméletekre fogékony népeket ismerve ("nem merik elmondani az embereknek az igazságot") a hisztéria garantált.
#7583
BREAKING NEWS: Debris threatens ISS crew who have been evacuated to Soyuz (AFP)
#7582
Nem szeretnék már ilyen távon elõre ünneprontó lenni, de látványban korántsem lesz összemérhetõ egy teljes napfogyatkozással az, hogy egy 3 magnitúdós (kb. a Göncölszekeret kirajzoló 7 csillag közül a leghalványabbnak megfelelõ fényerejû) fénypont lassan végigvonul az égbolton. (Persze egy érdeklõdõnek, aki tudja is, hogy mit lát, még nagyobb ritkaság!) Ha véletlenül ennél nagyobb látvány kerekedik belõle, az meg már régen rossz...
#7581
Bizony, az Apophis hatalmas szenzáció lesz 2029. április 13-án. Nagyobb felhajtás várható, mint az 1999-es teljes napfogyatkozáskor volt. És én éppen azon a napon fogom ünnepelni a 60. születésnapomat nevet Az lesz az én tüzijátékom. Remélem megérem, és nem világvégeként fogom ünnepelni a hatodik ikszet nevet
#7580
Nájsz!
#7579
Alkonyat és ISS animálva: Link
Képileg az ISS:
Link
Bejelölve rajta az ojjektumok:
Link

Láttam egy -1 körüli szép lassú aranysárga, kissé villogó meteort a Göncölbõl kiesni 10:47 körül (nem pontos az órám), úgy 20 fokos utat esett, legalább három kisebb villanás volt az útján.
#7578
Link arra gondoltam hogy a jobb fölsõ sarokban még elférne 3 meteorcsík, plusz a negyedik egy nagy becsapódáskor adhatna egy kis megvilágítást aluról, ha elég nagy akkor átütve a köpenyt lenne igazán látványos. nevet
#7577
Még egy utolsó: Link
Az oldalon szaladgálva megtaláltam a 2178-ig bekövetkezõ földözelségek listáját. Ezek szerint a legközelebb elhaladó aszteroida az Apophis lesz, ami 2029.04.13. 21:50:24-kor lesz a Föld felszíne felett mintegy 29300 km-es magasságban. Õ 270m átmérõjû. Vele kapcsolatban is jelent meg egy csomó világvége-jóslat.
#7576
Ja, a close-approach data-ban a nominal distance-t kell nézni (illetve a mérési pontatlanságból származó szórásból kiszámolják a lehetséges Földtávolság határait, a minimum és a maximum distance-t). Legalábbis remélem, hogy jól értelmezem a táblázatokat nevet .
#7575
Nincs mit!
(
Link alján a Near Earth Asteroids táblázatot érdemes nézni, az elvileg a pontos észlelésekbõl származó hivatalos eredményeket mutatja, illetve azt, amit Te is linkeltél. Ott az Earth MOID jelenti a Föld és az aszteroida pályájának az egymáshoz legközelebbi pontjainak a távolságát, lejjebb a close-approach data pedig a valódi földközelség adatait adja meg.
Ha az Earth MOID kisebb, mint 4,25*10^-5 CSE, akkor tudja eltalálni a Földet (ekkora a Föld sugara). Ha pedig a close-approach data-ban találunk egy ilyen értéket, akkor el is találja. 4,3*10^-5-nél már belép az aszteroida a mezoszférába. Ugyanezek holdtávolságban kifejezve kb. 0,0166 és 0,0168LD.
)
#7574
Ilyet sokat hülyültünk a villamosmegállóban anno Miskolcon vidám
Ez amúgy sokkal profibb munka: Link laza
Volt már linkelve tavaly, asszem.
#7573
Köszönöm, ez volt számomra a kérdés hogy van-e veszély, mert tudod milyenek az olyan emberek akik nem értenek hozzá vidám
#7572
Valami nem stimmel a számításokkal, pályájának fél nagytengelye negatív hosszúságú.
A pálya és a Földpálya közötti legkisebb távolság 0,03CSE, tehát abszolút nem veszélyes, ráadásul októberi földközelsége idején 0,23 CSE távolságra lesz a Földtõl.
A rajzolt pályája azért szögletes egyrészd, mert nagyon pontatlanul van számolva (a-nak az 1-szigmája), másrészt meg a sebessége is igen nagy itt a Naprendszerben. (Mondjuk ezek csak sejtések a részemrõl.)

Sze: amúgy õ egy üstökös nevet .
#7571
Ha abból indulok ki, amit Karinthy és Kosztolányi szívatták az utca emberét anno, simán lehet, hogy valaki megállt és elkezdett felfelé nézni, fotózni, mások meg követték amúgy bámulósan, majd jött a kamerás ember és mindezt felvette. Késõbb a vágószobában meg rákerültek a világító olivabogyók, ahogy átrepülnek London egén.
#7570
Ez egyértelmû. kacsint
#7569
Na, látom, alakulnak az észlelések.
Londonban ilyen videó készült: Link
(direkt nem mondom, hogy ilyen videót vettek fel, mert ugye a frász tudja, hogy mi az eredeti, mi az utómunka)
#7568
Én ilyet láttam szerdán, Észak körül, kb. 5-8 fok "magasan", de nem mozgott. Felfénylett olyan 4-5 másodpercig, -5/-6 körüli lehetett. Nem foglalkoztam vele, mert a látott/jelzett 3 Iridin kívül még vgy 3 felfénylést láttam. Ebben a furcsa az volt hogy állófény volt. Vagy szembejött vidám
______________________________________
Nyuli: vidám Sör védõitalt kell rá gyorsan bevenni! Vagy unikumot, az meg orvosság. vidám
#7567
Mi péntek este észleltünk az általad leírtakhoz nagyon hasonlót a reptér fényszennyébõl. A hatalmas lámpák ellenére is jól látható volt. Én irídiumnak véltem, habár nagyon lassan mozgott. Este 10 körül lehetett.
#7566
Hinnye, má megin de szõke voltam, nagyban meg sem néztem eddig beteg de jobban is tettem, mert most én is rosszul lettem vidám
#7565
ÁÁÁÁ!!!!
Mikor lejött nagyban elhasaltam a széken, aztán véletlenül belekattintottam... szívmegállás kerülgetett
#7564
Több galaxis is rejtõzik még a képen :-) Nekem is pont az tetszik benne, hogy rém triviális a téma, mégis mennyi mindent ki tudott hozni belõle a jóember.
#7563
Csak a Nagygöncöl... laza Na meg egy gyatra spirálgalaxisra emlékeztetõ valami bal fent nevet Csodás kép, valóban!
#7562
A tegnapelõtti APOD egyszerû kép, csak a Nagy Göncöl van rajta: Link
Lenyûgözõ szerintem!
#7561
Én ugyan nem hallottam eddig róla, de a JPL ezt írja: Link
Szerintem ne a tecsõn keresd a választ a kérdéseidre :-) Ja, és ne is csomagolj még. :-D
#7560
Üdv mindenkinek!
Egy elég buta témát hozok fel ami a neten megint felkavarja az állóvizet a laikusok körében és a téma felvetéséért bocsánatot kérek. Szeretnék tisztán látni ez ügyben és ezért kérném meg itt az urakat/hölgyeket hogy magyarázzák el nekem hogy végülis ez az Elenin nevezetû üstökös/kisbolygó/barna törpe -vagy a fene tudja micsoda mert olvasni mindent- hogy ez mégis micsoda, mi lesz vagy mi nem lesz nevet.
Itt van a NASA oldaláról leszedett pálya útvonal ami szerintem teljes mértékben lehetetlen mert ennyire szögletes pályát nem írhat le semmi. Link
Aztán van egy videó ami egy javított útvonalat mutat: Link
Kérdezném, ennek van valami valóságalapja vagy nincs?

Még egyszer bocsánat de gyötör a kíváncsiság.
#7559
Kezd egy kicsit para lenni ez a dolog. Baján ketten látták ezt a valamit, teljesen hasonlónak írták le, mint Viktor. Lehet, hogy lesz fotó is az egyik helyrõl, de még várjuk ki a végét!
#7558
Túl sokat nem tudok mondani, mi igazából inkább fehéres fényt észleltünk, illetve a mérete és az alakja volt figyelemre méltó.
#7557
Írj róla egy részletes beszámolót. Köszi. Facebookon vagy? Oda is kitehetnéd...
#7556
Ezt mi is láttuk pár barátommal.
#7555
kacsint
#7554
Valami ilyen választ vártam Tõled. Nano talán nem ismeri ilyen irányú tudásodat. :-)
#7553
Így van Noli, azzal kiegészítve, hogy az útvonala nem egyezett sem az aktuális (31-es pályairány volt, az ÉNy-i szélnek köszönhetõen) le- és felszálló irányokkal, sem az útvonal. Ugyanis amikor a 31-es irány dolgozik, vagy elmennek a gépek direkt ERGOM kilépõpont felé (ami kb.Esztergomnál van), -ezt általában az É-ÉNy felé tartó gépek veszik igénybe-, vagy az úgynevezett Molnár-pontnál (ami Pest déli részén, a Molnár szigetnél található) található BP 439 intersection point fordulnak ki a reptér CTR-bõl. Egyik útvonal sem illik ide, ráadásul ez a cucc É-felé ment, és ebben az idõben a közel-kelet felé tartó gépek mennek Ferihegyrõl, tehát a BP 439 intersection point -ra repülnek rá.
#7552
Nano: Tudom, hogy nem olyan a fényszóró, mint a lézer, és éppen ezért azt is tudom, mirõl beszélek... kacsint Tudom, hogy oldalról is látszik a fényszóró, de csak x-ed annyira, mintha éppen szembe világítana. Az autóban is inkább egy határozott kontúrral bíró fényfoltot vetít a foncsor (újabban néhány típuson a projektor) nem pedig "szétszórja" a fényt...
A magnitúdós értékek változását köszi, tényleg nem néztem utána, legalább most már ezt is tudom... nyelvnyujtas
A repülõkben akkor inkább reflektor van kacsint , ami -igaz nem koherens fénysugarat bocsájt ki- de mégiscsak elõre világít, hasonlóan az autókéhoz, csak ez kissé erõsebb... A látható fényszóró és a szembevilágító fényszóró közti különbséget lásd még az "egy rosszul beállított tompított a szembejövõ autón éjszaka..." címû országúti élményeknél... Most már érted mirõl beszélek? kacsint
Nem repülõ volt, ezt 110 %-osan ki merem jelenteni... Nem ISS, Nem Iridium, semmilyen általam eddig látott jelenséghez nem hasonlított...

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-29 01:36:56

Ercsi

3.8 °C

31500

RH: 82 | P: 1021.3

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131646

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.