Kérdések és válaszok

Na lenne egy érdekes kérdésem.
Tegyük fel, hogy van egy szép szupercella, gyönyörû kampós alakzat a radaron, minden, tornádó is kialakul, de nem a kampós alakzat környékén, hanem mondjuk a cella szélén.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen elõfordulhat-e és ha igen, akkor ezt mezociklonálisnak soroljuk be vagy nem?!

Link ?

Pl. gyakorlatilag derült égbõl hóesés, hószállingózás, szemcsés hó hullás, vagy az amikor ilyen csillámló hó esik, olyan van, de hogy derült égbõl esõ, olyan nemnagyon, vagy sokkal ritkább. A gyárkémény effektusból hulló hó is csak téli hideg idõben tud lenni, mármint hogy meleg levegõben nem hullik semmi csapadék a gyárkéményeffektusból.
Valami ilyesmi magyarázata van, ha jóltévedek.

Oké, így már világos, ezt sajnos nem tudtam, köszi

Gratulálok, õ az Az egyik legtipikusabb megjelenési formában...

Coontac: mert meleg légkörben teljesen más csapadékképzõdés mikrofizikája... Kb. -15°C-os hõmérsékletnél a legintenzívebb a jég, és a potenciális csapadékmagok képzõdése a felhõben...

Értem. És ennek mi az oka? Próbáltam átgondolni, de nem jöttem rá, bevallom

Sziasztok!
A kissé felhõs (met.hu -> megfigyelések -> Budapest 19:00 ), és a gyengén felhõs (metnet, pl. észlelésnél) égbolt között van valami különbség?

Õ az Link ?

Hozzáteszem, csak nagyon hideg légkörben...

Köszönöm. Gondolom gyenge zápor, esetleg gyenge esõ formában.

Ritkán, ám lehetséges.

Szerk.: Így van.

Stratocumulus cumulogenitus felhõbõl hullhat csapadék?

Hmm, hát akkor lehet én voltam figyelmetlen, nem láttam más felhõt a magasszintûn kívül.Köszönöm a választ!

... és 1 okta Ac... Ez szerepel abban

Ne keresd a kákán a csomót!
Nem tudom, hogy miért adtak akkor felhõzetet a legalsó légrétegre. A megnevezés pedig magától értetõdõ lenne. Vagy a Te szemed, vagy a péri észlelõ/automata "szeme" káprázott.

Igaz, de 7-kor viszont 1 okta meg volt adva, akkor is kizárólag Cs volt jelen.

Ez a 0 okta az alacsonyszintû felhõzetre vonatkozik (oda van írva, hogy 1st cloud layer quantity). Gondolom a repülés szempontjából ez a réteg a legfontosabb.

Az lenne a kérdésem, hogy itt Link 0 okta felhõ szerepel, miközben felettem most is 5 okta Cs van, akkor itt hogyan lehet 0?
Valami mûszerrel mérik a felhõzet mennyiségét illetve fajtáját, amit ez a mûszer nem vesz észre?!
Más nem jut eszembe, az észlelõk biztosan nem adnak ilyen égképre 0 oktát.
Ha jól emlékszem, van egy lézeres mûszer.Meg is van a huncut. -> Link

És lenne még egy kérdésem:
az elõrejelzési térképeknél a magassági hõmérséklet illetve harmatpont (szél) adatok elérhetõek-e sûrûbb magassági adatokra (tehát nem csak a 925/850/700/500 nyomásokra) illetve az archív adatok megtalálhatóak e valahol. És ha ezek a metneten nem elérhetõek, van e más honlap, ahonnan a hazai adatok kigyûjthetõek?

Köszönöm!

Köszönöm, nagy segítség volt!

A napi maximális széllökés mérésének idõtartamát meg tudná mondani valaki? Próbáltam kibogarászni, de amit találtam, az nem tudom mennyire rendszeresített (helyi idõ szerint éjféltõl éjfélig) és az óraátállítással sem számol, így az évben egyszer 23 egyszer pedig 25 óra idõtartamra vonatkozna. A "daily windrun" szintén érdekelne. Errõl annyit tudtam meg, hogy két fajta létezik, az egyiket 3 méter alatt mérik, ez a párolgás értékhez kapcsolódó mutató fontos eleme, a másikat pedig az ismert 10 méteres magasságban, gondolom ez a napi átlagos szélsebesség számításánál játszik szerepet. Engem az utóbbi érdekelne. Nálunk mérnek ilyet? Milyen idõtartamban?
Néhány napja már kérdeztem, akkor nem jött válasz.

Hogy néz ki egy (az OMSZ-nál rendszeresített) hóvastagság-mérõ automata és milyen elven mûködik?

Ja igen, mondjuk nem értem, hogy az OMSZ az ilyen adatokat, amik múltbélik miért nem teszi közzé. Vagy legalább ingyenesen elérhetõvé szakdolgozatok számára. Amit engedélyeznek ingyen az egyszeri alkalommal kérhetõ 1 hely 1 paraméter változása. No most nem tudom hány olyan meteorológus hallgató van aki éghajlatot elemez, de azoknak 1 paraméter szinte semmi.

Engem olyan állomáshálózat érdekelne, ahol talajhõmérsékleteket mérnek/mértek a múltban. 1950-tõl máig.

Az állomáshálózat: Link

Az óránkénti és visszamenõleges adatszolgáltatás a problémás.
Itt van valamennyi: Link

Köszönöm a segítséget.
Még két kérdésem lenne: honnan lehet megtudni, hogy az országban hol mûködnek meteorológiai állomások (OMSZ) illetve, hogy elérhetõk ezeknek az órás adatai egy évre visszamenõleg (a METAR-okon kívül)

Köszönöm!

Befejezem: "...skálával szemben."

A tapasztalatom az, hogy sokszor sajnos a kódok sem jelentenek túlzott magabiztosságot, ha el kivánom dönteni: hol van a határ a gyenge és a közepes esõzés/havazás, illetve a közepes és az erõs esõzés/havazás között. Lehet, hogy a számokkal történõ becslés éppen ezen a bizonytalanságon igyekszik enyhiteni. (Úgy, ahogyan az angol Tornado and Storm Research Organization a tornádó erõsségének érzékeltetésére 10-es skálát ajánl az Egyesült Államokban használatos, legtöbb 5-ös erõsségû skálával.)

Nálunk nincs, de a környéken sincs úgy tudom, csk kivételes alkalmakkor.
Link

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy Magyarországon,(vagy esetleg a szomszédos államokban) van e a 00 és 12 UTC felszálláson kívül ballon felengedés (leginkább a hajnali órák érdekelnének)

És ha igen hol és ezek elérhetõk e interneten.

Nagyon köszönöm a segítséget!

A megjelölésnek igazából nincs leírt, mellékelt képekkel, számszerû csapadékkritériumokkal alátámasztott definíciója, ez a MetNet észlelõi között az elmúlt évek során kialakult és elterjedt jelölés az intenzitásra. Ennél fogva némiképpen szubjektív az egyes intenzitási fokok megítélése, de jó dolognak tartom, hiszen a 4 hivatalosnál (70, 71, 73, 75) részletesebben kifejezhetõ a csapadékhullás mértéke.
A következõt csak gondolom, hogy nagyjából így vágható össze a 2 "skála":
ww70: 1/10
ww71: 2-4/10
ww73: 5-7/10
ww75: 8-10/10

Meteo: nagyon köszönöm a választ!

Azt jelenti, hogy ha a havazás intenzitását egy tizes skálán mérjük, akkor hatos erõsségû, tehát olyan jó közepes.

Gyakran találkozom számos megjelölésekkel a havazás kapcsán a megfigyeléseknél. Mit jelent a (például) 6/10-es havazás? A választ elõre megköszönöm!

GAMET
FAHU41 LHBM 100500
LHCC GAMET VALID 100600/101200 LHBP-
BUDAPEST FIR BLW FL100
SECN 1
SFC VIS: 06/10 2000-5000M SN SW OF DIMLO-TONDO
10/12 2000-5000M SN SW OF STEIN-MOPUG
10/12 0500-2000M +SN BLSN SW OF SIMLO-TONDO
SIG CLD: 06/10 BKN/OVC 0700-1000/XXX FT AGL SW OF DIMLO-TONDO
10/12 BKN/OVC 0200-1000/XXX FT AGL SW OF STEIN-MOPUG
ICE: 06/10 MOD TO SEV ABV 1500 FT AMSL SW OF DIMLO-TONDO
06/10 MOD ABV 7000 FT AMSL SW OF STEIN-MOPUG
10/12 MOD TO SEV ABV 1000 FT AMSL SW OF STEIN-MOPUG
TURB: MOD TO SEV BLW FL050
MOD FL050/100

DIMLO, TONDO, SIMLO, STEIN stb.
Ezek megvannak valahol, hogy melyik településeket, vagy területeket jelentik?

Oh köszi. pontosan ezt kerestem, csak elkerülte a figyelmem.

Itt van, ha ezt keresed:
Link

Leírások---napi adatok számítása és mérése

Látom jó kérdést sikerült feltennem. Egyébként az ilyen adatoknál fel szoktk tüntetni, hogy mibõl számolják ugye?
Mert hogy 1900-2010-ig elemzek jelenleg adatokat és számomra nem világos minden. A met.hu-s adatok is ilyenek:
Link
pl Debrecen 1900-2001-ig fenn vannak havi adatok de nem tudom mi mit jelent.

Nagyon szívesen!
Én is úgy gondoltam, hogy ez valóban hasznos lenne, ha mindenki megismerné, hiszen már többször felmerült a kérdés.