Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Remélem nem baj, ha én ennek kifejezetten örülök. És ahogy látom a rozsdafarkúak is.

Igen, éjjel viszonylag nehezen hasznosul a magasban lévõ meleg levegõ.
Mindenesetre én nagyon remélem, hogy a két szélsõség (reggeli fagyok/30 fok körüli vagy feletti maximumok) között megtaláljuk a középutat.

Már volt felettünk 15 fokos T850, igaz éjszaka, amikor semmit sem ért. Link
Közben az ECMWF is melegít, vagy legalább is tolja a lehûlést térben és idõben is, a hétfõi 0, -3 fokos T850-bõl most +7, +10 fokos lett.
Igaz utána ránk hozza a 0 fokot még, de már így is jóval keletebbre lenne a hidegbetörés központja, mint ahogy az elõzõ futásban adta (akkor a 0 fokos terület nyugati határa még a Benelux-államokig is elért). Link

Közben az ECMWF is melegít, vagy legalább is tolja a lehûlést térben és idõben is, a hétfõi 0, -3 fokos T850-bõl most +7, +10 fokos lett.

Igaz utána ránk hozza a 0 fokot még, de már így is jóval keletebbre lenne a hidegbetörés központja, mint ahogy az elõzõ futásban adta (akkor a 0 fokos terület nyugati határa még a Benelux-államokig is elért). Link
A GEM kitart a masszív elõoldallal a jövõ hét közepéig csak utána lehetne lehûlés. És most a GFS op. sem mutat érdemleges lehûlést addig.
Isteni idõ lett délutánra, pedig délelõtt kifejezetten hidegnek lehetett érezni a 10 fokot borult ég mellett. Most viszont élmény kint lenni a friss levegõn

Nem tudom, bsas-on kívül valaki várta-e azt, hogy áprilisban végig nyárias idõ lesz, szerintem senki (talán még wetsom említette egyszer).
Egyébként már 2 lehûlésen is túl vagyunk, az egyik április 1-jén, a másik pedig most hétvégén zajlott le, és mindkettõ elég jelentõs volt. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy bõ 1 héttel megelõzõen még ezek is erõsebbnek, tartósabbnak néztek ki, aztán gyakorlatilag 1-3 napra korlátozódtak végül. Én személy szerint most elég nagy esélyt látok ismét egy ilyesmi verzióra, azzal együtt, hogy ha tartósabban fennmarad a várható szinoptikai helyzetkép, akkor a 2-3 napos hûvös és pár napos enyhe periódusok váltogathatják egymást, így összességében nagyjából az átlag körül ingadozna a hõmérséklet. Természetesen mindezt akkor, ha valóban megvalósul a lehûlés, ami, mint korábban említettem, azért még messze nem 100 %.

Egyébként már 2 lehûlésen is túl vagyunk, az egyik április 1-jén, a másik pedig most hétvégén zajlott le, és mindkettõ elég jelentõs volt. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy bõ 1 héttel megelõzõen még ezek is erõsebbnek, tartósabbnak néztek ki, aztán gyakorlatilag 1-3 napra korlátozódtak végül. Én személy szerint most elég nagy esélyt látok ismét egy ilyesmi verzióra, azzal együtt, hogy ha tartósabban fennmarad a várható szinoptikai helyzetkép, akkor a 2-3 napos hûvös és pár napos enyhe periódusok váltogathatják egymást, így összességében nagyjából az átlag körül ingadozna a hõmérséklet. Természetesen mindezt akkor, ha valóban megvalósul a lehûlés, ami, mint korábban említettem, azért még messze nem 100 %.
Azért az numerikus modellek nélkül is sejthetõ volt, hogy a hirtelen jött nagyon erõs tavasz közepi felmelegedést esetleg komoly lehûlés követheti. Több évtized távlatában meggyõzõen sok példa volt az ilyen változásra. Április közepe táján még nagyon erõs a sarki hidegbázis, a hideg légtömegek könnyen leszakadhatnak. Ráadásul, ha igaz a feltevés, hogy azok NAGYJÁBÓL A LEGNAGYOBB HÕGRADIENSÛ VONALAT KÖVETIK, éppen az erõsen felmelegedett területek vannak veszélyben.
Ha lehetek némileg szubjektív: nem biztos hogy annyira jó, ha a nyári melegek ápr. elejétõl október közepéig tartanak. Mi itt, Közép-Európában, nem ilyen földközi-tengeri viszonyokra vagyunk "hitelesítve" Elég lesz a nyár május közepétõl, a kánikula meg június legvégétõl, július elejétõl. Azt hiszem, majd még meg is unjuk a sok meleget.
Ha lehetek némileg szubjektív: nem biztos hogy annyira jó, ha a nyári melegek ápr. elejétõl október közepéig tartanak. Mi itt, Közép-Európában, nem ilyen földközi-tengeri viszonyokra vagyunk "hitelesítve" Elég lesz a nyár május közepétõl, a kánikula meg június legvégétõl, július elejétõl. Azt hiszem, majd még meg is unjuk a sok meleget.

Lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam: én sem feltétlenül a -5 fokos izoterma ránk húzódását tartom a legvalószínûbbnek, de 06 UTC ECM ENS azért elég közel hozza a 0 fokos izotermát északi határainkhoz, így lassan (kellemes) meglepetésnek számítana, ha a hidegbõl valamennyi nem szivárogna be. Végül egy köztes variáns jöhet be, éjjelenként hûvös lehet majd (2-7 fok, helyi talajmenti fagyveszéllyel), napközben 12-17 fok - amennyiben a 0 fok tényleg határon kívül maradna, és nekünk a 0-5 fokos zóna dukálna jövõ héten. A távolabbi kilátásokhoz ismét egy link a német DWD-középtávúra: Link
A helyzet immár úgy áll szerintük, hogy az ECM-tagok valamivel több, mint fele egy erõsebb, a másik fele gyengébb hidegadvekcióval számol, azaz a teljes elmaradás per pillanat nincs a lehetõségek között.
A helyzet immár úgy áll szerintük, hogy az ECM-tagok valamivel több, mint fele egy erõsebb, a másik fele gyengébb hidegadvekcióval számol, azaz a teljes elmaradás per pillanat nincs a lehetõségek között.

Azért nem kéne gyõztest hirdetni 1 héttel az esetleges lehûlés elõtt. Még innen is simán visszatáncolhatnak a modellek a melegebb verzió felé, láttunk már erre jó pár példát. Ráadásul a brit blocking mellett sem biztos a jelentõs lehûlés, láttam olyan verziókat a napokban (a GFS-tõl is), hogy beékelõdne az anticiklon alá a korábbi azori ciklon, mi a hullámzó frontrendszer elõoldalán maradnánk, a hideg pedig tõlünk északkeletre menne el.
Ha negatív anomália nem is lesz ebbõl, április 2. fele azért faraghat a pozitív anomáliából, ugyanis legkésõbb egy hét múlva a meridionalitás ´rossz´ térfelére kerülhetünk, akár huzamosabb ideig, ugyanis a skandináv/kelet-európai ciklon és az Izland-Grönland felett elhelyezkedõ AC között vasárnaptól az eddigieknél lényegesen hûvösebb léghullámok érkezhetnek térségünkbe, és ha ebbõl netán egy ´verkli´ akarna kialakulni, a kellemes, meleg tavasz egy jó ideig felejtõs lenne.
Szerk.: a legtöbben az ECM-et tartják a modellek koronázatlan királyának, ám ha jól emlékszem, a GFS kezdte elõször pedzegetni ûrtávban az erõsebb lehûlés lehetõségét és az egymást követõ operatív futások kb. 2/3-a tartotta magát ehhez a trendhez, amikor még 3-4 nappal ezelõtt az ECM operatív még a 15 fokos izoterma mézesmadzagját húzogatta felettünk.

Szerk.: a legtöbben az ECM-et tartják a modellek koronázatlan királyának, ám ha jól emlékszem, a GFS kezdte elõször pedzegetni ûrtávban az erõsebb lehûlés lehetõségét és az egymást követõ operatív futások kb. 2/3-a tartotta magát ehhez a trendhez, amikor még 3-4 nappal ezelõtt az ECM operatív még a 15 fokos izoterma mézesmadzagját húzogatta felettünk.

Igen, ez is egy jó kérdés. Mivel a GFS elvileg Amerika környékére van specializálva, lehet, hogy azt a gyorsan és jelentõsen kimélyülõ ciklont Grönland mellett jobban megfogta, mint a többi modell (mivel az a keleti partok mentén alakult ki). De ez abszolút tipp csak.
Én elsõsorban is a nyomáseloszlást nézem az op. térképein. A T850-et csak másodsorban veszem szemügyre, mert szerény véleményem szerint a makrohelyzet a "király", azon belül is fõleg a bárikus muszter. Az izotermákat azonos makrofelállás mellett is könnyen pár 100 km-rel ide-oda tolhatják az egyes futások, de ez a lényegen nem változtat.
Tulajdonképp az op. bárikus muszterét nézve az egyes rácspontok nyomásfákláinak operatívját figyelem. Ez annyival kevesebb a nyomásfáklyánál, hogy csak egyetlen görbe (az op.), viszont több is, mivel nemcsak 2-3 kitüntetett pontot figyelek.
Visszatérve a jelen helyzetre: én elõoldalt 168 óránál csak a GEM-nél látok, a királyi modellek továbbra is stabilan adják a brit blokkot, térségünkre nézve a skandináv-észak-orosz ciklonok hátoldalát.
Tulajdonképp az op. bárikus muszterét nézve az egyes rácspontok nyomásfákláinak operatívját figyelem. Ez annyival kevesebb a nyomásfáklyánál, hogy csak egyetlen görbe (az op.), viszont több is, mivel nemcsak 2-3 kitüntetett pontot figyelek.
Visszatérve a jelen helyzetre: én elõoldalt 168 óránál csak a GEM-nél látok, a királyi modellek továbbra is stabilan adják a brit blokkot, térségünkre nézve a skandináv-észak-orosz ciklonok hátoldalát.
Ezzel kapcsolatban máris felvetõdik a kérdés, hogy 12-én az UKMO, 23-án pedig a GFS mivel tudott kitûnni a többiek közül? Utóbbi kiváltképp érdekes, lévén a GFS az egyik legjobb havi korrelációját hozta, miközben a modell összátlag tényleg akkor volt az egyik legrosszabb.
A bemenõ adatok gondolom nagyjából ugyanazok mindenütt, az asszimiliáció viszont más-más lehet.
A bemenõ adatok gondolom nagyjából ugyanazok mindenütt, az asszimiliáció viszont más-más lehet.
Megnéztem a két, átlagosan legjobb beválású (március 17.: Link , április 1.: Link ) és a három legrosszabb beválású (március 12.: Link , március 23.: Link , április 7.: Link ). napot. Érdekes, hogy mind az 5 blockingos helyzethez kapcsolódott (bár az igaz, hogy zonalitás még hemiszférikus szinten sem nagyon volt mostanában, ilyen szempontból érdekesebb lenne mondjuk a február egy-egy része). A rosszabb beválású esetekben két közös pont látszik, az egyik az Alaszkától délre, közvetlenül a partoknál lévõ teknõ (ciklon), a másik pedig az Észak-Afrika felett lévõ teknõ (ciklon). Bár ez utóbbi április 1-jén is látszik, de akkor még fejlõdõben volt, a következõ napokban lett határozott, és akkor le is csökkent a beválás.
Ami még érdekes, hogy mintha lenne egyfajta periodikusság is ezekben (a legrosszabb beválású napok kb. két hetente követik egymást), és ugyanígy ez megjelent az említett idõjárási rendszerek visszatérésében is.
Aztán persze lehet, hogy ez csak a véletlen mûve. Mindenesetre az érintett területeken elég ritka a mérõhálózat, így ha itt törtnéik ciklogenezis - ami késõbb mondjuk kihathat a mediterrán térségre vagy Észak-Amerikára -, azt lehet, hogy az 5 nappal korábbi adatok alapján nem tudja olyan jól megfogni a modell, így pedig borul az egész nagyobb térségre vonatkozó elõrejelzés.
Ami még érdekes, hogy mintha lenne egyfajta periodikusság is ezekben (a legrosszabb beválású napok kb. két hetente követik egymást), és ugyanígy ez megjelent az említett idõjárási rendszerek visszatérésében is.
Aztán persze lehet, hogy ez csak a véletlen mûve. Mindenesetre az érintett területeken elég ritka a mérõhálózat, így ha itt törtnéik ciklogenezis - ami késõbb mondjuk kihathat a mediterrán térségre vagy Észak-Amerikára -, azt lehet, hogy az 5 nappal korábbi adatok alapján nem tudja olyan jól megfogni a modell, így pedig borul az egész nagyobb térségre vonatkozó elõrejelzés.
"Makrováltó helyzetekben éppen az ens átlag az, ami nem sokat ér."
Hát ezzel egyrészt nem tudok egyetérteni igazán, de fõleg azért, mert nem mond semmit.
De, makrováltásnál egy légnyomás ENS igenis sokat ér, sokkal többet, mint egy légnyomás OP.
A másik: mi itt t850-eket linkelünk. A makrováltást nem ezeken fogod meglátni, hanem az egyes, releváns pontokon -több sorozatos futásból - vett nyomásFÁKLYÁKon.
Ezek nem is ingadoznak úgy, mint a hazánkban egy adott pontra nézett t850 adat - ez lehet OP vagy ENS is, tök mindegy, csak az ENS talán relevánsabb, mint egy csapongó, vagy folyamatosan kiugró OP.
Azaz a makrováltás viszonylag stabil, ám hogy ránk hát- vagy elõoldalt hoz-e, azt leginkább a saját rácspontunkra vetített, egymást követõ futások fáklyáinak tendenciája tudja valamelyest is *sejtetni*. (Itt most éppen erõsen tendálunk az eddig mutatott hátoldal felõl az elõoldal felé, minden modellen. Aztán majd tendálhat vissza is, de most nem ezt teszi).
Tendenciák bemutatására az általad lelkesen kiragadott, 192 órás OP t850 térképek kevésbé alkalmasak.
Hát ezzel egyrészt nem tudok egyetérteni igazán, de fõleg azért, mert nem mond semmit.
De, makrováltásnál egy légnyomás ENS igenis sokat ér, sokkal többet, mint egy légnyomás OP.
A másik: mi itt t850-eket linkelünk. A makrováltást nem ezeken fogod meglátni, hanem az egyes, releváns pontokon -több sorozatos futásból - vett nyomásFÁKLYÁKon.
Ezek nem is ingadoznak úgy, mint a hazánkban egy adott pontra nézett t850 adat - ez lehet OP vagy ENS is, tök mindegy, csak az ENS talán relevánsabb, mint egy csapongó, vagy folyamatosan kiugró OP.
Azaz a makrováltás viszonylag stabil, ám hogy ránk hát- vagy elõoldalt hoz-e, azt leginkább a saját rácspontunkra vetített, egymást követõ futások fáklyáinak tendenciája tudja valamelyest is *sejtetni*. (Itt most éppen erõsen tendálunk az eddig mutatott hátoldal felõl az elõoldal felé, minden modellen. Aztán majd tendálhat vissza is, de most nem ezt teszi).
Tendenciák bemutatására az általad lelkesen kiragadott, 192 órás OP t850 térképek kevésbé alkalmasak.
Dehogynem érdemes -csak nem egyetlen futás op.-ját. Mondhatnánk kis túlzással: "egy op. semmi, sok op. minden"
Makrováltó helyzetekben éppen az ens átlag az, ami nem sokat ér.
Makrováltó helyzetekben éppen az ens átlag az, ami nem sokat ér.
Azzal azért lehetne árnyalni a statisztikát, hogy milyen jellegû idõszakokban jobb ez vagy az a modell. Pl. simán elképzelhetõ, hogy "A" modell a nyugalmasabb epizódokban jobb, míg a "B" modell a mozgalmasabbakban. Ezt persze így elég nehéz értelmezni, hiszen a statisztikák nem egy kis régióra szólnak, hanem globálisan, hemiszférára, nagyobb területekre. De hát globálmodellekrõl beszélünk.
Szerintem az op.-ot, de csak 2,5 fokos gridrácsra. És ugyebár ez egy 1 hónapos átlag stat, amiben van olyan idõszak is, amikor a GFS a legjobb, olyan is, amikor az UKMO, stb. Link
Link
Ez tengerszinti nyomásra vonatkozó ábra.
Látható, hogy 72 h-ig alig van különbség a jobb modellek között, 120 h-tól viszont az ECM fölénye egyre csak nõ. Érdekes módon 240 h-nál az új GFS elõretör, de az alsó felén az ábrának látszik, hogy igazából a régi GFS, az új és a GEM (CMC) nagyjából egy szint. Kár, hogy UKMO csak 144 h-ig van.
Az is elmondható, hogy 9-10 napnál beválásról beszélni gyakorlatilag már alig kellene.
Link
Ez tengerszinti nyomásra vonatkozó ábra.
Látható, hogy 72 h-ig alig van különbség a jobb modellek között, 120 h-tól viszont az ECM fölénye egyre csak nõ. Érdekes módon 240 h-nál az új GFS elõretör, de az alsó felén az ábrának látszik, hogy igazából a régi GFS, az új és a GEM (CMC) nagyjából egy szint. Kár, hogy UKMO csak 144 h-ig van.
Az is elmondható, hogy 9-10 napnál beválásról beszélni gyakorlatilag már alig kellene.

... ahogy az OP-ot még kevésbé érdemes nézni,
- fõleg az ECM-nél
- fõleg az elmúlt napok sorozatos ORSC-je után.
- fõleg az ECM-nél
- fõleg az elmúlt napok sorozatos ORSC-je után.
Lehet, rossz szemüveget tettem fel ma reggel, de drámai változást a szinoptikai alaphelyzetben nem látok a két "királyinál" a tegnap estihez képest.
168 óránál
GFS: Link ECM: Link
Ott van a hidegelárasztás kezdeménye mindkét térképen. Majd ez be is következik 192 óránál, de ilyen idõtávra már nem merek elõre szaladni...
Az izotermákat kicsit átpakolhatja egy friss futás gyakorlatilag változatlan alapfelállás mellett is. Éppen ezért nem elég csak a fáklyát nézni, mert félrevezethet.
168 óránál
GFS: Link ECM: Link
Ott van a hidegelárasztás kezdeménye mindkét térképen. Majd ez be is következik 192 óránál, de ilyen idõtávra már nem merek elõre szaladni...
Az izotermákat kicsit átpakolhatja egy friss futás gyakorlatilag változatlan alapfelállás mellett is. Éppen ezért nem elég csak a fáklyát nézni, mert félrevezethet.
ECM-nél az OP-ot, vagy az ENS-t tesztelik?
Mert az elmúlt 2-3 futás alapján a kettõ durván külön utakon jár...
Mert az elmúlt 2-3 futás alapján a kettõ durván külön utakon jár...
Kis kiegészítés: ezen nem szerepel az operatív futás, csak a kontroll, de jól gondolta Ferri, kb. a legtetején futna.
Egyébként ma néztem modellstatisztikát, és az utóbbi idõben középtávon a GEM semmivel nem rosszabb, mint a GFS.
A sorrend továbbra is ECM, UKMO, GFS/GEM, a GFS régi és új futtatása között sincs számottevõ különbség.

Egyébként ma néztem modellstatisztikát, és az utóbbi idõben középtávon a GEM semmivel nem rosszabb, mint a GFS.

Egy kis esõ jöhetett volna a hétvégén , a talaj felsõ 5-6 cm-es rétege betonkemény és száraz. Sajnos nagyobb csapadék továbbra sem látszik. De legalább nagy hideg sem ....
Továbbra is van egy ´kis´ szórás az ECM-nél vasárnaptól, az operatív 3-4 futás óta a béka popója alól kémleli a tagok 90%-át, mint egy beakadt, rossz verkli, most akkor nem tudom, az új fejlesztés vacak, az idõjárási helyzet ennyire bizonytalan, vagy mindkettõ érvényes egyszerre Link
Tényleg, HOL ÉREM EL A FRISS GEM-FÁKLYÁT? Azon viszont - meg mernék esküdni - az operatív a tagok fölött fut, toronymagasan?!
Tényleg, HOL ÉREM EL A FRISS GEM-FÁKLYÁT? Azon viszont - meg mernék esküdni - az operatív a tagok fölött fut, toronymagasan?!

De viccesek alig 14 órával késõbb ezek a linkjeid, jó nagy felmelegedéssel mind a három 
hajrá szép, meleg idõ 
Már megint hintába tettek 1 napra több embert a modellek, hát az Április az már ilyen vicces.
Met4ever kommentjét érdemes megfontolni.
Mellesleg az egy szem, hideghez (most már kevésbé, és késõbbi idõpontra, de még mindig) ragaszkodó ECM már 1 teljes napja akkora ORSC, mint a ház. Csak szólok.





Már megint hintába tettek 1 napra több embert a modellek, hát az Április az már ilyen vicces.
Met4ever kommentjét érdemes megfontolni.
Mellesleg az egy szem, hideghez (most már kevésbé, és késõbbi idõpontra, de még mindig) ragaszkodó ECM már 1 teljes napja akkora ORSC, mint a ház. Csak szólok.
A 0 UTC-s fáklya drámai fordulatot vett. Link
18-ára egyetlen egy tag karcolja a 0°C-t és az ENS átlag is 4-5°C között mozog. A lehûlés egyelõre pár nappal el lett "tolva"
Kíváncsi leszek a 0 UTC-s ECMWF fáklya, hogy reagál a dolgokra.
Valószínûleg azért változhatott a dolog, mert a legfrissebb GFS futás az Észak-európai ciklonokat összekapcsoltatja az Azori ciklonnal, így garantált elõoldal lenne. Link
Kb az ECMWF is hasonló verzióval számol mint a GFS: Link
Kíváncsi leszek ebbõl mi fog kisülni.
18-ára egyetlen egy tag karcolja a 0°C-t és az ENS átlag is 4-5°C között mozog. A lehûlés egyelõre pár nappal el lett "tolva"
Kíváncsi leszek a 0 UTC-s ECMWF fáklya, hogy reagál a dolgokra.
Valószínûleg azért változhatott a dolog, mert a legfrissebb GFS futás az Észak-európai ciklonokat összekapcsoltatja az Azori ciklonnal, így garantált elõoldal lenne. Link
Kb az ECMWF is hasonló verzióval számol mint a GFS: Link
Kíváncsi leszek ebbõl mi fog kisülni.
[e]gye[n]lõre nem most jön elõ[,] tartja a hideg verziót már jövõ hét hétfõtõl!
Kérlek, ügyelj jobban a helyesírásra! - mod
Kérlek, ügyelj jobban a helyesírásra! - mod
Tegnap délutántól folyamatosan esik sõt az elején zivatarral inditott, hatalmas lecsapók is voltak. Nagyon kellett már az esõ, gyönyörû üdezöld most a növényzet.
Változatosság kedvéért ma reggel Hochnebel teszi szürkeve a reggelt. Ez napközben szinte biztos, hogy feloszlik, ellenben továbbra is meglehetõsen nagy a homály, ami a szombattól várható idõjárást illeti. A GFS elsunnyogja, illetve késõbbre halasztja a lehûlést, a GEM pedig ismét elõvette a kora nyárias folytatást. Az ECM majd 20 fokos szorasa is magáért beszél, csak idõ kérdése, mikor jön elõ egy felfelé elszállt futással


Otthon ma sem voltunk messze a fagytól, 2 fok van most. Pornóapáti be is húzta a gyenge fagyot. Ha egész éjszaka szélcsend lett volna ma és tegnap, akkor nálunk is fagyott volna valószínûleg.
Szerintem nem kell félteni a növényeket. Olyan hideget nem hozna, ami kárt okozhatna. Az ECMWF ens térkép szerint még a negatív 850 sem érné el az országot. Ez nem Amerika. Ott többfelé komoly fagykárok vannak. Még mindig érkezik utánpótlás a sarkvidékrõl.
Én még nem tekintem készpénznek. De ha egy dolog egy héten belülre jött, pláne több modellen, akkor általában érdemes komolyan foglalkozni vele.
A fagy esélyét latolgató hozzászólásom természetesen feltételes.
A fagy esélyét latolgató hozzászólásom természetesen feltételes.
Többen már megvalósultnak tekintik az erõs hidegelöntést. Nagy hiba.
Egyébként majd' minden évben vannak fagyok április idusa után is, tehát semmi szokatlan nem lenne ebben.
Egyébként majd' minden évben vannak fagyok április idusa után is, tehát semmi szokatlan nem lenne ebben.
Fagypont körüli alaphõmérsékletû (T850) légtömegben, derült ég, szélcsend mellett gyenge fagy minden bizonnyal lehet ebben az évszakban. Fõleg, ha elég száraz, azaz alacsony harmatpontú légtömeg érkezik. Ilyen esetben az elõforduló legalacsonyabb hõmérsékletek inkább a harmatponti hõmérséklethez igazodnak, semmint a T850-hez -annál valamivel alacsonyabbak is lehetnek.
Íme, a GFS harmatpont-térképe 174 óránál: Link
Persze, nem tudhatjuk, hogy az az éjszaka mennyire lesz felhõtlen, és gyenge légmozgású. Ha nem ilyen lesz, az alacsony T850 és harmatpont bakfittyet se ér.
Íme, a GFS harmatpont-térképe 174 óránál: Link
Persze, nem tudhatjuk, hogy az az éjszaka mennyire lesz felhõtlen, és gyenge légmozgású. Ha nem ilyen lesz, az alacsony T850 és harmatpont bakfittyet se ér.
Nem tudom hol a határ az év ezen szakában, de abban bízok, hogy kell egy -5 fokos T850 környéke a fagyhoz már. Az nehezen lenne meg a legrosszabb esetben is. Az már egy más kérdés, hogy rengeteg növénynek a +1-2 fok is hideg lenne már...
Ettõl függetlenül úgy tûnik most, hogy van esély komolyabb lehûlésre a következõ hétvégén, nõ az esélye, hogy lehetnek még fagyos reggelek..
A skandináv ciklon mellett az Azori-szigetek környékén kialakuló ciklonoknak lehet majd fontos szerepük szerintem. Ha az a ciklonrendszer a kezdeti retrográd mozgása után északkelet felé fordul, akkor a skandináv ciklonhoz kapcsolódhat hozzá, így a hideg az óceánra megy, mi pedig elõoldalon maradunk (korábban nagyjából ezt adta minden modell). Ha viszont az azori ciklon folytatja a retrográd mozgását, akkor tõle északra beorrolhat az anticiklon, elvágva õt a skandináv ciklontól, és akkor a Grönland környéki ciklonokhoz kapcsolódhat hozzá, a Brit-szigetekhez tolva az anticiklont, ami nálunk szinte garantált hátoldalt jelentene.
Kicsit olyan helyzetnek tûnik ez, mint ami az Alex hurrikánnál volt januárban, akkor is ment a tili-toli rendesen egy ideig.
120 óránál már jelentõs a különbség a hidegebb (ECMWF Link , GFS Link ) és a melegebb (GEM Link ) modellek kimenetelei között. 168 óránál pedig már teljes az eltérés: Link Link vs. Link
Kicsit olyan helyzetnek tûnik ez, mint ami az Alex hurrikánnál volt januárban, akkor is ment a tili-toli rendesen egy ideig.

120 óránál már jelentõs a különbség a hidegebb (ECMWF Link , GFS Link ) és a melegebb (GEM Link ) modellek kimenetelei között. 168 óránál pedig már teljes az eltérés: Link Link vs. Link
Ahogy a térképeken láthatod, az op.-ok most ennél alacsonyabb (995 ill. 1000 hpa) központi nyomást adnak. Abban igazat adok, hogy a mély centrumú ciklonok dinamikusabb áramlása könnyebben fölénk lódíthatja a hideget. De a dolog megítélésem szerint nem ilyen egyszerû, egy szimpla bárikus muszter nem elég a légtömegek mozgásának megsaccolásához. Adott esetben az 1005 hpa is bõven elég lehet a hidegöblítéshez.
144 óránál már elég egységesen megjelenik a modelleken a hidegelárasztás lehetõsége.
GFS: Link
ECMWF: Link
UKMO: Link
GEM most külön utakon jár, JMA-nak és NAVGEM-nek egyelõre nincsenek térképei.
Mivel az esemény már a hihetõ idõtávon belül van, és mindkét "királyi" modell adja, kezdhetjük komolyan venni a sarki hideglöttyöt. A "királyiak" szerint aztán a -5 fok se lesz messze 850 hepán. Valóban nagy mókamester az idõjárás!
GFS: Link
ECMWF: Link
UKMO: Link
GEM most külön utakon jár, JMA-nak és NAVGEM-nek egyelõre nincsenek térképei.
Mivel az esemény már a hihetõ idõtávon belül van, és mindkét "királyi" modell adja, kezdhetjük komolyan venni a sarki hideglöttyöt. A "királyiak" szerint aztán a -5 fok se lesz messze 850 hepán. Valóban nagy mókamester az idõjárás!
Igen bonyolult helyzet elõtt állunk, ugyanis az eddig túlnyomórészt ciklonális elõoldali áramlást biztosító teknõ fokozatosan délnyugati irányba visszahátrál, az Azori-szigetek fölé (ahol ugyebár általában AC szokott tartózkodni). Így a már hosszabb ideje Grönland-Izland térségében tartózkodó blokkoló AC közvetlenül is beleszólhat idõjárásunkba, azzal, hogy közte, és a Skandinávia felett kimélyülõ ciklon közös áramlási rendszerében hideg levegõ indulhat meg szombattól dél felé. Véleményem szerint a hideg levegõ térhódításának jellegérõl, erõsségérõl a skandináv ciklon kiterjedése, mélysége dönthet majd, azaz minél sekélyebb maradna a ciklon, annál nagyobb esélyünk lenne, hogy a hideg zöme az Északi-Kárpátokon kívül rekedne, ha viszont 1000 hPa alá menne a ciklon, akkor nagyobb baj is lehetne belõle. A stockholmi nyomásfáklya szerint 1005 hPa lehet majd az alja, így még korántsem biztos, hogy akkora durranás lesz belõle, mint azt az - ENS-átlag alatt 5-6 fokkal búvárkodó - GFS operatív futás mutatja immár sokadik alkalommal

A friss GFS op. tartja az erõs lehûlést, a GEM viszont teljesen eltüntette, az északi anticiklonnal együtt. Bár így sem lenne nyárias idõ szerinte, maximum egy-két napig, mivel ciklonokat kapnánk, de legalább a fagyokat megúsznánk.
