Meteorológiai társalgó

Hideg idõ? Pedig épp az ellenkezõ irányba indultak el a modellek. Ha 240 órán belül lesz is lehûlés, az rövid, gyenge és átmeneti lehet. Jelentõs, országos csapadéknak továbbra is kicsi az esélye.

"Rajta lógok" most a modelleken, és sok futás átpörgetése után most inkább "hideg"
benyomásaim vannak. Természetesen a tartós észak-atlanti blokk -ahogy az ábra mutatta- járhat nyugat-európai teknõvel, nálunk elõoldali melegekkel. De most úgy néz ki, nem lépünk újra ugyanebbe a "cipõbe": többnyire ciklon hátoldalak mutatkoznak (eltekintve egy ûrtávlati intermezzótól a GFS-nél)
AO és NAO többnyire a negatív tartományban (ha nem is nagyon mélyen) szór.
Mindez intõ jel. Lehet, hogy a már igen hosszú pozitív hõanomália-sorozat megszakad?

Bár õszintén szólva ezeket a több hetes anomália elõrejelzéseket én nem szoktam nézni, gondolom ott is az történt, hogy a készítés idõpontjában vett modellfutásnál már esélyesebb lett a lehûlés, ezért ment át negatívba a várható anomália is. Én nem mondanám, hogy 1 ilyen eset miatt nem megbízható a modell, eléggé összetett helyzet ez, nehezen elõrejelezhetõ még most is. És az ECMWF-en kívül a többi modell is kínlódik vele rendesen. Egyébként a GFS-nél lenne ilyen anomália elõrejelzés, valószínûleg az is enyhén negatív anomáliát vagy átlag körüli hõmérsékletet adott volna ilyen távlatban április elsõ 5 napjára (a T850-et akkor több futásban tartósan 0 fok köré várta), aztán láttuk, mi lett belõle.

Azt egyébként én is írtam korábban, hogy a 9 km-es felbontás már nem biztos, hogy feltétlenül észrevehetõ javulást fog hozni egy globálmodellnél, hiszen ez nagyjából az a határ, ahol egyes folyamatok (pl. konvekció) még parametrizálandók, vagy már számítani tudja a modell.

------------------

Egyébként a helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem csak az Ibériai-félsziget mellett, hanem Bermuda környékén is lesz egy ilyen több-középpontú ciklonrendszer, amiben elég erõs, és akár szubtrópusi jellegû ciklonok alakulhatnak ki: Link Link Link Ezek pedig megint csak szeretik megkeverni a kártyát.

Közben 240 óráig már lefrissült a GFS, és már annyira sem hozza be a hideget, mint az elõzõ futás. Nyugaton gyakorlatilag csak 2-3 fokos lehûlés lenne 1-2 napra. Pedig ez 06Z-s.

Remélem, így is lesz Az ECM mostani szereplésérõl mi a véleményed? Nemcsak az egyes futások között, hanem az egymástól csak 3 napnyi távolságra levõ középtávú anomália-térképek között is óriási csapongás tapasztalható, eddig véleményem szerint nem túl jól teljesít az új verzió, vagy netán rosszul látom?

A legutóbbi 4 GFS fáklya Budapest környékére, 16-a és 21-e között (a felsõ határ a 20 fokos, az alsó a -10 fokos T850): Link

Jól látszik, hogy a szondás, így elvileg pontosabb 12Z-s és 00Z-s futásokban alig pár tag adott csak erõsebb lehûlést, és az átlag is sokkal magasabb volt, míg a pontatlanabb 06Z-s és 18Z-s futásokban határozottabban megjelent a hûvösebb klaszter. Szóval mindenképp a gyengébb, és nagyobb valószínûséggel csak átmeneti lehûlésnek áll most a zászló.

A záporok mellett már ma elégségesek lehetnek a feltételek az ország északi felén pár zivatarcella kialakulásához.
Holnap úgyszintén. Elsõsorban a nap második fele lehet a befutó mindkét nap, különösen a délután dereka, kora este.

Egy-egy cella mindkét nap elérhet egy erõsebb multicellás fokozatot.
Ahol kialakul egy-két ilyen cella ( fõleg északi-khg. térségében ), ott bizony 80 km/h körüli széllökések, 1-2 c közötti jégátmérõ, és rövid idõ alatt akár 20-30 mm csapadék is lehullhat.

A csütörtöki front bizonytalan, de fõleg keleten, középen ez akár nagyot is szólhatna, zivatarok szempontjából.

A szél sem lesz semmi : Fõleg ény-on, a Közép-Dunántúlon és a középsõ megyékben a frontbetörést átmenetileg 75-85 km/h-s ény széllökések is kísérhetnék. Erõsebb zivatarban 90-100 km/h sem kizárt.

Lennének ötleteim a csapadék pótlásra. Mondjuk egy fülledtebb bárikus mocsárhelyzet május elejére, sok helyen, jelentõs csapadékkal, vagy néhány szlovén-horvát instab átszelhetné az országot.

Rövid, 1, max 2 napos gyengébb lehûlések látszanak csak 3-4-5 naponta, ennél többre ez a blocking úgy tûnik, nem lesz képes.
Nem is jók senkinek ezek a száraz, szeles hidegbetörések, csak ártanak.
Akkor már inkább legyen medi, meg elõbb-utóbb most már tényleg kellene bõséges csapadék is. A virágzások lassan lemennek, úgyhogy a negatív hozadéka már nem lenne jelentõs.

Egyértelmû a tendencia tolódik a lehûlés megérkezésének az idõpontja folyamatosan, illetve annak a lehetséges mértéke is a keletebbre tolással. Nem lepne meg, ha végül ebbõl mi nem sokat éreznénk.

Ha meg is valósulna egy erõsebb lehûlés 15-e után és a sokévi átlagnál akár 5 fokkal is hidegebb lenne és megkarcolna minket a 0-5 fokos T850-es izoterma, akkor sem kéne biztosan attól tartani hogy komolyabb fagykár lenne. Ha közelünkben a hideg mellé tartós ciklonális hatások jönnének sok felhõvel, tartósan esõs, szeles idõvel, akkor bõven meg lehetne úszni az éjszakai fagyokat. Tehát ez a kimenet sem teljesen elvetendõ a száraz fagyos kimenet mellett, hiszen a többség a 0-5 fokos T850-es izoterma láttán rögtön a 2 méteren lévõ fagyokat látja.
Hajrá, én ennek a verziónak "szurkolok". (esõs, hûvös, szeles, de nem fagyos).

Azért szép csendben itt vannak a talajmenti fagyok.

10-11-én és ma 12-én is fõleg a Dunántúlon elõfordultak mindössze 1-2 fokos értékek, természetesen pozitív tartományban. Sajnos a fagyveszély még akár 5 hétig is fennállhat ( május közepi fagyosszentekig ).

Egyetértek. Ha nem változik a helyzet a hónap hétralévõ részében, többfelé 10 mm alatt is zárhat a hónap. Mondjuk, nem meglepetés, hisz az ECMWF hosszútávú elõrejelzése végig szárazabb idõjárást jelez.

Az ECM operatív ismét ORSC lett, ezúttal változatosság kedvéért a felsõ tartomány szélén Link
Nagyon tanácstalanok a modellek egy ilyen patthelyzet kitapintása terén, de jó jelnek tartom, hogy kezdik elnapolni a jelentõsebb lehûlést, amely ha nem is marad el, ám végül sokkal lájtosabb formában valósulhat meg. Viszont a friss ECM anomália-térkép április 2. felét a sokévi átlagnál 1-3 fokkal hûvösebbnek látja térségünkben, ami az eddigiekhez képest elég gyökeres fordulatot jelent. Ez így számomra elég hiteltelen, mert még pénteken teljesen mást mutatott Link

ECM ENS végig 5 fok felett.

A lényeg nem változott: továbbra is böszme észak-atlanti blokk látszik középtávon mindkét "királyi" modellnél. A különbség annyi, hogy a leszakadó hideget, egyes futások ránk hozzák, mások tõlünk keletre adják. A nyugati verzió most úgy látszik, nem nagyon fordul elõ (legfeljebb GFS-nél ûrtávban) Dinamikus elõoldal sehol, a "hátak" korszaka készül eljönni?

ECM-nél is sikerült a hideget 240 óráig kitolni, mondjuk még nincs ENS, az még 30 perc.

Csak én látom úgy, vagy tényleg fokozatosan tologatják a modellek a hét közepi frontot!?
Pár napja még szerda este, aztán már éjszaka látszott, most meg már egyre inkább csütörtök reggel, délelõtt érkezhetne.

Ha még egy kicsit késõbb érkezne, mondjuk csütörtök délben lépne be ény-on, akkor az nagyot szólhatna, fõként a Dunántúl keleti felén, és az ország középsõ, majd keleti részein. Én kíváncsian várom mi lesz!?

Nem nagyon látszik érdemi csapadék továbbra sem, ez most a fõ probléma.

Úgy tûnik ma és holnap beköszönt az országban a kora nyár, legalábbis regionális szinten.
Térségem úgy tûnik ezen 2 nap során a "hideg oldalon " maradhat, ma 20 fok, holnap 22 foknál többet nem várok ide.
1. A melegadvekció nem lesz olyan erõs, mint pl. dny-on, délen.
2. Viszonylag sok gomolyfelhõ képzõdhet a nappali órákban.

Érdekesek ezek az áprilisok : Évek óta nem tud kialakulni egy épkézláb csapadékos helyzet.
Lehet a tél, meg a tavasz eleje (március), vagy a vége (május), akármilyen csapadékos, az április ebben az évszázadban majdnem mindig megmarad egy szárazabb szigetként.
Inkább átlag alatti, vagy csak néha átlag körüli csapadékú áprilisok jellemezték az elmúlt másfél évtizedet.

Friss GFS megint nagyon lájtos lett, az ENS átlag már alig akar 5 fok alá menni.

GFS 18Z megint amíg csak ellát, árasztaná, szivárogtatná ide a sarkot.

SOkat javult a kép egy nap alatt. ECM: -3 és 15 között Link A hidegelárasztás tolódott idõpont szerint és jelentõsen keletebbre került a súlypontja(ha így halad holnap estére már minket nem is érint.) GFS: +3 és +10 között szór lényegében, 1-2 tag efölött és alatt van. Link Itt már minket nem is érint szinte a hideg.

Már 144 óránál GFS-nél és ECM-nél is ott van a hidegelárasztás kezdeménye. A "királyi" modellek nem kapcsolják össze az észak-európai és az atlanti-parti ciklonok hátoldalait, ezeket szétválasztja a brit AC.
Ilyen összekapcsolódást most JMA mutat: a hideg elmenne délnyugatra, hozzánk elõoldali 10-15 fok érkezne 850 hepán. Nyárimádóknak álom-futás!
GEM is elõoldali képeket ad, igaz másféle bárikus mezõvel (Izland körüli mély ciklonok, délkelet-európai AC) Ez a modell is fölöttünk táncoltatja a 15 fokos T850-et 180 órától (igaz, aztán 240 óránál már az 5 fokost hozza be)
Széles a választék, mindenki választhat kedvére!

Mondjuk azért 21 után necces, bár múlt héten még 30 fok is elképzelhetõ volt arra az idõszakra.

Nemhogy lehûlés nem néz ki, de jó kis melegedés van most már 20-a elõtt, még a fáklyán is... megaLOL Link

Most már az ECM OP is kezdi beadni a derekát: Link
Bizony innen már nehéz lesz nem pozitív anomáliával zárni az Áprilist is.

Remélem nem baj, ha én ennek kifejezetten örülök. És ahogy látom a rozsdafarkúak is.

Igen, éjjel viszonylag nehezen hasznosul a magasban lévõ meleg levegõ. Mindenesetre én nagyon remélem, hogy a két szélsõség (reggeli fagyok/30 fok körüli vagy feletti maximumok) között megtaláljuk a középutat.

Már volt felettünk 15 fokos T850, igaz éjszaka, amikor semmit sem ért. Link

Közben az ECMWF is melegít, vagy legalább is tolja a lehûlést térben és idõben is, a hétfõi 0, -3 fokos T850-bõl most +7, +10 fokos lett.
Igaz utána ránk hozza a 0 fokot még, de már így is jóval keletebbre lenne a hidegbetörés központja, mint ahogy az elõzõ futásban adta (akkor a 0 fokos terület nyugati határa még a Benelux-államokig is elért). Link

Azért ez durva elõoldal lenne. 15-17 fokos T850 áprilisban.

A GEM kitart a masszív elõoldallal a jövõ hét közepéig csak utána lehetne lehûlés. És most a GFS op. sem mutat érdemleges lehûlést addig.

Isteni idõ lett délutánra, pedig délelõtt kifejezetten hidegnek lehetett érezni a 10 fokot borult ég mellett. Most viszont élmény kint lenni a friss levegõn

Nem tudom, bsas-on kívül valaki várta-e azt, hogy áprilisban végig nyárias idõ lesz, szerintem senki (talán még wetsom említette egyszer).

Egyébként már 2 lehûlésen is túl vagyunk, az egyik április 1-jén, a másik pedig most hétvégén zajlott le, és mindkettõ elég jelentõs volt. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy bõ 1 héttel megelõzõen még ezek is erõsebbnek, tartósabbnak néztek ki, aztán gyakorlatilag 1-3 napra korlátozódtak végül. Én személy szerint most elég nagy esélyt látok ismét egy ilyesmi verzióra, azzal együtt, hogy ha tartósabban fennmarad a várható szinoptikai helyzetkép, akkor a 2-3 napos hûvös és pár napos enyhe periódusok váltogathatják egymást, így összességében nagyjából az átlag körül ingadozna a hõmérséklet. Természetesen mindezt akkor, ha valóban megvalósul a lehûlés, ami, mint korábban említettem, azért még messze nem 100 %.

Azért az numerikus modellek nélkül is sejthetõ volt, hogy a hirtelen jött nagyon erõs tavasz közepi felmelegedést esetleg komoly lehûlés követheti. Több évtized távlatában meggyõzõen sok példa volt az ilyen változásra. Április közepe táján még nagyon erõs a sarki hidegbázis, a hideg légtömegek könnyen leszakadhatnak. Ráadásul, ha igaz a feltevés, hogy azok NAGYJÁBÓL A LEGNAGYOBB HÕGRADIENSÛ VONALAT KÖVETIK, éppen az erõsen felmelegedett területek vannak veszélyben.
Ha lehetek némileg szubjektív: nem biztos hogy annyira jó, ha a nyári melegek ápr. elejétõl október közepéig tartanak. Mi itt, Közép-Európában, nem ilyen földközi-tengeri viszonyokra vagyunk "hitelesítve" Elég lesz a nyár május közepétõl, a kánikula meg június legvégétõl, július elejétõl. Azt hiszem, majd még meg is unjuk a sok meleget.

Lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam: én sem feltétlenül a -5 fokos izoterma ránk húzódását tartom a legvalószínûbbnek, de 06 UTC ECM ENS azért elég közel hozza a 0 fokos izotermát északi határainkhoz, így lassan (kellemes) meglepetésnek számítana, ha a hidegbõl valamennyi nem szivárogna be. Végül egy köztes variáns jöhet be, éjjelenként hûvös lehet majd (2-7 fok, helyi talajmenti fagyveszéllyel), napközben 12-17 fok - amennyiben a 0 fok tényleg határon kívül maradna, és nekünk a 0-5 fokos zóna dukálna jövõ héten. A távolabbi kilátásokhoz ismét egy link a német DWD-középtávúra: Link
A helyzet immár úgy áll szerintük, hogy az ECM-tagok valamivel több, mint fele egy erõsebb, a másik fele gyengébb hidegadvekcióval számol, azaz a teljes elmaradás per pillanat nincs a lehetõségek között.

Pápán sem?

Azért nem kéne gyõztest hirdetni 1 héttel az esetleges lehûlés elõtt. Még innen is simán visszatáncolhatnak a modellek a melegebb verzió felé, láttunk már erre jó pár példát. Ráadásul a brit blocking mellett sem biztos a jelentõs lehûlés, láttam olyan verziókat a napokban (a GFS-tõl is), hogy beékelõdne az anticiklon alá a korábbi azori ciklon, mi a hullámzó frontrendszer elõoldalán maradnánk, a hideg pedig tõlünk északkeletre menne el.

Ha negatív anomália nem is lesz ebbõl, április 2. fele azért faraghat a pozitív anomáliából, ugyanis legkésõbb egy hét múlva a meridionalitás ´rossz´ térfelére kerülhetünk, akár huzamosabb ideig, ugyanis a skandináv/kelet-európai ciklon és az Izland-Grönland felett elhelyezkedõ AC között vasárnaptól az eddigieknél lényegesen hûvösebb léghullámok érkezhetnek térségünkbe, és ha ebbõl netán egy ´verkli´ akarna kialakulni, a kellemes, meleg tavasz egy jó ideig felejtõs lenne.
Szerk.: a legtöbben az ECM-et tartják a modellek koronázatlan királyának, ám ha jól emlékszem, a GFS kezdte elõször pedzegetni ûrtávban az erõsebb lehûlés lehetõségét és az egymást követõ operatív futások kb. 2/3-a tartotta magát ehhez a trendhez, amikor még 3-4 nappal ezelõtt az ECM operatív még a 15 fokos izoterma mézesmadzagját húzogatta felettünk.

Szép kezdés: Link

Ebbõl sem lesz már negatív anomália.

Igen, ez is egy jó kérdés. Mivel a GFS elvileg Amerika környékére van specializálva, lehet, hogy azt a gyorsan és jelentõsen kimélyülõ ciklont Grönland mellett jobban megfogta, mint a többi modell (mivel az a keleti partok mentén alakult ki). De ez abszolút tipp csak.

Én elsõsorban is a nyomáseloszlást nézem az op. térképein. A T850-et csak másodsorban veszem szemügyre, mert szerény véleményem szerint a makrohelyzet a "király", azon belül is fõleg a bárikus muszter. Az izotermákat azonos makrofelállás mellett is könnyen pár 100 km-rel ide-oda tolhatják az egyes futások, de ez a lényegen nem változtat.
Tulajdonképp az op. bárikus muszterét nézve az egyes rácspontok nyomásfákláinak operatívját figyelem. Ez annyival kevesebb a nyomásfáklyánál, hogy csak egyetlen görbe (az op.), viszont több is, mivel nemcsak 2-3 kitüntetett pontot figyelek.
Visszatérve a jelen helyzetre: én elõoldalt 168 óránál csak a GEM-nél látok, a királyi modellek továbbra is stabilan adják a brit blokkot, térségünkre nézve a skandináv-észak-orosz ciklonok hátoldalát.

Ezzel kapcsolatban máris felvetõdik a kérdés, hogy 12-én az UKMO, 23-án pedig a GFS mivel tudott kitûnni a többiek közül? Utóbbi kiváltképp érdekes, lévén a GFS az egyik legjobb havi korrelációját hozta, miközben a modell összátlag tényleg akkor volt az egyik legrosszabb.

A bemenõ adatok gondolom nagyjából ugyanazok mindenütt, az asszimiliáció viszont más-más lehet.

Megnéztem a két, átlagosan legjobb beválású (március 17.: Link , április 1.: Link ) és a három legrosszabb beválású (március 12.: Link , március 23.: Link , április 7.: Link ). napot. Érdekes, hogy mind az 5 blockingos helyzethez kapcsolódott (bár az igaz, hogy zonalitás még hemiszférikus szinten sem nagyon volt mostanában, ilyen szempontból érdekesebb lenne mondjuk a február egy-egy része). A rosszabb beválású esetekben két közös pont látszik, az egyik az Alaszkától délre, közvetlenül a partoknál lévõ teknõ (ciklon), a másik pedig az Észak-Afrika felett lévõ teknõ (ciklon). Bár ez utóbbi április 1-jén is látszik, de akkor még fejlõdõben volt, a következõ napokban lett határozott, és akkor le is csökkent a beválás.
Ami még érdekes, hogy mintha lenne egyfajta periodikusság is ezekben (a legrosszabb beválású napok kb. két hetente követik egymást), és ugyanígy ez megjelent az említett idõjárási rendszerek visszatérésében is.

Aztán persze lehet, hogy ez csak a véletlen mûve. Mindenesetre az érintett területeken elég ritka a mérõhálózat, így ha itt törtnéik ciklogenezis - ami késõbb mondjuk kihathat a mediterrán térségre vagy Észak-Amerikára -, azt lehet, hogy az 5 nappal korábbi adatok alapján nem tudja olyan jól megfogni a modell, így pedig borul az egész nagyobb térségre vonatkozó elõrejelzés.

"Makrováltó helyzetekben éppen az ens átlag az, ami nem sokat ér."

Hát ezzel egyrészt nem tudok egyetérteni igazán, de fõleg azért, mert nem mond semmit.
De, makrováltásnál egy légnyomás ENS igenis sokat ér, sokkal többet, mint egy légnyomás OP.

A másik: mi itt t850-eket linkelünk. A makrováltást nem ezeken fogod meglátni, hanem az egyes, releváns pontokon -több sorozatos futásból - vett nyomásFÁKLYÁKon.
Ezek nem is ingadoznak úgy, mint a hazánkban egy adott pontra nézett t850 adat - ez lehet OP vagy ENS is, tök mindegy, csak az ENS talán relevánsabb, mint egy csapongó, vagy folyamatosan kiugró OP.

Azaz a makrováltás viszonylag stabil, ám hogy ránk hát- vagy elõoldalt hoz-e, azt leginkább a saját rácspontunkra vetített, egymást követõ futások fáklyáinak tendenciája tudja valamelyest is *sejtetni*. (Itt most éppen erõsen tendálunk az eddig mutatott hátoldal felõl az elõoldal felé, minden modellen. Aztán majd tendálhat vissza is, de most nem ezt teszi).
Tendenciák bemutatására az általad lelkesen kiragadott, 192 órás OP t850 térképek kevésbé alkalmasak.

Dehogynem érdemes -csak nem egyetlen futás op.-ját. Mondhatnánk kis túlzással: "egy op. semmi, sok op. minden"
Makrováltó helyzetekben éppen az ens átlag az, ami nem sokat ér.

Azzal azért lehetne árnyalni a statisztikát, hogy milyen jellegû idõszakokban jobb ez vagy az a modell. Pl. simán elképzelhetõ, hogy "A" modell a nyugalmasabb epizódokban jobb, míg a "B" modell a mozgalmasabbakban. Ezt persze így elég nehéz értelmezni, hiszen a statisztikák nem egy kis régióra szólnak, hanem globálisan, hemiszférára, nagyobb területekre. De hát globálmodellekrõl beszélünk.

Szerintem az op.-ot, de csak 2,5 fokos gridrácsra. És ugyebár ez egy 1 hónapos átlag stat, amiben van olyan idõszak is, amikor a GFS a legjobb, olyan is, amikor az UKMO, stb. Link

Link

Ez tengerszinti nyomásra vonatkozó ábra.

Látható, hogy 72 h-ig alig van különbség a jobb modellek között, 120 h-tól viszont az ECM fölénye egyre csak nõ. Érdekes módon 240 h-nál az új GFS elõretör, de az alsó felén az ábrának látszik, hogy igazából a régi GFS, az új és a GEM (CMC) nagyjából egy szint. Kár, hogy UKMO csak 144 h-ig van.

Az is elmondható, hogy 9-10 napnál beválásról beszélni gyakorlatilag már alig kellene.

... ahogy az OP-ot még kevésbé érdemes nézni,
- fõleg az ECM-nél
- fõleg az elmúlt napok sorozatos ORSC-je után.

Lehet, rossz szemüveget tettem fel ma reggel, de drámai változást a szinoptikai alaphelyzetben nem látok a két "királyinál" a tegnap estihez képest.
168 óránál

GFS: Link ECM: Link

Ott van a hidegelárasztás kezdeménye mindkét térképen. Majd ez be is következik 192 óránál, de ilyen idõtávra már nem merek elõre szaladni...

Az izotermákat kicsit átpakolhatja egy friss futás gyakorlatilag változatlan alapfelállás mellett is. Éppen ezért nem elég csak a fáklyát nézni, mert félrevezethet.

ECM-nél az OP-ot, vagy az ENS-t tesztelik?
Mert az elmúlt 2-3 futás alapján a kettõ durván külön utakon jár...

Kis kiegészítés: ezen nem szerepel az operatív futás, csak a kontroll, de jól gondolta Ferri, kb. a legtetején futna.

Egyébként ma néztem modellstatisztikát, és az utóbbi idõben középtávon a GEM semmivel nem rosszabb, mint a GFS. A sorrend továbbra is ECM, UKMO, GFS/GEM, a GFS régi és új futtatása között sincs számottevõ különbség.

Parancsolj: Link