Bioszféra

Kérdezném a hozzáértõktõl, hogy az Õszi kikerics mennyire fagytûrõ?
Elõre is köszönöm a segítséget.

"Mi van, ha a Bükkben szembe jön egy farkas?" Link
Válasz: semmi Tavaly összefutottam eggyel futás közben (egy kisebb termetûvel, talán kölyök lehetett?), nem messze a kerekrobi-féle loggeres töbörtõl, egymás távolról nézegetésén kívül semmi sem történt. A vaddisznók félelmetesebbek

Egyetértek veletek, rágcsálók ellen is mérgek helyett legjobb a "biovédelem". Kilenc éve élek itt és még egyszer sem jelent semmiféle rágcsáló a házban. Errõl mindenkori macskáim gondoskodtak:

Micó nagyra nõtt erõs és intelligens macskám sajnos mérgezett egeret evett emiatt keserves kínok között pusztult el (ugyanazon alomból származó hasonlóan nagytermetû és impozáns testvéröccse Micó II. eltûnt, habár utána egy évvel váratlanul hazatért, kicsit elidõzött itthon és újra elment végleg). Ezután állatvédõk kérésére örökbefogadtam egy kis cirmost, õ beszorult a medence keringetõjébe nem tudott kivergõdni és ott pusztult el. Követte õket a félszemû, okos és szemtelen Kalóz, sajnos õ is eltûnt. Vele egyidõben megkaptam régi családi macskánkat (apáméknál-nálunk-majd szétköltözésünk után Levente fiamnál élt, akitõl hozzám került) Micikét aki egy év után 18. életévében pusztult el itt. Közben érkezett harmadik fiam USA-ba távozott menyasszonyának Cira macskája "ideiglenes itt állomásozásra" vendégként de ennek már sok éve, végleg ittragadt. Érdekessége hogy a mezõn is fog egeret-pockot de nem eszi meg, hazahozza és leteszi elém. Lényeg, ittlétem alatt folyamatosan volt macskám, rágcsálóm soha. Az angol hadihajókra 1975-ig "besoroztak" patkányfogásra hajómacskákat (ship's cat). A Belfast múzeumhajón 2008-ig volt hivatalos hajómacska. Mindig volt macskám, láthatólag a legjobb "biovédelem" rágcsálók elûzésére, ahogy pókjaim a betévedõ rovarokat "számolják fel". Említettem a pókhálókat nem abajgatom kedvelt "stratégiai sarkaikban", amit a pókok "meghálálnak" mert elfognak minden legyet, muslicát, szúnyogot ha véletlen bejut a házba. A pókok egymást is megölik nem szaporodnak el, házam pókhálós de nem néz ki úgy mint az Adams family kastélya, bár denevérek csaponganak körötte esténként

Ez a szép rózsaszín anyag kumarin származék, a véralvadást függeszti fel (Ilyen hatásmechanizmusú gyógyszer is van, természetesen terápiás dózisban) Valóban késleltetett hatású, a rágcsálóknak többször is enniük kell belõle. Állítólag direkt lett így kitalálva, ugyanis ha egybõl tömeges elhullást okozó mérget használnánk, a nagyon okos egerek és patkányok rájönnének, hogy valami nem stimmel a "csemegével", és az életben maradt egyedek többé nem fogyasztanának belõle.
A hatás "halálbiztos", de tényleg hátránya, hogy legkülönbözõbb helyeken lesznek bomló dögök, melyeket sokszor nehéz megtalálni. Ráadásul az így elölt állatnak valami különösen undorító szaga lesz, talán a nem alvadó vér, és a vegyszer együttes hatására.
Tapasztalatból beszélek, néhány éve az én házamban is elszaporodtak az egerek, és kétségbeesésemben kipróbáltam ellenük az irtószert.
Többet nem teszem, az száz százalék.
Legjobb megoldás a macska, ha van lehetõség a tartására. Az egerek már a szagától is mind világgá mennek.

Szarvas, Arborétum sor: a szomszédos maglucerna táblát nemrég aratták. Minden reggel huszasával látok nagykócsagokat, szürke gémeket egerészni. Ma reggel egy csapat daru is itt reggelizett. Ha az asztal nem hallal és békával, hanem egérrel és pocokkal van terítve, nem finnyáskodnak a vízi madarak. Az idei meleg, száraz nyár kedvezett a rágcsálóknak. A mérgekkel csak óvatosan, nem kímélik a mérgezett egeret elfogyasztó kutyát, macskát, ölyvet, baglyot sem.

Húzódnak melegebb helyre a rágcsálók. Õsszel ez több hullámban is jelentkezhet, nem csak egy példány, hanem családostul is.
Több módszert is kipróbáltam, a legjobb talán a zselés párnácskák. Dobozban kapni, olyan rózsaszínû, kb.20 db. Elhelyezve a résekbe, szekrény mögé, rájárnak. A hatás biztos, de csak 3-5 nap múlva. Hátránya, hogy ott marad a tetem, ami egy darabig szakosít. Meg vigyázzunk a macskára kutyára, hogy õ ne érje el.(aromásított csalétek).

A google képen tovább kattintva az Madách utca végén jobbra látszik az elhagyott emeletes épület, égetett mész-tégla gyár volt. A kb. 30 méteres kéményt lebontották már. Ide hordta a keskeny nyomtávú kisvasút a terézhalmi erdõbõl a - homokot -. (homok dûnék) A rendes vasúton jött pedig az égetett mész, a Dunán-túlról. Szóval még az átkosban virágzott az ipar is. De voltak érintetlen erdõk is.

Fene vinné el, ellepték a házat az egerek. Két hete a konyhában fogtam egyet, aztán a sufniban több kiló (horgászatra szánt) vákuumozott fõtt búzámat tették tönkre múlthéten... Ott ragasztóval egy meglett, de van még, mert összepiszkított(ak) mindent... Ma reggel a fürdõben volt egy, sajnos kereket oldott. A ház több részén is van méreg, mind megvan rágva, pedig tegnap lettek kihelyezve! A padlásfeljáró émelyítõ, édeskés egérszag, undorító... A házban a szobák kivételével ürülék... (konyha, elõszoba, fürdõ, padlásfeljáró) Most voltam fen na padláson, ott viszont nem nagyon láttam nyomot.
Az egész városból hasonlókról számolnak be. Minden õsszel szokott lenni egy-két példány "átmeneti vendég", de most már kezdjük unni...

Link

Gyerekkorom jut eszembe, amikor olyan 6-7.-es osztálytársaimmal ki bicikliztünk az 5 km.-re lévõ terézhalmi erdõbe. A vasút vett egy 45 fokos kanyart, elõtte volt egy akácás erdõ. Nemcsak a fák ontották az illatot,hanem az alatta lévõ aljnövényzet, vadcserjék,ibolyák,mohák, a homoki humusz. Teljesen más bioszféra volt ott. Ma már nincs ott...

Elõtte, még olyan 10 éves koromban pedig zsákban kicsempésztük az öreg légpuskát fácánra vadászni. Valaki észrevett bennünket, (vasutas) mert pár félóra múlva kibiciklizett egy rendõr, és elvette a puskát,és gyalog biciklit tolva hazakísérte a "rendbontókat" .Kaptam is apámtól ezért leteremtést. Persze akkor már (1965) fekete fehérben (Munkácsi Tv.) mentek az amerikai western filmek a jugó Tv.-n, apámnak is kedvencei voltak, ha nem is értettük a szöveget,és az angol hangot.

Hú engem a darazsak az õrületbe kergetnek (eléggé bedagadós vagyok tõlük), meg a gyerekeket is féltem azért. Ugyanakkor amikor az Õrségbõl hazatértünk, mintha nem is lettek volna felénk, akkor a kontraszt. Én nem tudom, mi van arrafelé, bár már észrevettem, hogy Vas, Zala, Szlovénia, Ausztria déli része kegyetlenül el van árasztva velük (lehet, hogy szeretik az ottani természetközeli gazdálkodást: erdõfoltok, gyümölcsös, szõlõ mozaikot?)Persze én sem vagyok 100-as, mert pl. az Õrségben a ház mellett volt egy föld alatti fészek, s nem volt szívem este kinyiffantani õket.

Nem vagyok erdész "csak" természetszeretõ kölökkorom óta. Kávé pipa mellett kesernyés dolog jutott eszembe... Néhányan bizonyára tudták és ismerték de az öreg fa megóvása érdekében eddig "hallgattak" mert a mai világban az sem lehetetlen hogy valakik szemet vetettek rá (sok köbméter tüzifa kijönne belõle)
Ennek elhárítására legjobb a nyilvánosság, ez viszont magával hozza sokak látogatását ami fellendítheti a helyi turizmust de az öreg fának nem tesz jót ha emberek tapossák keményre körötte a földet, felmásznak rá, szemetelnek, végül megbetegítik. Fáimon látom hogy nem tesz jót a "nyüzsgés" nekik. Évek során megfigyelhettem hogy mindig ott jelenik meg rajtuk foltosodás, levélsárgulás, penész- és moha lerakódás ahol sûrûn "fogdossák" az "önkéntes gyümölcsszedõk" rendszerint ágakat törve zúzva letaposva, levelet tépdesve különösen ott ahol fel is másznak egyes erõsebb fákra. Matematikában, számítástechnikában, meteorológiában talán versenybe szállhatnék magasan képzett biológus-erdész fórumkollegáinkkal ám az õ szakterületükön laikus vagyok de annyit tudni vélek hogy a fákra káros mikroorganizmusok érkezhetnek széllel, hozhatják a megtelepedõ madarak ami természetes folyamat, a fák "megszokták". Viszont sosem fogják megszokni az emberi nyüzsgést és azt ami vele jár.
Néhai édesapám szentendrei telkén valóságos arborétumot (arborétumokból "könyörgött össze" növényritkaságokat melyek megfogantak gyarapodtak; kaukázusi cédrusa ma már háznál nagyobb alapterületû és "kitörik az ember nyaka" ha felnéz rá) teremtett a telek megvétele idején még teljesen kopár pismányi domcsúcson. Apám több tonna követ kibányászott, minden fának (30-40 centis kicsinek is) 2m mély gödröt (kb. 1m-en volt a vízvezetõ réteg) csákányozott, feltöltve talajjal vegyes kõzúzalékkal (esõs idõben kalapáccsal zúzta apróra a kibányászott köveket) hogy "ne a gyökér kínlódjon útkereséssel". A világháborút megjárt ejtõernyõs, de józan világnézetû matematikus édesapám hitt abban hogy a fák, bár primitív de érzõ lények. Az egyébként hirtelen haragú indulatos ember pihenése idején egyenként körüljárta fáit-növényeit, "beszélt hozzájuk" megsimogatta õket. Amikor ezt furcsállottam azt mondta: "fiam a növények érzik és meghálálják a szeretetet, igénylik is de nem szabad túlzásba se vinni békén kell hagyni õket ahogy embert és állatot" unokáira is rászólt emiatt. Egy spirálfüzetben vezette ám minden egyes növényének "fejbõl sorolta" latin és magyar nevét hogy követni se tudtam. A növények valóban meghálálták szeretetét, szépen gyarapodtak. Bár a fenyõ- és cédrusfélék majd felét elhordták "éjszakai látogatók" (a kisebb "közönséges" sorfenyõket és "duglászokat" gyakorlatilag kiirtották, utoljára egy magasra huzakodott fának a felsõ negyedét emelõkosárból csonkították meg de a többivel már nem tudtak mit kezdeni méretük miatt) a hatalmas, sûrûn teleültetett telken szinte meg se látszott. Idõvel arrajáró idegenek már rendre bekéredzkedtek kertjébe megnézni megfogant szépen fejlõdõ növényritkaságait, de apám módjával engedte hogy ne "háborgassák" feleslegesen növényeit.
Ezzel egybevetve, úgy vélem az említett faóriás élõhelye környékén mindenki tudott létezésérõl de hasonló megfontolásokból eltitkolták eddig gondozói.

A Sopron környéki erdõkben sok és sokféle gomba van, köszönhetõen a sok esõ utáni enyhe idõjárásnak.
Kis ízelítõ a talált, illetve megfigyelt gombákból:
Nagy õzlábgomba (sok van), Karcsú õzlábgomba, Kékhátú galambgomba, Dióízû galambgomba, Ízletes rizike, Ízletes vargánya, Szemcsésnyelû fenyõtinóru, Sárga gyûrûstinóru, Csoportos tuskógomba. Persze mérgezõek is vannak bõven: Gyilkos galóca, Citromgalóca, Karbolszagú csiperke, Begöngyöltszélû cölöpgomba, Légyölõ galóca, Hánytató galambgomba.
Persze még háromszor ennyit is le lehetne írni, de nem akarok untatni senkit.

Ilyenkor azért az jut eszembe, hogy ez nem okoz-e kárt a fákban, hiszen egyszer már átálltak, most megint hajtanak, de a tél még csak most jön. Azaz hogy kibírják-e ezt a szokásosnál gyakoribb, nem éves ciklusú átállást. Bár gondolom igen, hiszen ha nem, akkor már kihaltak volna

Gyökérrõl, gyökérmaradványról is kinõhet, és olyannak tûnhet, mintha a talajon nõne. Én jobb szeretem a fiatalabb kalapokat szedni, az öregebbeknek lehet egy kis rossz utóíze.

Nagyon szép és öreg fa lehet. Érdekes, hogy idáig nem fedezték fel, pedig eltelhetett pár évtized.
Erdész kollégák, erdõ kerülõk mi a véleményetek?

Köszönöm!

Én is arra gondoltam, csak a fotókon mindenütt valóban tuskóról nõnek, nekem meg a talajon.

Viszont utána olvastam, és azt írják, hogy "a világ egyik legnagyobb élõ organizmusa: legnagyobb telepe 8.9 km2, valamint a legtovább élõ faj, több ezer évig is elélhet".

Gondolom, egy tuskónak csak nincs ekkora kiderjedése, és nem is él ennyi ideig.

Akkor lehet a kertben gombászni? Tök jó!
Gondolom, még meg kell várni, amíg a kalapok jobban megnõnek (kisimulnak).

Gyûrûs tuskógomba (Armillariella mellea) vagy valamelyik közeli rokona. Itt olvashatsz bõvebben róla: Link (illetve bármely gombahatározóban )

Gyûrûs tuskógomba, vagy valamelyik rokon faj, eléggé hasonlítanak egymásra. Jól megfõzve ehetõ (20 perc minimum). Hívják szentmihályi gombának is.

Teli van a kertünk ilyen gombákkal. Csoportosan és egyesével is nõnek.
Tudja valaki, mi ez? Link

Magyarország legnagyobb törzskörméretel rendelkezõ fája: Link
Link

Köszi! Zebrapintyek voltak!

Valamilyen pintyféle lehet.
szerk.: szerintem Zebrapinty.

3 kis vendég járt nálam, de sajnos nem tudom a nevüket
Tengelic-re tippelek, de piros csörrel nem láttam sehol Link

Ugyanez a helyzet az erdõn is. Érdekes jelenségeket lehet megfigyelni. Lassan üdébb a vegetáció, mint júniusban volt. A Nagy-Inóc (természetesen Börzsöny hegység) délnyugati pillérén, a kopárabb sziklaletörések kökény- és csipkebokrai nyáron teljesen leégtek. Zörög alattuk a kényszerszáradt avar. A bokrok most újra hajtanak, friss zöld levelek pattantak ki, némelyik lassan virágbaborul. Õszi ide vagy oda, termés viszont alig van rajtuk.(Som, galagonya dettó.) A virágos kõrises, molyhos tölgyes állományok avarszintje olyan üde zöld, mint áprilisban. Ráadásul tegnap a Nagy-Koppány gyepes déli lejtõjén egy tavaszi hérics mosolygott rám. Szeptemberben nem sûrûn találkoztam még vele 550 méteren a Börzsönyben.

Munkahelyem valamelyik dolgozójának szabadalma a csavarlazító spray a darazsak ellen. A petróleum tartalma miatt (az valószínû, hogy jobban nedvesíti - lágyítja a darázsszárnyat, mint a víz, vagy alkohol alapú spray-k, ezért azonnali röpképtelenséget okoz). Nem csak gyalogossá teszi a darazsakat, hanem meg is fojtja õket, gyorsabban, mint ahogy a rovarirtó spray végezne velük. A rovarirtó spray-k használata esetén még van erejük - röpképességük támadni. Valószínû a naptej is hasonló okokból hatékony, mint a csavarlazító.
A szabadtéri kapcsolószekrényeinkben nyáron állandó lakók nyaranta a darazsak, így állandó támadásoknak vagyunk kitéve. Már az anyaggazdálkodási osztályunknak is feltûnt a túlzott csavarlazító használat, de a magyarázatot végül elfogadták. Én a rovarcsípés-allergiám miatt állandóan a kesztyûtartóban hordom a calcimusc ampullákat, a tavaszi - nyár eleji darázscsípés számomra életveszélyes lehet. Érdekes, hogy késõbb, nyáron - õsszel nem okoz nekem semmi komolyabb hatást a csípésük. Valószínû, hogy a tömegesen elszenvedett szúnyog és egyéb szelídebb vadállatok csípései immunizálnak, de minden tavasszal kezdõdik minden elõrõl.

A kertikapu zár darázsfészkeit én is megszenvedtem már néhányszor.

A bioszféra fórumban nem igazán illik valaminek az irtásáról írogatni, de az ember környezetében az emberi tevékenység miatt szaporodnak túl a darazsak: A szemétben gyakorlatilag korlátlanul találnak húst a lárvák etetéséhez, a gyümölcsmaradék meg a kifejlett darazsak számára nyújt könnyen megszerezhetõ táplálékot.

Még valami a darázshoz: jót nevettem a csavarlazítón Gondolom csavarlazító spray volt. Én is csavarlazítót használtam ellenük- egy hosszú csavarhúzót
Amúgy bármilyen, sûrû-kis permetszemcséjû spray, akár ecetes víz is megteszi ha benedvesedik szárnyuk. Pár éve a kertkapu U profilvasba vágott zárnyelv-üregébe nyomulva vertek tanyát, bent már tág helyük volt. Észre se vettem csak amikor kaput nyitottam, a kulcs elfordításakor mintha a közeli csipkebokor tüskéi szurkálták volna kézfejem, lenéztem 8-10 darázs lepte el. Hirtelenjében az unokám ottfelejtett UV spray-ét kaptam fel, alaposan befújtam õket és a zárnyelv helyét. Szegények lehullottak, "gyalogdarazsak" lettek mert szárnyuk összetapadt a naptejtõl. Exnejem tatai telkén anno hosszú botra kötött benzinlámpával égettem le egy fenyegetõen hatalmas fészket az eresz alól, bár ez nem ajánlatos mert idén nyáron olvastam hogy valakinek leégett a háza hasonló "égetéses" darázsirtás miatt. Szerencsére immunis vagyok minden rovarcsípésre, a kertkapus kalandnál összemart kézfejemnek elég volt hogy hideg víz alá tartottam. Ettõl függetlenül immunitás ide vagy oda, célszerû elkerülni marásukat. Lentebb már említettem, évekkel ezelõtt majdnem amputálták a teljes bal lábam egy vízparti darázscsípés miatt. Vélhetõen valami dögön járt elõtte mert a seb elmérgesedett a kapott kencefice ellenére. A doki, aki a hisztaminkenõcsöt felírta, megrémült amikor újra elbicegtem hozzá és meglátta hogy bal lábam lebénult, combtõig feldagadt, nyomban sebészetre küldött. Ott az "élõ húsig" kitisztították az elfertõzõdött marás helyét, de nem vállaltak "garanciát" hogy elkerülöm az amputálást. Szerencsére elkerültem, nyoma sem maradt, bár a marás helyén a mai napig "spontán" csalánkiütésszerû duzzanat jelenik meg szerencsére ritkán. Én megúsztam, de NEM JÁTÉK. Jobb az óvatosság és a rovarcsípések megelõzése zárt ruházattal, riasztószerek használatával.

Lujó köszönöm a hozzáfûzött tájékoztatóid
Ami a tücsköket illeti, életem utóbbi negyven évében ez a harmadik eset amikor megtapasztaltam milyen hangos a "szobatücsök". Kettõ városban szólalt meg (vélhetõen kirándulásról, gombával-erdei gyümölccsel került haza) a belvárosi környezetben még kellemes is volt ciripelésük. Itt is szeretem esténként kint a teraszon hallgatni õket, de bent a házban, mint egy dobozban "berezonál" felerõsödik és úgy tûnik olykor "erõsítõjét felhangosítva" válaszol a kintrõl beszûrõdõ ciripelésre "Ellenkísérletet" is tudok említeni Még Pesten fiaim kérésére hazavittünk három tücsköt is egy üresen álló terráriumba (bõvíteni fiaim kérésére az aranyhörcsög~ausztrál ugrópatkány~"igazi" vadhörcsög~pintyek~galamb~macska~halak állatseregletüket hogy végül nekem és páromnak legyen eggyel több gondoznivalónk). Felhívtam az állatkertet, hogyan tartsam tücskeinket. A biológus készségesen válaszolt. Mindegyiknek legalább 30 cm-es sugarú "élettér" kell (ez bõven megvolt) hogy ne marakodjanak össze. Megesznek minden szerves konyhai hulladékot, ha "kedveskedni" akarok nekik idõnként adjak kis tejet, darabka párizsit, sajtot. Viszont elõre figyelmeztetett hogy különösen március környékén nem sokat fogunk aludni az egymást túlcirpegni igyekvõ hangos zenebona miatt (a lánytücsök 6 km-rõl meghallja a fiút mert eleve nagy a hangereje pld. egy kabócafélének 106 db 50 cm-rõl mint a légkalapácsé Forrás: Link S.Steghaus-Kovac,A.Kolb - Rovarok). Hát ebbõl semmi nem lett, némák maradtak. Az életterük sokszorosan megvolt, mindegyiknek volt búvóhelye kõ, fa alatt ásott ürege. Érdekes volt megfigyelni "étkezésüket". Búvóhelyük elõtt, külön-külön konzervtetõkben volt odatéve nekik folyadék és szilárd táplálék. Akár egyszerre is ehettek volna ki-ki a sajátjából, mégis mindig magányosan ettek saját etetõjükbõl is valamiféle "rangsorrend" szerint (valszeg testméret döntött). A kínaiak mellett akik szerencsehozónak vélték és kis kalitkában tartották-hordozták magukkal, a régi rómaiak is tisztelték a tücsköt, de õk a harciassága miatt. Hát nálunk is kiderült milyen kíméletlen harcosok, ugyanis sorban eltûntek. Az üvegfedelû terráriumból kimászni nem tudtak így csak megölhették egymást. Elsõnek a legkisebb tûnt el, követte a közepes "aki" nem adhatta olcsón az életét, mert az egyedül maradt "királytücsök" jobb hátsó lába hiányzott és õ sem mutatkozott pár nap után, belepusztulhatott sérüléseibe búvóhelyén. Mostani házitücsköm fent a mennyezet közelében kissé szétnyílt tapétaillesztés alá húzódhatott, onnan jön a "hangos muzsikaszó" amit a ház helyiségeinek elrendezése sajátosan felerõsít. Nevessetek jót rajtam, kipróbálgattam, az ajtók bezárása szerint hogy változik az akusztika; ha az összes ajtó nyitva van, ebben a frekvenciában olyan a ház akár egy "üregrezonátor" lent a konyhában is úgy hallom akár itt fent dolgozószobámban fejem fölött Hangja nem zavar, lehet hogy csak "relatíve" erõs mint hirtelen fény sötétség után. Az itteni nagy csendben (kimértem, 100-5000 Hz tartományban mindössze 10-20 dB a "zajterhelés" ami lényegében szinte csak a saját légzésem zaja keveredve egy folyamatos 10dB erejû 100 Hz-es rezgéssel aminek forrása úgy vélem a Duna - anno a Szt.Endre-Pismányi telken fent, hajnali csendben sokszor hallottam a Duna "fémes morajlását") jól hallom a tücsök motoszkálását a tapéta alatt, ehhez képest valósággal "berobban" hangos ciripelése
Ui: nem vagyok babonás, azért "kísérletképp" mégiscsak kitöltöttem egy online lottót
Ki tudja hátha a kínaiaknak van igazuk és valóban szerencsét hoz a tücsök a házban

A nyári száraz idõjárás miatt az itteni gesztenyefák nagy része augusztus végén már "lekapcsolt" és önmagát védve téli üzemre állt át. A levelek nagy része elszáradt, és a mostani szeles idõjárás miatt le is hullott. Az utóbbi két hétben azonban minden nap esik, elég sok csapadék jött össze. Így hát a gesztenyék gondoltak egyet, és többségük újra kihajtott, sokukon a száraz levelek mellett üde zöld levelek vannak, és a legtöbbjük már virágba is borult

Nálunk tavaly õsszel a fürdõszobába költözött be egy házi tücsök. Köszönhetõen annak, hogy a fürdõszoba általában nem a lakások legfényesebb helye, egész nap zenélt. Minket nem idegesített a hangja, mi szeressük Kb 2 hét után magától lelépett.

A darazsak a lárváikat etetik hússal, kifejletten vegetáriánusok. Tájékozódás: A méhek szinte cm pontossággal el tudják táncolni a célpont helyét. Egy alkalommal a darazsak által megkezdett szõlõfürt volt a célpont. Amikor a fürtöt leszedtük, hosszú ideig keresték, de nem keresték meg a korábbi célponttól kb. 2 m-re levõ másik megkezdett fürtöt. Valószínû, hogy a rokon darazsak is hasonlóan pontos tájékozódással rendelkeznek.

Korábban említetted az eltávolított darázsfészek helyén hosszú ideig gyülekezõ darazsakat.
Az áttelelõ királynõ tavasszal felnevel néhány dolgozót, majd ezután a csak a peterakással és a fészek irányításával foglalkozik (feromonok) Gyakran a szárnyát is elveszti, de nincs is szüksége rá, mert sosem hagyja el a fészket. Ahogy eltávolítottad a fészket, elpusztulhatott, legalább is nem volt képes a régi fészek helyére visszatérni. A megmaradt dolgozók a királynõ utasításai nélkül nem tudják, mit kell tenniük, így a fészket újjáépíteni sem tudják, de nincs is kinek.
Hasonlót többször tapasztaltam, amikor csavarlazítóval kezeltem a környékemen pár darázsfészket. Allergiás vagyok a mérgükre, nem igazán kívánatos számomra a közelségük.

Tücsök: Egy munkatársam járt ugyanígy. A vegyi hadviselés a tücsök ellen sikertelen volt. Egy szekrény tetején énekelt éjszaka, de csak sötétben. Ha felkapcsolták a világítást, elbújt valahova. A megoldás az volt, hogy egy bolyhos plédet rakott a szekrény tetejére búvóhelynek. Tücsökzene - villany fel - pléd gombócban ki az erkélyre - tücsökzene megszûnt.

Tücsökmentes éjszakákat!

Most már engem se lep meg a darázs téma. Orgona fára felcsavarodott futó szõlõmet dézsmálják a darazsak. Ez van,.. ez a bioszféra;
Link
Egy kis virágos kert, itt a hajnalicska tekergõzött fel a rózsára.Szép reggeli csendélet;
Link

A tücsköt meg vedd rá, hogy kottázza le a nyerõszámokat... zenész lévén lehet hogy sok violin-kulcsos számok kerülnek elõ, 6,66,8,9,68,69,89...

Vasárnapi térképjavítás közben talált gombák:
gévagomba: Link
bükkfa petrezselyemgomba: Link
Ez utóbbi faj meglehetõsen ritka, már ~10 éve én sem láttam, most nagyon örültem neki. Ezen a kidõlt fán találtam: Link
Valamint volt egy 30 cm környéki átmérõjû májgomba: Link
A pecsétviaszgomba már-már "seregesen" nõtt (láttam 8 kalapot, 5-15 cm-eseket), de fotót azokról nem készítettem, pedig elég dekoratívak, használják virágkötéshez is, a rákellenes gyógyszerhez használt kivonatán kívül.
Hamarosan jöhetnek a "kommerszebb" fajok, egy-két nagyon öreg szentmihályit is láttam már.

Bubu a fényes folt távolságát nézve a testtõl, elõször én is szitakötõre gondoltam de törzse aránya nem szitakötõszerûen nyulánk, inkább darázsra-zengõlégyfélékre emlékeztet engem.
A darázs "étkezése" nem lep meg, itt is sokszor láttam amint gyümölcsbõl vágnak-rágnak ki nagy darabokat, de a legjellemzõbb esetet egész családommal láttam 1979-ben Szt.Endre-Pismányban Édesanyám egy tál rántotthússal fogadott bennünket, kitette az asztalra de elõbb édesapámmal körbejártuk a telket. Mire visszaértünk, darázsfelhõ volt a rántott húsok felett. Sokan voltak, elzavarni nem hagyták magukat így jobb híján megfigyeltem mit tesznek. Nem ettek belõle, hanem nagyjából testméretüknek megfelelõ darabokat "kanyarítottak ki" majd lábaik közé fogva a húsdarabot, elrepültek, vagy fészkükre vitték vagy megették egy csendes helyen, azt nem láttam. Apám kutyája járt jól mert minden szelet hús jelentõs részét ki kellett vagdosni ahol "cakkosra rágta" a darazsak tömege
Jó lehet a darazsak "hírközlése" is mert még egy óra múlva is érkeztek darazsak, pontosan ott keringve ahol a húsostál volt. Nyilván a fényviszonyok alapján jöttek mert végül a tálat elvettem onnan és bevittem a házba - szagnyom nem lehetett. Vélhetõen méhek módján "eltáncolták a földrajzi pozíciót". Csodálom ezt a képességüket mert idõközben a Nap állásszöge változott és képesek voltak a "korrekcióra" is mert pontosan a tál HELYE felett keringtek.
Még egy kis érdekesség: egy tücsök beköltözött dolgozószobámba. Nappal hallgat, de sötétedés után minden este rázendit "és hajnalig húzza". "Fene a vonójába" a kinti cirpegést megszoktam sõt kellemes messzirõl hallgatni, itt a házban viszont nagyon erõs, már a zaj szintjét súrolja Ha belegondolok, a kínaiak kis kalitkában a tücsköt tartanak mert szerintük szerencsét hoz - igen ritkán lottózok de most kitöltök egy szelvényt. Nem vagyok babonás ugyan de "kísérletnek" jó lesz, hátha mégis szerencsét ígér a "kis zenész" hiszen mióta itt élek, még soha nem költözött be egy tücsök sem a házba

Akkor az elõzmény :-) : a darázs szabályosan levadászta az álkaszást, némi "hadakozás" (gondolom a rágóival kinyiffantotta) után szállt le ide, hogy a feleslegesen nagy lábaktól megszabadítsa a lágyabb részeket. :-)

Szitakötõ repte lehet jobbról balra. Bár elég rövid a "váza", lehetne még nagyobb szöcske, vitorlázó rásegítõ szárnyainak fénye.

Ervin: Az ablak keret háttere elõtt egy elpusztult nagy lábú pók lábainak elfogyasztását látom, de lehetett egy élõ pók is, csak az elõzmény nem látszik. A darázs beazonosítható.
Érdekes videó, idáig úgy gondoltam, hogy a darázs csak szívogató rovar ,de hát a szõlõ bogyót is fel tudja vágni.Nagyon éhes lehetett...

Egy kis rovar-horror:
Link

Elöljáró beszéd: próbálgatom a második fiamtól kapott új mobil kameráját (most kezdem kiismerni képességeit, pld. a fixnek vélt ISO50 100-tól 1600-ig állítható még, 5-tõl 20 képig sorozat, panoráma és HDR kép készítése, a maximális felbontást megtartva 4x-es zoom, csak párat említve mire is képes. Tudom NEM ez a fórum témája de kérlek nézzétek el mert "belelkesedtem" ettõl a tenyérnyi "vacaktól", elképesztõ mit tud egészen a makrózásig).
Tegnap a nagyon változatos összetételû égképen mozgó felhõket fotóztam Link
Utólag, alaposabb átnézéskor vettem észre hogy az egyik képre került "valami":

Gondoltam felteszem "képrejtvénynek" Azért ide, mert én ROVARnak vélem, leginkább darázsnak. Az erõs fehér fény a szárnyán megcsillanó napfény lehet. Mivel sötét, érdekes alakja van, foltjai (darázscsíkok lehetnek) fantáziálással "a hajtómûvek fénye" és "vakító fénycsóva" kíséri... kis módosítással szenzációs észlelés LEHETNE ufo weboldalakon

Eredeti kép Link
Vége van a nyárnak, hûvös szelek járnak,
Nagy bánata van a cinegemadárnak... (Móra Ferenc: A cinege cipõje)
Tegnap esti mobilfelvétel a Duna-partján. Elfilózva, fiatal koromban gyereknek egy "Pajtás" gép is szenzáció volt, mai gyerek egy érintéssel készíthet olyan képet ami fél évszázada egy akkori Leica vagy tüköreflexes Pentax becsületére is válhatott volna (persze hosszas fényméricskélés után). Tempora mutantur~Változnak az idõk...
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet

A kötött talajjal nem lesz probléma, nálunk egy közepes öntözés fél óra alatt szivárog be
Köszi az infókat!

A szomszédoknál vannak más fajták is, nekem még egy terebélyes diófa is mellette van. A talaj legyen inkább kötött, agyagos, vagy szikes. Az öntözést pedig meghálálja. Nem használt derítõ akna is van mellette, onnét pedig még kap tápanyagot.

Köszi! Azért kérdeztem csak, mert én most szeretnék telepíteni, és kíváncsi voltam, hogy melyik fajta ad ilyen szép telt terméseket. Nekem a Barcelonát és a Cosford K2-t javasolták, bár elõbbi állítólag nagyon érzékeny a termõhelyre. Azt is mondták, hogy érdemes több fajtát ültetni egymás mellé, mert akkor könnyebben termékenyül.

Már vagy 10 éve kaptam töveket, Erdõkertesrõl,Mogyoród mellett. Olyan közép nagy méretû, de gyorsan növõ fajta.Márciusban féltem, hogy megfázott, jó ideig nem látszott a termõ. De ahogy mások is leírták nagyon fagytûrõ a mogyoró. Közepes termésre számítok, mint az elõzõ években.

Milyen fajtájú mogyoróbokraid vannak?

Készülhet a mogyorós süti. Nálam most az õzgerinc a nyerõ.

Másik kerti kép ma délelõtröl; rózsa hajtásra csavarodott lila akác:
Link
Fehér muskátli:
Link
Érik a mogyoró:
Link

Van egy eladó szõlõ présem,kb.80 literes,+ párnafák és hozzá való daráló,két hengeres,gyári szerszámok.(mezõgép) alig (3 évad) használtak, újszerû állapotban. A kettõ 50 eFt.
Hermesz Bp. ajánlata a 10 literes prés csak(asztali) kb.18 ezer.
Privi üzenetet várok.
Link

Egy érdekes kép; kerti csendélet. Jobban megnézve, a lila akác hajtó ága elérte az árnyékolót, de mivel nem volt felfelé irány, visszafordult.
Tavasz óta nem nyúltam az árnyékolóhoz, elõtte majdnem lemetszettem volna, de hagytam.
Link

Van valami érzékelõjük a kaccsos növényeknek?
Elõtérben meg a mályva vesszõ, körül ölelve az akác indájával spirálisan.

Bocs a mosódásért, kézi telefonnal készítettem.

Köszönöm a kiigazítást Lujónak és Nanovich*-nak. A film alapján általánosítottam. Illett volna írnom, hogy egy konkrét afrikai történetrõl beszélek, amit filmen láttam. De nem ez volt a fõ kérdés. Akela arról beszélt, hogy mennyi dolga van a Mindenhatónak, és kérdezte, van-e annyi õrangyal, ahány ember. A válaszom most is igen.

Link

"A lépfene vagy anthrax baktérium által okozott fertõzõ betegség, mely természetes körülmények között minden melegvérû állatot, elsõsorban a kérõdzõket veszélyezteti, de a beteg állatokkal vagy fertõzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat. Az ember fertõzése a bõrön, a légutakon vagy a gyomor-bélrendszeren keresztül történhet, ennek megfelelõen beszélhetünk bõr-, bél- vagy tüdõ-anthraxról. A pontos diagnózist a klinikai kép valamint a kórtörténet ismeretében, a kórokozó kimutatásával lehet felállítani."

Persze, persze.