Meteorológiai társalgó

Ne legyen annyira off: pár mm esõ hullott hajnalban,reggel. Pár órája semmi, de sajnos továbbra is borongós az idõ.
Ez most ugye vicc?
Elnézve a talajnedvesség térképeket Szeged jobban áll, mint Szekszárd és környéke, azt itt mégis kellõen nedves a talaj. Vasárnap rotáltam fel a kertet, friss a tapasztalat.

Már megint ez a hülye "jó idõ"-zés.
A jó idõ már eljött, mivel nem esik egész napokat nonstop, mellé viharos széllel. Február és Március elsõ fele kb. errõl szóltak. Aztán egy ideje hálistennek már a napos, kevésbé szeles (nem jött be a tartósan szeles tipped) és ritkán csapadékos (ezt meg Thermometer bukta) (nálunk konkrétan március 15 óta nem esett mérhetõ csapadék) idõ van, ami számomra abszolute jó idõ.
Ahogy jó idõ télen a száraz 0 fok is, napos szélcsendes idõben.

Szóval le kéne már állni errõl a "nem várható jó idõ" c. hülyeségrõl, mert csak hangulatkeltés.
Mint ahogy az egész Áprilisra való hastippelgetés is.

Ez meg a végén egy igazi gyöngyszem:

"Egyébként az általad írt tartósan jó idõbõl eddig nem sokat érezni, kifejezetten hûvös érzetû, szeles heteket élünk."

Az általam leírt jó idõ tartósan itt van. A mondat elsõ fele szubjektív csúsztatás, a második fele pedig csak simán tényszerûen nem igaz.

Link
GFS elkezdte tologatni a jelenetõs felmelegedést ( Budapest környéki rácspont. )
Eddig 26-tól mutatta, most meg csak 29-tõl, tehát tolt rajta 3 napot.
Ha ez realizálódna akkor sem kéne fázni, a modell ilyenkor szokásos alálövését figyelembe véve még így is 15 fok körül lenne.

Én is azt nézem: valahonnan a pokolból, Grönland "hónaljából" nyúlkálnak felénk a ciklonok...
Az ok, ahogy írod is, világos: a Grönlandtól nyugatra, az észak-amerikai arktikus szigetvilágra összpontosuló hidegpool (ami egyébként így tél végén, tavasz elején szinte mindig megvan). De van itt egy másik tényezõ, nevezetesen a féltekei légkörzés zonális jellege, ami lehetõvé teszi, hogy a távol nyugaton képzõdött ciklonok ennyire "kinyújthassák a mancsukat" Ha meridionális lenne a makrocirkuláció, azok a ciklonok nem érnének el minket.
240 órától viszont kialakuló atlanti blokk látszik a mostani GFS futásban, ami 300 órára akkorára nõ, mint a ház. Ez persze ûrtávlat, nem is mutatom meg. A NAO-t viszont igen:

Link

Nulla körül szór, ebbõl még sok minden is lehet.

Sajnos az esõ elmaradt. Pötyörgésre futotta, pedig nagyon kellene a csapadék. A föld felszíne betonná keményedet. Remélem holnapi esõ nem marad el, mert utána pokolian száraz a fáklya. Ez a gyümölcsfák virágzásának jó, de porba vetni nem jó dolog. :/

Ez a Labrador-Grönland tengely köre összpontosult hidegmag sorozatban generálhatja az izlandi/brit ciklonokat, mi pedig tartósabban elõoldalon lehetünk, idõnként egy-egy súroló HF-al megspékelve. Ez kérem igazi Tavasz így középtávon

A tartósan jó idõ várhatóan nem áprilisban jön el.
Nyilván vannak kivételek, mint a 2009-es napos, tartósan meleg április, de alapvetõen az átmeneti erõs bemelegedések után hamar lehûl az idõ, akár többször ismétlõdve jelentõsen is.
Ráadásul a fagyveszély és a graupel/hózáporok esélye április nagy részében is elég nagy, megmarad.

Tehát a hétvégétõl kezdõdõ melegedõ idõ ne tévesszen meg senkit hogy ez tartósan így is marad és már nem tér vissza a hûvösebb idõ. A fagyveszély április legvége, május legelejéig megmarad, a T850-en pedig május elején is simán benyalhat a 0 fok körüli érték.

Egyébként az általad írt tartósan jó idõbõl eddig nem sokat érezni, kifejezetten hûvös érzetû, szeles heteket élünk.

Nocsak, milyen vacak idõ néz ki dél felé, csak belóg az a ciklon. Szerencsére most (is) jó helyen vagyok szépen süt a nap.
Tökéletes: Link Kockás centijén már csak 5 egység maradt...

Már kezdtem megijedni a napokban, hogy valaki ellopta a Kõszegi-hegységet, de szerencsére megvan még. Link

Ez a hidegfront nyugaton is kipucolja végre kicsit a koszt a légkörbõl úgy tûnik.

A felsorolt "telek" mind enyhébbek, vagy jóval enyhébbek voltak, mint a 84-85-ös.

---------------------

A mai naptól a hegyekben ismét visszatér a télies idõ.

Szép kis felsorolás.
Bár kötve hiszem, hogy a tél "ki tudná magát vonni" a többi évszak melegedõ tendenciája alól.
Ha jól emlékszem, 2005-ben volt az utolsó adott 30 éves átlagnál hûvösebb nyár itthon....
Az átmeneti évszakok sem híresek arról az utóbbi években, hogy átlagnál hidegebbek lennének.

Az a gond hogy itt sokak részérõl túl nagy az " elvárás" a hazai telekkel kapcsolatban.
Magyarországon NEM JELLEMZÕ a tartós kemény fagy, hetekig vastag hótakaró, nagyon cudar téli idõ.

Nem oroszoknál, meg ukránoknál élünk, hanem a Kárpát-medence többnyire védelmezõ gyûrû között.
Nagy szerencse több együttese kell ahhoz hogy a fent leírtak realizálódjanak hazánkban.

Nem véletlen, hogy csak ilyen kevés nagyvad telet tudunk felsorolni az elmúlt évszázadból.
Az hogy a telet végig a nagy hideg, vastag hó jellemzi még kevesebb volt. Itt van nekünk a Golf-áramlat hatása.

Na hát, azért ott volt 1995/96, mely életem egyik leghidegebb, legtartósabban hideg, hosszú tele volt. Nem tudom, középhõmérsékleti szempontból hogy viszonyul 1984/85-höz, mindenesetre durván zimankós, igazi nagy tél volt. 2001/2002 decembere és januárja is nagytéli zimankót hozott, és ha akkor februárra nem enged ki a tél, ez is méltó vetélytársa lett volna a "legnagyobbaknak"
2002/2003 szintén kifejezetten hideg volt. A nem sokkal a szörnyû 2006/2007-es tél után következõ 2009/2010-es a kontinens északi, északnyugati részein egészen kivételesen hideg volt, nálunk is valamivel átlag alatti. 2012 februárjában szintén a legigazibb oroszlánkörmeit mutatta a tél. Tehát az én számomra nem tûnik valószerûnek az az állítás, hogy a nagy téli hidegek tendenciaszerûen visszaszorulóban lennének.

A csendes-óceáni rész, legalább is a kelet fele tipikus El Nino mintázat. Ilyenkor gyakori, hogy Alaszkától délre is kialakul egy alacsony nyomású centrum, és ezért hull a szokásosnál több csapadék Észak-Amerika nyugati partvidékén. Link Link Illetve szintén ehhez szokták kötni a passzátszelek megerõsödését is az Atlanti-óceánon, ez magyarázhatja a hidegebb területet Afrikában. A többit viszont nem hinném, hogy kapcsolatba lehet hozni az El Nino-val.

Egyébként maga az El Nino már gyengülõben van, egy-két hónapon belül meg is szûnik, ha minden igaz. Bár a tengerfelszín még meleg, alatta gyorsan gyûlik a hidegebb víz.

Rád sem. Mindegy, neveket nem mondok.
Globális szinten értettem, de ez a téma nem ide tartozik már.

Tisztán makrocirkulációs szempontból az az alább linkelt hõmérsékleti anomális nekem a következõt mutatja.

Negatív anomália az Atlanti-óceánon: azt mutatja, hogy ott tartós és erõs ciklon hátoldali helyzet áll fent. Ennek következménye az igen erõteljes pozitív anomália Eurázsia északi területein, a szibériai anticiklon emiatt délebbre tolódik és az elõoldalán a hideg száraz levegõ inkább Kínát érinti.
Érdekes az a nagy szaharai negatív terület, arra két elméletem van: az egyik, hogy a normál esetben ott uralkodó áramlás jobban északkeleti, így oda tartósabban szárazabb levegõ érkezik. vagy pedig valami miatt több a felhõzet ezeken a területeken és ez visszafogja a besugárzást.

Érdekes még az amerikai kontinens alaszkai térségében látszó erõs pozitív anomália, ami ugyancsak arra utal, hogy az alaszkai partok elõtt erõsebb a ciklonaktivitás, illetve ez látszik a japántól északkeletre lévõ területeken is, amelyik iylenkor tartósan hátildalo helyzetben vannak..

Akkor ezek szerint rám gondoltál? Mint a melegedés propagálójára?

De ha pozitívan nézem, nézzük ez még lehet jobb is.
Kemény hidegben ritkábban hullanak nagy havak, mint enyhébb idõben, itt 0 fok közeli T-re gondolok.
A legélvezetesebb hóömlések általában 0 fok körül jellemzõbbek.
Az hogy a havazások után az elmúlt 4 évben nem tudott lezuttyanni a következõ éjjeleken -20-25 fokra a T az csak a véletleneken múlott, több alkalommal is. Pl. ha kicsit másképpen alakul az idei január ( nem sok kellett volna hozzá ), akkor tekintélyes, -2-3 fokos negatív anomáliájú "nagyvad" is lehetett volna a helyzetbõl.

Ezt a néha ismétlõdõ, enyhébb téli peridóust senki nem is vonta kétségbe, azt viszont elfelejted, hogy már kb. 30 éve "várunk" egy igazán hideg télre, amint amilyen például a '84/85-ös is volt. Azt megelõzõen "csak" 20 évet kellett várni, elõtte meg 10-15 évet, vagy kevesebbet. Közben azért szükségszerûen becsusszannak elviselhetõen hideg telek is, amik ugyan nem hoznak jócskán negatív Tmax-átlagú hónapokat (fõleg nem többet egymás után), de havat bõven. Tehát a zord telek azok, amik egyre inkább elmaradnak, megritkulnak és velük együtt a tartósan hosszú, igen hideg idõszakok is.

"A télrõl volt szó."

Nem. "Mert érezhetõen egyre melegebb az országunk éves átlaghõmérséklete azokhoz az idõkhöz képest is, amikor még ilyen ordas hidegek is elõfordultak amikrõl elõbb szó volt."

Ah so! Így már teljesen más!

Ja, még annyi, hogy olyan idõjárási idõszaka az évnek, hogy "nagyhét", nincs és nem is lehet. A húsvét "csúszóünnep", és természetesen a nagyhét is vele csúszkál március vége és április vége között. Emiatt nem lehetséges jellegzetes nagyhéti idõjárás, olyan, mint pl. karácsony esetén a hóolvadás, nyugati áramlás.

Egyáltalán nem rád gondoltam.

Kicsit szerényebben kéne nyilatkozni olyan dolgokról, amikhez nem igazán értesz. Igenis léteznek relatíve gyors klímaváltozások is, kezdésnek ezt a kettõ linket ajánlom: Link Link - Zivipötty

Drága Balázs, ha a propagandát említve esetleg rám gondoltál volna, közlöm, hogy egyáltalán nem propagálom, hogy nincs üvegházhatás-növekedés kiváltotta felmelegedés.
Újfent csak a tényanyag jellegzetességeit meséltem el, azt, amit az általam mutatott diagram (by Hari Seldon) mutat. Ami egyébként egybe is esik az én életemben általam tapasztaltakkal: ti., ha van is valami nagyon lassú enyhülõ irányzat teleinkkel kapcsolatban, ezt sokszorosan elfedi a téli középhõmérsékletek néhány éven belüli hatalmas ingadozása. Ennyi volt, nem több. Mi ebben a szégyen??
Inkább neked nem kéne emlegetni nagyhetet, Megváltót a meteorológia kapcsán, már ha komolyan gondoltad, amit leírtál.

Egy kicsit könnyedebb téma, (az elõzõ propaganda gyanús témához hozzá sem akarok szólni, szégyen.)

Mamám elõrejelzése erre a hétre : Ezen a héten Nagyhét van, ezért egész héten szeles idõ lesz és esni is fog az esõ, az égiek is siratják a megváltót!

Ezt tegnap mondta mikor nála voltam, nem pont így, de nagyjából ez volt a lényege.

Kíváncsiságból visszakerestem az elmúlt 9 év saját statisztikáimat, és tényleg nagyon jellemzõ nagyhétre a szeles, idõnként csapadékos idõ.
Bár ebben semmi meglepõ nincsen, hiszen húsvét március 22-tõl április húszonX valameddig akármelyik napra eshet, és köztudott hogy az év legszelesebb, legdinamikusabb idõszaka általában az április.

Pontosan így van! Számtalanszor ki lett már hangsúlyozva többek által (pl. az Éghajlatváltozás fórumában is...), hogy a Kárpát-medencei klíma sajátosságaihoz tartozik, hogy bizony vannak ilyen több éves periódusok, amikor (néha kifejezetten) enyhe, hómentes telek jönnek egymás után zsinórban. A múlt század elsõ évtizedeiben, a korábbi századokban (és még hosszan sorolhatjuk) is bõséggel voltak a mostaniaknál is sokkal melegebb telek. Mostanában mikor fordult elõ olyan például, hogy januárban virágba borultak a gyümölcsfák? A régmúltban sokszor elõfordult...

A télrõl volt szó. Természetesen lehetséges, hogy a 3 téli hónap átlaghõmérséklete is mutat némi emelkedést hosszú idõ távlatában, de ez a tendencia az utóbbi 60 évre és decemberre vonatkoztatva nem jön ki, de legalábbis nem ordító módon.
Én csak azt állítottam, hogy a kismértékû felmelegedés még nem teszi lehetetlenné, hogy mostanában is beficcenjen igazán hideg tél -lásd 2009/2010 Északnyugat-Európa, vagy a mi 2012-es február-elõnk.
Arra szeretnék mindenképpen rávilágítani, hogy mennyire más arcú lehet a mi telünk rövid idõtávlatban is. A fiatalabbak ezt nem tapasztalták ki a saját bõrükön, és az elmúlt 3 szezonból kiindulva többen úgy gondolhatják, hogy itt valami alapvetõ, visszafordíthatatlan változás történt tél ügyében, valami visszavonhatatlanul elromlott. Én is ilyeneket gondoltam 1982/83-ban, például. Aztán már 2 év múlva kiderült, hogy semmi ilyesmirõl nincs szó.

...és mivel az "Uristen" és az "Istenem" már foglalt, így csak szimplán Jesszusom...

Tessék egy ideillõ diagrammot nézni, és nem - most már néha idegesítõ módon - mindenben a közelgõ jégkorszakot látni...

Itt látható a területi eloszlás 1980 és 2009 közötti intervallumra:

Istenem......

Te úgy látszik, nem tudod elfogadni azt, amit a szakemberek, klímakutatók mondanak, adatok igazolnak. Évre évre magasabb a téli idõszakok átlaghõmérséklete a Földön, különösen az északi féltekén.

Link

Na, akkor nézzük, mi az igazság (sajnos, csak decemberi adataim vannak, de joggal feltételezhetõ, hogy ez együtt mozog az általános tendenciával):

Link

Ezen a diagramon én határozott melegedõ trendet nem tudok felfedezni, legfeljebb egy fura hullámzást.

Mert érezhetõen egyre melegebb az országunk éves átlaghõmérséklete azokhoz az idõkhöz képest is, amikor még ilyen ordas hidegek is elõfordultak amikrõl elõbb szó volt. Sokkal tartósabban van nyáron meleg, mint télen hideg. Meteorológusok is hangoztatják, hogy egyre rövidebbek a zord idõszakok, egyre ritkább a -20,-25 fok. Belátható idõn belül nem valószínû változás. Bár szép havas teleink még lehetnek, de a négy közül akkor is ez az évszak egyértelmûen a leggyengébb láncszem.

Uristen

Ugyanezt -ti. hogy egyre esélytelenebbek a zord telek- elmondhattuk volna 1974/75-ben, vagy 1982/83-ban. Ezek is "reménytelenül", makacsul hó és fagymentes évszakok voltak. Csak akkor még nem harsogta tele a média a világot a globális felmelegedéssel, holott ilyen fajta tendencia az 1800-as évek eleje óta megfigyelhetõ volt, a tudósok számon is tartották.
Most mindenkinek ez mocorog a fejében (nem is csoda) és hajlamosak vagyunk a fölfelé lengéseket (pl. szokatlanul enyhe tél) ennek a számlájára írni. És hát a tendenciát is látjuk, hiszen úgy halljuk, a melegedés monoton és megállíthatatlan.
Ezzel szemben az igazság az, hogy az elmúlt kb. 4 évtizedben is mindig elõfordultak vacak telek, melyeket aztán jók követtek. Éppen ezért nekem kevés kétségem van aziránt, hogy látunk még az 1984/85 télhez hasonló zordságút, lehet, nem is sokára. Ellenben az 1963/64 -es tél annyira hideg volt, hogy hasonló elõfordulása nem nagyon valószínû -de természetesen az elvi lehetõsége egy ilyennek is fennáll.

Miért lennének egyre esélytelenebbek?

Talán kis szerencsével lesznek még 2002/03-as típusú teleink, vagy 2009/10, de az az igazi kõkemény telek, mint pl. 1984/85, vagy 1963/64 egyre esélytelenebbek. 2001 decembere is kész csoda volt, hogy bekövetkezett, olyan hideg december azóta sem fordult elõ.

Persze, ebben is vannak ingadozások. Nálunk is voltak enyhe, "óceáni-mediterrán" telek a 70-es években is (addig visszamenõleg vannak személyes élményeim), meg Moszkvában is voltak havatlan, pluszfokos idõszakok. Utána meg jöttek a zord, hosszan fagyos, havas telek.
Én az átlagoshoz közeli idõjárásról beszélek, ami az évek többségére jellemzõ, nem a "beteges" korszakokról. Ez a mostani klímaingadozás is elmúlik majd, és látunk még nagy havat, zord napokat a következõ évek némelyikében, ha hiszed, ha nem.
Az igaz, hogy az abszolút "betonbiztos" télhez keletebbre kell menni, pl. a kazah sztyeppre -ahogy mondod. Vagy az Ural vidékére, vagy még inkább Szibériába.

Az utóbbi években a mi teleink is egyre jobban hasonlítanak az óceáni illetve a mediterrán éghajlat teleire - igen rövid hideg periódusok. A moszkvai teleikben is be-be ékelõdnek hosszabb enyhe periódusok +2,3, 4 fokos nappalokkal.
Az igazán biztos hideg, havas tél az pld. a kazah vagy a mongol fõvárosra igaz.

Természetesen kirándulni, és nyáron a Balatonban, a Dunában fürdeni én is szeretek. Ha szüntelen szakadna az esõ, vagy egyszer sem melegednének 20 fokig a természetes vizeink a nyár folyamán, rühelleném. Egyébként is szívbõl utálom az atlantikus klímát, melyben a mi fogalmaink szerinti tél hiányzik.
Viszont hideg tavaszban, hûvös nyárban is rendszerint van annyi szép idõs nap, amennyi nekem elég, sõt, ideális.
A mi klímánkon kicsit sok és hosszú az az idõszak, amit én "túl jó idõnek" gondolok.
Már többször leírtam, hogy számomra legjobb a Kelet-Európai-síkság középsõ részének (pl. Moszkva vidéke) klímája lenne. Megbízhatóan fagyos, hosszú tél, és kontinentális, elég meleg nyár, ami azonban rendszerint megmarad a 25 fok körüli Tmaxoknál.

Én bevallom nagyon szeretem a rossz meg a jó idõt is.
A jó is meg a rossz is szubjekítv dolog, ki-ki döntse el maga hogy mit szeret és mit nem, és sok helyzetben találja meg a jót.

Imádom az esõs, havas, nagyon szeles, zivataros, ködös idõt, de épp úgy tudom élvezni a kellemes meleg, napos, csendesebb napokat, sõt a hõhullámokat is.
Bevallom nyáron amikor látótérbe kerül egy hõhullám szoktam szurkolni annak hogy bejöjjön.
De éppúgy örülök egy hõségzáró frontnak viharokkal.

Az igazság az, hogy a GFS fáklya "kiszaladt" a linkem alól, azaz, új, friss futás jött.
Amit leírtam, az az, amit az eredeti fáklya mutatott. Ott tényleg igen nagy volt a szórás ápr. 1-je után, a legmélyebbre zuhanó kontroll futást figyelembe véve csaknem 30 fok. A kontroll lement -10 fok alá, és több tag is csökkenõ irányzatot mutatott. Emiatt az ens átlag talán csak 1-2 fokkal futott a 30 éves közép fölött.
Valóban, feltétel nélkül imádom a hideg, blockingos szinoptikai képeket, és a hozzájuk tartozó idõjárást. Én ennek jeleit sasolom a modelleken, ez az én specialitásom. Ezzel talán némi hasznot is hajtok -aki a meleget szereti, azt figyeli, és az annak megfelelõ helyzetek "kiszúrásában" hasznos.
Arra viszont sohasem vetemednék, hogy olyat magyarázzak bele a tényanyagba, ami ott egyáltalán nincs. Ha leírok valamit, annak megvan az alapja.
Természetesen nem vonom kétségbe, hogy most a melegnek áll a zászló. De engedtessék meg nekem, hogy az ennek ellentmondó jelekre figyeljek, és ha vannak ilyenek, felhívjam rájuk a figyelmet.

A mostani futás egy elég nagy ORSC - az operatív szombattól alsó hangon fut, véleményem szerint az ECM által - most elõrejelzett 13-14 fokhoz nyugodtan hozzáadhatunk 2-3 fokot és megvannak a 17 fok körüli húsvéti értékek, úgy, mint eddig Link
Brekk20 (részben OFF): ezt már én is megírtam tegnap, hogy teljesen megértem, ha valaki nem szereti a >35 fokos hõséget (kissé idõsebb fejjel már én sem), de hogy a kellemes, 15-20 fokos tavasz és a langy napsütés helyett inkább hideget, esõt és szelet kívánjak, az már számomra teljességgel érthetetlen. Persze, ízlések és pofonok, de ha mondjuk kirándulni szeretnék menni a gyerekekkel, biztos inkább megyek 15-20 fok mellett, langy napsütésben, mind 3 fokban, havas esõben és döngetõ jeges szélben. Arról nem is szólván, hogy már alig várom, hogy áprilisban az elsõ 20 fok bejövetele után lenyomhassak egy korsó seritalt odakint a teraszon

ECM persze pont most vett vissza a húsvéti beenyhülésbõl, hát igen, 1 hét még elég sok idõ. De valahogy nem tudok elképzelni jelentõsebb visszarendezõdést már 10 napon belül.

Elég lenne csak egyszer beírnom egy komolyabb márciusi/áprilisi fagynál, hogy a hozzá hasonlóak örülhetnek, hogy lefagy a barack... (aztán jön az úristenezés).

Ma már viccesen hat a GFS fáklya linked alatt ez a kommented
Teljesen OK a nagyon szélsõséges, minden körülmények közötti hidegidõ-preferencia, de már a hosszútávúban folytatott beszélgetésünk alapján is az látszik, hogy az egyre enyhébb, tavasziasabb idõ közeledtével lassan kezd elkerülni az objektivitásnak még csak a látszata is.
Kb. egy hete látszik, hogy végre fordult a kocka, és elõször hûvös, de száraz idõ (1 azaz 1 darab, ország keleti felét érintõ hidegfronttal) idõszak köszöntött be, majd a hét végétõl igazi, hamisítatlan tavaszi kellemes idõ érkezik (ez is kb. 3-4 napja látható már!). Ez mindenki számára egyértelmû, a szalmaszálak amiket elkapkodsz jelenleg annyira aprók, hogy szerintem Te magad sem veszed már komolyan õket.

Egy volt kollégámat tudnám idézni: "A borítékolt kudarcot nem érdemes erõltetni"

Egyébként némi bizonytalanság még van ebben a húsvét utáni melegben, de az nem a keleti AC, hanem a nyugat felõl belöttyenõ hidegfrontok miatt. Ez mondjuk elsõsorban a nyugati országrészt érintheti leginkább, ott a folytonos meleg helyett van esély egy-egy közbeágyazott hûvösebb, csapadékos napra, ezt már a GFS és az ECMWF is pedzegeti. (A GEM pedig majdnem országos hátoldalt mutat, persze ez még nem vehetõ komolyan az idõtáv és a modell megbízhatósága miatt.)

Illetve egyre inkább úgy tûnik, hogy az érdemi (15+ fokos) meleg csak vasárnapra érhet ide.