Agrometeorológia

Szia Zoli!
Köszi a tanácsot, kedden megyek is szétnézni a fátyolfólia miatt. Szépek a szõlõ hajtások, szilvafa mellett, terasz szögelésben, talán kibírja a következõ hideg löttyöt. Azért szerdán biztosan ráborítom, és alul tûzõgéppel rögzítem, hogy a szél ne vigye le.

A paprikáim jól érzik magukat, még a szobai stabil 20-22 fokban. Nagyon nõnek, már megvan az új helyük a régi háznál az üveges zárt teraszon belül. Csak hát ugye jön a hideg, nappal most annyi mint kint, 16 fok, de éjjelre lemehet 10 fok alá is.
Majd jövõ hét végén áttelepítem õket, addig pár-félóra edzõdtetés a lemenõ napon a mostani teraszon.
Link
A leglombosabb a fehér jolovika tõled, és a szekszárdi Gábortól kapott Habinero Chokolate. De a többi is szép erõs.
Link

Fátyolfóliának csúfolják azt a vékony, áttetszõ, textilszerû anyagot amivel a bakhátas szamócát is védeni szokták. A gazdaboltodban biztos tudnak segíteni. Kisebb elõre darabolt, csomagolt csíkokat (pár méter X pár méter) is árulnak hobbi célokra. Néhányszáz forint volt amikor utoljára néztem. Létezik fehér és fekete színben is. Kérdezz rá. Mutathatnál friss képet a paprikákról is.

Én is keresnék valami tül-háló, vékony bugyolát, amivel a csõre felfuttatott szõlõmet be tudnám fedni egy-két napra.

A jövõheti fagyokkal kapcsolatban tanácsot szeretnék kérni: Tavaly õsszel ültetett néhány kivit (1 cm-tõl 0,5 m-ig), illetve pekándiót  (kb. 40 cm) mennyire károsodhatnak a fagytól (ha a szél elfelejti õket tõbõl kicsavarni), érdemes valamivel védeni (ha már a többi nagyobb gyümölcsfát esélytelen)? 

Hát a gyümölcs és díszfa ültetése a kerítéstõl-- lehetõleg messzebbre mint a kifejlett lombkorona csurgója, az ágvégek ne érjenek át a másik portára. Lehetnek még nyafogósabb szomszédok, lehetõleg ne vessen árnyákot a reggeli- délutáni napálláskor a fa a szomszéd telkére, esetleg nem melegszik fel a kerti fürdõmedencéje , stb. A hulló falevelek is bosszanthatják a szomszédot, stb. Tehát kb. min.5-7 méter.
Közterületi kerítéseknél (járda-közút) biztos hogy a városi elõljáróságtól engedélyt kell kérni, vagy jelezni a kérést, az ültetést. Pld. a fa magassága évek során elérheti a villanyvezetékeket, stb. Nálunk volt már egy kivágásra példa, a sûrû sövény takarta a járda árokpartot, és a mellékutcából kanyarodók nem láttak ki.

Húha, szerda du - csüt reggel brutális szelet mondanak, fõleg Dunántúlra, akár 100 km/h lökésekkel 55-60 km átlagszéllel!!!

Szomolyai feketét muszáj lesz ültetnem, mert nekem a kedvencem. A kertet leghatározottabban uraló hatalmas - valószínûleg -  germersdorfi már szerintem 10 évnél tovább nem fogja húzni.

Tényleg most mi a szabály, mennyire lehet ültetni fát a kerítéstõl? Vagy ez változó, a településrendezési tervben van benne?

Tényleg valami kórság lehet a háttérben, ma du. lefújtam Dithane-vel. Ez már nem szélverés, hanem új keletû gombafertõ. Persze nemcsak a monília fertõz, talán ez volt tavaly is, kanalasodtak a levelek, mint ha szomjazna. Na majd 2 hét múlva meglássuk.

Nekem van Bazsarózsa, éppen most nyomul felfelé a kis bokor. Igazi virágot majd június derekán láthatunk, addig is figyelem.
Különben a családom berkei között nagyon sok Bazsa vez.nevû van, elsõ a Bazsa Laci, mint vejem, lányom neve Bazsáné Horváth Tünde. A majsai 4 Bazsa fiú most is él, legismertebb talán a Bazsa Fogadó a fürdõ mellett nonstop télen nyáron.
Link
Link

A múltkor olvastam, hogy érdemes lehet tormát ültetni a monília ellen gyümölcsfák mellé. Valaki tud valamit arról, hogy ez tényleg mûködik-e (esetleg Tormaföldérõl ?) 

Ez a hótakarós felvetésed lehet a kulcs.
Mert a tél egyetlen, január 13-14-i havazása tartós, 20 cm feletti hótakarót eredményezett és az alsó 20 cm mutatott életjelet.
A tartós, nagy hideg utána jött.

Érdi bõtermõ és mellette Maliga emléke. A most ültetett két cseresznye meg Bigaro Burlat, és Szomolyai fekete. Kölcsönösen porozzák egymást. Szolnokról kaptam õket, szépen erednek.
Link
 

Biztos, hogy a törzs is elfagyott, a védõhálóba rakott falevelek semmi hõt sem tudtak tartani, hisz nem volt plusz hõt adó hõforrás.
Mitõl lett volna melegebb ott?
Amikor a hó volt, a hó szintjéig maradhatott ép, ha elõtte nem volt -15 fok.
Ha nem fagyott volna el a törzs, akkor is olyan fagystresszt kapott, hogy nem rügyezhet.
A részben fagyott ágak még mozdulatlanok.
Csinâlhattál volna képet a rügyezésrõl!

Köszönöm a tippet!

Én is tavaly ültettem a mézbogyót szép sûrû zöld bokra van nagyon jól fejlõdik, élvezte az elmúlt telet

Riszpekt a visszajelzés miatt.
Ha a hidegektõl tartasz, ültess mézbogyót! -40 fokig bírja
Szárazsággal sincs baja, kártevõje nincs, nekem ültetés utáni elsõ tavaszon egybõl tele van kis termésekkel a 2 bokáig érõ bokrocska.
Alig várom, hogy megkóstoljam õket

Nálam valami csak nem kóser a meteornál. Az normális, ha a virágok (sziromlevelek szélei barnulnak (száradnak)? Az oké, hogy amikor lehullik, elõtte elkezdhet száradni, de nála a virágzásának kellõs közepén ez látható. Majd küldök fotókat. Ez monília is lehet, ugye?

Neked milyen fajta a meggy?

Köszi, holnap máris nyúlok a dithane+ levéltrágyás bekeveréshez. Nálad hogy vannak a fák?

Mondom, nekem a folyamatosság az elvem.
Nem az újra és újra a kályhától (alulról) való elindulás.

Ez blumeriellás levélfoltosságnak tûnik. Egy kis gombaölõ megoldja. 

Na ez van... Talán kivit érdemes ültetni a ház szélvédett napos oldalára, kevéssel a fal mellé, mint egy szõlõ lugast. +- termõ-porzót.

Én szerintem a kivi, esetleg a datoja. Jobb gyümi, mint a füge, látványosabb, és kevesebb a cukor bennük.

Miért ástad ki, ha törzsbõl indul, idén már lehetett volna másodtermésed!?

Ahogy ígértem, nem bújok el a füge elfagyásának ügyében.
Itt és most megkövetem Endrét.
Mert április közepe van és semmi életjel nincs az ágakban.
Ellenben a törzsben van, ameddig a védõháló tartott, eme védõháló és a törzs közé amennyi lehullott falevelet csak tudtam, betömtem.
Itt látható már a rügyek elõbújása.

Mivel a mostani kemény január után a következõ teleken is várok hasonló hideget, a fügét ha fájó szívvel is, de kivettem.
Mert nekem a folyamatosság az elvem, nincs szívem újra és újra alulról, a törzsbõl  indulva a nulláról kezdeni vele.
Így hamarosan találóbb növényt ültetek helyére.

Köszi a javítást, de ezzel nem jutunk elõbbre. ( Régi házi xp gépemen írtam, kész kínszenvedés mire behozza a lapot.) Most az újról írok, semmi katyvasz.
Na a mai képek a meggyrõl, zsebi telcsirõl, talán jobb;
Link
Látszik a szélverés a levél karéjokon, egy ideig fenn lesznek, majd lehullanak.
Lila akáca ágverzió úgy ahogy; horitanzinak:
Link

Én is csak néztem itt, milyen powerpoint prezikrõl dumáltok

Biztos kifagytak? Nálunk (Cserszegtomaj) kb. 2-3 napja, max. 1 hete kezdett el kihajtani, Pesten még tarthatnak elõrébb. Itt -19 volt a legbrutálabb. 

Igen Bubu, én is ezt mondtam. Nekem nem hiszel?  De nem ppt, hanem ppv, a pontosság kedvéért. Kivenni nem éri meg azonban, mert ha jelen van a környéken a vírus, akkor úgy is lefertõz mindent... Magyarul ez van. Fõleg egy õszibarackot nem éri meg kivenni, mert az van annyira szívós növény, hogy félholtan is fog teremni.

Éppen elvoltam a büdös boltba,- alias gazda-növényvédõs szaküzletbe,-  és vettem egy Topas 100 EC. 5x5 ml. = 1340 ft. szert.
Ez elég lesz az évi védekezésre nálam, a jellegzetes gombás-rothadás betegségekre.
A növények nálam épp a levél-hajtás stádiumába vannak, majd termés kötõdés idején leszórom a csonthéjasokat,(meggy-szilva-dió és a málnát is virágzás után, de termésérés elõtt (10 nap) esetleg .

Beszéltem egy agro-mónussal a vírusos betegségekrõl ppt; elsõsorban a csonthéjasoknál mutatkozhat olyan visszafogott hajtásnövekedés, és a termés-gyümölcsön körülhatárolt gyûrûs foltosodás, a gyümölcs ízetlen, a magon is látszódik elszínezõdés,vagy nyáron egyik napról a másikra féléretten lepottyan. Az éves hajtások csököttek, gyengék . Ha õsszel ilyet látunk, akkor sajnos tövestül ki kell venni, és elégetni.

Hello Hari!    Jó a hozzászólásod, végre egy biosz-agro témákban tapasztalt hozzászóló! És a csilli paprikák szakértõje. (palántáim már 6 cm.-magasak, várják az átültetést. habanero-jolovika és társai 4 fajta)!!


Petrol aggodalmával pedig nem értek egyet, túlságosan bejelzi magának a pp..vírusos helyzetet. Pedig szerintem nincs így. Valami fertõs  dolog érhete az ültetvényét, ( régebben divat volt a "szippantós Ifa teherautókról levett trágyalé" szétszórása.)
Ebben lehetett valami nem oda illõ alkatrész,(gyomírtó) ami blokkolja mai napig az élõ flórát.

Itt is csak minimális. Talán egy két levél. Cserébe viszont nagyon szépen kötött a nektarin. Tele van apró terméskezdeménnyel.  

Engem nem is a 3 gombás fertõzés aggaszt, hanem a ppv. Ez ellen sajnos nincs nagyon védekezési lehetõség, illetve ismerek egy szert, ami valamennyit talán érhet ellene, de 38 ezer ft/liter. Azon az áron veszek 10 toleráns fát.  
Elég életlen a képed a meggyrõl, tudsz közelibbet?

Sziasztok!
Nem élõsködnek a fán, tehát nem élõsködõk Korhadéklakók. El tudják lepni az ágakat, törzseket.

Nálunk a rendkivül száraz idõ miatt gyakorlatilag nincs tafrina.
Még az arra érzékeny fajtáknál sem.

Igen, felületi élõsködõ moha- zuzmó, nagy kárt nem tesz, de "fogja" a vizet, és közvetve fertõzõ gomba-telepszik rá. Van talán még egy behatás, a szórófejes locsolás is okoz ilyen rozsdásodást, vasas a víz pld.

Hát ez bizony tafrina- és monília fertõzés. A dithán jó, illetve Topaz (s) felszívódó is. Idõvel kiheveri a friss hajtás, de védeni kell.
Viszont azt se feledjük, hogy volt a múlt héten, és tán ma is élénk-viharos széllökés. A kicsi, törékeny levélkéket megviseli ez a bolond szél is, gondolom ismered a szél-homok vert leveleket szõlõn is.
Nálam ilyen a meggyfa néhol:
Link

Idén érdekes dolgot vettem észre pár hónapja a fákon, de már lehet régebb óta.
Ilyen sárgás-zöldes-barnás elszínezõdések figyelhetõek meg több fafajtán is az ágakon.
Valamelyiken csak itt-ott, de egyes fákon a fák egésze ilyen.
Mi lehet ez!? Ártalmatlan zuzmók, vagy netán gombás fertõzés!? Vagy valami egészen más!?

Van némi problémám.
Otthon a családi kertben az õszibarackok érdekes tüneteket mutatnak. Az egyik fán elszáradtak a virágok (monília?), 1-2 másik fán pedig a levelek színe nem egységes zöld, hanem foltosak, a levelek szélei csavarodnak, néhol pirosodnak. Tafrina lenne? Vagy esetleg ppv? Elõzményekkel kapcsolatban tudni kell, hogy egy szilvafát a ppv miatt vágtam ki tavaly, tehát sajnos nem lenne meglepõ a sharka vírus. Õsszel kaptak szerves trágyát (sertés), az egyik körtefát szerintem meg is égettem, mert "szépen" lebarnultak a levelei 1 hét alatt a kihajtás után.
Permetezés: õsszel és tavasszal is volt lemosózás, azóta viszont nem szórtam ki semmit, sem monília, sem tafrina ellen. Illetve látva a tüneteket, dithane-t szórtam ki vasárnap.
Képek:
Link
Link
Link
Elõre is köszönöm a segítséget!

Ez tényleg pengeélnek látszik, épp a határ, legalább most validálva lett, hogy ez a kritikus T. Majd jelentem itt, hogy mekkora lett a fagykár, az még nem állapítható meg, elég lassan hajt.
Az egyik kényes õszimet viszont a Score ellenére elkapta a tafrina, a múlt heti hûvösre fordult csöpörgõs idõ gondolom nem használt.

Nálam a füge vékony, alsó hajtásai már levelesednek, a vastag nagyobbak még nem. Talán nem érte kár.

Felénk például már a vastag ágakon is látszik a totális(?)elfagyása a fügének idén sajnos!
Remélem legalább alulról kihajt.   Az elõzõ években rekord termések voltak a fügebokron. Persze ez egy mediterrán gyümölcs,az ilyen igazi kemény kontinentális hidegeket már nem bírja ki elfagyások nélkül.

A vékony ágakon már jó ideje látható, ha elfagytak. Azt nehéz megmondani, meddig "ér le" az ágon, törzsön az elfagyás.
Azt tán csak Floo koma tudja
Illetve  a másik kérdésedre is inkább õ válaszoljon, nekem fogalmam sincs sajnos

Most már látható a fügén, hogy él-e, vagy még kell vele esetleg várni?  

Kelenföldön van 30 éves, takarás nélküli fügénk, valamikor kb.20 éve egyszer már visszafagyott.   - és a másik kérdés: ha elkezd hajtani a föld alól, akkor express vágjuk -e le a föld feletti fagyott részt, vagy csak majd õsszel?  köszönet a tanácsokért!

Még pár kép tegnapról : mamámnál a napokban szépen kivirágzott a babarózsa. Bazsarózsája pedig nincsen : 
Link  Link

Egy kis agromókuskodás tõlem  : Bocsánat, hogy ennyi, de ezen képek feltöltésével nem foglalkoztam.

Márc. 21-e volt az a nap felém, amikortól számítható az idei tavaszi berobbanás térségemben.
20-a körül még kb. semmi értékelhetõ nem látszódott, vagy csak alig valami, április elejére, pedig mindössze 2 hét alatt eljutott odáig a térségem, hogy szinte minden tömegesen kivirágzott, erõsen rügyezett, több fafajta pedig már elkezdte a levelezést, lombkoronát bontott.
Ez nagyon gyors tempó volt, ez sem normális, egészséges.
Nagyon hamar elvirágzottak egyes növények az igen meleg múlt héten, így kevésbé volt élvezhetõ eme tavaszi csoda, mintha mondjuk 5 fokkal hûvösebb idõben történik a dolog.

Kertünkben az elsõ tavaszi mozzanatok még jó 2 és fél hete, márc. 22-én szerdán történtek : 
a krókusz kivirágzott Link  a telephelyen télen a pincében tárolt leandereket hazahoztuk, és már kitettük a teraszra Link  és a kerti locsoló csövet is beüzemeltük Link , utcánkban néhány házzal feljebb még csak így nézett ki a japán birs, 22-én : Link

10 nappal késõbb, április 1-én szombaton már így nézett ki a japán birs, teljesen kilevelezett, és kinyílt : Link , ill. szomszédnál a magnólia fa is szépen kinyílt, de a nagy meleg miatt sajnos hamar, mintegy pár nap alatt elvirágzott : Link

Másnapi, ápr. 2-i vasárnapi képek mamámnál : a meggyfa még úgy ahogy meg van Link
A mellette lévõ nagy cseresznyefa ( kései ) viszont szinte teljesen elpusztult. 2010. óta romlik folyamatosan az állapota,50 év körüli fáról van szó. Április 2-án így nézett ki, idén megérett a kivágásra : Link

Azért ez durván brutális.
Elképzelem Floo-t, ahogy megcsinálja az 1000+ fára

Errõl jut eszembe...  a tolnai, 12 cm átmérõjû törzsû, hatalmas füge is talajig megmakkant, úgy néz ki. Pedig ott -16 körül volt az alja, és a háztól alig 2 méterre van. 

Hófúvás: a pengeél nem kifejezés, aminek szélén megúsztátok....

Elsõ cseresznyekezdemények: Link
Emellett Bergeron kajszi és szépen kötött a fiatal kora ellenére. A nektarin is szépen kötött, és idén a tafrinát is sikerült normális keretek közé szorítani. Remélhetõleg ez így is marad.  

A mi fügebokrunk kb. hasonlót mutat (kicsit még kisebb rügyek), mint a te 2. képeden. Itt 2 méteren -14 fok volt a Tmin. Nem volt takarva, mindössze a töve volt felpúpozva, de az nyilván nem játszott a túlélésében. Alig látok rajta elfagyott részeket, majd kiderül, de szerintm 90%-ban hajt. 298 m magasan lakunk, nyilván ez ilyenkor elõny. 2009-ben 1 fokkal hidegebb volt a Tmin, akkor a tövétõl hajtott újra. Ennyire a határon lehettünk?

Így nem csoda, hogy túlélte! Sok energiát fektettél bele.