Bioszféra
A demokrácia csak nekünk cél. Az amerikai-cionista külpolitika kezében évtizedek óta alkalmazott eszköz. A társadalmak megosztására, geopolitikai erõcentrumok destabilizálására, amerikaellenes rezsimek megdöntésére, tõkepárti kollaboráns erõk toborzására és bábkormányok hatalomra juttatására használt módszer. A többi rizsa.
Azzal teljesen egyetértek, hogy az ideális demokrácia a 0 K fokhoz (vagy a fénysebességhez) hasonlóan el nem érhetõ, de megközelíthetõ. S tisztességesen törekedni is kell az elérésére.
Az ember -és a hozzá hasonló "falkaállatok"- közösségének az a természetes állapota, hogy van az alfa hím, meg néhány erõs, ügyes egyed, akik végeredményben kisajátítják maguknak a legjobb falatokat és a legkívánatosabb nemi partnereket, a gyöngébbeknek pedig coki!
Azoknak marad a kevés ennivaló, és a vezér áhitatos csodálata (és megbuktatásának örökös vágya)
Az a gondolat, hogy a hatalom nem az alfa hím, a vezér kezében van, hanem a közösség minden
tagja egyformán részesül belõle, messze túlmutat az emberben ott lappangó állati mivolton. Nem állítom, hogy egy autokratikus kormányzati forma adott esetben nem mûködhet megfelelõen, mindenesetre a modern nyugati ember számára a képviseleti demokráciánál jobbat még nem sikerült kitalálni.
"Emberfeletti", emelkedett koncepció, nem csoda, hogy a hús-vér emberek nem mindig tudnak megmaradni a keretei között. Bizony, a választott tisztségviselõk is sokszor visszaélnek megbízatásukkal, és enyhén szólva nem az a szemléletmód van elterjedve, hogy a nép a fõnök, és a választott képviselõk, tisztségviselõk az õ szolgái -inkább fordítva gondolja a többség. S ezzel rögtön kimutatja, hogy nem érti a képviseleti demokrácia alapeszméjét.
Szinte biztos, hogy a törvények sem úgy jöttek létre a ködös elõidõkben, hogy az egymással egyenlõk leültek a kerek asztalhoz, és okos játékszabályokat alkottak a maguk számára. A törvényt is a góré adta, mert rájött: jobb bizonyos dolgokban engednie az alávetetteknek a stabilitás, a status quo érdekében. Ha nem így tesz, örökös lesz a torzsalkodás, és az õ feneke alól is hamarosan kiránthatja a trónszéket valamelyik tehetséges aspiráns. Állandóan nem lehet felülkerekedni a harcban, a hadúr elõbb-utóbb megbukik.
Azután az alárendeltek is hajlamosak a Vezér széles háta mögötti felsorakozásra mind a mai napig.
Hogy régebben is mindent megtudott alattvalóiról az uralkodó, vitatom. Hisz nagyon sok alárendeltjérõl nem is tudott sem a fáraó, sem az arkhón, sem pedig az imperátor (de még a feudális király sem) Népszámlálások, adóösszeírások voltak már az ókorban is, de milyen lehetett ezek pontossága a mai nyilvántartásokkal összehasonlítva?
A korabeli államhatalomnak, hatóságnak korántsem volt annyira kiszolgáltatva az ember, egyszerûen azért, mert ezek elõl könnyû volt elszökni.
Az elmúlt évszázadokban voltak erdõk, magas hegyek, ahol az üldözöttek, szegénylegények elbújhattak. Aki akarta, vagy kényszerítve volt rá, kívül helyezhette magát a társadalmon.
Manapság ez a lehetõség -legalábbis a civilizált országokban- már nincs meg, nincs sherwood-i erdõ. Jó-e ez vajon, vagy sem?
Persze, könnyû azt mondani, hogy tartsa be a törvényt az ember, és akkor nem lesz baj. A törvény betartása azonban korántsem egyformán könnyû mindenkinek. A jóllakott, a vagyonos könnyen tartja be a törvényt, mely mellesleg éppen az õ malmára hajtja a vizet. E tekintetben tehát nincs emberegyenlõség.
De ettõl függetlenül is, a korunkra jellemzõ túlszabályozottság nyomasztó. Persze lehet azzal jönni, hogy a sok szabály a mi érdekünket szolgálja -jólétünk, bántatlanságunk érdekében vannak. Meg kell mondjam, nem nagyon hiszek ebben. Hogy az állam minden mozdulatunkat nyilván tartja, és például tudni akar minden financiális lépésünkrõl, nekem nem tetszik.
Egy banális példa a rátenyerlésre, növekvõ korlátozásunkra: ha néhány évtizeddel ezelõtt légpuskával az elszaporodott galambokra lövöldöztél volna a kertedben, azt mindenki természetesnek vette volna. Manapság ad 1 : állatkínzásért felelõsségre vonnának. Ad 2: a rendõrség valószínûleg "megkapirgálná" a légfegyver tartásának szabályszerûségét.
Az ember -és a hozzá hasonló "falkaállatok"- közösségének az a természetes állapota, hogy van az alfa hím, meg néhány erõs, ügyes egyed, akik végeredményben kisajátítják maguknak a legjobb falatokat és a legkívánatosabb nemi partnereket, a gyöngébbeknek pedig coki!
Azoknak marad a kevés ennivaló, és a vezér áhitatos csodálata (és megbuktatásának örökös vágya)
Az a gondolat, hogy a hatalom nem az alfa hím, a vezér kezében van, hanem a közösség minden
tagja egyformán részesül belõle, messze túlmutat az emberben ott lappangó állati mivolton. Nem állítom, hogy egy autokratikus kormányzati forma adott esetben nem mûködhet megfelelõen, mindenesetre a modern nyugati ember számára a képviseleti demokráciánál jobbat még nem sikerült kitalálni.
"Emberfeletti", emelkedett koncepció, nem csoda, hogy a hús-vér emberek nem mindig tudnak megmaradni a keretei között. Bizony, a választott tisztségviselõk is sokszor visszaélnek megbízatásukkal, és enyhén szólva nem az a szemléletmód van elterjedve, hogy a nép a fõnök, és a választott képviselõk, tisztségviselõk az õ szolgái -inkább fordítva gondolja a többség. S ezzel rögtön kimutatja, hogy nem érti a képviseleti demokrácia alapeszméjét.
Szinte biztos, hogy a törvények sem úgy jöttek létre a ködös elõidõkben, hogy az egymással egyenlõk leültek a kerek asztalhoz, és okos játékszabályokat alkottak a maguk számára. A törvényt is a góré adta, mert rájött: jobb bizonyos dolgokban engednie az alávetetteknek a stabilitás, a status quo érdekében. Ha nem így tesz, örökös lesz a torzsalkodás, és az õ feneke alól is hamarosan kiránthatja a trónszéket valamelyik tehetséges aspiráns. Állandóan nem lehet felülkerekedni a harcban, a hadúr elõbb-utóbb megbukik.
Azután az alárendeltek is hajlamosak a Vezér széles háta mögötti felsorakozásra mind a mai napig.
Hogy régebben is mindent megtudott alattvalóiról az uralkodó, vitatom. Hisz nagyon sok alárendeltjérõl nem is tudott sem a fáraó, sem az arkhón, sem pedig az imperátor (de még a feudális király sem) Népszámlálások, adóösszeírások voltak már az ókorban is, de milyen lehetett ezek pontossága a mai nyilvántartásokkal összehasonlítva?
A korabeli államhatalomnak, hatóságnak korántsem volt annyira kiszolgáltatva az ember, egyszerûen azért, mert ezek elõl könnyû volt elszökni.
Az elmúlt évszázadokban voltak erdõk, magas hegyek, ahol az üldözöttek, szegénylegények elbújhattak. Aki akarta, vagy kényszerítve volt rá, kívül helyezhette magát a társadalmon.
Manapság ez a lehetõség -legalábbis a civilizált országokban- már nincs meg, nincs sherwood-i erdõ. Jó-e ez vajon, vagy sem?
Persze, könnyû azt mondani, hogy tartsa be a törvényt az ember, és akkor nem lesz baj. A törvény betartása azonban korántsem egyformán könnyû mindenkinek. A jóllakott, a vagyonos könnyen tartja be a törvényt, mely mellesleg éppen az õ malmára hajtja a vizet. E tekintetben tehát nincs emberegyenlõség.
De ettõl függetlenül is, a korunkra jellemzõ túlszabályozottság nyomasztó. Persze lehet azzal jönni, hogy a sok szabály a mi érdekünket szolgálja -jólétünk, bántatlanságunk érdekében vannak. Meg kell mondjam, nem nagyon hiszek ebben. Hogy az állam minden mozdulatunkat nyilván tartja, és például tudni akar minden financiális lépésünkrõl, nekem nem tetszik.
Egy banális példa a rátenyerlésre, növekvõ korlátozásunkra: ha néhány évtizeddel ezelõtt légpuskával az elszaporodott galambokra lövöldöztél volna a kertedben, azt mindenki természetesnek vette volna. Manapság ad 1 : állatkínzásért felelõsségre vonnának. Ad 2: a rendõrség valószínûleg "megkapirgálná" a légfegyver tartásának szabályszerûségét.
Szeke a totális ellenõrzés LEHETÕSÉGE tényleg valóban nem fikció. Ez is FELHASZNÁLÓ kérdése. Tényleg nem kellemes érzés ha a sarki kamera bekukkolhat kocsim csomagtartójába rendetlenül bedobált cuccaim közé kiváltva természetes szégyenérzetem.
DE- ugyanezek a kamerák azonosíthatnak egy veszélyes rablót egy lopott autót vagy akár terroristát és elsõsorban ezzel a céllal telepítették õket de ennél többre nem is lehet használni mert "oda van csavarozva" nem követhet mint akár a tulajdon mobilod. Amíg a TE lakásod és életed nem kukkolják, becsületes ember lévén nem is lehet félnivalód bár nyilvánvalóan viszolygást kelt a tudat hogy mellékutcában is láthatja valaki "jóízû nadrágvakarásod". Kissé olyan mint a védõoltás, ami kellemetlen de hatásos.
Azt már Shakespeare is megírta "A világ egy nagy színház benne az emberek a színészek" - ugyanazt a darabot játsszuk mióta társadalmakba szervezõdött az emberiség csupán változó kellékekkel. Efelõl senkinek nem lehet kétsége, bármely kort, bármely országot nézel, a társadalomirányítás mindenkor az információ- és hírszerzésre támaszkodott és már akkor is szinte perceken belül megtudtak mindent amit csak akartak a mai fejlett eszközök nélkül is. Minden korban voltak rablóbandák és lázadók akiket -ezért vagy azért- de "ki kellett vonni a forgalomból". Ez van, a társadalmi egysúly és közrend fenntartását szolgál/ta/ja akár elfogadjuk akár nem. Az már felhasználó kérdése hogy ÉL vagy VISSZAÉL ellenõrzési lehetõségével. Súlyos visszaélés esetén ebbe talán lehet beleszólásunk, HA rájövünk.
A "retorika" és demokrácia... tudod "a szó veszélyes fegyver". A "szavak mágiájával" szándék szerint fellázítható vagy lecsillapítható akármekkora tömeg. Tetszés formálható akár hangsúlyok megváltoztatásával is. Legegyszerûbb példa rá egy régi vicc: tolvajnak, gazembernek nevezték X.Y. állampolgárt. Az becsületsértés miatt perre ment. A bíróság kötelezte a sértõt hogy nyilvánosan jelentse ki X.Y. nem tolvaj, nem gazember. Az belenyugodott elmondta a szöveget ám kérdõ hangsúllyal- "X.Y. nem tolvaj? X.Y. nem gazember?" Egy koreai mondás szerint "Hatalmas ereje van a szavaknak mert képesek a bukást dicsõséggé, a dicsõséget bukássá változtatni". Ameddig az emberiség történelme követhetõ, mindenkor látható hogy akármilyen lózungokat hirdetnek ki a népnek (egy közmondás szerint "amig lósz*r van veréb is van") lesznek követõi és lesznek ellenzõi. Ezek vagy érdekbõl vagy "egyszerû" ostobaságból állnak a nekik tetszõ oldalra.
A mai értelemben vett demokrácia -mindenki egyenlõ, joga van emberi méltóságához és az emberi bánásmódhoz- csak egy "elméleti etalon" mint a 0 K°, megközelíthetjük de nem érjük el. Mindig voltak és lesznek "egyenlõk közt egyenlõbbek" avagy "egyenlõk között az elsõ". Járta is régebben egy tréfa. Kihirdetik a népnek: "Mától kezdve nincs fehér és fekete, mindenki részrehajlás nélkül szürke lesz. Tisztelt szürke állampolgárok, felkérem Önöket hogy a világosszürkék ide álljanak, a sötétszürkék oda."
Azért szép gondolat a demokrácia, természetesen törekedni kell elérésére
Totális kontroll mindig is volt csak eszközei lettek kifinomultabbak. Ha magadra vontad a "hatóság" figyelmét, az ókorban sem kellett mobil se GPS hogy tudják merre jársz mit csinálsz mert a spicli rejtve mögötted loholt, kamera és telefon se kellett mert élõláncban adták tovább amit láttak-hallottak. Ezzel mit tudsz kezdeni? Volt, van és lesz.
Az ostoba ember mivel ostoba, annak asszisztál aki hangosabban és neki tetszõen kiabál a hordó tetejérõl... erre is nagyjából igaz a Gauss görbe: az emberek 20%-a ostoba, 60%-a átlagos, 20%-a kiváló képességû. Ostobák mindenkor voltak és lesznek, mit tehetsz ellene?
T. Modik és fórumtársak, elnézést a szómenésért most már tényleg levonulok a tereprõl
DE- ugyanezek a kamerák azonosíthatnak egy veszélyes rablót egy lopott autót vagy akár terroristát és elsõsorban ezzel a céllal telepítették õket de ennél többre nem is lehet használni mert "oda van csavarozva" nem követhet mint akár a tulajdon mobilod. Amíg a TE lakásod és életed nem kukkolják, becsületes ember lévén nem is lehet félnivalód bár nyilvánvalóan viszolygást kelt a tudat hogy mellékutcában is láthatja valaki "jóízû nadrágvakarásod". Kissé olyan mint a védõoltás, ami kellemetlen de hatásos.
Azt már Shakespeare is megírta "A világ egy nagy színház benne az emberek a színészek" - ugyanazt a darabot játsszuk mióta társadalmakba szervezõdött az emberiség csupán változó kellékekkel. Efelõl senkinek nem lehet kétsége, bármely kort, bármely országot nézel, a társadalomirányítás mindenkor az információ- és hírszerzésre támaszkodott és már akkor is szinte perceken belül megtudtak mindent amit csak akartak a mai fejlett eszközök nélkül is. Minden korban voltak rablóbandák és lázadók akiket -ezért vagy azért- de "ki kellett vonni a forgalomból". Ez van, a társadalmi egysúly és közrend fenntartását szolgál/ta/ja akár elfogadjuk akár nem. Az már felhasználó kérdése hogy ÉL vagy VISSZAÉL ellenõrzési lehetõségével. Súlyos visszaélés esetén ebbe talán lehet beleszólásunk, HA rájövünk.
A "retorika" és demokrácia... tudod "a szó veszélyes fegyver". A "szavak mágiájával" szándék szerint fellázítható vagy lecsillapítható akármekkora tömeg. Tetszés formálható akár hangsúlyok megváltoztatásával is. Legegyszerûbb példa rá egy régi vicc: tolvajnak, gazembernek nevezték X.Y. állampolgárt. Az becsületsértés miatt perre ment. A bíróság kötelezte a sértõt hogy nyilvánosan jelentse ki X.Y. nem tolvaj, nem gazember. Az belenyugodott elmondta a szöveget ám kérdõ hangsúllyal- "X.Y. nem tolvaj? X.Y. nem gazember?" Egy koreai mondás szerint "Hatalmas ereje van a szavaknak mert képesek a bukást dicsõséggé, a dicsõséget bukássá változtatni". Ameddig az emberiség történelme követhetõ, mindenkor látható hogy akármilyen lózungokat hirdetnek ki a népnek (egy közmondás szerint "amig lósz*r van veréb is van") lesznek követõi és lesznek ellenzõi. Ezek vagy érdekbõl vagy "egyszerû" ostobaságból állnak a nekik tetszõ oldalra.
A mai értelemben vett demokrácia -mindenki egyenlõ, joga van emberi méltóságához és az emberi bánásmódhoz- csak egy "elméleti etalon" mint a 0 K°, megközelíthetjük de nem érjük el. Mindig voltak és lesznek "egyenlõk közt egyenlõbbek" avagy "egyenlõk között az elsõ". Járta is régebben egy tréfa. Kihirdetik a népnek: "Mától kezdve nincs fehér és fekete, mindenki részrehajlás nélkül szürke lesz. Tisztelt szürke állampolgárok, felkérem Önöket hogy a világosszürkék ide álljanak, a sötétszürkék oda."
Azért szép gondolat a demokrácia, természetesen törekedni kell elérésére
Totális kontroll mindig is volt csak eszközei lettek kifinomultabbak. Ha magadra vontad a "hatóság" figyelmét, az ókorban sem kellett mobil se GPS hogy tudják merre jársz mit csinálsz mert a spicli rejtve mögötted loholt, kamera és telefon se kellett mert élõláncban adták tovább amit láttak-hallottak. Ezzel mit tudsz kezdeni? Volt, van és lesz.
Az ostoba ember mivel ostoba, annak asszisztál aki hangosabban és neki tetszõen kiabál a hordó tetejérõl... erre is nagyjából igaz a Gauss görbe: az emberek 20%-a ostoba, 60%-a átlagos, 20%-a kiváló képességû. Ostobák mindenkor voltak és lesznek, mit tehetsz ellene?
T. Modik és fórumtársak, elnézést a szómenésért most már tényleg levonulok a tereprõl
Már a 20. század közepén megjósolta valaki, hogy az embereket le fogják szoktatni a gondolkodásról és elõre gyártott valóság-értelmezési sémákat adnak számukra - mily meglepõ - a TV-n keresztül. Ma már nagyon sok ilyen ember rohangál az utcán... Bogár László szerint a legdurvább és legkifinomultabb diktatúra a valóság értelmezésének megmanipulálásán keresztül gyakorolja "értelmezési" hatalmát. Tehát õ már a fejekben is ott van, sugalmazva az embereknek, hogy mit és hogy hogyan képzeljenek el.
A TV hazugságai, a hírszerkesztési sémák, a tálalás azonban beszédes lehet. Abból ugyanis, hogy a TV mit és hogyan hazudik, következtetni lehet a hatalom szándékaira. Jó móka ezt elemezgetni
A TV hazugságai, a hírszerkesztési sémák, a tálalás azonban beszédes lehet. Abból ugyanis, hogy a TV mit és hogyan hazudik, következtetni lehet a hatalom szándékaira. Jó móka ezt elemezgetni
Thermometer kollega egyetértek. Sokkal nyugodtabban éltünk akkoriban mert habár jóval primitívebb formában de minden rendelkezésünkre állt ami a normális emberi élethez szükséges és alkalmazásuk veszélyeit jól ismertük.
Akkori eszközeink fejlesztését majd táguló ismereteink birtokában készített újabb eszközökre kiváltását kisebb anyag/energia/igényûekre jobb hatásfokúakra, nagyrészt a gazdaságosság (ill. a már akkor is jelentkezõ nyersanyaghiány) indokolta amellett hogy számos, korábban csak sc-fi regényben olvasott eszköz is megszületett mára. Ezek az új eszközök új ismereteket igényelnek és másfajta veszélyeket hordoznak. Emiatt másfajta szemléletmódot is igényelnek DE az emberi intellektus alkalmazkodóképessége szinte határtalan ("Az intelligencia fokmérõje az alkalmazkodóképesség") Gyerekkoromtól lelkesedtem a tudományos fejlõdésért és amíg szellemiekben követni tudom, követem a változásokat Úgy vélem a felmerült félelmek abból adódnak hogy sokan felületes tanulás/ismerethiány vagy gyengébb szellemi képesség miatt már nehezen képesek követni a változásokat ezért nekik "minden jobb" ami régen volt Az ilyenek félnek, oka egyszerû: "amit nem ismerünk, attól félünk". Ha az ember korosodva lelassul, utódait kell a változások követésére, "csak elõre édes fiam" új utak keresésére bíztatni, különben õk nálunk alacsonyabb szintre esnek vissza. Családomban volt több 90 év körüli ember aki halálig meglepõ szellemi frissességgel képes volt követni minden változást és továbbadni azt a nála fiatalabbaknak, az egyik pld. óvodáskorúakat tanított a csillagászat és PC alapelemeire, korukhoz mért szinten még az atomfizikára is a csillagászat révén éspedig SIKERREL Ha nem akarunk "visszafordulást" korosztályunk KÖTELESSÉGE hogy megtaláljuk a módját "az elcsüggedõk lelkesítésének" mert MI vagyunk az öregebbek és tapasztaltabbak. Ha nem tesszük, nem "hajtjuk elõre õket" természetesen tõlünk telhetõ példát is mutatva, akkor bizony egyszerûen SORSUKRA HAGYJUK UTÓDAINKAT aminek egyenes következménye a szellemi-morális-társadalmi hanyatlás amit az emberiség bukása/eltûnése is követhet. Utódaink még rászorulnak a "vének tanácsára".
Záradékul: lentebbi hozzászólásomban a "feltéve de meg nem engedve" elven említettem a "visszafordulást" amit én se helyeslek DE egyéni szabadság joga eldönteni hogy "velünk tartanak az úton" vagy sem (kicsit olyan ez mint veszélyes harci feladatra válogatás: aki FÉL, visszaléphet). Gyerekeink/unokáink nem élték át ezeket a nagyszerû változásokat folyamatában. "Mindent készen kaptak" ezért nem tudják értékelni talán fel se fogják hogy milyen nagyszerû világba születtek annak összes baja-gondja ellenére (gondok mindig is voltak és lesznek). Mi öregek csak "útmutatást" és késztetést adhatunk. Akár elfogadják akár nem, AZ UTAT már NEKIK kell járni tovább. Ha képtelenek "tovább mászni" és visszafordulnak a túl meredek úton megkezdõdik az emberiség gyors hanyatlása ("lejtõn lefelé "gyorsabb a járás"). A "visszafordulásra" mindig akadhat ürügy, legjobban egy kazah (Bek könyve nekem is megvan) közmondással lehet jellemezni "Rossz táncost még a t*ke" is zavarja"...
Akkori eszközeink fejlesztését majd táguló ismereteink birtokában készített újabb eszközökre kiváltását kisebb anyag/energia/igényûekre jobb hatásfokúakra, nagyrészt a gazdaságosság (ill. a már akkor is jelentkezõ nyersanyaghiány) indokolta amellett hogy számos, korábban csak sc-fi regényben olvasott eszköz is megszületett mára. Ezek az új eszközök új ismereteket igényelnek és másfajta veszélyeket hordoznak. Emiatt másfajta szemléletmódot is igényelnek DE az emberi intellektus alkalmazkodóképessége szinte határtalan ("Az intelligencia fokmérõje az alkalmazkodóképesség") Gyerekkoromtól lelkesedtem a tudományos fejlõdésért és amíg szellemiekben követni tudom, követem a változásokat
Úgy vélem a felmerült félelmek abból adódnak hogy sokan felületes tanulás/ismerethiány vagy gyengébb szellemi képesség miatt már nehezen képesek követni a változásokat ezért nekik "minden jobb" ami régen volt Az ilyenek félnek, oka egyszerû: "amit nem ismerünk, attól félünk". Ha az ember korosodva lelassul, utódait kell a változások követésére, "csak elõre édes fiam" új utak keresésére bíztatni, különben õk nálunk alacsonyabb szintre esnek vissza. Családomban volt több 90 év körüli ember aki halálig meglepõ szellemi frissességgel képes volt követni minden változást és továbbadni azt a nála fiatalabbaknak, az egyik pld. óvodáskorúakat tanított a csillagászat és PC alapelemeire, korukhoz mért szinten még az atomfizikára is a csillagászat révén éspedig SIKERREL Ha nem akarunk "visszafordulást" korosztályunk KÖTELESSÉGE hogy megtaláljuk a módját "az elcsüggedõk lelkesítésének" mert MI vagyunk az öregebbek és tapasztaltabbak. Ha nem tesszük, nem "hajtjuk elõre õket" természetesen tõlünk telhetõ példát is mutatva, akkor bizony egyszerûen SORSUKRA HAGYJUK UTÓDAINKAT aminek egyenes következménye a szellemi-morális-társadalmi hanyatlás amit az emberiség bukása/eltûnése is követhet. Utódaink még rászorulnak a "vének tanácsára".Záradékul: lentebbi hozzászólásomban a "feltéve de meg nem engedve" elven említettem a "visszafordulást" amit én se helyeslek DE egyéni szabadság joga eldönteni hogy "velünk tartanak az úton" vagy sem (kicsit olyan ez mint veszélyes harci feladatra válogatás: aki FÉL, visszaléphet). Gyerekeink/unokáink nem élték át ezeket a nagyszerû változásokat folyamatában. "Mindent készen kaptak" ezért nem tudják értékelni talán fel se fogják hogy milyen nagyszerû világba születtek annak összes baja-gondja ellenére (gondok mindig is voltak és lesznek). Mi öregek csak "útmutatást" és késztetést adhatunk. Akár elfogadják akár nem, AZ UTAT már NEKIK kell járni tovább. Ha képtelenek "tovább mászni" és visszafordulnak a túl meredek úton megkezdõdik az emberiség gyors hanyatlása ("lejtõn lefelé "gyorsabb a járás"). A "visszafordulásra" mindig akadhat ürügy, legjobban egy kazah (Bek könyve nekem is megvan) közmondással lehet jellemezni "Rossz táncost még a t*ke" is zavarja"...
Mondasz valamit. A technika fejlõdésével az elnyomás eszközei is változnak. Még mindig azt a sztereotip (tév)képzetet ápoljuk sokan (köztük én is), hogy elnyomni valakiket fõleg fegyveres erõszakkal lehet.
Holott uralomra lehet jutni a lelkek és a testek felett kifinomult, s a réginél talán még hatékonyabb módszerekkel. A modern rabszolgák abban különböznek a régiektõl, hogy rabszolga voltukat nem is veszik észre. Olyan ügyesen megmanipulálták a fejüket, hogy valóban maguk asszisztálnak az alávetésükhöz, s még örülnek is neki. A Nagy Manipulátorok pedig nemcsak ismerik, de CSINÁLJÁK is alattvalóik gondolatatait -ez az igazán óriási baj!
Nagyon mûveltnek, nagyon öntudatosnak kell lennie annak a társadalomnak, mely a siker reményében szembe helyezkedhetne az ilyen befolyással. Azt kell mondjam pedig, nincs más út, hogy visszanyerjük az egyén méltóságát, mely a nyugati civilizáció alapja: tájékozottság, szuverén véleményalkotás, állampolgári büszkeség.
Igazad van, borzasztó nagy baj, hogy jelenlegi világunkat láthatatlan, megfoghatatlan érdekcsoportok irányítják. A népszuverenitás így illúzió, már csak azért is, mert a képviseleti demokrácia sajnos párt és klikkérdekeket képvisel. Egész civilizációnk -bár halálra ítélve nincs- mélyreható reformra szorul.
Holott uralomra lehet jutni a lelkek és a testek felett kifinomult, s a réginél talán még hatékonyabb módszerekkel. A modern rabszolgák abban különböznek a régiektõl, hogy rabszolga voltukat nem is veszik észre. Olyan ügyesen megmanipulálták a fejüket, hogy valóban maguk asszisztálnak az alávetésükhöz, s még örülnek is neki. A Nagy Manipulátorok pedig nemcsak ismerik, de CSINÁLJÁK is alattvalóik gondolatatait -ez az igazán óriási baj!
Nagyon mûveltnek, nagyon öntudatosnak kell lennie annak a társadalomnak, mely a siker reményében szembe helyezkedhetne az ilyen befolyással. Azt kell mondjam pedig, nincs más út, hogy visszanyerjük az egyén méltóságát, mely a nyugati civilizáció alapja: tájékozottság, szuverén véleményalkotás, állampolgári büszkeség.
Igazad van, borzasztó nagy baj, hogy jelenlegi világunkat láthatatlan, megfoghatatlan érdekcsoportok irányítják. A népszuverenitás így illúzió, már csak azért is, mert a képviseleti demokrácia sajnos párt és klikkérdekeket képvisel. Egész civilizációnk -bár halálra ítélve nincs- mélyreható reformra szorul.
Optimista vagy. Az állampolgárok feletti totális ellenõrzés többé nem fikció, hanem a kõkemény valóság. Keményebb idõket élünk mint az ókori egyiptomiak. Ma ugyanolyan alávetett, rabszolga vagy, csak az eszközök változtak, a díszletet cserélték csak ki, a lényeg ugyanaz. Annyi különbség van azért, hogy az uralkodó kiléte ma ismeretlen. Nerm tudja senki, ki irányít valójában. Egyiptomban ezt legalább tudták. A demokratikus, emberi jogi alapelvek semmit sem érnek, mert csak a retorika részei. A zsarnokok uralkodnak, még alattvalóik gondolatait is ismerik. Erre jók a "közösségi oldalak". A totális kontrol megérkezett teljes valójában! Az ostoba emberek pedig asszisztálnak, hiszen ostobák...
Szeke IGAZAD VAN a kezelési útmutatók csupán az üzemeltetést, vele járó esetleges veszélyeit és hulladékkezelést írják le. Azt senki nem tudhatja elõre hogy az eszközt körültekintõ vagy hanyag ember fogja használni. A környezetszennyezéstõl az ön- és közveszélyokozásig terjedõ problémák a hanyag, nemtörõdöm esetleg alacsony értelmi szintû/képzettségû emberek miatt következnek be. Pld. bárki vehet hegesztõtrafót, de "nem úgy mûködik" hogy bedugom és összenyálazom a vasat (az sem biztos hogy a varrat nem lesz életveszélyesen gyenge gyakorlat nélkül vagy alkalmatlan hegesztõpálcával). Megesett hogy bár a trafó érintésvédelme jó volt de a meggondolatlanul vízvezetékre kötött földelés miatt gyanútlan szomszédját vágta agyon. Ez CSAK okos elõrelátás, meggondoltság függvénye ami manapság sajnos egyre kevesebb emberre jellemzõ de ettõl még nagyon hasznos eszköz a hegesztõtrafó szakember kezében. A JÓL képzett szakember tisztában van a veszélyekkel ezzel ha nem is minden de sok baj és kár elkerülhetõ úgy mikro- mint makrokörnyezetben.
A szociokulturális hatások CSAK A FELHASZNÁLÓN múlnak hogy környezete és embertársai iránt érzett érett felelõsségérzettel vagy "nekem ne ugasson senki" gyerekes daccal használja eszközeit. Ez elsõsorban a neveltetésen/szülõi környezeten ("az alma nem esik messze a fájától") múlik és az egyén hajlamai/képességei szerint alakul, amit ronthat vagy javíthat tágabb környezete (bandába verõdik vagy intelligens baráti körbe kerül) Az az apa aki bivalyerõs motorral lepi meg fiát, nem gondol arra hogy suhanc kölyke dübörgéssel porolással füsttel zaklathatja a környéket. Az sem elég hogy elõre meginti fiát mert "minden kiadott parancs annyit ér amennyit leellenõriznek belõle". Ha pedig gond támadna ebbõl, manapság a módosabbja "megveszi kilóra" a panaszost...
Általánosságban, az eszközök használata nyomán fellépõ, nemegyszer káros hatások fellépése és mértéke nagyon függ a felhasználó személyiségétõl. Érett, elõrelátó ember figyelembe vesz minden körülményt és lehetséges hatást. (Néhai, földbirtokos nagyapám gyakran mondogatta "gazda nélkül csinált számítást" a póruljárt illetõ mert ismerethiány miatt nem számolt a lehetséges gondokkal). Nem a techika fejlesztését kell lefékezni hanem az embereket kell(ENE) "felfejleszteni" a kor követelményeihez. Tisztelet a kivételnek, a felnõtt emberek jelentõs hányada olyan mint egy gyerek, megveszi-megkapja "ajándékát" és "játszik" vele hasonló önfeledtséggel ahogy egy zárt lakótömbben gitározik-dobol egy suhanc avagy hifijét bömbölteti. A káros/veszélyes szociokulturális hatások jelentkezése NEM az eszközön múlnak hanem elsõsorban felhasználója személyén.
A búza, régies nevén "élet" megbecsülése? Az elveszett, mióta nagy tömegeknek nem "orcája verítékével" kell megdolgozni érte a földeken. A "fogyasztó" csak bemegy a boltba és válogat a kenyerek között. Eszébe sem jut hogy mennyi ember munkája áll akár egy kiló kenyér mögött is. Sokaknak fogalmuk sincs milyen sok ember munkája van egy termékben, a bányászoktól (gazdáktól) tervezõkön (agrármérnökökön) gyártókon (földmûveseken) át a szállítókig-eladókig. Csak ez utóbbi az elõzõekhez képest jelentéktelen kettõsében is rengeteg emberi munka fekszik- szállítóeszközök, üzemanyag, forgalomszervezés; eladóhelyek építése, tároló- hûtõeszközök. (Összességében, itt felsorolhatatlan BÁRMINEK az elõállításához szükséges szellemi és fizikai munka "alfától az omegáig"). A kenyér ott van a boltban csak le kell venni a polcokról. Mit törõdnek vele hogy mennyien és mennyit fáradoztak vele, akárcsak a "földmûves-molnár-pék-bolt" alapvetõ láncolatában nemhogy mögöttes "infrastruktúrájában" tervezéstõl-kivitelezésig-szállításig illetve a mindehhez szükséges tárgyi eszközök további láncolatára melyben szintén nagyon sok ember szellemi és fizikai munkája van. A sor elején álló búzára már nem is gondolnak amit õseink még az "élet" névvel becsültek meg...
A valaha méltán híres magyar "acélos búzát" nagyobb terméshozamú "halvány utánzata" váltotta fel mivel már sokkal több embert kell ellátni táplálékkal. A gyakorlati élet igazolja hogy "minden felhalmozódó mennyiségi változás minõségi változást is produkál" Forrás: Filozófia/Sulinet Link Könnyen belátható hogy a tömegtermelés magával hozza terményeink, eszközeink minõségének "felhigulását". Ez egyaránt érvényes a búza beltartalmától tárgyainkig de még az emberekre is, mivel az elszaporodásunkat kísérõ gyakoribb génhibák miatt több "selejt-ember" lett közöttünk (a születetten csökkent értelmi képességûekre gondolok, NEM a testi hibásokra mert egy testileg elnyomorodott ember nagyon hasznos tagja lehet a társadalomnak, sarkított példája a több évtizede tolókocsiba kényszerült Stephen Hawking)
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
A szociokulturális hatások CSAK A FELHASZNÁLÓN múlnak hogy környezete és embertársai iránt érzett érett felelõsségérzettel vagy "nekem ne ugasson senki" gyerekes daccal használja eszközeit. Ez elsõsorban a neveltetésen/szülõi környezeten ("az alma nem esik messze a fájától") múlik és az egyén hajlamai/képességei szerint alakul, amit ronthat vagy javíthat tágabb környezete (bandába verõdik vagy intelligens baráti körbe kerül) Az az apa aki bivalyerõs motorral lepi meg fiát, nem gondol arra hogy suhanc kölyke dübörgéssel porolással füsttel zaklathatja a környéket. Az sem elég hogy elõre meginti fiát mert "minden kiadott parancs annyit ér amennyit leellenõriznek belõle". Ha pedig gond támadna ebbõl, manapság a módosabbja "megveszi kilóra" a panaszost...
Általánosságban, az eszközök használata nyomán fellépõ, nemegyszer káros hatások fellépése és mértéke nagyon függ a felhasználó személyiségétõl. Érett, elõrelátó ember figyelembe vesz minden körülményt és lehetséges hatást. (Néhai, földbirtokos nagyapám gyakran mondogatta "gazda nélkül csinált számítást" a póruljárt illetõ mert ismerethiány miatt nem számolt a lehetséges gondokkal). Nem a techika fejlesztését kell lefékezni hanem az embereket kell(ENE) "felfejleszteni" a kor követelményeihez. Tisztelet a kivételnek, a felnõtt emberek jelentõs hányada olyan mint egy gyerek, megveszi-megkapja "ajándékát" és "játszik" vele hasonló önfeledtséggel ahogy egy zárt lakótömbben gitározik-dobol egy suhanc avagy hifijét bömbölteti. A káros/veszélyes szociokulturális hatások jelentkezése NEM az eszközön múlnak hanem elsõsorban felhasználója személyén.
A búza, régies nevén "élet" megbecsülése? Az elveszett, mióta nagy tömegeknek nem "orcája verítékével" kell megdolgozni érte a földeken. A "fogyasztó" csak bemegy a boltba és válogat a kenyerek között. Eszébe sem jut hogy mennyi ember munkája áll akár egy kiló kenyér mögött is. Sokaknak fogalmuk sincs milyen sok ember munkája van egy termékben, a bányászoktól (gazdáktól) tervezõkön (agrármérnökökön) gyártókon (földmûveseken) át a szállítókig-eladókig. Csak ez utóbbi az elõzõekhez képest jelentéktelen kettõsében is rengeteg emberi munka fekszik- szállítóeszközök, üzemanyag, forgalomszervezés; eladóhelyek építése, tároló- hûtõeszközök. (Összességében, itt felsorolhatatlan BÁRMINEK az elõállításához szükséges szellemi és fizikai munka "alfától az omegáig"). A kenyér ott van a boltban csak le kell venni a polcokról. Mit törõdnek vele hogy mennyien és mennyit fáradoztak vele, akárcsak a "földmûves-molnár-pék-bolt" alapvetõ láncolatában nemhogy mögöttes "infrastruktúrájában" tervezéstõl-kivitelezésig-szállításig illetve a mindehhez szükséges tárgyi eszközök további láncolatára melyben szintén nagyon sok ember szellemi és fizikai munkája van. A sor elején álló búzára már nem is gondolnak amit õseink még az "élet" névvel becsültek meg...
A valaha méltán híres magyar "acélos búzát" nagyobb terméshozamú "halvány utánzata" váltotta fel mivel már sokkal több embert kell ellátni táplálékkal. A gyakorlati élet igazolja hogy "minden felhalmozódó mennyiségi változás minõségi változást is produkál" Forrás: Filozófia/Sulinet Link Könnyen belátható hogy a tömegtermelés magával hozza terményeink, eszközeink minõségének "felhigulását". Ez egyaránt érvényes a búza beltartalmától tárgyainkig de még az emberekre is, mivel az elszaporodásunkat kísérõ gyakoribb génhibák miatt több "selejt-ember" lett közöttünk (a születetten csökkent értelmi képességûekre gondolok, NEM a testi hibásokra mert egy testileg elnyomorodott ember nagyon hasznos tagja lehet a társadalomnak, sarkított példája a több évtizede tolókocsiba kényszerült Stephen Hawking)
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Igen: a Király valószínûleg attól retteg a legjobban, hogy az alattvalók nem félnek tõle, kiröhögik. Popper Péter, a nemrégiben elhunyt kiváló pszichológus írta, hogy a félelem olyan, mint a dühös kutya: fogát csattogtatva lohol a sarkunkban, s minél rémültebben futunk elõle, annál inkább vérszemet kap. Egyetlen menekvésünk van ilyenkor: meg kell állnunk, és szembenéznünk vele. Az is lehet, akkor elnevetjük magunkat, mert kiderül, hogy a véreb tulajdonképp egérke...
A félelemnek nagy a szeme, ahogy mondani szokták. Azaz, megfosztja az embert az objektív mérlegelés képességétõl, és az eredményes szembeszálláshoz szükséges higgadtságtól. Szûkölõ félelmében az ember marhaságokat csinál, ellensége könnyen legyõzi.
Alekszandr Bek azt mondatja a Volokolamszki országút címû katonai regényének fõhõsével: a villámháború lényege -támadás az emberi lélek ellen. Vagyis, rémületben kell tartani az embert, és az elveszti az ok és célszerû ellenállás képességét. Nemcsak a villámháború kiötlõi tudták ezt, hanem minden idõk mindenféle zsarnokai is. Hogy ijesztõbbnek kell mutatniuk magukat, mint amilyenek a valóságban -mumusnak kell lenniük. Végsõ soron éppen ez a terroruralom lényege: permanens megfélemlítés, hogy az emberek elveszítsék a sikeres ellenszegülésnek lelki alapfeltételeit. Ha létezik az emberi személyiségnek porig alázása, ez az.
Ha tisztában vagyunk ezzel, és felhagyunk a majréval (sõt, körberöhögjük a mumust) megtörik a varázs. Az emberi pszichében a szörnyûségest csupán papírvékony fal választja el a röhejestõl. És a fal könnyen át is szakadhat. Nem hiába ijedt meg az a király...
A félelemnek nagy a szeme, ahogy mondani szokták. Azaz, megfosztja az embert az objektív mérlegelés képességétõl, és az eredményes szembeszálláshoz szükséges higgadtságtól. Szûkölõ félelmében az ember marhaságokat csinál, ellensége könnyen legyõzi.
Alekszandr Bek azt mondatja a Volokolamszki országút címû katonai regényének fõhõsével: a villámháború lényege -támadás az emberi lélek ellen. Vagyis, rémületben kell tartani az embert, és az elveszti az ok és célszerû ellenállás képességét. Nemcsak a villámháború kiötlõi tudták ezt, hanem minden idõk mindenféle zsarnokai is. Hogy ijesztõbbnek kell mutatniuk magukat, mint amilyenek a valóságban -mumusnak kell lenniük. Végsõ soron éppen ez a terroruralom lényege: permanens megfélemlítés, hogy az emberek elveszítsék a sikeres ellenszegülésnek lelki alapfeltételeit. Ha létezik az emberi személyiségnek porig alázása, ez az.
Ha tisztában vagyunk ezzel, és felhagyunk a majréval (sõt, körberöhögjük a mumust) megtörik a varázs. Az emberi pszichében a szörnyûségest csupán papírvékony fal választja el a röhejestõl. És a fal könnyen át is szakadhat. Nem hiába ijedt meg az a király...
Sok mindenben hasonló módon látjuk a helyzetet. Elõször is, nem kell évszázadokat, évezredeket visszamenni az idõben, hogy lássuk: internet és mobiltelefon nélkül is lehet élni. Hisz a 70-es években, az én tizenéves koromban ezeknek még hírük se volt, mégis éltünk -nem is rosszul.
Az is igaz, hogy "denaturált" életformánk mellett nem eléggé becsüljük, mert nem is ismerjük életünk "paraszti" alapjait, gyökereit. Azt, hogy a kaját nem lehet letölteni a net-rõl, hogy azért még a modern technika mellett is valakik "outdoor" verejtékeznek. Mivel nagyon sok minden állandó jelleggel rendelkezésre áll, nem érzékeljük az alapanyagok értékét, a fogyasztói társadalom elhagyta a takarékosság erényét. Manapság az igényesség számít jó tulajdonságnak, az igénytelenség a rossznak. Holott az emberiség fennmaradásának szemszögébõl nézve ez éppen fordítva van.
Viszont Akelának is sokban igaza van. Késsel kenyeret is vághatunk, meg embert is ölhetünk! Szakadék-hasonlata pedig egyenesen kitûnõ. A történelmen végigtekintve -sajnos- azt látjuk, hogy a katasztrófák, az erõszak, a háború, a vérontás végigkísérte egész eddigi történetünket. S mi mégis tovább egyensúlyoztunk a szakadék szélén, és elõre haladtunk. Abban nem értek egyet Akelával, hogy ezen az úton visszafelé is mehetünk. Visszaút, legalábbis hosszabb távon, nincs! Az idõ kerekét nem lehet visszaforgatni. Amit egyszer feltalált az emberiség, azt a továbbiakban alkalmazni is fogja -a szellemet nem lehet a palackba visszagyömöszölni. Az fel se merülhet, hogy az internetet esetleges káros szociokulturális és egyéb hatásai miatt beszüntessük. Ez nem lehetséges. Az új találmánnyal együtt kell élnie, status quo-t kell találnia az emberiségnek.
Viszont míg ez meg nem történik, csakugyan roppant veszélynek vagyunk kitéve. Az elektronika ma már lehetõvé teszi az állampolgárok feletti totális ellenõrzés gyakorlását. A "big bácsi" életünk miden másodpercét figyelemmel kísérhetné, ha akarná. Az un. "személyes adatok" védelmének roppant fontosságát láthatóan elég kevesen fogják fel. S azt is, hogy ha valamit közzé teszünk a net-en, vagy mobilhálózaton, az többé a legkevésbé sem titok. Kis túlzással olyan, mintha az utca közepén kiabálnánk azt ki. A pin kódok és nick-nevek tökéletesen hamis biztonságérzetbe ringatják a felhasználót. Holott a "big bácsi" már most is figyel, ha egyelõre csak fû alatt. Bizonyos demokratikus és emberjogi alapelvek egyelõre visszatartják az államokat attól, hogy a polgáraik fölötti teljes ellenõrzés megvalósítására használják fel a mikroprocesszorokat. De nemcsak demokratikus, humánus államszervezetek létezhetnek.
Rossz rágondolni, hogy kíméletlen, erõszakos, paranoid uralmak (volt elég ilyenekbõl a múlt században) mire tudnák felhasználni a mikroelektronikát, computereket, mûholdakat. Ezek bizony az informatika "atombombáját" jelentik, úgy is kéne bánni velük.
Mindebbõl kifolyólag soha nem volt olyan nagy jelentõsége szabadságaink, szuverenitásunk komolyan vételének és védelmének, mint éppen napjainkban. A potenciális zsarnokoknak döbbenetesen hatékony eszköz került a kezébe alattvalóik végleges leigázására. Ébernek kell tehát lennünk, sokkal inkább, mint eddig bármikor. Sajnos, úgy látom, az emberek többsége nem érzékeli a veszélyt. Adja Isten, hogy ne a saját bõrünkön kelljen megtapasztalnunk valamiféle tudományos-fantasztikus rémálom megvalósulását!
Az is igaz, hogy "denaturált" életformánk mellett nem eléggé becsüljük, mert nem is ismerjük életünk "paraszti" alapjait, gyökereit. Azt, hogy a kaját nem lehet letölteni a net-rõl, hogy azért még a modern technika mellett is valakik "outdoor" verejtékeznek. Mivel nagyon sok minden állandó jelleggel rendelkezésre áll, nem érzékeljük az alapanyagok értékét, a fogyasztói társadalom elhagyta a takarékosság erényét. Manapság az igényesség számít jó tulajdonságnak, az igénytelenség a rossznak. Holott az emberiség fennmaradásának szemszögébõl nézve ez éppen fordítva van.
Viszont Akelának is sokban igaza van. Késsel kenyeret is vághatunk, meg embert is ölhetünk! Szakadék-hasonlata pedig egyenesen kitûnõ. A történelmen végigtekintve -sajnos- azt látjuk, hogy a katasztrófák, az erõszak, a háború, a vérontás végigkísérte egész eddigi történetünket. S mi mégis tovább egyensúlyoztunk a szakadék szélén, és elõre haladtunk. Abban nem értek egyet Akelával, hogy ezen az úton visszafelé is mehetünk. Visszaút, legalábbis hosszabb távon, nincs! Az idõ kerekét nem lehet visszaforgatni. Amit egyszer feltalált az emberiség, azt a továbbiakban alkalmazni is fogja -a szellemet nem lehet a palackba visszagyömöszölni. Az fel se merülhet, hogy az internetet esetleges káros szociokulturális és egyéb hatásai miatt beszüntessük. Ez nem lehetséges. Az új találmánnyal együtt kell élnie, status quo-t kell találnia az emberiségnek.
Viszont míg ez meg nem történik, csakugyan roppant veszélynek vagyunk kitéve. Az elektronika ma már lehetõvé teszi az állampolgárok feletti totális ellenõrzés gyakorlását. A "big bácsi" életünk miden másodpercét figyelemmel kísérhetné, ha akarná. Az un. "személyes adatok" védelmének roppant fontosságát láthatóan elég kevesen fogják fel. S azt is, hogy ha valamit közzé teszünk a net-en, vagy mobilhálózaton, az többé a legkevésbé sem titok. Kis túlzással olyan, mintha az utca közepén kiabálnánk azt ki. A pin kódok és nick-nevek tökéletesen hamis biztonságérzetbe ringatják a felhasználót. Holott a "big bácsi" már most is figyel, ha egyelõre csak fû alatt. Bizonyos demokratikus és emberjogi alapelvek egyelõre visszatartják az államokat attól, hogy a polgáraik fölötti teljes ellenõrzés megvalósítására használják fel a mikroprocesszorokat. De nemcsak demokratikus, humánus államszervezetek létezhetnek.
Rossz rágondolni, hogy kíméletlen, erõszakos, paranoid uralmak (volt elég ilyenekbõl a múlt században) mire tudnák felhasználni a mikroelektronikát, computereket, mûholdakat. Ezek bizony az informatika "atombombáját" jelentik, úgy is kéne bánni velük.
Mindebbõl kifolyólag soha nem volt olyan nagy jelentõsége szabadságaink, szuverenitásunk komolyan vételének és védelmének, mint éppen napjainkban. A potenciális zsarnokoknak döbbenetesen hatékony eszköz került a kezébe alattvalóik végleges leigázására. Ébernek kell tehát lennünk, sokkal inkább, mint eddig bármikor. Sajnos, úgy látom, az emberek többsége nem érzékeli a veszélyt. Adja Isten, hogy ne a saját bõrünkön kelljen megtapasztalnunk valamiféle tudományos-fantasztikus rémálom megvalósulását!
A manuálok nem írják le, hogy egy termék hogyan alakítja át a szociokulturális mikro és makrokörnyezetet, vagy éppen a felhasználó személyiségét, vagy magát a kommunikációt. Én ezekre a hatásokra gondolok. A mezõgazdaság gépesítése persze sok verítéktõl kíméli meg az embert. De hová lett a búza megbecsülése? Hová lett a beltartalma?
Szeke nem ábrándítottál ki Nem a példaként felhozott internetrõl szólt hozzászólásom hanem a rendelkezésünkre álló, életünket megkönnyítõ fejlett eszközök használatáról. Kommented csak megerõsíti azt hogy bármely eszközt -így az internetet is- lehet jó és "rossz" célra használni. Az internet eredete az 1960-as évekig nyúlik és a katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdõdött. Akkoriban merült föl az USA-ban a gondolat egy kevéssé sebezhetõ számítógép-hálózatról melynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei mûködõképesek maradnak. Ezért Eisenhower elnök elrendelte a DARPA felállítását, amely a kutatásokat finanszírozta. 1969-ben indult az ARPANET amit késõbb egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói használtak elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre. Viszont ezzel paralel megindult a "civil" fejlesztés IS mint pld. a francia Minitel melyen már tíz évvel az internet széles körû elterjedése elõtt milliók bankoltak, vonatjegyet foglaltak vagy csevegtek másokkal a ma ismert Internet elõtt, közben létrejött a számítógépre kötött hálózat is a BBS amelyen híreket olvastak, kommunikáltak másokkal, vagy programokat töltöttek le mely késõbb a FidoNet hálózattá nõtte ki magát. Tehát katonai és civil fejlesztés párhuzamosan haladt addig míg az eredetileg katonai alkalmazású a szigorúan ellenõrzött ARPANET-rõl MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst. Megszületett a mai Internet mert felismerték hogy a hálózat döntõ fontosságú a tudományos kutatásban (eredmények, naprakész adatcsere). 1985~86 között építették ki az NSF6 központját, az így kialakult hálózatot összekapcsolták az ARPANET-vel. Az eredetileg katonai és kapcsolódó fejlesztések tudományos adatcseréjének céljaira tervezett hálózat általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált. Az addig csak kutatási intézményekben elérhetõ hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott és hamarosan a "civilek" is. Katonai eredetû lévén egyúttal jó lehetõséget teremt a "totális ellenõrzéshez" is.
Tipikus példája Einstein idézetednek "tökéletes eszköz kétes célokra"
Ismétlem, NEM elsõsorban az internet körül jártak gondolataim, csak egy példa volt a sok közül. Elektronikai eszközeink szükséges vagy felesleges volta felett filóztam el általánosságban, sommás megállapításod nyomán. Bizonyára Neked is van hi-tech számítógéped laptopod (így oszthatod meg gondolataid a fórummal) mobilod, meteorológiai mûszered, kvarcvezérlésû karórád, vélhetõen digitális~LCD tévét nézel, hi-tech hifin hallgatod kedvenc zenéid, van programozható mosógéped mikród, nem sorolom - mindegyik hasznos kütyü.
IGAZAD VAN mindezek "Évtízezredek, százezredek óta meglévõ igényeket, ösztönöket elégítenek ki". Mik is ezek az igények? Olimpiai hasonlattal: "gyorsabban-magasabbra-erõsebben".
"Évtízezredek óta meglévõ igény" pld. hogy ne kõbaltával vágjunk fát hanem láncfûrésszel, ne két fa dörzsölésével, két kõ összeütögetésével hanem piezo-gyújtóval gyújtsunk tüzet vasárnapi ebédünk alá. Nem sorolom mert a technikai vívmányok sora melyek az emberi munkát könnyítik, hatásfokát növelik, szinte végtelen. Az elaggott japán nyugdíjas felveheti a "robot-skeletont" mely megkönnyíti mozgását, ház körüli munkáját- az hogy ennek katonai alkalmazása is van, kissé "kétes cél".
Az Amish hasonlat nekem is eszembe jutott lentebb de akkor is túl hosszan írtam már ehhez.
IGAZAD VAN, õk megvannak áram és korszerû eszközök nélkül de csak vegetálnak az "ora et labora" jegyében és elszigetelõdnek környezetüktõl (ahová azért õk is "bejárnak" alapvetõ eszközökért). De õk se kõbaltát faekét használnak hanem a XVII. század "hi-tech" eszközeit és nem kõvel-dárdával vadásznak hanem állatot nevelnek.
IGAZAD VAN, a boldogságkereséshez, belsõ béke és nyugalom megszerzéséhez nem kellenek ilyen eszközök mert ehhez ott a TERMÉSZET vagy akár egy csendes zug.
IGAZAD VAN, a technika magas szintet ért el és valóban óvatosan kell kezelni de csak annyira veszélyezteti az emberiség jövõjét amennyire egy láncfûrész aminek viszont óvatos használat mellett nagyobb a haszna mint az elpattanó lánc veszélye. Csak azért mert kisfiad (ha van, Isten éltesse boldogságban szerencsében) a konnektorba nyúlhat még nem mondod le a villanyt, valahogy megelõzöd. A technika veszélyességét az emberekre csak az Einstein által megfogalmazott "kétes célok" okozzák mint pld. a nukleáris eszközök/fegyverek fejlesztése.
Felveted, "10 000 évek teltek el a hájtech nélkül. Túléltük."
IGAZAD VAN túléltük, de gyógyszerek, orvosi kezelés nélkül tömegesen pusztultak a betegek, öregek, gyerekek, dúltak a járványok. Akkoriban fiatalon elhaltak még az egészséges emberek is a segédeszközök nélkül puszta kézzel végzett megerõltetõ fizikai munka miatt. Igaz van "pozitív hozadéka" becslések szerint akkoriban az egész Földön 20 millió ember élt szemben a mai hétmilliárddal. Oké, mégis "álljunk meg Béláim"... Te hajlandó lennél faekével feltörni a földet, kézzel letépkedni a búzakalászok fejét, kézimalommal õrölni, tüzes kövön lepényt sütni hogy kenyérféléd legyen? Nem jobb a hektárok tucatjait egy nap alatt felszántó traktor, a malom és asztali kenyérsütõ hogy ne vályogkemencében süsd házikenyered?
Több hasonló véleményt hallottam már- mindegyik valahol a XVII. sz. elõtti idõkben képzeli el a harmonikus életet. Nem a hi-tech és tudományos fejlõdés a bûnös hanem "kétes célokra" felhasználása. "Szükséges rossz" mint pld. a tûz. A tûz elûzi a hideget, megfõzi ebéded, segít munkád megkönnyítõ technikai eszközeid formálásában (és nem kötelezõ "ekevas helyett kardot" kovácsolni). Hasznos segítség de ha nem vigyázol felperzseli otthonod. Haladni kell az idõvel, a költõvel szólva "az Idõ szekere elhalad, ha felszállsz elvisz; ha nem, lemaradsz". Az emberiséget veszélyeztetõ "kétes célok vadhajtásait" le kell nyesegetni és mindenki számára hasznos célokért dolgozni. Fennmaradásunk útja lényegében szakadék szélén vezetõ meredek út, melyen csak elõre vagy visszafelé mehetsz. Néhányan a szakadékba is zuhannak de emiatt megállni nem lehet. Megértelek, idilli gondolat egy kis faluban élni technikai problémák nélkül jó levegõn, egészséges testmozgással (egyszerû eszközökkel megoldhatatlan orvosi, állattartási, növénytermesztési problémáid akkor is lesznek).
De... az emberi természetet ismerve, békés életedre bármikor rátörhet a szomszéd település irigy és mohó rablócsapata, akik szivesebben rabolnak minthogy hozzád hasonló fáradtságos munkával termeljék meg javaikat (alapvetõen rablásból éltek az értékeidbõl kifosztó, gyermekeid-családtagjaid rabszolgaságba hurcoló nomád népek, sokan és sokfélék voltak). Elõlük nem tudsz elbújni, behódolsz vagy önvédelembõl Te is fegyverkezni kezdesz - akarod nem akarod a "vas és vér" a harc korszaka (vele a technikai fejlõdés is) újrakezdõdik. Nem a technika fejlõdését kell lefékezni hanem a sok esetben ma is állatias emberek természetét és "moralitását" kell(ENE) megváltoztani. Én úgy látom, nem a fejlett technikai eszközök veszélyesek ránk hanem "kétes célokra" alkalmazásuk. Ez utóbbit kell felszámolni, nem a fejlõdést leállítani vagy netán még vissza is fordítani a kõkor felé.
IGAZAD VAN hogy sokan nem fontolják meg egy eszköz veszélyeit és lehetséges környezeti hatásait. Ezért van mindenhez több nyelvû "Manual" mellékelve mely a veszélyeket is felsorolja. Vásárlás elõtt tessék átolvasni vagy tájékozódni hiteles forrásból avagy attól aki már használta az eszközt. A másik gond hogy sokan akarnak "olcsón jót venni" vállalva az olcsó áru silányságából eredõ veszélyeket aminek legenyhébb formája a piacokon vett gagyi dolgok egy nap használat utáni bedöglése, mehet a szemétbe. Erre van egy angol közmondás: "Nem vagyunk olyan gazdagok hogy olcsót vegyünk. Egyszer vegyél de jót."
Magyar népi bölcsesség ugyanerrõl: "Olcsó húsnak híg a leve"...
A magas ár többnyire tükrözi egy áru megbízhatóságát (természetesen szerencse kérdése is).
Még annyit, a FAÉK nem romlik el, benedvesítve sziklát is lehet repeszteni vele. A csákány se romlik el de fárasztó. Helyette a motoros kézi kõtörõ megfelel, de az már elromolhat (ráadásul károsítja az ízületeket). Ilyen esetekben érdemes megfontolni milyen munkához milyen technikát alkalmazzunk figyelembe véve hogy esetleg "több kárt okoz mint hasznot"
Elnézést kérek Tõletek, filozofálásom megint hosszú lett, ezért "jódarabig eldugulok"
Nem a példaként felhozott internetrõl szólt hozzászólásom hanem a rendelkezésünkre álló, életünket megkönnyítõ fejlett eszközök használatáról. Kommented csak megerõsíti azt hogy bármely eszközt -így az internetet is- lehet jó és "rossz" célra használni. Az internet eredete az 1960-as évekig nyúlik és a katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdõdött. Akkoriban merült föl az USA-ban a gondolat egy kevéssé sebezhetõ számítógép-hálózatról melynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei mûködõképesek maradnak. Ezért Eisenhower elnök elrendelte a DARPA felállítását, amely a kutatásokat finanszírozta. 1969-ben indult az ARPANET amit késõbb egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói használtak elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre. Viszont ezzel paralel megindult a "civil" fejlesztés IS mint pld. a francia Minitel melyen már tíz évvel az internet széles körû elterjedése elõtt milliók bankoltak, vonatjegyet foglaltak vagy csevegtek másokkal a ma ismert Internet elõtt, közben létrejött a számítógépre kötött hálózat is a BBS amelyen híreket olvastak, kommunikáltak másokkal, vagy programokat töltöttek le mely késõbb a FidoNet hálózattá nõtte ki magát. Tehát katonai és civil fejlesztés párhuzamosan haladt addig míg az eredetileg katonai alkalmazású a szigorúan ellenõrzött ARPANET-rõl MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst. Megszületett a mai Internet mert felismerték hogy a hálózat döntõ fontosságú a tudományos kutatásban (eredmények, naprakész adatcsere). 1985~86 között építették ki az NSF6 központját, az így kialakult hálózatot összekapcsolták az ARPANET-vel. Az eredetileg katonai és kapcsolódó fejlesztések tudományos adatcseréjének céljaira tervezett hálózat általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált. Az addig csak kutatási intézményekben elérhetõ hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott és hamarosan a "civilek" is. Katonai eredetû lévén egyúttal jó lehetõséget teremt a "totális ellenõrzéshez" is. Tipikus példája Einstein idézetednek "tökéletes eszköz kétes célokra"
Ismétlem, NEM elsõsorban az internet körül jártak gondolataim, csak egy példa volt a sok közül. Elektronikai eszközeink szükséges vagy felesleges volta felett filóztam el általánosságban, sommás megállapításod nyomán. Bizonyára Neked is van hi-tech számítógéped laptopod (így oszthatod meg gondolataid a fórummal) mobilod, meteorológiai mûszered, kvarcvezérlésû karórád, vélhetõen digitális~LCD tévét nézel, hi-tech hifin hallgatod kedvenc zenéid, van programozható mosógéped mikród, nem sorolom - mindegyik hasznos kütyü.
IGAZAD VAN mindezek "Évtízezredek, százezredek óta meglévõ igényeket, ösztönöket elégítenek ki". Mik is ezek az igények? Olimpiai hasonlattal: "gyorsabban-magasabbra-erõsebben".
"Évtízezredek óta meglévõ igény" pld. hogy ne kõbaltával vágjunk fát hanem láncfûrésszel, ne két fa dörzsölésével, két kõ összeütögetésével hanem piezo-gyújtóval gyújtsunk tüzet vasárnapi ebédünk alá. Nem sorolom mert a technikai vívmányok sora melyek az emberi munkát könnyítik, hatásfokát növelik, szinte végtelen. Az elaggott japán nyugdíjas felveheti a "robot-skeletont" mely megkönnyíti mozgását, ház körüli munkáját- az hogy ennek katonai alkalmazása is van, kissé "kétes cél".
Az Amish hasonlat nekem is eszembe jutott lentebb de akkor is túl hosszan írtam már ehhez.
IGAZAD VAN, õk megvannak áram és korszerû eszközök nélkül de csak vegetálnak az "ora et labora" jegyében és elszigetelõdnek környezetüktõl (ahová azért õk is "bejárnak" alapvetõ eszközökért). De õk se kõbaltát faekét használnak hanem a XVII. század "hi-tech" eszközeit és nem kõvel-dárdával vadásznak hanem állatot nevelnek.
IGAZAD VAN, a boldogságkereséshez, belsõ béke és nyugalom megszerzéséhez nem kellenek ilyen eszközök mert ehhez ott a TERMÉSZET vagy akár egy csendes zug.
IGAZAD VAN, a technika magas szintet ért el és valóban óvatosan kell kezelni de csak annyira veszélyezteti az emberiség jövõjét amennyire egy láncfûrész aminek viszont óvatos használat mellett nagyobb a haszna mint az elpattanó lánc veszélye. Csak azért mert kisfiad (ha van, Isten éltesse boldogságban szerencsében) a konnektorba nyúlhat még nem mondod le a villanyt, valahogy megelõzöd. A technika veszélyességét az emberekre csak az Einstein által megfogalmazott "kétes célok" okozzák mint pld. a nukleáris eszközök/fegyverek fejlesztése.
Felveted, "10 000 évek teltek el a hájtech nélkül. Túléltük."
IGAZAD VAN túléltük, de gyógyszerek, orvosi kezelés nélkül tömegesen pusztultak a betegek, öregek, gyerekek, dúltak a járványok. Akkoriban fiatalon elhaltak még az egészséges emberek is a segédeszközök nélkül puszta kézzel végzett megerõltetõ fizikai munka miatt. Igaz van "pozitív hozadéka" becslések szerint akkoriban az egész Földön 20 millió ember élt szemben a mai hétmilliárddal. Oké, mégis "álljunk meg Béláim"... Te hajlandó lennél faekével feltörni a földet, kézzel letépkedni a búzakalászok fejét, kézimalommal õrölni, tüzes kövön lepényt sütni hogy kenyérféléd legyen? Nem jobb a hektárok tucatjait egy nap alatt felszántó traktor, a malom és asztali kenyérsütõ hogy ne vályogkemencében süsd házikenyered?
Több hasonló véleményt hallottam már- mindegyik valahol a XVII. sz. elõtti idõkben képzeli el a harmonikus életet. Nem a hi-tech és tudományos fejlõdés a bûnös hanem "kétes célokra" felhasználása. "Szükséges rossz" mint pld. a tûz. A tûz elûzi a hideget, megfõzi ebéded, segít munkád megkönnyítõ technikai eszközeid formálásában (és nem kötelezõ "ekevas helyett kardot" kovácsolni). Hasznos segítség de ha nem vigyázol felperzseli otthonod. Haladni kell az idõvel, a költõvel szólva "az Idõ szekere elhalad, ha felszállsz elvisz; ha nem, lemaradsz". Az emberiséget veszélyeztetõ "kétes célok vadhajtásait" le kell nyesegetni és mindenki számára hasznos célokért dolgozni. Fennmaradásunk útja lényegében szakadék szélén vezetõ meredek út, melyen csak elõre vagy visszafelé mehetsz. Néhányan a szakadékba is zuhannak de emiatt megállni nem lehet. Megértelek, idilli gondolat egy kis faluban élni technikai problémák nélkül jó levegõn, egészséges testmozgással (egyszerû eszközökkel megoldhatatlan orvosi, állattartási, növénytermesztési problémáid akkor is lesznek).
De... az emberi természetet ismerve, békés életedre bármikor rátörhet a szomszéd település irigy és mohó rablócsapata, akik szivesebben rabolnak minthogy hozzád hasonló fáradtságos munkával termeljék meg javaikat (alapvetõen rablásból éltek az értékeidbõl kifosztó, gyermekeid-családtagjaid rabszolgaságba hurcoló nomád népek, sokan és sokfélék voltak). Elõlük nem tudsz elbújni, behódolsz vagy önvédelembõl Te is fegyverkezni kezdesz - akarod nem akarod a "vas és vér" a harc korszaka (vele a technikai fejlõdés is) újrakezdõdik. Nem a technika fejlõdését kell lefékezni hanem a sok esetben ma is állatias emberek természetét és "moralitását" kell(ENE) megváltoztani. Én úgy látom, nem a fejlett technikai eszközök veszélyesek ránk hanem "kétes célokra" alkalmazásuk. Ez utóbbit kell felszámolni, nem a fejlõdést leállítani vagy netán még vissza is fordítani a kõkor felé.
IGAZAD VAN hogy sokan nem fontolják meg egy eszköz veszélyeit és lehetséges környezeti hatásait. Ezért van mindenhez több nyelvû "Manual" mellékelve mely a veszélyeket is felsorolja. Vásárlás elõtt tessék átolvasni vagy tájékozódni hiteles forrásból avagy attól aki már használta az eszközt. A másik gond hogy sokan akarnak "olcsón jót venni" vállalva az olcsó áru silányságából eredõ veszélyeket aminek legenyhébb formája a piacokon vett gagyi dolgok egy nap használat utáni bedöglése, mehet a szemétbe. Erre van egy angol közmondás: "Nem vagyunk olyan gazdagok hogy olcsót vegyünk. Egyszer vegyél de jót."
Magyar népi bölcsesség ugyanerrõl: "Olcsó húsnak híg a leve"...
A magas ár többnyire tükrözi egy áru megbízhatóságát (természetesen szerencse kérdése is).
Még annyit, a FAÉK nem romlik el, benedvesítve sziklát is lehet repeszteni vele. A csákány se romlik el de fárasztó. Helyette a motoros kézi kõtörõ megfelel, de az már elromolhat (ráadásul károsítja az ízületeket). Ilyen esetekben érdemes megfontolni milyen munkához milyen technikát alkalmazzunk figyelembe véve hogy esetleg "több kárt okoz mint hasznot"
Elnézést kérek Tõletek, filozofálásom megint hosszú lett, ezért "jódarabig eldugulok"
Ki kell, hogy ábrándítsalak. Az internet alapvetõen katonai fejlesztés volt és mint ilyen aligha nevezhetõ "nemesnek". Elterjedésének elsõdleges oka pedig nem ismeretterjesztés, hanem egy totális ellenõrzésû rendszer kiépítésének lehetõsége volt - ami mára valósággá vált. A hájtech feleslegessége alatt azt értem, hogy alapvetõen nem nyújtanak újat: Évtízezredek, százezredek óta meglévõ igényeket, ösztönöket elégítenek ki, csak sokkal furmányosabban, körmönfontabban, nagyobb meghibásodási rátával. Az emberi természet igényeinek kielégítéséhez, beleértve a boldogságkeresést is, nincs szükség a hájtech-re. 10 000 évek teltek el a hájtech nélkül. Túléltük. Mára a technika olyan fejlettségi szintet ért el, ami már veszélyezteti az egész emberiség jövõjét. Frankenstein nem regényfigura...
Aláírom, hogy minden eszköz aszerint lesz hasznos, vagy káros, aki használja. De mutass nekem ma bárkit is, aki mielõtt megvesz egy új eszközt - legyen az bármilyen alkalmazás, berendezés - mérlegeli az újítás lehetséges hatásait a használóra, a közösségre, a jövõre. Talán az amerikai Amish-ok...
Aláírom, hogy minden eszköz aszerint lesz hasznos, vagy káros, aki használja. De mutass nekem ma bárkit is, aki mielõtt megvesz egy új eszközt - legyen az bármilyen alkalmazás, berendezés - mérlegeli az újítás lehetséges hatásait a használóra, a közösségre, a jövõre. Talán az amerikai Amish-ok...
Szeke kissé sarkosan fogalmaztál, sztem középúton van az igazság. Én a relés, majd tranzisztoros logikai kapcsolások óta látom mivé fejlõdteka kütyük, nem véletlen tartom fantasztikusnak õket. Megszületett az IGEN~NEM~ÉS~VAGY logikai kapcsolásokból egy nagyon hasznos szerkezet mely tetszés szerint programozható bármely feladatra. Sokan elfelejtik hogy a szuperminiatürizálás korában sincs másként mint 0~1 van jel~nincs jel állapotváltozások megfelelõen szervezett áramlása. Hogy aztán ez sok évet igénylõ számítást végez másodpercek alatt, vagy kedvenc Metnetünket jeleníti meg elõttünk, kommunikálhatunk, kéretlen reklámokat nézhetünk avagy kétes célú "politikai agymosást" olvasunk, esetleg ("feltéve de meg nem engedve" math terminussal) pornót nézünk, az már feladatszervezés programozás és fõként FELHASZNÁLÓ kérdése. A szuperkütyük egy részét személy szerint hasznosnak tartom. Ha csak az androidos mobilkütyümre gondolok - alapfeladatán túl egyaránt lehet videotelefon, érzékeny szeizmográf, sebességmérõ, térképes GPS eszköz 5 m pontossággal, iránytû, akusztikus zajszintmérõ, mágneses térerõmérõ, fotomasina (ezzel kapcsolatban távoli tárgyak távolságmérõje is) idõjárásautomata (baro- és thermográf) nem sorolom a szinte végtelen lehetõségeket mire képes hardvere. Ez "maga a csoda" és sztem nem haszontalan. Haszontalanná akkor válik bármi ha kétes célokra használják eredeti rendeltetése helyett. Nem tartom haszontalannak a 6 Ghz-en pörgõ "nagygépem" mellyel prímszám- káosz- és fraktál (amatõr) "kutatásokat" végzek, 6000 pixeles felbontásban nézek a 22"-os képernyõn nagyléptékû diagramokat. Egy ilyen szupergép akkor lesz haszontalan ha valaki pld. nagy erõforrást igénylõ játékokkal éjjel-nappal háborúsdit játszik, öldököl a világhálón (aki ordítozva-joypadot csapkodva vérfürdõt rendez a virtuális térben, sose látott haldoklót vagy halott katonát/embert, lõporfüstöt se szagolt). A gépi sakkot "díjazom", kõkemény ellenfél. A "Battlefield", a birodalomépítõ stratégiai és logikai játékok hagyján de a GTA (Grand Theft Auto "játék") ahol gépkocsikat zúznak tönkre, járókelõre rendõrre egyformán lövöldözhetnek, bárkit kirángathatnak kocsijából mert kell a kocsi, vagy elgázolhatnak hogy csak véres folt marad belõle - IGAZI SZENNY és veszélyes a gyerekekre mert agymosás szintjén "beég" lelkébe. Sztem nem véletlen hogy a valós életben egyre gyakrabban tizenéves kölykök puffantják le azt aki nem tetszik ha fegyverhez jutnak. Ezért a számítógép ilyen célra használása valóban kétes. Ez kissé olyan mint a kenyérvágó kés, kenyeret szelhetnek és embert ölhetnek vele. A hitech csak akkor kényelmesít el HA HAGYOD - megfelelõen alkalmazva hasznos segítõtárs. Legjobb példája az internet. Véges emberi memóriád hihetelenül kitágul mert bármilyen ismerethez hozzájuthatsz, bejárhatod a Földet vagy akár az Univerzumot. Lassú emberi agyunkkal képtelenek vagyunk rá, de célgéppel akár többmillió éves folyamatot is pár percbe sûrítve nézhetünk, bármit modellezhetsz/szimulálhatsz még a megvalósítás elõtt, nanoszekundumos folyamatokat követhetsz. A probléma ott van, ha valaki lusta (vagy meg se tanult) fejben vagy papíron számolni elemi feladatokat vagy kézzel írni levelet, az ilyen valóban függõ lesz. Az elszigetelõdés sem törvényszerû. Én kilenc éve élek magányosan, mindenkitõl távol, emberek közé csak akkor megyek ha muszály. Ez se elszigetelõdés, inkább konfliktuskerülés mert manapság ritkán várható jó az emberektõl, tisztelet a kivételnek, az átlagember önzõ érdekvezérelt és közönyös. Visszavonultam a világtól egy félreesõ zugba, látszólag elszigetelten élek de mégis tartom a kapcsolatot családommal és néhány régebbi jó kollegával e-levélben, online chat vagy webkamerás videotelefon módban. A hi-tech tiszta és jó dolog, ha kétessé válik alkalmazója teszi azzá. Idetartozik a "nagy testvér" éber tekintete, idetartozik a bankkártyával manipuláló "fekete hacker" és társai, nem sorolom. Számtalanszor átfut rajtam hogy nagyszerû dolog 5 m pontossággal megállapítani hol vagyok és merre kell mennem, de ugyanez sértheti személyes szabadságom érzetét mert tudom, mások is követhetik mozgásom rendszerint nem éppen "nemes céllal". Namost, ilyenkor lehet még választani. Vagy nem használom a kütyüt és lassan végzem el feladatom VAGY segítségül hívom, vállalva minden negatívumát mint pld. lehallgatás, megfigyelés, adataim illetéktelen kezekbe jutása. Ez kényelmetlen érzés, de nem probléma ha nincs "vaj a fejemen" és amúgyis "kitrükközhetõ" ha nagyon akarja az ember. "Kütyüfüggõvé" csak olyan szinten válhat az ember mint az alkohollal, van aki alkalmanként iszik és TUD mértéket tartani, akinél "mérték a vödör, tartózkodás az asztal alatt" az minden nap mattrészegre issza magát - attól függ mennyire érett/felnõtt személyisége. Van aki autóval jár mindenhová van aki kerékpározik vagy sétál, nem sorolom a hasonlatokat. Egy a lényeg, a hi-tech nem ördögtõl való szemétre való hanem az ember hasznos segítõtársa. Dobjam el svédacél fejszémet csak azért mert levághatom lábam is, inkább kõbaltával próbáljam elcsuhutolni a faderekat? Én fél évszázadon át követhettem fejlõdését, láttam honnan indult és mára milyen hihetetlen szintre jutott. Az internet is nemes céllal indult akár a számítógép. Akkor vált kétessé amikor olyanok is hozzáférhettek akik csak "bemocskolták" üzleti, kormányzati, hírszerzési, terrorista célokkal. Ezért kidobni, vulgáris hasonlattal kissé olyan mint rosszul menõ bordélyban a kanapékat kidobálni a rosszlányok helyett Nem "ragozom" tovább így is sokat írtam, kevés hely van a teljes körû "elemzéshez".
Talán annyi rövid összegzésként: a hi-tech eszközök és használatuk olyan mint a hajózás - "Navigare necesse est~Hajózni kell" jelen esetben "a tudomány tengerén"
Ha az olyan haszontalan dolgokra gondoltál mint az "önbefûzõ cipõ" és hasonló lomok, teljesen egyetértek Veled Én inkább azon aggódom hogy felgyorsult életünkben valóban szükséges eszközök nyersanyaghiány miatt válnak lommá. A felhasználók "vadhajtásait" le kell nyesegetni és alaposan megtanítani utódainkat hogy ne kétes célokra használják tökéletes eszközeinket hanem arra amire kitalálták õket - az emberi agy erejének megsokszorozására, bár az emberi intuíciót még sokáig nem fogja legyõzni semmi de az idõigényes és fárasztó "aprómunkát" pontosabbá-gyorsabbá teszik. Távoli hasonlattal: egy fát eltörhetsz vagy kettévághatod baltával, elreszelheted kézifûrésszel, ám ha gyors és pontos munkát akarsz végezni körfûrésszel vágod el A programozható illatfújó és más, csak haszontalan divathóbortot szolgáló társai szerintem is lomok, ott is végzik ahová valók. A Sony hifim nem fogja ott végezni, ahogy az 1980-ban 20 eFt-ért vett Videoton asztali 120W-os sztereo rádiódeckem (LH-AM-SW-FM sávok) a mai napig mûködik (ráadásul hangja szebb az ötször drágább Sonynál) nagy valószínûséggel életem végéig kiszolgál, az sem válik lommá 
Én védem a "hájtehet" - "Hi-Tech necesse est" természetesen ésszerû mértékkel
Nem "ragozom" tovább így is sokat írtam, kevés hely van a teljes körû "elemzéshez".Talán annyi rövid összegzésként: a hi-tech eszközök és használatuk olyan mint a hajózás - "Navigare necesse est~Hajózni kell" jelen esetben "a tudomány tengerén"
Ha az olyan haszontalan dolgokra gondoltál mint az "önbefûzõ cipõ" és hasonló lomok, teljesen egyetértek Veled
Én inkább azon aggódom hogy felgyorsult életünkben valóban szükséges eszközök nyersanyaghiány miatt válnak lommá. A felhasználók "vadhajtásait" le kell nyesegetni és alaposan megtanítani utódainkat hogy ne kétes célokra használják tökéletes eszközeinket hanem arra amire kitalálták õket - az emberi agy erejének megsokszorozására, bár az emberi intuíciót még sokáig nem fogja legyõzni semmi de az idõigényes és fárasztó "aprómunkát" pontosabbá-gyorsabbá teszik. Távoli hasonlattal: egy fát eltörhetsz vagy kettévághatod baltával, elreszelheted kézifûrésszel, ám ha gyors és pontos munkát akarsz végezni körfûrésszel vágod el A programozható illatfújó és más, csak haszontalan divathóbortot szolgáló társai szerintem is lomok, ott is végzik ahová valók. A Sony hifim nem fogja ott végezni, ahogy az 1980-ban 20 eFt-ért vett Videoton asztali 120W-os sztereo rádiódeckem (LH-AM-SW-FM sávok) a mai napig mûködik (ráadásul hangja szebb az ötször drágább Sonynál) nagy valószínûséggel életem végéig kiszolgál, az sem válik lommá Én védem a "hájtehet" - "Hi-Tech necesse est" természetesen ésszerû mértékkel
Én nem félek "fantasztikus" eszközeink lommá válásától. Szinte egytõl egyig eddig is lomok voltak. A hájteh voltaképpen két dologra jó, elkényelmesít, ezáltal függõvé tesz, illetve elszigetel, a modern kommunikációs technológia pedig ellenõrzés alá von minden kommunikációt, ami rejtetten egy totális rendszert épít. Einstein mondta: tökéletes eszközök és kétes célok jellemzik korunkat. Nézz szét és rájössz, mennyire igaza volt.
Valaki zárja be az egyik hsz-ban nyitvahagyott off-jelet, mert már az egész szürke lett, tényleg szemrákot lehet így kapni. Lord, kérlek, ne tedd szürkébe, amiket írsz. Érdeklõdve olvasnám, de nem teszem, mert kigúvad a szemem. Köszi
Lujó igazad vagyon, tolvaj szüli az alkalmat ld. a kutyám mérgezési kísérlete (Tomi sokkal jobban van már azóta de még nincs a régi formájában. Ugat, de száguldozás helyett csak üget)
Thermometer pontos meglátások.
Sok mindenben kellene változtatni az igénytelenül alacsonyra süllyedt morális-etikai etalonoktól kezdve az állampolgári fegyelmen át a társadalomvezetésig. Utóbbi alatt nem a társadalmi berendezkedés formáját értem, hanem a vezetésre kiemelt emberek személyét. Ne az számítson hogy kampányidõszakban fût-fát ígérget aztán nagykanállal ül a levesesfazék elé és elfelejti összes ígéretét vagy kimagyarázza mást okolva sikertelenségéért. Utóbbinál mindig eszembe jut egykori kiképzõ õrmesterem mondása: "Harcos, végrehajtotta feladatát? Nem? Akkor elb****a de NE MAGYARÁZZA MEG KATONA!"... vagy az "Elnézést, próbáltam de nem sikerült" kifogásra a "katonás" válasz: "Próbálkozni a kutya szokott!" nameg "Elnézés akkor van amikor a kecske mögött állva önfeledten elnéz szarvai között"...
Szavaid nyomán valamiért eszembe jutott egy régi tanmese is. Egy király népe már az országa irányítását is veszélyeztetõ anyagi-társadalmi nehézségekkel küzdött. A király utasította minisztereit "Emeljétek fel az adókat". A nép morogni kezdett. Jelentették a királynak amire utasítást adott "Nem baj morogjanak, emeljétek még az adókat! Ha meg akarnak élni nem lesz idejük morogni." A nép erre már zúgolódott sokfelé, amire a király kiadta az újabb ukázt "Nem baj zúgolódjanak, emeljétek fel még az adókat hogy se idejük se kedvük ne legyen zúgolódni". Jelentik a miniszterek "Urunk királyunk, aggasztó a helyzet néped lázong és mindenütt átkozza neved". A király válasza "Nem baj emeljétek még az adókat, nem fognak lázongani mert annak is örülnek majd ha alhatnak egy keveset". Megtörténik és a miniszterek ámulva jelentik: "Igazad lett király, néped nem lázadt fel az újabb adók ellen sõt kitörõ vidámsággal fogadta. Fiatal és aggastyán egyaránt félretette dolgát, az utcákon dalol táncol és õszinte kacagással emlegeti neved". Mire a király: "Ajjaj, azonnal engedjétek el az összes adót..."
T. Modik "témazáró dolgozat" volt, ha gondoljátok töröljétek
Thermometer pontos meglátások.
Sok mindenben kellene változtatni az igénytelenül alacsonyra süllyedt morális-etikai etalonoktól kezdve az állampolgári fegyelmen át a társadalomvezetésig. Utóbbi alatt nem a társadalmi berendezkedés formáját értem, hanem a vezetésre kiemelt emberek személyét. Ne az számítson hogy kampányidõszakban fût-fát ígérget aztán nagykanállal ül a levesesfazék elé és elfelejti összes ígéretét vagy kimagyarázza mást okolva sikertelenségéért. Utóbbinál mindig eszembe jut egykori kiképzõ õrmesterem mondása: "Harcos, végrehajtotta feladatát? Nem? Akkor elb****a de NE MAGYARÁZZA MEG KATONA!"... vagy az "Elnézést, próbáltam de nem sikerült" kifogásra a "katonás" válasz: "Próbálkozni a kutya szokott!" nameg "Elnézés akkor van amikor a kecske mögött állva önfeledten elnéz szarvai között"...
Szavaid nyomán valamiért eszembe jutott egy régi tanmese is. Egy király népe már az országa irányítását is veszélyeztetõ anyagi-társadalmi nehézségekkel küzdött. A király utasította minisztereit "Emeljétek fel az adókat". A nép morogni kezdett. Jelentették a királynak amire utasítást adott "Nem baj morogjanak, emeljétek még az adókat! Ha meg akarnak élni nem lesz idejük morogni." A nép erre már zúgolódott sokfelé, amire a király kiadta az újabb ukázt "Nem baj zúgolódjanak, emeljétek fel még az adókat hogy se idejük se kedvük ne legyen zúgolódni". Jelentik a miniszterek "Urunk királyunk, aggasztó a helyzet néped lázong és mindenütt átkozza neved". A király válasza "Nem baj emeljétek még az adókat, nem fognak lázongani mert annak is örülnek majd ha alhatnak egy keveset". Megtörténik és a miniszterek ámulva jelentik: "Igazad lett király, néped nem lázadt fel az újabb adók ellen sõt kitörõ vidámsággal fogadta. Fiatal és aggastyán egyaránt félretette dolgát, az utcákon dalol táncol és õszinte kacagással emlegeti neved". Mire a király: "Ajjaj, azonnal engedjétek el az összes adót..."
T. Modik "témazáró dolgozat" volt, ha gondoljátok töröljétek
Yakin valóban, az ember feltételezi hogy a kóbor és éhes macskák ilyenkor "csemegéznek". Sok a madár kertemben, fészekbõl pottyant fiókák is akadnak fõként rigó- és verébgyerekek. A rigófiókát még Tomi kutyával szemben is félelem nélkül harciasan védi erõs és ügyes apja amíg gyereke valami bokorig el tud vergõdni ahol aztán "felmászik" a sûrûjébe mint egy harkály. Ha Tomi eközben elcsípi, nem öli meg, odahozza nekem bár rendszerint megroppantja a törékeny kismadarat és a kezemben múltak ki.
Cira cica (talán mert nem éhes) nem vadászik rájuk. Egyszerûen ül és nézi menekülésüket. Néhai Micó (fekete) cicám amíg élt, harcias és emberi szemmel nézve "bölcs királya" volt a környéknek, "rettegték" a környékbeli kandúrok. Õ se ette meg a madarakat. Jó pár éve történt, elfogott egy alacsonyan repülõ felnõtt verebet röptében. Kivártam mit csinál vele. Szinte valószerûtlen folytatása lett. Állt egy darabig szájában a verébbel majd "gondolt egyet", odahozta nekem és engedte kivenni szájából. A madárnak semmi baja nem volt sõt annyira felbátorodott hogy keményen csipkedni kezdte ujjaim erõs kis csõrével. Elengedtem, pánikszerûen beröppent egy közeli de alacsony bokor sûrûjébe. Micó macska követte és kivárta amikor kiröppen onnan, ekkor csodaszép ívben felugorva újra elkapta. Vártam hogy most már megeszi a butácska verebet de hiszitek vagy sem, a macska újra odahozta nekem sértetlenül. Ekkor már egy távoli magas bokorhoz vittem és a "tetejére" tettem a szerencsés madarat ahonnan nyomban elröppent. Cira cica nem respektálja a madarakat csupán egeret-pockot hord haza megölve de nem eszi meg csak leteszi elém. Komikus látvány amikor szájában az egérrel messzirõl hallható nyávogással hozza elém tetemüket. Azt nem tudom miért nem öli meg se Tomi se Cira (ahogy Micó se) zsákmányát, inkább odahozzák nekem. Gondoltam jóllakottságra, esetleg élõsdi-bélféreg-betegség ösztönös elkerülésére. Abban teljesen igazad van hogy "terített asztal" van mostanság (bringázásnál sok elhullott madárfiókát látok) de valszeg csak az éhes kóbor macskáknak és kutyáknak. Jóllakott állat nem nyúl hozzájuk, bár az élõket vélhetõen a vadászösztön miatt elkapják de tapasztalatom szerint nem eszik meg. Sok macskám volt, egyiknél sem tapasztaltam "macska-kegyetlenséget" persze lehet hogy "elkényelmesedtek a jólétben" illetve bár mindegyik erõs és harcias, ugyanakkor kiemelkedõen okos volt. Ezen már elfilóztam, lehet hogy "neveltetés kérdése", a macskák eleve intelligensek, jó életkörülmények között és rendszeres "foglalkozással" mutatják meg állati lényüket meghaladó értelmi képességeiket. Nevessetek ki, minden macskámmal "beszélgettem". Nem a "kajakérõ" nyávogással, hanem jóllakva õk "szólítanak meg" és halk rövid nyekkenésekkel "társalgást" kezdve amire ha sikerül hasonló nyekkenésekkel válaszolnom hosszasan "elnyekergünk", néha már felébred önkontrollom hogy ez a "állataival beszélgetõ magányos vénember hóbortja" és gyakran Dr. Doolitle szerepében érzem magam amikor reagálnak "válaszomra". A kutya "beszélgetése" kimerül szótlan "testbeszéddel" - hûséges nézéssel, orrbökdöséssel, viháncolással vagy szinte macskamód törleszkednek szorosan nekem dõlnek vagy lábamra fekszenek. Ilyenkor mindig olyan érzésem támad még a félvad és harcias Tominál is, hogy magányos vagy "fél egyedül" szorosan mellettem érzi biztonságban magát. Érdekes ugyanakkor ha idegennel beszélek, Tomi fékezhetetlenül tombol mellettem, komikus hogy normál beszélgetésem idõnként meg kell szakítanom ugatását túlkiabáló "helyedre" paranccsal amitõl beszélgetõpartnerem rezzen össze, õ NEM (a zárható rácsos kennelben lévõ mérõk leolvasásánál bezárom a házba, kikötni nem érdemes mert elszakítja a bõrpórázt is). A vakkantás/örömnyüszítés is ritka, fõként közös sétára indulásnál hallatják (ha egyedül megyek, Tomi sokáig ugat utánam ami állatorvosok szerint a magányérzet jele de néha arra gondolok a kutya "tudja" milyen állapotban vagyok és esetleg nem térek vissza többé).
Összegezve úgy vélem, a kutya falkavezérnek, a macska kölykének tekinti az embert. A kutya "behódol az erõsebbnek" a macska egyenrangú önállóságot mutat vagy "gondozóösztönt"
Igazad van, "terített asztal" várhatja a kóbor és éhes állatokat, de sokéves tapasztalatom az hogy közúton elütött madárfiókák (és a kígyók, békák, gyíkok) teteme sokáig érintetlen marad míg végül az autók morzsolják szét testüket, ergo nem nyúl hozzá éhes állat "frissen" sem. Hogy miért azt nem tudom, úgy tûnik, csak kifejezetten dögevõk ennék meg de ilyenek nincsenek a környéken.
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet Ma is szép, kellemes az idõ bár kissé felhõs. Érdekes, hengerszerû sorokba (szorosan egymás mellé fektetett "gyurmaszerû felhõ-hurkákba") rendezõdött mintázat látható rajtuk (fotóját majd felteszem a Légköroptika fórumba)
Cira cica (talán mert nem éhes) nem vadászik rájuk. Egyszerûen ül és nézi menekülésüket. Néhai Micó (fekete) cicám amíg élt, harcias és emberi szemmel nézve "bölcs királya" volt a környéknek, "rettegték" a környékbeli kandúrok. Õ se ette meg a madarakat. Jó pár éve történt, elfogott egy alacsonyan repülõ felnõtt verebet röptében. Kivártam mit csinál vele. Szinte valószerûtlen folytatása lett. Állt egy darabig szájában a verébbel majd "gondolt egyet", odahozta nekem és engedte kivenni szájából. A madárnak semmi baja nem volt sõt annyira felbátorodott hogy keményen csipkedni kezdte ujjaim erõs kis csõrével. Elengedtem, pánikszerûen beröppent egy közeli de alacsony bokor sûrûjébe. Micó macska követte és kivárta amikor kiröppen onnan, ekkor csodaszép ívben felugorva újra elkapta. Vártam hogy most már megeszi a butácska verebet de hiszitek vagy sem, a macska újra odahozta nekem sértetlenül. Ekkor már egy távoli magas bokorhoz vittem és a "tetejére" tettem a szerencsés madarat ahonnan nyomban elröppent. Cira cica nem respektálja a madarakat csupán egeret-pockot hord haza megölve de nem eszi meg csak leteszi elém. Komikus látvány amikor szájában az egérrel messzirõl hallható nyávogással hozza elém tetemüket. Azt nem tudom miért nem öli meg se Tomi se Cira (ahogy Micó se) zsákmányát, inkább odahozzák nekem. Gondoltam jóllakottságra, esetleg élõsdi-bélféreg-betegség ösztönös elkerülésére. Abban teljesen igazad van hogy "terített asztal" van mostanság (bringázásnál sok elhullott madárfiókát látok) de valszeg csak az éhes kóbor macskáknak és kutyáknak. Jóllakott állat nem nyúl hozzájuk, bár az élõket vélhetõen a vadászösztön miatt elkapják de tapasztalatom szerint nem eszik meg. Sok macskám volt, egyiknél sem tapasztaltam "macska-kegyetlenséget" persze lehet hogy "elkényelmesedtek a jólétben" illetve bár mindegyik erõs és harcias, ugyanakkor kiemelkedõen okos volt. Ezen már elfilóztam, lehet hogy "neveltetés kérdése", a macskák eleve intelligensek, jó életkörülmények között és rendszeres "foglalkozással" mutatják meg állati lényüket meghaladó értelmi képességeiket. Nevessetek ki, minden macskámmal "beszélgettem". Nem a "kajakérõ" nyávogással, hanem jóllakva õk "szólítanak meg" és halk rövid nyekkenésekkel "társalgást" kezdve amire ha sikerül hasonló nyekkenésekkel válaszolnom hosszasan "elnyekergünk", néha már felébred önkontrollom hogy ez a "állataival beszélgetõ magányos vénember hóbortja" és gyakran Dr. Doolitle szerepében érzem magam amikor reagálnak "válaszomra". A kutya "beszélgetése" kimerül szótlan "testbeszéddel" - hûséges nézéssel, orrbökdöséssel, viháncolással vagy szinte macskamód törleszkednek szorosan nekem dõlnek vagy lábamra fekszenek. Ilyenkor mindig olyan érzésem támad még a félvad és harcias Tominál is, hogy magányos vagy "fél egyedül" szorosan mellettem érzi biztonságban magát. Érdekes ugyanakkor ha idegennel beszélek, Tomi fékezhetetlenül tombol mellettem, komikus hogy normál beszélgetésem idõnként meg kell szakítanom ugatását túlkiabáló "helyedre" paranccsal amitõl beszélgetõpartnerem rezzen össze, õ NEM (a zárható rácsos kennelben lévõ mérõk leolvasásánál bezárom a házba, kikötni nem érdemes mert elszakítja a bõrpórázt is). A vakkantás/örömnyüszítés is ritka, fõként közös sétára indulásnál hallatják (ha egyedül megyek, Tomi sokáig ugat utánam ami állatorvosok szerint a magányérzet jele de néha arra gondolok a kutya "tudja" milyen állapotban vagyok és esetleg nem térek vissza többé).
Összegezve úgy vélem, a kutya falkavezérnek, a macska kölykének tekinti az embert. A kutya "behódol az erõsebbnek" a macska egyenrangú önállóságot mutat vagy "gondozóösztönt"
Igazad van, "terített asztal" várhatja a kóbor és éhes állatokat, de sokéves tapasztalatom az hogy közúton elütött madárfiókák (és a kígyók, békák, gyíkok) teteme sokáig érintetlen marad míg végül az autók morzsolják szét testüket, ergo nem nyúl hozzá éhes állat "frissen" sem. Hogy miért azt nem tudom, úgy tûnik, csak kifejezetten dögevõk ennék meg de ilyenek nincsenek a környéken.
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Ma is szép, kellemes az idõ bár kissé felhõs. Érdekes, hengerszerû sorokba (szorosan egymás mellé fektetett "gyurmaszerû felhõ-hurkákba") rendezõdött mintázat látható rajtuk (fotóját majd felteszem a Légköroptika fórumba) 
Tegnap Tiszalúcon egy éppen kirepült verébfiókába "botlottam", szinte szó szerint, mert bár megálltam, hogy nyugodtan fel tudjon röppenni elõlem, a manõverezést még tanulnia kell, kicsit nekicsapódott a lábamnak. Gondolom ez az idõszak terített asztal a macskáknak. Olyat már láttam, hogy kifejlett varjút próbált meg becserkészni egy cirmos, éppen csak elvétette a ráugrást, akkor ezekkel az éppen hogy röpképes fiókákkal mit csinálhatnak...
Jó is meg rossz hírek is:
A lugason lévõ fészekben már csak 1 fióka van,de sajnos halott. A másik négy valószínû kirepült.( remélem) Tetemet nem láttunk, 2 nappal ezelõtt pedig még a szülõk hordták a rovarokat.
A másik fészken még ülnek a szülõk.
A lugason lévõ fészekben már csak 1 fióka van,de sajnos halott. A másik négy valószínû kirepült.( remélem) Tetemet nem láttunk, 2 nappal ezelõtt pedig még a szülõk hordták a rovarokat.
A másik fészken még ülnek a szülõk.
A közmondás túlságosan elnézõ. Szerintem helyesen: Tolvaj szüli az alkalmat.
Sziasztok.
Baromi látványos a platánok "vedlése". Ellenben a bibircses nyírek tömeges pusztulása aggasztó. Ország más részein mi a helyzet?
Baromi látványos a platánok "vedlése". Ellenben a bibircses nyírek tömeges pusztulása aggasztó. Ország más részein mi a helyzet?
Biciklit tõlem is loptak zárt kertkapu mellett, mikor még Gyõrben laktunk. Mióta vidéken vagyunk, egy szöget sem vittek el a kertbõl.
A közmondás ugy tartja, alkalom szüli a tolvajt. Aki nyitva felejti az autóját, s rá még a slusszkulcsot is ott hagyja az indítóban, ne csodálkozzon.
Természetesen megengedem, hogy vannak bûnözés terén rosszabb vidékek is, bár ahol most lakom, enyhén szólva az sem a londoni west end.
Valóban nem lehet minden sarokra rendõrt állítani. Egyébként ez alapvetõ társadalomfilozófiai kérdést is felvet. Véleményem szerint ugyanis morál nélküli, vagy megroggyant erkölcsiségû társadalmat semmi módon nem lehet kormányozni, a törvényes keretek közt megtartani. Nem a rendõrök számának növelése a megoldás.
Közhely, de minden bizonnyal igaz, hogy jobb a bûnt megelõzni, mintsem megtorlás utján megkísérelni a tõle való elrettentést. Már Konfucius azt javasolta a kínai császárnak, hogy legyen szelíd, erõszakmentes az alattvalóihoz, és példaadással járjon elöl. Régi bölcsesség, kár, hogy manapság annyira nem fogadja meg a világ.
A drákói büntetések persze javítanak valamit a helyzeten, de sosem szabad szem elõl tévesztenünk, hogy a büntetõjogi tényállások, mint törvényi "taposóaknák" potenciálisan nemcsak az undorító bûnözõt, de mindenkit fenyegetnek. Sõt mi több, a gyanutlan jámbor elõbb beleléphet valamelyikbe, mint a dörzsölt bûnös, aki eleve számol a jelenlétükkel. Nem szabad tehát, hogy szükségtelenül sok legyen az ilyen "akna". S mit látunk manapság? Mindegyre csak bõvül a BTK. Az az ügy, ami 40 éve még elintézhetõ volt egy kiadós atyai pofonnal, most bíró elé kerül. Jó ez így, kell ez nekünk?
Privát véleményem az, hogy a rendõrök számának és a technikai apparátus mennyiségének növelése helyett, de legalább a mellett, a következõkre lenne szükség: a népnek megfelelõ lelkületet, szellemi irányítást kell adni, már az iskolán keresztül is. Igazságosabb társadalmi viszonyokat kell teremteni. A vezetõknek nem rossz, hanem jó példát szükséges mutatniuk. Jó és betartható törvények elengedhetetlenek. Az életszerûtlen, és ezért betarthatatlan törvények nagyon kellemesek minden autokrata hajlamu hatalomgyakorlónak.
Mivel mindenki kénytelen megsérteni a törvényt, onnantól kezdve már csak a hatalmon mulik, szemet huny-e e fölött, avagy lesujt a bunkósbottal. Az ilyen állapot voltaképp larvált önkényuralom.
A közmondás ugy tartja, alkalom szüli a tolvajt. Aki nyitva felejti az autóját, s rá még a slusszkulcsot is ott hagyja az indítóban, ne csodálkozzon.
Természetesen megengedem, hogy vannak bûnözés terén rosszabb vidékek is, bár ahol most lakom, enyhén szólva az sem a londoni west end.
Valóban nem lehet minden sarokra rendõrt állítani. Egyébként ez alapvetõ társadalomfilozófiai kérdést is felvet. Véleményem szerint ugyanis morál nélküli, vagy megroggyant erkölcsiségû társadalmat semmi módon nem lehet kormányozni, a törvényes keretek közt megtartani. Nem a rendõrök számának növelése a megoldás.
Közhely, de minden bizonnyal igaz, hogy jobb a bûnt megelõzni, mintsem megtorlás utján megkísérelni a tõle való elrettentést. Már Konfucius azt javasolta a kínai császárnak, hogy legyen szelíd, erõszakmentes az alattvalóihoz, és példaadással járjon elöl. Régi bölcsesség, kár, hogy manapság annyira nem fogadja meg a világ.
A drákói büntetések persze javítanak valamit a helyzeten, de sosem szabad szem elõl tévesztenünk, hogy a büntetõjogi tényállások, mint törvényi "taposóaknák" potenciálisan nemcsak az undorító bûnözõt, de mindenkit fenyegetnek. Sõt mi több, a gyanutlan jámbor elõbb beleléphet valamelyikbe, mint a dörzsölt bûnös, aki eleve számol a jelenlétükkel. Nem szabad tehát, hogy szükségtelenül sok legyen az ilyen "akna". S mit látunk manapság? Mindegyre csak bõvül a BTK. Az az ügy, ami 40 éve még elintézhetõ volt egy kiadós atyai pofonnal, most bíró elé kerül. Jó ez így, kell ez nekünk?
Privát véleményem az, hogy a rendõrök számának és a technikai apparátus mennyiségének növelése helyett, de legalább a mellett, a következõkre lenne szükség: a népnek megfelelõ lelkületet, szellemi irányítást kell adni, már az iskolán keresztül is. Igazságosabb társadalmi viszonyokat kell teremteni. A vezetõknek nem rossz, hanem jó példát szükséges mutatniuk. Jó és betartható törvények elengedhetetlenek. Az életszerûtlen, és ezért betarthatatlan törvények nagyon kellemesek minden autokrata hajlamu hatalomgyakorlónak.
Mivel mindenki kénytelen megsérteni a törvényt, onnantól kezdve már csak a hatalmon mulik, szemet huny-e e fölött, avagy lesujt a bunkósbottal. Az ilyen állapot voltaképp larvált önkényuralom.
Bubu ha nem lépett fel a szublimáció (nyomtalanul elpárolog mint a jód) jelensége akkor ELMÉLETILEG a szabad ég alatt hagyható minden amit nem károsít az idõjárás 
OFF Az más kérdés hogy nem ajánlatos szem elõtt hagyni semmit. Amikor a lezárt kertbõl lopták ki bringám, körbejártam a környéken azokat akik esetleg láthatták. Nem látták de értékes tapasztalatokat szereztem. Pld. megtudtam, õsszel amikor a hétvégisek "elvonulnak télire", egyesek rendszeresen "begyûjtik" a kint felejtett kerti eszközöket zárt kertekbõl is. Egy másik elmondta, ebéd mellett ült családjával amikor a szemük láttára lopták el két, nagy (mázsás súlyú) beton virágtálukat. Egy kisteherautó megállt elõkertjüknél. A vezetõ és "mancsaftja" kiugrott, hipp-hopp feldobták a platóra a tálakat, visszaültek-elhajtottak. Oly gyorsan történt hogy mire kirohant az egész család a terepviszonyok miatt már a rendszámot se tudták leolvasni. Egy másik állandó lakos ugyanekkor kesernyésen mondta "vigyázzak értékeimre mert csak azt nem lopják el ami mélyen le van betonozva, meg talán a parazsat". Régi kollegám mesélte, füvet nyírt nagy értékû benzines nyírójával. Kapujánál járt amikor megszomjazott. Hosszú keskeny telke volt, háza a telek másik végén állt. Bement inni, ivás közben kipillantott és látta hogy egy "klasszikus" kombi-lada megáll, kiszáll két legény akik NEVETVE felkapták a ûnyírót és bedobták kocsijukba. Kirohant de elkésett, értékes fûnyírója odaveszett. Katona voltam, a lövészetet még ma is naponta gyakorlom de nem vagyok vérengzõ természetû fegyvermániás mégis úgy gondolom hasznos lenne néha "sóspuskával fenékbe durrantani" a tolvajt dehát még gumilövedékkel se "lõhetsz ki" kertedbõl ill. kerten belül is meg kell gondolni a "fegyverhasználatot" vagy akár spray alkalmazását ha "CSAK" lopás történik. Érteni vélem mert vagyonod-életed sikeres védelmezését akár halálos kimenetelû "visszavágók" követhetik mert a "tolvaj úr" sértve érzi magát "jogaiban" 
Én nem panaszkodom kilencedik éve élek itt, jó a közbiztonság. Bár nem cirkálnak "látványosan" de pld. téli sötétben hajnali négykor a házból kilépve lepett meg egy (sztem "okosan") kikapcsolt fényekkel lassan elhajtó rendõrautó. Csak a kerekek halk surrogása neszezett, a kutya is "tudhatott valamit" mert meg se mukkant. Emellett úgy vélem a "rejtve és fedve" végzett rendõri cirkálás, Tomi kutya, éjjel is látó-halló külsõ kameráim együttesen hatnak Nem állhat minden sarkon rendõr nekünk is kell tenni valamit a törvényes kereteken belül mert az csak a hollywoodi filmekben igaz hogy a házigazda elõbb lõ aztán kérdezi "ki volt ez és mit akart"...
ON
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet, csodaszép kellemes idõ van
OFF
Az más kérdés hogy nem ajánlatos szem elõtt hagyni semmit. Amikor a lezárt kertbõl lopták ki bringám, körbejártam a környéken azokat akik esetleg láthatták. Nem látták de értékes tapasztalatokat szereztem. Pld. megtudtam, õsszel amikor a hétvégisek "elvonulnak télire", egyesek rendszeresen "begyûjtik" a kint felejtett kerti eszközöket zárt kertekbõl is. Egy másik elmondta, ebéd mellett ült családjával amikor a szemük láttára lopták el két, nagy (mázsás súlyú) beton virágtálukat. Egy kisteherautó megállt elõkertjüknél. A vezetõ és "mancsaftja" kiugrott, hipp-hopp feldobták a platóra a tálakat, visszaültek-elhajtottak. Oly gyorsan történt hogy mire kirohant az egész család a terepviszonyok miatt már a rendszámot se tudták leolvasni. Egy másik állandó lakos ugyanekkor kesernyésen mondta "vigyázzak értékeimre mert csak azt nem lopják el ami mélyen le van betonozva, meg talán a parazsat". Régi kollegám mesélte, füvet nyírt nagy értékû benzines nyírójával. Kapujánál járt amikor megszomjazott. Hosszú keskeny telke volt, háza a telek másik végén állt. Bement inni, ivás közben kipillantott és látta hogy egy "klasszikus" kombi-lada megáll, kiszáll két legény akik NEVETVE felkapták a ûnyírót és bedobták kocsijukba. Kirohant de elkésett, értékes fûnyírója odaveszett. Katona voltam, a lövészetet még ma is naponta gyakorlom de nem vagyok vérengzõ természetû fegyvermániás mégis úgy gondolom hasznos lenne néha "sóspuskával fenékbe durrantani" a tolvajt dehát még gumilövedékkel se "lõhetsz ki" kertedbõl ill. kerten belül is meg kell gondolni a "fegyverhasználatot" vagy akár spray alkalmazását ha "CSAK" lopás történik. Érteni vélem mert vagyonod-életed sikeres védelmezését akár halálos kimenetelû "visszavágók" követhetik mert a "tolvaj úr" sértve érzi magát "jogaiban" Én nem panaszkodom kilencedik éve élek itt, jó a közbiztonság. Bár nem cirkálnak "látványosan" de pld. téli sötétben hajnali négykor a házból kilépve lepett meg egy (sztem "okosan") kikapcsolt fényekkel lassan elhajtó rendõrautó. Csak a kerekek halk surrogása neszezett, a kutya is "tudhatott valamit" mert meg se mukkant. Emellett úgy vélem a "rejtve és fedve" végzett rendõri cirkálás, Tomi kutya, éjjel is látó-halló külsõ kameráim együttesen hatnak
Nem állhat minden sarkon rendõr nekünk is kell tenni valamit a törvényes kereteken belül mert az csak a hollywoodi filmekben igaz hogy a házigazda elõbb lõ aztán kérdezi "ki volt ez és mit akart"...ON
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet, csodaszép kellemes idõ van
Az inga nyele szerintem fenyõléc, a su'lytartó hu'rok eredetileg juh bélbõl voltak, de ezeket az órás 20 éve damilra cserélte ki.
A pitiáner bûnözõket, megélhetési tolvajokat én is szánom. Tudom, ezzel a véleményemmel nem leszek népszerû, de leírom: az igazságszolgáltatásnak nem szabadna megtorlás pártinak lennie, a törvény szigora mellett kötelezõ ismerni a kíméletet, irgalmat is. Aki másként gondolja, olvasson klasszikus irodalmat -tüstént más színben látja majd a dolgokat.
Visszatérve a tömeggyártásra: ha minden egyébtõl eltekintenénk, azt gondolhatnánk: a fejlett technológia, a szabványosítás, a sorozatgyártás sokkal jobb, megbízhatóbb termékeket eredményez, mint a példában említett 150 éves ingaóra, melynek fogaskerekeit valószínûleg még kézi munkával reszelték ki.
A valóságban azonban nem ezt tapasztaljuk. Az iparcikkekben egyre több a dizájn, és egyre kevesebb az anyag. Cserélhetõ alkatrészek pedig szinte nincsenek is a mai csoda kütyükben.
Holott a knowhow önmagában nem elég. Kell megfelelõ tömegû "buta" anyag is, lehetõleg kopásálló (már ha vannak mozgó alkatrészei is a berendezésnek)
A tartósság hiánya nyilván arra vezethetõ vissza, hogy nem érdemes évtizedekig használható iparcikkeket gyártani, megengedni a vásárlónak, hogy élete végéig (netán generációkon át) mûködtesse a terméket, ezért NE VEGYEN U'JAT! Az ilyen állapot alapvetõen ellenkezne a kapitalizmus alaptermészetével, a profitszerzés kényszerével. Hiszen a reklámok hatására nemcsak tönkrement, de még mûködõképes dolgokat is kidobnak sokan, csak azért, mert azok már nem divatosak, "trendik".
Világméretû monopoli játékról van itt szó, melynek akarva, nem akarva, mi is részesei vagyunk. Szerb Antal írta a mu'lt század harmincas éveinek végén, hogy eljön az az idõ, mikor a pénz, ez a nagy absztrakció, magába nyel majd minden konkrétumot. Eljött.
A pitiáner bûnözõket, megélhetési tolvajokat én is szánom. Tudom, ezzel a véleményemmel nem leszek népszerû, de leírom: az igazságszolgáltatásnak nem szabadna megtorlás pártinak lennie, a törvény szigora mellett kötelezõ ismerni a kíméletet, irgalmat is.
Aki másként gondolja, olvasson klasszikus irodalmat -tüstént más színben látja majd a dolgokat.Visszatérve a tömeggyártásra: ha minden egyébtõl eltekintenénk, azt gondolhatnánk: a fejlett technológia, a szabványosítás, a sorozatgyártás sokkal jobb, megbízhatóbb termékeket eredményez, mint a példában említett 150 éves ingaóra, melynek fogaskerekeit valószínûleg még kézi munkával reszelték ki.
A valóságban azonban nem ezt tapasztaljuk. Az iparcikkekben egyre több a dizájn, és egyre kevesebb az anyag. Cserélhetõ alkatrészek pedig szinte nincsenek is a mai csoda kütyükben.
Holott a knowhow önmagában nem elég. Kell megfelelõ tömegû "buta" anyag is, lehetõleg kopásálló (már ha vannak mozgó alkatrészei is a berendezésnek)
A tartósság hiánya nyilván arra vezethetõ vissza, hogy nem érdemes évtizedekig használható iparcikkeket gyártani, megengedni a vásárlónak, hogy élete végéig (netán generációkon át) mûködtesse a terméket, ezért NE VEGYEN U'JAT! Az ilyen állapot alapvetõen ellenkezne a kapitalizmus alaptermészetével, a profitszerzés kényszerével. Hiszen a reklámok hatására nemcsak tönkrement, de még mûködõképes dolgokat is kidobnak sokan, csak azért, mert azok már nem divatosak, "trendik".
Világméretû monopoli játékról van itt szó, melynek akarva, nem akarva, mi is részesei vagyunk. Szerb Antal írta a mu'lt század harmincas éveinek végén, hogy eljön az az idõ, mikor a pénz, ez a nagy absztrakció, magába nyel majd minden konkrétumot. Eljött.
Burvárhír-Rtl.Hiradó;
Agyondicsért webkamera felvette, hogy viszik az udvarról a klíma berendezés alkatrészeit.A tetteseket gyorsan ítélõ bíróság hûvösre tette. Pedig csak részt akartak venni az újra hasznosítási programba, a tulajdonos mért hagyta a szabad ég alatt? Egy klíma szerkezet csak pár évet bír ki? Ez nem 150 éves falióra, cukornád-inga nyéllel,macskabél súlytartó húrokkal, égetett porcelán,rézveretes számtányérral.
Különben sajnálom az elkövetõket, mindjárt éveket sózni a nyakukba, máshol meg sokkal nagyobb értékek mennek tönkre hanyagság,nemtörõdömség miatt, - büntetlenül.
Agyondicsért webkamera felvette, hogy viszik az udvarról a klíma berendezés alkatrészeit.A tetteseket gyorsan ítélõ bíróság hûvösre tette. Pedig csak részt akartak venni az újra hasznosítási programba, a tulajdonos mért hagyta a szabad ég alatt? Egy klíma szerkezet csak pár évet bír ki? Ez nem 150 éves falióra, cukornád-inga nyéllel,macskabél súlytartó húrokkal, égetett porcelán,rézveretes számtányérral.
Különben sajnálom az elkövetõket, mindjárt éveket sózni a nyakukba, máshol meg sokkal nagyobb értékek mennek tönkre hanyagság,nemtörõdömség miatt, - büntetlenül.
Nekem is az a véleményem, hogy a csucstechnológiás berendezések elpazarlása vérlázító ostobaság. Ez, a posztmodern kapitalizmus néhány sajátságával egyetemben nyilván röpke epizód lesz az emberiség történetében. "Rágörcsölt" a világ erre a gondolkodásmódra, de majd kénytelen lesz észre térni.
Hogy mennyire másképp volt ez a viszonylag nem távoli multban, arra álljon itt egy példa az én életembõl: nagyapámtól örököltem egy gyönyörû sulyhajtásos, negyedütõs ónémet ingaórát.
Pozsonyi manufakturában készült, hozzávetõlegesen az 1800-as évek közepe táján. Azoknak az idõknek az ilyen mechanikus szerkezetek voltak a csucstechnológiai termékei. Jól összerakták az órát, azt meg kell hagyni. S idõtálló anyagokból készült. Több, mint 150 éve jár gyakorlatilag megállás nélkül, kifogástalanul. Azt hiszem, fog is még legalább ennyi ideig szolgálni. Az órás 10 évente kitisztítja, megolajozza a szerkezetet, nincs vele semmi gond.
Ilyen tartósságra kellene törekednie korunknak is. Meg a knowhow eszmei megbecsülésére, persze. Az ingaóra tokja díszes, faragványos-veretes. Az ingasuly vésett, aranyozott. A precíz szerkezet megérdemli a mûvészi kivitelt.
Az, hogy olyan szerkezeteket szívfájdalom nélkül dobunk a szemétre, melyek az én gimnazista koromban sci-fi ábrándnak tûntek volna, egyszerûen agyrém, rémálom. Mekkora csoda volt akkor még az otromba, primitív hunor kalkulátor is! Most meg a mikroprocesszor gond nélkül megy a pocsékba.
Képtelenek vagyunk felfogni a sok szürkeállományt igénylõ termékek értékét. Láttam már utcai porban hentergõ antibiotikum tablettákat is. Elsõ gondolatom az volt, ezek száz éve a biztos halálra ítélt emberek életét menthették volna meg, most meg rajta tiprunk.
Szóval, divatszóval élve, felfogásbeli paradigma-váltásra volna szükség. Ennek jelmondata: megjavítani, nem kidobni! Amellett, tartósat gyártani!
A mostani izzólámpák ki szoktak égni néhány hét, de legfeljebb pár hónap után. Holott az én nagyszüleimnél még láttam olyan tejüveg burás izzót, mely még a háboru elõttrõl származott, és a 90-es évek elejéig világított! Persze, az ilyenek sorozatgyártása nem éri meg a tõkésnek.
A ritka fémeket pedig vissza is lehetne nyerni a kidobott berendezésekbõl. Biztosan ki lehetne dolgozni technológiát erre is. Az aszteroida-bányászat érdekes ötlet, de ésszerû takarékosság mellett még jó ideig nem lesz szükség rá.
Hogy mennyire másképp volt ez a viszonylag nem távoli multban, arra álljon itt egy példa az én életembõl: nagyapámtól örököltem egy gyönyörû sulyhajtásos, negyedütõs ónémet ingaórát.
Pozsonyi manufakturában készült, hozzávetõlegesen az 1800-as évek közepe táján. Azoknak az idõknek az ilyen mechanikus szerkezetek voltak a csucstechnológiai termékei. Jól összerakták az órát, azt meg kell hagyni. S idõtálló anyagokból készült. Több, mint 150 éve jár gyakorlatilag megállás nélkül, kifogástalanul. Azt hiszem, fog is még legalább ennyi ideig szolgálni. Az órás 10 évente kitisztítja, megolajozza a szerkezetet, nincs vele semmi gond.
Ilyen tartósságra kellene törekednie korunknak is. Meg a knowhow eszmei megbecsülésére, persze. Az ingaóra tokja díszes, faragványos-veretes. Az ingasuly vésett, aranyozott. A precíz szerkezet megérdemli a mûvészi kivitelt.
Az, hogy olyan szerkezeteket szívfájdalom nélkül dobunk a szemétre, melyek az én gimnazista koromban sci-fi ábrándnak tûntek volna, egyszerûen agyrém, rémálom. Mekkora csoda volt akkor még az otromba, primitív hunor kalkulátor is! Most meg a mikroprocesszor gond nélkül megy a pocsékba.
Képtelenek vagyunk felfogni a sok szürkeállományt igénylõ termékek értékét. Láttam már utcai porban hentergõ antibiotikum tablettákat is. Elsõ gondolatom az volt, ezek száz éve a biztos halálra ítélt emberek életét menthették volna meg, most meg rajta tiprunk.
Szóval, divatszóval élve, felfogásbeli paradigma-váltásra volna szükség. Ennek jelmondata: megjavítani, nem kidobni! Amellett, tartósat gyártani!
A mostani izzólámpák ki szoktak égni néhány hét, de legfeljebb pár hónap után. Holott az én nagyszüleimnél még láttam olyan tejüveg burás izzót, mely még a háboru elõttrõl származott, és a 90-es évek elejéig világított! Persze, az ilyenek sorozatgyártása nem éri meg a tõkésnek.
A ritka fémeket pedig vissza is lehetne nyerni a kidobott berendezésekbõl. Biztosan ki lehetne dolgozni technológiát erre is. Az aszteroida-bányászat érdekes ötlet, de ésszerû takarékosság mellett még jó ideig nem lesz szükség rá.
OFF
Korábban is untattam már a fórumot hogy nagyon itt az ideje az aszteroida-bányászat kifejlesztésének mert aggasztóan csökkennek földi készleteink. Ezt még azelõtt meg kell tenni mielõtt az ehhez szükséges technika legyárthatatlan lesz a nyersanyaghiány miatt.
Ma reggel olvastam egy újabb cikket hogy tíz éven belül elfogy az indium mely az elterjedt érintõképernyõ, jobb hatásfokú napelemek stb. gyártásához szükséges. Na persze kinek kell az érintõképernyõ? Kinek kell géntechnológia? Kinek kell CT, MRI? Kinek kell "nagy hadronütköztetõ"? Azelõtt is "elvoltunk" nélkülük. Az élet minden területén terjed a gyors és jó hatásfokú elektronika alkalmazása kutatási, társadalomirányítási, katonai, orvosi, energiatermelõ- általában a földi élet egyre szélesebb területén. Eljöhet az idõ- ha meghibásodik egy ilyen kütyü NEM LESZ MIVEL PÓTOLNI javítani és fantasztikus eszközeink hasznavehetetlen lommá válnak. Nem a ma olvasott cikkbõl hanem egy 2010-es keltezésûbõl idézek: "Az LCD televíziók és monitorok, valamint az érintõképernyõk gyártói aligha örülnek felhõtlenül a növekvõ eladási számoknak. Ugyan folyamatosan gyarapodik a bevételük, de az ágazat gyakorlatilag a saját sírját ássa. A növekvõ kereslettel ugyanis fokozatosan csökken a LCD és plazmakijelzõk, valamint az érintõképernyõk készítéséhez szükséges fémmennyiség. Különösen az indium fogy rohamosan." Az "okostelefon" eltûnése Link még hagyján. A mai jó hatásfokú napelemek gyengébb teljesítménnyel de aluminiumoxiddal is mûködnek. A lényeg nem is az érintõképernyõ eltûnése, hanem maga a "trend" - fogy a Föld nyersenyagkészlete.
Józan ésszel belátható hogy a ritkaföldfém készleteink kimerülését idõvel követi a többi kevésbé "egzotikus" alapanyag mint alapvetõ fémek nyersanyagok, fosszilis energiahordozók. Hétköznapi hasonlattal, ha egy barkácsolónak elfogy a lemezcsavarja, helyettesíti közönséges facsavarral, ha az is elfogy szeggel pótolja amíg van, aztán marad a ragasztás majd a "száraz" illesztéses-csapolásos kötésmód végül a kõkorszakot idézõ madzagos kötözés. ÉS - ez csak egy parányi szelete a leendõ problémáknak. Valszeg nagy zûrzavar lesz de nem omlik össze rögtön a földi társadalom mert még vissza lehet térni optikai-mágneses adattárolás helyett a klasszikus "papíralapú" lyukkártyás rögzítésre-tárolásra a felsorolhatatlanul sokféle (kutatás-orvoslás-bankolás-közösség alapvetõ igényei mellett) adatfeldolgozás-tárolás esetében. "Átvezetésük" ideiglenes káoszt és zûrzavart okozhat hiszen már egy számítógépes átállásnál is sok a probléma mire "beüzemel a rendszer". Ezt követheti idõvel az élet minden területén alkalmazott korszerû elektronikai eszközök eltûnése, a fejlesztések, tudományos kutatások leállása és minden más területen hírközléstõl a hétköznapi életig. Elsõ lépcsõben kb. az 1920-as évekbe eshetünk vissza. A mechanikus számológép (dolgoztam asztali "tekerõs" kalkulátorral, logarléccel is épültek hidak) elvégezhet sok számítást bár lassan és kevésbé pontosabban mint ma egy olcsó kézi kalkulátor. Vannak kiváló mechanikus-pneumatikus "logikai kapcsolások" melyek folyamatot jól szabályozhatnak ám kb. a tojásfõzõ mechanikus óra pontosságával, a nanoszekundumos adatfeldolgozásnak "annyi". Még sok terület van nem sorolom. Aki korombeli, az láthatta a csodálatos változásokat, de azt is hogy az utóbbi ötven évben szinte teljesen az elektronikára lett utalva az emberek élete márpedig a jó hatásfokú elektronika létrejötte és léte a ritkaföldfémekre van alapozva. Eljöhet újra a gõz-és pneumatikus gépek korszaka- amíg lesz hozzájuk nyersanyag és energia. Nem rémlátomás szerintem, amilyen gyorsan fejlõdött az emberiség, ugyanolyan gyorsan visszaeshet ha nem oldják meg a lehetõ leggyorsabban az "ûrbányászatot". Azonban ennek kifejlesztéséhez is kellenek a ritkaföldfémek, ezért a "kényelmi" eszközök jó ideig eltûnhetnek ennek prioritása miatt. Nem tudom utódaink hogy fognak élni, remélhetõleg nem fogják átkozni elõdeiket amikor bozótban lesznek kénytelenek "kutatást végezni" élelem után. NEM politikai éllel mondom, az ún. fogyasztói társadalom és a "tervezett elavulás" közönséges pazarlás. Jelmondata a "Buy baby buy"~VÁSÁROLJ, folyamatosan cseréld eszközeid újabbra korszerûbbre divatosabbra. Az én idõmben még ronda ormótlan eszközöket használtunk (fõoka a technika akkoriban nyugaton-keleten egyaránt alacsony szintje volt) de akár húsz évig is mûködtek. Nem kellett párévente lecserélni, lehetett javítgatni ami könnyen ment mert egyszerûek voltak, ma javítás helyett olcsóbb ha újat veszel. A fogyasztói társadalom létalapja hogy keringjen a pénz, pezsegjen a gazdaság növekedjen a GDP (és a PROFIT) hát mindenki cserélje le 4-5 évente eszközeit - amíg LESZ MIBÕL legyártani azokat. Csakhogy lassan elfelejtjük hogy ma már enni is csak addig tudunk "amíg van a boltban". Ha "kiürül a bolt", nem tudjuk feltölteni kamránkat, megeshet hogy újra meg kell tanulnunk faekével szántani és kõvel bunkóval csapdaállítással vadászni... T. Modik, lehet hogy a Társalgóban lenne a helye, de sztem erõsen érinti a Bioszférát...
ON
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
[az off-szakaszt kérésre olvashatóvá tettem. :-) ervin]
Korábban is untattam már a fórumot hogy nagyon itt az ideje az aszteroida-bányászat kifejlesztésének mert aggasztóan csökkennek földi készleteink. Ezt még azelõtt meg kell tenni mielõtt az ehhez szükséges technika legyárthatatlan lesz a nyersanyaghiány miatt.
Ma reggel olvastam egy újabb cikket hogy tíz éven belül elfogy az indium mely az elterjedt érintõképernyõ, jobb hatásfokú napelemek stb. gyártásához szükséges. Na persze kinek kell az érintõképernyõ? Kinek kell géntechnológia? Kinek kell CT, MRI? Kinek kell "nagy hadronütköztetõ"? Azelõtt is "elvoltunk" nélkülük. Az élet minden területén terjed a gyors és jó hatásfokú elektronika alkalmazása kutatási, társadalomirányítási, katonai, orvosi, energiatermelõ- általában a földi élet egyre szélesebb területén. Eljöhet az idõ- ha meghibásodik egy ilyen kütyü NEM LESZ MIVEL PÓTOLNI javítani és fantasztikus eszközeink hasznavehetetlen lommá válnak. Nem a ma olvasott cikkbõl hanem egy 2010-es keltezésûbõl idézek: "Az LCD televíziók és monitorok, valamint az érintõképernyõk gyártói aligha örülnek felhõtlenül a növekvõ eladási számoknak. Ugyan folyamatosan gyarapodik a bevételük, de az ágazat gyakorlatilag a saját sírját ássa. A növekvõ kereslettel ugyanis fokozatosan csökken a LCD és plazmakijelzõk, valamint az érintõképernyõk készítéséhez szükséges fémmennyiség. Különösen az indium fogy rohamosan." Az "okostelefon" eltûnése Link még hagyján. A mai jó hatásfokú napelemek gyengébb teljesítménnyel de aluminiumoxiddal is mûködnek. A lényeg nem is az érintõképernyõ eltûnése, hanem maga a "trend" - fogy a Föld nyersenyagkészlete.
Józan ésszel belátható hogy a ritkaföldfém készleteink kimerülését idõvel követi a többi kevésbé "egzotikus" alapanyag mint alapvetõ fémek nyersanyagok, fosszilis energiahordozók. Hétköznapi hasonlattal, ha egy barkácsolónak elfogy a lemezcsavarja, helyettesíti közönséges facsavarral, ha az is elfogy szeggel pótolja amíg van, aztán marad a ragasztás majd a "száraz" illesztéses-csapolásos kötésmód végül a kõkorszakot idézõ madzagos kötözés. ÉS - ez csak egy parányi szelete a leendõ problémáknak. Valszeg nagy zûrzavar lesz de nem omlik össze rögtön a földi társadalom mert még vissza lehet térni optikai-mágneses adattárolás helyett a klasszikus "papíralapú" lyukkártyás rögzítésre-tárolásra a felsorolhatatlanul sokféle (kutatás-orvoslás-bankolás-közösség alapvetõ igényei mellett) adatfeldolgozás-tárolás esetében. "Átvezetésük" ideiglenes káoszt és zûrzavart okozhat hiszen már egy számítógépes átállásnál is sok a probléma mire "beüzemel a rendszer". Ezt követheti idõvel az élet minden területén alkalmazott korszerû elektronikai eszközök eltûnése, a fejlesztések, tudományos kutatások leállása és minden más területen hírközléstõl a hétköznapi életig. Elsõ lépcsõben kb. az 1920-as évekbe eshetünk vissza. A mechanikus számológép (dolgoztam asztali "tekerõs" kalkulátorral, logarléccel is épültek hidak) elvégezhet sok számítást bár lassan és kevésbé pontosabban mint ma egy olcsó kézi kalkulátor. Vannak kiváló mechanikus-pneumatikus "logikai kapcsolások" melyek folyamatot jól szabályozhatnak ám kb. a tojásfõzõ mechanikus óra pontosságával, a nanoszekundumos adatfeldolgozásnak "annyi". Még sok terület van nem sorolom. Aki korombeli, az láthatta a csodálatos változásokat, de azt is hogy az utóbbi ötven évben szinte teljesen az elektronikára lett utalva az emberek élete márpedig a jó hatásfokú elektronika létrejötte és léte a ritkaföldfémekre van alapozva. Eljöhet újra a gõz-és pneumatikus gépek korszaka- amíg lesz hozzájuk nyersanyag és energia. Nem rémlátomás szerintem, amilyen gyorsan fejlõdött az emberiség, ugyanolyan gyorsan visszaeshet ha nem oldják meg a lehetõ leggyorsabban az "ûrbányászatot". Azonban ennek kifejlesztéséhez is kellenek a ritkaföldfémek, ezért a "kényelmi" eszközök jó ideig eltûnhetnek ennek prioritása miatt. Nem tudom utódaink hogy fognak élni, remélhetõleg nem fogják átkozni elõdeiket amikor bozótban lesznek kénytelenek "kutatást végezni" élelem után. NEM politikai éllel mondom, az ún. fogyasztói társadalom és a "tervezett elavulás" közönséges pazarlás. Jelmondata a "Buy baby buy"~VÁSÁROLJ, folyamatosan cseréld eszközeid újabbra korszerûbbre divatosabbra. Az én idõmben még ronda ormótlan eszközöket használtunk (fõoka a technika akkoriban nyugaton-keleten egyaránt alacsony szintje volt) de akár húsz évig is mûködtek. Nem kellett párévente lecserélni, lehetett javítgatni ami könnyen ment mert egyszerûek voltak, ma javítás helyett olcsóbb ha újat veszel. A fogyasztói társadalom létalapja hogy keringjen a pénz, pezsegjen a gazdaság növekedjen a GDP (és a PROFIT) hát mindenki cserélje le 4-5 évente eszközeit - amíg LESZ MIBÕL legyártani azokat. Csakhogy lassan elfelejtjük hogy ma már enni is csak addig tudunk "amíg van a boltban". Ha "kiürül a bolt", nem tudjuk feltölteni kamránkat, megeshet hogy újra meg kell tanulnunk faekével szántani és kõvel bunkóval csapdaállítással vadászni... T. Modik, lehet hogy a Társalgóban lenne a helye, de sztem erõsen érinti a Bioszférát...
ON
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
[az off-szakaszt kérésre olvashatóvá tettem. :-) ervin]
Köszönöm a meghatározást.1-2 héten belül jön a valós megfejtés amint kikeltek a fiókák. A másik fészekben pontosan 5 fióka van. Mire megnõnek feketerigó nagyhatalom leszek. Rovar,bogár van bõségesen, szöcske,tücsök,bögöly,legyek. Remélhetõleg ritkítják majd az állományt. Ha kell rakok ki nekik gyümölcsöt,hogy ne a fán lévõt egyék el elõlem. Ha bármi fejlemény van a 2 fészekaljról jelzek.
Rovar,bogár van bõségesen, szöcske,tücsök,bögöly,legyek. Remélhetõleg ritkítják majd az állományt. Ha kell rakok ki nekik gyümölcsöt,hogy ne a fán lévõt egyék el elõlem. Ha bármi fejlemény van a 2 fészekaljról jelzek.
Horitazi - Leganyi1 feketerigó tojások
Az MME honlapján nem leltem összevetésre alkalmas tojásképet de az "Országalbum" honlapon van egy jó kép róluk, kisérõszövege "A fekete rigó tojásai zöldeskék színûek, vöröses pettyek vannak rajta. " Forrás: Magyarország képekben - Országalbum Link
Csak "kipanaszkodom magam" a fórumnak: valaki(k) meg akarták mérgezni Tomi kutyámat. Szombat reggel még a szokásos kitörõ örömmel üdvözölt fejemig felugrálva (tudja hogy rámugrálni tilos, ezért helybõl "pattog"). Délelõtt még vadul rohangált és ugatta a "hétvégiseket" szokása szerint. "Ebédosztásnál" figyeltem fel hogy bizonytalanul mozog de az etetõje elõtt "összesett" szétcsúszott a négy lába a terasz sima járólapjain amivel soha sem volt baja. Nem is tudott felállni de azért fekve evett-ivott. Alaposabban megnéztem, a jelek alapján mérgezésre gyanakodtam mert mióta megvan sose volt beteg, télen-nyáron kint van, makkegészséges vitális kutya. Szeme tiszta nem csipás, tekintete fényes, orra nedves, bundája általános kinézete nem utalt semmilyen betegségre, nem is hányt de pupillái árnyékban is erõsen beszûkültek voltak ami embernél legalábbis a mérgezés egyik jele lehet. Vegyészi képzettségem alapján ismerem a mérgeket, a mérgezés kezelését és ellenszereiket. Orvost találni hétvégén meglehetõsen nehéz, úgy véltem idõ sincs várakozásra azonnal tenni kell valamit. Bent a házban csináltam neki fekvõhelyet és kézben becipeltem a szikár de nagy súlyú Tomit. Szerencsétlen "abszolut elhagyta" magát csak bánatosan nézett és "pofán nyalt". A tálban elétett "ellenszereket" megette, még a magamnak szánt össszes csirkemellhúst is nekiadtam (nem nyersen, mikróban megpárolva). Ma hajnal négyig virrasztottam mellette, idõnként teljesen elkábult, ha magához tért kicsit verdesett a farkával és bánatosan nézett rám amitõl az embernek "megszakad a szíve". A gép mellett ültem végig, amikor egyszercsak feltápászkodott és odaimbolygott hozzám. Visszatereltem a helyére és én is lefeküdtem aludni. 11 körül ébredtem arra hogy ott sündörög köröttem Kiengedtem és bár még bizonytalanul de mászkálni kezdett a kertben, késõbb már ugatott is. Mostanra a régi erõs hangján "hirdeti jelenlétét", mozgása koordinált bár a teraszlépcsõn még óvatos és még nem rohangál száguldozva olyan vadul mint szokott de el ne kiabáljam szerencsére szívós, erõs szervezetû kutya.
Nem tudom ki tehette és milyen céllal, én "rablási elõkészületre" gyanakszom. Idegentõl nem fogad el semmit inkább vadul megugatja, de ha talál valamit a kertben ami finom neki (elhullott madárfióka, üregébõl "kirántott vakond" és hasonló "finomságok" amiért kiabálok vele HA látom) felszedi-megeszi. A neten ma olvastam hogy újabban gyakoribb lett a házõrzõ ebek mérgezése oly alattomos módon hogy könnyen hozzáférhetõ, kutyának halálosan mérgezõ vegyszerbe áztatott falatokat dobnak be a kertbe aminek ráadásul csak napok múlva jelentkezik hatása, általában már menthetetlen a kutya, borzalmas kínok között múlik ki. Szerencsére idejében észrevettem és az "ellenszerek" (méregtelenítõk) hatottak (érdekes módon nem hányt) és külön szerencse hogy nem bújt el valami hozzáférhetetlen sûrû bokor alá (vannak ilyen búvóhelyei ahonnan "bottal se lehet kipiszkálni") ahol már csak légyrajok jeleznék tetemét (mint kedvelt Micó macskám esetében "akirõl" azt hittem eltûnt csak a legyek sokasága tûnt fel ott ahol kimúlt). Most kint vagyok a teraszon, Tomi most is a kertben setepertél és ugatja a mozgásokat, idõnként hozzám jön megbök orrával és valami leírhatatlan szerettel néz Eddig is nagyon ragaszkodó volt de most úgy tûnik az eddiginél sokkal erõsebb szeretettel viszonozza virrasztásom
"Kutyások vigyázzatok" olvasom, újabban gyakrabban mérgezik a kutyákat- van aki bizonyára "az elsõ védelmi vonal felszámolására" van aki rosszindulatú "sportból". A neten találtam errõl leírást: egy vidéki városban valaki sorozatban mérgezte utcaszomszédai kutyáit, "jóízû" méregbe (sok ilyen van ami kényes embernek se tûnik fel) áztatott tápot mozgó autóból dobva (volt aki látta is, idézem- "úgy szórta mint a magvetõ") udvarukra- de elnézéseteket kérem, nem csatolom hogy ne legyek "tippadó" a könnyen hozzáférhetõ anyagot (ami embernek nem annyira de kutyának halálos méreg) és alkalmazását illetõen.
Mit mondjak "nagy az isten állatkertje"... Nehezen dühödök fel de most szivesen alkalmaznám az "õsi talio" (~szemet szemért fogat fogért) büntetést azon aki ezt tette... de mindegy, lehiggadtam. Idõnként látok szemlátomást gyanús külsejû (azt ne mondjam "szakadt") "kerékpáros felderítõket" erre kóricálni (a házfalon lévõ külsõ kameráim is rögzítenek éjjel-nappal minden mozgást és hangot a környéken, "házközeli mozgást" távollétemben mobilon is bejeleznek- megesett korábban hogy "lomtalanító" lovaskocsiról dobtak valamit az ugató Tominak) de úgyse tudom meg ki volt, fõ az hogy Tomi megúszta a dolgot.
Az MME honlapján nem leltem összevetésre alkalmas tojásképet de az "Országalbum" honlapon van egy jó kép róluk, kisérõszövege "A fekete rigó tojásai zöldeskék színûek, vöröses pettyek vannak rajta. " Forrás: Magyarország képekben - Országalbum Link
Csak "kipanaszkodom magam" a fórumnak: valaki(k) meg akarták mérgezni Tomi kutyámat. Szombat reggel még a szokásos kitörõ örömmel üdvözölt fejemig felugrálva (tudja hogy rámugrálni tilos, ezért helybõl "pattog"). Délelõtt még vadul rohangált és ugatta a "hétvégiseket" szokása szerint. "Ebédosztásnál" figyeltem fel hogy bizonytalanul mozog de az etetõje elõtt "összesett" szétcsúszott a négy lába a terasz sima járólapjain amivel soha sem volt baja. Nem is tudott felállni de azért fekve evett-ivott. Alaposabban megnéztem, a jelek alapján mérgezésre gyanakodtam mert mióta megvan sose volt beteg, télen-nyáron kint van, makkegészséges vitális kutya. Szeme tiszta nem csipás, tekintete fényes, orra nedves, bundája általános kinézete nem utalt semmilyen betegségre, nem is hányt de pupillái árnyékban is erõsen beszûkültek voltak ami embernél legalábbis a mérgezés egyik jele lehet. Vegyészi képzettségem alapján ismerem a mérgeket, a mérgezés kezelését és ellenszereiket. Orvost találni hétvégén meglehetõsen nehéz, úgy véltem idõ sincs várakozásra azonnal tenni kell valamit. Bent a házban csináltam neki fekvõhelyet és kézben becipeltem a szikár de nagy súlyú Tomit. Szerencsétlen "abszolut elhagyta" magát csak bánatosan nézett és "pofán nyalt". A tálban elétett "ellenszereket" megette, még a magamnak szánt össszes csirkemellhúst is nekiadtam (nem nyersen, mikróban megpárolva). Ma hajnal négyig virrasztottam mellette, idõnként teljesen elkábult, ha magához tért kicsit verdesett a farkával és bánatosan nézett rám amitõl az embernek "megszakad a szíve". A gép mellett ültem végig, amikor egyszercsak feltápászkodott és odaimbolygott hozzám. Visszatereltem a helyére és én is lefeküdtem aludni. 11 körül ébredtem arra hogy ott sündörög köröttem
Kiengedtem és bár még bizonytalanul de mászkálni kezdett a kertben, késõbb már ugatott is. Mostanra a régi erõs hangján "hirdeti jelenlétét", mozgása koordinált bár a teraszlépcsõn még óvatos és még nem rohangál száguldozva olyan vadul mint szokott de el ne kiabáljam szerencsére szívós, erõs szervezetû kutya. Nem tudom ki tehette és milyen céllal, én "rablási elõkészületre" gyanakszom. Idegentõl nem fogad el semmit inkább vadul megugatja, de ha talál valamit a kertben ami finom neki (elhullott madárfióka, üregébõl "kirántott vakond" és hasonló "finomságok" amiért kiabálok vele HA látom) felszedi-megeszi. A neten ma olvastam hogy újabban gyakoribb lett a házõrzõ ebek mérgezése oly alattomos módon hogy könnyen hozzáférhetõ, kutyának halálosan mérgezõ vegyszerbe áztatott falatokat dobnak be a kertbe aminek ráadásul csak napok múlva jelentkezik hatása, általában már menthetetlen a kutya, borzalmas kínok között múlik ki. Szerencsére idejében észrevettem és az "ellenszerek" (méregtelenítõk) hatottak (érdekes módon nem hányt) és külön szerencse hogy nem bújt el valami hozzáférhetetlen sûrû bokor alá (vannak ilyen búvóhelyei ahonnan "bottal se lehet kipiszkálni") ahol már csak légyrajok jeleznék tetemét (mint kedvelt Micó macskám esetében "akirõl" azt hittem eltûnt csak a legyek sokasága tûnt fel ott ahol kimúlt). Most kint vagyok a teraszon, Tomi most is a kertben setepertél és ugatja a mozgásokat, idõnként hozzám jön megbök orrával és valami leírhatatlan szerettel néz
Eddig is nagyon ragaszkodó volt de most úgy tûnik az eddiginél sokkal erõsebb szeretettel viszonozza virrasztásom "Kutyások vigyázzatok" olvasom, újabban gyakrabban mérgezik a kutyákat- van aki bizonyára "az elsõ védelmi vonal felszámolására" van aki rosszindulatú "sportból". A neten találtam errõl leírást: egy vidéki városban valaki sorozatban mérgezte utcaszomszédai kutyáit, "jóízû" méregbe (sok ilyen van ami kényes embernek se tûnik fel) áztatott tápot mozgó autóból dobva (volt aki látta is, idézem- "úgy szórta mint a magvetõ") udvarukra- de elnézéseteket kérem, nem csatolom hogy ne legyek "tippadó" a könnyen hozzáférhetõ anyagot (ami embernek nem annyira de kutyának halálos méreg) és alkalmazását illetõen.
Mit mondjak "nagy az isten állatkertje"...
Nehezen dühödök fel de most szivesen alkalmaznám az "õsi talio" (~szemet szemért fogat fogért) büntetést azon aki ezt tette... de mindegy, lehiggadtam. Idõnként látok szemlátomást gyanús külsejû (azt ne mondjam "szakadt") "kerékpáros felderítõket" erre kóricálni (a házfalon lévõ külsõ kameráim is rögzítenek éjjel-nappal minden mozgást és hangot a környéken, "házközeli mozgást" távollétemben mobilon is bejeleznek- megesett korábban hogy "lomtalanító" lovaskocsiról dobtak valamit az ugató Tominak) de úgyse tudom meg ki volt, fõ az hogy Tomi megúszta a dolgot. 
Üdv!
A héten fedeztem fel 1 fészket a nektarin fánkon. Ilyen tojások vannak benne:
Link
Milyen madár költözött be valaki meg tudná mondani ?
Permetszerekkel gondolom innentõl óvatosan.
Grátisz.
Csak a szokásos lugasigazgatás folyt a szõlõben amikor megmozdítottam 1 "ágat" és csipogás lett a válasz. Nézelõdtem és találtam 1 fészket a fejem fölött.
Már egész nap gyanús volt ,hogy 2 feketerigó ,ahogy nyírtam a füvet jött utánam és vadászta össze a bogarakat. De így a válasz érthetõ:
Link
Remélhetõleg nem eszik le a szõlõm
A héten fedeztem fel 1 fészket a nektarin fánkon. Ilyen tojások vannak benne:
Link
Milyen madár költözött be valaki meg tudná mondani ?
Permetszerekkel gondolom innentõl óvatosan.
Grátisz.
Csak a szokásos lugasigazgatás folyt a szõlõben amikor megmozdítottam 1 "ágat" és csipogás lett a válasz. Nézelõdtem és találtam 1 fészket a fejem fölött.
Már egész nap gyanús volt ,hogy 2 feketerigó ,ahogy nyírtam a füvet jött utánam és vadászta össze a bogarakat. De így a válasz érthetõ:
Link
Remélhetõleg nem eszik le a szõlõm
Köszi az információt!
Ott a helyszínen nem igazan tudtam a helyzettel mit kezdeni, arra gondolva, mit keresnek a szabadban ezek a madarak.
Ott a helyszínen nem igazan tudtam a helyzettel mit kezdeni, arra gondolva, mit keresnek a szabadban ezek a madarak.
Hari gyönyörû darabok Ezek Csernobilban nõttek DE anno gyerekkorom éveiben itthon a Pilis eldugott területein is találtunk hasonlóan nagyra nõtt példányokat Ezen most elfilóztam, nem tudom hogy az akkoriaknak a csatolásodon láthatóhoz hasonló nagy termetük összefügg-e vajon a gyerekkoromban még rendszeresen végzett magaslégköri nukleáris robbantásokkal
Valami felderengett régebbrõl, hogy a gombák "szeretik" begyûjteni a radioaktív anyagokat. Most alaposabban utánanéztem ennek és szép számmal leltem rá utalásokat. Pld. "Sugárzással táplálkozik egy gomba" Link
Csernobillal kapcsolatban "A kutatók már öt évvel ezelõtt felfedezték, hogy az elpusztult csernobili atomreaktorban fekete, melaninban gazdag gombák nõnek a falakon." Forrás: Link
"A csernobili felismerések nyomán kezdték a gombák sugártûrõ képességét vizsgálni az Albert Einstein Orvosegyetemen New York-ban. Az amerikai kutatók cézium-137 izotóp béta-sugárzásának tették ki a gombákat (ez az izotóp atomreaktorokban is keletkezik a maghasadás során). Három gombafajt vizsgáltak (Cladosporium sphaerospermum, Cryptococcus neoformans és Wangiella dermatitidis), és a telepeket a normális háttérsugárzás ötszázszorosának tették ki. Ennek hatására háromszor gyorsabb lett a gombák növekedése." Forrás: Link
Másutt olvasom hogy a gombák a céziumot szívesebben veszik fel a kálium helyett. "Az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett reaktorkatasztrófa óta a vadon tenyészõ gombákban a radioaktív cézium-137 megemelkedett értékeit mérik. A gombák ezt az anyagot a kálium helyett építik be sejtjeikbe." Forrás: Gombák - Heike Hermann, Éva Rónaszegi, Arno Kolb 33.oldalon keresni Link
Indoklása másutt: "A besugárzás megváltoztatta a melanin elektronszerkezetét, ezért intenzívebbé vált az anyagcsere, például egy fontos oxidációs anyagcsere-reakció a négyszeresére erõsödött. A gombatelepeket a normális háttérsugárzás ötszázszorosának tették ki, ennek hatására háromszor gyorsabb lett a gomba növekedése. A kutatók valószínûsítik, hogy a melanin energiaforrásként hasznosítja a sugárzást. Ez a képesség különösen fontos lehet ott, ahol kevés a tápanyag, viszont erõs a sugárzás." Forrás: Magyar Tudomány 2007/10. Sugárzáskedvelõ gombák- fejezetében Link
Bolgár eset: "A Daily Mail jelentette a múlt héten, hogy közel egy tonna bolgár eredetû szárított gombát foglaltak le és semmisítettek meg a brit hatóságok, mert a cézium 137 szintje több, mint tízszeresen meghaladta az engedélyezett mennyiséget." Forrás: Link A bolgárok nem Csernobil hatásának vélik mert egy elhagyott rodopei uránbánya területérõl származtak a gombák.
Talán nem lehetetlen hogy a csatolásod képein látható gombák a sugárzás hatására nõttek ilyen szép nagyra. Gyönyörû, szinte képeskönyvbe illõ példányok de nem tudnám jóérzéssel megenni õket. Gyerekkori gombamérgezésem (ellenségemnek se kívánom azokat a kínokat) miatt amúgy se eszem szívesen, de Csernobil környékén szedett gombát semmiképp. Habár régi mondás "Sose tudjuk mitõl hízunk" és tán jobb is...
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Ezek Csernobilban nõttek DE anno gyerekkorom éveiben itthon a Pilis eldugott területein is találtunk hasonlóan nagyra nõtt példányokat Ezen most elfilóztam, nem tudom hogy az akkoriaknak a csatolásodon láthatóhoz hasonló nagy termetük összefügg-e vajon a gyerekkoromban még rendszeresen végzett magaslégköri nukleáris robbantásokkal Valami felderengett régebbrõl, hogy a gombák "szeretik" begyûjteni a radioaktív anyagokat. Most alaposabban utánanéztem ennek és szép számmal leltem rá utalásokat. Pld. "Sugárzással táplálkozik egy gomba" Link
Csernobillal kapcsolatban "A kutatók már öt évvel ezelõtt felfedezték, hogy az elpusztult csernobili atomreaktorban fekete, melaninban gazdag gombák nõnek a falakon." Forrás: Link
"A csernobili felismerések nyomán kezdték a gombák sugártûrõ képességét vizsgálni az Albert Einstein Orvosegyetemen New York-ban. Az amerikai kutatók cézium-137 izotóp béta-sugárzásának tették ki a gombákat (ez az izotóp atomreaktorokban is keletkezik a maghasadás során). Három gombafajt vizsgáltak (Cladosporium sphaerospermum, Cryptococcus neoformans és Wangiella dermatitidis), és a telepeket a normális háttérsugárzás ötszázszorosának tették ki. Ennek hatására háromszor gyorsabb lett a gombák növekedése." Forrás: Link
Másutt olvasom hogy a gombák a céziumot szívesebben veszik fel a kálium helyett. "Az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett reaktorkatasztrófa óta a vadon tenyészõ gombákban a radioaktív cézium-137 megemelkedett értékeit mérik. A gombák ezt az anyagot a kálium helyett építik be sejtjeikbe." Forrás: Gombák - Heike Hermann, Éva Rónaszegi, Arno Kolb 33.oldalon keresni Link
Indoklása másutt: "A besugárzás megváltoztatta a melanin elektronszerkezetét, ezért intenzívebbé vált az anyagcsere, például egy fontos oxidációs anyagcsere-reakció a négyszeresére erõsödött. A gombatelepeket a normális háttérsugárzás ötszázszorosának tették ki, ennek hatására háromszor gyorsabb lett a gomba növekedése. A kutatók valószínûsítik, hogy a melanin energiaforrásként hasznosítja a sugárzást. Ez a képesség különösen fontos lehet ott, ahol kevés a tápanyag, viszont erõs a sugárzás." Forrás: Magyar Tudomány 2007/10. Sugárzáskedvelõ gombák- fejezetében Link
Bolgár eset: "A Daily Mail jelentette a múlt héten, hogy közel egy tonna bolgár eredetû szárított gombát foglaltak le és semmisítettek meg a brit hatóságok, mert a cézium 137 szintje több, mint tízszeresen meghaladta az engedélyezett mennyiséget." Forrás: Link A bolgárok nem Csernobil hatásának vélik mert egy elhagyott rodopei uránbánya területérõl származtak a gombák.
Talán nem lehetetlen hogy a csatolásod képein látható gombák a sugárzás hatására nõttek ilyen szép nagyra. Gyönyörû, szinte képeskönyvbe illõ példányok de nem tudnám jóérzéssel megenni õket. Gyerekkori gombamérgezésem (ellenségemnek se kívánom azokat a kínokat) miatt amúgy se eszem szívesen, de Csernobil környékén szedett gombát semmiképp. Habár régi mondás "Sose tudjuk mitõl hízunk" és tán jobb is...
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Barátpapagájok (Myiopsitta monachus) Dél-Amerikából hurcolták be õket háziálatként, de a 70-es évek óta önálló populációjuk van. Hasonló a helyzet Belgium és az UK egyes részein.
Csernobil körül is feltûnõen buja a növényzet, talán nem véletlen.
Enikõ, ebbõl egy darab elég egy gombapörkölthöz. Egy egész falu számára Bár nem tudom merre nõtt... mondjuk ha egy kísérleti atomtelep mellett, vagy Pripjaty kies erdejében, akkor inkább nem...
Bár nem tudom merre nõtt... mondjuk ha egy kísérleti atomtelep mellett, vagy Pripjaty kies erdejében, akkor inkább nem... 
Nincs mit, szívesen Nano, ráértem és érdekelt a felvetett témád
Ami a pleisztocén ponty-fosszíliákat illeti valóban léteznek bár nem "több-" hanem "csak" tízezer évesek. A pleisztocén (magyarul "közel a jelenhez") 2.5 millió éve kezdõdött és kb 10~12 ezer éve ért véget a holocén ("jelenkor") elõtt. Ebbe "simán belefér" 10 ezer éves pleisztocén fosszília létezése, a ponty akkortájt jelent meg nálunk viszont ennél idõsebb leletet nem leltek se itthon se másutt. Sok helyütt olvasható fõbb elemeiben ugyanaz - itt kivonatolva:
A ponty õse a Kaszpi-tó térségében fejlõdött ki a pleisztocén kor végén. A klíma enyhülésével 8-10 ezer éve egyes pontytörzsek az Aral-tó vízrendszerén eljutottak Kelet-Ázsiába ill. a Fekete-tenger környékérõl a Duna vízrendszerébe. Korábbi, ennél idõsebb pontyfosszíliára eddig még nem nem bukkantak. HA- mégis találnak idõsebb leletet, akkor esetleg az is megfontolható hogy a pontyok ITT alakultak ki és nem "onnan ide" hanem "innen oda" jutottak el a viziutakon? (vagy maga a Vízözön hatására ami jelentõs mértékben átkeverhette a vízivilágot)
Ami a pleisztocén ponty-fosszíliákat illeti valóban léteznek bár nem "több-" hanem "csak" tízezer évesek. A pleisztocén (magyarul "közel a jelenhez") 2.5 millió éve kezdõdött és kb 10~12 ezer éve ért véget a holocén ("jelenkor") elõtt. Ebbe "simán belefér" 10 ezer éves pleisztocén fosszília létezése, a ponty akkortájt jelent meg nálunk viszont ennél idõsebb leletet nem leltek se itthon se másutt. Sok helyütt olvasható fõbb elemeiben ugyanaz - itt kivonatolva:
A ponty õse a Kaszpi-tó térségében fejlõdött ki a pleisztocén kor végén. A klíma enyhülésével 8-10 ezer éve egyes pontytörzsek az Aral-tó vízrendszerén eljutottak Kelet-Ázsiába ill. a Fekete-tenger környékérõl a Duna vízrendszerébe. Korábbi, ennél idõsebb pontyfosszíliára eddig még nem nem bukkantak. HA- mégis találnak idõsebb leletet, akkor esetleg az is megfontolható hogy a pontyok ITT alakultak ki és nem "onnan ide" hanem "innen oda" jutottak el a viziutakon? (vagy maga a Vízözön hatására ami jelentõs mértékben átkeverhette a vízivilágot)
Köszi az utánajárást Melóban vagyok, így nem nagyon tudtam végigolvasnai azt a koi-s cikket, de többezer évnél biztos, hogy régebbi "õshazát" keresünk. Tudtommal már pleisztocén fosszíliák is ismertek a Kárpát-medencébõl, így inkább többtízezer évvel ezelõtti nemzettségkialakulást keresünk.
A pontycentrum kifejezést az endemikus amúri nyurga fajtaleírásában olvastam, aholis az Amúr folyóba kerülését a pontycentrumból való nyugatra vándorlása tette lehetõvé. Sajnos nem ismerem az angol terminológiát erre (meg most is lehetõségem keresgélni), így nehéz.
Melóban vagyok, így nem nagyon tudtam végigolvasnai azt a koi-s cikket, de többezer évnél biztos, hogy régebbi "õshazát" keresünk. Tudtommal már pleisztocén fosszíliák is ismertek a Kárpát-medencébõl, így inkább többtízezer évvel ezelõtti nemzettségkialakulást keresünk. A pontycentrum kifejezést az endemikus amúri nyurga fajtaleírásában olvastam, aholis az Amúr folyóba kerülését a pontycentrumból való nyugatra vándorlása tette lehetõvé. Sajnos nem ismerem az angol terminológiát erre (meg most is lehetõségem keresgélni), így nehéz.
Na én itt befejeztem a kínai pontycentrum keresését
Oka: "A világszintû pontytenyésztés 80 %-a Kínában folyik. A fõbb termelõk közé tartozik még - Kína mögött messze lemaradva - Indonézia, Vietnam, az EU, Oroszország, Banglades és Brazília. Az Európai Unión belül a ponty Közép-Európában számít hagyományos ételnek.A két legnagyobb termelõ Lengyelország és a Cseh Köztársaság."
Forrás: HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN 56.szám 2012.június
Valszeg a kínaiak nem egy helyen tenyésztik a világ össztermelésének 80%-át kitevõ mennyiséget. A "pontycentrum" ha van ilyen, bizonyára "mintagazdaság" és a legnagyobb lehet a sok hasonló tenyésztelep között.
Oka: "A világszintû pontytenyésztés 80 %-a Kínában folyik. A fõbb termelõk közé tartozik még - Kína mögött messze lemaradva - Indonézia, Vietnam, az EU, Oroszország, Banglades és Brazília. Az Európai Unión belül a ponty Közép-Európában számít hagyományos ételnek.A két legnagyobb termelõ Lengyelország és a Cseh Köztársaság."
Forrás: HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN 56.szám 2012.június
Valszeg a kínaiak nem egy helyen tenyésztik a világ össztermelésének 80%-át kitevõ mennyiséget. A "pontycentrum" ha van ilyen, bizonyára "mintagazdaság" és a legnagyobb lehet a sok hasonló tenyésztelep között.
Esetleg emiatt keresed? Link Valóban érdekes lehet az a pontycentrum ahol a tenyésztõk õsei már 2500 évvel ezelõtt írásos technológia szerint tenyésztették a pontyot. Bizonyára csak a KHV vírusnak (európai országokban is megjelent) ellenálló helyi állományfrissítés a cél és nem akarunk "1x1-re oktatni professzorokat"...
Elsõ nekifutásra azt olvasom ebben a korrektnek tûnõ ismertetõben Link idézem:
"A ponty eredete a mai Közép-Ázsiába, a Kaszpi-tenger környékére tehetõ, itt õshonosként volt megtalálható már jó néhány ezer évvel ezelõtt is. Innen a halak természetes vízi utakon vándoroltak és terjedtek el mai élõhelyükig, kelet felé egészen Kínáig, illetve nyugati irányban Európába, a Duna vonaláig."
"A ponytféléket Kelet-Ázsiában háziasították, ahol, mint haszonhalat tartották élelmezési célból, bár ismert volt élelmezési célú haszonhalként a Római Birodalomban is. A Kínai Császárságban kr. e. 500 környékérõl fellelhetõek írásos feljegyzések a ponty szaporításáról, tenyésztésérõl."
Ergo, ha az "õsforrás" helyét tekintjük "pontycentrumnak" akkor a Kaszpi tenger környéke tekinthetõ kiindulópontnak ahonnan eleinte természetes módon, utóbb már jelentõs emberi közremûködéssel terjedt el a világban olyannyira hogy az ázsiai ponty jelenléte már problémát okoz a Mississippi folyóban Link és félnek hogy elfoglalják a Nagy-Tavakat, na akkor az lesz aztán a "pontycentrum"....
"A ponty eredete a mai Közép-Ázsiába, a Kaszpi-tenger környékére tehetõ, itt õshonosként volt megtalálható már jó néhány ezer évvel ezelõtt is. Innen a halak természetes vízi utakon vándoroltak és terjedtek el mai élõhelyükig, kelet felé egészen Kínáig, illetve nyugati irányban Európába, a Duna vonaláig."
"A ponytféléket Kelet-Ázsiában háziasították, ahol, mint haszonhalat tartották élelmezési célból, bár ismert volt élelmezési célú haszonhalként a Római Birodalomban is. A Kínai Császárságban kr. e. 500 környékérõl fellelhetõek írásos feljegyzések a ponty szaporításáról, tenyésztésérõl."
Ergo, ha az "õsforrás" helyét tekintjük "pontycentrumnak" akkor a Kaszpi tenger környéke tekinthetõ kiindulópontnak ahonnan eleinte természetes módon, utóbb már jelentõs emberi közremûködéssel terjedt el a világban olyannyira hogy az ázsiai ponty jelenléte már problémát okoz a Mississippi folyóban Link és félnek hogy elfoglalják a Nagy-Tavakat, na akkor az lesz aztán a "pontycentrum"....
Hol található pontosan az ázsiai pontycentrum? Azt sejtem, hogy valahol a mai Kína területén, de azért az nem egy kis valami
Lassan de biztosan közeledik a "halhatatlan istenek" kora... most még az örökletes/örökölhetõ genetikai eredetû betegségek kiküszöbölésére ugyanis Angliában engedélyezték a "háromszülõs" mesterséges megtermékenyítést, az USA-ban még kísérleteznek. Lényege, hogy genetikailag módosított sejteket ültetnek be mellyel elkerülhetõek az örökletes, a szülõ DNS-ében hordozott genetikai betegségek. Így a megtermékenyülõ sejtnek tulajdonképpen három szülõje lesz. A baba szeme, haja, bõre, magassága, vonásai szüleire fog hasonlítani de azok betegségei nélkül. No comment legfeljebb annyi, vajon ki tudja majd megfizetni gyermeke "DNS generálozását" ami egyébként nagyszerû dolog mivel egy sor örökletes betegség eltûnhet ezzel még "lombik-korban" beavatkozva. Bár errõl nekem beugrott a Gattaca c. film és Aldous Huxley Szép új világ c. könyve is melyek elsõsorban figyelmeztetések a "lombikban szelektált" ember életére ható negatív pszichikai lehetõségekre. Kérdéses még az egyházak reagálása, mert szemszögükbõl akár durva beavatkozásnak tekinthetõ az eleve elrendeltetésbe hiszen "az Úr adta, az Úr elvette, áldott legyen érte az Úr neve"...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat