Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Nagyon hasznos linkek, köszönöm szépen, mentek a kedvencekhez

Biztosan kitárgyalták már valahol a dolgot, de ha belefeszülök se találom. Szóval jelenleg mi a legegyszerûbb módja a magyar radarkép mobilról való megtekintésének? Eddig Opera Miniben a met.hu/loop.php rendben volt, de mióta csak flash felületen lehet elérni, flashplayer-t akar. Eddig a metnet wap oldala volt a legjobb, de a "balhé" óta azon sem elérhetõ. Vicc...
Köszi a választ, így már érthetõ! 
Az a "derült/tiszta ég esetén" viszont érdekes, hisz most borult (volt) az ég az St miatt.
Bellone/Koczkás: Szerintem a gif állomány miatt jelez be a Mozilla, nálam nem ír ki semmit. Feltettem jpg-ként is, ha így is bejelez, akkor nem tudom, mi lehet a probléma. Link
Szerk.: Nyuli, így már semmi sem kérdéses.

Az a "derült/tiszta ég esetén" viszont érdekes, hisz most borult (volt) az ég az St miatt.
Bellone/Koczkás: Szerintem a gif állomány miatt jelez be a Mozilla, nálam nem ír ki semmit. Feltettem jpg-ként is, ha így is bejelez, akkor nem tudom, mi lehet a probléma. Link
Szerk.: Nyuli, így már semmi sem kérdéses.

Mozilla szerint bejelentett támadó weboldal. Persze tudom, hogy nem az, csak gondoltam szólok... 
Bocsi az offolásért!

Bocsi az offolásért!

A 78-as kód pontos jelentése "különálló hó- vagy jégkristályok derült/tiszta ég esetén". Létrejöttét pedig a megfelelõ T mellett kondenzálódó/szublimálódó és megfagyó légnedvesség okozza; kondenzációs magvak, pl. por ugye mindig adottak

Délelõtt már írtam ez ügyben a Met. Társalgóba is, de nem oda kellett volna, így inkább leírom ide is. Szóval ma Szentgotthárdon többször jelentettek 78-as jelenidõt, ami különálló hókristályokat jelent. (Pl. 9 UTC: Link )
Arra lennék kíváncsi, hogy ez egészen pontosan mit takar, miben különbözik a sima hótól, illetve milyen körülmények között alakul ki. (Itt akkor közepes pelyhekben esett a hó, bár a földön én is láttam különálló, szabályos hópelyheket is.)
Arra lennék kíváncsi, hogy ez egészen pontosan mit takar, miben különbözik a sima hótól, illetve milyen körülmények között alakul ki. (Itt akkor közepes pelyhekben esett a hó, bár a földön én is láttam különálló, szabályos hópelyheket is.)
Leginkább a mihálygergei vízmûre gondolok (Északmagyarországi Regionális Vízmû), hõfokot napi kétszer mérnek, plusz van egy gázos "mini-maxi" hõmérõjük, a csapadékot is mérik. Havonta egyszer valaki elvitte az adatokat, de semmi többet nem tudok róla. Pedig jó lenne megszerezni, mert 72-73-tól vannak mérések!
Konkrétan melyik állomásokra gondolsz (település szerint kérdezem) ?
Mert ami OMSZ-állomás, az ugye az OMSZ-hoz, ami meg pl. a Vízügyé, az hozzájuk.
Mert ami OMSZ-állomás, az ugye az OMSZ-hoz, ami meg pl. a Vízügyé, az hozzájuk.
Tudja-e valaki, hogy hová kerülnek a vidéki kis mérõállomások által mért adatok (pl: vízmûvek). Elõre is köszönöm.
Holnap síelni megyünk.
Ezért az a fontos kérdésem,hogy megtudná esetleg valaki mondani az nekem, hogy van-e olyan meteorológiai térkép ,ami alapján meg lehet megbecsülni a felhõ magasságát,vagy az aljának a magasságát?
Ezért az a fontos kérdésem,hogy megtudná esetleg valaki mondani az nekem, hogy van-e olyan meteorológiai térkép ,ami alapján meg lehet megbecsülni a felhõ magasságát,vagy az aljának a magasságát?
IR változat csak a bal oldali menüsorban látható kiemelt kivágatoknál van.
Itt van egy másik IR, ez ugyan csak óránként közöl képeket, de sokkal jobban látszik rajta minden, mint az Alpokos IR-en: Link
A kép fölött le van írva, hogy tudsz nagyítani.
Itt van egy másik IR, ez ugyan csak óránként közöl képeket, de sokkal jobban látszik rajta minden, mint az Alpokos IR-en: Link
A kép fölött le van írva, hogy tudsz nagyítani.
Válasznak mondjuk válasz, de inkább írom helybéli észlelõtársadként, mint szakértõként. 
Ha a december 16-20-a környéki havazásról van szó, hadd modjak ellent mindjárt egy kicsit: az valóban nagyon laza szerkezetû és könnyû, levegõs hó volt (egy része legalábbis), de én ránézésre sem érzem a mostanihoz hasonlónak. Ez ugyanis tipikusan az ún. "szemcsés hó"; apró, összefagyott gömböcskékbõl áll, amelyek megfelelõ mennyiségben természetüknél fogva sûrûbb réteget tudnak alkotni, mint ama ágas-bogas pelyhek. Tiszta véletlenségbõl van is pár képem még decemberbõl, íme: Link Link Link Link Link
Eléggé kézenfekvõ, hogy ilyen pelyhek alkotta hóréteg nem lehet túl sûrû, legfeljebb idõvel. Már néhány ilyen pihe is centikben mérhetõ réteget ad egymásra rakódva, viszont víztartalma csekély, ebbõl kifolyólag könnyen söpörhetõ, sõt szinte csak "legyezgetni" kell a söprûvel.
A mostani hóréteg vékonyabb ugyan, de fajlagosan sokkal nehezebb, mint írod is, gyúrhatóbb és nehezebben is söpörhetõ. Persze, hiszen a teret jobban kitöltõ apró golyócskákból áll a zöme, csak a végén hullott egy kevés "klasszikus pelyhes" hó.
A dolgok hátterérõl:
Mindkettõ apró szemû volt, ez igaz, legalábbis egyik sem volt "nagypelyhes". De a decemberi pelyhek egész más okból voltak aprók, mint a mostani szemcsék. A kérdés feltevésekor már szépen összeszedegetted a ható tényezõket, ezért nem gondolom, hogy evidenciákat kellene Neked magyaráznom. Meg aztán itt volt Noli cikke is nem oly rég, abban nagyszerûen összefoglaltatott a lényeg: Link
Ha mégis vázolni kellene az egészet röviden, a két legfontosabb tényezõnek a hõmérsékletet és a légnedvességet venném, ezek határozzák meg elsõdlegesen a kialakuló pehely/szemcseformát. Ennél az ábránál jobb nem is kell ennek szemléltetésére: Link , itt pedig némi kísérõszöveg is található: Link (egy picit görgetve van is pár kép és egy pár mondat a szóban forgó és általam is fotózott pelyhekrõl a "fernlike stellar dendrites" címszó alatt). A decemberi havazáskor jóval hidegebb volt (-5°C körüli max), s a nedvesség is valamivel nagyobb lehetett, mint most, a linkelt ábráról akár vissza is kereshetõk az értéktartományok. Ilyen értékek mellett nem lehetett szó átmeneti olvadásról, /illetve eleve a nedvesség sem volt túlzottan nagy/ emiatt nem tapadhattak, töppedhettek vagy állhattak össze nagyobb pelyhek, ráadásul még szél is fújt.
A tegnapelõtti szemcsés hó viszont meglátásom szerint eredetét tekintve is eltért ettõl: kezdetben mindenképp, de talán késõbb is valamilyen alacsony szintû felhõzetbõl merítette nedvessége nagy részét. (A tegnapi már nem ilyen volt természetesen.) A szemcsés havat én a szitálással rokon csapadéknak értelmezem, elég dúsan hulló, de igen apró szemcsékrõl lévén szó. Errõl ugyan már képen nincsen, de közelebbrõl megnézve egy ilyen szemcsét, egy amorf jégkristály-komplexumot találunk valamilyen mag körül, néhány esetben pl. láthatóan hatszöges, lapos ez a mag, mondhatni egy bederesedett apró pehely az egész, ami akár indulhatott az alacsony szintû felhõzet fölé érkezõ felhõkbõl is, aztán menet közben a nem túlzottan hideg alsó szinteken a "túlhûlt" cseppek gond nélkül kifagytak e magokra lecsapódva.
Általánosságban több - általad is említett - tényezõ hat még a pelyhek kialakulására, életútjára: a hõmérséklet-nedvesség adott szinti viszonyán kívül ott van a többi légréteg ugyanezen paramétere, vagy a szél, ami hosszabbá teheti a megtett utat akár pozitív hõmérsékletû tartományon keresztül, vagy épp csak egyszerûen aprózhatja a korábban létrejött nagyobb pelyheket, és sorolhatnám. Mind-mind hat a hulló hó sûrûségére, és akkor még nem is beszéltünk a talaj közelében uralkodó viszonyokról.
Jelen esetben viszont ennyiben tudnám összefoglalni a két eset közötti eltéréseket. Bárki kiegészítheti, ha gondolja.

Ha a december 16-20-a környéki havazásról van szó, hadd modjak ellent mindjárt egy kicsit: az valóban nagyon laza szerkezetû és könnyû, levegõs hó volt (egy része legalábbis), de én ránézésre sem érzem a mostanihoz hasonlónak. Ez ugyanis tipikusan az ún. "szemcsés hó"; apró, összefagyott gömböcskékbõl áll, amelyek megfelelõ mennyiségben természetüknél fogva sûrûbb réteget tudnak alkotni, mint ama ágas-bogas pelyhek. Tiszta véletlenségbõl van is pár képem még decemberbõl, íme: Link Link Link Link Link
Eléggé kézenfekvõ, hogy ilyen pelyhek alkotta hóréteg nem lehet túl sûrû, legfeljebb idõvel. Már néhány ilyen pihe is centikben mérhetõ réteget ad egymásra rakódva, viszont víztartalma csekély, ebbõl kifolyólag könnyen söpörhetõ, sõt szinte csak "legyezgetni" kell a söprûvel.

A dolgok hátterérõl:
Mindkettõ apró szemû volt, ez igaz, legalábbis egyik sem volt "nagypelyhes". De a decemberi pelyhek egész más okból voltak aprók, mint a mostani szemcsék. A kérdés feltevésekor már szépen összeszedegetted a ható tényezõket, ezért nem gondolom, hogy evidenciákat kellene Neked magyaráznom. Meg aztán itt volt Noli cikke is nem oly rég, abban nagyszerûen összefoglaltatott a lényeg: Link
Ha mégis vázolni kellene az egészet röviden, a két legfontosabb tényezõnek a hõmérsékletet és a légnedvességet venném, ezek határozzák meg elsõdlegesen a kialakuló pehely/szemcseformát. Ennél az ábránál jobb nem is kell ennek szemléltetésére: Link , itt pedig némi kísérõszöveg is található: Link (egy picit görgetve van is pár kép és egy pár mondat a szóban forgó és általam is fotózott pelyhekrõl a "fernlike stellar dendrites" címszó alatt). A decemberi havazáskor jóval hidegebb volt (-5°C körüli max), s a nedvesség is valamivel nagyobb lehetett, mint most, a linkelt ábráról akár vissza is kereshetõk az értéktartományok. Ilyen értékek mellett nem lehetett szó átmeneti olvadásról, /illetve eleve a nedvesség sem volt túlzottan nagy/ emiatt nem tapadhattak, töppedhettek vagy állhattak össze nagyobb pelyhek, ráadásul még szél is fújt.
A tegnapelõtti szemcsés hó viszont meglátásom szerint eredetét tekintve is eltért ettõl: kezdetben mindenképp, de talán késõbb is valamilyen alacsony szintû felhõzetbõl merítette nedvessége nagy részét. (A tegnapi már nem ilyen volt természetesen.) A szemcsés havat én a szitálással rokon csapadéknak értelmezem, elég dúsan hulló, de igen apró szemcsékrõl lévén szó. Errõl ugyan már képen nincsen, de közelebbrõl megnézve egy ilyen szemcsét, egy amorf jégkristály-komplexumot találunk valamilyen mag körül, néhány esetben pl. láthatóan hatszöges, lapos ez a mag, mondhatni egy bederesedett apró pehely az egész, ami akár indulhatott az alacsony szintû felhõzet fölé érkezõ felhõkbõl is, aztán menet közben a nem túlzottan hideg alsó szinteken a "túlhûlt" cseppek gond nélkül kifagytak e magokra lecsapódva.
Általánosságban több - általad is említett - tényezõ hat még a pelyhek kialakulására, életútjára: a hõmérséklet-nedvesség adott szinti viszonyán kívül ott van a többi légréteg ugyanezen paramétere, vagy a szél, ami hosszabbá teheti a megtett utat akár pozitív hõmérsékletû tartományon keresztül, vagy épp csak egyszerûen aprózhatja a korábban létrejött nagyobb pelyheket, és sorolhatnám. Mind-mind hat a hulló hó sûrûségére, és akkor még nem is beszéltünk a talaj közelében uralkodó viszonyokról.
Jelen esetben viszont ennyiben tudnám összefoglalni a két eset közötti eltéréseket. Bárki kiegészítheti, ha gondolja.

Áthelyezve innen: Társalgó (#214782 - 2010-01-21 21:37:35)
Hát ez az! "Józan paraszti ésszel" így lenne logikus, de a szabályzat megfogalmazása nem egyértelmû.
Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az észlelõk túlnyomó része (velem együtt) nem így értelmezi (!) Csak rá kell nézni többször a hivatkozott térképre.
Idézem a szabályzatot: [esõ]
"...az aktuális napi csapadékösszeg az aktuális nap 7 órájától a rákövetkezõ nap 7 órájáig tartó idõszak csapadéka. A CET télen megegyezik a helyi idõvel (HLT), nyáron a nyári idõszámítás miatt ugyanakkor egy órával több, mint a helyi idõ, így az aktuális napi csapadékot nyáron az aktuális nap reggel 8 órától a rákövetkezõ nap reggel 8 óráig kell mérni. Az elõzõ 24 órában elõfordult jelenségeket (zivatar, zápor, esõ, köd, stb.) téli idõszakban hóvastagság a reggel 7 (CET) állapot szerint."
Hát ez az! "Józan paraszti ésszel" így lenne logikus, de a szabályzat megfogalmazása nem egyértelmû.
Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az észlelõk túlnyomó része (velem együtt) nem így értelmezi (!) Csak rá kell nézni többször a hivatkozott térképre.
Idézem a szabályzatot: [esõ]
"...az aktuális napi csapadékösszeg az aktuális nap 7 órájától a rákövetkezõ nap 7 órájáig tartó idõszak csapadéka. A CET télen megegyezik a helyi idõvel (HLT), nyáron a nyári idõszámítás miatt ugyanakkor egy órával több, mint a helyi idõ, így az aktuális napi csapadékot nyáron az aktuális nap reggel 8 órától a rákövetkezõ nap reggel 8 óráig kell mérni. Az elõzõ 24 órában elõfordult jelenségeket (zivatar, zápor, esõ, köd, stb.) téli idõszakban hóvastagság a reggel 7 (CET) állapot szerint."
Áthelyezve innen: Társalgó (#214742 - 2010-01-21 20:12:57)
A csapadék mennyiségét az elõzõ napra, a ma reggel 7-kor mért hóréteget meg a mai napra - pedig ez olyan sima dolog.
A csapadék mennyiségét az elõzõ napra, a ma reggel 7-kor mért hóréteget meg a mai napra - pedig ez olyan sima dolog.
Áthelyezve innen: Társalgó (#214738 - 2010-01-21 20:10:16)
Szevasztok!
Egy kérdés: a szabályzat szerint a csapadékot (esõt és havat) reggel 7.00 órakor kell rögzíteni (GMT+1 esetén), mégpedig a megelõzõ 24 órás idõtartamra vonatkozóan.
Azaz a 21-én reggel mért hóréteg vastagság a 20-i adatba kerül (lásd mint csapadék).
Ennek ellenére 21-én napközben "hozza" a térkép a 21-i hóréteg vastagságokat...
Hogy is van ez ????
Szevasztok!
Egy kérdés: a szabályzat szerint a csapadékot (esõt és havat) reggel 7.00 órakor kell rögzíteni (GMT+1 esetén), mégpedig a megelõzõ 24 órás idõtartamra vonatkozóan.
Azaz a 21-én reggel mért hóréteg vastagság a 20-i adatba kerül (lásd mint csapadék).
Ennek ellenére 21-én napközben "hozza" a térkép a 21-i hóréteg vastagságokat...
Hogy is van ez ????

De utána jön a hideg a talaj közelébe vagy enyhébb marad?Am köszi szépen leírtad!
Fõként télen ez egy gyakori állapot. Kiindulópontja egy viszonylag tartós AC miatt talajközelben felhalmozódott hideg levegõ. Egy érkezõ hidegfront (nálunk ezek az atlanti hidegfrontok, melyeket maszkolt vagy álcázott hidegfrontnak is hívunk) eleinte csak a magasban és közepes szinteken okoz hõmérsékletcsökkenést, miközben talajközelben a hidegfronttal az ittrekedtnél enyhébb légtömeg szivárog be, ezért látszik egy ilyen HF esetén "melegedés" a talajon. A talajközeli T-csökkenés csak késleltetve következik be. Az egész jelenség feltétele az átkeverõ szelek jelenléte, de pl. egy védett medencehelyzet megakadályozhatja az átkeverést. Ráadásul a front elõtt a talajon ("talajfront") a fronttal párhuzamos szelek fújnak, mely ÉNy-i front esetény DNy-i szelet jelent.
Bocs, hogy megszakítom egy pillanatra a gondolatmeneteteket. Mostanában nem nagyon követtem pontról-pontra az eseményeket. Az elmúlt nap havazását tulajdonképp egy magassági hidegcsepp okozta? Készítettem pár fotót, kitenném az oldalamra egy kis infóval és nem szeretnék butaságot írni!
Köszi elõre is a segítséget!
Köszi elõre is a segítséget!

Szerintem egyértelmû a 71-es kód. A kitûnõ fotókon nem látni csillagszerû hópelyheket ("karcsú" hatszögek, amelyek minimális fraktálszerû terebélyesedést/kibontakozást mutatnak). Ilyeneket leginkább -10 Celsius fok alatti hõmérsékletnél lehet megfigyelni, nekem legalábbis ez a tapasztalatom.
Én még nem láttam élõben ilyet, de ennyire szép és valóban különálló hókristályokra megadnám a 78-ast. De nem nagyon tudok a jelenidõ egyéb kritériumairól sajnos.
Bezzeg az ónos szitálást nem fogadja el szemcsés hóval együtt, ugye...
(Meg a 65-ös jelenidõt sem 6 km-es látással...)

(Meg a 65-ös jelenidõt sem 6 km-es látással...)
Én úgy tudom, hogy elvileg elfogadja...de tuti késõbb jön hibaüzenet, hogy záporos csapadék csak gomoly felhõkbõl lehet de még nem próbáltam...

A hó sûrûségével és a csapadéktartalmával kapcsolatban lenne pár kérdésem.
December végén, amikor szinte napokon keresztül apró szemû, gyenge havazás volt akkor a hó számomra meglepõen ritka, könnyen seperhetõ és alig összetapadó réteget alkotott. 2 cm hóréteg kiolvasztva kb. 1.4-1.6 mm csapadékot eredményezett. Amolyan porhó szerû volt.
Ma reggelre szintén 2 cm körüli hóvastagság alakult ki. Ez 2.5 mm csapadékot adott. Ránézésre hasonlóan apró szemû, gyenge havazást lehetett tapasztalni. Kézzel tapintva ez jobban összeállt. Seperni is nehezebb, a seprés közben nem porzott.
A kérdésem az lenne, hogy milyen tényezõk befolyásolják a hó sûrûségét? Mi az oka annak, hogy a két eset elsõ ránézésre bár hasonló vizuális látványt nyújtott, de mégis jelentõs különbségeket lehetett felfedezni. Gondolom, hogy a havazást adó felhõzet jellege, a légkör nedvességtartalma, a talaj közelében és magasabb légrétegekben uralkodó hõmérsékleti viszonyok és a szél okozzák a különbséget, de szeretném kicsit jobban megérteni, hogy miért és hogyan befolyásolják ezek a hó sûrûségét. Tanulnék belõle és a késõbbiekben ezen ismeretek tudatában jobban megérteném a jelenséget, a gyakorlatban is alkalmazhatnám az összefüggéseket.
Elõre is köszönöm a választ!
December végén, amikor szinte napokon keresztül apró szemû, gyenge havazás volt akkor a hó számomra meglepõen ritka, könnyen seperhetõ és alig összetapadó réteget alkotott. 2 cm hóréteg kiolvasztva kb. 1.4-1.6 mm csapadékot eredményezett. Amolyan porhó szerû volt.
Ma reggelre szintén 2 cm körüli hóvastagság alakult ki. Ez 2.5 mm csapadékot adott. Ránézésre hasonlóan apró szemû, gyenge havazást lehetett tapasztalni. Kézzel tapintva ez jobban összeállt. Seperni is nehezebb, a seprés közben nem porzott.
A kérdésem az lenne, hogy milyen tényezõk befolyásolják a hó sûrûségét? Mi az oka annak, hogy a két eset elsõ ránézésre bár hasonló vizuális látványt nyújtott, de mégis jelentõs különbségeket lehetett felfedezni. Gondolom, hogy a havazást adó felhõzet jellege, a légkör nedvességtartalma, a talaj közelében és magasabb légrétegekben uralkodó hõmérsékleti viszonyok és a szél okozzák a különbséget, de szeretném kicsit jobban megérteni, hogy miért és hogyan befolyásolják ezek a hó sûrûségét. Tanulnék belõle és a késõbbiekben ezen ismeretek tudatában jobban megérteném a jelenséget, a gyakorlatban is alkalmazhatnám az összefüggéseket.
Elõre is köszönöm a választ!

Zabaron és Szécsényben egyáltalán nincs vizuális észlelés, Kékesen meg ilyenkor épp nincs.

Emlékszem arra az estére, két és fél órán keresztül néztem a villámokat az utcánk végérõl a dombtetõrõl
. Amúgy a felhõtípust illetõen Cb volt nyilván, újra és újra keletkezett egy-egy torony a régebbitõl délebbre, tehát keletkezéssel helyezõdött át. Kezdetben még beláttam a felhõ alá, tehát elég magas volt azért a felhõalap, a teteje viszont elég alacsonyan volt, de akkor sem As
.
Sze: érdekes, hogy a hivatalos állomások a magyar oldalon nem észleltek villogást sem (Zabar, Szécsény, Kékes, stb), a szlovák oldalon viszont mindenki.


Sze: érdekes, hogy a hivatalos állomások a magyar oldalon nem észleltek villogást sem (Zabar, Szécsény, Kékes, stb), a szlovák oldalon viszont mindenki.
Dehogy veszem!
Már megint én voltam a kis tudatlan.
Köszönöm mindenkinek az infókat!
Már megint én voltam a kis tudatlan.

Az As+zápor kombinációt elfogadja a GKTX?
As2-re gondolok, mert AcAs-bõl mintha már láttam volna, hogy adtak záport. Talán Szolnokon?
Meg zivatart záporesõvel is.
Link
As2-re gondolok, mert AcAs-bõl mintha már láttam volna, hogy adtak záport. Talán Szolnokon?
Meg zivatart záporesõvel is.

Ezekkel természetesen tisztában vagyok, az As csapadékadó jelzõjével csupán a maihoz hasonló helyzetre szûkítettem a dolgot.
Én is voltam már kénytelen csepergõ esõt adni 3-4 okta Sc mellett...

Hasonló helyzetem nekem is adódott még a tavalyi télen egyszer este. Lehetett látni a csillagokat (persze vékony felhõrétegen keresztül) és hószállingózás volt mellette. Ez szintén Cs volt mert As tr-nál már nem lehet látni csillagokat. Nyugati irányban volt vastagabb a felhõtakaró. De ilyenkor a szél is szállíthatja a hópelyheket egy adott irányba, hózáporos helyzeteknél ez jól megfigyelhetõ. Felhõ nincs is nagyon az ember felett, de a hópelyhek már elõbb megérkeznek.
Az AS okozhat rövid idõtartamú, akár közepes intenzitású záporesõt is, amikor a belõle a talajig lereszkedik a virga (ez bizonyos távolságból jól látszik). A CS nebulosus alá sokszor szinte alig észrevehetõen csúszik (kezdetben) az AS translucidus (ez abból derül ki, hogy valamivel sötétebb, rostos lepel halad el a nap elõtt), amely fokozatosan opákká (a nap számára át nem tetszõvé) válik, sõt, késõbb akár az esõ is eleredhet. Ilyenkor természetesen tarthatatlan az AS tr (vagy op) cirrostratomutatus bejegyzése (bevallom: ilyen átalakulást az elmúlt 32 év alatt nem tapasztaltam).
Akkor egy kicsit én is megerõsítem Kosakiss észlelését...
Ugyanis szinte alaptézisnek mondható, de hideg légkörben bármi megtörténhet.
Hivatalos meteorológiai állomásról adtam már ki olyan táviratot, amelyben 3 okta (az is jóindulattal) As1-translucidus és felette 8 okta Cs volt, havazás/hószállingózás jeleindõvel...
A két dolog tehát nem üti egymást, mégha lehetetlennek is látszik...
Ugyanis szinte alaptézisnek mondható, de hideg légkörben bármi megtörténhet.
Hivatalos meteorológiai állomásról adtam már ki olyan táviratot, amelyben 3 okta (az is jóindulattal) As1-translucidus és felette 8 okta Cs volt, havazás/hószállingózás jeleindõvel...
A két dolog tehát nem üti egymást, mégha lehetetlennek is látszik...
Hú, jó kis probléma merült itt most föl!
Ez bizony nagyon sokszor kemény dió, hogy megsaccolja az ember, hogy pontosan mi van az alsóbb rétegek fölött, és milyen mennyiségben.
Ilyenkor nagyon sokat számít az, hogy az ember folyamatosan figyelemmel kövesse az eseményeket (azaz legyen elképzelése arról, hogy mi lehet, mi volt korábban ott, amit most már nem látunk), kellõ tapasztalattal rendelkezzen (azaz nagyjából fel tudja eleveníteni, hogy egy adott helyzetben mi "szokott" lenni), és az is nagyon fontos persze, hogy megfelelõ elméleti tudása is legyen az idõjárási helyzetekrõl (azaz hogy egyáltalán fizikaliag mi "lehet" ott jelen szinoptikus körülmények között).
Ilyen módon, amikor az a helyzet, hogy egy szép szabályos, tankönyvi felhõzet-felvonulás van, azaz pl. Cs-As-Ns, akkor nagyot nem tévedünk azzal, ha a középmagas fölé megadjuk a 8 okta Cs-t - egészen addig, amíg egy kis helyen is kilátszik ez a bizonyos fölsõbb réteg! Attól a pillanattól kezdve ugyanis, ha bezárul a középmagas felhõzet, és 8 okta As lesz, már nem tudhatjuk, hogy mi zajlik ott fönt. Persze sejtjük, de erre ugye nem lehet alapozni.
Hiszen akkor így az lenne a dolog vége, hogy 8 okta Ns esetén úgy nézne ki az észlelés, hogy 8 okta Ns, 8 okta As, 8 okta Cs. Ennek pedig semmi értelme, ezt mindenki beláthatja (pont olyan, mintha zárt köd esetén próbálnák megtippelni, hogy mi van fölötte...)
Nem is annyira a típus lehet a probléma sokszor, hanem a mennyiség. Hiszen pl. a 7 okta As fölött egy másfajta helyzetben lehet 6 vagy 7 okta Cs is, de akárhány okta Ci vagy Ac is...
Tehát összességében: ha a fenti kritériumok teljesülnek (azaz figyelemmel követtük a felhõzet változását, tisztában vagyunk az idõjárási helyzettel, és egy kis rész tényleg látszik a kérdéses rétegbõl), akkor megadhatjuk/megpróbálkozhatunk megadni a magasabb szinteket is, de azért én mindenkit óva intenék attól, hogy csak úgy sejtésre alapozva észleljen.

Ez bizony nagyon sokszor kemény dió, hogy megsaccolja az ember, hogy pontosan mi van az alsóbb rétegek fölött, és milyen mennyiségben.
Ilyenkor nagyon sokat számít az, hogy az ember folyamatosan figyelemmel kövesse az eseményeket (azaz legyen elképzelése arról, hogy mi lehet, mi volt korábban ott, amit most már nem látunk), kellõ tapasztalattal rendelkezzen (azaz nagyjából fel tudja eleveníteni, hogy egy adott helyzetben mi "szokott" lenni), és az is nagyon fontos persze, hogy megfelelõ elméleti tudása is legyen az idõjárási helyzetekrõl (azaz hogy egyáltalán fizikaliag mi "lehet" ott jelen szinoptikus körülmények között).
Ilyen módon, amikor az a helyzet, hogy egy szép szabályos, tankönyvi felhõzet-felvonulás van, azaz pl. Cs-As-Ns, akkor nagyot nem tévedünk azzal, ha a középmagas fölé megadjuk a 8 okta Cs-t - egészen addig, amíg egy kis helyen is kilátszik ez a bizonyos fölsõbb réteg! Attól a pillanattól kezdve ugyanis, ha bezárul a középmagas felhõzet, és 8 okta As lesz, már nem tudhatjuk, hogy mi zajlik ott fönt. Persze sejtjük, de erre ugye nem lehet alapozni.

Nem is annyira a típus lehet a probléma sokszor, hanem a mennyiség. Hiszen pl. a 7 okta As fölött egy másfajta helyzetben lehet 6 vagy 7 okta Cs is, de akárhány okta Ci vagy Ac is...
Tehát összességében: ha a fenti kritériumok teljesülnek (azaz figyelemmel követtük a felhõzet változását, tisztában vagyunk az idõjárási helyzettel, és egy kis rész tényleg látszik a kérdéses rétegbõl), akkor megadhatjuk/megpróbálkozhatunk megadni a magasabb szinteket is, de azért én mindenkit óva intenék attól, hogy csak úgy sejtésre alapozva észleljen.
