Kérdések és válaszok

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6529 - 2010-01-20 19:32:05)

Az As okozhat akár tartós csapadékhullást is.
A három felhõszintben lévõ felhõnemek külön-külön oktában történõ meghatározása igenis észlelõi feladat (egymás feletti rétegek esetén is, erre is megvan a szabály), ha lehetõség nyílik rá, ám nagy gyakorlatot igényel, ezt nagyváradi észlelõnk esetén elfogadom.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6528 - 2010-01-20 17:12:57)

Ok, akkor majd hívjátok fel a figyelmem, amikor egész nap As-ból havazik és látjátok felette a 8 okta Cs opaccust-t

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6527 - 2010-01-20 16:20:55)

Kosakiss észlelése teljesen jónak tûnik így. Én sem adnám másképpen ha ilyen helyzet adódna. Ez olyan mintha Ns alatt lenne 2 okta Stratus fractus borult ég mellett, és a nimbo 6 oktában lenne adva, holott az teljesen borult. Altostratusból pedig lehet csapadék (nem záporos jellegû) mindenféle halmazállapotban.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6525 - 2010-01-20 16:07:49)

Az Altostratus virga altocumulogenitus-ból fordul elõ igazán heves hóhullás (még úgy is, ha kezdetben esõ, majd havasesõ esik). Még valami: az AS a nyári félévben nemigen mutat tejüvegszerû jelleget tartós - és olykor jelentõs - esõ idején. Télen annál inkább, az ok pedig egyszerû: kisebb távcsövön át jól követhetõ az aláhulló hófüggöny, amely a napot elkentté, elmázgálttá teszi. (Ennél többet csakis privátban vagy más, megfelelõ fórumban.)

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6524 - 2010-01-20 15:57:4

Még ha ez így is van (As felett többnyire Cs) attól még nem észleljük. Fõleg nem oktára és ennyire szûk meghatározásra. As-ból csak nagyon ritkán havazik (fõleg ennyire tartósan), mivel nagyon ritkán van úgy átnedvesedve a légkör, hogy talajt érjen. De ilyenkor meg szintén ritka, hogy az As alatt ne legyen alacsonyszintû. Én így gondolom. Szakik?

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6523 - 2010-01-20 15:46:31)

A dolog egyszerû: sokéves tapasztalatom alapján külön tudom választani a Cirrostratus-t az Altostratus-tól. Az AS fölött rendszerint ott a CS nebulosus, mint most is, fõként olyankor - mint jelenleg -, amikor gyenge okklúzióból eredõen havazik. AS praecipitatio az Altocumulus teljes elvirgásodásából is gyakran keletkezik - túlnyomórészt télen -, ebben az esetben nem feltétlenül kell CS-nak lennie legfelül. Jó szokásomhoz hiven igyekszem folyamatosan követni a felhõket, azok alaktani változásait. Kezdetben (1978 elejétõl éveken át) a legfinomabb változásokat is feljegyeztem, több regiszternyi anyagom gyûlt igy össze. Köszönöm az észrevételt és a megjegyzést!

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#6522 - 2010-01-20 15:23:06)

Minden tiszteletem Kosakiss kollégáé, de már nagyon sokadjára figyelek fel arra, hogy a megjegyzés rovatba írt felhõmeghatározásai összeférhetetlenséget mutatnak a jelenidõvel. Most (2010-01-20 15:11:03) például folyamatos havazás, közben 8 okta cirrostratus nebulosus (röntgenszem ) és 6 okta As opaccus, melybõl a havazást írja. Duplavétéef??!!

Ez rendkívül logikusnak tûnik... köszi!

A füves területeken, ha kilógtak a fûszálak, ott volt lehetõsége a napnak megkezdeni a havat, mert nem volt akkora albedója annak a területnek, hiszen volt egy-egy pici rész ahol fogást talált a nap, azok a részek jobban felmelegedtek, foltok lettek, még nagyobb sötétebb foltok keletkeztek, elindult egy folyamat.

A csupasz földön, teljesen egymásra hullottak a hópelyhek, ott nem tudott kialakulni olyan hamar egy folt, hiszen homogén felület volt, nagy albedóval.
A füves részen a hópelyhek sokszor nem egymásra hullottak, mert a fûszálak árnyékolták egymást, kialakult egy légrésekkel teli felület, ráadásul úgy tûnik a füves részen mintha vastag hó fedné a fûszálat, de lehet, hogy a legfelsõ fûszálon csak pár mm. van.

Én erre gondolok, nem tudom érthetõ-e, persze az én elképzelésem, ami nem biztos, hogy jó, de persze itt is elõfordult a jelenség.

Régebben is így volt ez, legalábbis én ezt láttam.
Annyit tudok hozzászólni a témához, hogy a fûszálakra esve nem tömörödnek annyira össze a hópelyhek, mit pl ha a talajra érnek, ezért a füvön hamarabb olvad.
Aztán én is remélem, hogy valaki ad magyarázatot erre.

Egy kérdésem van a jelenlegi hóborítottsággal kapcsolatban. Gyõr és környékén jelenleg hófolt és 4-5cm körül változik a hóvastagság. A furcsa nekem, hogy a füves részekrõl van ahol már teljesen eltûnt, van ahol pedig 4cm-es összefüggõ hótakaró van. A "csupasz földön" maradt meg a legjobban, ott van ahol még 5cm is volt. Miért ilyen érzékeny most a hótakaró arra, hogy milyen talaj van alatta? A füvön miért olvadt hamarabb, mint pl földes területen? Vagy ez mindig így volt, csak rossz volt az eddigi megfigyelésem?

Köszi szépen. Mondjuk jobb lenne ha vhol megtalálnám 20 évre visszamenõleg Magyarország éves középhõmérsékletét minden egyes évre.

Igen Koczkás, de az csak 2001-ig visszamenõleg van meg...

Itt van olyan, hogy elmúlt évtized, de ez csak Debrecené:Link

Diagramok vannak az elmúlt évekhez, ha az éveknél kiválasztod a hõmérséklet részt.
Link

Oké, értelek, biztos van máshol is, most hirtelen nem tudok segíteni mással, majd jön valaki és ad infót biztos!

Köszi, de számszerûsítve kellene nekem. Van egyáltalán olyan érték, h az évi középhõmérséklet x fok volt pl. 1988-ban ?

Link

Sziasztok!

Tudtok mondani egy olyan oldalt, ahol meg lehet nézni az elmúlt évek éves középhõmérsékleteit?

Köszi!

Rendben. Írj, ha mégis kellenek!

Köszönöm, megy a privi!

LeviG!
Köszönöm Neked is, ha Zivipöttynek mind megvan, akkor a Te képeidet nem muszáj átküldened!

Hát igen, az emlékezetes idõszak volt itt is: Link
Aznap délelõttõl estig megvan az összes radarkép, csak a másik gépen, de átteszem õket ide, így ha priviben írsz egy e-mail címet, ahová mehetnek, akkor átküldöm õket.

Nekem errõl a napról (tök véletlenül) van 3 magyar radarképem, 15:30, 16:15, és 16:30 idõpontokban.

Ez esetben nem tudok segíteni.

Nálam szerintem simán 120 feletti volt a legelsõ, brutális lökés. Talán életemben egyszer láttam elõtte hasonlót. Az akkori beszámolómban is kiemeltem, hogy bizony szinte halálfélelmem volt (persze utána pár másodperccel megérkeztek a "golflabdák" is)

Rossz tipp

A nyíregyi 27 m/s-ból és a radarképbõl kiindulva én 28-30 m/s-ra tippelek, annyi körül lehetett

A naményi OMSZ automata mér szelet? Isten ments, hogy megírja nekem valaki, mennyi volt a legnagyobb regisztrált széllökés június 7-én

Teljesen tuti!
Olvassad végig az észlelési napló aznap délutánját!

Tuti

"
Nyuli Bécs, Ausztria
2005-06-28 17:40:53 25.9°C

Sziasztok!
Most jöttem meg Felsö-Ausztriából, Linz mellöl. A déli óráktól erös gomolyosodás volt, majd 14 óra körül kezdett bedurranni az egész. Igen eröteljes körkörös feláramlást figyeltem meg, a környezö kósza felhöket egyszerüen beszippantotta a rendszer. Felette hatalmas üllö volt látható, a peremén függöleges sávokkal. Néhány km után (a vonatból észleltem) láthatóvá vált a falfelhö, majd nem sokkal késöbb (Amstetten és St. Pölten között) heves zivatar tört ki, felhöszakadással, jéggel és igen erös széllel (jegenyefák dölése 45° és felette). A rendszer jelenlegi haladási iránya ÉNy-DK, azaz Vas és Zala megyék. Az intenzitás egyelöre változatlan."

Aztán Zalát elverte a jég...

Tuti a dátum?

2005. június 28-án nagyon heves szupercellák haladtak végig a Zalaegerszeg-Nagykanizsa vonalon, hatalmas jégesõkkel.
Én Letenyérõl néztem végig, nagyon kemény volt.

Azt szeretné megkérdezni, hogy arról a napról van-e valakinek radarképe?!
A szlovák radar volt akkor az elérhetõ.
Végignéztem az észlelési naplót, de nem találtam elmentett radart arról a napról!
Köszönöm!

Hogy miben mutatkozik meg, arra 1-2 példa: elsõsorban a szélerõsség a ciklon közelében, mivel az arányos a nyomási gradienssel, ezért a szélsebesség akkor nõ, ha csökken a központban a nyomás.
Ezzel együtt pl. a nagytérségû emelõhatás is növekszik, meg az örvényesség.
Ehhez mondjuk nem árt minél nagyobb hõkontraszt a ciklon két oldalán, ami biztosítja a ciklont a meleg utánpótlásáról, ami táplálja azt. Az okklúziós front környezetében a meleg már felemelkedett, ekkor a ciklon leépül, emelkedik benne a nyomás.
(Azt hiszem, a profik majd jobban tudják részletezni is, nekem még azért elõbb meg kell tanulnom rendesen a csütörtöki vizsgára )
Hogy ez ciklontípusonként hogyan különül el általában, azt nem tudom.

...

Errõl beszélek én is , gondolom nem nekem szántad !

Hóvastagág mérése 6 UTC-kor esedékes, vagyis minden téli hónapban reggel 7 óra, nyári idõszámítás alapján (ha pl. áprilisban van havazás) pedig a reggel 8 órai mérés számít. Tehát a mai nap a ország jelentõs területén minõsül hótakarós napnak.

A reggeli mérés kell, amit mára írsz cm-ben.

Hótakarós nap ,ha pl. nem egész nap volt hótakaró ,hanem így este 10-tõl elkezdett esni a hó és reggel már 3 cm volt.?A választ köszönöm!

Persze, amikor beleveszik az önkéntes véradókat....
....ja nem az önkéntes mérõket.

Tájékoztató jellegû, hibák belecsúszhatnak. Persze nem túl szerencsés... Talán utólag javítva lesz...?

Oda van írva: "Elõzetes adatok (automata adatok alapján)."

Késõbb korrigálják, ahogy az elõtte lévõ hónapokon is látszik. Szerintem semmi gond nincs ezzel így.

Ennyi erõvel akkor bármi lehetne rajta, egy tevét is rajzolhatnának rá?

"Megjegyzés: Mivel a fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, ezért a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!(...)"

Naigen, érdekes.

Noli, Taki: köszi a kiegészítést! Akkor ezek alapján valóban lehet ilyen hõmérsékleten is.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63491 - 2010-01-17 10:07:1

Tényleg jobb lett volna az idõjárási visszatekintõbe, de a korábban Anarki által belinkeltekre szóló reakció volt.
Egyébként a bükki és csereháti "0" mm-es decemberi csapadékra gondoltam.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63490 - 2010-01-17 10:04:04)

És miért ebbe a fórumba írtad?
Milyen "bakira" gondolsz pontosan?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63489 - 2010-01-17 09:59:21)

Azért az OMSZ a honlapjára jobban is odafigyelhetne, hiszen a decemberi csapadék összesítésébe akár laikus szemmel is könnyen észrevehetõ "bakik" csúsztak...

Megerõsítve.

A ciklonokról lenne egy kérdésem.
Szóval, mitõl függ, hogy egy adott (pl. mediterrán) ciklonban mennyire megy le a légnyomás?Illetve, hogy az alacsonyabb légnyomás miben mutatkozik meg?

Jégtû ügyében lenne ellenvetésem.
Eszerint a diagram szerint -5-nél már lehet:
Link
Illetve idén január 5-én csak jégtûk estek, nálam idelenn -6 és -4 közt volt aznap a csapi idején a T, ködfelhõzet jellegû stratus volt, néha köd is, minimális szellõvel. Aznap többen írták az észlelési naplóba ill. fórumba is a jégtûket. Én személy szerint 99,5% jégtû közé 0,5% apócska, fejletlen dendritet láttam keveredni, némelyik zúzmarás volt. A jégtûk 3-5mm hosszúak voltak s hajszélvékonyak, némelyik önálló, de a legtöbbnél 2-3-4 db egymás oldalára tapadva nõtt (mint egy csokor különbözõ hosszúságú ropi). A wetterzentrale archívuma szerint az éjféli 850-es T -8 és -6 közti volt felettünk, nappal ez a délies áramlással talán magasabb volt. Valamibõl csak kellett esnie ezeknek a jégtûknek? Nem hinném, hogy a ködbõl fagytak ki azonban. Van egy rakás fotóm róluk: Link Link Link .
Úgyhogy engedelmeddel én inkább mondom, hogy Enikõnek és a többi jégtût észlelõnek is igaza lehetett.
Egy mûhold, ami szerint sem csak köd volt (nálam ebben az idõõben estek a tûk): Link

Köszönöm a kiegészítést.

Jani, Anti!
Köszi a válaszokat!