Bioszféra

Egy fórummal feljebb meg a lúféreggel (lótetû) küzdenek. Legalább így neked ezzel nem kell.

5 évig nem volt vakondom, most, hogy megcsináltam a sziklakertet és a veteményest, betámadtak. Egy a sziklakertet túrta össze, a másik a paradicsomágyásban csinált féregjáratot a kinti világba...
Ezt háborús cselekménynek tekintem...

Tarajpuszta: tegnapi tesztgombászat eredménye 5 db tejpereszke + 3 erdõszéli csiperke 5 km bóklászás után. Hiába esett elég esõ, hiába a magas páratartalom, a hûvös idõ nem kedvezett a mezei gombáknak. Leöregedett példányokat sem találtam. Gomba már csak a kaszálás után várható, ha lesz egyáltalán. A fû kb. 1,2 m magas, a boszorkánykörök alig látszanak.

Astral: Jelentkezek, ha találni valamit.

Kérésre itt is feltüntetem a társalgóban elindult párbeszéd kapcsán a következõ linkeket. Távolról kanyarodtunk ide a társalgóban, ez a cikk neuroanatómiai indíttatású kutatásokról szól. Szeretettel ajánlom azoknak, akik szívesen olvassák. Egy beszélgetés Dr. Mezey Évával: Link
És a cikk végén linkként is szerepel a hosszabb, eredeti változat is: Link

A mi papagájunk több nyelvet tanul egyszerre. cinege az elsõ, de a verébbel is próbálkozik. Van egy harmadik fütty amire még nem bírtunk rájönni kitõl tanulhatta

Én kiteszem kalickástól a hullámos papagájaimat a füves kertbe. Tanuljanak "verébül"!
Különben szépen kiteleltek a belsõ szobában, absz. T.min:+4 fok, a nem lakott házban.

Végre-végre, láttam - zöldike! :-) Ott szaladgálunk a teraszon körülötte, de nem bánja, melegíti a tojásokat, nagyon aranyos. :-) Alig pár méterre innen a kertünkben egy ezüstfenyõn szintén egy zöldikepár fészkel - kész állatkert lettünk. :-)

Talán fürj? Link

A teraszunk oldalára felfuttatott vadszõlõben találtunk egy kis madárfészket, melyben 5 aprócska fehér, 1-2 mm-es szabálytalan barna foltokkal tarkított tojás van. Mindez kb. másfél méterre a teraszon lévõ asztaltól, ahol azért napi rendszerességgel mozgunk, és kb. három méterre az elõszobából teraszra nézõ nagy ablaktól, ahonnan - remélem - majd megfigyelhetjük, ki is találta teraszunkat megfelelõ helynek a következõ nemzedék kiköltéséhez. :-)

Szarvas: Három éves komposztkazlam az idei esõs idõszakban (májustól augusztusig heti fél m3 nyírt fû szaporítja) felére esett össze. A rigók megbontották körben az oldalnál: úgy látszik, a rovarélet is beindult benne. Volt a tövében egy félöklömnyi idei lódarázs fészek, annak a lebontását is nyom nélkül elvégezték. Szerencsére nem nekem kellett eltakarítanom: allergiás vagyok a darázscsípésre.
A kirakott mûodúmat egy verébpár foglalta el. A cinkék és a rozsdafarkúak elsõ költése kirepült.
A jövõ héten kiköltözünk a párommal a telekre. Vízpart, nyugalom, reggel a világ összes énekesmadara ad ébresztõt.

Az eddig kinyílt virágok mellé újabb társult Ez "csak" egy vad "madárhozta" csipkebokor. Érdekessége hogy csonkig levágtam mert tüskéi zavartak ha kutyakennelbe kellett bejutni. A csonkig levágott tõ nem halt el hanem számos vesszõt növesztett, tele van virággal és bimbóval (õsszel bõven lesz "hecsedli" teának). A kép jobb sarkában lent Tomi kutya "mûvészbejárója", látható csak mélyen meggörnyedve lehet bejutni ha az ember nem akar tüskékbe akadni. Link
Kicsit elfilózva, hihetetlen a növények élni akarása. Volt a kertemben egy embernél vastagabb, térdmagasságú kiáshatatlanul nagy tuskó. Elõdeim a hatalmas fát kivágták mert félõ volt hogy vihar miatt rádõlhet a házra. Ezzel a tuskóval évekig bajlódtam, minden évben bokornyi mennyiségû életerõs hajtást hozott. Négy éven át minden tavasszal levágtam hajtásait míg végül "feladta" szegény és elhalt, azután taplók telepedtek rá és valósággal fûrészporrá õrölték tövig, ma már nyoma sincs. (Korábban tettem fel a fórumra fényképeket és GIF animot amikor egy "rigópapa" használta fiókái reptetésére. Akkor láttam rigót "harkálymódon mászni". "Gyalog" felkepesztettek rá és onnan "leugorva" gyakorolták a siklást és szárnyhasználatot. Az akkoriban legdominánsabb rigó felnõtt fiókái ma is itt élnek a kertben, felismerem õket testi jegyeikrõl melyet megõriztek. Néha arra gondolok, azért hallok jó ideje máshonnan "területjelzõ" rigóéneket mert a környék rigói "tudomásul vették" hogy a kert "foglalt".)
Kicsit eltérõ téma, néhány érdekesség a ma reggeli "netszemlémbõl".
Úgy tûnik a gördeszkát felváltja egy újabb hóbort a "görkarika" Link Úgy vélem nem is olyan eszement ötlet, sajnos csak fiataloknak való, öregeknek marad a járókeret és bringa, esetleg a 2001 óta tõlünk nyugatabbra elterjedt kétkerekû eszköz (a Segway) mely lépcsõkön is fel tud mászni Link
Ez a szerkezet pedig Link engem fiatal korom sci-fi novelláinak jármûveire emlékeztet, de már "itt kopogtat"
Végül egy sztem eléggé agyament ötlet, az "önbefûzõ cipõ": Link
Mindez szép és olykor megmosolyogtató, az ember örül a haladásnak de felmerült bennem: mi következik be elõbb - a Föld nyersanyagkészletének kimerülése vagy a megtérülõ ûrbányászat kifejlesztése. "Minden szép minden jó...." csakhogy kevesekben merül fel, bár csodálatos eszközök kerülnek az ember kezébe DE mindehhez nemcsak az energia kell melyet olaj-földgáz híján Napból-szélbõl-vízbõl is nyerhetünk, hanem a fogyatkozó alapvetõ nyersanyagok és ritkaföldfémek kellenek melyek nélkül nem lehet legyártani a manapság már elterjedt és megszokott és kényelmes elektromos eszközöket (PC, mobil, HiFi, vezérlõk autóktól mosógépekig, nem sorolom). Igaz végül szuperfegyvereket sem, de errõl eszembe jutott Albert Einstein egyik mondása: "Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel." Errõl nemigen beszélnek, bõven van mivel elterelni az emberek figyelmét de a világ vezetõi ismerik a nyersanyagproblémát. Sztem nem véletlen merült fel nemrég egy aszteroida Föld-közelbe vontatásának gondolata...
Csodálatos idõ van, jó napot jó kedvet Mindenkinek

És kikeltek már a picik?

Sajnos ez az idõszak nem kedvez az allergiásoknak.
Szongáriai cselõpók asszonyság csemetéi még nem bújtak ki, napoztatja a petezsákot. Ma is egész kijött, de félig a bejáratnál maradt. Sikerült lefényképeznem is.
A kép url-t adjátok már meg légyszives, mert elkallódott, amit pár éve leírtam, hogy hogy kell feltölteni!

Kutya benge-kéreg, vagy valami más. A sok ugatástól lehet hogy allergiás a virágporokra, mint én is. Akácvirágzás környékén kap el a köhögés, és a nátha. Már múlóban van nálam is.

Érdekes jelenséget láttam melyet hajlamos vagyok "öngyógyításnak" vélni Tomi kutya két napja, ha sokat ugatott utána párszor köhögött. Már orvost akartam hívni hozzá, de "magától" kezdte elhagyni a köhögést. Azt hittem talán félrenyelt valamit és végre kiköhögte. Viszont ma reggel a konyhaablakon kinézve megláttam hogy a kutya "füvet legel" a kertben, mégpedig nem sima füvet mint amikor baj van a gyomrával hanem "kiválogatja" (sima füvet Cira cica is rendszeresen eszik egyébként) Amennyire távolabbról fel tudtam becsülni, Tomi a kamillára emlékeztetõ szárú (a virága más) növényeket tépkedi és eszi. Nem tudok szabadulni a gondolattól hogy a kutya "pontosan tudja" mi kell neki mert a "legeléssel" paralel köhögése múlóban van

Kis esti hangulat a Duna partjáról (vieókivágat, sajna a GIF "kicsíkozza" az eget)

A hozzátartozó hangok: Link Érdekes az agy szelektálása, hallás és nézés esetében egyaránt kiszûri a lényegtelent, csak azt hallja/látja az ember amire összpontosít. Nekem fel se tûnt mennyire zúg a nád és a szellõ mert a vízpartra futó hullámok csobogására figyeltem, de ahogy az optika, úgy a mikrofon is mindent rögzít. A szellõ fuvallatait robajlásként, a nádas zúgását erõs zizegésként hallani a felvételen. Ezeket ki lehetne szûrni de elég bonyolult szoftveres munkával míg az emberi agy ezt minden pillanatban elvégzi
Bubu a hangfelvételt illetõen a masina video üzemmódban rögzíti a hangot is, másik funkciójában csak egy képet készít és mellé 8 mp-es hangfelvételt. Hangfelvétel közreadásához mindig videóról vágom le a legjobb audio részt. Ilyenkor a világ összes zaja hallatszik távoli kukorékolástól az emberi beszédig ezért készítettem egy irányérzékeny mikrofont is aminek jelét diktafonra veszem viszont elég feltûnõ egy méretes parabolatányérral mászkálni, "puskamikrofon" összeállítása viszont meglehetõsen bonyolult (hangfrekvenciára pontosan méretezett sok kis csövet kell összeszkábálni hogy a csõ saját rezonanciája miatt ne legyen tompán visszhangzó "csõhangja" hasonlóan mintha pld. ha tölcsérkagylóval hallgatnád a "tenger hangját"). Hallgass bele bármilyen csõbe, a csõ hosszától-átmérõjétõl függõ "morajlást" is fogsz hallani. Sokat számít a csõ hossza és átmérõje mert azt a hangot erõsíti fel amire a fizikai törvények szerint berezonál. Az orgonasípok is ezért változó hosszúságúak és átmérõjûek. A hosszú és széles csövek mély hangjába a templom is beleremeg. A németek Link (csak 50 m-ig volt hatása) és a háború után mások is próbálkoztak katonai alkalmazásával. Pontosan beállított infrahanggal meg lehet állítani egy ember szívét (ha van olyan bolond hogy megvárja amig beállítják a pontos frekvenciát). Régebben olvastam, az 50-es években egy francia technikus kísérletezés közben életét vesztette mert a szerkezet mellett állt és belsõ szervei szétroncsolódtak, de távolabbról nem öl viszont elérhetõ hogy pánik törjön ki a katonákon. Aki rockkoncerten a hangfalak közelébe áll érezheti hogy "rezeg" bár ennek káros hatását a Discovery "Állítólag..." mûsorában kísérlettel cáfolták. Biometeorológiai leírásokban megemlítik hogy a frontérzékeny emberek nemcsak a légkör ionváltozásaira érzékenyek (egy ismertetõ hirtelenjében) Link (a légköri ionizáció élettani hatásainál) hanem a szél keltette infrahangok is kedvezõtlenül befolyásolhatják idegállapotukat. Nem akarom a "konteókat" szaporítani de ilyen jellegû kísérletek és eszközök léteztek az 50-es években, úgy tudni azóta leálltak velük mert minden tárgy önrezonanciája más amit hihetetlen pontos (több tizedes) értéken kell eltalálni de a kibocsátott hanghullámot rögtön torzítja a légkör állapota (hõmérséklet, sûrûség, pára) és a környezet szórása-elnyelése. A jobban kezelhetõ lézerfegyverrel is hasonló gondok vannak. ELVILEG- meglepõen kis energiával lehet lerombolni bármit HA eltalálod a céltárgy önrezonanciáját. A lentebb említett Tacoma híd is azért szakadt le mert önrezonanciája egybeesett a napok óta fújó szél (infratartományba esõ) hangfrekvenciájával Link . Ezért van katonáéknál a "Lépést ne tarts!" parancs hidakon, épületekben. Házilag elvégezhetõ "kísérlet" egy pallón, ha elég sokáig dobbantasz azonos erõvel és ütemben, az egyre jobban kileng végül le is szakadhat alattad Bibliai analógiája bár "nem úgy": Jerikó falainak leomlása a katonák kürtszavától - ami csak figyelemelterelés lehetett miközben aknászok aláásták a falakat és az aknákban tüzet gyújtottak ez akkoriban alkalmazott eredményes haditechnika volt bevehetetlen várfalak lerombolására. A kísérletek azóta áttolódtak az akusztikai lökéshullámok (ez egy "civil kísérlet" Link vadriasztókra emlékeztetõ eszközzel de létezhet katonai változata) ill. a magasfrekvenciájú hangrezgések felé Link majd az elektromágneses mikrohullámok alkalmazására Link Persze az ilyen jellegû próbálkozások bár eredményesek lehetnek felkészületlenekkel szemben de aránylag egyszerûen kivédhetõk, akár a fejlesztés alatt álló lézerágyúnak is számos gyengéje van és lesz.

Sikerült.
Link

Ez de jó, még sok ilyet

Diófa lombot bont: Link

Természetesen timelapse. Sajnos nem jött össze a 3 hetes AC, így a fényviszonyok erõsen változtak. Azért így is érdekes ahogy elõször megereszkednek az ágak, majd megerõsödnek.

A kamera a helyén, lehet hogy lesz még folytatása.

Nagyon szépek a virágos bokraid!
A rigó-hangokról meg,-gyönyörûek! Fényképezõgéppel csináltad ugye. Az öreg VLC.lejátszóm töltötte le a waw fájlt, kicsit gondolkozott, kereste a bõvítményt, de utána szép hangosan lejátszotta a " zenekari árok" apró-és távoli részleteit is! Te vagy az egyedüli, aki hang fájlokat is feltölt, így teljes az élet.
Ma reggel, az éjjeli 9,2 mm.-es (nem fegyver)esõ után lõttem pár képet.
Utcai árokparton, a kommunális takarító emberek motoros fûkaszája által el nem ért helyek:
közönséges pipacs;
Link
nemes pipacsom, a tujafa tövébõl;
Link
futórózsa legmesszebb lévõ bimbója;
Link
és sajnos egy nemesített meggyfa eldobásra ítélt termõcsokra;
Link
Ez nem monília, hanem szerintem a márciusi tél utóhatása, szépen virágzott minden, de a bibe csak megfázott, nem fejlõdik tovább a magház. Ne feledjük, a növények létfenntartó, programozott kódja a magban van, és ha az életképtelen, sajnos elpusztul a körülvevõ-tápláló "gyümölcs(mag) hús" amit mi emberek szeretünk megenni.
(elnézést a mezei képminõségért, elvégre egy aut.zommolós kisgépem van.)
További szép napokat!

Bubu az orgonát illetõen igazad lett. Szokatlanul gyorsan, két nap eldobálta a virágait, ráadásul úgy tûnt nem a megszokott módon mert szörnyen nézett ki (csak ezért nem tettem fel fotót róla) gyakorlatilag mintha "lerohadt" volna róla minden virág. Persze ebben közrejátszhatott hogy több záport (olykor több órás éjszakai esõt)is kapott. Viszont a pár napja bemutatott fehér labdarózsaféle nagyon jól érzi magát, minden virága megvan épségben
Két másik bokorcsoport viszont most kezdett virágozni Távolabbról Link Közeli Link Ezeknél az aggaszt hogy az ágvégeik száradni kezdtek és a vastagabb, teljesen elszáradt gallyakon valami sárgászöld zuzmóféle is megtelepedett ezeket levagdaltam mind, remélem nem fertõzés.
Említettem a rigók idén nem énekelnek a kertben, bár a tavalyról "megmaradt" három fióka itt lakik és még új fészket is látok amiben csücsül egy rigómama. Énekelni másutt, távolabb énekelnek holott tavaly a házam tetején és az "éneklõ fa" csúcsán koncertezett a domináns rigó (számos hajnali/esti videó és fénykép fõszereplõje, már hajnalban rázendített a ház csúcsán illetve a háztetõ és két magas fa csúcsán "háromszögelt" a kertben elfüttyögve területjelzõ strófáit) de õ eltûnt jó ideje, gyerekei (felismerhetõek testi jegyeik alapján és mindegyiknek megvan fiatal koruk óta kedvelt ülõhelye) itt vannak de némák. A ma esti koncertet az "éneklõ fa csúcsára" helyükbe jött kisebb testû madarak dísztelen cirregése-füttyögése adta, az "igazi" rigók hangja sajnos máshonnan hallatszik Link aztán ezt a koncertet is "elmosta" egy futó zápor.

Nem szóltam. Megleltem õket. Legközelebb majd viszek fényképezõt is megpróbálom megörökíteni õket. Amúgy egy sátras önkéntes csapat ott õrizte az elzárt terültetet.

Pechemre félúton valahol a Bambara hotelnél találkoztam a sráccal magam meg nem találtam meg , legalábbis találtam valami elzárt részt de az útról nem láttam semmi érdemlegeset. (ha jól sejtem a bánya közelében van)
Azt mondta már virágzanak. hétvégén pesti önkéntesek õrzik, hétfõtõl viszont megint õ van.

A boldogasszony papucsa a mogyoróbokor gyökeréhez kötõdõ gombával él meg. Ahol ez a növény nõ ott az egész domboldalt kellene elszállítani hogy a növény megmaradjon. A klímáról nem is beszélve. Mi is megyünk Pünkösdkor Tárkányba megnézni a virágokat. Úgy 20 éve kerítették be az élõhelyet, de mindig van aki lopkodja ezért õrzik is a helyet évek óta a tárkányi lakosok is. Csíksomlyón is van bõven ebbõl a különleges növénybõl. A Csíki kaszálók kora nyáron hemzsegnek az illatos szép kosboroktól.

Sziasztok!
Kb 2 éve én is láttam Szegeden, hogy egy kócsag (gondolom én) sétált a régi 5-ös út mellett. Nem zavarta a forgalom. Meg is lepõdtem.
De gyönyörû a rigópohár, negyedmilliós eszmei értéke van. Nem is csoda, szinte kiveszett Mo-on.
A szongáriai cselõpókom még nem napoztatja a piciket, csak a kokonját mutatja meg a kertben.

Hello.
Akkor igazán szerencsés vagy.
Ma õt fényképeztem le. Sajnos nem ismerem. Link

Nekem meg talán sikerül fotózni boldogasszony papucsát (papucskosbor, rigópohár ki hogy hívja) Rendkívül ritka és nagy védelem alatt áll. Van egy barátom aki 1-2 hónapja a BNP-nél dolgozik. Tegnap teljesen véletlenül összefutottam vele kérdeztem tud e valakit mondani kinél érdeklõdjek fotózás ügyben mire közölte, hogy mától kezdõdik a védelmi program és az egyik telepet épp õ õrzi.

Hello.
Ahan levegõztetõ. Már pár éve megy és azóta jelentek meg a kis és nagy kócsagok is. De ami a legviccesebb, hogy a kertünkben a szomszéd kicsi tavában is kócsagok vannak.
A baglyok ilyenkor a környékben szétszóródnak, majd télen megint összegyûlnek.
Máma egy dolmányos varjút láttam, amint a macskáknak kihelyezett száraz tápot lopta.

Szép a madár. A 2.képen az egy levegõztetõ buzgár? Szép,hogy védik így is a víz minõségét.
Hogy van a több mint 100 fõs bakoly csapat? Noli leírta a rézfaszú macska baglyot a facén, nagyon tetszett az is.

Írirsz közelrõl. Link

Nagy kócsag a lakótelep kellõs közepén. Link Link

A somogyi homoki vörös tölgyesekben hétfõn megjelentek az idei elsõ vargányák.

Huu.! Ez mia donne! El Kapone-féle pók, napszemüvegben! Csodás kép! ( én csak a ganajtúró fekete bogarat ismerem)

Mai vendég a kertben:

reggel meg délelõtt volt egy kis esõ, de ettõl függetlenül kimentem az Eged lábához fotózni. Elsõdleges cél a bíboros kosbor volt amit szép számban találtam is így végre van róla normális fotóm.
Itt éppen pacsirtafûvel fotóztam össze.
Link
De emellett rengeteg apró pázsitos nõszirom, borzas len, és piros gólyaorr borította a talajt.

Elõjöttek a fürkész legyek-darazsak is. Fotós legyen a talpán, aki el tudja makrózva kapni az egy helyben lebegõ, majd gyorsan tovább libbenõ rovart. Hasonló technikával repülnek mint a kolibrik.

Köszi. Most az íriszeknek van itt az ideje. Gyönyörûek.

Nagyon szépek bármely irányból!

Nõszirmok fényben és ellenfényben. Link Link Link

Sziasztok.
Ismét megjelent(ek) a kócsag(ok). Azért írom így, mert a lakótelepi tóban most egy nagy, tavaly viszont kis kócsagot láttam. Sajnos teleobjektív nélkül nem tudok érdemi fotót készíteni. Érdekes, hogy az emberek, mintha észre sem vennék. A több mint 100 fõs "bagolybanda" sem vált ki valami túlzott érdeklõdést. De lehet éppen ez a jó.

Még annyit a száloptikás barkácsolási tervekrõl - most futott át rajtam, esetleg az állandó LED fény is megzavarhatja a hangyákat, talán célszerûbb sötétben hagyni õket és ugyancsak száloptikával pusztán vakufényt levezetni mert az a valódi pillanatfelvétel. Vélhetõen ezzel a megoldással nem szakítják félbe mindennapi tevékenységüket a sötétben ha kezdeti riadtságuk már elmúlik a "betolakodó" száloptika megjelenése miatt. Igaz így vaktában fogok fotózni de egyrészt elfér a memóriában, másrészt ahogy a "felvilági" makrózásnál történik (nálam kb. 1:6 arányban) sok rossz kép között akad tán néhány bemutatásra alkalmas is

Palui kollega GRAT a makróhoz
Hiányoltad a "borotválkozást" cserébe itt egy "simára borotvált" rokona (én legalábbis annak vélem de Jaurinum vagy más hozzáértõ kollega remélem kiigazít ha tévedek) teteme (a "fegyverzete" tûnt érdekesnek) Link melyen "szõrzet" már csak a nyak és a hátpáncél találkozásánál fedezhetõ fel, hogy elbomlott, kihullott vagy a hangyák "borotválták le" róla ami lágy volt, nem tudom.
Hangyákról jut eszembe, volt (és van) egy tervem a hangyabolyok föld alatti életének eredeti környezetben történõ fotózására-videózására életterük komoly megbontása nélkül (pld. földbe nyomott üveglap mellett kiásott nagyobb üregben de az már sztem nagy beavatkozás és a közvetlen vetülõ külsõ fény is változtathat esetleg földalatti "sötét" szokásaikon). Ehhez a "leskelõdésre" alkalmazott száloptikás objektívekhez hasonló eszközt kell barkácsolnom LED-es helyi világítással mert a kintrõl beszûrõdõ szórt fény nem jut messze a boly mélyén.
Néhány példa ami "vinyópucolás" miatt került elõ. Gyenge és sötét képek, eldobom õket de úgy gondoltam elõtte azért még bemutatom mire jutottam a kezdeti kísérletezéssel
Óvatosság (esetleg "a nagy testvér figyel" avagy "valaki mindig lát") Link
Emberi beleérzéssel úgy tûnik, a hangya felfigyelt és megriadt "mint aki ufót lát" ezért támadást várva széttárja rágóit.
Morcos Link ezen már úgy tûnik õ akar elsõnek támadni.
Munkába menet Link szép "libasorban" vonulnak a kijárat felé, az egyik már "kiment a képbõl", sötét és életlen körvonalú (bár a csápja segíthet felismerni körvonalait és szemeit) társa igyekszik utána.
Vigyázat omlásveszély! Link ezen a kép elõterében "lebegõ szikla" (kis homokszemcse) fogott meg és ahogy a homályban lévõ hangya szeme irizálva megcsillan a beszûrõdõ fény miatt.
Sötét gyenge képek, el is dobálom õket mert reményeim szerint legközelebb már éles és világos képeken tudom bemutatni mindennapi életüket a hangyaboly mélyén komoly "szerkezeti megbontások" nélkül a saját megszokott környezetükben. Igaz még így is "ufó" lehetek számukra, de a korábbi próbálkozások idején is hamar "napirendre tértek" mert egy idõ után már nem törõdtek velem, szaladtak a munkájuk után
Jó napot jó kedvet Mindenkinek, csodaszépen süt a Nap a párás levegõvel, lassan gyarapodó felhõzettel dacolva

Bubu nálam is jelentkezik minden bokron az "orgonafakulás", a lila szirmok kifehérednek a bokrok déli oldalain. Feltûnõ jelenség, de mivel egészségesek és erõsek a bokrok továbbá csak az erõs napsütésnek kitett oldalon lévõ virágaikon szembeötlõ, úgy vélekedtem hogy esetleg a magas UV sugárzás okozza kifakulásukat. Oka lehet egyszerû "kémiai fakulás" hiszen minden erõs napsugárzásnak kitett tárgy színe megfakul de azt sem zárom ki hogy valamiféle védekezõ válaszreakció a növény részérõl, hiszen én is hosszú ujjú fehér inget és világos színû nadrágot veszek magamra ha nagyon erõs a napsütés
Bármilyen élet a vírusoktól a tudattal rendelkezõ lényekig "ÉL és ÉLNI AKAR" így a növények is önvédelembõl reagálnak a környezeti változásokra. Pár napja olvastam a neten:
"A növények segítenek lassítani a klímaváltozást azáltal, hogy a hõmérséklet-emelkedés hatására gázokat bocsátanak ki, ezzel felhõk alkotta napernyõt képezve a bolygó felett - derült ki egy új tanulmányból. A napsugárzás-tompító hatás globálisan nagyjából egy százalékkal, míg lokálisan - például az észak-szibériai erdõségek, Kanada és a skandináv országok felett - akár 30 százalékkal képes ellensúlyozni a melegedést"
"A világ tizenegy pontján lévõ erdõségek megfigyelésekor a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a növények olyan apró részecskéket bocsátottak ki, amelyek a hõmérséklet emelkedésekor a széllel áramlanak és vetõmagként szolgálnak a felhõket alkotó vízcseppek számára. A létrejövõ felhõk fehér felszíne pedig visszatükrözi a napsugarakat az ûrbe és tompítja a melegedést." Forrás: Link
Az eredeti tanulmány angolul itt olvasható:Link
Online publikáció, rövid tartalmi ismertetése: Link
"Atmospheric aerosol particles can significantly influence the climate system. Analyses of observations and observation-based modelling data reveal that biogenic aerosol emissions soar in response to warming, exerting a cooling effect in a negative feedback loop."
Tehát úgy tûnik, a növények sokféle önvédelmi képessége folytán nem zártható ki az orgona védekezése sem hogy kifehéredve esetleg visszaveri vagy mérsékli a sugárzás hatásait
Viszont elgondolkodtató az hogy eddig még nem figyeltem fel erre a jelenségre (öregszem ugyan de szerencsémre még mindig észreveszek minden apró változást, szokatlan jelet földön-égen) tehát az "orgonafakulás" valamiféle változást jelezhet, legkézenfekvõbb feltételezés hogy az UV sugárzás felerõsödése okozza. Hozzáteszem, természetesen nem zárható ki hogy egyéb, még ismeretlen oka is lehet, pld. a széllel érkezõ ipari-kémiai környezetszennyezés mint azt egyes molylepkék színváltása (fõleg feketedése, melanizációja) mutatja jellemzõen az ipari tevékenység miatt erõsen szennyezett területeken. Ami feltûnt hogy az utóbbi években szemlátomást változik a vadon élõ növényvilág összetétele és vele párhuzamosan vagy épp annak következtében a rovar- és madárvilág is. Nap mint nap lesem a Természetet eget-földet-élõvilágot és a szembeötlõ apró változások nyomán úgy érzem, már szignifikáns jelei mutatkoznak hogy az idõszakosan jelentkezõ ismert és megszokott "önszabályzó" populáció létszám/összetétel ingadozások mértékét már túllépõ változás zajlik az élõvilágban csak még azt nem tudom jó vagy rossz. Ezt eldönteni manapság egyre nehezebb mert a tudományban is megjelentek a politikával analóg jelenségek mivel a tudományt is politikailag elkötelezett érdekcsoportok finanszírozzák. Ebbõl eredõen a világ tudós elméi a mindenkinek jó kompromisszumos megoldások keresése helyett egymás hiteltelenítésével/ellehetlenítésével vannak elfoglalva, az átlagember végül rálátás hiányában nem tudja megítélni kinek a véleménye mérvadó csupán elhisz valamit ha kellõ erõvel sokáig sujkolják belé. Pedig azt vélem, nem kell magyarázni hogy mennyivel hasznosabb ha az ember TUDJA, MEGÉRTI (és képes az "egyszerûbbekkel" is megértetni) a világ jelenségeit nem csupán ELHISZI minden kontroll nélkül a legképtelenebb dolgokat is ha az lelkivilágának tetszetõs valamiért. Sajnos egyre többen vannak ilyenek, gyakorlati példa ismerõsöm "ufo látomása". Jóravaló becsületes szorgalmas ember, a maga szintjén intelligens és érdeklõdõ. Mégis elképesztett már-már fafejû reagálásával. Ugyanis közöltem vele a "jelenséget" én is láttam, a hangtalanul száguldó nagyméretû ovális fehér foltok csupán egy diszkó lézerfényei a felhõkön. Egyszerûen NEM AKARTA megérteni a józan és teljes mértékben IGAZOLHATÓ magyarázatot, végül még õ sértõdött meg rám. Ilyen embereknek vakon hisznek abban ami nekik tetszetõs és sajnos az érdekvezérelt "tudósok" és áltudósok (általában "kettesekkel kis*gg*lt" diplomával) "vannak olyan okosak" hogy rá is játszanak hogy hívõket szerezzennek a rendszerint érdekcsoportok anyagi és hatalmi (mivel akié a gazdaság azé a hatalom) érdekeit szolgáló furmányosan szerkesztett "elméletek" fenntartás nélküli támogatásához. Ennek egy "veszélye azért van: még az egyszerû ember is habár lassabban megkésve, de elõbb-utóbb rájön a valódi igazságra bár nemegyszer már csak késõn ahogy a közmondás mondja: "A kereskedõnek a vásár ELÕTT a vevõnek a vásár UTÁN jön meg az esze de akkor már késõ"...
Visszatérve a Természetre- a Napunkban zajló magfizikai folyamatoktól kezdve az élõ szervezetekig, minden mindenre hat és az ennek következtében kialakult egyensúly miatt létezik. Ha ezt az egyensúlyt felborítjuk, eleinte lassan de láncreakciószerûen egyre gyorsulva borul minden. Legjobb gyakorlati példa talán a Tacoma híd leomlása Link
A szél miatt rezgésbe majd lengésbe jött a híd míg végül végül leomlott.
A "híd már rezeg" jó lenne idejében megelõzni összeomlását. Ehhez az is szükséges hogy a tudósok és közösségre hatni képes értelmes kimûvelt emberfõk maradjanak a tudománynál és ne engedjenek a politikai-anyagi érdekkörök nyomásának habár manapság "pénz beszél, kutya ugat" mindig akad közöttük érdekvezérelt jöjjön bár Özönvíz utánuk. A lavinaveszélyes helyen síelõ nem fogja elkerülni a lavinát mert ha az egyszer megindul, utoléri a merész sielõt ami még hagyján mert magára vessen, de a lavina a környezetét is elpusztítja. "23:58" van már CET DST szerint, de átvitt értelemben is... persze hurráoptimista felfogásban "van még két egész percünk a 24. óráig"
Ui: T. fórumtársak ismertek, nem vagyok elvakult zöld továbbá nem politizálok semerre mert az csak "perzsavásár" szerintem. Pusztán 62 évet megéltem és kezdem úgy látni, "haláltánc" az ami most köröttünk folyik, mi meg tapsolunk is hozzá ahelyett hogy megállítanánk mielõtt nagy baj lesz - nem annyira nekünk hanem utódaink számára. Márpedig úgy vélem, az emberiség fennmaradása/fejlõdése és nem kihalása a cél.

Gyors az elvirágzás ebben az átlag feletti melegben. Az orgonáim is ilyen állapotban, de gyorsan vesztik a színüket, lehet az erõs napfény miatt. A második képed a labda-rózsa lehet, de nem biztos, attól nagyobbak szoktak lenni, meg tán május végi virágzó bokor az. De most minden összekeveredik ebben az idõjárásban.
Gyümölcs nálam olyan visszafogottan kötõdik, tényleg hiányoltam a méheket. 1-2 nap volt az amikor aktívan zengett a cseresznyefa, mert gyorsan jött a sziromhullás is.
Azért lesz rajta, az se jó ha csokorban csüngnek a termések, mert akkor apró marad, és íztelen.

Badedi szivesen Sztem ha sokat lesed a pókokat, idõvel nem látod olyan rondáknak és ha megismered õket, rájössz hogy elég buták (szinte csak reflex/betanult válaszreakcióik vannak) ugyan DE szorgalmas pontos ügyes és céltudatos jószágok és némelyik (a "macskaszerûen szõrmók" ugró- és rablópók fajok) egyenesen elegáns, az ember legszívesebben azt mondaná rájuk emberi belérzéssel hogy "okos tekintetük" van Azt hiszem ez abban gyökeredzik hogy gyorsak és ügyesek mindamellett hogy általában impozáns megjelenésük van akár a melegvérû zsákmányszerzõ (nem élõsködõ) szárnyas és négylábú ragadozók közül nem egynek
Van valahol egy régebbi közelmakróm amin egy cselõnél kisebb rabló ("gyalog")pók a "lencsébe sandít" a "szemébe lógó" puliszerû fejszõrzete mögül ami persze csak optikai illúzió (elõ is kerítem a másik géprõl)

Ami a virágzást illeti, itt nálam egymást követõen virágzanak a fák cserjék bokrok. A cseresznye és meggyfák nemrég tetõtõl talpig hófehérek voltak, dugig voltak virággal de már eldobálták szirmaikat. Most az kerti és elõkerti orgonák Link virágzanak (és mivel semmin nem metszek céltudatosan semmit csak az elszáradt részeket, minden nyúlik felfelé, ez az orgona is már annyira kihuzakodott hogy bekandikál az erkélyen) és még ez a bokor virágzik Link Dícséretes az elõzõ tulajdonos jól átgondolt telepítése mivel úgy ültette a növényeket hogy minden hónapban virágzik valami valahol a kertben A gyümölcsfákon szép számmal látok terméskezdeményeket csak azt nem tudom mi porozhatta be õket, mert darazsak és szúnyogok (és madarak) kivételével más szárnyast nem láttam errefelé - még legyeket is elvétve.

Köszönöm Lord Akela. Õrizgetem, és örülök is neki hogy itt van. Félek a pókóktól, de ez a kis állatka már a szívemhez nõtt. Biztos vagyok benne, hogy nõstény, mert most befedte a bejáratát, és láttam a kokonját is a házikójában. Adtam neki lószúnyogot, félig mozgót, hogy hogy kapja el. Azt sajnos nem láttam. Nagyon szeretném lefényképezni amikor napozik a kis család:-) Tetszik a szomszéd kislánynak is, 5-ös dolgozatot írt belõle.
Az üreg kint van az utcai kertben. Remélem hogy a macskák nem háborgatják Lesit. Így neveztem el.

A természet nem hogy utóléri önmagát, hanem Anyák napjára már megint elvirágzik az orgona.

Nem tudom az ilyen rendkívül gyors tavaszodásban van-e ideje beporzódni a növényeknek. A szilvafánk pl. talán ha 2 napig virágzott, a tulipán fánk szintúgy.
2-3 hét alatt gyakorlatilag az összes tavaszi virág végig virágzik.

Errefelé a cserebogár félék közül leginkább a rozsabogár gyakori.

Gondolom sokaknak elege van már a mostanában szép számban jelen lévõ cserebogarakból.
Hogy tudjuk mivel állunk szemben itt van egy portré az egyikükrõl. Egy borotválkozás nem ártana neki Link

Három hét sok idõ: Link
A fotók rendre hetedikén, huszonegyedikén és huszonnyolcadikán készültek, kivéve a cserkós, ott a köztes dátum kimaradt.