Légköroptika

Na akkor a helyzet a következõ. Állati nagy szükségem lenne arra a szelektív élesítésre, mert vagy a felhõk kegyetlenül jól szivatnak, vagy még a 18 fokos halo egy részét is megtaláltam a képemen bal oldalt. Kár, hogy nem volt erõsebb. Link
Jé, tök jó, ahogy a 4 képen becsillan a Nap, még halonak is elmenne olyan szabályos a 4 oldalon

Továbbiak: Link Link

Fúúú de gyönyörû!

Van a spaceweather-n több kép is, meg szöveg, nézd meg õket.

Elbabrálgattam a képpel kicsit, tényleg a manó tudja mi lehet;
ha a sajátom lenne azt mondanám, fix kamerás felvétel közben a kamera mellett ácsorogva a mobilomon megnéztem az idõt vagy hívást jelzett és becsillant a fénye mert nem volt feltéve a kamerára szórt-fény elleni védelem... de csak a körmömet piszkálom, nem okoskodok P.S. autó-fényszóró már csillant be lehetetlennek tûnõ szögbõl az erkélyre, mert nem volt fent a a gépen a fényvédõ-keret...

Majd jön Noli meg Yodi és megszakértik, de szerintem az lehetett. Mindjár mutatok én is képet.

Ezt én is láttam ma! Nem értettem hogy mi lehet, olyan volt mint a 22es csak baromi közel a Naphoz. Akkor ez 9 fokos?

húdeszéééép!

Ahogy igértem: Ezeket a képeket Veres Viktor csinálta tegnap.

Valami rakétaköpet :-) valószínûleg.

Link Ezt Iránba látták tegnap és senki se tudja mit lehetett.

ez sem az... csak mutiba hogy ilyen pamacsok is rohangásztak

Igen kb. a 22 fokos alatt a fa tetejénél...

itt jobban látszik a láthatár

Ti vagytok az okosabbak, én csak kérdezem - ugye, ha ez a fátyol lejjebb csúszik, tán belefért volna egy CHA?

Na igen ezaz! Én is ezt láttam. Akkor mégis 9 fokos?
Márkó meg szép erõs színes körülírót lát.

Link

Ez az utolsó tááánc, aztán mindennek véégeee...

Teljes 22-es 10 perce:Link
Link
Link

visszavonom, sima 22es volt

egyenlõre vége a dalnak, fellibbent a fátyol és csodaszép kék ég lett; az egész É-ÉK felé sodródik innen nézve; kis hiján halo-tt hõs lettem, mert rohangásztam fel az erkélyre (CHA okán) le a teraszra és félig vakon, a szememben ugráló nap-karikákkal lerohanva majdnem bakhátast dobtam az elõbb a lépcsõn ha lefejelem a falat, valszeg csak jó pár nap múlva fedeznének fel látogatóba érkezõ kölkeim nem mellesleg a "hétvégisek" döbbenten nézik a rohangászásomat mer nem szokásom

Nem jobbak, itt is össze vissza mennek, viszont ez úgy tûnik gúla alakú, mert asszem 9 fokost is látok. És mintha lenne valami 22esnél nagyobb is. Nagyon halványka, majd kiszûrjük, hogy pontosabb legyen, az is lehet, hogy kamuhalo (= felhõ). De a képemen van egy kisebb kör is középen.

Szép számban a cirrusfelhõk is tudnak látványosak lenni.

Teljes 22-es volt nemrég.Sajna a gépem látószögébe nem fér bele az egész.Link Link

fene enné meg, gyors ütemben vékonyabb-vastagabb felhõk sodródnak DK felõl és a 22-es "villog" (erõsödik-gyengül) emiatt alig lett értékelhetõ kép eddig de nem adtam fel CHA-ra egyenlõre semmi remény viszont percrõl percre változik a felhõzet és tod, a "remény hal meg utoljára" viszont "köztünk" (É-ÉK felé) nagyon szép cirruszok vannak, Neked tán jobbak arra a lehetõségeid

Itt most még semmi, de körbefotóztam, kitudja. Még fél 3-ig lehet CHA, nem látod?

Kösz hogy szóltál, gyönyörû 22-es vagyon odaki; É felé meg változatos és szép cirruszok; még van szufla a masinában szerencsére

Jé, tök jó Ci-k meg Cs van Figyeljetek!

Teljesen függetlenül az elõzõektõl, mert ez már nem a levegõben lebegõ szilárd részecskékrõl szól, hanem kémia
- azon sokkal jobban meglepõdnél, ha utánaszámolnál hány milliárd tonna szén lebeg a Föld légkörében - persze CO2 alakban

Nem én találtam ki, elõbb elméletileg, késõbb rakétás mérések alapján számolták ki - az õ lelkük rajta ha hibáztak; nem tûnik sajtóhibának mert "4000-5000 tonnával" lett szedve sor.
P.S. elméletileg elõbb napi 10-100 tonnát számoltak, késõbb WHIPPLE rakétás mérések alapján 10000 tonnát kapott; végül megállapodtak 4000-5000 tonna napi "meteoritbevételben"

Napi 4000-5000 tonna????? Ez komoly?

Az utolsó szó jogán még egy idézet "A távcsõ világa" könyvbõl:
"E.G.Bowen-Gauser K.-Bartha L. statisztikai adatai szerint EGYES esetekben a meteorrajokkal légkörbe jutó por szolgáltatja a felhõképzõdéshez szükséges kifagyási szilárd magvakat. Igen nagy anyagmennyiség jut el a Földre kozmikus por illetve nagyobb meteoroidok alakjában. Bolygónk tömege a kozmikus por révén naponta 4000-5000 tonnával gyarapszik." Részben emiatt, részben józan megfontolások miatt én NEM zárom ki a lebegõ kozmikus por alkotta "világító felhõk" lehetõségét/észlelhetõségét.

Néhány kép így délelöttrõl:
Gyenge halo:Link
Korona?Link
Link
Link

Basszus... az elmúlt napokban mindíg néztem, hogy van-e valami, de tegnap este elfelejtettem... áááá...

Ugyanigy látszottak innen, csak a gép nem volt nálam. Elõször én is azt hittem cirrus.

Ez tök durva Kinéztem este, mintha éreztem volna, hogy van... Mégsem láttam. Pedig egyig fenn voltam és többször is kinéztem. Csak nem láttam a fórumban a riasztást. Na sebaj, majd legközelebb

Kisvirágom, akkor a bolygóközi térben lebegõ kozmikus porról visszaverõdõ (állatövi) fény is fikció ezen a vonalon haladva; én nem zárom ki a kozmikus porfelhõ-eredetet, Te kizárod. Ha lesz idõm, elõkeresem a tunguz meteorit hatásait leíró cikket - most pongyolán idézve, csak annyit hogy a robbanás során légkörbe került por hatása miatt több éjszakán át láttak világító felhõket sokfelé. Ennyi. Én nem zárok ki sarkosan minden lehetõséget.
A két netes idézetet illetõen pedig az elsõt a Te "savas elméleted" kedvéért, a másodikat a tények miatt említettem meg.

Az egyik haverom csinált még nálam is szebb képeket, ha megkapom õket, feltétlen megmutatom nektek.

Nagyon szépek lettek, látom te pont jókor láttad õket!

Gyönyörûek a képeid! Milyen ISO / záridõ kellett hozzá, hogy ilyen szépen lássuk õket?
Egyébként most összehasonlítottam az én képemen látható alakzatokkal, és rendesen van átfedés, bár nem teljesen ugyanazt az égrészt fényképeztem, mint Te.

Apró helyesbítés, nem kétségbe vonva a szerzõk tudását, de:
az idézett cikkely (legalábbis az idézett formában) keveri a PSM és az NLC tulajdonságait.
Míg az elsõ bekezdés egyértelmûen NLC tulajdonságokat ír le, a második bekezdés már a PSM-rõl szól , ám az utolsó mondata megint belekeveri az NLC-t... Már ami a metán UV botásával keletkezõ vízrõl szól.
Alap, hogy az NLC mezoszférikus felhõ (80 km magasban), míg a savas PSM sztratoszférikus (20-30 km magasban).
Az NLC-nek az ózónhoz semmi köze. Ez olyan, mintha a második emeleten lakó Kovács néni viráglocsolás közben összekoszolná a nyolcadikon kiteregetett ruhákat...
A PSM alkotói ózonbotók.
Nem tudom, mikori ez a könyv, de szerintem elég régi ahhoz, hogy a viszonylag újabb kutatási eredmények ne kerülhessenek bele. Egy korábban kevéssé ismert és kutatott terület - ráadásnak olyan jelenségekrõl, amelyek hazánkban nem épp gyakoriak - valószínû még nem halmoztak fel elég hazai ismeretet még a készítésekor.

Világító felhõk

még ezen kívül volt halo, irizálás és napkorona is

Pontosítok: Ezek a világító felhõk nem azonosak "azokkal" mert más anyagból állnak.
P.S. A "mai" világító felhõk vizsgálata, detektálása fontos a klimaváltozás szempontjából, tehát mindenki fotózza, örökítse meg, dokumentálja, mert a NASA még mûholdat is indít a vizsgálatukra. Ettõl azonban léteznek az elõbb emlitett kozmikus porból álló "világító" felhõk is is.

reggel 7-kor volt CZA és bocs a világ legrosszabb minõsége miatt:Link
Link

Na ebbõl megint regény lesz, de kénytelen vagyok idézni az OMSZ házinyomdájában készült METEOROLÓGIA c. mûszaki értelmezõ kéziszótárból, melynek címszavait Czelnai, Götz, Tanczer et al. definiálták; idézek pár sort:
Világító felhõ
A cirrus felhõre emlékeztet. Rendszerint kékes vagy ezüstös, néha narancssárga-piros színû, s az éjszakai égbolton jelenik meg. Feltételezik hogy a KOZMIKUS POR alkotja. Ritkán figyelhetõ meg stb..." Akkoriban (nem is harminc hanem már negyven éve) én még ezt láthattam, magaslégkörben lebegõ kozmikus port.
Viszont a mai világító felhõket az ózonpusztító anyagokkal illetve az üvegházhatás gázaival hozzák összefüggésbe; két idézet:
"Sokáig azt gondolták, hogy a pazar látványon kívül a sztratoszferikus felhõk meteorológiai szempontból érdektelenek. A légköri ózon változékonyságának vizsgálatai során a levegõkémikusok kimutatták: e felhõk jégkristályainak nagyon is fontos szerepük van a sztratoszféra értékes ózontartalmának csökkentésében. Jelenlétükben ugyanis lényegesen felgyorsul a magaslégköri ózon bomlása. Felületükön az ózonnal egyébként nem reagáló vegyületekbõl, például a sósavból (HCl) és a klórnitrátból (ClNO3) klór szabadul fel."
"A meteorológusok feljegyzései szerint azonban az utóbbi évszázadban egyre közönségesebbé váltak e fellegek, kiterjedésük és fennmaradási idejük is nõtt, sõt, újabban a 40. szélességi kör környékén is megjelentek. Ennek pedig az lehet az oka, hogy az üvegház gázok - elsõsorban a metán és a szén-dioxid - mennyisége alaposan megnõtt a légkörben. A felszínrõl felszálló vízgõz ugyanis már általában 15-20 kilométeres magasságban megfagy, a metán azonban ennél magasabbra száll, majd a felsõ légkörben az ultraibolya sugárzás hatására elbomlik, és egyebek mellett vízzé alakul; ez adja a világító felhõk jég-utánpótlását."
Ezek a világító felhõk nem "azok".

Nem csodálom, hogy nem tûnt fel azokon, végtére is "normál" felhõk egerésztek elõtte.. Viszont a naplemente után, a zivatar érkezése elõtt (közben) még készítettünk róla képet: Link

Szerintem ami a csillagászati szürkület idején látható, ez hétköznapi értelemben már inkább éjszakai dolog. Csillagászok szemszögébõl persze nem az, akik ekkor még nem nagyon jutnak hozzá a nekik járó sötétséghez. Viszont csipketerítõt sem lehet már hímezni ennyi fényben...
Tudod, mi az érdekes? A nacreous, vagyis a gyöngyházfényû felhõ (PSC) szintén alkonyati-virradati tünemény, ám idõben jóval közelebb van a napkelte-napnyugta idejéhez, mint az NLC. Már csak azért is, mert az elõbbiek ugye jóval alacsonyabban vannak (vagy 50-60 km-rel) és ugye ezek megvilágításához horizontközelibb napállás szükséges. Ráadásnak a PSC savas eredetû felhõ, ellentétben az NLC vizes voltával. No meg a PSC sokkal inkább kötõdik a sarkvidékhez az NLC-nél. Szóval nem érdemes õket összehasonlítani.
Olyasmirõl nem tudok, amely késõ éjszaka okozna hasonló jelenséget, így egyelõre fogalmam sincs, mi lehetett, amit Te 30 éve láttál.

Most alakulgat egy 22°-os:

esetleg vesperor vagy vesperatus....

A csatolt linkbõl idézve - "Look west 30 to 60 minutes after sunset"
kulcsszó - 30 to 60 minutes after sunset a polgári szürkület kb. 45 perc... ezen az alapon közelebb áll az ALKONYATI mint éjszakai jelenségekhez... szemben a "valódi" éjszakai világító felhõkkel melyek jóval a csillagászati szürkület beállta után észlelhetõk...
P.S. inkább vesperalis mint a nocti jelzõ illetné, persze ez egyéni véleményem, de emiatt azért nem hajtok szembe mindenkivel az egyirányúnak kijelölt utcában