Hydroinfo
Jaurinum: itt válaszolok 
Bécsnél illetve a Bécs feletti folyáson a Duna gyakorlatilag jégmentes, kivéve az 1-2 méteres partmenti sávokat és a horgonyzó hajók környékét. Okát abban látom, hogy az innen kb. 110 km-re lévö ybbs-i duzzasztógát és erömü az áteresztés miatt annyira felkeveri a vizet, hogy az utána következö viszonylag rövid szakaszon nem tud jég képzödni.
Bécsnél illetve a Bécs feletti folyáson a Duna gyakorlatilag jégmentes, kivéve az 1-2 méteres partmenti sávokat és a horgonyzó hajók környékét. Okát abban látom, hogy az innen kb. 110 km-re lévö ybbs-i duzzasztógát és erömü az áteresztés miatt annyira felkeveri a vizet, hogy az utána következö viszonylag rövid szakaszon nem tud jég képzödni.
Emlékszem valahol belefagytak a récék a vízbe, mert azt hiszem ott aludtak, egyik évben, azokat valóban úgy kellett kimenteni, szegények. Örülök, hogy figyelnek rájuk és, hogy etetik õket.
Hópihe: néhány hattyú tényleg úgy mozgott, mintha én lettem volna a 0 fokos vízbe No de nem kell õket félteni ettõl. Mástól azonban igen: pont a hattyútól a többieket. Az apró szárcsák meg récéket elnyomja agresszíven, a nekik célzott falatokat letámadják ezek a túlszaporodott, de szép madarak. A sirályok azok jókedvûek, sokat nevettünk rajtuk ! Volt 1-2 kiskócsag is. Mondtuk nekik, csütörtökön jövünk, addig bírják ki!
No de nem kell õket félteni ettõl. Mástól azonban igen: pont a hattyútól a többieket. Az apró szárcsák meg récéket elnyomja agresszíven, a nekik célzott falatokat letámadják ezek a túlszaporodott, de szép madarak. A sirályok azok jókedvûek, sokat nevettünk rajtuk ! Volt 1-2 kiskócsag is. Mondtuk nekik, csütörtökön jövünk, addig bírják ki!
Ma, utam során többször mentem át Rába-hidakon. A folyón mindenütt áll, helyenként torlódva áll a jég. Vastagsága 5-10 cm.
Egyébként ilyen jégviszonyok, mint amilyet tegnap Gyõrben tapasztaltam, meglehetõsen régen alakultak ki. Utoljára 2003 januárjában fagyott be a Rába, de a Mosoni-Duna akkor nem állt be. Ez ugyan még most sem történt meg, de 2-3 nap múlva ez is megeshet.
Sõt! Visszanézve a bajai és Lánchidat mutató bp.-i webcamok nappali képeit, no meg a tv híradásait, kijelenthetõ: amennyiben az elõttünk álló 6-7 nap gyengén fagyos idõjárása után bekövetkezik egy újabb -10 C-os átlaghõmérsékletû periódus, a Duna egyre több helyen beállhat. Azt azonban bele kell számítani, hogy a -3, -5 fokban nem fog hízni a jég, és szép lassan ritkulni is fog. A mostani 20-60%-ról (ez hivatalos adat, a pesti képen legalább 60-70%-os zajlás látszik) 20-40%-ra.
Ha valaki még nem hallotta volna: a Dunán a rajkai és dunaremetei szakaszon 1.fokú jégvédelmi készültség van.
Egyébként ilyen jégviszonyok, mint amilyet tegnap Gyõrben tapasztaltam, meglehetõsen régen alakultak ki. Utoljára 2003 januárjában fagyott be a Rába, de a Mosoni-Duna akkor nem állt be. Ez ugyan még most sem történt meg, de 2-3 nap múlva ez is megeshet.
Sõt! Visszanézve a bajai és Lánchidat mutató bp.-i webcamok nappali képeit, no meg a tv híradásait, kijelenthetõ: amennyiben az elõttünk álló 6-7 nap gyengén fagyos idõjárása után bekövetkezik egy újabb -10 C-os átlaghõmérsékletû periódus, a Duna egyre több helyen beállhat. Azt azonban bele kell számítani, hogy a -3, -5 fokban nem fog hízni a jég, és szép lassan ritkulni is fog. A mostani 20-60%-ról (ez hivatalos adat, a pesti képen legalább 60-70%-os zajlás látszik) 20-40%-ra.
Ha valaki még nem hallotta volna: a Dunán a rajkai és dunaremetei szakaszon 1.fokú jégvédelmi készültség van.
Usrin, ez tény és való.
Duna-viszonylatban pedig különösképpen, hiszen a Szigetközben szétterülõ folyónak éppen a kanyargóssága, vadregényessége adta a szépségét.
A szabályozások elõtt, mikor szakadópartok, éles kanyarok jellemezték a Dunát, még a maga természetességében létezett az "építõ-romboló"-munka: a szakadópartról fák dõltek be, morotvák fûzõdtek le, még régebben a meder is vándorolt árvizek után, a keskeny sodorvonal miatt zátonyok sokasága képzõdött, mint ahogy Te is írtad. Ez mind-mind megfogta a vizet, áradáskor az uszadékot, télen a jégtáblákat akasztotta meg. És ilyenkor -vízügyi mérnök híján- gyakran szenvedett a lakosság jégdugó-okozta árvíztõl.
Jött a szabályozás, a mérnökök kõszórásokkal fékezték a Dunát, a túlfejlõdött kanyarokat "lerézsûzték": elsõ volt a lakosság védelme és a hajózás biztosítása. Ezáltal eltûntek a természetes "akadályok", és a jégképzõdés is nehezebben ment végbe. Ma már csak a folyó 1-2 pontja mondható jegesedésnél kritikusnak (lásd korábbi írásomat), régebben a számtalan jegesedési gócpont hamar "összeért".
Elvesztettük tehát: sok szakadópartot, morotvák, holtágak sokaságát, bennük a sokszínû élõvilágot (elsõsorban a sajátos flórájú-faunájú löszfalak eltûnése fájó)
Nyertünk viszont sok emberéletet, amit a jegesárak vettek volna el...
Az, hogy ritkábban fagy be a Duna, tehát csak a szabályozási folyamat, a vízügyi beavatkozás-sorozat következménye. Az éghajlatváltozást bizonygatókat nem erõsíti. Csak a nosztalgiahangulatot...
Duna-viszonylatban pedig különösképpen, hiszen a Szigetközben szétterülõ folyónak éppen a kanyargóssága, vadregényessége adta a szépségét.
A szabályozások elõtt, mikor szakadópartok, éles kanyarok jellemezték a Dunát, még a maga természetességében létezett az "építõ-romboló"-munka: a szakadópartról fák dõltek be, morotvák fûzõdtek le, még régebben a meder is vándorolt árvizek után, a keskeny sodorvonal miatt zátonyok sokasága képzõdött, mint ahogy Te is írtad. Ez mind-mind megfogta a vizet, áradáskor az uszadékot, télen a jégtáblákat akasztotta meg. És ilyenkor -vízügyi mérnök híján- gyakran szenvedett a lakosság jégdugó-okozta árvíztõl.
Jött a szabályozás, a mérnökök kõszórásokkal fékezték a Dunát, a túlfejlõdött kanyarokat "lerézsûzték": elsõ volt a lakosság védelme és a hajózás biztosítása. Ezáltal eltûntek a természetes "akadályok", és a jégképzõdés is nehezebben ment végbe. Ma már csak a folyó 1-2 pontja mondható jegesedésnél kritikusnak (lásd korábbi írásomat), régebben a számtalan jegesedési gócpont hamar "összeért".
Elvesztettük tehát: sok szakadópartot, morotvák, holtágak sokaságát, bennük a sokszínû élõvilágot (elsõsorban a sajátos flórájú-faunájú löszfalak eltûnése fájó)
Nyertünk viszont sok emberéletet, amit a jegesárak vettek volna el...
Az, hogy ritkábban fagy be a Duna, tehát csak a szabályozási folyamat, a vízügyi beavatkozás-sorozat következménye. Az éghajlatváltozást bizonygatókat nem erõsíti. Csak a nosztalgiahangulatot...
Szépen zajlik a jég a Dunán, remélem kitart szombatig, és akkor tudok néhány felvételt készíteni még a találkozó elõtt.
Talán akkor nem hagyom otthon a fényképezõgépet, mint tavaly.
Talán akkor nem hagyom otthon a fényképezõgépet, mint tavaly.
Jaurinum: szerinted lehet abban valami, hogy a Duna szabályozása elõtt jóval több olyan hely (mederszûkület, zátony, kanyarulat) volt, ahol a jégtáblák megakadhattak, és így a felette lévõ szakaszon gyorsan beállhatott a jég? Nekem mindig ez jut eszembe, amikor az éghajlatváltozás "bizonyítékaként" hozzák fel, hogy "bezzeg évszázadokkal ezelõtt mindig befagyott a Duna"...
Kali, ez annyiban igaz, hogy tartósan -10°C (legalább 1 hétig) kellene a jég budapesti beállásához. Bõsön legfeljebb jégkása jön át, és sok idõ (és folyamkm) kell az újbóli összefagyáshoz. Ilyenkor az szokott történni, hogy a bõsi felvízcsatorna befagy, a jég terjeszkedik Pozsony felé. A másik pont az Al-Duna (Vaskapu), ahol rendszerint egy jégdugó hatására feltorlódnak a táblák, majd az érkezõ utánpótlás mennyiségének függvényében hosszabbodik az állójég terjedelme hazánk felé.
Ma reggel Gönyûnél 10, Komáromnál 30, Esztergomnál 40%-os zajlást észlelt az ÉDUKÖVIZIG a Dunán.
Gyõr, a folyók városa gyönyörõ arcát mutatta ma. Felhõtlen ég, szélcsend, dermesztõ hideg. Alig 1-2 nap elegendõ volt a folyóknak, máris erõs jegesedés mutatkozik mindegyiken.
- A Mosoni-Dunán a 3-4 cm vastag parti jég 3-10m-es sávban határolja a folyó széleit, mellette hatalmas (25-100m2-es), még aránylag vékony táblák úsznak a nyílt vizen.
- A Rábát a Radó-szigettõl felfelé (egy korábban megakadó jégtábla hatására) összefüggõ jég borítja, az összetorlódott jégtáblák közötti rés is befagyott már (a képeken jól látszik).
- A Rábcán 3-5m-es parti jég mutatkozik, a zajlás 10%-os.
- A Holt-Rábát, és a Püspök-erdei Mosoni-Duna-holtágat közel 15-20cm-es jégréteg fedi, ami korcsolyázásra alkalmas.
Mindezekrõl (+éhes madarakról képek itt:
Link
Ma reggel Gönyûnél 10, Komáromnál 30, Esztergomnál 40%-os zajlást észlelt az ÉDUKÖVIZIG a Dunán.
Gyõr, a folyók városa gyönyörõ arcát mutatta ma. Felhõtlen ég, szélcsend, dermesztõ hideg. Alig 1-2 nap elegendõ volt a folyóknak, máris erõs jegesedés mutatkozik mindegyiken.
- A Mosoni-Dunán a 3-4 cm vastag parti jég 3-10m-es sávban határolja a folyó széleit, mellette hatalmas (25-100m2-es), még aránylag vékony táblák úsznak a nyílt vizen.
- A Rábát a Radó-szigettõl felfelé (egy korábban megakadó jégtábla hatására) összefüggõ jég borítja, az összetorlódott jégtáblák közötti rés is befagyott már (a képeken jól látszik).
- A Rábcán 3-5m-es parti jég mutatkozik, a zajlás 10%-os.
- A Holt-Rábát, és a Püspök-erdei Mosoni-Duna-holtágat közel 15-20cm-es jégréteg fedi, ami korcsolyázásra alkalmas.
Mindezekrõl (+éhes madarakról
képek itt:Link
jaurinum: ha tartósan hideg lenne nem sokat tudnának tenni a jég ellen, idõvel úgy is összeállna...
Bár ez most nem fenyeget sajnos, pedig jó lett volna, ha Bp beáll a jég, de csak zajlani fog!
Bár ez most nem fenyeget sajnos, pedig jó lett volna, ha Bp beáll a jég, de csak zajlani fog!
Budapesten a ma reggeli óráktól indult meg fokozottabban a dunai jégzajlás.
Az ablakomból is jó a rálátás a folyamatra. Kora reggel jelentek meg elõsször a nagyobb méretû, de még viszonylag kevésbé vastag jégtáblák.
Jelenleg a folyómeder felszíni keresztmetszetének kb.30-35%-án zajlik a jég. A sodrásban forgó mozgást végzõ és össze-összecsapodó kisebb felületû zajló jégtöredékek lassanként összefagynak.
Az Írisz webcamon mindez szépen követhetõ.
Az ablakomból is jó a rálátás a folyamatra. Kora reggel jelentek meg elõsször a nagyobb méretû, de még viszonylag kevésbé vastag jégtáblák.
Jelenleg a folyómeder felszíni keresztmetszetének kb.30-35%-án zajlik a jég. A sodrásban forgó mozgást végzõ és össze-összecsapodó kisebb felületû zajló jégtöredékek lassanként összefagynak.
Az Írisz webcamon mindez szépen követhetõ.
Nagyon kíváncsi vagyok, mit "lépnek" a mai nappal megkezdõdött keményen fagyos idõszakra a hazai folyóvizek. Azaz, hány %-os jágzajlás tud kialakulni a Dunán. A többi valószínûleg be fog állni (illetve több már be is van fagyva), kivétel a zsilipek és duzzasztók alatti szakaszok. A Duna jegén való parttól-partig átkelés a bõsi erõmû megvalósításával már csak történelem, a hajóforgalom biztosítása és az erõmû biztonsága miatt "megengedhetetlen" még a túlzott jégképzõdés is.
Az utóbbi napok szárazabb idõjárása jót tett a belvízproblémával korábban érintett településeknek, az elmúlt harminchat órában lehullott csapadék azonban újra óvatosságra inti a községek, városok vezetõit. Muronyban jelenleg nincs komolyabb gond, de a szakemberek folyamatosan ellenõrzik a körülményeket. Kamuton éppen hétfõn oldották fel a belvízvédelmi készültséget, de ennek ellenére is szivattyúznak, hogy az árkokban helyet teremtsenek az esetleges újabb esõvíznek. Köröstarcsán kedden enyhítették a másodfokú készültséget elsõ fokúra. Kamuthoz hasonlóan itt is szivattyúznak, de komolyabb probléma a községben sincs.
Mezõberényben jelenleg elsõ fokú belvízvédelmi készültség van érvényben. A szakemberek a Budai utcán szivattyúznak, mivel az árokrendszer nem tudja elvezetni a lehullott csapadékot. /RSOE
Mezõberényben jelenleg elsõ fokú belvízvédelmi készültség van érvényben. A szakemberek a Budai utcán szivattyúznak, mivel az árokrendszer nem tudja elvezetni a lehullott csapadékot. /RSOE
Balatonunk most megmutatja.
Tehetnek bármit, õ nemcsak addig apad, amíg kedve tartja, de akármennyi vizet is zúdítanak le belõle, nem akaródzik neki a sokak által áhított 110cm-es szabályozási szintet megcélozni.
Már 8 millió m3-t engednek le a Sió-zsilipen 1 nap alatt (a Velencei-tavat így 10 nap alatt fenékig leengednék...), többet nem is tudnának, de már így is háborog a Sió-menti nép a csatorna állítólagos szivárgása miatt.
Pedig a hólé minimális, csapadék nincs, mégsem apad.
A Balaton megmutatja...
Tehetnek bármit, õ nemcsak addig apad, amíg kedve tartja, de akármennyi vizet is zúdítanak le belõle, nem akaródzik neki a sokak által áhított 110cm-es szabályozási szintet megcélozni.
Már 8 millió m3-t engednek le a Sió-zsilipen 1 nap alatt (a Velencei-tavat így 10 nap alatt fenékig leengednék...), többet nem is tudnának, de már így is háborog a Sió-menti nép a csatorna állítólagos szivárgása miatt.
Pedig a hólé minimális, csapadék nincs, mégsem apad.
A Balaton megmutatja...
ezek szerint befagyott a Balaton:
Link
vártuk a havat itt sokan az ünnepek alatt, nem is gondoltunk arra, hogy "mire fel?", hiszen még a Balaton sem fagyott be. lám, csak ennyi kellett. nem voltak -10-ek, délben is mindig olvadt eddig (igaz csak kicsit), de ez a mostani AC bár "light-os", ennyi ereje azért volt...
Link
vártuk a havat itt sokan az ünnepek alatt, nem is gondoltunk arra, hogy "mire fel?", hiszen még a Balaton sem fagyott be. lám, csak ennyi kellett. nem voltak -10-ek, délben is mindig olvadt eddig (igaz csak kicsit), de ez a mostani AC bár "light-os", ennyi ereje azért volt...
A pincében jelenleg 21 cm. a víz és nagyon hideg. Tegnap este benne voltam kb 10 percet de elfagyott a lábam.
A Velencei-tavon és a Balatonon sem alakult ki évek óta ilyen magas vízszint.
Az 1996-os tavaszra emlékszem [azon a télen országszerte nagyon sok (a kemény fagy miatt sokáig meg is maradó) hó hullott], amikor a márciusi olvadás után április elsõ napjaiban hatalmas csapadék volt. Kicsit hasonló helyzet volt a jelenlegihez, hiszen az ország nagy részén az esõ szakadt, de Sopronban óriási havazás volt két álló napig (80mm/60h).Azokban a napokban éppen a Lõvér kempingben töltöttük a "Bolondok napját", karöltve az idõjárással...
Visszetérve a tavakhoz, feljegyzéseim szerint a fenti eseményeket követõen a Balaton 117cm, a Velencei-tó 176cm-en tetõzött, majd bõ hónapig (június végéig) tartották az igen magas vízállást.
Az 1996-os tavaszra emlékszem [azon a télen országszerte nagyon sok (a kemény fagy miatt sokáig meg is maradó) hó hullott], amikor a márciusi olvadás után április elsõ napjaiban hatalmas csapadék volt. Kicsit hasonló helyzet volt a jelenlegihez, hiszen az ország nagy részén az esõ szakadt, de Sopronban óriási havazás volt két álló napig (80mm/60h).Azokban a napokban éppen a Lõvér kempingben töltöttük a "Bolondok napját", karöltve az idõjárással...
Visszetérve a tavakhoz, feljegyzéseim szerint a fenti eseményeket követõen a Balaton 117cm, a Velencei-tó 176cm-en tetõzött, majd bõ hónapig (június végéig) tartották az igen magas vízállást.
Balaton 113cm,Velencei -tó 171cm.
Nyitott zsilipek mellett.Tudja valaki mikor volt utoljára ilyen?
Az egyetlen jó hír az,hogy a modellek alapján a hét végétõl szárazabb idõszak következik.Igaz addig lesz még egy /csütörtöl-péntek/ nedvesebb idõszak is.
Nyitott zsilipek mellett.Tudja valaki mikor volt utoljára ilyen?
Az egyetlen jó hír az,hogy a modellek alapján a hét végétõl szárazabb idõszak következik.Igaz addig lesz még egy /csütörtöl-péntek/ nedvesebb idõszak is.
A Velencei-tó mára elérte a 170cm-es szabályozási szintet. Méghozzá úgy, hogy 2 nap alatt 6cm-t emelkedett a vízszint. Ez pedig 1.5 millió m3 vizet jelent: közel ennyi hólé-esõvíz jutott 2 nap alatt a tóba (közel, a csekély párolgást beleszámítva). Utoljára közel 6 éve (2000.áprilisában) volt nyitva a dinnyési zsilip, most ismét sor kerül rá. Ahogy hallottam, 10cm-rel kívánják csökkenteni a vízszintet.
Balaton: a várakozásoknak megfelelõen a nagymértékû hóolvadás és a jelentõs esõ hirtelen megemelte fõ tavunk vízszintjét is, néhány napig többszöröse folyt a tóba annak a vízmennyiségnek, mint amennyi a siófoki zsilipen egyáltalán el tud távozni...
A "belvizes" híradások egyelõre még csak a Tisza vízgyûjtõterületének növekvõ belvízfenyegetettségérõl szólnak, de komolyan tartani kell a Hanságban és a Rábaközben is ettõl.
Mint azt tegnap már jeleztem, erõsen áradnak a bakonyi patakok. Várható, hogy néhány alacsonyártéri területet elönt a Marcal Pápa környékén. Lokálisan veszélyeztetve vannak a napokban a Sokorói-Bakony-ér, a Cuha, és valamennyi Déli-Bakonyi patakhoz közel lakók is.
Balaton: a várakozásoknak megfelelõen a nagymértékû hóolvadás és a jelentõs esõ hirtelen megemelte fõ tavunk vízszintjét is, néhány napig többszöröse folyt a tóba annak a vízmennyiségnek, mint amennyi a siófoki zsilipen egyáltalán el tud távozni...
A "belvizes" híradások egyelõre még csak a Tisza vízgyûjtõterületének növekvõ belvízfenyegetettségérõl szólnak, de komolyan tartani kell a Hanságban és a Rábaközben is ettõl.
Mint azt tegnap már jeleztem, erõsen áradnak a bakonyi patakok. Várható, hogy néhány alacsonyártéri területet elönt a Marcal Pápa környékén. Lokálisan veszélyeztetve vannak a napokban a Sokorói-Bakony-ér, a Cuha, és valamennyi Déli-Bakonyi patakhoz közel lakók is.
Üdv Néked is, Sió pajtás!
Akkor nem tudok másra gondolni, mint hogy találtak egy új zsilipet....
Akkor nem tudok másra gondolni, mint hogy találtak egy új zsilipet....
Sió!
Szerintem a Velencei-tó zsilipjérõl volt szó, csak a média szokásos pontatlanságáról van szó. /Ha zsilip, akkor Balaton...., vagy valami hasonló lehet..../
Egyébként valóban dõl a víz a Sión.
Szerintem a Velencei-tó zsilipjérõl volt szó, csak a média szokásos pontatlanságáról van szó. /Ha zsilip, akkor Balaton...., vagy valami hasonló lehet..../
Egyébként valóban dõl a víz a Sión.
Most olvastam a Hír Tv oldalán,hogy megnyitják a Sió csatorna zsilipjét , a Balaton magas vízállása miatt. Hát ezt nem értem ,mert full gázon eresztik a vizet.
Köszi Noé. Be is raktam a kedvencek közé. Elég sok hó halmozódott fel, és bizony ez még gyarapodni fog hiszen olvadás nincs kilátásban.
Nem tudom a Fetikövizig oldalára miért nem teszik fel a hóvastagság adatokat, tavaly még szokásuk volt.
Ez a napokban felettünk kimélyülõ ciklon alaposan eláztatja a Dunántúl középsõ és északi részét esõvel, és ez nem fog következmény nélkül maradni.
Decemberben jócskán telítõdött a talajok víztartalma, és a jelenleg még összefüggõ, 5-15cm (a Bakonyban néhol 20cm) hótakaróra hulló jelentõs esõmennyiség a fent említett tájakon komolyabb belvízhelyzet kialakulására vezethet az arra érzékeny területeken: a Marcal-medencében, a Rábaközben és a Hanságban. [az elõrejelzések szerint ma, holnap és csütörtökön további jelentõs csapadék fog hullani a térségre]
Tartani lehet az Északi- de fõleg a Déli-Bakonyból lefutó patakok áradásától is. Várhatóan árhullám indul meg a Cuhán, Sokorói-Bakonyéren, valamint a Hajagoson és a Tornán (ez szokott ilyen helyzetben a legkritikusabb lenni), és az utóbbi kettõt felvevõ Marcalon.
A Balaton déli partja mentén élõket érintheti, hogy a napokban az eddigieknél nagyobb mennyiségû hólé és esõvíz jut a tóba a Zala és a Balaton-felvidéki Sédek révén. Tekintve, hogy az eddigi vízleeresztéssel is csak igen lassú vízszintcsökkenést tudtak elérni, a tó vízszintje tovább fog emelkedni.
Decemberben jócskán telítõdött a talajok víztartalma, és a jelenleg még összefüggõ, 5-15cm (a Bakonyban néhol 20cm) hótakaróra hulló jelentõs esõmennyiség a fent említett tájakon komolyabb belvízhelyzet kialakulására vezethet az arra érzékeny területeken: a Marcal-medencében, a Rábaközben és a Hanságban. [az elõrejelzések szerint ma, holnap és csütörtökön további jelentõs csapadék fog hullani a térségre]
Tartani lehet az Északi- de fõleg a Déli-Bakonyból lefutó patakok áradásától is. Várhatóan árhullám indul meg a Cuhán, Sokorói-Bakonyéren, valamint a Hajagoson és a Tornán (ez szokott ilyen helyzetben a legkritikusabb lenni), és az utóbbi kettõt felvevõ Marcalon.
A Balaton déli partja mentén élõket érintheti, hogy a napokban az eddigieknél nagyobb mennyiségû hólé és esõvíz jut a tóba a Zala és a Balaton-felvidéki Sédek révén. Tekintve, hogy az eddigi vízleeresztéssel is csak igen lassú vízszintcsökkenést tudtak elérni, a tó vízszintje tovább fog emelkedni.
Betlehemi királyok
József Attila
Adjonisten Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta -- biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem,
Segíts, édes Istenem.
Istenfia, jónapot, jónapot;
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Fôtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
Aki szerecseny király.
Irul-pirul Mária, Mária
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!
József Attila
Adjonisten Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta -- biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem,
Segíts, édes Istenem.
Istenfia, jónapot, jónapot;
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Fôtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
Aki szerecseny király.
Irul-pirul Mária, Mária
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!
Újból és újból a lecsapolás....! Komolyan kezd az idegeimre menni!
Mielõtt Lombár Úr hülyeségeket beszél, nem ártana néhány dolgot figyelembe vennie:
1., Egyáltalán nincs még jég a Balatonon....
2., Nem is biztos, hogy veszélyt okozó, vastag /10 cm feletti/ kialakul.
3., Elõre megmondani, hogy mennyi csapadék lesz a télen, hát...., legalábbis nem egyszerû feladat.
4., Különösen vicces a leendõ tavaszi hóolvadásról értekezni december közepén....
5., Mások és jómagam is már többször elmondtuk, hogy a Sión heti csaknem 3 cm vízszintnek megfelelõ víz ereszthetõ le, ez a Lombár Úr által oly rettegett "nagy tavaszi hóolvadás"-ig akár 30-40 cm is lehet. Persze, hol az a hó....? És ha jég fedi a Balatont, akkor is lehet engedni ám...., mint ahogyan ez már számtalanszor elõfordult....
6., A 90-es évekbeli nagy pusztítást okozó jégzajlások idején 80 cm környéki volt a Balaton, tehát ez se biztosíték.
Mellékesen, nagyon szeretem, amikor a téma sokrétûségét és bonyolultságát még csak át se látó emberek -gondolom, kicsit már a választásokat is figyelgetve....- osztják az észt.
Mint helyi lakós -és ilyetén helyzetembõl fakadóan a Tó sorsát nagyon is a szívemen viselõ ember....- nap, mint nap figyelem sokakkal egyetemben a Sión történõ vízeresztést. El kell mondanom, hogy szerencsére a szeptemberi aggodalmam alaptalannak bizonyult, mivel nagyon meggondoltan, és az idõjárásnak megfelelõen engedik a Siót, õrízve ezzel azt a felbecsülhetetlen természeti kincset, amit a Balaton édesvízkészlete jelent Magyarország számára. Az eddig eltelt 3 hónap során a leesett és várható csapadékmennyiséget mérlegelve történt a csapolás. Ez az igazság, kedves Lombár Úr!
Sajnos a manapság hozott gazdasági, társadalmi és egyéb döntések közt nagyon kevés van, amire kimondható, ez jó taktika, ezek jó döntések.
Éppen ezért szeretném kiemelni, és ezúton is tolmácsolni sokaknak elismerését a Tó vízszintjét szabályozó illetékesek felé: gratula, így tovább, és a továbbiakban se engedjenek a kapkodóknak, hõbörgõknek!
Mielõtt Lombár Úr hülyeségeket beszél, nem ártana néhány dolgot figyelembe vennie:
1., Egyáltalán nincs még jég a Balatonon....
2., Nem is biztos, hogy veszélyt okozó, vastag /10 cm feletti/ kialakul.
3., Elõre megmondani, hogy mennyi csapadék lesz a télen, hát...., legalábbis nem egyszerû feladat.
4., Különösen vicces a leendõ tavaszi hóolvadásról értekezni december közepén....
5., Mások és jómagam is már többször elmondtuk, hogy a Sión heti csaknem 3 cm vízszintnek megfelelõ víz ereszthetõ le, ez a Lombár Úr által oly rettegett "nagy tavaszi hóolvadás"-ig akár 30-40 cm is lehet. Persze, hol az a hó....? És ha jég fedi a Balatont, akkor is lehet engedni ám...., mint ahogyan ez már számtalanszor elõfordult....
6., A 90-es évekbeli nagy pusztítást okozó jégzajlások idején 80 cm környéki volt a Balaton, tehát ez se biztosíték.
Mellékesen, nagyon szeretem, amikor a téma sokrétûségét és bonyolultságát még csak át se látó emberek -gondolom, kicsit már a választásokat is figyelgetve....- osztják az észt.
Mint helyi lakós -és ilyetén helyzetembõl fakadóan a Tó sorsát nagyon is a szívemen viselõ ember....- nap, mint nap figyelem sokakkal egyetemben a Sión történõ vízeresztést. El kell mondanom, hogy szerencsére a szeptemberi aggodalmam alaptalannak bizonyult, mivel nagyon meggondoltan, és az idõjárásnak megfelelõen engedik a Siót, õrízve ezzel azt a felbecsülhetetlen természeti kincset, amit a Balaton édesvízkészlete jelent Magyarország számára. Az eddig eltelt 3 hónap során a leesett és várható csapadékmennyiséget mérlegelve történt a csapolás. Ez az igazság, kedves Lombár Úr!
Sajnos a manapság hozott gazdasági, társadalmi és egyéb döntések közt nagyon kevés van, amire kimondható, ez jó taktika, ezek jó döntések.
Éppen ezért szeretném kiemelni, és ezúton is tolmácsolni sokaknak elismerését a Tó vízszintjét szabályozó illetékesek felé: gratula, így tovább, és a továbbiakban se engedjenek a kapkodóknak, hõbörgõknek!
vagy szabályozzunk valamit, de akkor az idõnkénti pótlásról is gondoskodjunk, vagy bízzuk a természetre, de akkor viseljük el a vízszint ingadozásokat. jelenleg a "félmegoldás" okoz problémákat: leengedni tudjuk - pótolni nem...
Partmenti településeket fenyeget a Balaton magas vízállása
Húsz centivel magasabb a Balaton vízállása a télen indokoltnál. A tó jegesedése rombolhatja a partokat, a tavaszi olvadáskor házak kerülhetnek víz alá.
Index/MTI ([email protected])
2005. december 19., hétfõ 13:53
A Balaton magas vízállása veszélyezteti a déli part alacsonyan fekvõ településeit, leginkább a több mint hét kilométeres partszakasszal rendelkezõ Balatonfenyvest, állítja Lombár Gábor, polgármester, aki hétfõn levélben fordult a szakminiszterhez, segítséget kérve az esetleges károk megelõzéséhez.
"Nem azt mondom, hogy húzzuk ki a dugót a Balatonból, azt kérem, a szakemberek mérlegeljék, hogy egy ilyen magas vízszint milyen károkat okozhat, s ennek ismeretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket" - mondta a polgármester az MTI-nek.
A Balaton vízszintjét az elmúlt évek aszályai után - amikor a környezetvédõk már a tó kiszáradásával riogattak - idén többször is le kellett csapolni. Az utolsó csapoláskor azonban a környezetvédelmi minisztérium utasítására nem a vízügyi szabályozásban elõírt 95 centiig, csak 107 centiig eresztették le a tó vízét. Az azóta lehullott csapadék miatt a tó vize ismét 110 centiméterre nõtt.
Lombár szerint a jelenlegi magas vízszint nem csak az épített partot leromboló téli jégzajlás, hanem a tavaszi olvadás miatt is veszélyes. Ekkor 20-30 centi plusz víz kerülhet a tóba, mely így már 50-80 part menti házat is eláraszthat.Ráadásul a szennyvízcsatorna-hálózat sem bír el ekkora terhelést.
Mint az MTI-nek elmondta, hosszú évek tapasztalata alapján ezekben a napokban kilencven centiméter lenne a Balaton optimális vízszintje. Ez esetben marad hely a tó medrében a téli csapadéknak. "Rám hárul a feladat a segítség kérésben, mivel a tóparton Balatonfenyves a legalacsonyabban fekvõ település" - indokolta a levélírást a polgármester.
(http://index.hu/politika/belfold/zh4395/)
Partmenti településeket fenyeget a Balaton magas vízállása
Húsz centivel magasabb a Balaton vízállása a télen indokoltnál. A tó jegesedése rombolhatja a partokat, a tavaszi olvadáskor házak kerülhetnek víz alá.
Index/MTI ([email protected])
2005. december 19., hétfõ 13:53
A Balaton magas vízállása veszélyezteti a déli part alacsonyan fekvõ településeit, leginkább a több mint hét kilométeres partszakasszal rendelkezõ Balatonfenyvest, állítja Lombár Gábor, polgármester, aki hétfõn levélben fordult a szakminiszterhez, segítséget kérve az esetleges károk megelõzéséhez.
"Nem azt mondom, hogy húzzuk ki a dugót a Balatonból, azt kérem, a szakemberek mérlegeljék, hogy egy ilyen magas vízszint milyen károkat okozhat, s ennek ismeretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket" - mondta a polgármester az MTI-nek.
A Balaton vízszintjét az elmúlt évek aszályai után - amikor a környezetvédõk már a tó kiszáradásával riogattak - idén többször is le kellett csapolni. Az utolsó csapoláskor azonban a környezetvédelmi minisztérium utasítására nem a vízügyi szabályozásban elõírt 95 centiig, csak 107 centiig eresztették le a tó vízét. Az azóta lehullott csapadék miatt a tó vize ismét 110 centiméterre nõtt.
Lombár szerint a jelenlegi magas vízszint nem csak az épített partot leromboló téli jégzajlás, hanem a tavaszi olvadás miatt is veszélyes. Ekkor 20-30 centi plusz víz kerülhet a tóba, mely így már 50-80 part menti házat is eláraszthat.Ráadásul a szennyvízcsatorna-hálózat sem bír el ekkora terhelést.
Mint az MTI-nek elmondta, hosszú évek tapasztalata alapján ezekben a napokban kilencven centiméter lenne a Balaton optimális vízszintje. Ez esetben marad hely a tó medrében a téli csapadéknak. "Rám hárul a feladat a segítség kérésben, mivel a tóparton Balatonfenyves a legalacsonyabban fekvõ település" - indokolta a levélírást a polgármester.
(http://index.hu/politika/belfold/zh4395/)
Kedves Doki!
Köszönöm a felvilágosítást, valóban túlságosan természetellenesnek tûnt ez a fél méteres hirtelen csökkenés. A szlovákok részérõl azért nyilván ilyen helyzetben, amikor a hajózhatósági szint közelében mozog a Duna vízszintje, errõl a hajózási társaságokat idõben tájékoztatják.
Lenne egy kérdésem hozzád. Annak idején, amikor a Dunát Doborgaztól Szapig elterelték, a régi meder vízmércéi (itt fõleg a jelentésben is elhangzó dunaremeteire gondolok) 2.5-3 méterrel mutattak kevesebbet, mint az elterelés elõtt. Ilyenkor nem-e az a megoldás, hogy új felmérést és vízmérce-telepítést végeznek, vagy mindenféle egyéb terepi beavatkozás nélkül csak "hozzászámítanak" mondjuk 2 vagy 3 métert? Ez történt a közelmúltban (talán egy éve) pl. a wildungsmaueri mércén is, ahol kisvízkor a 0-hoz közelített a vízállás (ott 1 métert adtak hozzá).
A dunaremetei adatok így több mint egy évtizedig alig voltak értelmezhetõk, fõleg hogy rendszerint "1% alatti" értékek tartoztak még a középvizekhez is. A kérdés tehát úgy szólna, hogy az elterelés után felmérték-e ezt az új helyzetet, és próbáltak-e valamelyen megoldást alkalmazni rá? Elõre is köszönöm válaszod!
Köszönöm a felvilágosítást, valóban túlságosan természetellenesnek tûnt ez a fél méteres hirtelen csökkenés. A szlovákok részérõl azért nyilván ilyen helyzetben, amikor a hajózhatósági szint közelében mozog a Duna vízszintje, errõl a hajózási társaságokat idõben tájékoztatják.
Lenne egy kérdésem hozzád. Annak idején, amikor a Dunát Doborgaztól Szapig elterelték, a régi meder vízmércéi (itt fõleg a jelentésben is elhangzó dunaremeteire gondolok) 2.5-3 méterrel mutattak kevesebbet, mint az elterelés elõtt. Ilyenkor nem-e az a megoldás, hogy új felmérést és vízmérce-telepítést végeznek, vagy mindenféle egyéb terepi beavatkozás nélkül csak "hozzászámítanak" mondjuk 2 vagy 3 métert? Ez történt a közelmúltban (talán egy éve) pl. a wildungsmaueri mércén is, ahol kisvízkor a 0-hoz közelített a vízállás (ott 1 métert adtak hozzá).
A dunaremetei adatok így több mint egy évtizedig alig voltak értelmezhetõk, fõleg hogy rendszerint "1% alatti" értékek tartoztak még a középvizekhez is. A kérdés tehát úgy szólna, hogy az elterelés után felmérték-e ezt az új helyzetet, és próbáltak-e valamelyen megoldást alkalmazni rá? Elõre is köszönöm válaszod!
Most jöttem a Zaláról.A folyó a neszelei- és kaszaházi-hí(kb.2 km-re vannak egymástól)A Zala végig a töltésig ér,a víz az egész árteret elöntötte.A kaszaházi vízmércénél a víz 240 cm volt ma délután,és emelkedik.
Kedves Jaurinum!
Az alacsony vízjárású Dunán úgy csökkenhetett december 2-áról 3-ára 50 cm-t a vízállás Medvénél, hogy a bosi tározóban visszatartottak egy csomó vízet. Ennek az ellenkezoje is elofordult már például november 17-én, amikor 62 cm-t emelkedett egy nap alatt a vízállás ugyanitt, ugyanolyan alacsony vízjárás mellett, miközben ezt semmilyen természetes folyamat nem indokolta.
Az eromu muködése nagymértékben befolyásolja az alvízi vízjárást, és a vízállás elorejelzése során is kiküszöbölhetetlen tényezonek számít. Egy ilyen jelentos és váratlan vízszintváltozás, mint az elobb említettek egyike, akár több 10 cm-es hibát is okozhat még a Budapestre vonatkozó elorejelzesben is.
Az alacsony vízjárású Dunán úgy csökkenhetett december 2-áról 3-ára 50 cm-t a vízállás Medvénél, hogy a bosi tározóban visszatartottak egy csomó vízet. Ennek az ellenkezoje is elofordult már például november 17-én, amikor 62 cm-t emelkedett egy nap alatt a vízállás ugyanitt, ugyanolyan alacsony vízjárás mellett, miközben ezt semmilyen természetes folyamat nem indokolta.
Az eromu muködése nagymértékben befolyásolja az alvízi vízjárást, és a vízállás elorejelzése során is kiküszöbölhetetlen tényezonek számít. Egy ilyen jelentos és váratlan vízszintváltozás, mint az elobb említettek egyike, akár több 10 cm-es hibát is okozhat még a Budapestre vonatkozó elorejelzesben is.
Jóestét! Ha jól belegondoltok nevetséges volt ami 2 évvel ezelött volt...Tele volt a média azzal hogy a Balaton így pusztul úgy pusztul, honnan szerezzünk vizet stbstb..mostmeg már majdnem kifolyik belöle )
Hány neves szakember nyilatkozott akkor hogy innen kéne a víz meg onnan. Meg ennyi millárdba fog kerülni. Én már akkoris azt mondtam: majd a természet megoldja És megoldotta.
)Hány neves szakember nyilatkozott akkor hogy innen kéne a víz meg onnan. Meg ennyi millárdba fog kerülni. Én már akkoris azt mondtam: majd a természet megoldja
És megoldotta.
Így van gitár, s még a mai csapi nem is ért el oda, szóval lesz az még 110 cm is, s ha jól tudom már 10 cm-nyi mennyiséget leengedtek...
Azaz kijött az, amit már a palóznaki metnet talin is hallhattunk, hogy alapesetben a Balcsiba jóval több víz érkezik, mint ami párolog belõle!
Azaz kijött az, amit már a palóznaki metnet talin is hallhattunk, hogy alapesetben a Balcsiba jóval több víz érkezik, mint ami párolog belõle!
A Balaton vízállása úgy 108cm jelenleg,hogy az idén nem is tudom hány napig/hetekig/ nyitva volt /van/ a zsilip a Sió-csatorna felé.
Gondolta volna valaki ezt 1 évvel /2 évvel/ ezelõtt?
Gondolta volna valaki ezt 1 évvel /2 évvel/ ezelõtt?
Takyka:
Ez így is van. A Mosoni-Dunán felfelé egészen Dunaszentpálig érvényesül a Nagy-Duna visszaduzzasztó hatása (azért is van odáig megépítve áv.töltés) Most azonban azért mérnek 35-40 cm-el többet a Kettõs-híd lábánál lévõ Rába-vízmércén, mint 10-15 napja (akkor egyébként 58cm volt a minimum), mert a Rába felsõ szakaszáról gyenge árhullám érkezett, ami a Dunába felérve egyszerûen "elveszett". A Szúnyog-sziget jelenlegi állpota sem tart sokáig: most olvastam, hogy mederkotrást terveznek, és a Püspök-erdei levágott Mosoni-Duna-ág elõrehaladott eliszapolódási folyamatába is be kívánnak avatkozni a vízügyesek.
Ez így is van. A Mosoni-Dunán felfelé egészen Dunaszentpálig érvényesül a Nagy-Duna visszaduzzasztó hatása (azért is van odáig megépítve áv.töltés) Most azonban azért mérnek 35-40 cm-el többet a Kettõs-híd lábánál lévõ Rába-vízmércén, mint 10-15 napja (akkor egyébként 58cm volt a minimum), mert a Rába felsõ szakaszáról gyenge árhullám érkezett, ami a Dunába felérve egyszerûen "elveszett". A Szúnyog-sziget jelenlegi állpota sem tart sokáig: most olvastam, hogy mederkotrást terveznek, és a Püspök-erdei levágott Mosoni-Duna-ág elõrehaladott eliszapolódási folyamatába is be kívánnak avatkozni a vízügyesek.
Jaurinum,
Tegnap kora délután voltam kint Gyõr felett a Szúnyog szigetnél és azt tapasztaltam, hogy a vízszint kb. 15-20cm -el magasabb mint November 22.-én volt! Akkor a kisebbik ágban a vízfolyás helyenként 1/2 méter szélességûre szûkült. Én eddig azt hittem, hogy a Nagy és a Mosoni-Duna között szorosabb kapcsolat van vízjárás szempontjából...
Üdv,
Takyka
Tegnap kora délután voltam kint Gyõr felett a Szúnyog szigetnél és azt tapasztaltam, hogy a vízszint kb. 15-20cm -el magasabb mint November 22.-én volt! Akkor a kisebbik ágban a vízfolyás helyenként 1/2 méter szélességûre szûkült. Én eddig azt hittem, hogy a Nagy és a Mosoni-Duna között szorosabb kapcsolat van vízjárás szempontjából...
Üdv,
Takyka
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Vasárnap itt az újabb hullámzó front
Időjárás-változás | 2025-09-12 13:30
Szabályzat