Bioszféra

 Vagy valami badargomba, és akkor profilt válthat a vállalkozásuk. Mi meg néhány évre búcsút inthetünk fórumtársunktól. 

A patakról bővebben:







Ez meg a Rózsa, és Rakottyás patak találkozása a Mána- bérc lábánál közel Királyházához.

Egy kis börzsönyi sorozat:
Csoda üde volt minden, még lápokba is belebotlottunk, egy forrásból ( Király-kút) meg úgy jött a víz, ahogy a csövön kifért szó szerint.









Nyárfapehely lenne?
Ha  nem  az,  tedd  a  napra.  Ha  szépek  a  növények, a  gyökérkapcsolt  gombájuk  lesz. Túlöntözéskor  kijön  a  levegőre,  mert  a  gomba  micélium  is, valamennyi  levegőt  azért igényel.

Szervusztok! lenneegy kérdésem mi a fene terpeszkedik a szobai keltető és a virágcserépben?
Rossz a föld, vagy túl öntözés ( 3 naponta) ?
Ki kell tenni a szabadba, érje a szél?

Képek: petrezselyem cserépben és kapor és paprika 4+4 keltető kockában.

Azért nagy növényhatározó nem vagyok, de a fák kifejezetten érdekelnek , de azért a füvészkertben kicsit butának éreztem magam egyes helyeken, hát igen, nyilván az őshonos növényzetet, biomot jobban ismerem…

Amit az oktatásról írtál… hát igen, nem véletlen nem államiba járatjuk a gyerekeket, persze fizetős, de nem ettől szűkölködünk csak, meg hátha ez jó “befektetés” lesz, nem anyagi, hanem minden más téren.

Jól értem, Jaurinum itt van, írogat, csak más néven?

A robur lelőhelyeket köszönöm, nem mindegyiket ismerem, sőt.

Egyébként a Börzsönyben is Diósjenőtől északra is nem egy igen attraktív - igaz, szerintem - Q. petreae- ba bukkantunk a fiatalosban meghagyva, hála.
De talán a legtöbb csodatölgyet a Bakonyban, meg nyilván a Somogyban láttam eddig. Van is egy könyv, ami a nagy törzsátmérőjű fákról szól, amit egy fickó összegyűjtött az országban, ha érdekel, odaadhatom.

Ma Bonyhádon jártunk. Tolnában-Baranyában már mindenütt virít az akác, a bodza meg a pipacs. Nálunk csak most kezdődik. Hiába, ezek szerint nem csak a fűtéshez nem értünk itt Dél-Somogyban - ami mellesleg ma is megy -, hanem ehhez sem. Alighanem szétizéltük a peremfeltételeket.

Ha te is úgy látod, akkor megnyugtat ennek tudata.....ketten csak nem tévedünk fajszinten ekkorát...még a csalafintává kavarcolt városi díszfák terén sem talán... ..egy Jaurinum kellene nekünk a tutihoz... (mondjuk tudom hol a rejtekhelye )....egyébként amikor megláttam az új hozzászólások számát hirtelen azt hittem tér-idő ugrás történt a múltba, amikor ez az egyik legpatinásabb Metnet fórum "forrt az élettől".. ...talán még boldog emlékű Lordunk, a ráckevei Farkasok Ura is visszatért...akihez képest én gyenge kezdő vagyok a grafománság terén...vannak talán még akik emlékeznek pl. reggeli pókmegfigyelések köré szőtt glosszáira (a moderátorok hideglelése volt gyomlálni.. béke legyen vele...de életet hozott e Bioszférába, sok más mindenki mellett...
(Csak finoman jegyzetelem a margóra, hogy a mai csoportos hozzászólás ámokfutásomat senki ne vegye egyenkénti "letámadásnak"...akik ismernek tudják jól, hogy csak a jó értelmű, régi típusú ismeretterjesztés fogalma és célja hajt, de csak abban amiben úgy érzem van szakmai grundom..másoktól pedig szeretek tanulni mert, nem csak kárhoztatni kell a sötétséget, gyertyát is kell gyújtani - ősi kínai szentencia - pl. tudatos érdekek mentén mesterségesen gerjesztett-terjesztett dogma panelek irtására...mert elképesztően hideg fejjel (szívvel, lélekkel) megtervezett vezérelt csúsztatásokat ültetnek kifinomult  módszerekkel a fejekbe..a közoktatással az élen, mely két kérdést biztosan kiöl a fejekből, sajnos felsőoktatás szinten is: A miért? És kinek az érdeke?...ennek egyik önpusztító eredménye, hogy pl. a korlátlanul fogyasztók droid szinten vakon nyomkodják az Adomány gombot, bizonyos szervezetek honlapjain, hogy a bűntudatukat legalább csökkentsék a globális korlátlan növekedés (mi van? egy mindenben korlátos bolygón?) mindenki által látható, érezhető, megélt természeti-társadalmi-gazdasági és főleg erkölcsi/morális pusztításai miatt...időm pedig csak szakaszosan engedi, hogy legalább pár dologban tegyünk rendet a fejekben.....és akkor már pl. kevesebben fognak SZJA 1% kampányok marketing hadseregek által manipulált social media és influenszer vezérelt agyhalott szintű vonataira felülni, ld. Erdőírtás - Hozzád költözhet? (Hol? Magyarországon? Az irtás az művelési ág váltást jelent!! - erdőből pl. szója vagy pálmaolaj ültetvény lesz - többek között) content hatására...bár kívánom minden vak, józan paraszti gondolkodás mentes panel zabálónak, akik bedőlnek és ezzel és adományaival a megélhetési ördögi kört táplálja (a kiagyalóknak és kreatívipari kommunikátor bérszolgáiknak még inkább) hogy - bár kis képzavar - becsukott szemmel és főleg simára csiszolt agykéreggel követve a vizuális (tik-tok videó, FB poszt cunami kondicionálás) parancsot, csak egyetlen éjszakát bújjon
össze egy  vaddisznóval a hálószobájában, lehetőleg ASP-sel...a medve a nappaliban csücsül és a házi cicussá szelídült hiúzról már nem is beszélek...és itt ezt befejeztem...az ébredést mindenkinek magának kell  megtenni, segíteni tudunk és szívesen tesszük..)

Visszatérve Bölkéhez...szép élmény lehetett még, ha nem is az igazi termőhelyén van, de azért a Nyírségben, Beregben, Szatmárban sok robosztus robur állomány áll még tövön ...a Túristvándi Rókás-legelő hagyásfáival vetélkedőek is ...pl. a Bockereki erdő 600 hektárja egy tömbben, vagy a Lónyai, Ricsei, Gúthi,
Kömörői..sorolhatnánk... ezekbe érdemes elmenni, barangolni...ha nem jártál még...valóban az egykori végtelen, mozaikolt (erdő-rét,erdő-rét) erdőssztyepp alföldi táj utolsó hírmondói...a többit megette pl. nagyrészt a drága labanc Sógoraink háborús gabonakonjuktúra miatti kielégíthetetlen szántóterület igénye (profit!!!))...na az akkor valóban brutális erdőírtás volt...köztük az általad is emlegetett KST keményfa erdőkkel az élen, dupla haszon elvén..
...Szerencsére a maradék állami erdészeti vagyonkezelésben van még (?)...NYÍRERDŐ Zrt....de nagyon komoly problémákkal küzd a kocsányosunk és a szakemberek is...főleg a fokozódó szárazság és a felmelegedő topoklima miatt is (láttuk mai is a hőkontrasztot épp a vidékükön, nulla csapadék,20 fok)...de elsősorban nem is a meleg viseli meg az anyaállományokat, hanem a mélybe süllyedt (alóla kiszívattyúzott) talajvízszint...a természetes felújításuk pedig szinte csaknem lehetetlen küldetés...már évtizedek óta mesterségesen kell felújítani, makkvetéssel, vagy csemeteültetéssel...és ami érdekes, hogy a már begyökeresedett, két-három éves csemetéket tarolja le a lisztharmat , a mindenhol általános vadrágás mellett, de arra van védekezési lehetőség csak marha költséges...a lisztharmat fertőzés akár 100%-san elpusztítja az újulatot az anyaállományok alól...több litániát már nem írok de egy szakcikk forrást megadok a robur témához, amit ha érdekel érdemes elolvasni...viszonylag nem régen jelent meg 2021-ben...jó olvasgatást!
Link

És hát ne feledjük, hogy éppen az egyéves, ötlevelű, csillagalakú tölgycsemete, nem véletlenül vagy 200 éve, az erdészek ősi jelvénye és motívuma...

 

Mivel vénába vág és pontatlanságokat ne terjesszük: olyan nincs, hogy amerikai juhar!
Van a zöld juhar, vagy kőrislevelű juhar, ami Amerikából származó faj. Joggal, okkal került fel pl. erdészeti ültetési tilalmi listára, mert óriási, szinte megfékezhetetlen károkat okoz a régi (1960-as évek) tömeges sorfaként (is) történt alkalmazása, mert agresszív, minden más őshonos fajt kiszorít az élőhelyéről és számos patogén károkozó (pl. lepkefajok) és kórokozó hordozója.
Javaslom, hogy néhány hónapot tölts el pl. Gemencen, abban a pazar dunai ártéri erdőben, ami utolsó mohikánként megmaradt, az ősi ártéri erdők refúgiumaként (menedékhely), pl. erdőművelőként. Elképesztő küzdelmet kell folytatni (mechanikus és vegyi védekezéssel) az ártéri ligeterdőben a mindenhonnan áradó zöld juharral. Is!
Még csak nem is erdészeti, erdővédelmi szakirodalmat linkelnék, hanem kertészeti megközelítést. Már a cím is beszédes!
Link
És akkor van olyan szintén inváziós fafaj, hogy amerikai kőris. Dettó mint a zöld juhar, az alig maradt ártéri liget erdők (Duna, Tisza mentén) agresszívan terjedő, őshonos állományt pusztító fafaja.
Ezek kb. mind a bálványfával azonos besorolású idegenhonos, behurcolt, inváziós fajok. Elképesztő károkat okoznak. Nagyon vigyázni kell velük, mert a termésüket messze viszi a szél, igazból csak városokban lehetne alkalmazni őket, ahol nincs lehetőségük kitörni a természetes vegetációba.
Az akácot ugyan besorolta az Unió - nagy vita után -  az invazív fajok listájára, de ez nem jelenti, hogy pl. kis hazánkban neki estek "kitoloncolni" (tarra vágják az akácosokat és más fajokat ültetnek). Annyit jelent, hogy nem nőhet a mai erdőleltár szerint nyilvántartott területfoglalásuk nagyobbra, mint a jelenlegi. Vagyis a spontán felverődésük esetén, más főfajú természetes erdőkben (pl. tölgy, cser stb.) az illetékes erdőgazdálkodónak irtania kell a megjelenő györkérsarjakat.
Zárt rendszerű extenzív, iparifa ültetvényként ültethető nagy üzemi területen is, akár szántóterület művelési ágváltással is (sőt erre ma komoly uniós támogatás vehető igénybe), de azok a szigorúan minősített és erdészeti szaporítóanyag jogszabályban rögzített alfajok. Ráadásul klónok és így mikroszaporításúak, vagyis a genomban (genetikai kódjukban) eleve nem rendelkeznek vegetatív szaporodási képességgel. (Nem tud természetesen módon kiszabadulni az ültetvényből.) Amellett nem erdő besorolást kap, épp azért mert nem tölti be annak ökológiai fogalmát. Ültetvényszerű fatermesztés a pontos megnevezés. 
Ezen kívül az akácot nehogy elkezdjük félteni itthon!!
A magyar erdőgazdálkodás egyik alapja, a magyar erdészettudomány és erdészet szaporítóanyag termesztés tud a legtöbbet róla a világon. A franciáktól a dél-koreaiig ide járnak tanulni, hogy kell ezt erdőművelni. Kb. 100-120 évnyi szaktudás gyúlt róla össze és számtalan termesztési, kezelési rendszere létezik és működik. Érdemes egy kicsit Rédey Károly prof. munkásságába és mondjuk az ERTI (Erdészeti Tudományos Intézet) akácklónozási kísérleti üzemeibe betekinteni. Nem beszélve a Németh Jenő erdőmérnök tulajdonába eső "aprócska" kis Silvanus Kft.-ről, mely euró milliókat költött akácnemesítésre. (Turbó Obelszik és tsai.)
A végén pedig egy egészen egzakt adat: a kb. 2 millió hektárnyi magyar erdőterület 24,5 %-a, 454.000 hektáron (!!) akácerdő. Nincs miről beszélni az esetében..főleg nem kitoloncolásról...     
   

Kezdődik nálunk az akác meg a bodza virágzása. Pipacsot még nem láttam. A hét elején Sopron környékén jártam, ott már volt.

Idén szenzációs virágzása van az erdőn is...30 év erdőjárás alatt nem emlékszem ilyen hosszúra nyúlt virágzási időszakra, ilyen tömegesség mellett...elképesztő tömény illat lengi be szélcsendes időben pl. a déli, dékeleti fekvésű csereseket...és virgpompa minden mennyiségben...a galagonya szívós, tág tűrésű cserjefaj (nem a kerti változatok) de ő is már előre menekül, ha kedvezőek a feltételek, vagy kedvezőbbek hatalmas mennyiségű termésprodukcióra törekszik..ha jól lesz a kötés, izzani fog valóban ősszel az erdő alja...

500 m tszf.körül még most nyílik igazán, sok volt egy hete a bimbós virágzat....

Ha damilos kaszával csapták meg a füvet, vagy gyepet vagy mit, aminek csúf és szomorú maradványa látható és az utcákon rendre ez megy, vagy tökig leengedett fűnyíróval (de inkább az utóbbi) akkor nincs mit csodálkozni. Eső ide vagy oda. Még a kecskerágás se olyan rossz mint a damilos, mert szálasra megszaggatja a fűfélék vágásélét...egy tehén, vagy vegyünk erdei példát, a tarvad (gímszarvas tehén), egy őz nem hülye taccsra vágni a táplálkozó helyét, ami lehet haszonállat esetén legelő, vagy vad esetén vadföld, rét, tisztás, mező...közeli fotókon, vagy közel hajolva jól látni, hogy éles, egyenes rágásvonal van és nem szaggat, mint a damil (a bozótvágásra tervezett tárcsásról már ne is beszéljek)....a fűfélék jól tűrik, sőt igénylik a visszarágást és ha az a Természet rendjét követi, akkor nem ez lesz belőle...még csapadékhiányos idő esetén sem...ugyanis a rét gyepének is meg van a maga igen jól mérhető, megfigyelhető mikroklímája..aminek ha szálasra nyúzott a teteje, akkor nagyon párologtat, mert felnyílik a tömörödöttség és a sok egyébként összezáró egyenes él nem tudja ellátni a mikrocsapadék és nedvesség visszatartást...erdésziesen szólva csökken a záródás,  nem árnyal, felnyíló erdő lesz és a folyamat öngerjesztő...ha pl. koronaszáradás van egy tölgyesben több fény jut be, jobban átjárja a szárító szél stb....ua. a gyepek is, csak más a lépték....
Ahogy Bölke írta, ezekben az időkben, amikor minden csepp eső aranyat (életet) ér és aki nem költ egy ökológiai sivatagnak tekinthető golfpályára vaskos vízszámlákat, csak azért mert szép zőőőd és elfoglalja magát, meg mindenkinek az van körbe a szomszédban, meg ehhez közben állandóan locsol, vagy ha fúrt kút van, akkor meg egy nulla diverzitású területborításra pazarolja a közös kincsünket (mert egy adott víztest a talajban vagy a mélyebb rétegekben nem áll meg a telekhatárnál) jobban teszi, ha a vágás magasságot maximálisan tartja...
Persze ma már van egy olyan haladó kultúrkör is, ahol visszavettek ebből az öngyilkos státusz szimbólum menetből, igényből ( ami mögött egy ebben érdekelt iparág áll)..akkor hagyjuk, hogy kalászosodjon (hiszen ezek alapja mind Festuca faj), a természetes folyamatok végig zajlanak, majd minden tavasszal közé őshonos lágyszárúakat vet és hagyja a spontán betelepüléseket is élni. Így pl. nem egy fél centis kiégett tarlót, száraz sztyeppét kell bámulni, vagy csillárdokért teljesen haszontalan golfpályákat locsolni, nyírni, szellőztetni, tárgyázni, felülvetni, hogy a Gardena és többi érdekelt köszöni szépen működik az agymosás.. ...ezekbe a hullámzó kalászos mezőkbe azért vágnak közlekedő ösvényeket, nyomokat de a folytonosság nem szakad meg..olyan mint egy vadcsapa a réten....
Etyeken él magyar természetfilmezés, expedíciós filmezés ma is aktív (Épp a Rudolf tónál forgatott nem régiben, 45 fok állandó 90 km/h órás szél mellett - csak, hogy meteorológia is legyen), 70 év feletti ikonja: Safi, azaz Sáfrány József ..na az ő kertjét érdeme megnézni...mint egy hegyi kaszáló...s tavaly se égett ki..érdekes..
Link          

Kb. ugyanez megy egy pl. 50-100 hektáros Turbó Obeliszk akác iparifa ültetvényen (lásd Kiskunság).,Csak ott felnyesésnek hívjuk. Sorköz, térköz, tőtávolság, vagy még csúnyábban ültetési mátrix  kérdése, hogy közelítő sorokon befér e a kis kosaras darus és benne ülő nyesőollós hozzáértő szakmunkás (!)...

Nagyapám még a 68-72 évekre visszaemlékezve a meteor korai meggyet ültetett, olyan csokorban termett a korai madárcseresznye idején. 
Én most a 2000-es években a ceglédről nemesített (Malaga János emléke, és Pándi meggyet tettem egymás mellé, nagyon szép cseresznye méretű csokros, de rövid kocsányú meggy, gyorsan le kell szedni, nagyon lédús, de a tömöttsége miatt rohad is.) Általában a meggyek fogékonyak a moníliára, a  cigánymeggyek nem annyira. Azokat meg kordában kell tartani, nehogy fel ostorozódjanak, mert akkor nagyon apró termést hoznak. Legyen inkább kevesebb, de kifejlett lédús, aromás meggy. ( öntözés- ki katlanozás min. 0,6 m./1,2 m. átm. éstápanyag utpót. legalább a letermés végéig.

Na jól beindult a monilia- litánia a forumban.
Zivipöttyel értek egyet, a virágzáskor elhúzódó  hideg idő, nem feltétlen a fagyhatár miatt, hanem a hűvös időben a tartós 70-90 %-os páratartalom ágyaz meg szép fertőző paplant a moniliának.
Szóval az szereti a párás (ködös hajnalok) és hűvös, 10 fok alatti környéki legevőt. Pláne ha gyenge széljárás is van, alig szárad fel a virágzó csonthéjaas virág. Ja meg ehhez társul a bogarak, méhek nem röpte, azok is a 12 fok feletti  hőmit szeretik.
Másik dolog meg , elfelejtjük az öszi lomb-ág ápolást, a száraz beteg ágvégek levágását, és zsákba gyüjtve esetleg elégetését a pálinka főzde mellett.
Akkor még nagyon hasznos egy gyenge, de rezes lemosó is. 
A mostani évek időjárása meg nagyon el van csúszva, a februári 10-14 fokok kicsalják a rügyezést, előbbre hozzák a virágzást, a kelleténél 1-3 héttel is akár. Ez megint zavart okoz a termés kötődéskori hidegbetörés, csapadékos, bogár-méhek nélküli  napokban. Talán a kora tavaszi lemosó társulhat egy fehér színű második bevonóval, (mésztej), hogy visszaverje a napsugárzás  vessző-rügy melegítő hatását.  Azt látom pld. romániában, az ut melletti gyümifák törzsét fehérre meszelik .
( emlékszek a normális években 2-3 napon keresztül zsongott a meggyfa- cseresznyefa a sok méhektől...) 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593049 - 2023-05-09 22:03:32)

Pont a moníliával szembeni ellenállósága miatt ültettem Feketics meggyet, eddig bevált.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593046 - 2023-05-09 20:21:46)

Meg a mai fajták bizony érzékenyek, a leírás meg nem teljesen igaz. Amikor azt írják, hogy kevésbé fogékony valamire, bizony fogékony. Egyszerűen hazudnak, de ez ma így megy sajnos. Meg satnya főgyökérrel árulják, lehet ez sem jó a fa immunrendszerének.
Én már bánom, hogy nem cigánymeggyeket ültettem pl.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593045 - 2023-05-09 20:11:51)

Mi a nagy részét kiültettük, de csak azért mert már a palánták kinőtték a ládát, de ha van bent helyed, szerintem várj, majd a csapi utáni nedves földbe jó lesz az. Még nincs meg a földben lévő hőösszeg a parinak.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593044 - 2023-05-09 20:06:26)

Igen, de én arra értettem, amikor már zöld, akkor nem kell 20 centit vágni. Csak sokszor az fordul elő, hogy szakaszokban van egészséges gally rész, illetve beteg is.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593030 - 2023-05-09 10:22:19)

Paradicsom nem kényes ki lehet, én mindig korábban szoktam ,mint a paprikát. Már magról is kel (szabadföldön) ,annak se lesz baja.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593029 - 2023-05-09 10:17:49)

Alapvető különbség a két kórokozó között, hogy a tűzelhalás az almástermésűeket (alma, körte, birs, díszalmák) támadja, és meleg párás nedves idő kedvez neki, míg a monília fás részeket támadó M. laxa faja a csonthéjasokat, azok közül is kiemelten a meggyet, sárgabarackot fertőzi, hűvös, inkább nyirkos időben. Az érőfélben levő gyümölcsöket támadó monília egy másik faj és polifág (nem válogat a gyümölcsben csak cukor legyen és sérülés) de az terméséréskor jön és csak a gyümölcsöt támadja. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593028 - 2023-05-09 10:13:31)

Itt idén és tavaly majd végig esett a meggy virágzásakor, idén a cseresznyevirágzáskor is. Az egyik fán csak barna száradmányok vannak cseresznye helyett, meglehetősen nagyok a károk, egyelőre kérdés a fák túlélése.
Tavalyelőtt száraz tavasz volt, volt egy kis monília, de szinte semmi a mostaniakhoz képest, cseresznye, meggy is volt, legfeljebb a fagyok miatt mérsékelten kevesebb.

ON: nem kicsit csapadékosnak néznek ki a következő napok, csak az a baj, hogy ez nem igazán a májusi, de inkább az áprilisi eső kategória (nálunk), ha a hőmérsékleteket nézem mellé.  Komolyan gondolkozom, hogy érdemes-e egyelőre kiültetni a paradicsom-palántákat. (tanácsokat megköszönöm!)

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593027 - 2023-05-09 09:35:47)

Nálunk kevés csapadék volt, hideg reggelek sorozata magas nappali hőmérsékletekkel mégis mindegyik fa monìliás
Az szerintem nem igaz ha nagy a hőingâs akkor kevés a páratartalom, mert elég párás volt a tavasz. Pont erre is panaszkodtak hogy reggel hideg van nappal pedig párás meleg és ez megvisel mindent. De majd viszanézem a páratartalmakat és leirom. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593026 - 2023-05-09 09:31:45)

Hát azért azt megnézném amikor egy 20 hektáros meggyes moníliás ágait vágogatják.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593025 - 2023-05-09 09:08:36)

A nedves (amiben benne van a csapadékos), párás idő hatása már egyértelmű, de ehhez nem feltétlenül kell nagy (napi) hőingás, sőt, a nagy hőingású helyzetekben inkább pont száraz szokott lenni a levegő. Így továbbra is azt mondom, az önmagában kevésbé káros (hacsak nem erősebb fagyokkal jár).
2020 áprilisában pl. száraz, anticiklonális idő volt jellemző a meggy virágzásakor nagy napi hőnigásokkal (reggel 0 °C körül, időnként gyenge fagyokkal, délután 20 °C körül), mégis elég sok meggy lett, idén viszont gyakran esős, hűvös idő volt a virágzás csúcsán, többnyire kis napi hőingásokkal, és jelentős lett a monília kár.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593018 - 2023-05-09 06:28:41)

Jelen állás szerint ezt tarják okának. Mindenesetre biztos nem az eső mivel akkor nálunk nem lenne monília 
Fő oka hogy sokszor a gyümölcsfa virágzásakor jönnek mostanában a fagyok és legyengíti a fát, illetve biztos a nappali párás levegő is betesz. Persze régen is voltak fagyok illetve nagy hőmérsékleti ingadozások, de ezek napok száma kevesebb volt mint mostanában és lehet hogy pár nap is elég hozzá.
Wikipédiát idézve
A kora tavaszi fagyok legyengítik a gyümölcsfákat, aminek következtében erősebb moníliafertőzés alakul ki. Magyarországon országszerte a fagyos tavaszi időjárást követően a cseresznye, a meggy, a kajszibarack, a szilva, a ringló és a mandula a legveszélyeztetettebb gyümölcsfák közé tartozik. A -2, -4 °C éjszakai minimum hőmérsékletű időjárást követő nedves, párás idő virágzás idején legyengíti a virágokat, amiket könnyebben megtámad a párás idő miatt megerősödő monília. Ilyenkor a fertőzött vesszőket a még egészségesnek tűnő 10 cm hosszúságú darabbal együtt le kell vágni és meg kell semmisíteni

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593016 - 2023-05-09 05:06:33)

Nem urbánlegend! Addig kell vágni akár monilia, akár almafélék tuzelhalasos gallyai esetén, míg teljesen zöld metszlapot nem kapunk, különben megy a fába tovább a múló. Ez lehet 5, 55, de akár 155 centis hossz is. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593012 - 2023-05-08 22:46:0

2019-ben olyan baracktermés volt hazánkban, hogy a pofám majdnem leszakadt.
Külföldön meg még durvább volt. Július közepén pont turnézni voltam a harmonika zenekarral Ausztriában, Németországban és Csehországban, és úgy roskadoztak a barackfák, hogy már sajnáltam őket.
A 2019-es tavasz az egy nagyon hálás tavasz volt. Az volt a legutóbbi nagyon jó, kedvező tavasz hazánkban.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593011 - 2023-05-08 22:41:37)

Vagy nem a zsemle kicsi, hanem a pofánk túl nagy, ahogy az elhíresült mondás szól…  Néha az az érzésem, hogy a monília menti meg a barackfát attól, hogy letörjenek az ágai a sok barack terhétôl, innen nézve meg már nem betegség 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593010 - 2023-05-08 22:26:50)

Ezt azért én vitatnám, tavasszal eléggé tipikusak az akár 20 °C körüli/feletti hőingások is, ennyi erővel akkor egyik évben sem lenne meggy (vagy egyéb gyümölcs).

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593009 - 2023-05-08 22:13:36)

Az összes  kórokozókkal  a  legnagyobb baj  az,  hogy  az  utca  nem  egyszerre  permetez és  nem  mindent. A  galagonya,  babarózsa, kökény, törpe  mandula  meg  kimarad,  pedig  a  kórokozók  rajtuk  üldögélnek,  tünetmentesen.  Így  aztán  fogy  a  sok  permetlé,  szelektálódik  a  rezisztens  kórokozó, és pingpongoznak  a  betegséggel  a növények.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593008 - 2023-05-08 21:57:56)

A monília a fákat nem az esős idő miatt támadja meg, hanem a nagy hőmérsékleti különbségek miatt reggel hideg délután meleg van egyszerűen legyengülnek a fák és ezért tudja elkapni

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593006 - 2023-05-08 20:56:30)

Az a gond, hogy a virágnál a bibeszálon bejut a gomba, és a bogon keresztül lassan, de biztosan terjed a vékony gallyakon a fertőzés, és ha a nem vágod le, vagy vissza ezeket, akkor mindig, még a legszárazabb időben is (persze akkor már lassuló ütemben) fogsz látni kókadó ágvégeket, bogokat. A körmöddel kapard le a háncsot a gyanús helyeken és látni fogod, hogy barna, vagy éppen szép egészséges zöld a háncs alatti rész. Ha barna (még az is előfordul, hogy nedves barna, ilyenkor az illata olyan, mint a poshadó gyümölcsé, attól függően, milyen fánál van, tök érdekes, de így van) akkor azokat vágd vissza, de nem kell 20 centis darabot az egészségesből is visszavágni, szerintem ez urbánlegend, elég, ha pár centit.

Sajnos az a jellemző, hogy sok virágcsokor fertőződhetett, így egy-egy gallyon több szakaszban lehet barna szakasz, viszont én azt is megfigyeltem, hogy a fa gyantával védekezve olykor meg tudja akadályozni a betegség tovaterjedését, és a gally keresztmetszetének egészséges részén akár mehet a tápanyag és víz áramlása, tehát még azt sem mondanám, hogy ilyenkor az egész ágat le kell fűrészelni, mert valljuk meg, akkor az egész fát mondhatni, ki kellene vágni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#593005 - 2023-05-08 19:41:05)

Én szerdán utazom Portugáliába ( Lisszabon, Faro ), és ahogy nézem, dögunalmas időjárás lesz. 
Sebaj, túrázásra, autókázásra, strandolásra jó lesz, bár tartok tőle, hogy az Atlanti-óceán ilyenkor még hűvös, de hát nem én választottam az időpontot, kivételesen ezt az utat most nem én szervezem, vagy a haverok, hanem a bácsikám, és a szüleim, hisz ezt az utat kaptam tőlük a 30. születésnapomra. 
18 fokig vagyok kalibrálva, azalatt nem szívesen megyek be a vízbe. 
18 fok fölött már ha benn vagyok a vízben, tökéletes.

Nano : köszönöm a választ, akkor ez monília lesz, bár azt furcsállom, hogy a legszárazabb áprilisi időben is rendre virágzás után megjelenik a meggyfákon az ág, hajtás végi barnulás. Márpedig a tavalyi év előtt sok száraz április volt felém.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592991 - 2023-05-08 15:13:26)

100%, hogy monília.
Döbbenten látom,hogy Borsod egy jó részén, a szinte zavartalan napsütés ellenére  most csupán 13-14 fokok vannak.
Itt középen nagyon kellemes az idő.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592987 - 2023-05-08 14:59:31)

Ha már élesztőgomba, akkor lehetne rajta pálinka, vagy bonbon meggy
Idén itt betett a monília sokmindennek.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592984 - 2023-05-08 13:34:32)

Az valószínűleg a monília. Az egy élesztőgomba nemzettség. Link

A tűzhalál/tűzelhalás meg egy baktérium faj Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592983 - 2023-05-08 13:05:23)

Akkor amit látok minden év áprilisában virágzás után közvetlen a meggyfákon, az mi!?
Kb. 10 éve megy ez intenzíven, hogy kivirágzik, és utána bebarnulnak a fák. Gomba vagy baktérium!? Utóbbira tippelek.
És mi az a tűzhalál, amit emlegetnek az idősek!?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592982 - 2023-05-08 12:58:40)

Nem. Két külön dolog (az  egyik egy gomba a másik egy baktérium). A tünete nagyon hasonló. De nyilván nálatok úgy is úgy hívják

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592981 - 2023-05-08 12:55:25)

Felénk ezt tűzhalálnak hívják. Amint látom ez egy viszonylag fiatal meggyfa. 
Ez egész Istenesen néz még ki. Látnád felénk hogy néznek ki. De csak a meggyfák ilyenek. A többi gyümölcsfa egész jól néz ki.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592979 - 2023-05-08 12:18:26)

Igen a legjobb levágni illetve mindenképpen elègetni amit levágunk hogy ne terjedjen át sehova. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592974 - 2023-05-08 10:58:44)

Igen, a tavalyi, és idei pont virágzáskori, moníliának tökéletesen kedvező időjárás odavágta a fák jó részét, igaz, nem öli azért meg a fát, de ilyenkor jóval kevesebb termés várható, meg figyelni kell a kókadásokat, és vágni. Naponta keletkezik nálam is kókadt ágvég, vagy bog, amit eltávolítok, mert annak úgy is annyi, és így nem terjed annyira

Az okosok azt mondják, hogy ősszel, és akár enyhe, esős téli napok előtt rezes lemosóval kell védekezni, meg virágzáskor felszívódóval permetezni (ilyenkor nem rezessel!!)

Én ezekkel anno annyira nem foglalkoztam, csak vagdostam a beteg ágakat, meg tavaly óta már elővettem a permetezőt, de állítólag négyszer kéne virágzáskor, ha olyan az idő. Na én azért annyiszor nem tudok, mert környéken zöldségek, gyerekek, kutya, stb. egyszerűen nincs kapacitásom ennyire figyelni, úgyhogy én is becummantottam a kertbe a moníliát, de karban tudom tartani, talán kijelenthetem.
A kajszi, amióta vörösréz darabkákat vertem bele néhol a fába, tünetmentes...(már nem volt jobb ötletem), lehet, a meggyekkel is eljátszom.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592956 - 2023-05-07 20:29:2

Sajnos nem az én fám
Viszont néztem színre itt mindegyik fa moníliás  

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592955 - 2023-05-07 20:12:34)

Azokat a moníliás ágakat vágd le, nehogy tovaterjedjen. Mennyi különbség van, itt kicsattan minden az üdeségtől, mondjuk én a füvet nem nyírom a földig, lehet az is számít, persze ahol nincs fű, ott nincs miről beszélni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592954 - 2023-05-07 20:11:45)

Elmúlt 100 nap: 85,0 mm

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592950 - 2023-05-07 19:58:04)

Hát igen. A csapadékos napok száma szokás szerint rendben van, gyakran hull csapadék,  csak hát megint az a fránya mennyiség, mely hagy bőven kívánni valót maga után. 
Pl. nálam csütörtök-pénteken megint mindössze zsinórban 2 napig bírta csapadékos nap nélkül, aztán a szombat már csapadékos nap lett 0,8 mm mennyiségben.
Szombaton már a 73. csapadékos napom volt idén.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592938 - 2023-05-07 17:12:01)

Május vagy szeptember? 

Környékünkön nagy a szárazság sajnos
Ma tettem egy nagy sétát a környékünkön olyan érzésem volt mintha átaludtam volna a nyarat és szeptember végénél járnánk. 
Egyrészt a kellemes 23 fok és a hűs észak-nyugati szélnek köszönhetően másrészt pedig a szárazság miatt. Kiszáradt fű és száraz falevelek találhatóak. Egyedül max a virágzó gesztenyefa emlékeztet a májusra. Pedig 25 fok felett még nem is voltunk idén. Ez is bizonyítja hogy nem feltétlenül kell forróságnak lenni
Nagyon kellene az eső mert így nagyobb baj lesz mint tavaly  és biztos van az országban más ilyen részek is.

Monília áldozata



Tombol a galagonya.

Indul a levéltetű szezon, az udvari növényen már kolóniák vannak, és mézgásodnak, alatta levő levélen látszik a tükrözödő reszarás.
Megoldás? Aki per pillanat nem tud elmenni a méregdrága MG. Szaküzletbe?  Szappanos, v. ecetes víz,?