Bioszféra
Elképesztõ! Nem tudom biztosan, de nem egy megszokott dolog ez. Több százan egy rudliban? Magyarországon?
Szia! a szalamandra csak a hegyekben él, tudtommal. Megkérdeztem egy ismerõs "szakit", azt mondta, nõstény tarajos gõte.
Szerintem ilyen nincs is, többször visszajátszották ugyanazt a képet! 
Persze tudom, azért is írtam Chilét, mert teljesen mások a körülmények, s éppen ezért nincs ott annyi figyelnivaló a szõlõre, ez az õ szerencséjük, más területen meg nekik kell több munkát, pénzt belefektetni az adott dologba.
"mérnöki precizitással nyírt fû", stb... Én úgy hívom, hogy zöld sivatag... 
Divatos manapság. Steril zöld semmi, ahol egy bodobácsnak, pongyola pitypangnak sincs helye...
nemhogy konyhakertnek... 
Divatos manapság. Steril zöld semmi, ahol egy bodobácsnak, pongyola pitypangnak sincs helye...
nemhogy konyhakertnek... 
Na itt van a nagy bukfenc. Hogy jutott eszedbe Chile, dél-Amerika? Az ottani klíma teljesen más lehet szerintem. Vegyük csak a tartós páratartamokat.Ott a magaslati, és száraz levegõben esélye sincs a perenosznak vagy a moníliának labdába rúgni. (esetleg a tokaji aszúnak , de ne adjuk el, mint sok magyar találmányt, és nemzeti örökséget.
Itt a dunsztos Kárpát medencében pedig megterem minden jó és rossz. Tudni kell megtalálni, és nem feledni azt az arany utat, amit elmúló õseink, nagyapáink kitapostak.
Itt a dunsztos Kárpát medencében pedig megterem minden jó és rossz. Tudni kell megtalálni, és nem feledni azt az arany utat, amit elmúló õseink, nagyapáink kitapostak.
A régi munkám miatt nagyon sok családnál jártam, több ezernél, és az új építésû családi házaknál sem, még úgy általában ahol fiatalok laktak, nagyon kevés helyen láttam gyümölcsfát, zöldséget, pedig az udvar egyik sarkában elfért volna néhány négyzetméter kiskert.
Persze volt úszómedence, meg mérnöki precizitással nyírt fû, tuják meg díszfák, külön játszótér a gyerekeknek, 3 db 10 milliós kocsi, de kiskert semmi.
A ma felnövõ fiatalság már nem ezt szokja meg, nem termelnek otthon semmit.
Igaz ugyan, ha mindenki termelné otthon, akkor nem lenne szükség a boltban lévõ termékekre, és a gazdák álla kopna fel.
Bár minden kertben van almafa, mégis mindenki veszi az almát.
Hm-hm!
Ezektõl függetlenül több helyen lehetne a fiatalok által lakott házaknál csak annyi gyümölcs és zöldség, ami saját magukat ellátja.
Persze volt úszómedence, meg mérnöki precizitással nyírt fû, tuják meg díszfák, külön játszótér a gyerekeknek, 3 db 10 milliós kocsi, de kiskert semmi.
A ma felnövõ fiatalság már nem ezt szokja meg, nem termelnek otthon semmit.
Igaz ugyan, ha mindenki termelné otthon, akkor nem lenne szükség a boltban lévõ termékekre, és a gazdák álla kopna fel.
Bár minden kertben van almafa, mégis mindenki veszi az almát.
Hm-hm!
Ezektõl függetlenül több helyen lehetne a fiatalok által lakott házaknál csak annyi gyümölcs és zöldség, ami saját magukat ellátja.
Fagélt használtok? Köszi, ez a nyári metszés moniliára érzékeny fajoknál hasznos infó volt, jó, hogy írtad, ebbe nem gondoltam bele, igaz mondom, még kezdõ vagyok.
Annyira jó érzés reggeli elõtt kimenni a kertbe lecsippenteni egy-két paprikát, egy kiló parit, két marok koktél parit, kis hagymát, bazsalikomot és megenni reggelire. Este citromfû tea hazaiból... De azért sok a munka vele valljuk be (fõleg amikor szárazságban fél órát kell munka után a sötétben locsolni), de jó tudni, hogy a zöldségek tényleg bio-k,aztán a gyümölcsöknél meglátjuk...
Annyira jó érzés reggeli elõtt kimenni a kertbe lecsippenteni egy-két paprikát, egy kiló parit, két marok koktél parit, kis hagymát, bazsalikomot és megenni reggelire. Este citromfû tea hazaiból... De azért sok a munka vele valljuk be (fõleg amikor szárazságban fél órát kell munka után a sötétben locsolni), de jó tudni, hogy a zöldségek tényleg bio-k,aztán a gyümölcsöknél meglátjuk...
Köszönöm, most van nálam bordoilé + kén turmixom.
Annyira vicces, hogy nagy naivan elhatároztam tavaly, hogy márpedig én nem fogom a szõlõmet se permetezni, aztán természetesen kezdett megjelenni a peronosz, aztán szaladtam utána, de végülis a bogyót nem kapta el (bár ehhez az kellett, hogy nyár elejétõl 3x kellett leszórnom rézoxikloriddal). És szép, zamatos termés lett. De sajna tényleg úgy van, ahogy a szakkönyvek errõl írnak, hogy szõlõtermesztés permetezés nélkül nincs (legalábbis Európában, Chile az egészen más, az védve van sokkal jobban a károsítókkal szemben.)
Annyira vicces, hogy nagy naivan elhatároztam tavaly, hogy márpedig én nem fogom a szõlõmet se permetezni, aztán természetesen kezdett megjelenni a peronosz, aztán szaladtam utána, de végülis a bogyót nem kapta el (bár ehhez az kellett, hogy nyár elejétõl 3x kellett leszórnom rézoxikloriddal). És szép, zamatos termés lett. De sajna tényleg úgy van, ahogy a szakkönyvek errõl írnak, hogy szõlõtermesztés permetezés nélkül nincs (legalábbis Európában, Chile az egészen más, az védve van sokkal jobban a károsítókkal szemben.)
Köszönöm Neked is. Egyébként a moniliára errefelé nagyon mondogatják, hogy az õsszel 2 lemosás bordóival nagyon hasznos, sõt egyesek szerint a megoldás.
Remélem szép lesz az eredés akkor. Ahogy Floo is írta, az elsõ éves helyre ültetett fácskáknak a lomb korona kinevelése az elsõdleges szempont.
A meggy-cseresznye, kajszi többségében szétterülõ korona formára hajlamos, tehát a fõ vezér hajtást ne bántsuk. A szilva,alma,birs már felfelé törõ kúp alakú lombozatot fejleszt, itt már kicsit meg lehet nyírni a fõvezért, mert 1-3 év és nem éred el a fa tetejét.( szakaszosan, emeletenként hagyni oldal ágakat).
A metszésrõl még pár szót; a metszlap a rügy felett 1,5-2 cm.legyen, és a kifelé álló rügy felett.A metszlap dõlése pedig a rügy ellen álljon,hogy a kiszivárgó sejtnedv ne folyjon rá a rügyre.
Ez még jobban igaz az õszibarackra, de azt majd a második év tavaszán kell alaposan átnézni, vázág iránya-tájolása szempontjából is. Annál ugye a katlan forma a legkedvezõbb, törzset figyelve fajtánként a törzsmagasság a 60-80 cm után a 3*120 fokos elágazás az ideális, ha ezt el lehet érni.
Ha elmúlik ez a csúnya télrugdosó idõ, a metszés után szinte azonnal permetezni kell. Floo is írta,ez az alattomos monília fertõ, a csonthéjasokat szereti. Alapvetõleg az 1-2%-os rezes oldat megfelelõ. Sok fajtája ismert, a legócsóbb is többet ér a semminél.(rézoxiclorid 50%,vagy bordói por 30%-os de azt kétszer is lehet,ha 24 órán belül esõ volt.)
A meggy-cseresznye, kajszi többségében szétterülõ korona formára hajlamos, tehát a fõ vezér hajtást ne bántsuk. A szilva,alma,birs már felfelé törõ kúp alakú lombozatot fejleszt, itt már kicsit meg lehet nyírni a fõvezért, mert 1-3 év és nem éred el a fa tetejét.( szakaszosan, emeletenként hagyni oldal ágakat).
A metszésrõl még pár szót; a metszlap a rügy felett 1,5-2 cm.legyen, és a kifelé álló rügy felett.A metszlap dõlése pedig a rügy ellen álljon,hogy a kiszivárgó sejtnedv ne folyjon rá a rügyre.
Ez még jobban igaz az õszibarackra, de azt majd a második év tavaszán kell alaposan átnézni, vázág iránya-tájolása szempontjából is. Annál ugye a katlan forma a legkedvezõbb, törzset figyelve fajtánként a törzsmagasság a 60-80 cm után a 3*120 fokos elágazás az ideális, ha ezt el lehet érni.
Ha elmúlik ez a csúnya télrugdosó idõ, a metszés után szinte azonnal permetezni kell. Floo is írta,ez az alattomos monília fertõ, a csonthéjasokat szereti. Alapvetõleg az 1-2%-os rezes oldat megfelelõ. Sok fajtája ismert, a legócsóbb is többet ér a semminél.(rézoxiclorid 50%,vagy bordói por 30%-os de azt kétszer is lehet,ha 24 órán belül esõ volt.)
Szia! Nemsoká elolvasom a Te válaszodat is, csak most rohannom kell. Köszi
A gyökérhez nem raktam semmi ilyesmit, csak jóval fölé (szinte a talajszinthez)egy kis marhatrágyát. Köszi.
lesz majd. csak legyen egy kicsit jobb idõ és akkor jönnek a táj fotók is.
csak legyen egy kicsit jobb idõ és akkor jönnek a táj fotók is.
A metszés ideje elvileg az õszi lombhullás és a tavaszi rügyfakadás után bármikor elvégezhetõ.
A lombhullás után azért bármikor, mert a növény ugyanabban a fázisban van december 14-én, mint február 25-én, lombullás és rügyfakadás között.
A rügyfakadást azért nem jó megvárni, mert az ágak között vagdosva könnyen letörhetjük azokat a rügyeket, amiket meg akarunk hagyni.
A moníliára érzékeny növényeknél (mint például a kajszi és a meggy) nyáron kell elvégezni a metszést, ugyanis akkor gyorsabban beforrnak a sebek.
A monília egy gombabetegség, ami sebzésen nagyobb eséllyel jut be a növényen, és tavasszal támad, 10 fok alatti hõmérsékletû esõs idõk a leginkább optimálisak neki a terjedésre.
A virágokat szokta megtámadni, amik lebarnulnak (olyanok, mintha elfagytak volna, sokan össze is keverik) erõs fertõzés esetén ágakat, végül az egész fát is elviszi.
Ha tavasszal, tehát ilyenkor metszed, akkor rengeteg sebzést csinálsz rajta, ahol be tud jutni a gomba.
Ezért jobb nyáron, miután letermett, levágni a kívánt ágakat, illetve a már moníliás, száradt ágakat úgy, hogy minél távolabb a moníliás résztõl.
A szõlõ az mindegy, a késõbbi fagy nem befolyásolja, bár ha nem metszed most, akkor a már beindult szövetekben a növényi nedvek megfagyva szétfeszíthetik a növényt, ha meg levágod, és elkezd kifolyni belõle, csökken a feszültség a növényben, de akkor meg hígul a "fagyálló" a növényben.
De ez csak elmélkedés, én február végén március elején szoktam elvégezni a metszést.
Az fontos, ha kis fáid vannak, akkor a koronaforma kialakítása a fontos, nem a termés.
De nem szabad minden ágát visszavágni, mert akkor olyan lesz, mint a söprû.
Sok kis gyümölcsfát látok, aminek már évek óta minden tavasszal minden ágát visszacsonkolják, és a fa szinte ugyanakkora.
Ezt nem szabad, az általad elképzelt, az adott hely szûkössége vagy tágassága által befolyásolt, vagy a fa által megkívánt koronaformát alakítsad ki úgy, hogy a vázágakat meghagyod.
A lombhullás után azért bármikor, mert a növény ugyanabban a fázisban van december 14-én, mint február 25-én, lombullás és rügyfakadás között.
A rügyfakadást azért nem jó megvárni, mert az ágak között vagdosva könnyen letörhetjük azokat a rügyeket, amiket meg akarunk hagyni.
A moníliára érzékeny növényeknél (mint például a kajszi és a meggy) nyáron kell elvégezni a metszést, ugyanis akkor gyorsabban beforrnak a sebek.
A monília egy gombabetegség, ami sebzésen nagyobb eséllyel jut be a növényen, és tavasszal támad, 10 fok alatti hõmérsékletû esõs idõk a leginkább optimálisak neki a terjedésre.
A virágokat szokta megtámadni, amik lebarnulnak (olyanok, mintha elfagytak volna, sokan össze is keverik) erõs fertõzés esetén ágakat, végül az egész fát is elviszi.
Ha tavasszal, tehát ilyenkor metszed, akkor rengeteg sebzést csinálsz rajta, ahol be tud jutni a gomba.
Ezért jobb nyáron, miután letermett, levágni a kívánt ágakat, illetve a már moníliás, száradt ágakat úgy, hogy minél távolabb a moníliás résztõl.
A szõlõ az mindegy, a késõbbi fagy nem befolyásolja, bár ha nem metszed most, akkor a már beindult szövetekben a növényi nedvek megfagyva szétfeszíthetik a növényt, ha meg levágod, és elkezd kifolyni belõle, csökken a feszültség a növényben, de akkor meg hígul a "fagyálló" a növényben.
De ez csak elmélkedés, én február végén március elején szoktam elvégezni a metszést.
Az fontos, ha kis fáid vannak, akkor a koronaforma kialakítása a fontos, nem a termés.
De nem szabad minden ágát visszavágni, mert akkor olyan lesz, mint a söprû.
Sok kis gyümölcsfát látok, aminek már évek óta minden tavasszal minden ágát visszacsonkolják, és a fa szinte ugyanakkora.
Ezt nem szabad, az általad elképzelt, az adott hely szûkössége vagy tágassága által befolyásolt, vagy a fa által megkívánt koronaformát alakítsad ki úgy, hogy a vázágakat meghagyod.
A metsz-lapoknak nem árt a fagy, gyorsabban beszárad a seb. Ahogy írtam, várd meg a melegebb idõt, nincs késve semmi. A katlan süllyedése természetes, lezáródik a légkamrás talaj, nem penészedik meg a gyökér. Remélem közvetlen nem volt szalma-mulcs a bolyhos gyökérnek,se aktiv mûtrágya. Én ezt a belocsolás vizébe elõször feloldom.
SZép tavasz Várást!
SZép tavasz Várást!
Igen, 2 éves, a gyökereket (a vékonyakat nem bántottam) picit visszavágtam, majd 1 köbös gödörbe iszapolva ültettem (mondjuk most láttam, hogy a gödör 1-2 cm be van süllyedve, de gondolom, ez nem vészes a gyökérzetre). Egyébként köszi a tanácsokat (jó, hogy írtad, mert én azt gondoltam, a fõ ágat is picit meg lehet metszeni a 2 éveseknél, hogy ösztönözzük a növekedését, de akkor nem bántom).
Ahogy nézem, felétek is elképzelhetõ (ha lesz hó és szélcsend) akár -10 fok is a havazás után. Ilyenkor egy frissen metszett növénynek ez nem okozhat gondot? Csak mellékesen kérdezem.
Ahogy nézem, felétek is elképzelhetõ (ha lesz hó és szélcsend) akár -10 fok is a havazás után. Ilyenkor egy frissen metszett növénynek ez nem okozhat gondot? Csak mellékesen kérdezem.
Kerestem képet a tavaly márciusi ültetett meggy csemetékrõl. Erõteljes gyökérzet,és talaj elõkészítés után a fakadás;
Link
Link
Azért látszik, hogy az újra ültetett fácskákat nem vágtam meg, hogy elég erõs vázágakat neveljen.Ez az induló év, amikor fontos az arányos lomb kinevelés,tehát a levélzet fenntartása. Ha erõsen, akár fele-fele arányban is visszavágnánk,akkor a hajtó-vesszõ ágakra megy el a fa erõnléte, és legyengülne.
Vannak konkurens vezér ágak, ezeket is hagytam, viszont most már a kihajlót vissza kell vágni, a korona forma egyenletes fejlõdése miatt. Elõfordulhat nyáron olyan elhajlás dolog, ha a törzs nem állna függõben. akkor ki kell karózni. Ha túlságosan egy irányba nõnek a leveles hajtások, akkor júliusba vissza kell vágni a befelé keresztbe növõket meg alapnál eltávolítani. Ha szép ha nem,akkor is. Így szellõs napos lesz a korona belseje, és több termõrügy fejlõdik ki augusztus-októberig.
Az elsõ tavaszias kihajtást figyeld, milyen a fakadás. Lehet metszeni a fagyok után is ezeket.
Link
Link
Azért látszik, hogy az újra ültetett fácskákat nem vágtam meg, hogy elég erõs vázágakat neveljen.Ez az induló év, amikor fontos az arányos lomb kinevelés,tehát a levélzet fenntartása. Ha erõsen, akár fele-fele arányban is visszavágnánk,akkor a hajtó-vesszõ ágakra megy el a fa erõnléte, és legyengülne.
Vannak konkurens vezér ágak, ezeket is hagytam, viszont most már a kihajlót vissza kell vágni, a korona forma egyenletes fejlõdése miatt. Elõfordulhat nyáron olyan elhajlás dolog, ha a törzs nem állna függõben. akkor ki kell karózni. Ha túlságosan egy irányba nõnek a leveles hajtások, akkor júliusba vissza kell vágni a befelé keresztbe növõket meg alapnál eltávolítani. Ha szép ha nem,akkor is. Így szellõs napos lesz a korona belseje, és több termõrügy fejlõdik ki augusztus-októberig.
Az elsõ tavaszias kihajtást figyeld, milyen a fakadás. Lehet metszeni a fagyok után is ezeket.
...és még jó idõt is fogtatok ki, nem úgy, mint én. Szívesen látnék még képeket (tájképek is jöhetnek), ha vannak!
Jó lenne már egy nyugodt, napos hétvége, akkor én is szétnéznék egy nagyobb köki telepen, ott ugyanis ahol ezeket fotóztam, csak néhány van belõlük, inkább a héricsek uralják a terepet.
Szívesen látnék még képeket (tájképek is jöhetnek), ha vannak! Jó lenne már egy nyugodt, napos hétvége, akkor én is szétnéznék egy nagyobb köki telepen, ott ugyanis ahol ezeket fotóztam, csak néhány van belõlük, inkább a héricsek uralják a terepet.
Gondolom,hogy az õsszel ültetett "fácskák" nem egy szál vesszõs u.n."suháng"-ok, hanem erõsödött kétéves csemeték. Ha megfelelõ laza, és elõkészített ágyásba; min.40*40*50-es lettek ültetve, akkor egy szabály a gyökérzet,és a leendõ lomb korona jó aránya. Ha a gyökérzet most kicsit ugye visszavágott, akkor a kihajtó elágazások,rügyek ne legyenek túlsúlyban, tehát óvatosan esetleg az oldalt álló hajtás felsõ pár, 5-10 cm.es végét vágd le, de maradjon 5-8 hajtórügy.Majd ez adja az asszimiláló lomb felületet,ugyanakkor a nyári leágazásokból lesznek a jövõ évi termõ alapok.
Figyeld meg a leendõ törzs tájolását, majdani súlyközéppontját. A csonthéjasok, meggy-cseresznye-szilva, és barackokat is a középsõ-fõ hajtását ne metszd meg, mert az lesz a fõ felnövõ törzs alap. Különben szerintem a tavaszi metszés a lényeg, esetleg a dió,az amit augusztusban kell ritkítani- szóltak is a többiek ezért- itt-ott levágni a sûrejét, de nem minden ágvéget lemetszeni.Szõlõrõl nem tudok mit mondani, ha még egy-szálvesszõs,akkor ne bántsd, majd a májusi, Orbán napi 25.- fagyok után csipegesd kurtítsd meg karóhoz kötve.
Figyeld meg a leendõ törzs tájolását, majdani súlyközéppontját. A csonthéjasok, meggy-cseresznye-szilva, és barackokat is a középsõ-fõ hajtását ne metszd meg, mert az lesz a fõ felnövõ törzs alap. Különben szerintem a tavaszi metszés a lényeg, esetleg a dió,az amit augusztusban kell ritkítani- szóltak is a többiek ezért- itt-ott levágni a sûrejét, de nem minden ágvéget lemetszeni.Szõlõrõl nem tudok mit mondani, ha még egy-szálvesszõs,akkor ne bántsd, majd a májusi, Orbán napi 25.- fagyok után csipegesd kurtítsd meg karóhoz kötve.
Szia Floo!
Tõled, mint nagy kertészkedõtõl szeretném megkérdezni (tavaly óta van csak kertünk, s az elsõ metszéseim, csonkításaim az alma, szõlõn egész jók lettek - termés minõség, mennyiség meglehetõsen jók lettek - tudom, nem csak ettõl függ), de most jobban bele kezdtem ásni magam ebbe a tudományba - bár ne tettem volna - és olyanokat olvasgatok, hogy sok gyümölcsfánál, jobb, ha termésérés után metszünk, a másik az õszre esküszik, a harmadik kizárólag téli metszést ajánlja, és ezek mind szakemberek.
Én személy szerint most kezdtem volna egy hete, de már akkor nézegettem az Ünnepi hidegleszakadást, és még várnék. Azóta van õsszel ültetett kajszim, meggyem, õszim, somom, szõlõm, szóval nem akarom elszúrni. Te hogy szoktad? Csak röviden, esetleg ezekre a fajokra lebontva egy-két szóval. Ha más beír, annak is szívesen veszem a tanácsát, a legfontosabb a tapasztalat. Igazából engem a "mikor metsszük eme fajokat" érdekelne, meg az õsszel kiültetett fácskák kezdõ alakító metszése. Köszönöm
Tõled, mint nagy kertészkedõtõl szeretném megkérdezni (tavaly óta van csak kertünk, s az elsõ metszéseim, csonkításaim az alma, szõlõn egész jók lettek - termés minõség, mennyiség meglehetõsen jók lettek - tudom, nem csak ettõl függ), de most jobban bele kezdtem ásni magam ebbe a tudományba - bár ne tettem volna - és olyanokat olvasgatok, hogy sok gyümölcsfánál, jobb, ha termésérés után metszünk, a másik az õszre esküszik, a harmadik kizárólag téli metszést ajánlja, és ezek mind szakemberek.
Én személy szerint most kezdtem volna egy hete, de már akkor nézegettem az Ünnepi hidegleszakadást, és még várnék. Azóta van õsszel ültetett kajszim, meggyem, õszim, somom, szõlõm, szóval nem akarom elszúrni. Te hogy szoktad? Csak röviden, esetleg ezekre a fajokra lebontva egy-két szóval. Ha más beír, annak is szívesen veszem a tanácsát, a legfontosabb a tapasztalat. Igazából engem a "mikor metsszük eme fajokat" érdekelne, meg az õsszel kiültetett fácskák kezdõ alakító metszése. Köszönöm
Igen, néha én sem tudom hogy hívjam, mert felénk mindenki aranyesõnek hívja kivétel nélkül, én is úgy szoktam, hogy aranyvesszõ, zárójelben pedig aranyesõ, csak most siettem aztán elrontottam.
Köszönöm!
Köszönöm!
Az elsõ növény helyes neve bókoló aranyfa, bár sokan (tévesen) aranyesõnek hívják. Jó lenne kigyomlálni ezt a köztudatból, mert az aranyesõ egy másik növény. Link
A második növény (szerintem) ujjas keltike, mert a virágzat alatti murvalevél ujjasan behasadt, nem ovális, mint az odvas keltikénél. Link
Ezeket nem bántásból írom, csak szeretném kiigazítani a neveket.
Egyébként nagyon szép képek!
A második növény (szerintem) ujjas keltike, mert a virágzat alatti murvalevél ujjasan behasadt, nem ovális, mint az odvas keltikénél. Link
Ezeket nem bántásból írom, csak szeretném kiigazítani a neveket.
Egyébként nagyon szép képek!
No megejtettük a túrát barátnõmmel az Eged-hegyre. Ahogy gondoltam tele van leánykökörcsinnel az egész hegyoldal.
Link
Kis érdekesség hogy lent az Eged alatti völgyben belefutottam egy már virágzó ibolyába is.
illetve összefutottunk egy közönséges nünükével.
Link
Kis érdekesség hogy lent az Eged alatti völgyben belefutottam egy már virágzó ibolyába is.
illetve összefutottunk egy közönséges nünükével.
én most indulok fel az Egedre. Filóztam ,hogy egy tárkányi bringázás legye e, de az Egeden már régen voltam, majd ha már lesz 15 fok akkor vágok neki bringával a Bükknek, mert bent rendre hûvösebb van 3-4 fokkal. Ha feljutok majd fotózok, mert biztos van már pár virág itt is, csak kérdés elõtte a völgyben mekkora dagonyázás lesz.
Ha nem lenne olyan messze szívesen lefotóznám én is ezeket a "kökiket".
Egyébként a kedvenc virágom!
Egyébként a kedvenc virágom!
Szép jó napot Akela! Korán keltél ma, látom az észlelési beírásodat.
Erre is pikulálnak a madarak,fõként hajnal-reggel, és aztán alkonyat felé.Most nappal nem hallani õket, az autóforgalom, motorok zaja felül kerekedik.
Még várok a kert rendezéssel-metszéssel, mert az elõrejelzések ijesztgetnek a lehûléssel megint.
A kutyusokról; a mi tacsi-puli-? keverék kutyánkat év elején chipeztettük be, de nagyon rosszat csinált a hátsó kertbe kiásta magát, és lerendezett pár, (sok) tyúkot,kakast... Játékból,vagy öröklött ösztön hajtotta,vagy az unalom.Csak napközben járunk a háznál, kapott minden nap ennivalót,fõttet,tápot. Ezután ki kellett ajándékozni egy tanyasi ismerõshöz,kutya-könyvel tálkástól,gumi játékostól együtt. A szomszédnak is van hasonló kutyusa, de az kötve van,de az is mûvelt egyszer ilyen csirke hajkurászást, de otthon voltak és idejében közbe avatkoztak. Na ez van, a biztonsági riasztók is néha vissza ütnek.
Szép napot, és várjuk a tavaszt!
Erre is pikulálnak a madarak,fõként hajnal-reggel, és aztán alkonyat felé.Most nappal nem hallani õket, az autóforgalom, motorok zaja felül kerekedik.
Még várok a kert rendezéssel-metszéssel, mert az elõrejelzések ijesztgetnek a lehûléssel megint.
A kutyusokról; a mi tacsi-puli-? keverék kutyánkat év elején chipeztettük be, de nagyon rosszat csinált a hátsó kertbe kiásta magát, és lerendezett pár, (sok) tyúkot,kakast... Játékból,vagy öröklött ösztön hajtotta,vagy az unalom.Csak napközben járunk a háznál, kapott minden nap ennivalót,fõttet,tápot. Ezután ki kellett ajándékozni egy tanyasi ismerõshöz,kutya-könyvel tálkástól,gumi játékostól együtt. A szomszédnak is van hasonló kutyusa, de az kötve van,de az is mûvelt egyszer ilyen csirke hajkurászást, de otthon voltak és idejében közbe avatkoztak. Na ez van, a biztonsági riasztók is néha vissza ütnek.
Szép napot, és várjuk a tavaszt!
A Természet jelzi a tavasz közeledtét, a kisebb testû hangyafajok már tömegesen mozognak a kertben, megjelentek a mezei poloskák, bodobácsok, legyek, egy kósza darazsat is láttam, itt-ott új hálóikat telepítik a pókok. A madarak "ezerrel dalolnak" mint ezen a 03.05-i alkonyati felvételen hallható Link Tomi kutya is "leugatja" távoli társait Ugatása felidézi bennem egy KFT dal sorait: "Ha meghallják a többi kutya hangját messzirõl, azt sem tudják mirõl van szó, de ugatnak a kutyák." Link A kötelezõ chip bevezetése óta megint több kóborló kutya bukkant fel a környéken. A minap már keményen el kellett zavarnom õket mert meguntam hallgatni ahogy Tomit felingerelve többször is kellemetlenül nagy ribilliót csaptak a kerítés mentén rohangálva csapatostól. Magányos kutya óvatosan elsunnyog, azonban falkába verõdve "húha bátrak" lesznek és egyre szemtelenebbek. Pld. nemrég a kisboltból hazabringázva nyílt úton támadt rám több kóbor kutya amit eddig még nem tettek. Ide is jól illenek a KFT sorai- "Ha megérzik, hogy tizenöt deka parizer van nálam, a határtalan bírhatnéktól ugatnak a kutyák." Forrás: Link Azóta egy kezem ügyébe esõ jó husáng is van a bringán (légpisztolyt nem lehet közterületre kivinni, elriasztásukra még a kerítésen se szabad "kilõni". Marad a kõ parittya bot már annak aki tudja használni. Pld. távolabbi szomszédomat szélütés érte, kezét is alig tudja emelni. Ha egy ilyen ember aztán úgy védekezik önvédelembõl ahogy-amire képes és ebbõl baj kerekedik, nagy a sopánkodás pedig mióta az emberiség letelepült, "szerzett õsi jog" mindenütt a világon hogy egy kerítésnél SENKINEK SEMMI KERESNIVALÓJA NINCS! Aki tudatosan áthágja a korlátokat, az írott és íratlan szabályokat, magára vessen elsõsorban mert õ kereste magának a bajt.) Sajnálom a gazdátlanná vált kóbor ebeket hiszen õk is "csak" életben akarnak maradni, de az már kellemetlen ha falkába verõdve összetévesztik a szemtelenséget a bátorsággal a jóindulatot a gyengeséggel.
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Kezd ébredezni a Természet Tegnap megjelent a dolgozószobám egyik ablakának külsõ felületén (DK-re nézõ szélvédett, télen "fûtött" hely a szúnyogháló és a redõny miatt) végigsétált egy fiatal lucernaböde
Ismerjük egyes növények regenerálódó képességét, egyes fajtáik ha vizet kapnak még teljesen száraz kóróik is képesek feléledni. Érdekesebb kérdés ha pld. egy évek óta elszáradt fa váratlanul új hajtásokat hoz. A "régi rómaiak" kedvezõ jósjelnek tekintették az ilyesmit. Most nálam történt hasonló. Évekkel ezelõtt a környéket moníliás fertõzés sújtotta, sok meggyfa tömegesen kipusztult közel-távol a környéken. Az én fáim is megsínylették, úgy néztek ki hogy elszáradnak. Csak figyeltem õket de vegyszeres kezelés NÉLKÜL is "maguktól megúszták" a fertõzést. Anno emlegettem a dolgot hogy kivárom mi lesz velük, legfeljebb ültetek helyettük újakat. Akkor Noli is említette hogy a növények immunrendszere nagyon erõs és a meggyfáim két év alatt valóban kiheverték a fertõzést. Mire rendbe jöttek, a kertkapum elõtt álló embermagas, télen-nyáron zöld ricinusféle bokor (húsos levelein sokszor makróztam dérkristályokat) levelei kezdtek foltosodni-elszürkülni majd azt követõen gyors tempóban tövig elszáradt, leveleit ledobálta csak "botok" maradtak ágaikból. Ekkor nem volt más választásom, levagdaltam a földig mindent róla hogy ne csúfoskodjon és terveztem hogy egyszer a tönkjét is kiásom, ültetek oda valami mást. Nem kapkodtam el, már második éve lapult a földben végleges kiásásra várva az elszáradt növény gyökérzete. Most is csak ránéztem tervezgetve hogy a tavaszi munkák során kiásom és egy tuját ültetek a helyére. Meglepetés ért. Az évek óta halottnak látszó növény, melynek tönkjét a föld is betemette MOST 6 db friss élénkzöld erõs hajtást hozott és a bolondos idõjárás ellenére meglepõen gyors tempóban növekednek, jelenleg már az arasznyi hosszúságot közelítik "Az Élet él és élni akar"
Kíváncsian várom mi lesz vele, mert korábban egyik barackfám is megtette ugyanezt- egyik évben virágait leveleit "eldobálva" teljesen elszáradt, de nem vágtam ki azonnal a fát és a következõ tavaszon meglepetésemre a "csontra" kiszáradt fa kizöldült, sok virágot hozott, termése bõséges volt ám a rákövetkezõ tavaszon végleg elszáradt. Mióta itt élek, nem "geometrikus sírkert" hanem "szabályozott vadon" formában hagyom a kertet. Nem használok semmilyen kemikáliát csak a gyomot tépem ki és az aljnövényzetet nyírom, mégis a természetes elöregedés kivételével nem pusztult el semmilyen növény. Igaz a növények nincsenek "egymás nyakába" ültetve, a szél átjárja a napfény akadálytalanul éri õket. Csak az elszáradt gallyakat metszem le ezért lombkörfogatuk gyarapodik, néhol már összeérnek ami érdekes megfigyelésekre ad módot. Ahol kerítéshez vagy tárgyhoz érnek, ott nem száradnak el hanem "átbújnak" ahol tudnak. Amikor egymástól eltérõ fafajták ágvégei összeérnek, ott a fák "elhúzódnak" egymástól (azonos fajták nem, azok "felismerik" egymást és összegabalyodnak) no persze nem "gyalog"
Egyszerûen elszárítják az érintkezõ ágvégeket és más irányba indítanak új hajtást. Csak a gyomnövények, különösen a valahonnan idekerült agresszív gyorsasággal szaporodó vadkomló, hajlamosak arra hogy mindenre felkússzanak amire lehet. A vadkomló rossz sci-fi horrorba illõ módon szinte szemmel követhetõ gyorsasággal terjeszkedik, órákon belül elforgatja hajtásvégeit kedvezõ utat keresve amit csak a fáklyaliliomnál láttam (mutattam fotókat is a "forgolódó" növényrõl melynek egyik virága szárát kígyómód "görbítgetve" elõttem ismeretlen okból többször is irányt-állásszöget váltott néhány óra alatt). A nyavalyás vadkomló pedig minden apró résbe belekapaszkodik, lécek alá bújva képes azokat lefeszíteni. Alattomos és gyors, mire felfigyeltem rá két szála már 5-6 m magasra paralel felkúszott egyik távolabb álló magas nyírfámra. Elõbb a kerítésre kúsztak fel majd onnan kb. fél méteres távolságról "elkapták" az egyik ágát és ott fent magasan a fakoronában szétterjedve kezdtek burjánzani. Ugyanakkor azt is tapasztaltam hogy egyes növényeken elszáradnak-lehullanak a hívatlan vendégek tehát esetleg valamilyen "ellenanyagot" termelhetnek amitõl a rájuk kapaszkodott gyom elpusztul. Ebben különösen a fáklyaliliomok és yuccák "jeleskednek" Az is meglehet hogy illatanyagokkal rovarokat csalogatnak oda "bozótirtásra" mert yuccabokrokon sokszor látok lovagbodobácsokat "csoportosulni". Megjelenésük után a felkapaszkodott kúszógyomok elszáradnak melyek a fáklyaliliomra (amit a rovarok se nagyon kedvelnek valamiért) pedig fel se kapaszkodnak. Nagyon úgy tûnik hogy egyes növények az odacsalogatott rovarokat is felhasználják védekezésre. Nem vagyok "elvakult zöld" de a látottak alapján célszerûnek vélem a biokertészetet, kemikáliák helyett megfelelõen összeválogatott növényeket és rovarokat alkalmazni növényvédelemre ahol csak lehetséges. Jó napot jó kedvet kívánok Mindenkinek
Tegnap megjelent a dolgozószobám egyik ablakának külsõ felületén (DK-re nézõ szélvédett, télen "fûtött" hely a szúnyogháló és a redõny miatt) végigsétált egy fiatal lucernaböde Ismerjük egyes növények regenerálódó képességét, egyes fajtáik ha vizet kapnak még teljesen száraz kóróik is képesek feléledni. Érdekesebb kérdés ha pld. egy évek óta elszáradt fa váratlanul új hajtásokat hoz. A "régi rómaiak" kedvezõ jósjelnek tekintették az ilyesmit. Most nálam történt hasonló. Évekkel ezelõtt a környéket moníliás fertõzés sújtotta, sok meggyfa tömegesen kipusztult közel-távol a környéken. Az én fáim is megsínylették, úgy néztek ki hogy elszáradnak. Csak figyeltem õket de vegyszeres kezelés NÉLKÜL is "maguktól megúszták" a fertõzést. Anno emlegettem a dolgot hogy kivárom mi lesz velük, legfeljebb ültetek helyettük újakat. Akkor Noli is említette hogy a növények immunrendszere nagyon erõs és a meggyfáim két év alatt valóban kiheverték a fertõzést. Mire rendbe jöttek, a kertkapum elõtt álló embermagas, télen-nyáron zöld ricinusféle bokor (húsos levelein sokszor makróztam dérkristályokat) levelei kezdtek foltosodni-elszürkülni majd azt követõen gyors tempóban tövig elszáradt, leveleit ledobálta csak "botok" maradtak ágaikból. Ekkor nem volt más választásom, levagdaltam a földig mindent róla hogy ne csúfoskodjon és terveztem hogy egyszer a tönkjét is kiásom, ültetek oda valami mást. Nem kapkodtam el, már második éve lapult a földben végleges kiásásra várva az elszáradt növény gyökérzete. Most is csak ránéztem tervezgetve hogy a tavaszi munkák során kiásom és egy tuját ültetek a helyére. Meglepetés ért. Az évek óta halottnak látszó növény, melynek tönkjét a föld is betemette MOST 6 db friss élénkzöld erõs hajtást hozott és a bolondos idõjárás ellenére meglepõen gyors tempóban növekednek, jelenleg már az arasznyi hosszúságot közelítik
"Az Élet él és élni akar" Kíváncsian várom mi lesz vele, mert korábban egyik barackfám is megtette ugyanezt- egyik évben virágait leveleit "eldobálva" teljesen elszáradt, de nem vágtam ki azonnal a fát és a következõ tavaszon meglepetésemre a "csontra" kiszáradt fa kizöldült, sok virágot hozott, termése bõséges volt ám a rákövetkezõ tavaszon végleg elszáradt. Mióta itt élek, nem "geometrikus sírkert" hanem "szabályozott vadon" formában hagyom a kertet. Nem használok semmilyen kemikáliát csak a gyomot tépem ki és az aljnövényzetet nyírom, mégis a természetes elöregedés kivételével nem pusztult el semmilyen növény. Igaz a növények nincsenek "egymás nyakába" ültetve, a szél átjárja a napfény akadálytalanul éri õket. Csak az elszáradt gallyakat metszem le ezért lombkörfogatuk gyarapodik, néhol már összeérnek ami érdekes megfigyelésekre ad módot. Ahol kerítéshez vagy tárgyhoz érnek, ott nem száradnak el hanem "átbújnak" ahol tudnak. Amikor egymástól eltérõ fafajták ágvégei összeérnek, ott a fák "elhúzódnak" egymástól (azonos fajták nem, azok "felismerik" egymást és összegabalyodnak) no persze nem "gyalog"
Egyszerûen elszárítják az érintkezõ ágvégeket és más irányba indítanak új hajtást. Csak a gyomnövények, különösen a valahonnan idekerült agresszív gyorsasággal szaporodó vadkomló, hajlamosak arra hogy mindenre felkússzanak amire lehet. A vadkomló rossz sci-fi horrorba illõ módon szinte szemmel követhetõ gyorsasággal terjeszkedik, órákon belül elforgatja hajtásvégeit kedvezõ utat keresve amit csak a fáklyaliliomnál láttam (mutattam fotókat is a "forgolódó" növényrõl melynek egyik virága szárát kígyómód "görbítgetve" elõttem ismeretlen okból többször is irányt-állásszöget váltott néhány óra alatt). A nyavalyás vadkomló pedig minden apró résbe belekapaszkodik, lécek alá bújva képes azokat lefeszíteni. Alattomos és gyors, mire felfigyeltem rá két szála már 5-6 m magasra paralel felkúszott egyik távolabb álló magas nyírfámra. Elõbb a kerítésre kúsztak fel majd onnan kb. fél méteres távolságról "elkapták" az egyik ágát és ott fent magasan a fakoronában szétterjedve kezdtek burjánzani. Ugyanakkor azt is tapasztaltam hogy egyes növényeken elszáradnak-lehullanak a hívatlan vendégek tehát esetleg valamilyen "ellenanyagot" termelhetnek amitõl a rájuk kapaszkodott gyom elpusztul. Ebben különösen a fáklyaliliomok és yuccák "jeleskednek" Az is meglehet hogy illatanyagokkal rovarokat csalogatnak oda "bozótirtásra" mert yuccabokrokon sokszor látok lovagbodobácsokat "csoportosulni". Megjelenésük után a felkapaszkodott kúszógyomok elszáradnak melyek a fáklyaliliomra (amit a rovarok se nagyon kedvelnek valamiért) pedig fel se kapaszkodnak. Nagyon úgy tûnik hogy egyes növények az odacsalogatott rovarokat is felhasználják védekezésre. Nem vagyok "elvakult zöld" de a látottak alapján célszerûnek vélem a biokertészetet, kemikáliák helyett megfelelõen összeválogatott növényeket és rovarokat alkalmazni növényvédelemre ahol csak lehetséges. Jó napot jó kedvet kívánok Mindenkinek
De, eléggé vakító volt. Sajnos fényképezõt nem vittem magammal...
Köszi a választ. De jó lenne a Zemplént is jobban megismernem! Párszor voltam, s igencsak megfogott, amire számítottam is persze. Nagyon változatos, nagyon szabdalt, szeretem az ilyet..
Anno Mádon szálltunk meg elõször a régi "házunkban", majd Hejcén, s onnan tettünk 30 km-es túrát Telkibábya felé, majd Göncre a csodálatos Amádé romját érintve.
Köszi a választ. De jó lenne a Zemplént is jobban megismernem! Párszor voltam, s igencsak megfogott, amire számítottam is persze. Nagyon változatos, nagyon szabdalt, szeretem az ilyet..
Anno Mádon szálltunk meg elõször a régi "házunkban", majd Hejcén, s onnan tettünk 30 km-es túrát Telkibábya felé, majd Göncre a csodálatos Amádé romját érintve.
Nagyon szép lehetett az az "üvegrengeteg". Nem vakított nagyon?
Gondolom, a vágásterületen lévõ szabadon álló ezüstfenyõre gondolsz. Annyit tudok, hogy korábban lombos fákkal volt körülvéve. De meglehet, hogy valamikor egy rét szélére ültették. Régebben a mi erdeinkben a lucfenyõket általában kis területekre ültették, több helyre is. Egyébként ez a vágásterület a baskói határhoz tartozik, éppen kívül a Tájvédelmi Körzeten. Mellette jobbra az erdõ már mogyoróskai határ, TK.
Ha védendõ fészek lenne a fenyõfán, akkor nem három szál fenyõt hagynak meg. Hogy lesz-e több fenyõtelepítés a területen, nem tudom. Én kétlem, hogy az egészet beültetnék.
Gondolom, a vágásterületen lévõ szabadon álló ezüstfenyõre gondolsz. Annyit tudok, hogy korábban lombos fákkal volt körülvéve. De meglehet, hogy valamikor egy rét szélére ültették. Régebben a mi erdeinkben a lucfenyõket általában kis területekre ültették, több helyre is. Egyébként ez a vágásterület a baskói határhoz tartozik, éppen kívül a Tájvédelmi Körzeten. Mellette jobbra az erdõ már mogyoróskai határ, TK.
Ha védendõ fészek lenne a fenyõfán, akkor nem három szál fenyõt hagynak meg. Hogy lesz-e több fenyõtelepítés a területen, nem tudom. Én kétlem, hogy az egészet beültetnék.
De szépek, egyik legszebb természeti "jelenség" számomra, amikor a havas erdõségeket napsütéses idõben csodálhatjuk.
Egyszer volt szerencsém ónosesõ után kirándulnom a Börzsönyben, mely kb 10-20 cm hóra esett rá, s tulajdonképpen az egész táj egy merõ üveg rengeteg képét festette, s ehhez még hozzájött a szikrázó napsütés...el lehet képzelni, elmondhatatlan élmény volt, bár a természet kevésbé örült ennek nyilván.
Jól látom egy-két helyen az fenyõ hagyásfa? Annak mi a szerepe, csak nem fenyõ telepítés lesz? Vagy védeni kell fészek miatt?
Egyszer volt szerencsém ónosesõ után kirándulnom a Börzsönyben, mely kb 10-20 cm hóra esett rá, s tulajdonképpen az egész táj egy merõ üveg rengeteg képét festette, s ehhez még hozzájött a szikrázó napsütés...el lehet képzelni, elmondhatatlan élmény volt, bár a természet kevésbé örült ennek nyilván.
Jól látom egy-két helyen az fenyõ hagyásfa? Annak mi a szerepe, csak nem fenyõ telepítés lesz? Vagy védeni kell fészek miatt?
Komolyra fordítva a szót, eddig láttam már kutya meg róka, meg farkasnyomot, de egyikre sem hasonlít eléggé. Gondoltam hiúzra, de aztán mikor megnéztem a nyomhatározóban, úgy tûnt, mégsem macskaféle, hanem lehet, hogy mégis valami kutya vagy nagyobb róka, ami hogy ne csúszkáljon, szétterpesztette az ujjait. Aztán találkoztam itthon ilyenekkel: Link
Így mégsem kizárt a hiúz. Összehasonlításhoz íme még egyszer a link, a képek közül a torzult nyomokat már töröltem: Link
Jó lett volna másik irányban is követni a nyomokat, olyan helyen, ahol nem kellett az állatnak a szokásosnál jobban szétterpesztenie az ujjait. Sajnos, ahol nem jeges, hanem puhább volt a hó, ott felismerhetetlenné olvadtak szét a nyomok. De hó sem volt mindenütt.
Más téma: Kedden bejártam a hegyet. Hójelentés: Link ( 2013-02-13 09:04:11 )
Képek itt: Link
Így mégsem kizárt a hiúz. Összehasonlításhoz íme még egyszer a link, a képek közül a torzult nyomokat már töröltem: Link
Jó lett volna másik irányban is követni a nyomokat, olyan helyen, ahol nem kellett az állatnak a szokásosnál jobban szétterpesztenie az ujjait. Sajnos, ahol nem jeges, hanem puhább volt a hó, ott felismerhetetlenné olvadtak szét a nyomok. De hó sem volt mindenütt.
Más téma: Kedden bejártam a hegyet. Hójelentés: Link ( 2013-02-13 09:04:11 )
Képek itt: Link
Fotóztam ma egy karvalyt, épp lekapott egy kisebb madarat (talán verebet) a fáról és készült megenni. Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat