Meteorológiai esélylatolgatások
Ami pedig különös, hogy 86 decemberében kétszer is megtörtént, hogy egy izlandi ciklon hátoldali áramlásrendszerében érkezett sarkvidéki hideg Grönland felõl. Ez a hideg a Baltikumban egyesült a Kelet Európai hideggel és így érkezett meg ide. Ez volt a legendás 86-87-es tél nyitánya. Tehát a valamelyik nap lehülyézett fórumozó nem is mondott akkora baromságot.
Nekem olybá tûnik, hogy November végétõl van esély komolyabb téli fordulatra, az ok a következõ...
Nagyon szépen látszik, hogy ezzel a keleti AC-val ( Link ) nem igazán tudnak mit kezdeni a ciklonok, szabályosan lepattannak róla, ez egyelõre erõs elõoldalt jelent. Hogy miért egyelõre, hát bizony ez végtelenségig nem tartható fent, látható ezen a térképen, bár 240 óra (http://www.wetterzentrale.de/pics/Recm2401.gif ), de a nyugatias áramlási rendszer teljesen felborul és a ciklonok egymás körül forognak, több éves tapasztalat alapján azt mondhatom, hogy ez bizony elõbb utóbb a ciklon tevékenység jelentõs gyengüléséhez vezethet, hiszen csökkenhet a hõmérsékleti kontraszt, elvész az energia. Eközben a keleti AC lassanként északabbra húzódhat a folyamatosan északra felkanyarodó peremciklonok miatt, ami elõbb utóbb keleti hideg Európába jutásához vezethet.
Persze lehet máshogy fog történni, de erre most elég jó esélyt látok.
Nagyon szépen látszik, hogy ezzel a keleti AC-val ( Link ) nem igazán tudnak mit kezdeni a ciklonok, szabályosan lepattannak róla, ez egyelõre erõs elõoldalt jelent. Hogy miért egyelõre, hát bizony ez végtelenségig nem tartható fent, látható ezen a térképen, bár 240 óra (http://www.wetterzentrale.de/pics/Recm2401.gif ), de a nyugatias áramlási rendszer teljesen felborul és a ciklonok egymás körül forognak, több éves tapasztalat alapján azt mondhatom, hogy ez bizony elõbb utóbb a ciklon tevékenység jelentõs gyengüléséhez vezethet, hiszen csökkenhet a hõmérsékleti kontraszt, elvész az energia. Eközben a keleti AC lassanként északabbra húzódhat a folyamatosan északra felkanyarodó peremciklonok miatt, ami elõbb utóbb keleti hideg Európába jutásához vezethet.
Persze lehet máshogy fog történni, de erre most elég jó esélyt látok.
Ez igaz, de ez mar nem statisztika 
Stelvio
Persze, az hogy en nem hiszek benne nem jelenti azt, hogy masnak sem kell
Stelvio
Persze, az hogy en nem hiszek benne nem jelenti azt, hogy masnak sem kell
Megértelek, a fiatalok téves magabiztosságát olvasom ki soraidból. Ezt természetes életkori sajátosság, 20 éve magam is ilyen volt, csak azóta rájöttem, hogy nincs új a nap alatt. Csak az ismétlõdik, ami már volt.
Ez az idõjárásra is igaz. Amíg nem lesznek olyan hosszútávú modellek, amelyek több hónapra elõre legalább 60-70 százalékos pontossággal mutatnák meg az idõjárást, csak a statisztikák és a természeti megfigyelések maradnak. Ezek sem pontosak, de a beválásuk pillanatnyilag jobb, mint a modelleké.
Azért, mert neked nem érdemes ezekbõl következtetéseket levonni, nem jelenti azt, hogy másoknak sem.
Ez az idõjárásra is igaz. Amíg nem lesznek olyan hosszútávú modellek, amelyek több hónapra elõre legalább 60-70 százalékos pontossággal mutatnák meg az idõjárást, csak a statisztikák és a természeti megfigyelések maradnak. Ezek sem pontosak, de a beválásuk pillanatnyilag jobb, mint a modelleké.
Azért, mert neked nem érdemes ezekbõl következtetéseket levonni, nem jelenti azt, hogy másoknak sem.
"A jelenlegi makrofelállás nem túl régen alakult ki" -ez a mondat elindított bennem egy gondolatmenetet. Valóban, a korai havazást megelõzõ bõdült légnyomás-esés, az azt követõ nagy csapadékhullások akár egy új idõjárási éra kezdetét is jelezhetik. (Persze lehet "kisiklás" is, néhány hétig tartó epizód csupán)
Ezen a helyen mindenképp szólnom kell a légnyomás hosszas, gondos megfigyelésének fontosságáról. Évtizedek óta "lógok" a barométeren, a légnyomás viselkedését mindig összevetem az idõjárás alakulásával. Állítom, hogy a légnyomás változások mikéntjének, s annak, hogy hol helyezkedik el az ingadozások holtpontja (középérték!) prognosztikai jelentõsége, haszna van.
Természetesen az én barométerem csak egy mérési pont a nagy izobár-térképen, s az ember könnyen fogalmaz meg olyan konklúziót, hogy annak túlzottan beható figyelgetése tragikus csõlátást biztosít. Persze, a makroszinoptikai térkép összehasonlíthatatlanul több információt szolgáltat, mint az egy ponton méricskélt légnyomás. De ez utóbbi is rengeteg dolgot elárul, ha valóban gondos a megfigyelése.
Például, a 2011 januárjával indult rendkívül száraz idõszak elején azt lehetett észrevenni, hogy makacsul megemelkedett volt a légnyomás középérték. Huzamosan 1013 és 1035 hpa között ingadozott a légnyomás, a télen leggyakoribbnak tekinthetõ cca 1000 és 1030 helyett. A mutató általában az aneroid számlapjának jobb felén tartózkodott. Az idõjárási frontokat rendszerint vontatott, nem túl jelentõs légnyomás süllyedés elõzte meg, a front után viszont gyorsan az egekbe szökött a nyomás.
Ha az ilyen állapot néhány hétig tart, abból messzemenõ következtetéseket levonni természetesen nem lehet. 2011-ben azonban hónapokig ez volt a helyzet, és a magaslégnyomás-hajlam erõsen csökkent csapadékhajlammal párosult.
Tagadhatatlan, hogy azóta voltak alacsony nyomású idõszakok is, de ezek átmenetinek bizonyultak.
Tehát, most adott a légnyomásnak nagyjából nagyjából 10 napja tapasztalt lefelé ingási hajlandósága. A gyors, és nagymértékû légnyomásváltozásokra oda kell figyelnünk, mert az ilyeneknek legalábbis középtávú kihatásai vannak. Lehetséges, hogy a könnyedén lezuhanó légnyomással, gyors légmozgásokkal, változékonysággal, sok csapadékkal járó idõszak kitolódik, és idõjárási érává lesz. (Bár az is egy lehetõség, hogy a mostani csapadékos, változékony peridust magasabb légnyomású, száraz, hideg idõszak követi november második felében)
Azonban ha decemberre is fennmarad az a jelleg, ami most látszik, akkor veled egyetértve átlagos, vagy annál valamivel magasabb hõmérsékletû, csapadékos télelõt feltételezhetünk, mely hoz esõket, de havat is.
Tapasztalatom szerint a csökönyösen és botrányosan enyhe telek általában viszonylag szárazak is (ld. például 2006/2007), a szinoptikai képet gerinc hátoldalak és északi zonalitás jellemzik, mikor inkább a déli AC hatása alatt állunk, az északon vonuló ciklonok csak idõlegesen képesek átvenni az uralmat.
Ha gyakran alacsony a légnyomás, és nagyon közel vannak a ciklonok, akkor legalább idõnként be-becsúszik átmeneti hidegöblítés, mediciklon, mely több-kevesebb hóval jár.
Ahogy utaltam rá, az is elképzelhetõ, hogy a mostani dinamikusabb idõszakot hamarosan újra AC dominanciájú követi, és a tél eleje a tavalyihoz hasonlóan száraz, hideg lesz.
Az elõoldali-zonális, igen enyhe télelõ is bent van a pakliban, de egy 2006 november-decemberihez hasonló állapotot jelenleg (nagyrészt intuitíve) kevésbé érzek valószínûnek.
Ezen a helyen mindenképp szólnom kell a légnyomás hosszas, gondos megfigyelésének fontosságáról. Évtizedek óta "lógok" a barométeren, a légnyomás viselkedését mindig összevetem az idõjárás alakulásával. Állítom, hogy a légnyomás változások mikéntjének, s annak, hogy hol helyezkedik el az ingadozások holtpontja (középérték!) prognosztikai jelentõsége, haszna van.
Természetesen az én barométerem csak egy mérési pont a nagy izobár-térképen, s az ember könnyen fogalmaz meg olyan konklúziót, hogy annak túlzottan beható figyelgetése tragikus csõlátást biztosít. Persze, a makroszinoptikai térkép összehasonlíthatatlanul több információt szolgáltat, mint az egy ponton méricskélt légnyomás. De ez utóbbi is rengeteg dolgot elárul, ha valóban gondos a megfigyelése.
Például, a 2011 januárjával indult rendkívül száraz idõszak elején azt lehetett észrevenni, hogy makacsul megemelkedett volt a légnyomás középérték. Huzamosan 1013 és 1035 hpa között ingadozott a légnyomás, a télen leggyakoribbnak tekinthetõ cca 1000 és 1030 helyett. A mutató általában az aneroid számlapjának jobb felén tartózkodott. Az idõjárási frontokat rendszerint vontatott, nem túl jelentõs légnyomás süllyedés elõzte meg, a front után viszont gyorsan az egekbe szökött a nyomás.
Ha az ilyen állapot néhány hétig tart, abból messzemenõ következtetéseket levonni természetesen nem lehet. 2011-ben azonban hónapokig ez volt a helyzet, és a magaslégnyomás-hajlam erõsen csökkent csapadékhajlammal párosult.
Tagadhatatlan, hogy azóta voltak alacsony nyomású idõszakok is, de ezek átmenetinek bizonyultak.
Tehát, most adott a légnyomásnak nagyjából nagyjából 10 napja tapasztalt lefelé ingási hajlandósága. A gyors, és nagymértékû légnyomásváltozásokra oda kell figyelnünk, mert az ilyeneknek legalábbis középtávú kihatásai vannak. Lehetséges, hogy a könnyedén lezuhanó légnyomással, gyors légmozgásokkal, változékonysággal, sok csapadékkal járó idõszak kitolódik, és idõjárási érává lesz. (Bár az is egy lehetõség, hogy a mostani csapadékos, változékony peridust magasabb légnyomású, száraz, hideg idõszak követi november második felében)
Azonban ha decemberre is fennmarad az a jelleg, ami most látszik, akkor veled egyetértve átlagos, vagy annál valamivel magasabb hõmérsékletû, csapadékos télelõt feltételezhetünk, mely hoz esõket, de havat is.
Tapasztalatom szerint a csökönyösen és botrányosan enyhe telek általában viszonylag szárazak is (ld. például 2006/2007), a szinoptikai képet gerinc hátoldalak és északi zonalitás jellemzik, mikor inkább a déli AC hatása alatt állunk, az északon vonuló ciklonok csak idõlegesen képesek átvenni az uralmat.
Ha gyakran alacsony a légnyomás, és nagyon közel vannak a ciklonok, akkor legalább idõnként be-becsúszik átmeneti hidegöblítés, mediciklon, mely több-kevesebb hóval jár.
Ahogy utaltam rá, az is elképzelhetõ, hogy a mostani dinamikusabb idõszakot hamarosan újra AC dominanciájú követi, és a tél eleje a tavalyihoz hasonlóan száraz, hideg lesz.
Az elõoldali-zonális, igen enyhe télelõ is bent van a pakliban, de egy 2006 november-decemberihez hasonló állapotot jelenleg (nagyrészt intuitíve) kevésbé érzek valószínûnek.
A hóborítottság és a szinoptikus térképek együttes vizsgálatából elviekben lehet következtetni a hidegmagok felépülésére, tartósságára, erõsségére. Ebbõl pedig már lehet messzebbmenõ következtetéseket levonni.
...És ha hiszünk abban, hogy a modellek javulnak, abban is hihetünk, hogy ez a javulás esetleg már most is látszik. Hiszen a modelleket folyamatosan fejlesztik.
A HSZ elsõ 2/3-ával egyetértek. Node!
"...maximum statisztikailag értelmezhetõ, és a kapott számok érdekes adatok lehetnek, de következtetni nem érdemes belõle." Ebben az elsõ három szóval szintén egyetértek. Azzal is valamennyire egyetértek, hogy ebbõl nem lehet(figyelj a szóra!) megjósolni, hogy mi lesz. De ezen a ponton ne felejtsük el, hogy minél hasonlóbb a bemenet, annál hasonlóbb lesz a kimenet is, vagyis ha két tél hasonlóan indul, akkor valameddig hasonlóan is fog folytatódni. Épp az én elõzõ hsz-emben is utalok ilyenre. Persze, azok a telek is aztán január-februárra már máshogy alakultak, de pl. Thermometer sem véletlenül emlegeti a lyukas tél, és hasonló fogalmakat, mert nagy vonalakban tényleg hasonló volt az idõjárás az említett teleken, még ha részleteiben el is tértek. Lehet, hogy most is lyukas lesz a tél, és akkor lehet, hogy bejön az is, amit én mondtam, de a lyuk hossza, a T-menet a lyukban és a lyuk után már nagyobb változékonyságot mutathat. Szóval azzal, hogy a statisztikából nem érdemes(itt is figyelj a szóra!) elõrejelezni, azzal már nem értek egyet. Akkor nem is lenne értelme a statisztikát csinálni. Máskülönben, amíg a modellek nem elég jók, addig nincs is más, csak a statisztika (ma már ezen lassan túllépünk a szezonális elõrék terén).
Itt a fórumon meg párszor bebizonyosodott, hogy a legtapasztaltabbak nagyon is sok mindent ki tudnak hozni a statisztikákból (is). A csapongó modellek kimenetein észreveszik azokat az apró jeleket, amelyekbõl már következtetni tudnak egy körülbelüli forgatókönyvre [eddig szándékosan kerültem ezt a szót, de most egyszerûen nincs jobb] (vagy több lehetséges közül megpróbálják azok valószínûségeit megadni). Aztán/Emellett figyelembe veszik, hogy mely más évek hasonló szakaszában alakult hasonlóan az idõjárás, és abból milyen folytatás lett. A kettõt egybevetve az elõzõleg megadott valószínûségeket tovább lehet finomítani (s ha szerencsénk van, akkor egy adott verziónak jóval nagyobb lesz a valószínûsége a többinél). Meg kell azonban jegyezni ezúttal is, hogy ezek a valószínûségek nem konkrét idõjárás-menetre, inkább csak egy általános képre vonatkoznak. (A lyukas tél esetében pl. ugye arról van szó, hogy a tél legeleje és legvége hideg, havas, közötte hosszú zonális, enyhe idõszakkal a tél közepén. De nincs arról szó, hogy konkréten mondjuk a hó ettõl eddig x és y cm között várható-e, vagy a T a decemberi valamennyirõl januárra valamennyit emelkedik, aztán valamennyit visszacsökken, meg stb.)
Véleményem szerint ez a fenti módszer a leghatékonyabb, és ezt tapasztalom itt a fórumokon is.
(
Emellett, ma már annyira elszakadtunk a természettõl, hogy magunk élünk a házunkban, esetleg egy-két háziállattal, és nem ismerjük a vadon élõ állatok viselkedését, holott õk ösztönösen képesek lehetnek megérezni a nagyobb idõjárás-változásokat. Errõl többet én sem tudok (én a macskák szõrének növekedését szoktam figyelni, errõl annyit hagy mondjak, hogy idén a tavaly-tavalyelõttihez képest jóval lassabban vastagszik nekik, ami ha vadmacskákról lenne szó, mindenképp enyhébb decembert jelezne).
)
Amúgy is én még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy ilyen jellegû tapasztalatokból elég sokat összeszedhettem volna ahhoz, hogy komolyabb statisztikákat rakjak össze belõle, ezért nem is szoktam túlzott latolgatásokba bocsátkozni hosszútávon.
Még valami: "Szerintem minden egyes év, szezon, vagy ahogy tetszik más és más, hasonlóságok vannak." Ennek a végét én úgy írtam volna, hogy "hasonlóságok lehetnek az összképben."
(Remélem nem voltam túl off, és bocs a hosszért.)
A HSZ elsõ 2/3-ával egyetértek. Node!
"...maximum statisztikailag értelmezhetõ, és a kapott számok érdekes adatok lehetnek, de következtetni nem érdemes belõle." Ebben az elsõ három szóval szintén egyetértek. Azzal is valamennyire egyetértek, hogy ebbõl nem lehet(figyelj a szóra!) megjósolni, hogy mi lesz. De ezen a ponton ne felejtsük el, hogy minél hasonlóbb a bemenet, annál hasonlóbb lesz a kimenet is, vagyis ha két tél hasonlóan indul, akkor valameddig hasonlóan is fog folytatódni. Épp az én elõzõ hsz-emben is utalok ilyenre. Persze, azok a telek is aztán január-februárra már máshogy alakultak, de pl. Thermometer sem véletlenül emlegeti a lyukas tél, és hasonló fogalmakat, mert nagy vonalakban tényleg hasonló volt az idõjárás az említett teleken, még ha részleteiben el is tértek. Lehet, hogy most is lyukas lesz a tél, és akkor lehet, hogy bejön az is, amit én mondtam, de a lyuk hossza, a T-menet a lyukban és a lyuk után már nagyobb változékonyságot mutathat. Szóval azzal, hogy a statisztikából nem érdemes(itt is figyelj a szóra!) elõrejelezni, azzal már nem értek egyet. Akkor nem is lenne értelme a statisztikát csinálni. Máskülönben, amíg a modellek nem elég jók, addig nincs is más, csak a statisztika (ma már ezen lassan túllépünk a szezonális elõrék terén).
Itt a fórumon meg párszor bebizonyosodott, hogy a legtapasztaltabbak nagyon is sok mindent ki tudnak hozni a statisztikákból (is). A csapongó modellek kimenetein észreveszik azokat az apró jeleket, amelyekbõl már következtetni tudnak egy körülbelüli forgatókönyvre [eddig szándékosan kerültem ezt a szót, de most egyszerûen nincs jobb] (vagy több lehetséges közül megpróbálják azok valószínûségeit megadni). Aztán/Emellett figyelembe veszik, hogy mely más évek hasonló szakaszában alakult hasonlóan az idõjárás, és abból milyen folytatás lett. A kettõt egybevetve az elõzõleg megadott valószínûségeket tovább lehet finomítani (s ha szerencsénk van, akkor egy adott verziónak jóval nagyobb lesz a valószínûsége a többinél). Meg kell azonban jegyezni ezúttal is, hogy ezek a valószínûségek nem konkrét idõjárás-menetre, inkább csak egy általános képre vonatkoznak. (A lyukas tél esetében pl. ugye arról van szó, hogy a tél legeleje és legvége hideg, havas, közötte hosszú zonális, enyhe idõszakkal a tél közepén. De nincs arról szó, hogy konkréten mondjuk a hó ettõl eddig x és y cm között várható-e, vagy a T a decemberi valamennyirõl januárra valamennyit emelkedik, aztán valamennyit visszacsökken, meg stb.)
Véleményem szerint ez a fenti módszer a leghatékonyabb, és ezt tapasztalom itt a fórumokon is.
(
Emellett, ma már annyira elszakadtunk a természettõl, hogy magunk élünk a házunkban, esetleg egy-két háziállattal, és nem ismerjük a vadon élõ állatok viselkedését, holott õk ösztönösen képesek lehetnek megérezni a nagyobb idõjárás-változásokat. Errõl többet én sem tudok (én a macskák szõrének növekedését szoktam figyelni, errõl annyit hagy mondjak, hogy idén a tavaly-tavalyelõttihez képest jóval lassabban vastagszik nekik, ami ha vadmacskákról lenne szó, mindenképp enyhébb decembert jelezne).
)
Amúgy is én még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy ilyen jellegû tapasztalatokból elég sokat összeszedhettem volna ahhoz, hogy komolyabb statisztikákat rakjak össze belõle, ezért nem is szoktam túlzott latolgatásokba bocsátkozni hosszútávon.
Még valami: "Szerintem minden egyes év, szezon, vagy ahogy tetszik más és más, hasonlóságok vannak." Ennek a végét én úgy írtam volna, hogy "hasonlóságok lehetnek az összképben."
(Remélem nem voltam túl off, és bocs a hosszért.)
Páran félre értettétek a hozzászólásom. Nem azt vitatom, hogy minek az elõrejelzések hosszú távra ha úgysem pontosak. Csak annyit mondtam, hogy jelenleg, a mostani tudásunkkal ennyire futja. Azaz hosszú távra nem túl sokra. Idõvel, majd meglátjuk, hogy lesz e pontosabb, megbízhatóbb elõrejelzés hónapokra elõre. És úgy legyen, habár hogy õszinte legyek, elvenne egyfajta varázst, a várakozás varázsát. Igaz, az élet más szempontból sokkal kiszámíthatóbb lenne.
Mindemellett azt a véleményem továbbra is fenntartom, hogy nincs a télre forgatókönyv, se nyárra. Ha változni is fog az elõrejelzések pontossága, annak nem lesz köze hozzá, hogy megállapítjuk a hideg/meleg télkezdet milyen telet jósol elõre. Mert egyszerûen szerintem mint ilyen maximum statisztikailag értelmezhetõ, és a kapott számok érdekes adatok lehetnek, de következtetni nem érdemes belõle. És újra mondom, saját vélemény Szerintem minden egyes év, szezon, vagy ahogy tetszik más és más, hasonlóságok vannak.
Mindemellett azt a véleményem továbbra is fenntartom, hogy nincs a télre forgatókönyv, se nyárra. Ha változni is fog az elõrejelzések pontossága, annak nem lesz köze hozzá, hogy megállapítjuk a hideg/meleg télkezdet milyen telet jósol elõre. Mert egyszerûen szerintem mint ilyen maximum statisztikailag értelmezhetõ, és a kapott számok érdekes adatok lehetnek, de következtetni nem érdemes belõle. És újra mondom, saját vélemény
Szerintem minden egyes év, szezon, vagy ahogy tetszik más és más, hasonlóságok vannak.
Nem januárban, hanem október 25-én leírtam, hogy az átlagosnál enyhébb december, átlag körüli január után egy jelentõsen hidegebb februárt várok
A statisztikák ezt támasztották alá. S ezt erõsítette meg myloh. Nem Mzs, bocsánat, ezt tényleg rosszul írtam.
A végsõ szó valóban mindig az idõjárásé, de különbözõ irányokból érdemes megpróbálni összehozni az elõrejelzéseket. Még ha ezeknek van közös eredõje, akkor sem biztos, hogy az eredmények azt vissza is igazolják. De, ha meg sem próbáljuk
A statisztikák ezt támasztották alá. S ezt erõsítette meg myloh. Nem Mzs, bocsánat, ezt tényleg rosszul írtam.
A végsõ szó valóban mindig az idõjárásé, de különbözõ irányokból érdemes megpróbálni összehozni az elõrejelzéseket. Még ha ezeknek van közös eredõje, akkor sem biztos, hogy az eredmények azt vissza is igazolják. De, ha meg sem próbáljuk
Nem szeretek, és nem is szokásom hosszú távon latolgatni, csak egy rövid hozzászólás lenne.
Talán már írtam is, de nekem az az érzésem, hogy a tél elsõ fele nem lesz túl hideg, de szokatlanul csapadékos lehet. Ugyebár a jelenlegi makrofelállás nem túl régen alakult ki, így valószínûsítem, hogy még egy darabig maradhat. Ennek megfelelõen a mély nyugat-európai ciklonrendszerek lassú mozgású frontjai továbbra is elérhetnek minket. Elõoldalukon jelentõsebb, de az idõ elõrehaladtával egyre gyengébb, kettõ-négy napos felmelegedések lehetnek. Aztán nyugat felõl frontátvonulás nagy mennyiségû csapadékkal. A front mögötti hidegleszakadások idõvel kissé erõsödhetnek, a hatásukra kialakuló mediterrán ciklonok pedig kelet, északkelet felé haladva újabb csapadékot szolgáltathatnak akár országszerte, de különösen az ország déli és keleti felén nagyobb mennyiségben. Decemberben - ha kitart addig a helyzet - egyre inkább megjelenhet a hó, különösen a frontok hátulján és a medik hideg oldalán, de idõvel egyre nagyobb területen.
E makrokép felborulását valamikorra decemberre tenném, legvalószínûbben a Mikulás és Luca közötti idõszakra.
Mindez a latolgatás elsõsorban kevés tapasztalatra alapul: kisgyerek koromban több olyan télre is emlékszem, amikor környékünkön november elején sok hó esett, majd Mikulás után pár nap alatt elolvadt a december elsõ felében beköszöntõ szokatlanul meleg idõben.
(Sajnos évet nem tudok fejbõl /tán '95, '96, és '99 rémlik/, de azért emlékszem ilyen jól, mert anyukám szülõfalujában, Keszegen Imrekor van a búcsú, és minden évben voltunk ott, és akkoriban sokszor szánkóztunk unokatesómékkal, meg a falubeliekkel a Keszegi-hegyen.)
Talán már írtam is, de nekem az az érzésem, hogy a tél elsõ fele nem lesz túl hideg, de szokatlanul csapadékos lehet. Ugyebár a jelenlegi makrofelállás nem túl régen alakult ki, így valószínûsítem, hogy még egy darabig maradhat. Ennek megfelelõen a mély nyugat-európai ciklonrendszerek lassú mozgású frontjai továbbra is elérhetnek minket. Elõoldalukon jelentõsebb, de az idõ elõrehaladtával egyre gyengébb, kettõ-négy napos felmelegedések lehetnek. Aztán nyugat felõl frontátvonulás nagy mennyiségû csapadékkal. A front mögötti hidegleszakadások idõvel kissé erõsödhetnek, a hatásukra kialakuló mediterrán ciklonok pedig kelet, északkelet felé haladva újabb csapadékot szolgáltathatnak akár országszerte, de különösen az ország déli és keleti felén nagyobb mennyiségben. Decemberben - ha kitart addig a helyzet - egyre inkább megjelenhet a hó, különösen a frontok hátulján és a medik hideg oldalán, de idõvel egyre nagyobb területen.
E makrokép felborulását valamikorra decemberre tenném, legvalószínûbben a Mikulás és Luca közötti idõszakra.
Mindez a latolgatás elsõsorban kevés tapasztalatra alapul: kisgyerek koromban több olyan télre is emlékszem, amikor környékünkön november elején sok hó esett, majd Mikulás után pár nap alatt elolvadt a december elsõ felében beköszöntõ szokatlanul meleg idõben.
(Sajnos évet nem tudok fejbõl /tán '95, '96, és '99 rémlik/, de azért emlékszem ilyen jól, mert anyukám szülõfalujában, Keszegen Imrekor van a búcsú, és minden évben voltunk ott, és akkoriban sokszor szánkóztunk unokatesómékkal, meg a falubeliekkel a Keszegi-hegyen.)
Én ezt most rögtön aláírnám, ha csak ennyi lenne a tél 3 ilyen hét mindent megér! 
Természetesen tudom, hogy a CFS-re hivatkozni nem ildomos ebben a fórumban, egy-egy futását kiragadva pláne nem, ezért én pl. elkezdtem figyelni, miket dob ki mostanában gyakrabban: nos az elmúlt napokban határozottan az alábbi kimeneteket adja: határozottan átlagosnál hidegebb december, átlagos körüli, vagy hidegebb január, a többit nem is írom, annyira távoli. A decemberrel kapcsolatos "megérzéseire" lassan talán érdemes lesz odafigyelni.
Én egy átlagos vagy kevéssel enyhébb télre számítok idén, mint amilyen tavaly is az volt, az átlagosba 1-2 hetes februárihoz hasonló hideg bõven beleférhet persze.
Az 1956-os februári kisikláshoz képest hol van a 2012-es: Link
Az 1956-os februári kisikláshoz képest hol van a 2012-es: Link
Lehet, hogy manapság még alig érnek valamit a hosszútávú elõrejelzések, de az a hozzáállás, amit alább olvashatunk, az régen arra lett volna jó, hogy még ma is hörögve hajigáljuk a dárdát a szarvasra az erdõben, egy szál lapulevéllel eltakarva. Néha megennénk egymást, elhoznánk a tüzet a villám csapott fáról és további ehhez hasonló izgalmas tevékenységeket végeznénk.
Inkább olvassátok el Derick Visszatekintõbe írt hozzászólását.
Inkább olvassátok el Derick Visszatekintõbe írt hozzászólását.
Jól mondta õ...Tavaly január közepén ki mondta volna meg hogy hirtelen ekkorát fordul az idõjárás menete?Senki...Azt hitte mindenki hogy ilyen lesz már végig a tél aha csak egyet gondolt az idõjárás és errõl beszélt õ!!!
Szerintem sok hasznos dolgot mondott. Lehet itt akárhány hosszútávú elõrejelzés, a valóság több, mint 50%-ban el szokott térni az elõrejelzettõl az esetek többségében.
Ez a varjas, hízott õzikés, vaddisznós sztori igen relatív és beválási esélyét tetszõleges mércékhez tudjuk csak viszonyítani. A módszer nevezhetõ tudományosnak, de sok benne a szubjektív részlet. Én ezt nem nevezném túl jó hosszútávú elõrejelzési technikának.
Ez a varjas, hízott õzikés, vaddisznós sztori igen relatív és beválási esélyét tetszõleges mércékhez tudjuk csak viszonyítani. A módszer nevezhetõ tudományosnak, de sok benne a szubjektív részlet. Én ezt nem nevezném túl jó hosszútávú elõrejelzési technikának.
Ezért a sok okosságért kár volt, mert csak annyi derült ki, hogy a személyes névmások használatával is komoly gondok vannak.
Egyébként, éppen azért készülnek hosszútávú elõrejelzések. Különbözõ módon készülnek, de mindegyiknek van alapja, csak ezt nem mindenki látja.
Egyébként, éppen azért készülnek hosszútávú elõrejelzések. Különbözõ módon készülnek, de mindegyiknek van alapja, csak ezt nem mindenki látja.
Személyes véleményem szerint nincs arra egyáltalán semmilyen mód, hogy meg lehessen határozni az elõttünk álló telet. Se tudományos alapon, se saját tapasztalat, se népi hiedelmek útján. Félre értés ne essék senkinek nem vonom kétségbe a tudását, csupán azt gondolom, hogy nincs olyan hogy fogatókönyv, ha így indul a tél akkor ilyen lesz, ha az elõzõ tél hideg volt most meleg lesz vagy fordítva. Az idõjárás nem így mûködik. Õ nem ismeri ezeket a statisztikákat amiket mi emberek próbálunk ráhúzni, belemagyarázni. Természetesen vannak hasonló telek, hogyne lennének. Össze lehet õket hasonlítani, és azt mondani , hogy ha ez már megtörtént egyszer, akkor most is ugyan az lesz a folytatás, de ez koránt sem biztos. Mert mindenre lehet találni ellenpéldát ugyan úgy, ahogy megerõsítést. És nem utolsó sorban, az idõjárás mindig képes meglepni, megújulni. Hogy mit hoz a tél, meglátjuk 
A varjak számát én nem tartanám abszolút mérvadónak. Azt ugyan én is észrevettem, hogy a sok fekete madár megjelenése és a hidegre forduló idõ valamennyire összefügg, de az a gond, hogy a madarak száma vidékenként eltérõ, s nincs országos (netán európai) összképünk elõfordulásukról. Nálam például a napokban annyi volt a vetési varjú, mint égen a csillag...
Úgyhogy én inkább a magam feje és tapasztalata után megyek. Ez azt súgja, hogy zord, kemény tél valószínûsége csakugyan kicsi az idén. Mint ilyenkor rendszerint lenni szokott, fõleg a tél legelején és legvégén várhatunk havas, fagyos idõszakokat -a közepe feltehetõen "lyukas", azaz zonális, enyhe lesz (szendvics tél)
A hideg epizódok és a "lyuk" aránya kérdéses.
Úgyhogy én inkább a magam feje és tapasztalata után megyek. Ez azt súgja, hogy zord, kemény tél valószínûsége csakugyan kicsi az idén. Mint ilyenkor rendszerint lenni szokott, fõleg a tél legelején és legvégén várhatunk havas, fagyos idõszakokat -a közepe feltehetõen "lyukas", azaz zonális, enyhe lesz (szendvics tél)
A hideg epizódok és a "lyuk" aránya kérdéses.
Lassan fõvadászunk, Mzs is megszólalhatna, hiszen tapasztalatai elég jó elõrejelzéseket hoznak.
A magam statisztikai elõrejelzései alapján most elég nehéz lenne határozott téli elõrét adni, mert ellentmondásos a helyzet. A varnyak szokásosnál kisebb száma nekem arra utal, hogy túl sok hóval nem számolhatunk. 3 enyhébb és 3 hidegebb tél után bármi megtörténhet. Folytatódhat a hidegebb sorozat, de lehet trendforduló is. A varnyak alapján leginkább erre szavaznék.
A magam statisztikai elõrejelzései alapján most elég nehéz lenne határozott téli elõrét adni, mert ellentmondásos a helyzet. A varnyak szokásosnál kisebb száma nekem arra utal, hogy túl sok hóval nem számolhatunk. 3 enyhébb és 3 hidegebb tél után bármi megtörténhet. Folytatódhat a hidegebb sorozat, de lehet trendforduló is. A varnyak alapján leginkább erre szavaznék.
Igazából én nem nevezném ezt csodás idõnek, hideg, fagy, havazás októberben még nagyon korai, sõt még novemberben is, de idõnként elõfordul, hogy ilyen korán leesik az elsõ hó, viszont a fáklya se garancia még, országos havazást ne várj Rendszerint ha országos csapadékot okoz egy ciklon ilyenkor biztos, hogy az elõoldalon az erõs déli áramlás miatt esõ esik, és mivel ez Dél-Alföld így látványhavazáson kívül tartós hóréteg kialakulása nem túl valószínû novemberben. Persze a ritka eseteket ne számítsuk bele, de nem látom komolyabb havazások esélyét nagyobb területre terjedve. Persze közeledik a tél, lesznek hidegebb napok, de tartós hideg, illtve havazás esélyét még nem látom.
Rendszerint ha országos csapadékot okoz egy ciklon ilyenkor biztos, hogy az elõoldalon az erõs déli áramlás miatt esõ esik, és mivel ez Dél-Alföld így látványhavazáson kívül tartós hóréteg kialakulása nem túl valószínû novemberben. Persze a ritka eseteket ne számítsuk bele, de nem látom komolyabb havazások esélyét nagyobb területre terjedve. Persze közeledik a tél, lesznek hidegebb napok, de tartós hideg, illtve havazás esélyét még nem látom. 
Évek óta én is csak remélni tudom, hogy az oldal szakmai szinvonalához hasonló társalgási környezet alakuljon ki a szakmai oldalakon. Természetesen az általánosítás túlzó, és az összképben vannak reménykeltõ megnyílvánulások.
"azt hiszem, még soha nem éltem meg ilyen csodát" Soha és mindig szavakkal általában keresi a bajt magának az ember.
Azért az a 93-as november ,olyan ritka esett volt ,mint a fehér holló és az egész országban tapasztalható volt ,és sokszor ki is vesézték a metnet fórumba.De ez már nem ide tartozik.
93-ban még hírbõl se laktam Kecskeméten, 4 éve lakom itt, talán ezért nem emlékszem rá. Bocs. Pont emiatt a lekezelõ hozzáállás miatt,amit általában az itt fórumozóktól kapok, emiatt nem írok, csak "5000 évente egyszer", mert ez meglehetõsen taszító, hogy ha valaki nem emlékszik arra, hogy 19 éve mi volt november X-edikén, akkor már rögtön le van hurrogva... Ez a metnet. Bezzeg ha a globális felmelegedést ajnároznám, biztos kapnék pár piros pontot. Jó éjt mindenkinek.
1993 november 13 és 26 között 10-30 cm hó volt Kecskeméten, amely csak december 11-ére olvadt el végleg. Ha ezt nem élted meg, az egyébként sok mindenre magyarázat lehet
Nagy a hallgatás mostanában elõrejelzés fronton, pedig csodás idõket élünk mostanában (csapadékos, gyarkan átlagosnál hidegebb idõk, egy hete már havazott is, nálunk momentán hétfõn hajnalban volt szakadó hóesés reggel), ráadásul a fáklya is szívmelengetõ: Link
Akár az is elképzelhetõ, hogy november közepén itt síkvidéken is legalább pár napig megmaradó havat éljünk meg... azt hiszem, még soha nem éltem meg ilyen csodát - talán most végre
Akár az is elképzelhetõ, hogy november közepén itt síkvidéken is legalább pár napig megmaradó havat éljünk meg... azt hiszem, még soha nem éltem meg ilyen csodát - talán most végre
Én azt tartom valószínûnek, hogy 8-10 napig mindenképpen megmarad az északi-északnyugati térségben aktív ciklontevékenység. A Kis-Ázsián fokozatosan újraépülõ magassági gerinc, amely gyakran áthúzódik a Kelet-Európai síkságra is, makacsabbnak bizonyul az azori magasnyomásnál, amit gyakran el-el nyom a izlandi minimum ciklikus felerõsödése. A magasnyomás így beragad messze az óceán felé, ami újra és újra felépülõ nyugat-európai teknõvel jár. Ennek az idõszakos kelet felé helyezõdése lehetséges variáció, de sosem fogunk túlzottan hátoldalra kerülni, viszont annál nagyobb a valószínûsége komoly csapadékoknak, ahogy a fáklyán is látszik. Link Link Link
Komoly lehülésekre nem számítok, maximum a pár nappal ezelõtti regionális havazások esélyét látom elképzelhetõnek, de mint mondtam nem túlzottan valószínû. Nincs elérhetõ közelségben megfelelõ hideg levegõ erre a célra.
Számomra a GFS operatív és ENS kimenetele elképzelhetetlen 200-300 óra felett ( Link ), az ECMWF verziója sokkal hihetõbb, vagyis hogy marad az erõs észak-atlanti ciklontevékenység és az azori anticiklon nem tud annyira megerõsödni, hogy gátolja a légkör dinamikáját. Ha az októbert nem veszem figyelembe akkor viszont igen valószínû szituációt fest le, hiszen a nyár nagyobb részén ezeken a területeken volt pozitív nyomási anomália az átlaghoz képest.
Vannak viszont roppant érdekes lehetõségek is: Link miszerint teljes egészében legyengül az északi ciklonaktivitás és egyfajta mediterrán térségbe beakadó ciklonrendszer határozná meg Európa nagy részének idõjárását, közelebb hozván ezzel az északkelet felõl fenyegetõ hideg légtömegeket. Ez még a GFS verziójánál is elképzelhetetlenebb számomra. (persze csak a jelenlegi kilátások szerint.)
Egy biztos, a NAO továbbra is marad tartósan negatívban, így a nyugati irányú szelek szépen blokkolva lesznek Európa felett, az AO Link viselkedésébõl pedig az látszik, hogy átmenetileg nõhet az anticiklonális dominancia a mérsékelt szélességeken.
Szerintem totális bizonytalanság az egész, de pont ezért izgalmas.
Komoly lehülésekre nem számítok, maximum a pár nappal ezelõtti regionális havazások esélyét látom elképzelhetõnek, de mint mondtam nem túlzottan valószínû. Nincs elérhetõ közelségben megfelelõ hideg levegõ erre a célra.
Számomra a GFS operatív és ENS kimenetele elképzelhetetlen 200-300 óra felett ( Link ), az ECMWF verziója sokkal hihetõbb, vagyis hogy marad az erõs észak-atlanti ciklontevékenység és az azori anticiklon nem tud annyira megerõsödni, hogy gátolja a légkör dinamikáját. Ha az októbert nem veszem figyelembe akkor viszont igen valószínû szituációt fest le, hiszen a nyár nagyobb részén ezeken a területeken volt pozitív nyomási anomália az átlaghoz képest.
Vannak viszont roppant érdekes lehetõségek is: Link miszerint teljes egészében legyengül az északi ciklonaktivitás és egyfajta mediterrán térségbe beakadó ciklonrendszer határozná meg Európa nagy részének idõjárását, közelebb hozván ezzel az északkelet felõl fenyegetõ hideg légtömegeket. Ez még a GFS verziójánál is elképzelhetetlenebb számomra. (persze csak a jelenlegi kilátások szerint.)
Egy biztos, a NAO továbbra is marad tartósan negatívban, így a nyugati irányú szelek szépen blokkolva lesznek Európa felett, az AO Link viselkedésébõl pedig az látszik, hogy átmenetileg nõhet az anticiklonális dominancia a mérsékelt szélességeken.
Szerintem totális bizonytalanság az egész, de pont ezért izgalmas.
Továbbgördítve a fonalat, nem fogok százalékokban latolgatni (bár kedvelem ezt a módszert), inkább összefoglalom november elsõ felének várható idõjárási forgatókönyvét: az idõszak elsõ fele (kb. november 7-ig, szerda) túlnyomórészt ciklon-elõoldali helyzetek lehetnek túlsúlyban, 2-3-naponként átvonuló, okkludálódó frontok által tarkítva, az átlagosnál néhány fokkal magasabb hõmérsékletekkel. Az idõszak második felében (november 8-a után) a nyugat-európai teknõ - egyre több jel utal rá - tengelye kelet felé helyezõdhet át, így a Kárpát-medence fokozatosan hátoldalra kerülhet, 600-800 m felett ez egyre inkább a tél tartósabb berendezkedését jelentené (megmaradó hótakaró), és síkvidéken is újra megjelenhetnének a hópelyhek. Megmaradó hótakaró esélye egyelõre (legalábbis Szt. Márton napjáig), november 11. viszonylag alacsony, a lehûlési tendencia folytatódása esetén viszont a hónap derekához közeledvén síkvidéken is egyre nagyobb esély lenne erre.
Nézegettem kicsit a távolabbi esélyeket.
Középtávon jön a nagy hullámvasút: elõoldal, HF, elõoldal.
Aztán várhatóan ránk húzódik a nyugat-európai teknõ és szerintem ezután ígérkezik igazán izgalmasnak a helyzet.
A kérdés ugyanis az, hogy mit hoz majd ez a teknõ.
Tény: komoly hidegmagok nem állnak rendelkezésre közelünkben, de láthatjuk, hogy -3, -5 fok is bõven elég lehet havazáshoz.
Átnéztem egyesével a GFS perturbációkat és a következõ lehetõségek bontakoztak ki elõttem, a nov. 6-10. közötti idõszakra:
1. A tagok jelentõs része számol hazánkat legalább részben érintõ mediterrán ciklonnal. A lehetõségek tárháza persze igen széles, országos esõtõl kezdve keletrõl visszakanyarodó nyírségi havas okklúzióig minden van, lényeg a csapadék. 40%.
2. Sima hidegfront, egy-két napos lehûléssel, az északi hegyekben akár hóval. 40%.
3. Az országtól nem túl messze (Balti-tengerig) elhaladó északi ciklon, jó nagy széllel, északon látványhavazással akár síkvidéken is. 15%.
4. Minden más (volt pl. kontinentális hidegfröccs is ). 5%.
Nyilván az 1. verzió tartogathatna ismét komolyabb meglepetéseket, pl. szép zivataros helyzetet vagy éppen a mostanihoz hasonló regionálisan megmaradó hótakarót, meg is ragadta a fantáziámat, azért lett e bejegyzés.
Szóval nov. 6-10. közötti idõszak legyen megfigyelés alatt!
Középtávon jön a nagy hullámvasút: elõoldal, HF, elõoldal.
Aztán várhatóan ránk húzódik a nyugat-európai teknõ és szerintem ezután ígérkezik igazán izgalmasnak a helyzet.
A kérdés ugyanis az, hogy mit hoz majd ez a teknõ.
Tény: komoly hidegmagok nem állnak rendelkezésre közelünkben, de láthatjuk, hogy -3, -5 fok is bõven elég lehet havazáshoz.
Átnéztem egyesével a GFS perturbációkat és a következõ lehetõségek bontakoztak ki elõttem, a nov. 6-10. közötti idõszakra:
1. A tagok jelentõs része számol hazánkat legalább részben érintõ mediterrán ciklonnal. A lehetõségek tárháza persze igen széles, országos esõtõl kezdve keletrõl visszakanyarodó nyírségi havas okklúzióig minden van, lényeg a csapadék. 40%.
2. Sima hidegfront, egy-két napos lehûléssel, az északi hegyekben akár hóval. 40%.
3. Az országtól nem túl messze (Balti-tengerig) elhaladó északi ciklon, jó nagy széllel, északon látványhavazással akár síkvidéken is. 15%.
4. Minden más (volt pl. kontinentális hidegfröccs is
). 5%.Nyilván az 1. verzió tartogathatna ismét komolyabb meglepetéseket, pl. szép zivataros helyzetet vagy éppen a mostanihoz hasonló regionálisan megmaradó hótakarót, meg is ragadta a fantáziámat, azért lett e bejegyzés.
Szóval nov. 6-10. közötti idõszak legyen megfigyelés alatt!
Végignéztem 1986 õszét és a hõmérsékleteket januárig.Novemberben szinte végig enyhe 0-5 fokos néha ennél melegebb levegõ volt jelen a magasban.Ez a tendencia folytatódott egészen december 20-ig néha volt 1-1 hideg elárasztás -5 fokos T850-el.December végén volt egy keményebb -10 fok körüli hidegbetörés,de mivel ilyen késõn volt az is ez idõ alatt brutálisan megerõsödtek északon a hidegmagok.Ha a folytatást nézzük kell az amit te írsz hogy elég meleg tudjon maradni a Földközi-tenger illetve jó lenne ha december közepéig enyhe idõ lenne nálunk így északon jelentõsen feltudna halmozódni a szibériai levegõ és addig csak gyûjtögetné az erõt.Majd január,februárban 1-1 ilyen helyzet beköszönne egy blokkolós helyzettel,mediterrán ciklonokkal és csúnya dolgok lehetnének. Persze ki tudja mit hoz a jövõ,de egyelõre átlagos vagy afeletti hõmérsékletek látszanak most ameddig a szem ellát és ez nem is lesz baj! Maradjon is így még jó sokáig!
Persze ki tudja mit hoz a jövõ,de egyelõre átlagos vagy afeletti hõmérsékletek látszanak most ameddig a szem ellát és ez nem is lesz baj! Maradjon is így még jó sokáig!
(Azért helyileg más-más lehet a szitu, nálunk pl. a 2010.01.30-i havazás után 42cm hó volt, amire még esett (Romhányban volt 50 fölött is), aztán a február is végig jócskán havas volt. Azért itt az a szokatlan, a normális esetben inkább csak pár, februárra is max. 10-15 cm hó a szokásos (ha kell, utánanézek pontosabban).)
Úgy tudom, még mindig elég meleg a Földközi-tenger. Ha megtartja pozitív anomáliáját a tél folyamán, az rásegíthet majd a mediterrán ciklonokra: kisebb mennyiségû hideg levegõben is kialakulhatnak, illetve ugyanannyira hideg esetében mélyebbek lehetnek. Ha(!) így fog zajlani a tél, fõleg, ha(!) a most kialakult makrohelyzet gyakran elõjön, akkor(!) egy szokatlanul havas, az átlagosnál valamivel hidegebb tél lehet, késve érkezõ tavaszi hóolvadással, ami viszont majd jelentõs árvizeket okozhat a sok hó miatt.
Úgy tudom, még mindig elég meleg a Földközi-tenger. Ha megtartja pozitív anomáliáját a tél folyamán, az rásegíthet majd a mediterrán ciklonokra: kisebb mennyiségû hideg levegõben is kialakulhatnak, illetve ugyanannyira hideg esetében mélyebbek lehetnek. Ha(!) így fog zajlani a tél, fõleg, ha(!) a most kialakult makrohelyzet gyakran elõjön, akkor(!) egy szokatlanul havas, az átlagosnál valamivel hidegebb tél lehet, késve érkezõ tavaszi hóolvadással, ami viszont majd jelentõs árvizeket okozhat a sok hó miatt.
Ugyan még nem sok modell ragaszkodik hozzá,de mint lehetõséget nem lehet elhanyagolni hogy november elsõ napjaiban már egy határozottabb lehûlés érkezzen persze lehet az is mire odaérnénk ugyanígy legyengül.Link
Legutóbbi fáklyán megint lefelé húznak a tagok és a most frissülõ GFS fõfutása ismét igazolja.
ECM fáklyán csak a szórás nagy de inkább az 5 fokos izotermát valószínûsíti.
A GEM elõzõ futása pl hajmeresztõ lett november 5-re.Link
Hozzátenném azt is hogy lehetséges hogy átlagos vagy azon felüli tél lesz hõmérsékletileg,de nekem az a sanda gyanúm hogy 1-1 ilyen idõszak ha eljön január,februárban mint a mostani helyzet vagy ha ez a felállás lesz továbbra is akkor 1-1 ciklon akár csúnyán betalálhat fõleg hogy ha télen is ennyire kitudnak majd mélyülni!
Jó elõjelek mutatkozhatnak véleményem szerint a téli nagy havazás helyzetére.Eltekintve attól hogy idén februárban volt egy nagy havazásnak kikiáltott esemény,de szerintem az nem volt az!Összességében 2003 óta nem volt komoly helyzet és január,februárban lesz 10!éve...Itt volna az ideje!
Legutóbbi fáklyán megint lefelé húznak a tagok és a most frissülõ GFS fõfutása ismét igazolja.
ECM fáklyán csak a szórás nagy de inkább az 5 fokos izotermát valószínûsíti.
A GEM elõzõ futása pl hajmeresztõ lett november 5-re.Link
Hozzátenném azt is hogy lehetséges hogy átlagos vagy azon felüli tél lesz hõmérsékletileg,de nekem az a sanda gyanúm hogy 1-1 ilyen idõszak ha eljön január,februárban mint a mostani helyzet vagy ha ez a felállás lesz továbbra is akkor 1-1 ciklon akár csúnyán betalálhat fõleg hogy ha télen is ennyire kitudnak majd mélyülni!
Jó elõjelek mutatkozhatnak véleményem szerint a téli nagy havazás helyzetére.Eltekintve attól hogy idén februárban volt egy nagy havazásnak kikiáltott esemény,de szerintem az nem volt az!Összességében 2003 óta nem volt komoly helyzet és január,februárban lesz 10!éve...Itt volna az ideje!
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131560)
Mi itt Ény-on gyakran megélünk ilyet, itt elég könnyen lehûl, ha esik, míg keleten tombol a nyár. Persze valóban nem mindegy, hogy meddig tart és a 8 meg a 2 is 10 fok alatt van. Persze az öregek sokat láttak már, pl. 1980.nov. 1. (országos megmaradó hó)...
Országos szinten értem a 10 fok alatti hõmérsékletet, nem kell rajta megrökönyödni. Regionálisan vagy egy-egy helyen hiába volt 10 fok alatt 1 napra, országos szinten ez nem volt jellemzõ. Fõleg nem napokig !
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131214)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131213)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131212)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131211)
Tény,hogy mindkét fõmodell determinisztikus futtatása behúzta a -5 fok körüli 850-es izotermát 27-ére.
Igen, szépen egyetértenek, a Gfs meg mediciklonos verziókról álmodik. És mint ha az addig eltelõ idõszakot is meredekítette volna lefele. Lényeg a lényeg, hogy holnaptól kezdve, napról napra 1-max 2 fokkal lesz hûvösebb, de még így is átlagnál melegebb kellemes száraz idõ lesz. 26-tól kezdve pedig jelentõs lehûlés veszi kezdetét, ami csapadékkal is fog járni, az még egy jó kérdés, hogy mennyivel. Viszont van egy gyanúm, hogy a hegyeinkben megláthatják az elsõ havat.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hullámzó front hoz jelentős csapadékot
Időjárás-változás | 2025-11-01 10:22
Szabályzat