Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Köszönöm nektek, akkor ezért nem találtam
(mármint azért, mert nem volt teli a háromszög
)


Szerintem 77-es jelenidõ (szemcsés hó) akar lenni. Csak nem teli a háromszög.
Szerk: Jóska ezt nem hiszem el, hogy megelõztél! Te vagy gyorsabb vagy a neted?

Szerk: Jóska ezt nem hiszem el, hogy megelõztél! Te vagy gyorsabb vagy a neted?

Kékesen milyen jelenidõ van Link (háromszög áthúzva egy vízszintes vonallal)?
Nem tudok rájönni, met.hu-n hószállingózást adtak.

Igen, pl. Ojmjakon és Jakutszk esetében "látóhatár" alá zuhannak a téli középhõmérsékletek

Ráadásul egyik sem tartozik a hideg égövbe (északi szélesség 62° körül van mindkettõ)


Ráadásul egyik sem tartozik a hideg égövbe (északi szélesség 62° körül van mindkettõ)
A csapadékskálát illetõ kritikát nem neked, hanem a szabvány kitalálójának szántam, bár õ valószínûleg nem olvassa.
A Föld éghajlatát nyáron az elsõtõl az utolsó oldalig beszkenneltem, miután a jegyzetboltban sem árulják. Netre a szerzõi jogok miatt nem tehetem fel, de akit érdekel, annak szívesen eljuttatom. Azzal számoljatok, hogy 350 MB körüli PDF-rõl van szó, és hogy nem mai darab, jórészt 1931-1960-as adatok vannak benne.

A Föld éghajlatát nyáron az elsõtõl az utolsó oldalig beszkenneltem, miután a jegyzetboltban sem árulják. Netre a szerzõi jogok miatt nem tehetem fel, de akit érdekel, annak szívesen eljuttatom. Azzal számoljatok, hogy 350 MB körüli PDF-rõl van szó, és hogy nem mai darab, jórészt 1931-1960-as adatok vannak benne.
Usrin: próbáltam a szabványos diagramnak minél jobban megfelelni, azért van ez a nagy váltás. Azt az információt találtam, hogy 100 mm fölött tízszeresére nõ a beosztás értéke (20 mm -> 200 mm lépésköz). Egyébként még a hideg égövek így sem férnek bele az átfogott tartományba, majd kell nekik készítenem egy másik skálázást.
Fagyveszélyes hónapokhoz - hidegrekord adatokat nehezebb találni (A Föld éghajlata nincs meg, de pl az Éghajlattanban is csak átlagos havi adatok szerepelnek), plusz akkor annyival több adatot kellene megadni a rajzoláshoz, így próbaképp bevezettem a Hidegség-féle kritériumokat. Az a baj, hogy nincsenek minimum értékeim, amivel ellenõrizni lehetne, hogy ezek tényleg fagyveszélyes hónapok.
21-es: általában az utolsó 30 éves normálidõszakot szokták venni hivatalosan, de pl a met.hu-n ami fenn van 3 város adatsora, az 1901-2000, és száz éves átlagok.
Fagyveszélyes hónapokhoz - hidegrekord adatokat nehezebb találni (A Föld éghajlata nincs meg, de pl az Éghajlattanban is csak átlagos havi adatok szerepelnek), plusz akkor annyival több adatot kellene megadni a rajzoláshoz, így próbaképp bevezettem a Hidegség-féle kritériumokat. Az a baj, hogy nincsenek minimum értékeim, amivel ellenõrizni lehetne, hogy ezek tényleg fagyveszélyes hónapok.
21-es: általában az utolsó 30 éves normálidõszakot szokták venni hivatalosan, de pl a met.hu-n ami fenn van 3 város adatsora, az 1901-2000, és száz éves átlagok.
Én Usrin véleményét osztom, az a fagyveszélyes hónap, amelyikben a rendelkezésre álló adatsor alapján elõfordult már fagy. Persze biztosan lesznek olyan helyek, ahonnan nem találni régebbi szélsõérték adatokat, de ez meg már úgysem a diagram hibája lesz. 
Illetve ha túl hosszú lenne az adatsor, lehet venni az utóbbi x évtizedet, hogy megmaradjon a diagram aktualitása is, valahogy úgy, mint a sokéves átlag esetében. Nem tudom biztosan, mi a hivatalos eljárás, így ezt már csak zárójelben tettem hozzá.

Illetve ha túl hosszú lenne az adatsor, lehet venni az utóbbi x évtizedet, hogy megmaradjon a diagram aktualitása is, valahogy úgy, mint a sokéves átlag esetében. Nem tudom biztosan, mi a hivatalos eljárás, így ezt már csak zárójelben tettem hozzá.
London: fagyveszélyes a január-április, és az október-december idõszak. Fagyos hónap nincs. Athén: fagyveszélyes a január és a február...
Adatok innen: Link
Adatok innen: Link
Gratulálok a php szkripthez, nyomban ki is próbáltam, igen hasznos kis segédeszközrõl van szó 
A fagyveszélyes vagy nem fagyveszélyes hónap eldöntésére több módszer is kínálkozna, azonban mindegyik több adat ismeretét követelné meg (átlagos minimumhõmérséklet, abszolút szélsõségek, 0 fok alatti értékek relatív gyakorisága).
A fagyveszélyes hónapok esetében elõször tisztáznunk kéne, mit is tekintünk egyáltalán fagyveszélyesnek. Meglátásom szerint tekintsük azokat a hónapokat annak, amikor 1db vagy több fagyos nap elõfordulásának valószínûsége 50% vagy magasabb, viszont a hónap pozitív átlaghõmérsékletû. Magyarországon ezek: március, április, valamint október és november.
Ennek közelítésére egy viszonylag egyszerû módszer lehetne a következõ:
1. a fagyos (0°c alatti középhõmérsékletû) hónapokkal szomszédos hónapok minden esetben fagyveszélyesek.
2. Ezeken kívül egy adott hónap abban az esetben fagyveszélyes, ha középhõmérséklete alacsonyabb 10°c-nál (ez a legtöbb esetben tükrözi a valóságot).
3. Ha a havi középhõmérséklet magasabb mint 10°c, a hõmérsékletváltozás meredeksége lehet a döntõ. Amennyiben az adott hónap valamely részében (elsõ vagy utolsó napok) a középhõmérséklet 10°c alatti, akkor fagyveszélyes hónapról beszélünk. Tehát: a hónap elsõ vagy utolsó napjának közelítõ értékét megkapjuk, ha az adott hónap ill. a nála hidegebb hónap átlagainak átlagát kiszámítjuk. Pl. márciusi középhõmérséklet Magyarországon kb. 5.5°c, áprilisi 11°c. A kettõ átlaga 8.25°c, tehát április fagyveszélyes hónapnak minõsül.
A módszer tesztelhetõ, véleményem szerint a világ döntõ részére visszaadja a valóságot... pl. Rómában fagyveszélyes lesz 4 hónap (1, 2, 3, 12.). Novoszibirszkben a módszerrel 5 fagyos hónap és 4 fagyveszélyes hónap adódik, míg a 3 nyári hónap fagymentes (ami megfelel a valóságnak, júniusban ugyanis már ott is rendkívül ritka az éjszakai fagy).

A fagyveszélyes vagy nem fagyveszélyes hónap eldöntésére több módszer is kínálkozna, azonban mindegyik több adat ismeretét követelné meg (átlagos minimumhõmérséklet, abszolút szélsõségek, 0 fok alatti értékek relatív gyakorisága).
A fagyveszélyes hónapok esetében elõször tisztáznunk kéne, mit is tekintünk egyáltalán fagyveszélyesnek. Meglátásom szerint tekintsük azokat a hónapokat annak, amikor 1db vagy több fagyos nap elõfordulásának valószínûsége 50% vagy magasabb, viszont a hónap pozitív átlaghõmérsékletû. Magyarországon ezek: március, április, valamint október és november.
Ennek közelítésére egy viszonylag egyszerû módszer lehetne a következõ:
1. a fagyos (0°c alatti középhõmérsékletû) hónapokkal szomszédos hónapok minden esetben fagyveszélyesek.
2. Ezeken kívül egy adott hónap abban az esetben fagyveszélyes, ha középhõmérséklete alacsonyabb 10°c-nál (ez a legtöbb esetben tükrözi a valóságot).
3. Ha a havi középhõmérséklet magasabb mint 10°c, a hõmérsékletváltozás meredeksége lehet a döntõ. Amennyiben az adott hónap valamely részében (elsõ vagy utolsó napok) a középhõmérséklet 10°c alatti, akkor fagyveszélyes hónapról beszélünk. Tehát: a hónap elsõ vagy utolsó napjának közelítõ értékét megkapjuk, ha az adott hónap ill. a nála hidegebb hónap átlagainak átlagát kiszámítjuk. Pl. márciusi középhõmérséklet Magyarországon kb. 5.5°c, áprilisi 11°c. A kettõ átlaga 8.25°c, tehát április fagyveszélyes hónapnak minõsül.
A módszer tesztelhetõ, véleményem szerint a világ döntõ részére visszaadja a valóságot... pl. Rómában fagyveszélyes lesz 4 hónap (1, 2, 3, 12.). Novoszibirszkben a módszerrel 5 fagyos hónap és 4 fagyveszélyes hónap adódik, míg a 3 nyári hónap fagymentes (ami megfelel a valóságnak, júniusban ugyanis már ott is rendkívül ritka az éjszakai fagy).
Jó az ötlet, szépek a grafikonok, és könnyen használható a felület, egyszóval gratulálok én is!
Egy észrevétel: tudom, a Walter-Lieth diagramnak így kell kinézni, de nekem furcsa, hogy a függõleges tengelyen 80 és 100 mm között ugyanakkora a távolság, mint aztán 100 és 300 között. Persze a lineáris skála nem jó, mert akkor Cherrapunji görbéje kiszaladna a világból, de szerintem lehetne fokozatosabban (vagy kisebb ugrással) szûkülõ a beosztás.
Pl. itt szeptember és október 122-122 mm-je talán látványosabban is kiemelkedhetne: Link
Ha már szóba került: fagyveszélyes hónapnak talán az tekinthetõ, amelyikben a vizsgált idõszak abszolút hidegrekordja 0°C alatti. De sajnos errõl sokkal nehezebb adatokat találni, mint az átlagokról.
Egy észrevétel: tudom, a Walter-Lieth diagramnak így kell kinézni, de nekem furcsa, hogy a függõleges tengelyen 80 és 100 mm között ugyanakkora a távolság, mint aztán 100 és 300 között. Persze a lineáris skála nem jó, mert akkor Cherrapunji görbéje kiszaladna a világból, de szerintem lehetne fokozatosabban (vagy kisebb ugrással) szûkülõ a beosztás.
Pl. itt szeptember és október 122-122 mm-je talán látványosabban is kiemelkedhetne: Link
Ha már szóba került: fagyveszélyes hónapnak talán az tekinthetõ, amelyikben a vizsgált idõszak abszolút hidegrekordja 0°C alatti. De sajnos errõl sokkal nehezebb adatokat találni, mint az átlagokról.
Köszönöm
Én egyszer Excelben csináltam, amikor egyetemi feladat volt, az SPSS-t nem ismerem.
- A földrajzi adatoknál el volt csúszva egy változó, ezt már egyszer javítottam, csak azóta felülírtam a file-t. Ismét javítottam.
- A mérési idõszak is javítva.
A fagyos hónap az, amikor a havi átlaghõmérsékleti érték 0°C alatt van, ezt probléma nélkül lehetne ábrázolni a tengelyen. Amit nem tudtam kitalálni, hogy mi alapján döntsem el, hogy melyik hónap fagyveszélyes?

Én egyszer Excelben csináltam, amikor egyetemi feladat volt, az SPSS-t nem ismerem.
- A földrajzi adatoknál el volt csúszva egy változó, ezt már egyszer javítottam, csak azóta felülírtam a file-t. Ismét javítottam.
- A mérési idõszak is javítva.
A fagyos hónap az, amikor a havi átlaghõmérsékleti érték 0°C alatt van, ezt probléma nélkül lehetne ábrázolni a tengelyen. Amit nem tudtam kitalálni, hogy mi alapján döntsem el, hogy melyik hónap fagyveszélyes?
Nagyszerû munka!
Mindig is szerettem ilyesmit rajzolgatni magam is, inkább csak kézzel, vagy Excelben, SPSS-ben.
Néhány észrevétel:
Nem tudom én rontok-e el valamit, de a földrajzi szélességhez bevitt adat jelenik meg tszf. magasságként is, a mérési idõszak pedig [m] mértékegységet kap, miközben a magassági adatom nem jelenik meg.
Tetszik viszont, hogy mutatja az aszályhajlamot is, esetleg szép kihívás lehetne egy fagyos-fagyveszélyes-fagymentes hónap sáv is az idõtengelyen.
Még egyszer, szép munka, gratulálok!
Mindig is szerettem ilyesmit rajzolgatni magam is, inkább csak kézzel, vagy Excelben, SPSS-ben.
Néhány észrevétel:
Nem tudom én rontok-e el valamit, de a földrajzi szélességhez bevitt adat jelenik meg tszf. magasságként is, a mérési idõszak pedig [m] mértékegységet kap, miközben a magassági adatom nem jelenik meg.
Tetszik viszont, hogy mutatja az aszályhajlamot is, esetleg szép kihívás lehetne egy fagyos-fagyveszélyes-fagymentes hónap sáv is az idõtengelyen.

Még egyszer, szép munka, gratulálok!
Google Earth.
Letölthetõ. A koordináták leolvashatóságán túl számos más érdekes funkcióval bír, hatalmas felfedezõ útra vihet...
Letölthetõ. A koordináták leolvashatóságán túl számos más érdekes funkcióval bír, hatalmas felfedezõ útra vihet...
Sziasztok tudtok olyan oldalt vagy linket ahol települések vagy utcák földrajzi koordinátáit meg lehet nézni? Elöre is köszönettel.
Újabb betû a napijelentésben: F
Ez azt jelenti, hogy hófúvás miatt nem lehet mérni?
(Szerk): Szóval hófolt. köszi.
Ez azt jelenti, hogy hófúvás miatt nem lehet mérni?
(Szerk): Szóval hófolt. köszi.
Hol találok a wetterzentralen egy ilyen fáklyát pl? Link
Amik tájegységekre, településekre vonatkoznak.
Amik tájegységekre, településekre vonatkoznak.
Azt hiszem Tjanos adott nekem még tavaly egy olyan linket, ahol grafikonos formában feltüntetve synop mérések adatai voltak Pestszentlõrincrõl közzétéve (archívum).
A link sajnos elveszett, de nagyon megköszönném, ha valaki megtalálná nekem, mert én hiába keresem!
Szeretnék valami "kézzel fogható" összefüggést találni az AO, NAO indexek és a hazánkra gyakorolt hatása között. Erre kellene az említett oldalon lévõ grafikon.
A link sajnos elveszett, de nagyon megköszönném, ha valaki megtalálná nekem, mert én hiába keresem!

Szeretnék valami "kézzel fogható" összefüggést találni az AO, NAO indexek és a hazánkra gyakorolt hatása között. Erre kellene az említett oldalon lévõ grafikon.
Én érdeklõdve hallgatom!
Nekem marad szerintem a Mont Blanc, mint legmagasabb csúcs!Ez biztosan Európában van.

Nekem marad szerintem a Mont Blanc, mint legmagasabb csúcs!Ez biztosan Európában van.

Igen, több variáció lehetséges (attól függ, hogy geológiai, politikai, vagy növény- és állatföldrajzi, szemszögbõl nézzük).
Pl. az Ural-hg. és a Kaszpi-t. között 3 variáció lehetséges. 1. az Ural-folyó, 2. Ural-f.-kazah-orosz határ-Volga, 3. Mugodzsár, Emba-folyó. A Kaszpi, és Fekete-t. között szintén 3: 1. Kaukázus vízválasztója, 2. Kuma-folyó-Manics-Don, 3. Tyerek-f.-Sztavropol-Kubán
A Földközi-tengeren se mindegy, milyen határról beszélünk (term.fö.- vagy politikai)..
Elnézést ha valakit untattam ezzel..
Pl. az Ural-hg. és a Kaszpi-t. között 3 variáció lehetséges. 1. az Ural-folyó, 2. Ural-f.-kazah-orosz határ-Volga, 3. Mugodzsár, Emba-folyó. A Kaszpi, és Fekete-t. között szintén 3: 1. Kaukázus vízválasztója, 2. Kuma-folyó-Manics-Don, 3. Tyerek-f.-Sztavropol-Kubán
A Földközi-tengeren se mindegy, milyen határról beszélünk (term.fö.- vagy politikai)..
Elnézést ha valakit untattam ezzel..
Nos az az igazság, hogy ez a kérdés eldöntetlen. Ugyanis nem tudjuk, hogy hol van pontosan Európa és Ázsia határa.
Valójában maga Európa csak egy mesterségesen kreált kontinens, leválasztásában teljes mértékben a társadalmi tényezõk játszottak szerepet, igazi természetes határa nincs. Tulajdonképpen Eurázsia nagy, nyugati félszigete.
Két változat ismert:
1. a Sztavropol-hátság a határ. Ez esetben a Mont Blanc a fõcsúcs.
2. a Kaukázus a határ, így viszont már az Elbrusz a fõcsúcs.
Valójában maga Európa csak egy mesterségesen kreált kontinens, leválasztásában teljes mértékben a társadalmi tényezõk játszottak szerepet, igazi természetes határa nincs. Tulajdonképpen Eurázsia nagy, nyugati félszigete.
Két változat ismert:
1. a Sztavropol-hátság a határ. Ez esetben a Mont Blanc a fõcsúcs.
2. a Kaukázus a határ, így viszont már az Elbrusz a fõcsúcs.
Lehet szégyen, hogy megkérdezem, de mi Európa legmagasabb pontja?
A Mont Blanc, vagy az Elbrusz.
Mert egyik oldalon ezt írják, a másikon azt.
Én az elõbbit tanultam.
A Mont Blanc, vagy az Elbrusz.
Mert egyik oldalon ezt írják, a másikon azt.
Én az elõbbit tanultam.
Mi a határ az 51, 53 és 55-ös jelenidõk között? Gondolom, hogy mm/h, de mennyi az annyi?
Köszönöm!

Hmm...elgondolkodtató és tanulságos válasz, köszönöm szépen!
Alapjában véve tök mindegy.
De komolyra fordítva, alkalmazható erre is, arra is.
Nálunk ezek a jelenidõ-kódok (52, 54, 62, 64, 72, 74) igen ritkák sajnos, a legtöbben szinte talán soha nem is alkalmazzák, pedig néha valóban lenne rá mód.
Ha meg esetleg valami csoda folytán mégis használja valaki, akkor inkább a második verzió, vagyis az intenzitás-csökkenés esetén jöhet szóba, legalábbis ez tûnik a valószerûbbnek. Az elsõ esetre (ami azért valóban nem túl gyakori, ezt valljuk be) nálunk a bevett szokás úgy szól: ha erõsen esik az esõ, de gyakran megszakad, akkor az zápor.
És ez nem vicc...

De komolyra fordítva, alkalmazható erre is, arra is.
Nálunk ezek a jelenidõ-kódok (52, 54, 62, 64, 72, 74) igen ritkák sajnos, a legtöbben szinte talán soha nem is alkalmazzák, pedig néha valóban lenne rá mód.
Ha meg esetleg valami csoda folytán mégis használja valaki, akkor inkább a második verzió, vagyis az intenzitás-csökkenés esetén jöhet szóba, legalábbis ez tûnik a valószerûbbnek. Az elsõ esetre (ami azért valóban nem túl gyakori, ezt valljuk be) nálunk a bevett szokás úgy szól: ha erõsen esik az esõ, de gyakran megszakad, akkor az zápor.
