Meteorológiai esélylatolgatások

93-ban még hírbõl se laktam Kecskeméten, 4 éve lakom itt, talán ezért nem emlékszem rá. Bocs. Pont emiatt a lekezelõ hozzáállás miatt,amit általában az itt fórumozóktól kapok, emiatt nem írok, csak "5000 évente egyszer", mert ez meglehetõsen taszító, hogy ha valaki nem emlékszik arra, hogy 19 éve mi volt november X-edikén, akkor már rögtön le van hurrogva... Ez a metnet. Bezzeg ha a globális felmelegedést ajnároznám, biztos kapnék pár piros pontot. Jó éjt mindenkinek.

1993 november 13 és 26 között 10-30 cm hó volt Kecskeméten, amely csak december 11-ére olvadt el végleg. Ha ezt nem élted meg, az egyébként sok mindenre magyarázat lehet

Nagy a hallgatás mostanában elõrejelzés fronton, pedig csodás idõket élünk mostanában (csapadékos, gyarkan átlagosnál hidegebb idõk, egy hete már havazott is, nálunk momentán hétfõn hajnalban volt szakadó hóesés reggel), ráadásul a fáklya is szívmelengetõ: Link
Akár az is elképzelhetõ, hogy november közepén itt síkvidéken is legalább pár napig megmaradó havat éljünk meg... azt hiszem, még soha nem éltem meg ilyen csodát - talán most végre

Én azt tartom valószínûnek, hogy 8-10 napig mindenképpen megmarad az északi-északnyugati térségben aktív ciklontevékenység. A Kis-Ázsián fokozatosan újraépülõ magassági gerinc, amely gyakran áthúzódik a Kelet-Európai síkságra is, makacsabbnak bizonyul az azori magasnyomásnál, amit gyakran el-el nyom a izlandi minimum ciklikus felerõsödése. A magasnyomás így beragad messze az óceán felé, ami újra és újra felépülõ nyugat-európai teknõvel jár. Ennek az idõszakos kelet felé helyezõdése lehetséges variáció, de sosem fogunk túlzottan hátoldalra kerülni, viszont annál nagyobb a valószínûsége komoly csapadékoknak, ahogy a fáklyán is látszik. Link Link Link
Komoly lehülésekre nem számítok, maximum a pár nappal ezelõtti regionális havazások esélyét látom elképzelhetõnek, de mint mondtam nem túlzottan valószínû. Nincs elérhetõ közelségben megfelelõ hideg levegõ erre a célra.
Számomra a GFS operatív és ENS kimenetele elképzelhetetlen 200-300 óra felett ( Link ), az ECMWF verziója sokkal hihetõbb, vagyis hogy marad az erõs észak-atlanti ciklontevékenység és az azori anticiklon nem tud annyira megerõsödni, hogy gátolja a légkör dinamikáját. Ha az októbert nem veszem figyelembe akkor viszont igen valószínû szituációt fest le, hiszen a nyár nagyobb részén ezeken a területeken volt pozitív nyomási anomália az átlaghoz képest.
Vannak viszont roppant érdekes lehetõségek is: Link miszerint teljes egészében legyengül az északi ciklonaktivitás és egyfajta mediterrán térségbe beakadó ciklonrendszer határozná meg Európa nagy részének idõjárását, közelebb hozván ezzel az északkelet felõl fenyegetõ hideg légtömegeket. Ez még a GFS verziójánál is elképzelhetetlenebb számomra. (persze csak a jelenlegi kilátások szerint.)

Egy biztos, a NAO továbbra is marad tartósan negatívban, így a nyugati irányú szelek szépen blokkolva lesznek Európa felett, az AO Link viselkedésébõl pedig az látszik, hogy átmenetileg nõhet az anticiklonális dominancia a mérsékelt szélességeken.
Szerintem totális bizonytalanság az egész, de pont ezért izgalmas.

Továbbgördítve a fonalat, nem fogok százalékokban latolgatni (bár kedvelem ezt a módszert), inkább összefoglalom november elsõ felének várható idõjárási forgatókönyvét: az idõszak elsõ fele (kb. november 7-ig, szerda) túlnyomórészt ciklon-elõoldali helyzetek lehetnek túlsúlyban, 2-3-naponként átvonuló, okkludálódó frontok által tarkítva, az átlagosnál néhány fokkal magasabb hõmérsékletekkel. Az idõszak második felében (november 8-a után) a nyugat-európai teknõ - egyre több jel utal rá - tengelye kelet felé helyezõdhet át, így a Kárpát-medence fokozatosan hátoldalra kerülhet, 600-800 m felett ez egyre inkább a tél tartósabb berendezkedését jelentené (megmaradó hótakaró), és síkvidéken is újra megjelenhetnének a hópelyhek. Megmaradó hótakaró esélye egyelõre (legalábbis Szt. Márton napjáig), november 11. viszonylag alacsony, a lehûlési tendencia folytatódása esetén viszont a hónap derekához közeledvén síkvidéken is egyre nagyobb esély lenne erre.

Nézegettem kicsit a távolabbi esélyeket.

Középtávon jön a nagy hullámvasút: elõoldal, HF, elõoldal.

Aztán várhatóan ránk húzódik a nyugat-európai teknõ és szerintem ezután ígérkezik igazán izgalmasnak a helyzet.

A kérdés ugyanis az, hogy mit hoz majd ez a teknõ.

Tény: komoly hidegmagok nem állnak rendelkezésre közelünkben, de láthatjuk, hogy -3, -5 fok is bõven elég lehet havazáshoz.

Átnéztem egyesével a GFS perturbációkat és a következõ lehetõségek bontakoztak ki elõttem, a nov. 6-10. közötti idõszakra:

1. A tagok jelentõs része számol hazánkat legalább részben érintõ mediterrán ciklonnal. A lehetõségek tárháza persze igen széles, országos esõtõl kezdve keletrõl visszakanyarodó nyírségi havas okklúzióig minden van, lényeg a csapadék. 40%.

2. Sima hidegfront, egy-két napos lehûléssel, az északi hegyekben akár hóval. 40%.

3. Az országtól nem túl messze (Balti-tengerig) elhaladó északi ciklon, jó nagy széllel, északon látványhavazással akár síkvidéken is. 15%.

4. Minden más (volt pl. kontinentális hidegfröccs is ). 5%.

Nyilván az 1. verzió tartogathatna ismét komolyabb meglepetéseket, pl. szép zivataros helyzetet vagy éppen a mostanihoz hasonló regionálisan megmaradó hótakarót, meg is ragadta a fantáziámat, azért lett e bejegyzés.

Szóval nov. 6-10. közötti idõszak legyen megfigyelés alatt!

Végignéztem 1986 õszét és a hõmérsékleteket januárig.Novemberben szinte végig enyhe 0-5 fokos néha ennél melegebb levegõ volt jelen a magasban.Ez a tendencia folytatódott egészen december 20-ig néha volt 1-1 hideg elárasztás -5 fokos T850-el.December végén volt egy keményebb -10 fok körüli hidegbetörés,de mivel ilyen késõn volt az is ez idõ alatt brutálisan megerõsödtek északon a hidegmagok.Ha a folytatást nézzük kell az amit te írsz hogy elég meleg tudjon maradni a Földközi-tenger illetve jó lenne ha december közepéig enyhe idõ lenne nálunk így északon jelentõsen feltudna halmozódni a szibériai levegõ és addig csak gyûjtögetné az erõt.Majd január,februárban 1-1 ilyen helyzet beköszönne egy blokkolós helyzettel,mediterrán ciklonokkal és csúnya dolgok lehetnének. Persze ki tudja mit hoz a jövõ,de egyelõre átlagos vagy afeletti hõmérsékletek látszanak most ameddig a szem ellát és ez nem is lesz baj! Maradjon is így még jó sokáig!

(Azért helyileg más-más lehet a szitu, nálunk pl. a 2010.01.30-i havazás után 42cm hó volt, amire még esett (Romhányban volt 50 fölött is), aztán a február is végig jócskán havas volt. Azért itt az a szokatlan, a normális esetben inkább csak pár, februárra is max. 10-15 cm hó a szokásos (ha kell, utánanézek pontosabban).)

Úgy tudom, még mindig elég meleg a Földközi-tenger. Ha megtartja pozitív anomáliáját a tél folyamán, az rásegíthet majd a mediterrán ciklonokra: kisebb mennyiségû hideg levegõben is kialakulhatnak, illetve ugyanannyira hideg esetében mélyebbek lehetnek. Ha(!) így fog zajlani a tél, fõleg, ha(!) a most kialakult makrohelyzet gyakran elõjön, akkor(!) egy szokatlanul havas, az átlagosnál valamivel hidegebb tél lehet, késve érkezõ tavaszi hóolvadással, ami viszont majd jelentõs árvizeket okozhat a sok hó miatt.

Ugyan még nem sok modell ragaszkodik hozzá,de mint lehetõséget nem lehet elhanyagolni hogy november elsõ napjaiban már egy határozottabb lehûlés érkezzen persze lehet az is mire odaérnénk ugyanígy legyengül.Link
Legutóbbi fáklyán megint lefelé húznak a tagok és a most frissülõ GFS fõfutása ismét igazolja.
ECM fáklyán csak a szórás nagy de inkább az 5 fokos izotermát valószínûsíti.
A GEM elõzõ futása pl hajmeresztõ lett november 5-re.Link

Hozzátenném azt is hogy lehetséges hogy átlagos vagy azon felüli tél lesz hõmérsékletileg,de nekem az a sanda gyanúm hogy 1-1 ilyen idõszak ha eljön január,februárban mint a mostani helyzet vagy ha ez a felállás lesz továbbra is akkor 1-1 ciklon akár csúnyán betalálhat fõleg hogy ha télen is ennyire kitudnak majd mélyülni!
Jó elõjelek mutatkozhatnak véleményem szerint a téli nagy havazás helyzetére.Eltekintve attól hogy idén februárban volt egy nagy havazásnak kikiáltott esemény,de szerintem az nem volt az!Összességében 2003 óta nem volt komoly helyzet és január,februárban lesz 10!éve...Itt volna az ideje!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131560)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131559)

Mi itt Ény-on gyakran megélünk ilyet, itt elég könnyen lehûl, ha esik, míg keleten tombol a nyár. Persze valóban nem mindegy, hogy meddig tart és a 8 meg a 2 is 10 fok alatt van. Persze az öregek sokat láttak már, pl. 1980.nov. 1. (országos megmaradó hó)...

Országos szinten értem a 10 fok alatti hõmérsékletet, nem kell rajta megrökönyödni. Regionálisan vagy egy-egy helyen hiába volt 10 fok alatt 1 napra, országos szinten ez nem volt jellemzõ. Fõleg nem napokig !

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131214)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131213)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131212)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131211)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#131210)

Tény,hogy mindkét fõmodell determinisztikus futtatása behúzta a -5 fok körüli 850-es izotermát 27-ére.

Igen, szépen egyetértenek, a Gfs meg mediciklonos verziókról álmodik. És mint ha az addig eltelõ idõszakot is meredekítette volna lefele. Lényeg a lényeg, hogy holnaptól kezdve, napról napra 1-max 2 fokkal lesz hûvösebb, de még így is átlagnál melegebb kellemes száraz idõ lesz. 26-tól kezdve pedig jelentõs lehûlés veszi kezdetét, ami csapadékkal is fog járni, az még egy jó kérdés, hogy mennyivel. Viszont van egy gyanúm, hogy a hegyeinkben megláthatják az elsõ havat.

Az etalon modell szerint is hasonló a helyzet:Link

Egyre jobbak az elõjelei, az október 25-tõl kezdõdõ lehûlésnek. Most már a fõfutás és a kontrol is kezd kapisgálni valamit, igaz még sok víz folyik le a Dunán addig.Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130907)

Rököny,rököny !
Gondolom ezt a megrökönyödést vártad a 10 fok alatti nappali T lehetõségével.
Elmondanám, hogy tegnapelõtt nappal 22,1, tegnap 8,0, ma 16,7 volt Pápán. Van itt olyan összevisszaság a hõmérsékletben, hogy itt októberben 0 és 25 fokon belül már semmilyen értéktõl nem szabad megrökönyödni.

Igen, egyre inkább úgy néz ki hogy az elsõ komolyabb hidegbetörés lehetõsége vetõdött fel.
Link
Link
Link
Nincs kizárva nappal a 10 fok alatti T sem jó 10-12 nap mulva.

És a modellek jelenlegi állása szerint egyelõre nem szakadna ránk a hideg belátható idõn belül, szépen erõsödne a hidegmag északkeleten, november elsõ -második dekádjában ha elérne minket az már szép télies idõt is okozhatna , bár még nagyon sok a feltételes mód ûridõ...

A hosszabbtávú jövõt elnézve, egy masszív É-Ék-Európai Tél-kiterjeszkedés körvonalazódása látszik a hónap utolsó dekádjában. Az elmúlt években nem annyira volt ez jellemzõ. Ha a tendencia marad, akkor hazánkban november elejére egy kemény, med.ciklonnal fûszerezett tél-betörés is elég nagy eséllyel következhet majd be!

Többször lett említve még a nyár végén, szeptemberben, hogy ha nem lesz makro-átrendezõdés, akár mélyen az õszbe belenyúlhatnak a "hõhullámok". Az általad linkelt fáklyákon is az látszik, újra eljöhet egy olyan pár napos idõszak, amikor akár 15°C fölé (de legalább köré) is mehet a T850. Az elmúlt egy-két hét pedig már arra utalt, hogy ezek lassan kezdenek kiszorulni térségünkbõl, és (bár makrováltás nélkül) egyre inkább a jelen helyzetben õsszel szokásos idõjárási események, frontátvonulás-módok kezdenek bejönni. Kíváncsi leszek, fog-e ez a kép változni, a szórások alapján elég sok esély van ennek a verziónak. A hónap miatt azonban ez már rég nem a 30°C-okról szól, a délutáni 20-23°Cok mellé reggelente ködös vagy deres lehet az idõ. Ha ez így bejön, ez lesz idén a népnyelv szerinti vénasszonyok nyara, amely jelen futás szerint szerdától kb. a jövõ hét közepéig tarthat.

A következõ 2 hét igen érdekesen fog alakulni.Én ahogy látom a legnagyobb kérdés az lesz hogy kiépül-e a Skandináv Ac vagy sem.Itt egy nyomás fáklya Osloról és Helsinkirõl.Link Link

A tagok szórása rendkívüli nagy de nem egy igen csak az 1030 Hpa-t súrolja de van néhány tag ami pedig erõs ciklonra utal persze ezek vannak kevesebben.A GFS szerint jelenleg a távolban ránk hozná szépen az Ac-t így komolyabb változás nem lenne maradnának a 15 fok feletti T maximumok az országban.Link
Ha az ECM-et nézzük a jelenlegi futásában a távolra nézve szinte egész Közép-Európára egy nem túl erõs,de azért csak-csak 1020 Hpa körüli Ac-val számol ami szintén az enyheségért lenne felelõs jelentõsebb változás nélkül.Link
Továbbá a GFS fáklyán mocorognak a tagok már és a lassú lehûlés mondhatni borítékolható hogy elkezdõdik,de kérdés meddig fog ez a tendencia tartani és mi fogja követni mindezt.Link
Az ECMWF fáklyán is látni a lassú lehûlést már és azt is hogy a légnyomás elég valószínûen emelkedni fog az sincs kizárva hogy 1025 Hpa köré.Link

A véleményem ezek alapján hogy nagyon úgy fest a vénasszonyok nyara 25 fok feletti csúcsokkal biztosan nem tart sokáig utána viszont tartósan 20 fok körüli szép csendes csapadékmentes õszi idõjárás várható egyelõre komoly lehûlés nélkül.Október valószínûleg így is fog elbúcsúzni.

Hari Seldon nagyszerû tanulmányának ( Link ) decemberi prediktorát idén decemberre elõzetesen +0,2-re (+-0,3) számoltam, azaz -0,1 és +0,5 közé.
Kíváncsian várom a megerõsítést.
Saját számításom szerint és prediktor hibahatárával együtt átlagos decemberi hõmérséklet környéke körvonalazható vele.

Ez a saját meglátásommal nagyjából egyezik, én -1-2 közé várom a decemberi országos közepet, az eurázsiai hófelhalmozódás tempóját és a várható légköri folyamatokat megfigyelve.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130333)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130283)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130282)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130281)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130280)

A modellek alapján úgy tûnik hogy október közepétõl egy tartósabb AC okozhat kellemes 20-22 fok körüli T maximumokat és száraz idõt majd északkeleten felgyülemlik a hideg és a hónap legvégén vagy november elején akár az elsõ téli támadás is meglehet egy erõsebb hidegbetöréssel és egy generált ciklonnal ami a hátoldalon az elsõ havat is meghozná fõleg a hegyekben,de síkvidéken sem lehetne ezt kizárni.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130279)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#13027

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#21930)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#21929)

Írtam tegnap a met.társalgóban, most megerõsítem, a 2001/2002-es tél az, amire hajazónak tûnhet a most következõ.
Azaz november végén megérkezõ tél, decemberben és január elsõ felében felettünk tobzódva, majd január végére elillanva, esetleg még februárban rövidke idõszakokra vissza-vissza köszönve, ám lényegében elbúcsúzva.
Ez az elillanás még nagyon bizonytalan, a korai tél az, ami valószínûbb.

Nyuli, ezzel kapcsolatban ajánlom az alábbi német forrást: Link - kéthetente frissül, és a ZAMG-val eléggé egybehangzóan az átlagosnál kissé hidegebb, egyben annál csapadékosabb telet várnak jelenleg. Nekem ezzel kapcsolatban két elképzelésem van: egy ún. szendvics-tél, azaz hideg télkezdet és késõ tél (február második fele, március eleje), közte inkább átlagos, vagy átlag feletti hõmérsékletek, meg-megújuló zonális irányítással, vagy pedig egy "nagy durranás" az elején, und "das wär´s denn wohl", azaz valami hasonló, mint 2001/2002 telén (ennek valamivel kevesebb esélyt adok). A sarki jégbázis rekordalacsony kiterjedése idén is hasonló dolgokat produkálhat, mint idén február 1. felében. Adalék: ha a szibériai AC valóban már decemberben utat tör nyugat felé és a ZAMG szezonális prognózisának ez a része bejön, minden tiszteletem az övéké

Azért latolgatni érdemes
Jó ideje figyelem már a ZAMG szezonális prognózisait (ezek nem "igazi" elõrék, hanem modellek és statisztikák keverékei), és érdekes, hogy pl. decemberre most igazi hideget várnak, 75%-os eséllyel lesz az átlagosnál hidegebb idõjárás (és ez egy komoly kijelentés, hiszen ilyen esély csak "biztos" helyzetben mutatkozik), és csupán 13%-os eséllyel átlagos és 12%-os eséllyel az átlagosnál melegebb. Októberre és novemberre is az átlag alatti hõmérsékletet várnak, így az egész egy "hideg tél" felé mutat, ami jól korrelál a korábban említett sarki jégcsökkenés alapján felállított elmélettel. Oszt meglátjuk.

Ezek után igazán ide kívánkozik az alábbi idézet.
"Az idõjárásnak nem vagyok gazdája - mondta Toma -, sem én, sem más, aki két lábon jár."
(Forrás: J.R.R. Tolkien, A Gyûrû szövetsége)

Bár a WACC-ról és a hidegebb telek okáról csak mostanában, napokkal ezelõtt óta hallottam, de éreztem, hogy itt valami furcsa dolog van a háttérben, mint amit GOFEM (globális felmelegedés) elmélete sugall: kevesebb jég, nagyobb meleg, lineáris T emelkedés és a végén 50 év alatt felforró légkör. Valójában hiába egyre kevesebb a jég a tengeren meg olvad Grönland, a mostani telek semmivel sem enyhébbek mint 10, 20 vagy 30 évvel ezelõtt. Becsúsznak nagyon enyhe telek (2007), de voltak igencsak kemény téli hónapok is az utóbbi 15 évben és vad hóviharhelyzetek is (persze máskor meg alig esik hó).
Írtam is a múltkor, mások is megerõsítették, hogy attól, hogy olvad a jég (vagy forró a nyár ill. szárazság van), abból még nem biztos, hogy a tél enyhe lesz (vagy nem lesz esõ vagy hó). Már tavaly féltem a meleg és száraz nyár ellenére egy kemény téltõl, de szerencsére csak 3 hét erejéig jött be. Komoly havak is voltak Európa szerte és a mienkénél jóval keményebb hidegek is. Most megint fennáll az esélye ezen elmélet alapján annak, hogy kapunk -25 fokot is akár a nyakunkba, bár 15-20 fok és karácsonyi zivatar is lehet jéggel. Nem szeretem, amikor a hírekben bárki úgy nyilatkozik, hogy az idén már nem lesz zivatar, nem lesz tovább szárazság vagy biztosan folytatódik az átlagnál melegebb vagy szárazabb idõ. Ha esik, akkor mindenki attól fél, hogy továbbra is esni fog, ha szárazság van, akkor már augusztusban rekordszáraz évrõl beszélnek. Sajnos mostanság jobb, ha nem beszélünk hetekkel, hónapokkal vagy pláne évekre elõre a várható idõjárásról, mert itt bármi elõfordulhat. Én is inkább nem latolgatok tovább...

A talányhoz némi információ: Az általad említett jelenségnek már neve is van: WACC, azaz Warm Arctic, Cold Continents. A kontinensek alatt Eurázsia és Észak-Amerika értendõ. Ezeken a területeken a jelenség késõ õsszel és télen jelentkezik. Az eddigi tények a következõk: az utóbbi években erõs téli hideghullámok alakultak ki Európa, Ázsia és Észak-Amerika terletén, a 2012. februári hideghullám több mint 50 év óta a legalacsonyabb hõmérsékletet hozta.
Mivel a sarki jég drasztikus csökkenése egybeesik ezen hideghullámok kialakulásával, felvetõdött, hogy a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. Az elsõ tanulmányok arra jutottak, hogy a heves téli események (pl. a 2009-es amerikai "Snowmageddon") a poláris örvénnyel hozhatók kapcsolatba; ha ez az örvény összeomlik, hideg sarki léghullámok áramlanak dél felé, a közepes szélességekre, ezzel egyidõben enyhe légtömegek áramlanak a sarki térségbe - ez a WACC.
2009/2010 tele ilyen WACC-tél volt, és ugyanez volt megfigyelhetõ 2012 februájában is. A NOAA állt elõ az elmélettel, miszerint az Északi-sark megváltozott körülményei okozzák a jelenséget. Az erõs olvadás következtében a sarki térségben igen megnövekszik a sötét tengerfelület nagysága, ez pedig fõként a nyár végén nagy mennyiségben tudja felvenni a napsugárzás energiáját. Ez a hõ a sarki éjszaka beállta után folyamatosan kisugárzódik a légkörbe, aminek hatására a sarki atmoszférikus cirkuláció alaposan összezavarodik. Minél több jég olvad el, annál több napenergia tárolódik el (ezt nevezik pozitív tenger-jég-albedó visszacsatolásnak) és a sarki területek szélrendszerei annál erõsebb befolyás alá kerülnek. Az így megváltozott sarki áramlatok elõsegíthetik a poláris örvény felszakadását, sõt, akár le is állíthatják az örvényt, ezáltal pedig ki tud alakulni a WACC-jelenség. A poláris örvény összeomlásakor a NAO hatalmas zuhanása figyelhetõ meg, így pl. a 2009/2010-es télen a NAO az utóbbi 145 év legalacsonyabb értékét érte el.
Most pedig jöjjön a dolgok bizonytalan része: az elõrejelzések szerint a NAO a következõ teleken gyakorta a pozitív tartományban lesz, ez pedig enyhe teleket jelez elõre pl. Európában, a beálló Ny-i áramlás, azaz a poláris örvény erõsödése okán; a troposzféra melegedése és ezzel egyidõben a sztratoszféra lehülése (úgy másfél-két éve írtam a kölcsönhatásról) a poláris örvényt erõsítõ tényezõ. Ez pedig ellentmondana a sarki jégminimum és a WACC elméletének.
Azaz jelen állás szerint a tél lehet igen hideg, de lehet enyhe is, a mostani állás alapján még nem biztos semmi sem, a WACC sem.
Bocsánat, hogy belekotyogtam

Áttérve a hosszútávra, mostanában sajnos nem nagyon van idõm a modelleket nézegetni, így nem vagyok teljesen képben. A többi fórumtárs, akik rendszeresebben nézik, meg több modellt átnéznek, biztosan többet tudnak nálam, de azért megpróbálkozom.
A jelenlegi GFS-futást nézve okt. 7-én esedékes egy hidegfront érkezése, mely a jelenlegi számítások szerint jelentõs lehûlést hozhat. A magasban közel 10°C-os lehet a lehûlés: Link .
Addig, a most itt lévõ hidegfront elgyengülése után alacsony szinten melegedés kezdõdik, a hét végéig általában 22-27°C közötti maximum-hõmérsékletekre számítok országszerte. Csapadék nem nagyon lesz, általában napos, olykor felhõs idõ valószínû.
A front maga messze bejut a Kelet-Európai síkságig a modell szerint, ilyen esetekben kevésbé szokott tévedni. A GFS nem nagyon jelez csapadékot, de arról nem merek tippelni. Valószínûleg a front mentén záporok, zivatarok kialakulása esélyes lesz, de akár egy csendes esõs csapadékzóna is jöhet vele (ennek elõrejelzése a rövidtáv feladata lesz). Erõsen visszaesik várhatóan a nappali felmelegedés, a front mögött nagy valószínûséggel országszerte 20°C alatt marad a délutáni hõmérséklet.
Ez a hûvösebb szakasz nagyjából 10-11-éig tarthat. Ekkor a modell-fáklyatagok többsége szerint délire fordul fölöttünk az áramlás, és ez bizonytalan mértékû melegedést is okoz nálunk. Ugyanakkor erre az idõszakra már nagyon megnõ a bizonytalanság, így erre már nem nagyon lehet elõrejelezni. Ennek oka, hogy a 8-ától kezdõdõ hûvösebb idõszakban egy mediterrán ciklon lehetõségével számol a GFS-kimenet néhány tagja, ami a hétfõre vonatkozó bizonytalanságnak a Földközi-t közepénél lévõ megnövekedésén is látszik: Link .

(
Ilyen jellegû elõrejelzést csak ilyen idõtávra merek bevállalni, bár ezt szokták inkább "középtávnak" hívni, mintsem hosszútávnak. Ilyen több hetes, meg szezonális elõrejelzéseket nem szoktam csinálni, a szezonális modellek egyelõre csak kísérletezésre jók véleményem szerint, bár a fejlõdés látszik e téren is, de rájuk egyelõre nem lehet olyan mértékben alapozni, hogy elõrejelzést készítsek belõle.
A telet illetõen annyi a véleményem, hogy amennyiben továbbra sem változik meg tartósan jelentõsen a nagy térségû áramlási kép az északi félgömbön, akkor az idei télen ismét lehetnek igen hideg, és nagyon havas periódusok is, hasonlóan a tavalyihoz.
Nagy talány számomra az újonnan felfedezett(?) jelenség, mely szerint, ha kevés a jég a sarkvidéken, az általában nagyobb esélyt jelent Európában egy hideg télre. Ha ez beigazolódik, az újabb érv a hideg verzió mellett.
)

Remélem, érthetõ volt így, igyekeztem nem túl szakmai lenni.