Időjárási visszatekintő

Egy érdekes cikk az OMSZ-tól az idei nyárról: Link . Számomra meglepõ is egy kicsit, hogy még ezekkel az értékekkel is az idei nyár "csak" a negyedik legmelegebbnek bizonyult az 1901-tõl kezdõdõ idõszakban.

2015 szeptember 13. vasárnap : Alapvetõen kellemes, derült, gyengén felhõs nap volt. Hajnalban, reggel közepesen sûrû kisugárzási köd alakult ki kelet, ék felé, melybe pont belelógott lakóhelyem, pár száz méterrel nyugatabbra már nem volt köd.

Napközben ( délelõttöl - kora estig ) élénk, néha erõs dk szél fújt, Wgmax : 45,6 km/h volt.

Tmin : 8,1 °C, Tmax : 23,8 °C volt. Csapadék a hétvégén nem hullott.

Az idei év csapadékeloszlása ritka had ne mondjam mi :

Szeptember 13.-ig 378,5 mm az éves szumma, ebbõl 113,3 mm hullott januárban a totál átázott talajra a 2014 júliustól induló kiadós esõk halmaza után.

Május 20.-27. között 1 hét alatt jött le 62,3 mm.

Augusztus 16.-19.-ig pedig 3 és fél nap alatt jött le 79,4 mm.

Ez így kb. 255 mm.

A maradék 120-125 mm-en osztozott az év többi kb. 7 hónapos idõszaka, azt is több tucatnyi apró részletben!

Ilyen csapadékszegény évet még nem láttam.
Az igaz, hogy 2011-ben kevesebb volt a csapadék, akkor szeptember közepéig 330 mm hullott, az éves meg csak 420,1 mm lett.
De még 2011-ben sem volt olyan ritka rossz a csapi eloszlás mint idén, ráadásul 2011-ben pont jókor jöttek a legcsapadékosabb hónapok, hiszen júniusban 78,5 mm, júliusban 101,2 mm hullott, nagyjából egységesen eloszolva, csupán július elsõ 2 hete volt csapadékszegényebb.

Jövõre több csapadékot, szerencsésebb eloszlást kívánok magamnak.

Szépen látszik a grafikonokon az átkeveredés, amikor - gondolom - erõsebb lesz a szél, és az alacsonyabb szinteken nagyobb T felugrás jelentkezik, 210 m-en általában hirtelen visszaesik a hõmérséklet.

Itt: Link és itt: Link látszik a legjobban.

A 30-ára virradó éjszaka külön érdekes és tanulságos, ahogy 10 óra körül felszámolódik az inverzió, és több órán keresztül a magasabb részeken hûvösebb van, majd reggelre ismét jelentõs inverzió épül ki.

Augusztus vége méltóképpen lett megünnepelve a hegyen, zsinórban három éjjel volt 25°C-os minimum:
08.29.: Link Link
08.30.: Link Link
08.31.: Link Link

Hány, de hány olyan nap van, amikor a napijelentésben ezen régióban feltüntetett síkvidéki, ill. magasabban fekvõ állomások alapján azt gondolná az ember, h. valószínûleg nem volt számottevõ különbség min.hõmérséklet tekintetében, aztán simán benne van pl. 6 v. még több fokos különbség a dombon lévõ állomásokhoz képest is, pl. 08.27.: Link Link

Idén már majdnem két hónapnyi trópusi éjszaka gyûlt össze 200+m-es tszf. magasságban.

A hegyen még csupán a ~ 150m-es szint alatt mértem 10°C alatti hõmérsékletet szeptemberben.
A 09.07-09.10. közötti idõszakban így alakult a profil:
09.07.: Link Link
09.08.: Link Link
09.09.: Link Link
09.10.: Link Link

Egy kis érdekesség:
A rendkívül meleg július-augusztus (2002 óta a legmelegebb lett mindkét hónap) a 23,1 és 23,2°C-os közép t mellett 11 forró napot is adott, alaposan átírta a hõmérséklet szélsõértékeim toplistáját (amihez találtam néhány eldugott 2012-es értéket):
Link
Furcsa volt a már jó pár éve nem frissített oldalamon dolgozni.


Érdekes, hogy 11 forró nap is volt, ám az elsõ tízbe még az idei 36,6°C-os csúcs se fért be.

Az is lényegtelen, hogy naponta hányszor és ki végezte a méréseket, hanem, hogy mivel!!! És az a mivel mennyire volt használható. Ez összehasonlító elemzésekkel hamar kiderülne, mert vannak olyan idõjárási helyzetek, amikor lényegtelen, hogy egy erdõben, milyen talajon, hegyoldali köves szõlõsben vagy egy betonbordélyban van-e az állomás. Csak sajnos erre nincs lehetõség, mert ennek az állomásnak az adatai nem nyilvánosak, pedig a több mint 50 éves adatsora erre a célra bõségesen elég lenne.

A terület egy nagyon meredek déli lejtésû köves rendzinás talajú domboldal, a mérõ középtájt a háztól jobbra (https://www.google.hu/maps/@46.0697721,18.1602245,3a,39.6y,313.29h,97.63t/data=!3m6!1e1!3m4!1sk54Skf8mAGw--mF5hVubPg!2e0!7i13312!8i6656?hl=hu ) helyezkedik el. A területen terméskõbõl több helyen embermagasságú támfalak vannak, és a talaj jelentõs százalékát is kisebb nagyobb kövek borítják. Ezek tulajdonsága, hogy a nappali felmelegedést éjjel sugározzák vissza, az ilyen helyeket tudatosan keresik a szõlõtelepítésnél. A mérés nem baranyaias hanem tudományos volt, az ültetvény állományklímáját jól visszaadta. Ezek a mérések napi 4x a fõterminusokban történtek az ott lakó agronómus által, nem az automatákkal. (azok a 90es évek végén települtek)
Nem azt mondom, hogy hibátlanul és megkérdõjelezhetetlenül, de sellyei, pogányi vagy árpádtetõi adattal összehasonlítani erõs ferdítés, mondhatni (F)loodítás. Még egyszer ismétlem; Cauchy a nevezett hónapban magasabb havi átlagot mért, talán õ hitelesebb. (Ezen idõszakban zajlott a Barcelonai olimpia, ehhez tudom kötni - én a horvát tengerparton voltam, és halvány emlék a megszokottnál is forróbb idõ volt. persze ez sem bizonyít semmit.)
Sajnos az utóbbi idõben pénzhiány és egyéb okok miatt ezen mérések is redukálódtak, és inkább az automaták vették át a szerepet, de napfény, csapadék és hõmérséklet adatsorok továbbra is vannak.

Valamikor volt egy nagyon érdekes helyzet 5-6 évvel ezelõtt, és kíváncsi voltam az ottani minimumra, felhívtam õket, megnézték, és valami teljesen lehetetlen értéket mondtak be.
A többi, Pécs-pogányi, sellyei, Árpád-tetõi és egyetemi értékhez képest nagyon kilógott.
Akkor tudtam hogy azzal a mérõvel is "jól", amolyan "baranyaiassan" mérnek.

A Szõlészeti Kutatóintézet az alábbit írja: "Az adatsorok folytonosságának megõrzése érdekében a legmodernebb meteorológiai automatákat alkalmazza."....kicsit lejjebb írják is mit: WS600, korábban Lufft HP-100. Lehetett rendes házikó, a kérdés, miféle "minõségû" hõmérõk voltak abban a hõmérõházban? Higanyos hõmérõk is borzalmasak tudnak lenni, ha elhanyagoltak.

Hát, nem tudom, amikor én ott dolgoztam (1997-9 egy szabályosnak tûnõ fehér hõmérõházikóban mértek egy megfelelõ terepen az ültetvény közepén; csapadékmérés a Hellmann féle kézivel történt. Amikor kezdtek bejönni az automaták akkor lehetett romlás, mert azok szenzorait betették az állományba a szõlõ lombfalába.

Egyébként ha olvas még minket Cauchy megerõsíthetné a 92 augusztusi adatot, mert kb 11 éve õ átküldte a saját méréseit nekem, amiben õ még melegebbet, 28,9-et mért... Neki megvan napi bontásban is, asszem egyetlen nap nem volt hõségnap a hónapban, és igen durva minimumok is voltak fõleg a domboldalon....

Ezeknek a szõlészeti kutató állomásoknak az adatainak a minõsége egy mai középszerû mezei állomás méréseinek a szintjét se érik el szerintem. Pl. az a 27,8 fok teljesen abszurd és valótlan.

Kis késéssel a 92-es év 3 hónapjának csapadékadata egy másik mérõhelyrõl; Pécs Mecsek-oldalról (Szõlészeti kutató):
Aug: 13 mm
Szep: 22 mm
Okt: 165 mm

(Aug. havi hõm. átlaga egyébként 27,8 C volt e mérõhelyen)

Eltelt az év elsõ 8 hónapja, nézzünk egy kis visszatekintést és összevetést a 2014-es évvel és az 1951-2008-as rendelkezésemre álló (pontos mérési módszerét és kiszámítási módját sajnos nem ismerem)pápai átlagaival.
Hónap T 1951-2008 T 1014 T 2015 Csap.1951-2008 Cs. 2014 Cs. 2015
Január....-0,2.......3,1.....2,3..........31 mmm........15 .....104 mm
Február....1,6.......4,4.....1,9..........26..............80........45
Március....5,8.......9,1.....6,4..........36...............7........20
Április...10,5......12,5....10,8..........42..............45........11
Május.....15,5......15,4....15,9.........56..............106.......111
Június....18,6......19,4....19,5.........72...............38........34
Július....20,6......21,9....23,6.........71...............102........34
Augusztus.19,9......19,7....23,4........74................135........76
Átl.-Össz.11,5 fok..13,2....13,0........408 mm..528 .........401 mm

Jól látszik, hogy ellentétes folyamat zajlik a két év során eddig. Míg a tavalyi év eleje csapadékdeficittel és hatalmas hõtöbblettel indult, addig az idei még kissé csapadékosan és hûvösebben(de átlag felett). Az idén és tavaly is május volt a fordulat hónapja. Akkor az elsõ, most az utolsó nagy csapadékú hónap volt, ráadásul hasonló T értékeket hozott: átlag körülit.
Aztán tavaly a nyár nagy csapadékot és erõsen mérséklõdött meleg anomáliát hozott ( az aug. már átlag alatti T!), míg az idén a nyár jóval melegebb lett az átlagnál és átlag alatti csapadékot produkált. Az idén pont ellentétesen, az aug. hozta a legnagyobb meleg anomáliát (kb. 3 fok !), míg tavaly a a március (kb. 4 fokot).
Ha összesítjük a 8 hónap adatait, akkor tavaly kb. 1,5 fok (a metnet kétadatos T közepét korrigálva átlagra), a idén 1,3 fokos pozitív anomália eredményt kapunk. A csapadék terén a tavalyi év a júl-aug. esõzéseinek köszönhetõen kb. 20 %-os csapadéktöbbletet adott, míg idén a fõ ludas jún-júl-i csapadékdeficit miatt csak alig átlagos lett a csapadék.
Amiben hasonlít a két év, az az, hogy júliusig még a terméseredmények és kilátások nagyon jók voltak errefelé, de a tavaly júliusban induló özönvizek, az idén meg júliusban kezdõdõ hõség és kevés esõ kombó levitte a rekordtermés kilátásokat. Akkor a gyümölcsök és a kukorica megsínylette a sok esõt és hûvös idõt, a kukorica egy részét nem tudták pl.betakarítani. Az idén bár a gyümölcs-szõlõ termés mennyisége és minõsége kimagasló (tegnap Badacsonyban szüreteltem,ég és föld az idei és a tavalyi szüret, szerencsére egész nap,reggeltõl estig csapadékszünet volt ), de a burgonyában,kukoricában vagy napraforgóban helyenként komoly terméskiesésekre számítok a térséget járva.
Kitekintve a folytatásra tavaly a szept-tõl kezdõdõ idõszak a nagy csapadékról és átlagnál jelentõsen melegebb idõrõl szólt. Pl. novenberben kb.3,5 fokos hõtöbblet lett, a szept. meg 187 mm csapadékkal a rekordot közelítette. Most az indulás nagyon hasonló: 5 nap alatt a hõséggel indult szeptember 2 nap után hûvösbe és csapadékosba váltott és egy ideig nagy melegre, szárazságra nem számíthatunk. Ettõl függetlenül még a hónap hõmérséklete mindig a havi átlagot meghaladhatja. Ennek ellenére a rekordoknak remélem vége lesz és egy átlagos csapadékú és a tavalyinál (esetleg a sokévinél) hidegebb évzárást várok, abból kiindulva, hogy statisztikailag kicsi a valószínûsége egy tavalyihoz hasonló nagyon csapadékos és enyhe õsz megismétlõdésének.

A júliusi és augusztusi száraz, meleg idõ Vas megyei vonatkozásban: Link

Fogadjátok szeretettel Picike2011 összefoglalóját az augusztusról: Link

2015 nyara nálam: (zárójelben az elmúlt 30 év átlaga illetve a dátum)

Átlaghõmérséklet: 21,49+24,56+23,89= 23,31 °C. (21,52 °C.)
T min. átlag: 15,75+19,17+17,99= 17,64 °C. (17,09 °C.)
T max. átlag: 26,98+30,45+30,40= 29,28 °C. (26,51 °C.)
Absz. T min.: 11,0 °C. (08.01.)
Absz. T max.: 37,2 °C. (07.23.)
Nyári absz. hõingás: 26,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 15,3 °C. (06.23.)
Legmagasabb napi átlag: 29,7 °C. (07.22.)
Napi átlagok hõingása: 14,4 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 17,8 °C. (08.01., 08.12.)
Napi legkisebb hõingás: 2,9 °C. (08.20.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1005,3 hPa. (08.16.)
Legmagasabb légnyomás: 1027,8 hPa. (07.03.)

Nyári nap: 21+26+25= 72 db. (61)
Hõségnap: 8+20+18= 46 db. (20)
Forró nap: 0+6+9= 15 db. (2)
Zivataros nap: 3+5+3= 11 db. (20)
Jégesõs nap: 0+0+0= 0 db.

Nyári csapadék: 25,8+34,4+84,3= 144,5 mm. (170,2 mm.)
Csapadékos nap: 10+9+8= 27 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 5+8+7= 20 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3+3+4= 10 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 29,5 mm. (08.16.)

Az átlagosnál sokkal, 1,8 °C -al melegebb és némileg csapadékszegényebb (85 %) nyár volt. Ez az idei nyár a 3. legmelegebb volt 1891 óta! A tavalyi nyárral ellentétben rendkívül kevés csapadékos és zivataros nap volt, így az idei -több hõhullámot hozó- nyár összességében tökéletes volt a nyaralók számára.

2015. augusztus nálam:

T átlag: 23,89 °C.
T min. átlag: 17,99 °C.
T max. átlag: 30,40 °C.
Absz. T min.: 11,0 °C. (01.)
Absz. T max.: 37,1 °C. (12.)
Absz. hõingás: 26,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 17,4 °C. (22.)
Legmagasabb napi átlag: 28,6 °C. (08.)
Napi átlagok hõingása: 11,2 °C.
Legalacsonyabb T max.: 19,6 °C. (22.)
Legmagasabb T min.: 21,3 °C. (08.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,8 °C. (01., 12.)
Napi legkisebb hõingás: 2,9 °C. (20.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1005,3 hPa. (16.)
Legmagasabb légnyomás: 1023,9 hPa. (29.)

Nyári nap: 25 db.
Hõségnap: 18 db.
Forró nap: 9 db.
Zivataros nap: 3 db.

Havi csapadékmennyiség: 84,3 mm. (éves: 360,5 mm.)
Csapadékos nap: 8 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 7 db.
Jelentõs csapadékú nap: 4 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 29,5 mm (16.)

Az átlagnál sokkal, 2 °C-kal melegebb (3. legmelegebb), és némileg csapadékosabb (129 %) hónap volt. Jellegzetes módon az átlagnál magasabb csapadékért a hónap közepén itt tanyázó sekély ciklon felelõs, ezt leszámítva csapadék nem volt.
2015 forró augusztusa a hónap közepi néhány napot leszámítva a nyár szerelmeseinek volt tökéletes.

Igen, elég szépen kirajzolja, hogy mikor lehet reménykedni.

A 4.8. ábra mindent visz, simán lehet használni közép-hosszútávú esélylatolgatáshoz.

Sekély köd, péntek reggel, Zala megye Link Link Link Link Link
Link
Link

Tegnapi kincstalálás, szerintem alapmû***
Babolcsai György - Hirsch Tamás: Téli nagy csapadékos helyzetek (pdf): Link

Közben felkerült met.hu-ra az idei tavasz is. Átlagosnak tekinthetõ volt az évszak a +0,3 fokos anomáliával.

Nálunk se volt idén eddig sok zivataros nap: Link

Ha csak valami csoda nem történik, augusztusban már nem lesz itt zivatar, így megkockáztatok egy kis elõzetes összegzést. A nyár mindössze 11 zivataros nappal zárt (a csapadékkal járó és száraz zivatarokat is beleszámítva), ami messze a legkevesebb 2007 óta. Az eddigi nyári minimum 15 nap volt 2013-ból, ezen kívül pedig csak 2010-ben fordult elõ 20 alatti érték (19 nap). A korábbi évek között vannak olyanok, amikor még a tavaszi zivataros napok száma is megelõzte az idei nyarat (2009 - 14 nap, 2011 - 12 nap, 2014 - 13 nap).

Természetesen az év is elég silányan áll eddig, mindössze 19 zivataros nap volt. Ez is minimum egyelõre, és tekintve, hogy õsszel már nem szokott sok zivatar lenni nálunk (az eddigi maximum 5 zivataros nap volt 2008-babn), télen pedig gyakorlatilag egyáltalán nem (a 2009-es karácsonyi zivataron kívül nem volt rá példa), jó esély van rá, hogy az is marad. A következõ szint ugyanis 26 zivataros nap lenne, amit 2010 produkált.

Köszi az infót! Meglepõdtem kicsit, mert azért idén tavasszal elég sûrûn kaptunk komolyabb hidegöblítéseket. Ezek után elgondolkodtató, hogy milyen lehet egy átlagnál akár 1-2 fokkal is hidegebb tavasz.

Így van. Nálam is melegebb volt az elmúlt 30 év átlagánál az idei tavasz 0,5 °C-kal.

Az idei tavasz 0,2-0,3 fokkal volt melegebb az 1981-2010-es átlagnál. Egészen biztos, hogy átlag feletti volt, bár nálam ami -0,5 és 0,5 között van, azt átlagosnak tekintem.

Igen, az idei tavasz nagyon határeset. Pontos számot csak a május havi összegzésnél találtam (-0,3 fokkal hûvösebb az átlagnál). Az április is hasonló értéket hozhatott, a március talán ~+1 fokos pozitív eltéréssel zárhatott.

Én az idei márciuson voltam kiakadva, Szombathelyen 15 fagyos nappal 2 fokkal átlag felett lett.

Úgy tudom, az idei tavasz picivel hidegebb/hûvösebb volt az átlagosnál, csak errõl még nem készült hivatalos összegzés a szolgálat honlapján egyelõre. De ha az elmúlt hónapokat visszanézed, akkor láthatod, hogy az idei március kevéssel átlag felett zárt, viszont április és fõleg május átlag alatti volt, szóval összességében a tavasz valamivel átlag alatti kellett hogy legyen.

Érdekes ez a folyamatos pozitív anomália, az OMSZ visszatekintõje szerint az utolsó átlagnál (-0,3 fokkal) hûvösebb évszak a 2011/2012 tél volt. Azóta az idei nyarat is beleszámítva 14/14 évszak hozott az átlagnál melegebb idõjárást. Még a 2013. évi hóviharos március sem tudta úgy lehúzni az évszakos átlagot, hogy hûvösebb legyen az átlagnál.

Egyszer minden sorozat megszakad

A hullámzó frontból, majd a képzõdõ sekély ciklonunkból cirka 30mm hullott egy hét alatt a város déli részén a kertnél. Hogy a helyzet érdekességét szemléljem - óriási különbségek alakultak ki a környéken. A legkevesebb a város DK-i részén hullott, ellenben a Ny-i, ÉNY-i részek, ahol az állomás van kapott többet (itt 19mm-es napi csapadékösszeg is elõfordult, sõt Békésszentandráson 30mm-es is). Gyenge zivatartevékenység csak egyetlen nap (16.-án vasárnap késõ délelõtt) fordult elõ. A napi csapadékösszegek alulhaladták az általam vártat, ugyanis egyetlenegy nap nem fordult elõ 10mm-t elérõ vagy meghaladó napi csapadékösszeg. A csapadék egy adott napon több hullámban jött le, így a párolgás is közbejátszott abban, hogy a talaj vízbevétel szempontjából a lehetõ legrosszabbul járjon. A talaj átlagban csupán 10-20cm-ig nedvesedett le.
Részletezve:
16-án vasárnap 11:20 körül dél felõl zivatar érkezett az elhalófélben lévõ csapadékkar déli peremén: 2,3mm csapadék hullott, majd kisütött a nap és elpárolgott. Éjszaka rövid, de erõs záport kaptunk - 3,9mm-t. A nap zárása 7,2mm lett (ebbõl csak 3-4mm hasznosult).
17-én szépen elpárolgott az elõzõ napi csapadék, a nap zárásaként tized mm-es nagyságrendben hullott csapadék.
18-án már csendes esõ jutott osztályrészül - 7,5mm több részletben.
19-e csak néhány tized mm-t tartogatott
20-án nem maradt el a végsõ finálé: a második ciklonból végre megnyíltak az ég csatornái és kiadós, folyamatos áztató esõ kezdõdött 61-es jelenidõ formájában, amely egy rövid szünettõl eltekintve [20-án este és másnap délelõtt] 21-én estig tartott. Ebbõl minden csepp hasznosult. Ezúttal a város DK-i része kapott többet. A kertben elhelyezett zöldike közel 14mm-t mért két nap leforgása alatt. Ha nem is volt elég, de legalább kicsit enyhített a szárazságon.

A sekély ciklonról. Link

Az Alpokalját sem kényeztette el ez a furfangos ciklon. Hat napja alatt 26,3 mm csapadék esett itt, 1,2+16,4+6,7+ny+0,4+2,6 eloszlásban. De, lehetett volna rosszabb is.

A Bükk északi lábánál, Mályinkán az elmúlt napok csapadéka 93 mm (3+37+21+32).

A hidegfront, majd a kialakuló ciklon elmúlt négy napi csapadéka 64,1 mm (1,3+26,0+23,3+13,5).
A hónap csapadéka a 2-3-án leesõ 12,4 mm-el együtt már 76,5 mm.

Szimpatikusak ezek is. A Tokaji-hegy tetején lévõ logger sajnos megadta magát, pedig most igazán kíváncsi lettem volna az ott mértekre.
210 m-en 15 napon át tartott a 20 fok feletti minimumok sorozata 08.03-tól 08.17-ig.

Itt a Mecsekben ~600 m-en 11 napon mértem 20 fok feletti minimumokat aug. 5-tõl 15-ig.
Az öt legmagasabb minimum:
08.13.: 26,1°C
08.12.: 25,1°C
08.15.: 25,0°C
08.07.: 24,6°C
08.08.: 24,3°C

A Tokaji-hegyen a 2015.08.01-15. közötti idõszakban 28 fok körüli közephõmérsékletek születtek. 210m-en pl. 28,3°C .

Amikor nem állt le a szél, a lehetõség szerinti legalacsonyabb mérõponton elhelyezett logger (98m) is elég masszív minimumokat hozott, 24-26 fokokat is.
Amikor viszont leállt, akkor ilyen szépségek születtek, pl.:
08.12.: Link Link
Tmin 210m-en 27,3°C.
08.14-én a szél miatt viszont egymáshoz elég közeli értékek voltak. Tmin: 27,4°C: Link

Tegnap a zivatar beijesztett, így nem sikerült mindegyik loggert leolvasni.

Balintaj: emailt írtam, szeretettel várunk az állomáson, a könyvtárunkban sok érdekesség után lehet kutakodni a soproni és környékbeli éghajlatról.

Bakonyvárnak jelezném, hogy Sopronban 1856-tól, a Kurucdombon 1974.04.25. óta van mérés, elõdje az Egyetem Botanikuskertjében van, ahol 1925. óta mérünk (ma is). A környezet természetesen változik, a város nõ, ez így van rendjén. Vannak olyan állomások ahol a mérések kezdete óta semmi változás nem volt, ilyen pl. Sopronhorpács. Az állomások adatsorai mellé minden esetben hozzá van rendelve egy meta adatsor, így a kutatók ezek figyelembevételével tudják vizsgálni a változásokat. Egyébként átnézve a fórumokat, nagyon sok félinformáció kering az állomásokkal kapcsolatban, ezekbõl meg téves következtetések és legendák kelnek szárnyra.

Tutiempon az 1990-es évek elsõ felébõl rengeteg szemét van.
1992. augusztus:
Pécs (Pogány): 17,0 mm
Nagykanizsa: 4,9 mm
Gyõr: 1,8 mm
Miskolc: 6,0 mm
Szeged: 9,0 mm
Debrecen: 9,1 mm
Budapest (belterület): 3,3 mm
Budapest (Lõrinc): 0 mm
Szombathely: 15,1 mm

1992. szeptember:
Pécs (Pogány): 32,0 mm
Nagykanizsa: 54,8 mm
Gyõr: 50,0 mm
Miskolc: 31,1 mm
Szeged: 46,3 mm
Debrecen: 59,4 mm
Budapest (belterület): 23,7 mm
Budapest (Lõrinc): 53 mm
Szombathely: 45,8 mm

1992. október:
Pécs (Pogány): 125,4 mm
Nagykanizsa: 158,0 mm
Gyõr: 80,9 mm
Miskolc: 64,3 mm
Szeged: 98,0 mm
Debrecen: 85,8 mm
Budapest (belterület): 63,3 mm
Budapest (Lõrinc): 69 mm
Szombathely: 120,7 mm

Pécsre megnéztem itt, az októberi nagy csapadékos napok stimmelnek, és többnyire a szeptemberiek is, de 5-ére csak 76 mm szerepel a tutiempo-s 176 mm helyett. Link Hogy aztán ezek közül melyik a hibás adat, az jó kérdés.

Mondjuk Nagykanizsára szeptember 1-jére ott 22,1 mm van, itt meg 211 mm: Link 4-ére a 9 mm helyett pedig 49 mm: Link Októberre már stimmel a két adatbázis. (Érdekes, hogy a kanizsai szeptemberi adatok egy napos csúszásban vannak a tutiempo-hoz képest, illetve úgy, hogy az ott adott napra feltüntetett csapadék igazából az aznap reggel mért, tehát az elõzõ napra vonatkozó ennél az adatbázisnál, kivéve azt a pár napot.)

Az 1992-es augusztus után szeptemberben és októberben 200-300 mm-eket látok a tutiempo-n.
Pl. Link Link Link Link
Ezek hibás adatok vagy valósak?

Link

Bakonyár: lehet, hogy 1992-ben csak 5 forró nap volt Pápán, de 15 napon haladta meg a hõmérséklet a 33 fokot. Idén 11-szer volt 33 fok vagy melegebb és lehet, hogy ennyi is lesz a vége. A havi maximum akkor és most is 37 fok volt.

Gondoltam, hogy nem a hõmérõm lesz az etalon, de itt csak arról volt szó, hogy nem jegyeztem meg (és fel) még soha ilyen hosszú forró napokból álló sorozatot. Lehet itt közepekkel,átlagokkal,nyári vagy hõségnapokkal vagy absz. max. meg minimumokkal vagy trópusi éjszakákkal rangsorolni, vagy éppen ariditásindex-szel. Most nekem nem a rangsorolási meg JABA mánia volt a fókuszban, csak egyszerûen egy adatközlés. Ugyanakkor 10 éves pápai adataim (92-ben nem laktam itt, de 2000-ig nem is jegyeztem fel pápai T vagy csap. adatot, míg panelban laktam) során eddig hõségnapból is 13 volt a legtöbb egyhuzomban 2006 júliusban. Ha ma lesz 30 fok, akkor ezt is megdöntöm, de az OMSZ-tól nem várom el, hogy rangsorolja .
Ugyanakkor ha jól emlékszem a hírhedt idei aug. elõtti "hõhullámok" (ennek esetleg mi a definíciója meg a trópusi éjszaka kifejezés honnan ered?) idején alig fordult elõ (2 hónap alatt talán 4-5) forró napunk Pápán.

A mostani hónap hõmérséklete nagyon messze lesz végül az 1992-es 25-26 fokoktól.
Pápán 1992-ben még 10 forró nap se volt ugyan, de 21 hõségnap volt és a legalacsonyabb maximumhõmérséklet is csak 27,0 fok volt. A jövõ hét ezt a 2015-ös augusztust le fogja szépen húzni a süllyesztõbe. Egy olyan hónaphoz, mint az 1834-es július, 1807-es augusztus vagy 1992-es augusztus csupán néhány nap felfrissülés fér bele, akkor is 25-30 fokkal és egész hónapban tartósan 20 fok körüli minimumok kellenek.
Az egyes hónapokat nem az alapján rangsoroljuk, hogy te hány forró napot mérsz Pápán.

Írtuk sokszor, hogy milyen meleg volt 1992-ben, na meg szárazság. Most egyik szemem sír, másik nevet. Ilyen, hogy Pápán 10 napon keresztül zsinórban 35 fok felett mértem a max-ot nagyon gyanús, hogy rekord, 1992-ben sok hõségnap lehetett, de ennyi forró nap biztosan nem. Ugyanakkor viszont Cseszneken júl.16. és szept.1. közt akkor csak kétszer esett (1 és 1,5 mm), ami egyedülállóan száraz periódus volt a környéken, valódi aszály, most bebizonyosodott, hogy überelhetetlen.Tegnap Pápán hatalmas zivatarshow vetett véget a hõhullámnak (21 mm), egycsapásra megszûnt a rémálom, most már nem 33 fok van mint tegnap ilyenkor, hanem 23. Így a síró szemek itt pár óra alatt felszabadult nevetõsbe mehettek át.

Nálam a saját és a városon kívüli reptéri maximumok közt ilyen napos , hõség és forró napokon (ha nem tombol a szél) több fok is lehet az eltérés. Még a kertváros is hõszennyezett. Este 7-kor autóval jöttem haza kelet felõl. A városon kívül alig 30 fok volt az autó hõmérõje szerint, míg idehaza még 33 fok felett mutattak a hõmérõk. Szegednél az OMSZ térképe szerint 30 és 25 fok szerepel (lehet tippelni melyik a külterület). Sopronnál 28 és 22 fok szerepel. Most akkor mennyi van Sopronban ? Gondolom a Kurucdomb az egyik, Fertõrákos a másik. De melyik a melegebb ? Sajnos még akkor is baj van az összehasonlítással, ha ugyanott mérnek 60 évig. A városok hatvan éve nem voltak ilyen hõszennyezettek, mint manapság. Nem csak arról van szó, hogy kétszer annyi lakás van, mint akkor, meg teleépült minden gyárakkal meg szupermarketekkel. Ha régi városképeket nézünk, akkor az utcákon alig lézengett pár autó. Legalább megszázszorozódott a számuk. Nem is beszélve a nyáron is hõt okádó milliónyi légkondiról. Ma nem épülnek gombamód a gyárak, lakótelepek vagy áruházak. Ennek ellenére a városok nem arról híresek, hogy feltörik az aszfaltot vagy betont és fûvel vagy fával ültetik be a helyét. Inkább fordítva, most kitört a mûkõ õrület és mindenki a sárral küzd: a magánudvarok tömegét lekövezik, hogy nehogy gyom nõjön vagy sáros legyen a cipõ. A régi városokban nagy dolog volt, hogy pár utcán már macskakõ díszlett, most a legkisebb utca is aszfaltos plusz járda szegélyezi. Vagyis a hõszennyezés egyre nõ és a városklíma állomások száma is. Pontosan tudja mindenki a szakmeteorológusok közül, hogy mirõl van szó, ennek ellenére megy a jabázás ezen állomások adatait százéves rekordoknak beállítva. A legújabb gyöngyszem számomra Felcsút és a jános-hegyi rekord: mióta vannak ott ezek a hivatalos OMSZ állomások ? Tisztáson, északi lejtõn vagy fák árnyékában mérnek ? Esetleg aszfaltos-salakos pálya szélén ? Agyrém, ami itt megy manapság.
Ma az egyik szakmeteor. megemlítette, hogy egy-két helyen volt zápor,zivatar.Gyõr-S-M. Veszprém,Komárom,Fejér,Pest,Bács-K-K. Szolnok,Heves,Nógrád,Szabolcs-Sz-B. megye területén volt emlékeim szerint zivatar. Ha megyénként 5 cellát számolok és az öt-falu-város határát érintette átlagban, akkor kb 250 települést érintett zápor vagy zivatar, ami kb. 10 %-a a településeknek. Ez "egy-két" hely. Vagy csak védeni kell a mundér becsületét ? Lassan el kell nézni DM-nek elõréit. Hülye az elõrejelzéshez, de legalább nem meteorológus.

De az simán elviselhetõ volt még, sokfelé a 35 fokot sem érte el a hõmérséklet, és a kánikula sem volt folyamatos. Bár tény, hogy akkor már elkezdõdött a melegedés a korábbiakhoz képest, az volt a forróság elõkapuja.