Légköroptika

És nem kéne ennyire agresszívan nyomulni. Uncsi már...

Ezt a szerkesztõ funkcióval is bele írhatod. Nem kell neki 2 külön post.

21 óra 30 perckor kezdõdik a fedés.
Link

Na ezaz! Itt is ilyen volt, óóóó köszönöm köszönöm! 2 másodperccel pocsék lett a képem.
Hú Controll, a tiéd se semmi!

Szabad szemmel is megfigyelhetõ!

a kék hold
Link
Link

Link ?

Csak szokás szerint kukacoskodtam.
Az elõbb belinkelt képen is jól látható,hogy a cellák határán, kb. a térítõnél hogyan válik ketté a leáramlások iránykomponense (nyugatias poláris jet felfutó ága az egyik, ahogy Jóska írta). És ez az ami felénk hozta ezt a fokozatosan magasba jutó finom frakciót.
Homok szinte úgy festi meg a légáramlási rendszert,az ÁC e részét, mint ahogy a karsztkutatók a fluoreszcint alkalmazzák.
De a lényeg a jelenség szépsége-érdekessége nálunk, és a jó kis képek róla.

Azt az elõbb nem mondtam, hogy ne a feliratra kattintsatok, hanem a térképre, ha akarjátok látni a por állását

Itt a mai körülíró Bp-rõl, 10 és 11 között látszott. Jól be van égve, pedig legkisebb expóidõvel készült. A gyûrû nem nagyon látszik a képen, de élõben ott volt.
Link

OK, igazad van :-)
Az azonban biztos, hogy nagyon magasra kellett jutnia, és rettentõ apró szemcsésnek kellett lennie.

Ez mondjuk igaz, a Headley és a Ferrel cella határvidékén leszálló levegõ poláris jetre való felfutó ágán érkezhetett a felkapott homok.

Noli, itt a hely. A volt barátom a magaslégköri porral foglalkozott Link Kattints az OMI aerosol-ra. Sajnos egyelõre nem a legfrissebb (tegnapelõtti adatok), de hamarosan fent lesz a mai is.

A szubtrópusi magasnyomás övezetében, a Ferrel cella és a Headley cella határvidékén, a térítõk örök felhõoszlató, leszálló légáramlatú vidékén, intenzíven felszálló homok nem nagyon fordulhat elõ és így ott nem is juthat magasra.
Az már a szubpoláris alacsonynyomás felé fujó felszín közelibb szelek hatása.
Csak hogy kotnyeleskedjek kicsit...

Oké, de tényleg kék és nem a Hold hanem körülötte.

Nem nagyon (...), nekem is kora reggel hívták fel levélben a figyelmem rá.

Sziasztok! Hát ez ma tényleg nagyon érdekes volt. Szinte egész nap értekezleten ültem, de amint elszabadultam, azon gondolkoztam, mire emlékeztet az, ami az égen látszik. Aztán Noli megfejtésével leesett a tantusz Köszi. Megemlékeztem rólad a blogomon Link egy hálaszóval. Sajnos a képeim nem a legjobbak, élõben sokkal látványosabb volt. Hú, de szeretném, ha kitartana holnapig... bár nem sok esélyt látok

Egyébként lehet valahol olvasni / nézni adatot a homokról? Néha olyan, hogy még mûholdképen is látszik, bár gyanítom, hogy az alacsonyabb rétegekben lévõ homok, nem ilyen finom, sztratosztféráig feljutó fajta.

Így van, nálam a nap elõrehaladtával "kékült" az égbolt teteje, reggek-délélõtt még homogén sárga volt az egész, most estére már csak az alsó rétegekre jellemzõ.

Szerintem ez kevés már. Az az érzésem, hogy délelõtt több volt még a homok, valahogy legalábbis a látvány változása ezt sugallja, de holnap kiderül.

Itt akárhogy nézem, mellénézéssel kék a Hold meg a Vénusz körül az ég, de ez lefotózhatatlan az én gépemmel... Azért megpróbálom.

Alexandriában egy homokvihar idején készült kép a Napról:

Valami ilyesmit láttam reggel, csak határozottabb volt a Nap körvinala.

A Hold kék, de szerintem ez nem olyan látványos egy 4-5 napos holdnál, mint teliholdnál. Fõleg nem városban, ahol csak egy szürke szösz a Hold.
Link
A cikkben szépen leírják, hogy mikor láttak ilyet (a cikk második harmadától kb.), meg milyen is igazából.

Mármint a Hold kék vagy körülötte?

Elég gyérecske még a Hold. Egyébként igen :-) Mondjuk a Hold még inkább kéknek kell látsszék. Egyébként ha így van, már most is látszania kell, valamikor éjfél felé nyugszik a Hold.

Remélem nem, mert aludni szeretnék éjszaka!

Jaj! Ez a Holddal is látványos??

Üdv! Egész nap ezen gondolkodtam mi a fenét látok. Akkor hamarosan olyan kép lesz, ahol ugyanez van, csak még ráadásképp szép erõs színes körülíróval! Remélem nem égett be a közepe a képnek. Baromi jól nézett ki ez a jelenség, de eszembe nem jutott, hogy ez is valami különös jelenség.
Noli, az a gyémántcsiszolda tetszik nagyon
Yodi én akkor hasaltam le teljes mértékben, amikor az akkor másfél éves keresztlányomhoz elkezdtem angolul beszélni és csinálta amit mondtam neki (sosem hallott elõtte angolt).

Nahát!
Éppen most néztem a Napot,
milyen szokatlan színben ragyog,
meg is leltem rá a magyarázatot,
alább. . . :-)

Itt van eredeti méretben: Link

Ez a kicsivel (Olympus C-370) készült: Link

Közben eszembe jutott, mi az, amit látunk.

Úgy hívják, hogy Bishop"s ring. Tudtommal még nincs magyar neve, bár, mivel a felfedezõjérõl hívják így, gondolom evidens a Bishop-gyûrû.
Ahogy mondtam, a Rayleigh-szórás okán jön létre, alapvetõen nagy vulkánkitörések után látható, mivel a szemcseméret és azok helye a légkörben a leginkább megfelelõ, ám mivel nem az anyaga számít a szemcsének, csak a mérete, ezért bármibõl létrejöhet a megfelelõ szórás, ha kellõen apró és kellõen magasan van.
Szóval ahogy mondjátok, hogy szaharai eredetû homok van felettünk, ez magyarázza is szépen. A térítõnél intenzíven felszálló homok megfelelõen magasra juthat, mellesleg ha hozzánk elérhetett, ahhoz is kellett a magasság, hogy az esõkkel ne hulljon ki út közben. Szóval a szaharai eredetû, mikronos méretû homokszemcsék által szórt fény, a belül kékesfehér, kívül sárgás-okkeres, kb. 28 fokos sugarú fénykorong a Bishop-gyûrû.
Köszönöm, hogy felhívtátok a figyelmet rá!

Én elsõre azt hittem, hogy csak a pára miatt van, de ahhoz már elég magasan volt a nap, és kiért a talajközeli párarétegbõl. Este majd meglesem még.

Sziasztok! Volt 22-es Londonból hazafelé süllyedéskor. Fotó nincs csurig volt a gép utassal, de legalább láttam az alját az ajtó 15 cm átmérõjû minimál ablakán át.

Hát.. itt 07:06-kor is ilyen volt, csak nem volt talán ennyire kékes.. Link

Aham! Képzeld el ezt reggel úgy, hogy a közepén van bazi nagy egy kék napkorong :-)

Nagyon szép, sok körbõl álló homokhalo

Szóval ezért ilyen a cucc..: Link

Rayleigh-szórásnak hívják azt, amit csinál a homok (meg minden, megfelelõen apró termetû szemcse) odafenn a fénnyel. Lényeg, hogy kisebb legyen az adott szemcse mérete az adott fény hullámhosszánál, akkor jön létre ez a szórás.
Ha még a levegõben lesz a homok este, nézd meg a naplementét, kimondottan kékes lesz a nap, de mindenképp a kék irányába tolódik majd a színe. Nagyon bánom már, hogy reggel nem kaptam le, látványosan kék volt. Persze Isten tudja, fotón mennyire jött volna át.

Hát igen, kicsit ráértem munka közben...
Most elnézve a Nap felé igazából nem látszik a napkorong, hanem egy nagy sárgás-fehéres maszat, ami a D-i horizont kétharmadát beteríti. Ezek szerint a homok szórja a fényt, nem töri. Ami illik is a homokhoz, mert ugye azt meg szórni szokás...

Meg gyorsan lenne mégegy kérdésem Tükörreflexes géppel milyen beállításokkal lehet (célszerü) éjszakai képet készíteni, hasonlóan Deepsky és ha jól emlékszem Godazoli képeihez (Hold, plusz csillagok, plusz a környezõ fák, meg víz meg egyéb naylánkságok; azaz nem asztrofotó) Köszi elõre is.

Ehhez annyit fûznék hozzá, hogy lehet, mivel eléggé kékesfehérre szûri a fényt, vagyis kék a nap, és fehér az ég, ez meg csak akkor van, ha vagy homok, vagy füst van a levegõben... Délután majd készítek fotót, sajnos reggel elmulasztottam megtenni, pedig meg is fordult a fejemben, hogy pont olyan, mint a homokviharok elõtt készült fotókon lehet látni...

A természetes homok sosem lenne képes halo-elõállításra.
Link
A homok egy nagyon sokféle kristályból (annak se nagyon nevezhetõ apró törmelékbõl) álló valami, sokszor nem is átlátszó, így a fényt sem törheti.

Ha nem is egészen kvarc, de mondjuk, ha felrobbanna egy amszterdami gyémántcsiszolda, lehetne belõle halo :-)

A kérdés arra vonatkozott, hogy (valószínûsíthetõen szaharai eredetû) homok érkezett medencénk légkörébe.

Hú, ez nagyon merész! Ahhoz nagyon tiszta, nagyon szabályos és nagyon sok kvarckristály kellene. De honnan szerzel ilyen homokot?

Egy buta kérdés a halo-szakértõkhöz: nem fordulhat elõ, hogy a most a légkörben lévõ homok hatására halo alakuljon ki? Mert ugye abban is vannak kristályok (kvarc), amik elvileg törhetik a fényt. Bocsi

Ezt a kísérletet nem végeztem el, de amikor a nagyobbik fiam másfél éves sem nagyon volt, jöttünk haza egyik este kocsival valahonnan. A ház elõtt kiszállva közölte, hogy "apa, hazajött velünk a Hold". Az biztos, hogy egész úton azt figyelte, de én inkább azt a következtetést vonom le belõle, hogy a Hold egyedülálló valami, nincs belõle több, vagy hozzá hasonló. Éppen ezért már egy csöpp gyerek is az elsõk között tudja megkülönböztetni az õt körülvevõ többi tárgy közül. Gondolok itt a madarakra, (aminek tolla van és repül, az a gyereknek madár) rovarokra, (általában minden rovar bogár nekik, késõbb lesz belõle katica, meg légy) négylábúakra, ( nem tud különbséget tenni a kutya és a farkas, vagy a róka között). A Hold, az meg a Hold, annak nincs párja. A felhõ ugyanígy lehet, hiszen az égen van és látványos. Persze ezzel nem cáfolni akartalak, csak hangosan gondolkodtam, két kisfiúval szerzett tapasztalataim alapján.

Szép napot
friss: Link