Agrometeorológia

Fagyott még a talaj 5 cm-en?
Nálunk rég fagymentes.

Köszönöm az információkat, megbeszélem az Asszonnyal, mert õ is szereti tervezgetni a kertet....

Hát még lehet, fagyott lesz a talajod. Nálunk 5 cm-en még kemény. Igaz, Majsa maga a Mediterráneum.

Nekünk Pomázon a Mesélõ hegyi régi kis telkünkön minden bizonnyal szomolyai cserkónk volt. Tulajdonképpen fekete volt, ha hagytuk jól megérni. Egyértelmûen a legjobb,  valóban. Egy csoda az a fajta. Ha száraz idõ volt, akkor fantasztikusan megaszalódott a fán (ez nyilván azért ritkán történt meg júniusban).

Sziasztok.
Milyen semmitmondónak tûnik szegény Cylindropuntia imbricata a Cylindropuntia davisii mellett.
Elõbbit istenítik, utóbbit sokan nem is tudják milyen jó télálló. Hiba!!!
Davisii balra, imbricata jobbra. Link

Talajban nem válogat, de mint minden növény szereti a levegõs talajokat. Ha szimpatikus növény, akkor érdemes megpróbálkozni vele. Elsõ 1-2 évben érdemes öntözni, utána viszont nagyon bírja majd a szárazságot. 2 hátránya van: az egyik, hogy szétterül sekélyen a gyökérzete, a másik hogy nehéz szüretelni. 

Már le is adtam a megrendelésemet kettõ féle
; szomolyai fekete+ bigaro burlat. ~~ 6190 Ft. egy papucs ára.(walmax)
Ahogy érezni elmúltak a fagyok, megyek kigödrözni a helyet. Márc.10 után várható, kérdés mennyire épek a gyökerek, nem-e fáztak meg ebbe a - 20 körüli "sekély" fagyban. Ha eleve nem fehér, hanem barnás a gyökér metszlap - visszaküldöm.

Itt aztán lehet válogatni!

Link


Részemrõl a szomolyai fekete cseresznye érdekel.

Akkor kákit kellene ültetned, és éretlenül, féléretten enni.
Na az fanyar!

Köszi az infót. A homoktövis jó ötlet, csak nálunk nincs homok, s ha jól tudom, az a homokot szereti. Vagy kísérletezhetek csernozjomos barna erdõtalajon is? Múltkor ittam 100 %-os homoktövis levet, a tõzegáfonylé hozzá képest méz. Tényleg, mintha aszkorbinsavat kóstolna az ember. De nekem bejött, mert szeretem a fanyar dolgokat.

A delavare egy direkt termõ kategóriába sorolt fajta, jól ellenáll a perenosz-lisztharmatra nem is szereti a kénes permetet,(othello) leégeti.
Régen öregapám idejében még  az érett fürtöket felfûzték erõs spárgára, és "alákéneztek" kénszalaggal. Elállt így karácsonyig is, mint töppedt, aszalt szõlõ. Az íze tényleg különleges, édes. Bornak nem tudom milyen lehet.

Az oszlopos (törpe) gyümölcsfákról nincs tapasztalatom, talán ha jól emlékszek, csókirálynak, Miskolcon van ilyen.

Nekem nincs, a szakirodalom szerint nem rossz ötlet. Viszont nekem nincs nagy bizodalmam irántuk. Egyrészt az íz kérdéses, másrészt a növényvédelem része. Mindkettõ elsõsorban a kajszinál és a szilvánál. Akkor már inkább jól bevált fajtákat kellene szuper intenzív koronaformában nevelni és ugyanolyan sövényed lesz, hamar termõ fákkal, relatíve egyszerû növényvédelemmel. 
Én otthon homoktövis bokrokat tettem két oldalra, a másik két oldalra meg csodasövényt. Mindkettõ bokor, a homoktövis gyümölcse ráadásul tele van vitaminnal.

Van tapasztalatotok oszlopos gyümölcsfákkal kapcsolatban? Pl. õszi, körte, szilva.. Mert nem tartom hülyeségnek így elsõ gondolatra, akár nagyobb kertben is kerítés mellé végig.

Tényleg, említed a delavárit.. abból lehet jó bort készíteni? Mint csemegeszõlõ zseniális szerintem, nagyon különleges ízû.

Igen, ráadásul nem egy napig tartottak a nagy fagyok.

Egy zalai dombon lévõ kajsziültetvényben az elmúlt 10 évben egyszer sem lett volna terméskiesést okozó fagykár.
Erre egy db kajsziültetvény sincs Zala megyében.

A héten szedtem pár vesszõt, áztatom 24 fokban, meglássuk mi lesz.
Csemege szõlõm udvari kordonról véve;
Link
Málna1;
Link
Kicsit fázottak a rügyek, de nincs nagy baj.

Hát ez már lassan feledésbe merül. Pedig anno 1980 körül én is "gyalogos" szõlõt, gyümölcsöst vettem meg olyan 500 szögölt. Persze akkor minden novemberben lóval , takaró kapával behúztuk a tõkék nyakát olyan 30-40 cm.re, majd tavasszal kézi kapával "kitányéroztuk". Itt a homoki szõlõk akkori fajtái a kadarka-kövidinka-pirosszlanka-rizling-delavare-othelló,  ami akkor volt.
Tavasszal aztán jött a hajlingolós, térdencsúszva féle kimetszés, csákányozás( öreg oldalágak, vízhajtások) levágása. Azért a 70 cm.-es sortávolságon elfért a Robi-kapa, meg a háti permetezõs ember.
Ma már feledésbe merül az ilyen, sokan széles sortávval feleresztik félkordonra (0,7-1,5 m) a huzalos támaszrendszeren nyugvó termõ alapot. És hát itt jön a bibi, elbírja -e az éves-kétéves termõ gally a hideget.? Meg a tõkenyak? Vannak persze elõrelátó gazdák, hogy feltöltik, most már inkább géppel a gyökérzónát. És persze a hidegtûrõ tömegbort adó fajtákat. Azok viszont nem a csemege szõlõ kategória, síkvidéken,  meg a szél fújta homokon, esetleg a házudvarán...

Jó kérdés, nem tudom. Az biztos, hogy aki most lusta volt a takarást illetõen, az megszívta. 

A szõlõnél a fejmûvelés is azért jellemzõ felétek? Hogy jól be tudják fedni az olykor -20 alá csökkenõ T miatt? Vagy az csak simán azért, mert a takarást homokkal könnyebb megoldani? Vagy csak simán fajta kérdése ez a fejmûvelés dolog?

Régi elmúlt gyümölcsösömben alkalmaztam a téli fehérre meszelést a barackoknál fõleg. Kicsit védte a törzset a nagyobb hõingások ellen, nem repedt fel hosszában a külsõ háncs- kéreg. Meg késõbb is indult a nedvkeringés, maradt idõ körbejárni ritkító metszést, vagy az õszinél alaposabb termõnyársra metszést végezni. A mostani idõjárás is kedvezõ, nem zúdul a hirtelen +10 fok. Az udvari két meggyfám még õsszel meg lett ritkítva, csak a lemosóra vár.
A diófámon még maradt a múltévi rászáradt barna-fekete dió gubó, majd szerzek valami hosszabbítós müa.csövet, amivel le tudnám piszkálni a fertõs részeket.
Tudom, a diót összel-szept. kell metszeni, de a leszáradt oldalágat majd most tudom levágni.

Itt jön elõ a klimatológia, sajnos sok ember máig nincs tisztában az alföldi klímával. A Duna-Tisza köze homokos részei rendkívül fagyveszélyesek mind télen, mind tavasszal. Nyáron fantasztikus, mert itt van a legmelegebb, de télen és fõleg tavasszal számolni kell az átlagtól erõsebb fagyokkal. Aki ezzel nincs tisztában, nem választ jó fajtákat és jó termõhelyet, az sok bajjal néz szembe.

Kecskemét környékén kajszit termeszteni eleve egy óriási tévedés volt, az ilyen korai virágzású gyümölcsfa a domboldalakra való.

Én úgy tudom, hogy pontosan ezért van kiszorulóban a kajszi errõl a környékrõl. Azt nem tudom, hogy hol tart ez a folyamat, de az idei tél bizonyára felgyorsítja. 
A metszés lehet lemosó elõtt is, illetve utána is. Elõtte célszerûbb, de egy ilyen kemény tél után az sem baj, ha megvárja az ember a kirügyezést, ki tudja mi fagyott el...

A kertemben teljesen bebarnult egy babérmeggy bokor és a kecskerágók. A szomszédnak fagytûrõbb babérmeggye lehet, mert az szép zöld maradt.

A Szentendrei-szigeten, ahol a nyaralónk van, a fagyal tavalyi, beérett hajtásai közül szinte az összes elfagyott, elernyedt, puha és fekete lett mind. Soha nem láttam még ilyet. 

Bizony elég komoly fagykárok keletkeztek.
A Kecskemét környéki kajszisokról próbáltam információkat gyûjteni, de eddig csak olyan semmitmondó infók vannak a neten, össze-vissza beszél mindenki.
Elvileg komoly fagykár lehet a kajszisokban is, bár azok annyi virágot hoznak, hogy 50 %-os fagykár esetén is lehet még rendes termés.
Persze ha egy tavaszi fagy megfelezi a maradékot is, akkor már necces.
Egy Heves megyei ismerõsöm kajszisaiban nincs komoly kár, mondjuk dombon van.
Mindenesetre a szõlõültetvényesek most biztos örülnek, hogy a kártevõk kifagytak.

Mindenképp metszés után kell lemosózni, mert úgy a friss sebfelület is kap. Kevesebb vegyszer is kell, a többi csak kényelem.

Ezt növénye válogatja. Egy felfelé törõ, és seprûs barack-sziva- cseresznye-alma fánál gazdaságosabb a metszés utáni lemosó, de ha gyorsan fakadnak a rügyek, akkor jobb elõtte. Na most itt a feladvány, akár az egészet egy héten belül kell kivitelezni, ha berobban a +10, 16 fok. Szõlõnél, õszibaracknál érdemes várni, majd a 10 fokok és fagyok után metszeni, és utána permetezni.

jól gondolod

Nálam is van felfuttatott csemege szõlõm az udvaron. Az 5 centis januári hóból lapátoltam a tõke nyakra kupacokat, hogy el ne fagyjon a legérzékenyebb része. Talán kibírta, meg a szomszéd háza is közel van, nem olyan mint a kültéri ültetvények. Nálam olyan -18 lett az alja, de külterületen megvolt a -20-22 is.
Ha netán lesz +10 fokos nappal, én is lemosózok rézalapú szerrel.

Néhány helyen már meg volt a szüret. Kár, hogy idén januárra esett...
Lassan lehet gondolkozni a lemosó permetezésen is, megvárom míg 1-2 nap lesz legalább 12-13 fok, aztán mehet is. 

Sajnos Békéscsabán anyukámnál is van néhány fagyérzékeny fajta: Pannónia kincse, Narancsízû, meg még néhány. -15  alatt ezeknek lõttek. A láncfûrész - csákány - ásó - lapát kezelés mellett döntöttem. A zöld-munka igény nagyon nagy, a termést nem tudom megvédeni a verebektõl, az erõm meg fogy. Minimum megfelezem a területet.

A megyében bizonyos szõlõfajták elég komoly károkat szenvedtek. A kertészeti laborjába küldtek be Kecelrõl sok fajtát, az érzékenyebb fajtáknál rengeteg elfagyott rügy lett, de még a fagytûrõnek számító Kunleánynál is fagyott el 10-20%. Kíváncsi leszek majd az õszi-kajszi duóra. 

Sziasztok.
Sajnos ez az Opuntia flavescens a fagyok elmúltával teljesen kifakult, mostanra meg már rohad is. A többi télálló teljesen rendben van szerencsére.
Képzeljétek hogy jártam. Rendeltem errõl az oldalról ezt az agávét. Link
Azt kell tudni, hogy ez a legszívósabb télálló agávé, tényleg bírnia kell az éghajlatunkon. Németországban is "slágernövény" lett. Gyanús volt nekem, mert nem annyira hasonlított erre a fajra. Eleve semmi merevség nem volt a levelükben. Ennek következményeképpen ki is fagytak az erkélyen, pedig lehet még -10 fokot sem kaptak, az igazi Agave megalacantha pedig szépen vette az akadályokat a kertben, holott az -18 fokot is kaphatott és be sem takarta õket a hó. Ez mindent elmond.
Igazából errõl az oldalról kell rendelni, mert õk tényleg azt küldik amit akartál.
Link

Ó de kár. Pedig ez most is a háttérképem. Lehet valamit gyógyítani? Gyökérsarjról esetleg..?

Az én télálló kaktuszaim ilyenkor alapból fekszenek a földön, majd ha jön a tavasz, szépen mindegyik felemelkedik. 

Sziasztok.
Megvan az idei tél elsõ és remélem utolsó áldozata is a sziklakertben.
Ezzel a medvetalppal pedig évekig nem volt gond, de ez a január most brutális volt neki is.
Link
Link
Azért élõhelyükön ilyen tartós hideget sohasem kapnak.

Red Fantasy vetõburgonya érdekelne.
Valaki? Kis tételben (30-50kg)?
Elõre is köszönöm!

Ok! Náluk csak marosi homok (finom sóder) kapható. Amúgy kevés helyem van, 1-2 m2, az is szikla kupac.
Az udvar egy része sávosan  még szürke agyag, egy 30 cm. mélységben.

Üdv.
Csakis a legjobb!
Az eredeti öntéstalaj sok más növénynek kitûnõ... Mondanom sem kell, hogy vízmegtartó képessége messzemenõen jobb a homoknál, de a kaktuszokat a sok és tartós nedvesség károsíthatja. Ezért van szükségünk megfelelõ drénázsra.
A sziklakert drénázsa: sóder, bányahomok, sóder.
A két sóderréteg között "csapdába" van ejtve a nedvesség, de a kiemelés miatt ugye sohasem fog tocsogni a vízben.
Egy csongrádi ismerõsöm viszont elkövette azt a hibát, hogy a sziklakertje kizárólag egy 30-40 cm vastag sóderbõl áll. Katasztrófális megoldás. Természetesen a vegetációs idõszakban nem gyõz locsolni.
Tavaly nyáron, egy gyakorlatilag 20 napos csapadékszünet miatt mindösszesen nekem egyszer kellett öntöznöm! Egy "okos sziklakertet" szerintem így kellenne megvalósítani. Sajnos a témában rengeteg sületlenséget  olvasni.
Ha nagyon aszályos a nyár, még így is bõven elég 3 hetente egyszer locsolnom.
Aki hasonló sziklakertet tervezne csinálni, (kaktuszokkal, agávékkal) tudok segíteni.

Ez most milyen fel talaj? (gumikalapács és vödör-talicska a háttérben).

Sziasztok!
Jó így visszanézni!
Akkor és most!
Link
Link

Az Opuntia flavescens köszöni szépen, jól van. Link

Yucca gloriosa  Link

Yucca constricta iszonyú sok zúzmarával.
Link
Link
Link

Elnézést. Ez az elõbb még lemaradt.

Téli öltözet!Link

Sziasztok!
Egy kis zúzmara. Link

Echinocereus coccineus
Link
Link