Földtan

A Strombolin is lehet valami...

Link

Link

Webcam "Service Temporarily Unavailable"
Fene ebbe a sok kíváncsi vulkánrajongóba!

Kitörõben a Kirishima!
webkamera: Link

(Igen, emlékszem, mit írt róla Usrin )

"Ha ismersz olyan közterületen lévõ gödröt..."
Azok a gödrök így néznek ki: Link
Kicsit meg van döntve a kép, amúgy függõleges. Legmagasabb pontján kb. 15 méter magas, a fal hossza mintegy 100m. Mellesleg gyurgyalagok fészkelnek benne, ezért természetvédelmi terület. Eredetileg viszont mesterséges. A falon engedélyezett a mászkálás, középtájon és kicsit attól balra több (talán vízmosásnak látszó) csúszda is van, ahol le lehet jönni a fal tetejérõl. Kicsit jobbra a fal középmagasságában a fûfolt egy terasz, oda lépõkék visznek föl alulról.
Az önkormányzat nyilván tud ezekrõl, de nem igazán tesz semmit. Veszélyes ugyan, de sosem történt semmilyen baleset /A bányafal alacsony részeirõl még ugráltunk is a homokba/. Azért itt stabilabb a talaj, ezen kívül a többi ugyanis agyagos, vagy erdõtalajban van, ráadásul olyan helyeken, ahol nincs, vagy kevés a talajvíz (mint itt is).

Ez pedig a kilátás a bánya tetejérõl a falura /elsõ kép jobb széle felé, a terasz fölött van a legmagasabb pont, onnan/: Link

Egyébként ez a kis homokpad egyedülálló a környéken, a Mezõföldi lösszel kb. egyidõs, területe csak néhány hA. Az elsõ képen a fotós már agyagtalajon áll .

Egy kellemes Kizimen vulkán-fotókronológia Kamcsatkáról.
Link
Érdemes átböngészgetni.

Ez valahol jogos. Amennyire emlékszem, a felszíni vizek mellett itt föld alatti vízfolyás is van, ami elõsegíti (elõsegítette) a "kanyon" kialakulását, ezeket nem lehet látni, ergo nem tudod, hogy mit csinált, mert a felszín látszólag stabil. Nem tudom, mekkora terület van bekerítve, de biztos, hogy a helyi talajszerkezet továbbra sem változott és eztán is folytatódhat a csuszamlás, mélyülés, nagyobbodás. A bármikor-bárhol mindenképp a vizek folyásirányával, s az alul lévõ rétegek elhelyezkedésével függ össze. Amikor ez az egész kialakult, Usrin írt róla okosakat a fórumba, sztem keresd vissza. Na, közben megkerestem: Link
Ismerve a magyar embereket, tuti lenne pár suhanc, aki crossmotorpályának nézné, s ezzel Darwin-díjas ögyilkosságot követne el, na pl. ha ezt el akarjuk kerülni, akkor inkább kordon + rendõr.
Ha ismersz olyan közterületen lévõ gödröt, ami veszélyes szerited, akkor jelenteni kell az önkormányzatnál, az õ tisztük intézkedni. Nálunk a lakótelepen a 3 éve kicserélt csatornák helyén szakadt be a föld, nem egy helyen méteres lyukak tátonganak (a kivitelezõ nem tömörítette a földet a kiásott gödör visszatemetésekor, így az elsõ zápor újraásta), sokfelé "csak" bokatörõ 25-30 centi mély "kátyúk" vannak. Mit csináltak az elsõ hó idején? Körberakták ilyen hordozható lábakon álló deszkakorláttal, hogy a hókotró ne akadjon el benne. (jelzem, ez járdán van, lakótelepen, játszótértõl 15 méterre). Röhej az, hogy tél eleje óta is szakadt annyit tovább, hogy a korlát tartója egyik oldalon becsúszott a gödörbe...

(
Kicsit off: az az ilyen-olyan rendõri jelenlét, meg kordon engem annyira irritál. Értem én, hogy veszélyes a szélére állni, de akkor csak itt Tolmácson, ha jól számolom, 6 helyen kéne kordonokat állítani, mert nálunk még 15-20 méter mély szakadékok is vannak /ebbõl 1 mesterséges/.
Vagy valami miatt különösen veszélyesebb, mint egy átlagos szakadék? Ha igen, akkor olyat tudok elképzelni, hogy a környék talajszerkezete olyan, hogy bármikor bárhol "beszakadhat". Akkor viszont nem csak a szakadékot kéne elkeríteni, hanem az egész területet /ami kitudja hány ha is lehet esetleg/. Bocs az offért.
)

Veszprém, Stop Shop, Libri. :-) Volt még bõven.

Hol vetted? Válasz PÜ-ben is jó.

Nem tudom, valakit érdekel-e, de kiadták Cholnoky Jenõ "Magyarország földrajza" könyvét hasonmásban, mindössze 3500- ft. Én ma hazahoztam. Alapmû!

Link
"Magyar Grand Canyon"

Egy kis visszatekintõ: Link Az éjszakai felvételek nagyon jók.

7,0 rengés a déli CSendes-óceánon:
Link
Piszkés így vette:
Link

Link
Link
Link

Üdv ma láttam a TV-ben egy sarkkör környékén készült úti filmet. Mutattak benne pingónak nevezett képzõdményeket. A kérdésem az lenne, hogy ezek hogyan alakulnak ki?

Videók is, ülvenézõsek: Link

Kicsivel éjfél után készült fotó az Etnáról via Boris Behncke: Link

Megint piroska az Etna:
Link
Link

Erdélyben, Korond mellõl a volt aragonitbányából egy kis érdekesség.

Üdv!
Itt én is voltam, ez a hely Kazár mellett van, szép nagyon...
Fotóztam anno én is bõszen....

Mikor ránéztem a képre, mondom óóó, én itt jártam! Az erdélyi Parajd ugrott be, ahol dettó így néznek ki a hegyek, de azok full sóból vannak!
Aztán elolvastam a szöveget...
Alex képe gyönyörûen mutatja az eróziót!
Ezúton gratula neki!

A mai EPOD kép a mi kutyánk kölke:
Link
Farkas Alexandra észlelõtársunk fotója.

Elvileg most integrálták az angolok által az Eyja-ra telepített szeizmográfokat az izlandi rendszerbe, így a kisebb rengések adatai is az izlandiak rendelkezésére állnak azonnal. Valószínû, hogy pusztán emiatt nõtt meg a regisztrált rengések száma.

Újra rakoncátlankodik Izlandon az Eyjafjallajökull: Link

Csak az nem megy fel a jutyúbra...

WoW! Néha zöldpaprika után, nekem is ez van a gyomromban. :-)))

Etna videó: Link

Animálva az éjjeli webcam képek: Link

Mûholdon is látni: Link

INGV webkamerák az Etna felé: Link
Mintha legyengült volna hajnalra. Kb 3-ig figyeltem, addig szépen izzott.

Etna: "We're now clearly having Strombolian activity at the pit crater on the east side of the Southeast Crater cone. With this we can say that Etna is producing magmatic activity for the first time since the end of the last eruption, on 6 July 2009!"
Link

Nos, a szeizmográf a chilei rengés hullámait mutatta, ez még nem kitörés az Etnán.
"Etna is not (yet) erupting, but there is a strong glow from the pit on the east side of the Southeast Crater cone, which is reflecting in the clouds. There is also a strong increase in the volcanic tremor amplitude, so things might evolve rapidly … we might see a lava fountain from that vent in the next few hours (would be nice) …" Ezt egy cataniai vulkanológus írta 5 perce. :-)

Ezen felül az Eyjafjallajökull felõl erõs robbanás hangját hallották, hivatalos infó nincs még,csak helyi lakosok jelezték.

Valami dolgozik az Etnán, a szeizmogramok:
Link
Link
Hõkamera: Link
Nagyon nem tûnik komolynak, lehet, hogy csak egyike azon kis robbanásoknak,amiket az elmõlt hetekben is tapasztaltak már.

Pont most olvasom én is...

Az Etna meg ilyen jól fest webkamerán:
Link
Piroslik a teteje :-) Úgy tûnik, az új évre indul a várt mûsor, nem tudom egyelõre, hogy mennyire komoly a kitörés, de várni várták már.

Nem sokkal ezelõtt, 20:20:16 UTC-kor 7,1-es rengés volt Chilében, Araucania térségében, 16,9 km-es fészekmélységben, az USGS adatai alapján. ZAMG is leng alaposan Link

Csak most olvastam, ogy tegnap de. 7-es rengés votl Argentínában. A dolog érdekessége, hogy hol volt:
Link
Amint látni, az Andoktól jócskán keletre pattant ki, ehhez szépen korrelál a mélysége: 583,6 km
Itt van egy kép az Andok alatti alábukási zónáról: Link
Remekül látni rajta, hogy az 500-600 km mélységû rengések kb. a 63-as hosszúsági körnél fordulnak elõ, a mostani rengés 63,103-nál volt.

Iskolapélda a rengés! Szerencsére igen gyéren lakott a terület.

Egy kis olvasnivaló: Link

Aktuális szeizmogramm, szépen hullámzik még itt messze is: Link

Fél órája 7,4-es rengés Japántól délre, Iwo-Jima-tól 200 km-re ÉK-re, 15 km fészekmélységgel.
Link
helyszín google maps link: Link
Az infót köszi Skyshooternek.

Igen, néha azért van hasznos melléktermék is, elég csak a héliumra gondolni

Köszönöm szépen a válaszokatt! Nem fárasztalak tovább

Lehetne éppen keresni, de amíg épp eleget találnak szerte a világban földgázkutatás során, addig nincs értelme. (A mihályi-répcelaki készlet is így került elõ, de az "igazi" földgázban is szokott lenni több-kevesebb CO2. Persze ennek nem szoktak örülni, mert rontja a gáz fûtõértékét.)

Alig 400 millió év hiányzik
A CO2-t lehet keresni, vagy véletlenül találták földgáz helyett?

Igen, bár arrafelé elég finomszemcsés, agyagos ez a bizonyos késõ-miocén ("pannon") homokkõ. Illetve az ez alatt lévõ, devon korú metamorf aljzat felsõ pár méterének repedéseiben is van még CO2 (nem véletlen, hogy a kutakban tipikusan 10-20 métert fúrtak még az aljzat elérése után).

Ja tényleg, gondolhattam volna Homokkõben van ez is?

Sajnos a nyomásról már nem tudok adatokat (és tartok tõle, hogy ha utánajárnék, akkor sem lenne nyilvános az infó, mert folyamatban lévõ termelésrõl van szó). A valamirevaló földgázmezõkön a kitermelés kezdetekor pár száz atmoszférás értékek szoktak elõfordulni, szerintem a nagyságrend itt is hasonló.

Köszönöm szépen! Arról van infód, hogy milyen nyomású a felszínen a gáz?

Az eredet a tudomány mai állása szerint nyitott kérdés. A késõ-miocéntõl a pleisztocénig tartó rétegsor és fejlõdéstörténet (a legelterjedtebb vélekedés szerint az idõsebb dolgok nem érintettek az ügyben) gyakorlatilag ugyanaz, mint Zalában vagy az Alföldön. Mégis, utóbbi helyeken olajat és gázt találunk, a Kisalföldön pedig CO2-t, ami elvileg akkor keletkezik, ha a szerves anyag túl mélyre és túl hosszú idõre temetõdik be. (Vagyis ha az átalakulása túllép a kõolajon és a földgázon.) Valószínûleg ott lehet a dolog nyitja, hogy az alföldi és zalai szénhidrogének mégsem a késõ-miocén üledék szerves anyagából keletkeztek, hanem valamelyik idõsebb képzõdménybõl, azoknak viszont a Kisalföldön már más lehet a rétegsora és az éréstörténete is.

A CO2-termelõ kutak mélysége általában 1200-1700 m. Ezek a kutak mind a Mihályi-hát nevû szerkezetet fúrták meg, ami a Kisalföld aljzatában egy magasra kiemelkedõ, a felette lévõ rétegeket is meggyûrõ (ezzel a CO2 számára tankönyvbe illõ "csapdát" létrehozó) szerkezet.

Tudtok nekem egy jó cikket/leírást ajánlani a kisalföldi szén-dioxiddal kapcsolatban (kialakulás, eredet, kutak mélysége stb)? De az sem gond, ha valaki ide írja le saját gondolatait

Azt kéne tudni, hogy a miskolci rengés milyen mélyen volt illetve van-e a két helyszínt összekötõ törésvonal pl. De szerintem ez ahhoz túl kis rengés volt (az ukrán), és ne feledjük, hogy az egyidejûség a legtöbb esetben nem jelent oksági összefüggést. Itt még volt is idõ a két rengés közt.
Teljesen persze ki se zárható, hisz ezt a miskolcit akár föld alatti földcsuszamlásnak is lehetne tekinteni.