Időjárási visszatekintő

Kár volt ez a keddi hidegfront az ország kb. 2/3-án jelentõs csapadékkal.
Ha az nincs, szerintem simán Top3-as vagy akár még kis valószínûséggel Top 1-es is lehetett volna.
Mindegy, így is pikáns hogy a 11. legszárazabb júniust követi egy 5. körüli hely.
Természetesen szükség volt sokfelé a jelentõs csapadékra, de akárcsak tavaly, idén is a hónap vége "cseszte" el a statisztikát.

Közben a tavalyi 11. legszárazabb június után (1901-tõl) Link az idei befuthat az 5-7. helyre is. Ha 30-35 mm alatt marad az o. átlag, akkor meglehet a TOP5, ez úgy jönne össze, ha nem esne a következõ 3 napban kb. 2-3 mm-nél több csapadék, természetesen átlagban... a hírhedt 2000-es év júniusában ha jól emlékszem közelebb voltunk a 20-hoz mint a 30-hoz...lehet, h tévdek, a statisztikákat jobban ismerõk majd kijavítanak.

Mondasz valamit.

Egyébként az az aszály definíció tényleg elég béna.
Kár volt linkelgetnem még pár hete ugyanezt.

Csak arra akartam rávilágítani Bakonyvárt hogy nincs mindenhol minden rendben a Dunántúlon, mert úgy írta le mintha így lenne. A példák reálisnak tûnnek, de nem cáfoltam megint másokat a hiányos matektudásommal. Ezt úgy írtad mintha állandóan ezt csinálnám.

Azért ha vonalszerûen mintavételezünk, azzal erõsen közelítjük a valóságot. Lehet, hogy a terület 5%-át láttuk, de kiszámítható hibahatárral becsülhetjük a helyzet egészét.
Hozok életszerû példákat: közvélemény-kutatás. X intézet megkérdez 1000 embert és azt látja, hogy 40% P pártra szavazna, 50% Q pártra és 10% R pártra. Ez ugye csak a szavazóképes tömeg 0.0001%-a, mégse várható az, hogy R párt elsöprõ többséggel nyer.
Vagy egy másik példa: vetni szeretnél X növényt egy nagy mezõn és tudod, hogy ez Q talaj-baktériumtól (vagy mitõl) kipusztul. Veszel a mezõn 4 helyen mintát, megnézed, van-e benne Q. Ha nincs: elveted az X növényt. Ugye Te sem gondolod komolyan, hogy valószerû esélye van annak, hogy a maradék 98-99%-nyi területen mégis megtalálható Q és kipusztul a termény döntõ része?
Megint kicsit a hiányos matektudásoddal próbálsz másokat cáfolni, de ezúttal megint rosszul.

Amit én se cáfolok: ettõl még lehetnek csapadékszegényebb, szárazabb területek a Dunántúlon (bár Budaörs nagy környezetében semmi ilyet nem tapasztaltam), de egyrészt arányuk nagyon kicsi lehet és kiterjedtségük se lehet jelentõs, mert különben (statisztika, valószínûségszámítás stb.) beleesett volna ezekbe a mintavételi területekbe.
Engem idegesít, hogy néhányan aszály miatt sírnak, mert most semmi ilyesmi nem jellemzõ a Tiszától nyugatra... szerintem. Az aszály durván csapadékszegény idõszakkal és nagyobb területi érintettséggel jár szerintem. Itt egy béna definíció: Link

És amiket itt felsoroltál a térségek egész részét érintetted!?
Ne már.
Mondjuk ha én utaznék ezeken a vonalakon látnám az út menti részeket, de vajon láttad-e a "belsõ részeket ".
Továbbra is tartom hogy te 5 %-ot talán bejárhattál, ennél többet nem.
És még marad mindig 95 % amit nem láttál.

Egyébként én 2013-ban jártam a Fejér megyei Gánton. 1 hetet töltöttem el ott augusztus 5.-e környékén.
Én ahhoz fogható aszályt hegyvidéken még nem láttam Magyarországon. Egész erdõrészek voltak besárgulva, felsülve, a tájkép mintegy szavanna száraz idõszakban úgy nézett ki. Durva volt.

Végigjártam Veszprémet (minden útba esõ települést nem soroltam fel, többszáz lenne),Somogyot,Baranya ,Gyõr,Tolna megye közel felét, de érintettem Fejér és Zala szélét is.Gyõrtõl Szigetvárig,Keszthelytõl Tamásiig rengeteg helyet érintettem,Kaposvárra és Alsóörsre kétszer is elmentem. Ez neked 5 % ? Ennyi...

És kérlek szépen, a Dunántúl hány százalékát jártad be ezzel a felsorolással!?
Kb. 5 %!?
Na ugye, és marad 95 % ahol nem jártál.
Ez még kevés egy mérleg megvonásához. Vannak aszályos és pont jó csapadékellátottsággal bíró helyek a Dunántúlon. Ennyi.

Vissza-visszatérõ téma. hogy annyira szélsõséges az idõjárás (egyesek éghajlattal keverik), hogy a növények csak sínylõdnek és a kártevõk tobzódnak és végveszélyben vagyunk, tenni de tenni kell. Különösen érdekes volt a tegnapi országos esõt hozó front elõtti úgysemleszittebbõlesõ hozzászólásdömping. Hogy a Dunántúlon hol és mennyi esõ esett és mennyire szenvedünk az aszálytól képet kaptam, mert a következõ városokban jártam szombat óta: Keszthely,Marcali,Kaposvár,Szigetvár,Pécs,Dombóvár,Gyõr, de körbejártam a Balatont ill. Pápa környékét is. Sehol nem láttam aszályt, gyönyörû zöld növényzetet,szép kukoricásokat, napraforgót és gabonatáblákat. Ha ilyen a szárazság vagy aszály, akkor jöhet, még rekordtermés is lehet. Bár a tavalyi rekordtermést a tv szerint nem érjük el gabonából, de a minõség annál jobb lesz.
A rendkívül száraz június eddig itt valóban nem sok esõt hozott, a százas körüli májushoz képest. Nálam (ellentétben az ország szerencsésebb részeivel) csak 28 mm az állás, de megnéztem, hogy volt-e valaha ilyen "aszályos" június a környéken. Idõ híján az adataim csak részlegesek, nem néztem minden évet az utóbbi 2 évszázadból. Csesznek térségében 1901-2014 közt 13 olyan júniust számoltam össze, amikor 30 mm alatt alakult a csapadék. Pápán 1901-70 közt 11 ilyet leltem, míg Dabrony térségében 1951-2006 közt 5 ilyen volt. A következõ évek voltak elég szárazak:1907,08,11,17,22,30,32,35,39,45,55,62,67,68,76,77,83,2000,2003.
Csazneken 2000-ben 9 mm, Pápán 1917-ben 4 mm, Dabronyban 1962-ben 6 mm volt a rekorder. Információm nincs arról, hogy lett-e éhség az elõbbi éveken, de gyanítom nem. A mostani június a top 10-be se fog beleférni, hisz kiadós esõk lehetnek még a következõ hat napban, ami más tájakkal ellentéten itt szokott hasznoslni.
Érdekes, hogy a nyolcvanas évek óta alig volt nagyon száraz június. Ugyanakkor az 1977-es év dabronyi csapadéka így alakult ápr.-júl. közt 4 hónap alatt: 54-9-20-36 mm . Ha akkor is lettek volna klímapolitikusok vajon mit mûveltek volna ?

Kicsit böngésztem az elmúlt nyarak siófoki adatai közt.

Kíváncsi voltam, hogy mikor voltak olyan nyarak, amikor mindhárom hónap 20 °C alatti átlaggal zárt.
Íme: 1902, 1903, 1907, 1910, 1913, 1914, 1919, 1926, 1978.
Leghidegebb: 18,27 °C. (1923)
Utolsó 20 °C alatti átlagú nyár: 1985.
Utolsó 19 °C alatti átlagú nyár: 1926.

Figyelembe véve a tényt, hogy 1957 óta mérnek a mostani obszervatóriumnál, addig a település különbözõ helyein, azért elgondolkodtatóak az adatok.

Visszatekintõmben nem a hétvégi hõhullámot szeretném elemezni (valaki a 2-es fokú riasztást indokolatlan médiahisztinek nevezte, de még várjuk meg a nap végét, hátha beüt a várva várt 35 fokos forróság), hanem az utóbbi hónap csapadékáról.
A következõ mennyiségek estek Veszprém megyében május 13.utáni 30 napon:
Pápa-repülõtér: 95 mm
Pápa-Tókert: 104 mm
Kab-hegy: 115 mm
Tés: 110 mm
Veszprém: 132 mm
Csesznek: 136 mm
Cseszneken és Veszprémben zivatarokból június 9-ig 31 ill 43 mm esett, másutt érdemben nem volt, a zöme tehát még májusban hullott.
Mindezt azért közlöm, mert az idõkép csapadékvizualizációja 30 napos csapadékadatai, ahogyan tegnap írtam csak kb. 36-67 mm-re teszi ennek a térségnek a csapadékát. Merészeltem megjegyezni, hogy ennek kb. kétszerese esett (látszik, hogy nem csaknem csak a magasrégióban). Erre az a vád ért, hogy a vélelenszerû cseszneki konvektív csapadékot terjesztem ki az egész régióra, holott látható, hogy a 4 OMSZ automata (ami a valósnál általában kevesebbet mér) nyers adata is ugyanolyan nagyságrendet mutat mint két mérõhelyem. Ezek után mindenki eldöntheti, hogy az idõképnek és (fizetett?) embereinek, vagy nekem hisz.
Olaszfalu félrevezetõ adatainak moderációját ismét felvetem, gondolom nem csak nekem jár ki a valós adatközlésekért az állandósult lejáratás és figyelmezgetés.

Galyatetõi tél (2014/2015)

Sziasztok!

Ebben a nagy forró helyzetben szeretném leírni az elsõ, Galyatetõn töltött telemet. A nyaralónk 930 méteren van, mintegy 80-84 méterrel alacsonyabban, mint csonka hazánk legmagasabb hegye.
Tudom, már rég elmúlt a tél, de had osszam meg az fontosabb idõjárási adatokat, melyet az elmúlt szezonban jegyeztem fel!
2005 óta jegyzem fel az idõjárást, azonban mióta Galyatetõn élek (2014 nyarától), komolyabban foglalkozok a helyi idõjárással.

Íme, az idei (2014-2015-ös) tél „legemlékezetesebb” pillanatai dióhéjban hazánk 2. (vagy 3.) legmagasabb hegyén!

2014. október 24-én esett le az elsõ télies csapadékforma Galyatetõn, kb. 930 méteres magasságban fekvõ nyaralónkban. Épp jókor idõztünk ott, mert aznap, kb 13:15-tõl egészen 14:30-ig tartott egy amolyan télies próbálkozás az idõjárástól. A hõmérséklet a reggeli +4,5°C-ról folyamatos csökkenéssel 12:00-kor +1,9°C –ig csökkent, majd a csapadék intenzitásának növekedésével egyre inkább süllyedt lefelé. 13:10- kor, már csak +1,4°C volt, mely 13:15-kor +1,3°C-ra csökkent. Negyed kettõkor jelentek meg az elsõ hópelyhek, 13:30-kor a hópelyhek aránya még csak 30% körül lehetett, miközben a hõmérséklet az adott idõben +1,1°C- ig csökkent. Délután kettõ körül jött egy újabb intenzívebb szakasz, ekkor a hópelyhek aránya már 60% körül lehettek, s az autó szélvédõjén már-már kisebb latyak kezdett kialakulni. A hõmérséklet csökkenése ekkor megtorpant, +0,9°C-ig hûlt le a levegõ aznap. 14:30 körül elállt a csapadék, s a hõmérséklet nõni kezdett. Aznap este 9- kor máris 2°C körül volt a levegõ hõmérséklete.

Ezután enyhe õszi napok következtek.

Öt nappal Katalin-nap elõtt, november 20-án tört meg az Õsz, s kezdõdött meg az „igazi tél” támadása. Huszadikán a reggeli 3°C-ról délután 4,9°C-ig nõtt a hõmérséklet, majd estétõl lassú, fokozatos csökkenés kezdõdött. Este tízkor már csak +2,3°C- ot jegyeztem fel a naplómba.
Az elsõ fagyra azonban november 22-ig kellett várnom. A naplómba 21-én +1,3°C-os, 22-én pedig +0,8°C-os maximumot írtam be. November 22-én este 11-tõl azonban fagypont alá hûlt a levegõ, s november 23-án reggel 8-kor -0,6°C –ot mértem. Aznap borult, egyhangú, de már télies idõnk volt, habár a maximum 1 tizeddel meghaladta a fagypontot, +0,1°C volt.

November 24-én reggel 7 –kor kereken -2 fokot mértem, a talaj felszíne már kezdett megfagyni, megkeményedni, s a kicsiny kerti tavunkon is megjelent az elsõ, összefüggõ jégpáncél.
Aznap mértem a szezon elsõ fagypont alatti maximumát, pontosabban -0,3°C –ot. Ezen a napon izgultam, hiszen már vártam az idei elsõ hótakarót, amit a meteorológusok a magasabb hegyekbe jeleztek elõre. Mivel ebben az évben vettük a nyaralót, s Budapestrõl jártunk fel (ahol enyhék a telek, s kevés sajna a hó), így már vártam az elsõ komolyabb havazást (régen a Mátrában gyakoriak voltak a méteres havak, mint legutoljára 2013 márciusában). Éjfélkor megpillantottam az utca lámpafényében az elsõ hópelyheket, ekkor -1,3°C volt. Éjfél után 20 perccel már rendesen esett, 1:30-kor már rendes hóömlés mellett egy cm havat mértem. A hóhullás egészen reggel 6-ig tartott, s én 6 cm havat mértem. Aznap a maximum -0,7°C volt.

A következõ napokban ónos esõ is esett, a legemlékezetesebb pillanat december elseje volt, amikor 1-2 cm-s jégpáncél borította a fákat. Eszméletlen látvány volt! Néhány fa nem bírta a nagy terhet, s kidõlt. Sajnos a Mátrában sok kár keletkezett a nagy jég miatt. Emellett még volt 1-2 cm hótakaró a Katalin- napi havazásból.

December 2-án havazott, azonban csupán egy- másfél cm vastag hótakaró hullott le az égbõl.

December 3-án megtört a jég, s olvadni kezdett. Aznap hosszú idõ után elõször érte el a +1°C –ot a hõmérséklet (Tmax: +1,5°C), s a 2-3 cm-s hó is olvadni kezdett.

Mikulás napján reggel 7-kor még 1 cm havat mértem, azonban 10 óra felé az esõ és a nagy köd mellett már csak elszórt foltokat észleltem. Tmax: +5.2°C.

Dec. 8-tól 17-ig sajnos nem tartózkodtam Galyatetõn.

December 18-án reggel gyenge hószállingózás, havazás volt tapasztalható, azonban a +0,5°C –os hõmérséklet miatt csak foltig futotta.

December 19-én +7,4°C volt a Tmax.

December 20-án hajnalban volt +7°C, napközben +3.5C köré hûlt a levegõ.

December 21-23 között Budapesten tartózkodtam.

A karácsony a szokásostól eltérõen (vagy hûen!?)sajna fekete volt, 24-én a Tmax +7,1°C, 25-én +4,2°C, 26-án pedig -0,5°C volt. Érdekesség, hogy 26-án késõ este gyenge havazás volt megfigyelhetõ a hegyen.

27-én egy cm friss hóra ébredtem.

29-én a Tmin -11,5°C volt, a Tmax csupán -6,9°C.

30-án a Tmin -13,1°C volt, a Tmax pedig a leghidegebb az egész szezonban, mindössze -11,4°C! Továbbra is 1 cm-s lepelhó borította a tájat.

Dec 31-én Tmin kereken -13°C, Tmax -8,5°C.

2015. jan. 1-tõl enyhülés következett, az éjféli -10,2°C-rõl aznap délután 4- kor -1,6°C –ig emelkedett a T.

Január 3-án este 9-tõl enyhén, majd egyre erõsebben havazott, az addigi 1 cm-s fagyott, tömör hóra másnap reggelig 4 cm friss hó hullott, így reggel 9-kor 5 cm havat mértem.

Jan. 5-tõl 16-ig sajnos nem voltam a helyszínen 

Január 16-án 930 méteren hófoltok voltak az árnyékos részeken, a hõmérséklet tartósan 0°C fölött alakult.

Január 20-án reggelre fél centis hó esett (Tmin: -0,4°C), azonban pár óra alatt elolvadt (Tmax: +2,6°C)

Január 24-én havazás kezdõdött, a Tmax azonban +1,1°C volt azon a napon, mely estére -2,8°C –ig csökkent. A hóvastagság 930 méteren este 7 cm volt.

25-én tovább havazott, estére már 14 cm havat mértem, miközben a Tmax -1,9°c –ra sikeredett.

26-án és 27-én a hóvastagság 14 cm volt, a két nap legmagasabb értéke -2,6°C volt.

29-én és 30-án gyengén havazott, 30-án este 16 cm havat mértem.

31-én hajnalra nagy meglepetés ért el engem. Reggel 10-kor kereken 40 cm havat mértem 930 méteren, s a hó egészen március 15-ig kitartott. 16-án és 17-én már csak elvétve voltak hófoltok/hókupacok a kertben és az erdõben.

Március 31-én gyenge hózáport tapasztaltam, megmaradni azonban nem maradt meg semmi.

Április 1-tõl 8.-ig szórványosan fordult elõ kisebb hóhullás, megmaradni azonban egyszer sem maradt meg (max. foltig jutott).

Ezzel le is zárult a 2014/2015-ös téli szezon a Mátrában.
Átlagosnál kissé melegebbre sikerült ez tél, kevesebb hó is hullott az átlagnál, sajnos a karácsony sem volt fehér. Remélem a 2015/2016-os télrõl már jobbakat fogok írni

A 2006-ban elkezdett méréseim óta ez volt az elsõ olyan júniusi elsõ dekád, aminek minden napja nyári nap lett. És jó eséllyel ez lesz az elsõ olyan is, amikor egyáltalán nem hull csapadék (még nyomnyi mennyiségû sem). 2010 és a tavalyi év után pedig a harmadik lehet, amikor semmilyen zivatartevékenység nem fordul elõ (még távoli dörgés sem).

A lehetõ legnagyobb alázattal, jóindulattal, kedvességgel és nyugodtsággal szeretném jelezni, hogyha a linkek közé nem enter-t, hanem csak egy szimpla szóközt ütsz, akkor a hozzászólásod 80 soros helyett csak 40 soros lesz, és nem gúvad ki az ember szeme, mire a végére ér. Köszi.

Június 9., kedd . A 2015-ös év eddigi legzivatarosabb napja :

Hajnalig erõsen felhõs volt az ég.

Negyed 1 és fél 1 között kelet, ék felé alakult ki eg rövid életû gyenge zivatar.
20-25 km-re volt tõlem, így a mormogása elért idáig.

Hajnal fél 5 és fél 6 között pedig tõlem dny-ra pöffeszkedett 1 órán át egy kisebb zápor, zivatar tömb, pont fönn voltam 5 h elõtt kicsivel és a szobám ablakán be is világított néha pár felhõvillám, és halkan morajlott ezt követen.

Hajnal fél 6 - tól kora délután 1 h-ig semmi érdemleges konvektív esemény nem volt 50 km-es körzetemen belül.

Reggel közepesen felhõs, délelõttöl - délután 4 h-ig gyengén felhõs, gomolyos ég volt.

Kora délután 1 h körül az egész ék, keleti, dk, déli horizonton egyre impozánsabb üllõk, tornyok terebélyesedtek. Kora délután 1 h kor még nem volt konvektív esemény, délután 3 h-ra viszont már 2 db közepes zivatargóc is kialakult, az egyik a fõvárostól ék-re, a másik pedig déli, dny irányba.

Közben felettem és észak, ény, nyugat, dny felé tekintve délután 4 h-ig még felhõtlen volt az ég.

Délután 3 óra körüli fotók
Link
Link

Délután 3 h és 4 h között a fõvárosban és attól ék, kelet, dk, déli irányban megsokszorozódtak a zivatarok és szinte az összes sötét vörös, egy kettõ fekete lett a radaron.

Radarképek délután 3 h és 4 h között :
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Délután fél 4 és 4 h közötti fotók. Így nézett ki tõlem ekkor az észak Pesti vörös, fekete szörny.
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Késõ délután fél 5 körül egy hasonló erõsségû cella alakul ki tõlem ék felé a fõváros ék-i csücskén és gurult le végig a Budai részeken, megcsípve a fõváros én, nyugati határát is.

Radarképek róla fél 5 és fél 6 között :
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Ez már közelebb volt hozzám, nagyon látványos és igen sötét felhõformák voltak.
A vihar 5-10 km-re haladt el tõlem ék, kelet, dk, déli, majd dny irányba.
Biztosan jégesõ és szélvihar kísérte, mert zöldes, kénes sárga színárnyalatban virított.

Íme a fotók fél 5 és fél 6 közöttrõl
Link
Link

Közben a kifutó gust front már felettem, és északra, ény, nyugatra is generálta az egyre sötétebb gomolyokat.
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Ismét a nagy viharra fókuszálva, félelmetes volt. Egyre többet villámlott, dörgött belõle
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Itt délután 17:10-tõl kezdõdött óriáscseppes csepergõ zápor a szélébõl, de 3/4 6 -ig csak csapadéknyom jött össze.
Közben 17:10 - 50--ig erõs keleti, dk kifutószél volt.

Fél 6 körül majdnem felettm, illetve kissé északra, ény, nyugat fele is megsokasodtak a vörös cellák, volt egy fekete is.
A zivatar tevékenység negyed 6 és 7 h között járt a csúcsára, erõs zivatar tevékenység volt.

Itt 17:45 - 18:20-ig volt intenzív, heves nagy cseppes zápor a szélébõl.

Radarképek fél 6 és fél 7 között :
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Felhõképek fél 6 és fél 7 közöttrõl
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

18:30-tól lassanként csillapodott a ziv. tev., de egészen késõ este fél 12-ig maradt a gyenge, idõnkét közepes ziv. tev.

Szinte minden villámot ablakrezegtetõs hosszan elnyúló dörgések kísértek, minden beleremegett, némelyik halkabban, de volt egy nagyon ütõs is 19:09-kor. Ekkor elgondolkoztam én is.

Egyébként 17:54 - kor volt egyetlen igen közeli recsegõs lecsapó.

Fél 7 -tõl egészen negyed 12-ig tartós csapadékhullás volt.

Fél 7 és negyed 8 között gyenge, mérsékelt esõ, negyed 8 és negyed 9 között intenzíven esett.

Fél 8 és fél 10 között meglepõen hosszú ideig ék fel tanyázott egy zivatar és 2 órán át szórta a lecsapókat, felhõvillámokat, közepes ziv. tev. volt belõle.
Közben 9 h után kelet, dk felõl is már villogott, morajlott, jelezvén hogy közeledik egy zivatarrendszer.

Fotók este 8 és fél 9 között
Link
Link

Késõ este negyed 9 -tõl fél 10-ig már csak méréskelt, fél 10 és 10 h között már csak csepergõ esõ volt.

Késõ este 22:10 körül erõs keleti, dk szél támadt, mely csak 22:25-re gyengült le.

22:20 körül hatalmasat szólt egy sunyi villám, áram is elment 1-2 percre.

22:25-30 -ig heves esõ esett, majd 22:30-tól 22:40-ig mérsékelten esett.

22:40 - 23 05-ig intenzíven esett egy záporból kelet, dk felõl, közben még néha villámlott és dörgött is.
23:05 - tõl gyengül az esõ, 23:20-ra el is állt a már csak csepergõ esõ.

A ziv. tev. délután 3 h kor kezdõdött és pont fél 12-re szûnt meg, akkor volt az utolsó villámlás-dörgés, tehát 8 és fél órán át tartottak az események.

Gyakori csapadékhullás 17:10 - 23:20-ig volt, tehát bõ 6 órán át.

A hétfõi és keddi nap részletes beszámolója képekkel gazdagítva, azaz június 8.-9.-e :

Hétfõn hajnalig derült volt az ég, majd hajnaltól - reggelig gyengén, sõt néha közepesen rétegfelhõs volt az ég.
Reggelre kiderült az ég, majd délelõtt fél 11 körül erõs gomolyfelhõsödések zajlottak, de zápor, zivatar nem alakult ki.
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Kora délután fél 1-re csökkent a gomolyfelhõ mennyisége és estig inkább csak gyengén felhõs ég volt egyre laposodó gomolyokkal és már megjelenõ fátyolfelhõzettel is.

Este egyre inkább megnövekedett a fátyolfelhõzet, közben kelet felõl dögüllõk jöttek, ezután erõs réteg - és gomolyfelhõsödések indultak be, melyek késõ este és éjszaka is jellemzõek voltak.
Így estétõl - kedd hajnalig erõsen felhõs volt az ég javarészt.

Este 9 h után kicsivel zivatar alakult ki dél felé, mely lassan dny, nyugat felé vándorolt és egyre erõsödött.
A ziv. tev. eleinte gyenge, majd közepes volt.

Késõ este negyed 12 körül észak fele is kialakult egy rövid életû zivatar gyenge ziv. tev.- el.

E-nap este 21:05 - 23: 15 -ig volt bõ 2 órás ziv. tev.
Az év 12. zivataros napja volt.

Csapadék nem hullott.
Napközben csak méréskelt volt a változó irányú, de javarészt keleti, ék-ies szél.

Tmin : 15,2 °C, Tmax : 31,1 °C volt.
Az év, egyben a 2015-ös nyár 4. hõségnapja volt.

Képek még hétfõ délutánról :
Link
Link

És estérõl :
Link
Link
Link
Link

kelet, dk felõl terjeszkedõ üllõrendszer
Link
Link

Közben már szinte mindenfelé aktivizálta magát a légkör este fél 9, 3/4 9 között
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

9.-e kedd már egy másik posztban jön mert így hosszú lenne!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#277433 - 2015-06-09 07:56:5

Ki emlékszik még rá?
Én nagyon is, mint ahogy a 2004 február 8.-i, és november 19,.i brutális durvulatra is.

Mához 11 éve, 2004 június 9.-én volt a brutál zivataros nap.
Ez a brutális jelzõt bõven megérdemli, sõt igazán extrém helyzet.

Elõször is délután Borsod megye és környékén Szupercellák pattantak ki 8-10 cm átmérõjû golflabda méretû giga jégveréssel pl. Miskolc környékén.

Kora este/este pedig ény felõl egy rendkívüli zivatarlánc vonult át majdnem az egész ország felett.
Útját sokfelé 80-120 km/h-s szél, felhõszakadások, jégverések rendkívül aktív villámtevékenység kísérte, országosan kb. 1 mrd. Ft-os kárt okozván.

Budapest közlekedése majdnem összeomlott este 8 h körül mikor a vihar elérte a fõvárost.

Személyes élményem : A szokásos szerdai úszásomon voltam az ELTE-n a Városliget mellett egy kisiskolás vörösvári csoporttal.
Este fél 8 körül jöttünk ki az usziból : Hazafelé menet a buszban kb. a Bécsi út, Vörösvári útnál kapott el a vihar és mire hazaértem csak akkor gyengült el. Döbbenetes volt a 100 km,/h-s szél és sûrû vízfüggönyben végig hazafele utazni extra lecsapók közepette.

Hazaérve a sok letört faágat láttam, és a vihar a helyi tûzoltó szertár és a Városháza tetejét sem kímélte, szépen megbontotta.

Ajánlom figyelmetekbe Thermometer legújabb cikkét a május 20-a utáni ciklonos helyzetrõl: Link

Májusi csapadékösszegek a Kelet-Mecsekben:
Váralja [155m]: 127,6 mm
Máza [200m]: 126,5 mm
Dobogó/Ördöghegy [594m]: 158 mm

2015. évi csapadékösszegek (máj.31-ig):
Váralja: 345,4 mm
Máza: 346,2 mm
Dobogó/Ördöghegy: 434 mm

Elmúlt 12 hónap csapadékösszegei (2014. június - 2015. május):
Váralja: 1081,4 mm
Máza: 1102,3 mm
Dobogó/Ördöghegy: 1263 mm

Látható, mely hónapokban volt jelentõsebb mennyiségû ciklonokhoz kapcsolható csapadék, amikor az orográfia csapadékra gyakorolt hatásának is jelentõs szerep jutott.

Gyõrszemere-Nagyszentpál 2015. május:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 16,2 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból: 15,2 °C
Havi átlagos légnyomás: 1014,28 hPa
Havi átlagos relatív légnedvesség: 83,21%
Havi átlagos felhõzet: 5,6 okta
Havi átlagos minimum hõmérséklet: 10,7 °C
Havi átlagos maximum hõmérséklet: 21,6 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 5,4 °C (1.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 29,1 °C (5.)
Legnagyobb napi hõingás: 19,5 °C (12).
Havi összes csapadék: 139,0 mm
Legcsapadékosabb nap: 34,4 (25.)
Csapadékos napok száma: 14
Jelentõs csapadékú napok száma: 8
Nyári napok száma: 9
Zivataros naok száma: 2
Ködös napok száma: 1

2015 tavasza nálam: (zárójelben az 50 éves átlag illetve a dátum)

Átlaghõmérséklet: 6,84+12,21+17,09= 12,05 °C. (11,53 °C.)
T min. átlag: 2,38+6,73+12,44= 7,18 °C. (7,54 °C.)
T max. átlag: 12,46+18,33+22,38= 17,72 °C. (16.33 °C)
Absz. T min.: -3,6 °C. (03.08.)
Absz. T max.: 29,0 °C. (05.19.)
Tavaszi absz. hõingás: 32,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 3,0 °C. (03.08.)
Legmagasabb napi átlag: 21,4 °C. (05.05.)
Napi átlagok hõingása: 18,4 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 19,2 °C. (04.16)
Napi legkisebb hõingás: 2,1 °C. (03.12.)
Legalacsonyabb T.max: 6,1 °C (03.12.)
Legmagasabb T.min.: 16,9 °C (05.10.)

Legalacsonyabb légnyomás: 998,1 hPa. (03.31.)
Legmagasabb légnyomás: 1035,9 hPa. (03.07.)

Fagyos nap: 8+0+0= 8 db. (
Hideg nap: 0+0+0= 0 db. (1)
Téli nap: 0+0+0= 0 db. (1)
Hóeséses nap: 0+1+0= 1 db. (4)
Hótakarós nap: 0+0+0= 0 db. (3)
Nyári nap: 0+3+10= 13 db. (9)
Hõség nap: 0+0+0= 0 db. (1)
Ködös nap: 0+0+0= 0 db.
Zivataros nap: 0+1+4= 5 db. (
Jégesõs nap: 1+0+0= 1 db.

Tavaszi csapadék: 8,1+8,5+116,6= 133,2 mm. (131,1 mm.)
Csapadékos nap: 10+8+13= 31 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8+5+13= 26 db.
Jelentõs csapadékú nap: 0+2+6= 8 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 56,9 mm. (05.22.)

Az átlagosnál 0,5 °C-kal melegebb (27.legmelegebb) és az átlagosnak megfelelõ csapadékú (71. legcsapadékosabb) tavasz volt.
Összességében-különösen április-a szelességén kívül különleges szélsõségektõl mentes tavaszunk volt.
Megemlítendõ még a rekord napi csapadékot hozó (56,9 mm) 05.22-e.

2015. május nálam:

T átlag: 17,09 °C.
T min. átlag: 12,44 °C.
T max. átlag: 22,38 °C.
Absz. T min.: 6,4 °C. (29.)
Absz. T max.: 29,0 °C. (19.)
Absz. hõingás: 22,6 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 13,2 °C. (22.)
Legmagasabb napi átlag: 21,4 °C. (05.)
Napi átlagok hõingása: 8,2 °C.
Legalacsonyabb T max.: 14,2 °C. (22.)
Legmagasabb T min.: 16,9 °C. (10.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,0 °C. (19.)
Napi legkisebb hõingás: 2,0 °C. (22.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1005,9 hPa. (02.)
Legmagasabb légnyomás: 1028,0 hPa. (12.)

Nyári nap: 10 db.
Hõségnap: 0 db.
Zivataros nap: 4 db.

Havi csapadékmennyiség: 116,6 mm. (éves: 216,0 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 13 db.
Jelentõs csapadékú nap: 6 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 56,9 mm. (22.)

Az átlagnál 0,1 °C-kal melegebb (35. legmelegebb), sokkal csapadékosabb (206 %, 10. legcsapadékosabb) május volt. Hõmérsékletileg szélsõségektõl mentes de rendkívül csapadákos hónapon vagyunk túl, megdõlt az általam mért eddigi legnagyobb napi csapadékmennyiség. Az új rekord 56,9 mm.

Kicsit komolyabb számításokat végeztem a szorulás-hasmenés elmélettel kapcsolatban. Elõre is bocs a hosszért, próbáltam alapos lenni.
Elõször is szükséges volt összehasonlíthatóvá tenni egymással az egyes hónapokat, hiszen a különbözõ hónapok csapadékösszegeinek eloszlásai jelentõsen eltérnek egymástól. Pl. 20 mm alatti csapadék februárban 14-szer gyakrabban fordult elõ az 1901-2014-es idõszakban, mint júniusban; vagy 100 feletti csapadékösszeg 16-szor gyakoribb június-júliusban, mint január-februárban. A havi adatsorokat 60,4 mm-en tettem standarddá (ennyi az átlagos havi csapadék az 1901-2014-es idõszakban). A havi eloszlások még így is csak közelítõleg egyeznek, de halmozottan jobb a helyzet, mint az eredeti adatsor esetén, ami szépen látszik az egyes hónapok gamma-eloszlású sûrûségfüggvényein: Link

Ezután az adatsorból több intervallumra viszonylag bonyolultabb függvényekkel kerestem meg ezeket a hasmenés-szorulás idõszakokat.
Az alkalmazott függvény, ha csak egy száraz és csapadékos hónap követi egymást (intervallum hossza: 2 hónap), akkor:
- HA(ÉS(VAGY((A-B)>80;(B-A)>80);MIN(C)80);1;""), ahol:
- - A: az intervallum elsõ fele
- - B: az intervallum második fele
- - C: teljes intervallum

Az alkalmazott függvény, ha 2,3,4,5,6 vagy 12 hónapot vizsgáltam (intervallum hossza: 4,6,8,10,12 vagy 24 hónap): Link (azért így, mert elsõ próbálkozásra a rendszer nem akarta betölteni a függvény egy részét és a hozzászólás többi részét)

Ez azonban még nem volt elég, mert a hosszabb intervallumoknál a nagyon csapadékos évek (pl. 1940,1954,1999,2010) jelentõsen torzították az eredményt. Ennek oka az, hogy ha egy hónapos lépésközzel nagyobb szakaszokat nézünk, akkor még több hónap elteltével is könnyen ugyanazt az eredményt kaphatjuk. Pl. 2010-2011-ben négy egymást következõ hónanál jelzett a függvény 12 hónapos szélsõséges csapongást a csapadékösszegekben. Persze ez a négy mind a 2010-2011-es idõszakra vonatkozott. Egy kisebb függvénnyel (azt már nem írom itt le) kiszûrtem ezeket a felhalmozódásokat. Így pl. 2010-2011-nél a négy helyett csak egy helyen szerepel kiírás a 24 hónapos intervallumoknál.

Mindezek alapján a különbözõ intervallumokban detektált szélsõséges idõszakok száma a következõ az 1901-2015-ös években:
- 2 hónap: 78
- 4 hónap: 54
- 6 hónap: 25
- 8 hónap: 22
- 10 hónap: 15
- 12 hónap: 12
- 24 hónap: 5

Ahogy látható, az esetek közel kétharmadát az 1,2 vagy 3 hónapos váltások teszik ki. Az 1901-2015-ös idõszakban a különbözõ felosztásban (1,2,....12 hónap) az elõfordulásokat az alábbi vonalkód diagrammok mutatják: Link
A következõ táblázat az évtizedenkénti gyakoriságokat tartalmazza:

Bár nem számottevõ mértékben, de 1940, 1999 és 2010 hatása még így is látszik egy kicsit.
Ez az egész eddigi nem másért, mint a következõ grafikon elkészítése miatt volt fontos, amin az látszik, hogy 5 év alatt (1 hónapos lépésközzel) hány olyan hónap fordult elõ, amikor adott hónap körül a vizsgált intervallum hosszától függetlenül (mindegy, hogy 2 és/vagy akármennyi, pl. 12 hónap-e) elõfordult-e szélsõséges csapadékösszegbeli csapongás. Link

Megállapítottam, hogy évente általában 1-2 ilyen "két véglet" idõszak fordul elõ. Periodicitás, egyértelmû trendek nem állapíthatók meg. Ezek és 9571 intervallum elemzése alapján azt kell hogy mondjam, a szorulás-hasmenés elmélet nem állja meg a helyét, nem igaz.

És, hogy miért pont 5 éves idõszakokat választottam? Mert így a 2000-2014-es évekbõl 2 nagyon csapadékos (2010,2014) és két nagyon száraz (2011,2012) év is a vizsgált periódusba eshetett. Ebbõl a mondatból valamennyire már sejthetõ is, hogy a legtöbb szélsõségesen száraz vagy csapadékos hónap valószínûleg ebben az öt évben volt, ami így is van. Másrészt, mivel tudtam, hogy több ez a szélsõséges hónap, arra voltam kiváncsi, hogy vajon a szorulás-hasmenés idõszak is több lett-e. Kicsit matematikai nyelven megfogalmazva: az volt az állításom, hogy a szorulás-hasmenés elmélet igaz.
Azt fontos megjegyezni, hogy az elmúlt 5 év szélsõséges hónapjainak közel fele 2010-2011-bõl, egy 1,5 éves idõszakból származik. És bár a lentebbi ábrákon látszik, hogy az elmúlt 5 évben volt a legtöbb úgymond szélsõséges csapadékösszegû hónap öt éves periódust tekintve, de a jövõben az ábrákon szereplõ értékek még szinten tartásához is szélsõséges csapadékösszegû hónapok sorozata kell, ugyanis 2015. májusától esnek ki elõbb a 2010-es csapadékos, majd a 2011-es száraz hónapok. Link
Fontos eredmény: abból, hogy egy 5 éves (de egyébként akárhány évet nézhetnénk) idõszakban sok vagy kevés nagyon száraz vagy csapadékos hónap jelentkezik, nem következik, hogy sok, illetve kevés szorulásos-hasmenéses idõszak lesz. Két példa erre:
1.: Az 1950-es évek második felében viszonylag kevés szélsõséges csapadékösszegû hónap volt, ennek ellenére gyakori volt a száraz-csapadékos váltás.
2.. Az 1940-es években viszonylag sok szélsõséges csapadékösszegû hónap volt, mégis kevés volt a száraz-csapadékos váltás.

Most ennyit tudtam írni, remélem valamennyire hasznos volt.

És hogy ne legyen olyan hosszú jöjjenek az est további eseményei :
Tehát eddig ott tartottam hogy 2 db zivatar, egyik dél fele alakult ki és északkelet felé helyezõdve Csobánkát szórta keményen, közben ott alakult helyben egy másik cella is és a kettõ összeolvadt.

A 3. zivatar érkezése : Ez dny felõl közeledett és észak felé helyezõdött, érintett a széle átmeneti heves esõvel és 19 : 22 -tõl igen erõs ény széllel, mely 20 percig tartott, aztán gyengült, de az est további részében is élénk maradt néhány kissé erõsebb 40-45 km/h közötti lökéssel.

Tehát a 3. zivi érkezése, igen vad turbulencia volt, a zivatar tevékenység pedig már erõs volt, 19 : 32 -kor volt az év elsõ közelebbi lecsapója, amit jó pár követett még :

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

19: 45 -50 között átmeneti újabb heves esõ volt.
19:30- 50-ig 2,9 mm hullott le.

19:50- 20h-ig felettem képzõdött egy zivatar keményen szórva a lecsapókat, 19:53-kor 200 méteren belüli lecsapó volt, majd 19:59-kor egy dübörgõ többszörös is.
7 perc alatt 7,6 mm esõ zúdult le, este 8h-ig 10,5 mm a csapadék.

2 kép a már csak bemosódott csapisávból :
Link
Link

Ez volt a nap 4. zivije és egyben a legaktívabb is, közben összeállt egy kb. 200 km hosszú zivatarlánc, melynek déli vége nagyjából a közelemben volt, északkeleti vége meg dél -Lengyelországban

Néhány fotó a 4. és egyben legaktívabb, felettem keletkezõ zivatar távozásáról, mely egyben a zivatarlánc vége is volt :
Link
Link
Link
Link
Link
Link

A ziv. tev. 18:48-kor kezdõdött és 20 h 15-re meg is szûnt.

Kerek fél óra csend következett.

3/4 9 kor erõs keletkezés indult meg ismét dny, dél, dk, felé.

20 h : 50 körül dél, dny felõl közepes ziv. tev. kezdõdött.

21:20 : Elért dny felõl egy közepes zivatar méréskelt ziv. tev. - el de gyengül.
Viharos dny, nyugati szél támadt mely egyre erõsebben tombolt.

21:23 - 40-ig mérsékelt, intenzív esõ hullott, 2,5 mm esett, napi összeg eddig 13 mm.

21:20 - 22h-ig tombolt a szélvihar, a legerõsebb lökések 3/4 10 körül volt, Wgmax : 91,2 km/ volt.

21:40 -tõl már csapadék nem volt, a szél pedig 22 h - tól lassanként gyengült, 11 h-ra már megszûntek az erõs lökések is.

21 : 40 - 23 : 45-ig itt csapadék nem volt.

23:45 - kb. éjjel 1h-ig 2 rövid méréskelt és egy gyenge zápor volt, 1 mm hullott, ezzel 14 mm az összeg eddig.

A ziv. tev. csak fél 1-re szûnt meg, egészen este 3/4 9-tõl éjjel fél 1-ig volt gyakori távoli lecsapó parádé, morajlások, félelmetes dörgések dk, kelet, ék felé.

Ma reggel fél 8 körül méréskelt, intenzív esõ kezdõdött dny felõl egy csapi rendszerbõl, 8 h-ig 1,4 mm hullott le, így a szerdai csapadékösszeg : 15,4 mm lett.
Havi : 38,8 mm, éves 205,1 mm.

Tmin : 13,3 °C volt, Tmax : 28,9 °C lett.

Kisebb szélkárok keletkeztek, láttam az utcában egy kb. 5 méteres, karvastagságú letört ágat egy nagy eperfáról.

Képes, zivataros beszámolósdi a tegnapi, kemény május 20.-i, szerdai konvektív estérõl, mely az idei 2015-ös konvektív szezon elsõ igazi, vad nyitánya volt.

Kora este 6 h-ig semmiérdemleges nem történt 30 km sugarú körben, viszont távolabb, dk, kelet, ék, észak felé szép cellák voltak.

5 h körüli fotók, ez már elhalt, észak felé tekintve
Link

kis fátyolozás
Link

Izgalmas, távoli, szép konvekció dk, kelet, ék felé, 2 szép cellát fotóztam
Link
Link

Végül egy képen a kettõ szépség
Link

Ezután még ennyi látvány sem volt, egészen fél 7-ig.

Este 6 és fél 7 között hirtelen erõs gomolyosodás indult mindenfelé szinte.

Fél 7-kor ismét fotózás volt a hevesen fejlõdõ gomolyokból.

északra
Link

dny felé
Link

ény felé
Link

nyugat felé
Link

végül dél felé
Link

18:48 kor kipattant egy zivatar dél felé, majd ék felé haladva Csobánkát szórta meg jéggel, felhõszakadással, 3 km-en múlott az egész hogy engem is betaláljon.

A cella ( közepes ziv. tev. kísérte )
Link
Link
Link
Link
Link

közben nyugat felé
Link

ismét dk, kelet, ék felé fókuszálva, nagyon gyorsan helyezõdött tovább
Link
Link
Link

Sok egyéb mellett, azokat is találsz benne: Link

Attól függ melyik: A délutáni vagy az éjszakai.
Egyébként a régi omsz oldalon a június 29.-i esettanulmányban sztem vannak radarkepek is az eseményrõl.

Csak én sem tudom hirtelen hogy hol keressem.
A régi OMSZ -os oldalt amúgy jobban szerettem mint a mostanit.

Megvannak valakinek a 2006.06.29-ei instab vonalról a radarképek?

2015. április Bükk-fennsík, töbör.
Elnézést, hogy ilyen késõn, de elhavazódtam rendesen.

T átlag: 4 °C.
T min. átlag: -6,5 °C.
T max. átlag: +12,9 °C.
Absz. T min.: -12,4 °C. (19.)
Absz. T max.: 23 °C. (26.)
Absz. hõingás: 35,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -2,2 °C. (6.)
Legmagasabb napi átlag: 12,5°C. (16.)
Legalacsonyabb T max.: 3,8 °C. (02.)
Legmagasabb T min.: 6,8 °C. (28.)
Napi legnagyobb hõingás: 27,2 °C. (26.)
Napi legkisebb hõingás: 6,2 °C. (1.)

Fagyos nap: 28
Hideg nap: 20
Zord nap: 7

Áprils hónapja a Bükkben továbbra is száraz, csendes volt.
A száraz periódus a minimum hõmérsékletekben szembetûnõ, ott tükrözõdik a legjobban. A hónapban 2 nap kivételével minden reggel fagyott. A havi középhõmérséklet, a 6 év alatt a legalacsonyabbra sikeredett, majd 2 fokkal maradt el. Szerencsére a vegetáció csupán a hónap végén indult be, így csak kisebb károkat okozott a fagy. A májusi idõszakban már nem volt ilyen szerencsés a töbör környéke. Ezt egy másik szösszenetben írom, fotókkal illusztrálom.

Nos, utána néztem az interneten: 2 napot tévedtem, a balatonfüredi tornádó 1972 máj. 19-én csapott le.
Máig ez a Balaton-vidék legnagyobb feljegyzett vihara. Szinoptikai helyzet:

Link

Link


Korabeli képek a sétányról:

Link

Link

Link


A tornádót jégesõ követte: elõször cseresznye, majd dió nagyságú jég esett tisztán. Rengeteg volt az épületkár. A fürediek azóta is úgy emlékeznek 1972 máj. 19-re, mint a rémület napjára. Ma van az évforduló: éppen 43 éve történt...

A Kelet-Mecsek csapadékviszonyai az 1901-2013-as idõszakban: Link www.varaljamet.eoldal.hu/file/58/szakdolgozat_szentes_oliver.pdf

Ez a szakdolgozatom, bárki, akit érdekel a téma nyugodtan megtekintheti.

Sõt, nálam február 1. óta mindössze 1db jelentõs csapadékú nap volt, az is 6mm-rel. 5mm vagy felett nem is volt több. Azért ez elég kemény, így több mint 3 hónap alatt...
Na majd talán a jövõ hét végén. Talán...

Április 28.- május 7. között, 10 nap alatt itt 22,8 mm csapadék jött le.
Ez nagyjából meg is felel egy 10 napos átlagnak így május elejéhez képest.

Ennek ellenére a talaj nem csak a napos, de az árnyékos részeken is egyre jobban szárad, már porzik megint.
Nem lesz ez így jó, továbbra is várok egy legalább 10 mm feletti csapadékösszegû napra, mert ilyen január 30. óta nem volt.

Milyen szép szabályos szinusz görbe az eddigi májusi napi középhõmérséklet grafikon. Link

Bevallom férfiasan, hogy a "marginális szupercelláról" eleinte én is azt gondoltam, hogy az a vonalas rendszer végpontján kialakuló szupercellát jelenti.
Az elnevezés nem a legszerencsésebb, mert a marginális (szélsõ) szó térbeliséget sugall, holott itt nem errõl van szó. Talán jobb lett volna "határeset szupercellának" elnevezni.
De a már meglévõ, bevett szakkifejezések esetében vita nem lehet, azokat kell használni.
Aki pedig nem tudja pontosan, hogy egy bizonyos terminus technikus mit is jelent, az ne használja -különben könnyen összekeverheti a sziliciumot a szilenciummal.

Pontosabban olyan zivatarokra használják, melyek idõnként és/vagy rövid ideig mutatnak szupercellás jellemzõket, általában olyan idõjárási helyzetben, amikor a szupercellák képzõdéséhez szükséges peremfeltételek az optimális tartományon kívüli értékeket vesznek fel, vagy nincsenek átfedésben egymással.

Ami szerdán tõled északra vonult el, ill. észak felõl érintett, az egy jól fejlett HP szupercella volt, nem marginális SC.

A marginális szónak, mint a legtöbb szónak sokféle jelentése van.
A legtömörebben fogalmazva jelentheti azt hogy valaminek a szélén lévõ, nem középponti vagy mellékes.

Olyan szupercellákra használják, melyek idõnként felveszik, de gyakran el is vesztik ezt a státuszt.
Tehát nem szupercella egész útján, csak idõnként veszi fel ezt a jelleget.

Legalábbis én így tudom, ill. láttam többször.

Pl. ami legutóbb volt marginális SC az 2013 augusztus 29.-én alakult ki késõ délután szinte a fejem fölött, majd Szentendre felett erõsödött meg.

Itt egy radarkép róla : Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

A marginális kifejezést te mire érted? Mert valsz. nem arra, amire szokás.

Tehát akkor jöjjenek :

Este 6 h-tól fújt erõs ény szél
Negyed 7 körül járunk, nyugat, dny felõl szépen borul már
Link
Link

Itt már fél 7 van és nyugat felõl már folyamatosan morajlik viszonylag halkan
Link

felettem a felhõzet ekkor
Link

és kelet felé tekintve
Link

3/4 7 van, és észak felõl közelít a marginális SC. Csak súrolt, hamar elért, de csak 3 perces felhõszakadás volt, ez idõ alatt közel 3 mm hullott le. A zivatar tevékenység csak a gyenge/közepes határán mozgott, csak morajlott végig, hangos dörgések, jó kis sistergõs lecsapók nem voltak.
Link
Link
Link
Link

A következõ 10 db kép a marg. SC távozásakor készült ék, kelet, dk irányba, közben a dk felé tekintve szépen nõttek a gombák, melyek szépen mutatták a Pesttõl keletre kialakuló zivatar cellákat.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

A következõ fotók már a hidegfront érkezése elõtt közvetlenül, ill. közben készültek, közben lassan megérkezett már a viszonylag gyenge, de tartósabb, kb. 1 órás csapadék is.
Este 7 h -tól a felhõzet már bemosódottá vált

nyugat
Link
Link

felettem
Link

dk felé
Link

szintén dk egy picit késõbb
Link

kelet, ék felé tekintve
Link

felettem
Link

ék felé érdekes felhõformáció
Link

ismét felettem
Link

dél felé tekintve
Link

és végül nyugat, ekkor már gyengén esett az esõ
Link
Link
Link

Íme a fotók a tegnap május 6.-i hidegfrontról, kevéssel elõtte, és a front közben.
Varázslatos, látványos este vót ám, végre, és meg volt az év 4. zivataros napja.
Zivatar tevékenység sajnos nem volt acélos, a sistergõs lecsapókra még várnom kell, ez inkább csak mormogás volt tegnap este, de lesz ez még jobb is.

Az bizony komoly gond.

Ez!
Meg tiszta fejjel is!

Luciferko!
Aznap fotoztam eletem elso tubajat Letenyerol.
Egyebkent jo a videod, csak sok rajta a fa!

2006.06.29-re ki emlékszik?
Link

Hétfõ esti felhõfotók :
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Itt pedig pár fátyolfelhõs kép kedd estérõl :
Link
Link

"Viszont ha Te ennek láthatóan örülsz, akkor Téged meg boldoggá tesz mások kudarca!"

Szerinted ez jött le a hozzászólásomból? Olvasd már el és értelmezd újra tiszta fejjel.

Szerinted lehet, de egyébként se nem felesleges és se nem kudarc!
Viszont ha Te ennek láthatóan örülsz, akkor Téged meg boldoggá tesz mások kudarca!
Gratulálok!
Így ezentúl ennek tudatában kezelem témát Veled kapcsolatban....

Link
ÓÓÓÓÓÓÓÓÓ azok a régi szép idõk.