Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
A Mecsekben 150-200 m-en is 200 mm körül tart már ez az év. 600 m-en itt nem 250 mm volt a tél, hanem 299 mm, ami egészen biztosan a legtöbb volt az országban.
Leírom, hogy én miket értek az egyes állomások alatt, én mindig csak egyet:
Budapest: Lõrinc
Bécs: Hohe Warte
Berlin: Tempelhof
Prága: Clementinum
Párizs: Le Bourget
Stockholm: Observatorium
New York: Central Park
És akkor még ott vannak az olyan tökéletes, pár méter eltéréssel ugyanott már évszázadok óta mûködõ állomások, amiknél nincs vagy nagyon kicsi a városhatás, mint pl. Uppsala 1722 óta (svéd) és Hohenpeißenberg 1781 óta (német). Ezek érik a legtöbbet, mert a legkevesebb módosítást igénylik az eredeti adatok.
Leírom, hogy én miket értek az egyes állomások alatt, én mindig csak egyet:
Budapest: Lõrinc
Bécs: Hohe Warte
Berlin: Tempelhof
Prága: Clementinum
Párizs: Le Bourget
Stockholm: Observatorium
New York: Central Park
És akkor még ott vannak az olyan tökéletes, pár méter eltéréssel ugyanott már évszázadok óta mûködõ állomások, amiknél nincs vagy nagyon kicsi a városhatás, mint pl. Uppsala 1722 óta (svéd) és Hohenpeißenberg 1781 óta (német). Ezek érik a legtöbbet, mert a legkevesebb módosítást igénylik az eredeti adatok.
Pedig sajnos éppen a stílus az, amivel baj van. Csak hogy pár példát említsek: a globális felmelegedés irányítóinak alárendelve mindenki elhiszi a fals adatokat (sõt szándékosan teszik õket azzá), már megint melegedést jeleztek elõre de ma reggel hideg van így szerintem az is lesz, az xy számomra nem mérvadó automaták már megint meleget mérnek, mindenki melegrõl beszél de itt északnyugaton minden van csak az nem, stb.
Az ilyen hozzászólásokat le lehetne normális stílusban, ezeket az eltúlzott, felnagyított körítéseket kihagyva is írni. És akkor lehet, hogy nem is esnének neked egybõl 5-en személyeskedve, hanem lenne mondjuk csak kettõ, de normális visszajelzés.
És ami a legfontosabb, néha nem ártana azt sem beismerni, hogy nincs (nem volt) igazad. Mert abban az esetben, amikor jogtalanul kritizáltad az elõrejelzéseket, vagy pl. a várakozásokkal szembemenve vártad a lehûlést többször is most a télen, ez egyszer sem történt meg.
Az én válaszreakcióimra pedig csak ezt tudom mondani, jól megfogalmaztad: "ha ezt nem nyersen teszem a kutya sem figyelne fel rá" (amilyen a mosdó, olyan a törölközõ). Persze sajnos az érdemi rész felett így sokszor elsiklasz te is és mások is, amit például jól mutat ez a mostani eset is (az elõzõ hozzászólásom elsõ bekezdés utáni részére egyáltalán nem reagáltál).
Az ilyen hozzászólásokat le lehetne normális stílusban, ezeket az eltúlzott, felnagyított körítéseket kihagyva is írni. És akkor lehet, hogy nem is esnének neked egybõl 5-en személyeskedve, hanem lenne mondjuk csak kettõ, de normális visszajelzés.
És ami a legfontosabb, néha nem ártana azt sem beismerni, hogy nincs (nem volt) igazad. Mert abban az esetben, amikor jogtalanul kritizáltad az elõrejelzéseket, vagy pl. a várakozásokkal szembemenve vártad a lehûlést többször is most a télen, ez egyszer sem történt meg.
Az én válaszreakcióimra pedig csak ezt tudom mondani, jól megfogalmaztad: "ha ezt nem nyersen teszem a kutya sem figyelne fel rá" (amilyen a mosdó, olyan a törölközõ). Persze sajnos az érdemi rész felett így sokszor elsiklasz te is és mások is, amit például jól mutat ez a mostani eset is (az elõzõ hozzászólásom elsõ bekezdés utáni részére egyáltalán nem reagáltál).
Ha rámutatok hibákra, javítani akarok dolgokat vagy rávilágítani szerintem hibás felfogásra (ha ezt nem nyersen teszem a kutya sem figyelne fel rá) és ennek nincs értelme, akkor itt fejeztem be. Bocsánat a sok értelmetlen hozzászólásomért minden metnetestõl !
Sajnos a te hozzászólásaid többségének sincs semmi értelme, de eldöntötték a moderátorok, hogy maradhatnak. Éppen ezért vagyok én is rákényszerülve ezekre a "kéretlen" hozzászólásokra. És ha esetleg le is járatom magam velük, azt csakis utánad teszem.
Azt, hogy miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban, a moderátoroktól kérdezd. Ha hiszed, ha nem, amikor elõször beírtad, én is megkérdeztem tõlük, kb. 1 hónapja, de nem jött válasz, és javítás sem.
A csapadék adatokról kár vitatkozni, már csak a mérések pontszerûsége miatt is. Ahogy írtam, jó közelítéssel egálban lehet a Bakony és a Mecsek, tényleges adatok hiányában viszont sosem fog kiderülni az az esetleges 20-30 mm-es többlet.
A meteorológiai intézet, ahol te jártál, minden bizonnyal a Kitaibel Pál utcai épület lehetett. Az tényleg a belvárosban van, csakhogy az nem a lõrinci fõállomás, ami a budapesti adatokat képzi. Az valóban kertvárosi részen van, a Gilice térnél, már elég közel magához a városhatárhoz. Itt van egy kép a környékrõl, alul a két erdõs rész közötti nagy füves placcon van maga az állomás: Link Körülötte pedig átlagos családi házak vannak, nem is olyan sûrû beépítéssel.
Azt, hogy miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban, a moderátoroktól kérdezd. Ha hiszed, ha nem, amikor elõször beírtad, én is megkérdeztem tõlük, kb. 1 hónapja, de nem jött válasz, és javítás sem.
A csapadék adatokról kár vitatkozni, már csak a mérések pontszerûsége miatt is. Ahogy írtam, jó közelítéssel egálban lehet a Bakony és a Mecsek, tényleges adatok hiányában viszont sosem fog kiderülni az az esetleges 20-30 mm-es többlet.
A meteorológiai intézet, ahol te jártál, minden bizonnyal a Kitaibel Pál utcai épület lehetett. Az tényleg a belvárosban van, csakhogy az nem a lõrinci fõállomás, ami a budapesti adatokat képzi. Az valóban kertvárosi részen van, a Gilice térnél, már elég közel magához a városhatárhoz. Itt van egy kép a környékrõl, alul a két erdõs rész közötti nagy füves placcon van maga az állomás: Link Körülötte pedig átlagos családi házak vannak, nem is olyan sûrû beépítéssel.
Hû, ez aztán egészen más válasz. Na az ilyennek már van értelme és semmi személyeskedés. Már a múltkor is írtam, hogy több ilyen kéne, azért még vannak, akik érdemi hozzászólásokat tesznek. 
Köszönjük (talán mások nevében is tehetem), és azért megnyugtat, hogy a nyers lõrinci adatok nem csak 0,3 fokkal maradnak el a Ferihegytõl.
Az nem egészen világos (már kérdeztem többször), hogy amikor Budapestet emlegetünk (vagy Bécset,New Yorkot,Moszkvát stb.), akkor mire kell gondolnunk ? Egy hivatalos állomást a több közül, vagy az összes állomás átlagát ? Egy kisvárosban vagy falun ez nem gond, de egy 20-30 km-t is elérõ megapoliszban nem mindegy.
Csapadékügyben szerencsére teljes az egyetértésünk az ékverõk ellenére is.
Köszönjük (talán mások nevében is tehetem), és azért megnyugtat, hogy a nyers lõrinci adatok nem csak 0,3 fokkal maradnak el a Ferihegytõl.
Az nem egészen világos (már kérdeztem többször), hogy amikor Budapestet emlegetünk (vagy Bécset,New Yorkot,Moszkvát stb.), akkor mire kell gondolnunk ? Egy hivatalos állomást a több közül, vagy az összes állomás átlagát ? Egy kisvárosban vagy falun ez nem gond, de egy 20-30 km-t is elérõ megapoliszban nem mindegy.Csapadékügyben szerencsére teljes az egyetértésünk az ékverõk ellenére is.
Sajnos egy olyan kéretlen hozzászólás ez, aminek semmi értelme, de majd a moderátorok eldöntik.
Valójában csak egy dologra jó: pocskondiázás, mellébeszélés, lejáratás, de ezzel csak magadat járatod le. Amire válasz kéne arról szó sem esik: miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban ? Ennyi erõvel azt is kideríthetted volna, de nem...
Egy szóval sem állítottam, hogy a mecseki hegycsúcsokon nem esett sok. De ha ott esett a télen 595 m-en kb. 250 mm, nálam Csesznekn meg 250 m-en 210, akkor egy 500-700 m körüli bakonyi hegyen miért nem eshetett 250 vagy több? Már 1986-ban, a bakonyi csapadékátlagok vizsgálatával rámutattam, hogy a magassággal 100 m-enként kb. 50 mm-rel nõ az éves csapadék. a vizsgált 1901-50, 1941-70 és az 1951-80 közti adatokból havi 3-6 mm közti csapadéknövekmény adódott. Idézet a szakdolimból:" Érdekességként megjegyezzük, hogy az I.idõsorban a Kõris-hegyre 1083,6 mm, a II.idõsorban 969,5 mm-es csapadékösszeg adódott."(Amíg volt mérés a Kõris-hegyen ezt szépen igazolta is)
Vagyis, ha Cseszneken esett eddig 210 mm, akkor 600 m magasan, mondjuk a Kõris-hegy oldalában 350 m-rel magasabban havonta 3,5x5=17,5 mm többlet lehetett. Ez 2,5 hónap alatt kb. 43 mm vagyis 263 mm körül lehetett az idei csapadék. Persze ezt fenntartásokkal kell kezelni, száraz idõben ez nem állna stb.(télen a magassággal nagyobb mértékben nõ a csapadék, mint nyáron)
1989-ben néhány napot töltöttem a MET.INTÉZETBEN, volt szerencsém megfigyelni az akkori meteorológusok munkáját, hogyan beszélték meg 11 órakor az új prognózist.(Már senki nincs ott közülük
)
Nekem teljesen más képem maradt meg , nem nagyon hasonlított lakhelyemre...
Volt szerencsém az egykori pápai és pápa-nyárádi állomásokon járnom. Ha arra gondolsz, hogy a katonai reptéren nem jártam az igaz. Szerintem nem biztos, hogy beengednének körülnézni ebben a terrorrémült világban, de igaz, nem is kéredzkedtem még be...
Igazából nagyon nem tetszik, hogy az ország hivatalos met. honlapján azt látom, hogy a Bakony térségében az utóbbi 90 napban csapadékhiány tapasztalható, holott pontosan az ellenkezõje az igaz. Ha ezt Te sem érted meg, akkor alighanem itt kell abbahagynom.
Valójában csak egy dologra jó: pocskondiázás, mellébeszélés, lejáratás, de ezzel csak magadat járatod le. Amire válasz kéne arról szó sem esik: miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban ? Ennyi erõvel azt is kideríthetted volna, de nem...
Egy szóval sem állítottam, hogy a mecseki hegycsúcsokon nem esett sok. De ha ott esett a télen 595 m-en kb. 250 mm, nálam Csesznekn meg 250 m-en 210, akkor egy 500-700 m körüli bakonyi hegyen miért nem eshetett 250 vagy több? Már 1986-ban, a bakonyi csapadékátlagok vizsgálatával rámutattam, hogy a magassággal 100 m-enként kb. 50 mm-rel nõ az éves csapadék. a vizsgált 1901-50, 1941-70 és az 1951-80 közti adatokból havi 3-6 mm közti csapadéknövekmény adódott. Idézet a szakdolimból:" Érdekességként megjegyezzük, hogy az I.idõsorban a Kõris-hegyre 1083,6 mm, a II.idõsorban 969,5 mm-es csapadékösszeg adódott."(Amíg volt mérés a Kõris-hegyen ezt szépen igazolta is)
Vagyis, ha Cseszneken esett eddig 210 mm, akkor 600 m magasan, mondjuk a Kõris-hegy oldalában 350 m-rel magasabban havonta 3,5x5=17,5 mm többlet lehetett. Ez 2,5 hónap alatt kb. 43 mm vagyis 263 mm körül lehetett az idei csapadék. Persze ezt fenntartásokkal kell kezelni, száraz idõben ez nem állna stb.(télen a magassággal nagyobb mértékben nõ a csapadék, mint nyáron)
1989-ben néhány napot töltöttem a MET.INTÉZETBEN, volt szerencsém megfigyelni az akkori meteorológusok munkáját, hogyan beszélték meg 11 órakor az új prognózist.(Már senki nincs ott közülük
)Nekem teljesen más képem maradt meg , nem nagyon hasonlított lakhelyemre...
Volt szerencsém az egykori pápai és pápa-nyárádi állomásokon járnom. Ha arra gondolsz, hogy a katonai reptéren nem jártam az igaz. Szerintem nem biztos, hogy beengednének körülnézni ebben a terrorrémült világban, de igaz, nem is kéredzkedtem még be...
Igazából nagyon nem tetszik, hogy az ország hivatalos met. honlapján azt látom, hogy a Bakony térségében az utóbbi 90 napban csapadékhiány tapasztalható, holott pontosan az ellenkezõje az igaz. Ha ezt Te sem érted meg, akkor alighanem itt kell abbahagynom.
Az elmúlt öt év átlagos becsült városhatás miatti korrekciója a pestszentlõrinci állomásnál -0,38 fok volt. A korrekciókat én határoztam meg több mint 4 évtizednyi ferihegyi mérés felhasználásával. 2014-tõl a számításokat a félóránkénti ferihegyi METAR és az órás lõrinci SYNOP táviratok alapján végzem el. Ez éves szinten 26280 mérés feldolgozását és elemzését jelenti. A vizsgálatokat minden hónapra elvégeztem. A töréspontok meghatározása után az egyes homogénnek tekinthetõ idõszakokhoz (minden hónapnál külön-külön) korrekciós értékeket számítottam. A 90-es évek óta jelentkezõ töréspontoknál nincsenek jelentõs eltérések. Másképp megfogalmazva a 80-as évek vége óta számottevõ változás a városhatásban valószínûleg nem következett be a lõrinci állomásnál. Ami nem meglepõ, hiszen a környéken nagyobb építkezések (lakótelepek, ipari létesítmények) utoljára a 80-as években és 1990 körül voltak. A nyers lõrinci átlag jelenleg általában 0,5-1,0 fokkal magasabb a ferigyinél, de a városhatástól mentesített adatsor is magasabb értékeket mutat 0,2-0,5 fokkal. Ferihegy hidegebb, ahogy azt Zivipötty is leírta. Erõsebb városhatás kimutatható pl. nyáron hõhullámoknál, alig vagy egyáltalán nem jelentkezik pl. borult, tartósan csapadékos idõjárásnál. Fontos megjegyeznem, hogy a korrekciós értékek a töréspontok között nem konstansok, hanem függenek még a nyers adatsorok közti eltérésektõl is. Az utolsó töréspont óta (ami a legtöbb hónapnál 2004-nél van) minden egyes újabb évben az egyes hónapoknál az utolsó idõszakban kisebb eltérések lehetnek, mivel az utolsó töréspont utáni idõszak korrekciós értékei az új bemenõ adat után újrakalibrálásra kerülnek. A lehetõségeimhez mérten mindent megteszek azért, hogy a lehetõ legkorrektebb hosszútávú budapesti éghajlati adatsor álljon elõ.
A lõrinci nyers adatsoron végzett korrekciók hónaponként (1980-2015): Link
A Kab-hegyen és Tésen is meglehetõsen szeles helyen elhelyezett automatákról van szó, amik éves szinten átlagosan 10-15% alámérést produkálnak, télen havazásnál többet is akár. Ebben az évben szerintem a Mecsek és a Bakony magasabb részei is már 250 mm körüli csapadékösszegnél tartanak. Elõbbirõl biztosan tudom, mert ott mérek is.
Az amúgy valóban fenntartásokkal kezelhetõ szerintem is, hogy egy évben mennyi is az országos csapadékösszeg-átlag, amikor 58 állomásból határozzák meg. Fõleg, hogy csak hagyományos csapadékmérõ állomásból van kb. 460. Ennek fényében elég bátor kijelentés az, hogy 2011 a legszárazabb év 1901 óta, mikor ennyire kevés állomás felhasználásával jött ez ki és csak 1,4 mm-rel jött be az elsõ helyre az az év.
----------------------
Napi hóvastagságok Dobogó/Ördöghegyen [594 m] a 2014/2015-ös télen: Link
A lõrinci nyers adatsoron végzett korrekciók hónaponként (1980-2015): Link
A Kab-hegyen és Tésen is meglehetõsen szeles helyen elhelyezett automatákról van szó, amik éves szinten átlagosan 10-15% alámérést produkálnak, télen havazásnál többet is akár. Ebben az évben szerintem a Mecsek és a Bakony magasabb részei is már 250 mm körüli csapadékösszegnél tartanak. Elõbbirõl biztosan tudom, mert ott mérek is.
Az amúgy valóban fenntartásokkal kezelhetõ szerintem is, hogy egy évben mennyi is az országos csapadékösszeg-átlag, amikor 58 állomásból határozzák meg. Fõleg, hogy csak hagyományos csapadékmérõ állomásból van kb. 460. Ennek fényében elég bátor kijelentés az, hogy 2011 a legszárazabb év 1901 óta, mikor ennyire kevés állomás felhasználásával jött ez ki és csak 1,4 mm-rel jött be az elsõ helyre az az év.
----------------------
Napi hóvastagságok Dobogó/Ördöghegyen [594 m] a 2014/2015-ös télen: Link
Az 1985 március 11-19. közötti idõszak eseményeirõl szeretnék megemlékezni a 30 éves évforduló kapcsán. Az eseményeket az abban az idõben éppen vezetett idõjárási naplóm és személyes emlékeim segítségével idézem fel.
Az emlékezetes 1984-85-ös tél után következett ez a március. Ez a tél, 30 év távlatából már kijelenthetõ, hogy az utóbbi fél évszázad egyik leghidegebb tele volt. Méréseim szerint (napi három) a havi középhõmérsékletek a következõképpen alakultak: december +0,15°C, január -5,7°C, február -3,0°C. A hideg ellenére nem volt túlságosan havas a tél, hiszen a legvastagabb hótakaró mindössze 18 cm vastagságú volt a tél folyamán.
Ezután következett a március, ami aztán meghozta a nagy havat is.
Március 11. hétfõ: ezen a napon kb. 10-12 cm hó hullott. Egész nap borult idõ volt, +1°C fölé nem emelkedett a hõmérséklet. Délelõttõl kora estig havazott. Az iskola ablakából figyeltem az eseményeket (a padom az ablak mellett volt, de óra közben is szabadon az ablak mellé léphettem figyelni a havazást, mert ismerték ezirányú érdeklõdésemet és akkoriban ezt tolerálták). A lehullott hó aztán szerdára el is olvadt. Akkor még nem tudtam, de egy hidegcsepp okozta a havazást.
Link
Link
Ezután azon a héten szombatig fokozatosan melegedett az idõ. Szombaton délután szûrt napsütés mellett +8°C volt a hõmérséklet. Ez szokatlanul melegnek érzõdött akkor, hiszen addig márciusban nem volt ilyen meleg egyszer sem, sõt egész télen csak február 2-án mértem +8°C-nál melegebbet. Február 2-án +11°C volt, fordult is vissza gyorsan a medve a barlangjába.
Vasárnap, március 17-én élénkülõ ÉK-i szél mellett hidegebb levegõ érkezett. Ebéd után édesapámmal és öcsémmel indultunk a soproni labdarúgó csapat mérkõzésére. A Zalagyöngye borozóban melegítettünk, aztán mentünk a stadionba. Ekkor már szemerkélt az esõ.
A mérkõzés megkezdésével egyidejûleg megérkezett a hóvihar. A meccset nem szakították félbe, de többször újra kellett vonalazni a pályát. A meccs végére 10 cm vastag hó borította a pályát. A havazás este kilenc óráig tartott ki. Összesen 40 cm tömör, vizes hó esett délután két órától este kilenc óráig. A havazást egy telitalálatos mediterrán ciklon okozta (jelentõs havat csak az Alpokalján okozott, Kapuvártól keletre már nem volt hó).
500 hPa:
Link
Link
Link
850hPa
Link
Link
Link
Hétfõn (18-án) nyugodtabb idõ volt, derült ég mellett olvadt a hó.
Kedden (19-én) újra támadt a ciklon, havazással, hófúvással. Újabb 5 cm hó esett, és behúztuk a téli napot is.
Szerdán, csütörtökön és pénteken megenyhült az idõ, +5-6°C-ban többszöri esõzés olvasztotta a havat, ami szombatra el is olvadt.
1985 márciusa végül +3,2°C-os középhõmérséklettel zárt (pont, mint az idei január). A hónap folyamán 55 cm hó hullott, több, mint elõtte egész télen.
1985 tavaszán az utolsó hózáport április 29-én észleltem, az elsõ +20°C feletti hõmérsékletre pedig május 11-ig kellett várni.
Az emlékezetes 1984-85-ös tél után következett ez a március. Ez a tél, 30 év távlatából már kijelenthetõ, hogy az utóbbi fél évszázad egyik leghidegebb tele volt. Méréseim szerint (napi három) a havi középhõmérsékletek a következõképpen alakultak: december +0,15°C, január -5,7°C, február -3,0°C. A hideg ellenére nem volt túlságosan havas a tél, hiszen a legvastagabb hótakaró mindössze 18 cm vastagságú volt a tél folyamán.
Ezután következett a március, ami aztán meghozta a nagy havat is.
Március 11. hétfõ: ezen a napon kb. 10-12 cm hó hullott. Egész nap borult idõ volt, +1°C fölé nem emelkedett a hõmérséklet. Délelõttõl kora estig havazott. Az iskola ablakából figyeltem az eseményeket (a padom az ablak mellett volt, de óra közben is szabadon az ablak mellé léphettem figyelni a havazást, mert ismerték ezirányú érdeklõdésemet és akkoriban ezt tolerálták). A lehullott hó aztán szerdára el is olvadt. Akkor még nem tudtam, de egy hidegcsepp okozta a havazást.
Link
Link
Ezután azon a héten szombatig fokozatosan melegedett az idõ. Szombaton délután szûrt napsütés mellett +8°C volt a hõmérséklet. Ez szokatlanul melegnek érzõdött akkor, hiszen addig márciusban nem volt ilyen meleg egyszer sem, sõt egész télen csak február 2-án mértem +8°C-nál melegebbet. Február 2-án +11°C volt, fordult is vissza gyorsan a medve a barlangjába.
Vasárnap, március 17-én élénkülõ ÉK-i szél mellett hidegebb levegõ érkezett. Ebéd után édesapámmal és öcsémmel indultunk a soproni labdarúgó csapat mérkõzésére. A Zalagyöngye borozóban melegítettünk, aztán mentünk a stadionba. Ekkor már szemerkélt az esõ.
A mérkõzés megkezdésével egyidejûleg megérkezett a hóvihar. A meccset nem szakították félbe, de többször újra kellett vonalazni a pályát. A meccs végére 10 cm vastag hó borította a pályát. A havazás este kilenc óráig tartott ki. Összesen 40 cm tömör, vizes hó esett délután két órától este kilenc óráig. A havazást egy telitalálatos mediterrán ciklon okozta (jelentõs havat csak az Alpokalján okozott, Kapuvártól keletre már nem volt hó).
500 hPa:
Link
Link
Link
850hPa
Link
Link
Link
Hétfõn (18-án) nyugodtabb idõ volt, derült ég mellett olvadt a hó.
Kedden (19-én) újra támadt a ciklon, havazással, hófúvással. Újabb 5 cm hó esett, és behúztuk a téli napot is.
Szerdán, csütörtökön és pénteken megenyhült az idõ, +5-6°C-ban többszöri esõzés olvasztotta a havat, ami szombatra el is olvadt.
1985 márciusa végül +3,2°C-os középhõmérséklettel zárt (pont, mint az idei január). A hónap folyamán 55 cm hó hullott, több, mint elõtte egész télen.
1985 tavaszán az utolsó hózáport április 29-én észleltem, az elsõ +20°C feletti hõmérsékletre pedig május 11-ig kellett várni.
Jártál már valaha Lõrincen? Tudod, milyen környezetben, és hol helyezkedik el az állomás? Mert ha nem, és egyszer elmennél oda, lehet elgondolkodnál egy pillanatra, hogy nem Pápa kertvárosában jársz-e éppen.
Persze ezt neked hiába mondom, mert az már kiderült, hogy még arra sem vagy hajlandó, hogy a saját lakóhelyed meteorológiai állomását megnézd. De igaz is, sokkal könnyebb a körülményeket nem ismerve a saját szobánkban ülve kritizálni és mindenféle összeesküvés-elméleteket gyártani, mint utánajárni a valós dolgoknak.
Ferihegyen egyébként még én sem jártam, de ha jól tudom, az egy mélyebben fekvõ, "fagyzugszerû" helyen fekszik, így nem csoda, ha nagyobb eltérés van Lõrinchez képest.
A csapadékhoz pedig ezen hozzászólásokat ajánlom: Link Link Dobogó/Ördöghegyen a január-február 218 mm-t hozott, a március elejei hidegfrontból 19 mm esett, ez már 237 mm összesen, és ebben még nincs benne a mostani ciklon. Ha volt is valahol a Bakonyban 250 mm csapadék, akkor is legfeljebb nagyjából egálban van, de inkább kevesebb a mecseki adatnál.
Persze, azt is tudom, hogy az a csapadék, amit nem te mértél, számodra hiteltelen.
Persze ezt neked hiába mondom, mert az már kiderült, hogy még arra sem vagy hajlandó, hogy a saját lakóhelyed meteorológiai állomását megnézd. De igaz is, sokkal könnyebb a körülményeket nem ismerve a saját szobánkban ülve kritizálni és mindenféle összeesküvés-elméleteket gyártani, mint utánajárni a valós dolgoknak.
Ferihegyen egyébként még én sem jártam, de ha jól tudom, az egy mélyebben fekvõ, "fagyzugszerû" helyen fekszik, így nem csoda, ha nagyobb eltérés van Lõrinchez képest.
A csapadékhoz pedig ezen hozzászólásokat ajánlom: Link Link Dobogó/Ördöghegyen a január-február 218 mm-t hozott, a március elejei hidegfrontból 19 mm esett, ez már 237 mm összesen, és ebben még nincs benne a mostani ciklon. Ha volt is valahol a Bakonyban 250 mm csapadék, akkor is legfeljebb nagyjából egálban van, de inkább kevesebb a mecseki adatnál.
Persze, azt is tudom, hogy az a csapadék, amit nem te mértél, számodra hiteltelen.
Ez várható volt, hogy megcáfolnak, de ami reakció jött enyhén szólva nevetséges. Vagyis nem tudom még mindig, hogy a századpontosságú anomália adat az honnan származik. Van ezek szerint bátorság (nagy mellény), hogy ilyen kijelentések szülessenek, amikor tizedpontosság is nagy szó lenne. Az meg, hogy 3 tized a városhatás valami tanulmány számolta ki vagy valaki lemérte? Mert ha mondjuk Lõrinc és Ferihegy összevetésérõl van szó nem tudom melyik évek adatai alapján: én kevesellném. Persze a kb. 2 fok sem mért adat, csak néhány évtized tapasztalatai alapján írtam. Ha megnézem a metarban Lõrinc és Ferihegy adatát nem 3 tizedes átlagos eltérés szokott lenni és akkor a belvárosról nem is beszéltem.
A csapadékról és a metnet félrevezetõ térképérõl megint nem esett elegánsan szó. Az, hogy a Bakonyban kevesebb esett nem tudom kinek a méréseire alapozod, remélem nem a kuka kabhegyi és tési automatákra vagy Olaszfalura. Ha lász még lenne tudna adatot, ha a cseszneki neked 250 m-rõl nem hihetõ. A Bakonyban, ahol olvadozások ellenére is volt 50-60 cm-es vagy efeletti hótakaró felhalmozódás a télen lehetett eddig 250 mm is, ha a cseszneki völgyben 210-nél tartok .Sajnos arról sem szól senki (bölcs hallgatás), hogy a különféle csapadéktérképekre fel nem kerülõ helyes csapadékadatok (OMSZ napij. vagy csap.térképek) örökre elvesznek, vagy vannak olyan társadalmi Hellmannos mérések a Bakonyból, melyek adataival helyettesítik a semmirevaló automatákat az évkönyvekben. Mert ha nem, akkor menni fog a süket duma a Bakony és az ország elsivatagosodásáról.
(Legutóbb többcenti hó esett a Bakonyban, Cseszneken 13 mm lett a csapadék 2 nap alatt esõbõl majd hóból,Kabhegy 2 mm bírt mérni közel 600 m-en
)
A csapadékról és a metnet félrevezetõ térképérõl megint nem esett elegánsan szó. Az, hogy a Bakonyban kevesebb esett nem tudom kinek a méréseire alapozod, remélem nem a kuka kabhegyi és tési automatákra vagy Olaszfalura. Ha lász még lenne tudna adatot, ha a cseszneki neked 250 m-rõl nem hihetõ. A Bakonyban, ahol olvadozások ellenére is volt 50-60 cm-es vagy efeletti hótakaró felhalmozódás a télen lehetett eddig 250 mm is, ha a cseszneki völgyben 210-nél tartok .Sajnos arról sem szól senki (bölcs hallgatás), hogy a különféle csapadéktérképekre fel nem kerülõ helyes csapadékadatok (OMSZ napij. vagy csap.térképek) örökre elvesznek, vagy vannak olyan társadalmi Hellmannos mérések a Bakonyból, melyek adataival helyettesítik a semmirevaló automatákat az évkönyvekben. Mert ha nem, akkor menni fog a süket duma a Bakony és az ország elsivatagosodásáról.
(Legutóbb többcenti hó esett a Bakonyban, Cseszneken 13 mm lett a csapadék 2 nap alatt esõbõl majd hóból,Kabhegy 2 mm bírt mérni közel 600 m-en
)
Imrén meg még talán annyi se. Emlékezzünk csak a január 10-i melegrekordra, amikor Lõrincen 16 fok volt délután, Imrén meg csak 12. Tehát a kerület legkülsõbb része még jobban kimaradt a városi hõhatásból. Lehet hogy inkább az agglomeráció klímájához kéne sorolni a kerület ezen részét.
Ez butaság. Ráadásul ez az adat nem is lõrinci, hanem imrei, ami pont a város széle, határa, jó messze a hõszennyezõ belvárostól.
A legtöbb idén eddig szinte biztos, hogy a Mecsekben esett.
Az 1,51 fokos budapesti anomália a pestszentlõrinci, abból 0,3 fok a városhatás, nem 2. Szóval még mindig bõven pozitívban van.
Az 1,51 fokos budapesti anomália a pestszentlõrinci, abból 0,3 fok a városhatás, nem 2. Szóval még mindig bõven pozitívban van.
Mások és más méréseket is átnézhetnének. Pl. a metneten az idén a Bakonyban van a legszárazabb rész Olaszfalu révén, ahol nem esik mostanában csapadék. Ugyanakkor a valóságban 200 mm-nél több esett, vagyis a legtöbb lehet az országban. Szórhatjuk másra a szitkot (Különben az OMSZ automatái és térképei sem adnak mellékesen valós képet), de talán a hülyeség talajáról itt is elléphetnénk.
Már elfogyott ezek szerint, mert a nagyvárosi hõszennyezés kb. 2 fok. Azt levonva már a természetes, hõszenny nélküli átlag meg is van.
Amelyek bármikor megváltozhatnak és egy komoly fricskát tarthatnak az orrunk alá
Nincs melegtartalék, csak a fõbb áramlási rendszerek szinte változatlanok.
Tegnap 1,51°C-on állt itt eddig az idei év pozitív anomáliája, tavaly ilyenkor meg pontosan a kétszerese volt. Sosem fogy már el a melegtartalék?
Ezeknek a kimutatásoknak a csapadék része annyira nevetséges, elenyészõ számú mérõállomás felhasználásával készülnek.
1822 óta az 5. leghidegebb február volt az idei New Yorkban (Central Park): Link A Central Parkban a hónap mind a 28 napján fagyott!
Egy kicsit árnyalom a telet:60 cm lehullott hó, 20 hótakarós nap + további min.2 héten át borította a tájat 50% alatti fedettséggel hó, egyébként enyhe, csapadékos változatos idõjárású tél volt.További számszerû adatok az éghajlatiban.
2015 február:
Közép t: 1,99°C (2,5 fokkal az átlag felett)
Csapadék: 16,0 mm (kicsivel az átlag fele felett)
Leesett hó: 5 cm
A 2014/15 címszavakban:
Közép t (2,33+1,94-1,99): 2,38°C (3,6 fokkal az átlag felett)
Csapadék: 98,4 mm (az átlag 110%-a)
Leesett hó (1+5+5): 11 cm
Téli nap (2+4+0): 6
Az 1992 óta jegyzett téli idõsoromban a hátunk mögött tél a második legmelegebb (a 2,73°C-os 2006/07 és az 1,8°C-os 2013/14 közé beékelõdve) tél lett.
A leesett havat illetõen egyedül a 2006/07-es tél 9 cm-e "elõzi meg" a mostani 11 cm-t, a 2007/08-as 14 cm a "harmadik helyezett".
A téli nap az elmúlt 21 tél legkevesebbje (az 1993/94-es 9 nap és a 200607-es 11 nap elõtt).
Gyatra egy tél lett, a tavalyinál is gyatrább (ott legalább volt 2,5 hét igazi tél január 22. és február 8. között).
Közép t: 1,99°C (2,5 fokkal az átlag felett)
Csapadék: 16,0 mm (kicsivel az átlag fele felett)
Leesett hó: 5 cm
A 2014/15 címszavakban:
Közép t (2,33+1,94-1,99): 2,38°C (3,6 fokkal az átlag felett)
Csapadék: 98,4 mm (az átlag 110%-a)
Leesett hó (1+5+5): 11 cm
Téli nap (2+4+0): 6
Az 1992 óta jegyzett téli idõsoromban a hátunk mögött tél a második legmelegebb (a 2,73°C-os 2006/07 és az 1,8°C-os 2013/14 közé beékelõdve) tél lett.
A leesett havat illetõen egyedül a 2006/07-es tél 9 cm-e "elõzi meg" a mostani 11 cm-t, a 2007/08-as 14 cm a "harmadik helyezett".
A téli nap az elmúlt 21 tél legkevesebbje (az 1993/94-es 9 nap és a 200607-es 11 nap elõtt).
Gyatra egy tél lett, a tavalyinál is gyatrább (ott legalább volt 2,5 hét igazi tél január 22. és február 8. között).
Február: Tá.: 3.5°C , 22.6 mm csapadék, hótakarós napok: 0 nap...
Legalább volt 18 fagyos nap, téli nap nem akadt.
Számottevõ havazás nem volt, 3 nap akadt gyenge szállingózás, hózápor.
Az idei télrõl pár szó és adat:
-Átlaghõmérsékletek: dec.: 3.5°C, jan.: 2.7°C, febr.: 3.6°C, (Tél átlaga: 3.26°C).
-Csapadék: dec.: 48.4 mm, jan.: 71.7 mm, febr.: 22.6 mm.
-Hótakaró 2 nap alakult ki, január végén 1-1 cm-el...
-Téli napok száma: 7 nap...
Nagyon gyenge tél volt, legalább is környékünkön.
Soha rosszabbat!
Legalább volt 18 fagyos nap, téli nap nem akadt.
Számottevõ havazás nem volt, 3 nap akadt gyenge szállingózás, hózápor.
Az idei télrõl pár szó és adat:
-Átlaghõmérsékletek: dec.: 3.5°C, jan.: 2.7°C, febr.: 3.6°C, (Tél átlaga: 3.26°C).
-Csapadék: dec.: 48.4 mm, jan.: 71.7 mm, febr.: 22.6 mm.
-Hótakaró 2 nap alakult ki, január végén 1-1 cm-el...
-Téli napok száma: 7 nap...
Nagyon gyenge tél volt, legalább is környékünkön.
Soha rosszabbat!
Csapadékmennyiség Eger-Szõlõcskén februárban 23 mm. A januári nagymennyiségû, 85 mm-rel 108 mm az év elsõ két hónapja. 2014. decemberében 45 mm hullott, így a tél 3 hónapja 153 mm csapadékkal járt Eger központjától északkeleti irányban 7 km-re dombos területen 340 m-es tszf. magasságban.
Kigyûjtöttem ismét a Budapest-Pestszentlõrinc állomás napi középhõmérséklet adatait.
"Természetesen" minden hónap pozitív anomáliával zárt.
december: +2,18 fok
január: +2,63 fok
február: +1,24 fok
Összesen a téli anomália: +2,02 fok, itt Budapesten
Valószínûleg ez a tél is elõkelõ helyen fog végezni a nagyon enyhe telek rangsorában.
"Természetesen" minden hónap pozitív anomáliával zárt.
december: +2,18 fok
január: +2,63 fok
február: +1,24 fok
Összesen a téli anomália: +2,02 fok, itt Budapesten
Valószínûleg ez a tél is elõkelõ helyen fog végezni a nagyon enyhe telek rangsorában.
Egy kis tél elemzés.
Február:
16mm csapadék
Összesen 4cm hó hullott, maximális hóvastagság: 1,5cm volt
1 hótakarós nap volt
nem volt téli nap, nem volt zord nap
A tél egésze:
csapadék összesen: 168mm (62+90+16)
lehullott hó összesen: 27cm (5+18+4)
maximális hóvastagság: 15cm (4cm, 15cm, 1,5cm)
hótakarós napok száma: 15nap (5+9+1)
téli napok száma: 8 (4+4+0)
zord napok száma: 1nap (dec.31,) (igaz kétszer is volt -9,9fok)
Abszolút minimum: -12,7fok (dec.31.)
Abszolút maximum: +16,4fok (az emlékezetes 11-re virradó viharos éjszakán!)
Összegzésként, jobb tél volt mint a 2013/2014-es, de az adatokból is egyértelmûen kitûnik,
hogy még igen messze vagyunk egy akár átlagos téltõl is, így az osztályzatom:
2 (elégséges)
(persze ezek az adatok csak a lakóhelyemre érvényesek, Budaörs belvárosában már jóval "szelídebb" volt a tél, nem is beszélve Budapestrõl...)
A következõ szezont szeretném a végén, egy legalább "közepes" jelzõvel zárni...
Február:
16mm csapadék
Összesen 4cm hó hullott, maximális hóvastagság: 1,5cm volt
1 hótakarós nap volt
nem volt téli nap, nem volt zord nap
A tél egésze:
csapadék összesen: 168mm (62+90+16)
lehullott hó összesen: 27cm (5+18+4)
maximális hóvastagság: 15cm (4cm, 15cm, 1,5cm)
hótakarós napok száma: 15nap (5+9+1)
téli napok száma: 8 (4+4+0)
zord napok száma: 1nap (dec.31,) (igaz kétszer is volt -9,9fok)
Abszolút minimum: -12,7fok (dec.31.)
Abszolút maximum: +16,4fok (az emlékezetes 11-re virradó viharos éjszakán!)
Összegzésként, jobb tél volt mint a 2013/2014-es, de az adatokból is egyértelmûen kitûnik,
hogy még igen messze vagyunk egy akár átlagos téltõl is, így az osztályzatom:
2 (elégséges)
(persze ezek az adatok csak a lakóhelyemre érvényesek, Budaörs belvárosában már jóval "szelídebb" volt a tél, nem is beszélve Budapestrõl...)
A következõ szezont szeretném a végén, egy legalább "közepes" jelzõvel zárni...
Gyõrszemere-Nagyszentpál 2015 február:
Havi középhõmérséklet szélsõ értékekbõl: 2.3 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból: 1,92 °C.
Havi átlagos minimum hõmérséklet: -1.8 °C
Havi átlagos maximum hõmérséklet: 6.4 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -9.9 °C (7.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 12.9 °C (21.)
Legnagyobb napi hõingás: 16.3 °C (20.)
Havi összes csapadék: 27.7 mm
Havi átlagos relatív légnedvesség: 90,25°.
Havi átlagos relatív légnyomás: 1016,45 hPa.
Havi átlagos felhõzet: 5,0 okta
Legcsapadékosabb nap: 11.1 mm (24.)
Csapadékos napok száma: 12
Jelentõs csapadékú napok száma: 2
Fagyos napok száma: 17
Havi középhõmérséklet szélsõ értékekbõl: 2.3 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból: 1,92 °C.
Havi átlagos minimum hõmérséklet: -1.8 °C
Havi átlagos maximum hõmérséklet: 6.4 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -9.9 °C (7.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 12.9 °C (21.)
Legnagyobb napi hõingás: 16.3 °C (20.)
Havi összes csapadék: 27.7 mm
Havi átlagos relatív légnedvesség: 90,25°.
Havi átlagos relatív légnyomás: 1016,45 hPa.
Havi átlagos felhõzet: 5,0 okta
Legcsapadékosabb nap: 11.1 mm (24.)
Csapadékos napok száma: 12
Jelentõs csapadékú napok száma: 2
Fagyos napok száma: 17
2014/15 tele nálam: (zárójelben az 30 éves átlag illetve a dátum)
Átlaghõmérséklet: 2,84+2,43+2,44= 2,57 °C. (0,71 °C.)
T min. átlag: 0,60+0,00+(-0,43)= 0,06 °C. (-1,70 °C.)
T max. átlag: 5,69+5,62+6,36= 5,89 °C. (3,63 °C.)
Abszolút T min.: -10,6 °C. (12.31.)
Abszolút T max.: 15,2 °C. (01.16.)
Téli abszolút hõingás: 25,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -7,9 °C. (12.31.)
Legmagasabb napi átlag: 9,0 °C. (01.16.)
Napi átlagok hõingása: 16,9 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 14,3 °C. (02.21.)
Napi legkisebb hõingás: 0,6 °C. (12.01)
Legalacsonyabb légnyomás: 974,4 hPa. (01.30.)
Legmagasabb légnyomás: 1042,3 hPa. (02.18.)
Fagyos nap: 13+14+17= 44 db. (56)
Hideg nap: 2+2+1= 5 db. (1
Zord nap: 1+0+0= 1 db. (5)
Téli nap: 3+3+0= 6 db. (20)
Ködös nap: 5+3+3= 11 db.
Ónos esõs nap: 0+1+0= 1 db.
Hóeséses nap: 2+10+6= 18 db. (22)
Hótakarós nap: 4+4+0= 8 db. (25)
Téli leesett hómennyiség: 3+8+8= 19 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 2 cm. (12.29., 12.30., 12.31., 01.02.) (mérési idõn kívül: 4cm. 02.10.)
Téli csapadék: 45,3+56,1+26,7= 128,1 mm. (108,6 mm.)
Csapadékos nap: 18+20+12= 50 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14+19+10= 43 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2+2+1= 5 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 30,4 mm. (01.23.)
Az átlagnál csaknem 1,86 °C-kal melegebb (ezzel az elmúlt 120 év 7. legmelegebb tele!) és az átlagosnál kissé csapadékosabb tél volt (43. legcsapadékosabb).
Két hidegebb perióduson kívül (december-január illetve január-február fordulója) végig kifejezetten enyhe és hószegény évszak volt. Sorozatban a 2. olyan tél van van mögöttünk, amely a tíz legmelegebb közé tartozik!
Átlaghõmérséklet: 2,84+2,43+2,44= 2,57 °C. (0,71 °C.)
T min. átlag: 0,60+0,00+(-0,43)= 0,06 °C. (-1,70 °C.)
T max. átlag: 5,69+5,62+6,36= 5,89 °C. (3,63 °C.)
Abszolút T min.: -10,6 °C. (12.31.)
Abszolút T max.: 15,2 °C. (01.16.)
Téli abszolút hõingás: 25,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -7,9 °C. (12.31.)
Legmagasabb napi átlag: 9,0 °C. (01.16.)
Napi átlagok hõingása: 16,9 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 14,3 °C. (02.21.)
Napi legkisebb hõingás: 0,6 °C. (12.01)
Legalacsonyabb légnyomás: 974,4 hPa. (01.30.)
Legmagasabb légnyomás: 1042,3 hPa. (02.18.)
Fagyos nap: 13+14+17= 44 db. (56)
Hideg nap: 2+2+1= 5 db. (1
Zord nap: 1+0+0= 1 db. (5)
Téli nap: 3+3+0= 6 db. (20)
Ködös nap: 5+3+3= 11 db.
Ónos esõs nap: 0+1+0= 1 db.
Hóeséses nap: 2+10+6= 18 db. (22)
Hótakarós nap: 4+4+0= 8 db. (25)
Téli leesett hómennyiség: 3+8+8= 19 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 2 cm. (12.29., 12.30., 12.31., 01.02.) (mérési idõn kívül: 4cm. 02.10.)
Téli csapadék: 45,3+56,1+26,7= 128,1 mm. (108,6 mm.)
Csapadékos nap: 18+20+12= 50 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14+19+10= 43 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2+2+1= 5 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 30,4 mm. (01.23.)
Az átlagnál csaknem 1,86 °C-kal melegebb (ezzel az elmúlt 120 év 7. legmelegebb tele!) és az átlagosnál kissé csapadékosabb tél volt (43. legcsapadékosabb).
Két hidegebb perióduson kívül (december-január illetve január-február fordulója) végig kifejezetten enyhe és hószegény évszak volt. Sorozatban a 2. olyan tél van van mögöttünk, amely a tíz legmelegebb közé tartozik!
2015. február nálam:
T átlag: 2,44 °C.
T min. átlag: -0,43 °C.
T max. átlag: 6,36 °C.
Absz. T min.: -5,9 °C. (18.)
Absz. T max.: 12,4 °C. (21.)
Absz. hõingás: 18,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -0,5 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 6,2 °C. (28.)
Napi átlagok hõingása: 6,7 °C.
Legalacsonyabb T max.: 0,9 °C. (09.)
Legmagasabb T min.: 5,2 °C. (24., 25.)
Napi legnagyobb hõingás: 14,3 °C. (21.)
Napi legkisebb hõingás: 1,6 °C. (25.)
Legalacsonyabb légnyomás: 990,1 hPa. (01.)
Legmagasabb légnyomás: 1042,3 hPa. (18.)
Fagyos nap: 17 db.
Hideg nap: 1 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 0 db.
Ködös nap: 3 db.
Ónos esõs nap: 0 db.
Hóeséses nap: 6 db.
Hótakarós nap: 0 db.
Lehullott hómennyiség: 8 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 0 cm. (mérési idõn kívül: 4 cm)
Havi csapadékmennyiség: 26,7 mm. (éves: 82,8 mm.)
Csapadékos nap: 12 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 10 db.
Jelentõs csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 9,1 mm. (22.)
Az átlagosnál 1,3 °C-kal melegebb és kissé szárazabb (87 %) hónap volt február (29. legmelegebb, 56. legszárazabb). A hónap elsõ dekádjában a januárról áthúzódó átmeneti téliesebb idõ volt a jellemzõ, majd a hónap többi részében -néhány hidegebb napot leszámítva- végig az átlagosnál enyhébb idõ volt. A hónap 2. dekádjában eleinte hideg, majd egyre enyhülõ, de nagyrészt csendes, jobbára derült volt. Február vége ismét csapadékosabb, borongós idõt hozott.
A 2014-2015-ös tél számokban:
Középhõmérséklet: +2,9°C (D +3,00°C, J +3,06°C, F +2,66°C)
Leghidegebb mért hõmérséklet: -9,7°C
Legmelegebb mért hõmérséklet: +17,5°C
Összes csapadék: 126 mm (D 64mm, J 36 mm, F 26mm)
Hótakarós napok száma: 21
Összesen lehullott hó: 37 cm (D 17cm, J 15cm, F 5cm)
Zord napok száma: 0
Téli napok száma: 6
Fagyos napok száma: 40
Középhõmérséklet: +2,9°C (D +3,00°C, J +3,06°C, F +2,66°C)
Leghidegebb mért hõmérséklet: -9,7°C
Legmelegebb mért hõmérséklet: +17,5°C
Összes csapadék: 126 mm (D 64mm, J 36 mm, F 26mm)
Hótakarós napok száma: 21
Összesen lehullott hó: 37 cm (D 17cm, J 15cm, F 5cm)
Zord napok száma: 0
Téli napok száma: 6
Fagyos napok száma: 40
Napfénytartamok:
02.15.:
Miskolc 8 óra, Eger 10 óra
Szolnok 8 óra, Szeged 10 óra
02.14.:
Miskolc 8 óra, Eger 10 óra
Szolnok 7 óra, Szeged 10 óra
02.13.:
Miskolc 8 óra, Eger 10 óra
Szolnok 7 óra, Szeged 10 óra
A különbségek rendszerint megfigyelhetõek, nem véletlenül néz ki úgy az éves napfénytartam térkép ahogy. Napi 1 óra is sok, nemhogy 2, vagy 3. Ha van valakinek magyarázata az ilyen fokú eltérésekre, azt örömmel venném. A miskolci állomásnál a Bükk bezavarhat, de Szolnoknál..
02.15.:
Miskolc 8 óra, Eger 10 óra
Szolnok 8 óra, Szeged 10 óra
02.14.:
Miskolc 8 óra, Eger 10 óra
Szolnok 7 óra, Szeged 10 óra
02.13.:
Miskolc 8 óra, Eger 10 óra
Szolnok 7 óra, Szeged 10 óra
A különbségek rendszerint megfigyelhetõek, nem véletlenül néz ki úgy az éves napfénytartam térkép ahogy. Napi 1 óra is sok, nemhogy 2, vagy 3. Ha van valakinek magyarázata az ilyen fokú eltérésekre, azt örömmel venném. A miskolci állomásnál a Bükk bezavarhat, de Szolnoknál..
Olyan is lehetett, hogy az okkluzió békésre már rátelepedett, ezért ott az idõszak egy részében esetleg nem volt akkora szél. Valószínû a durva alámérés is, több helyen. Az ilyen délkelet felõl érkezõ felhõzet nekipréselõdve a magas nyomásnak komoly szélerõsödéssel jár, amíg csak át nem vonul az okkluzió. Ha átvonul egyáltalán. Mögötte jön a szélcsendesebb szakasz. A legizgalmasabb medik ezek keleten. 2006 március 13. - án volt részem benne utoljára. Mondhatom bõdületes hóviharral, 10 - 15 cm körüli hóval a térségben. Hasonló ciklon kellett hogy legyen pl. az 1816 - os is! (Korabeli leírásokból ezt a ciklonos helyzetet tudom elképzelni.) Súlypontjával a Tiszántúlon, a Mátra - Somogy vonaltól keletre okozott rendkívüli , több napos hóvihart. Ez térségemet is érintette. 
Az,hogy pl.Szegeden 9mm-nyi hócsapadékot mértek,egy dolog sajnos. A bajai úti külterületi állomás,elhelyezkedése folytán igencsak szélérzékeny és számtalanszor elõfordult már,hogy hófúvásos helyzetben irreális csap.mennyiség adatot mértek,jelentettek. Olyan is volt,hogy 10 cm.vastag hótakaró mellett 0.1 mm csap.mennyiség szerepelt... De lényegében,errõl a problémáról te is szót ejtettél.
Érdekes a 84' februári hóvihar! Súlypontjával Békésre csapott le. A fõállomásokon van napi lebontású adat: Link
- Békéscsaba : 29 mm (minden állomás porhavat feltételez!!!) , 38 cm hótakaró alakult ki, ez alföldi viszonylatban hatalmas hó, mellé a komoly hóviharral , igazi '99 (ÉK).
- Szeged : 9 mm
- Debrecen : 4 mm
- Kecskemét : 4 mm
- Pécs : 2 mm
A többi állomáson is elõfordult hócsapadék a ciklonból, fõleg keleten. Érdemes még ehhez hozzávenni a porhavas hóvihar - csapadék mérési problémáit! Viharos szeles állomásokon nincs kizárva , hogy esetleg jóval több hó hullott. A durván Miskolc- Debrecen vonaltól délre (Tehát térségemben is) 10 cm körüli januárról hozott hótakaró volt. (Északabbra kevesebb) Miskolc térség idõjárása hideg, talán zömében végig fagyos volt február elején, az ország nagy részén viszont volt olvadás.
Térségemben extra akció aligha lehetett, mert emlékeznék rá, de nincs kizárva , hogy a fagyos, viharos szél itt is tudott némi friss, vagy régebbi havat hordani. (Alig kicsivel elõtte, 1980 december elején nagy havazás, porhavas hófúvás volt térségemben , ez életem elsõ meghatározó nagy havas élménye, 7 éves voltam akkor. )
- Békéscsaba : 29 mm (minden állomás porhavat feltételez!!!) , 38 cm hótakaró alakult ki, ez alföldi viszonylatban hatalmas hó, mellé a komoly hóviharral , igazi '99 (ÉK).
- Szeged : 9 mm
- Debrecen : 4 mm
- Kecskemét : 4 mm
- Pécs : 2 mm
A többi állomáson is elõfordult hócsapadék a ciklonból, fõleg keleten. Érdemes még ehhez hozzávenni a porhavas hóvihar - csapadék mérési problémáit! Viharos szeles állomásokon nincs kizárva , hogy esetleg jóval több hó hullott. A durván Miskolc- Debrecen vonaltól délre (Tehát térségemben is) 10 cm körüli januárról hozott hótakaró volt. (Északabbra kevesebb) Miskolc térség idõjárása hideg, talán zömében végig fagyos volt február elején, az ország nagy részén viszont volt olvadás.
Térségemben extra akció aligha lehetett, mert emlékeznék rá,
de nincs kizárva , hogy a fagyos, viharos szél itt is tudott némi friss, vagy régebbi havat hordani. (Alig kicsivel elõtte, 1980 december elején nagy havazás, porhavas hófúvás volt térségemben , ez életem elsõ meghatározó nagy havas élménye, 7 éves voltam akkor. )
"Kérdés, vajon ez a bizonyos Mezõgazdasági Intézet merre lehetett?"
Ott,ahol ma a Gabonakutató. Annak volt az elõdje.Link
Ez pedig Újszegeden található a Tisza-töltés közelében,az Alsó kikötõ soron : Link
Nem éppen belváros,de nem is külterület.
Tehát én amondó vagyok : ha akkoriban is létezett volna már a bajai úti külterületi met.állomás,akkor ott -30 fok alatt mértek volna,így elkönyvelem magamban,hogy a napfény városában is elõfordult már -30 foknál erõsebb fagy az utóbbi 100 évben.
Ott,ahol ma a Gabonakutató. Annak volt az elõdje.Link
Ez pedig Újszegeden található a Tisza-töltés közelében,az Alsó kikötõ soron : Link
Nem éppen belváros,de nem is külterület.
Tehát én amondó vagyok : ha akkoriban is létezett volna már a bajai úti külterületi met.állomás,akkor ott -30 fok alatt mértek volna,így elkönyvelem magamban,hogy a napfény városában is elõfordult már -30 foknál erõsebb fagy az utóbbi 100 évben.
Illetve azt csak hisszük, hogy ez az abszolút szegedi hidegrekord.
A Szolgálat által közétett adatsorban lehet, de volt azért más szegedi állomás is akkoriban.
Link
Kérdés, vajon ez a bizonyos Mezõgazdasági Intézet merre lehetett? Bár valószínûleg az is eléggé belterületen, hiszen a -29,5 nem sokkal alacsonyabb, mint a másik.
A Szolgálat által közétett adatsorban lehet, de volt azért más szegedi állomás is akkoriban.
Link
Kérdés, vajon ez a bizonyos Mezõgazdasági Intézet merre lehetett? Bár valószínûleg az is eléggé belterületen, hiszen a -29,5 nem sokkal alacsonyabb, mint a másik.
Vagy mennyi lehetett Budapest külterületén, ha belül -23? 1987. január közepén a külsõ területek -22 fokot hoztak, a belváros -18-at, így simán lehetett akár -27/-28 fok is az abszolút fõvárosi hidegrekord. (Utólag látom hogy ebben már megelõzött Antibulvár.)
Én meg arra lennék kíváncsi(de persze választ sosem kaphatok,mert hiv.külterületi mérõhely nem volt még akkor),hogy vajon 1942.01.24-én ,amikor Szeged belterületén -29.1 fokot mértek,amely azóta is helyi abszolút min.rekord,vajon mennyi lehetett külterületen?
Az 1929-es helyzethez visszatérve: a fõvárosi mérések sorozatában is igen elõkelõ helyet foglal el a február 11-i minimum-hõmérséklet. Aznap a belvárosban - már akkor is a Kitaibel Pál utcában, de még normális mûszerkertben - -23,4 °C-ot mértek, ez a legalacsonyabb érték a Budapest belterületi feljegyzések között. Sajnálatos módon külterületi mérésekhez nagyon nehéz hozzáférni a környékrõl, mindenesetre az évkönyvekben megtalálható egy óbudai állomás, amely -27 °C-ot ír, azonban ez nem szélsõ-, hanem csak fõterminusi adat, azaz a tényleges minimum ennél 1-2 °C-kal alacsonyabb is lehetett.
Ebbõl kiindulva, valamint a Duna-Tisza-közének rendkívül alacsony értékeit figyelembe véve (Nagykõrös, Kecskemét -30, -33 °C körül), bizony a jelenlegi külterületi mérõhelyeken (Pestlõrinc, Ferihegy) is aznap a -30 °C-ot simán megközelíthették. Így pedig könnyen meglehet, hogy ez a nap a rendszeres fõvárosi mérések történetének leghidegebb napja. Ezzel összemérhetõ hidegek azóta is talán csak 1942. január 24-25-én (akkoriból már több külterületi érték elérhetõ, -27, -28 °C körül), illetve 1987. január 13-án (aznap Ferihegy szintén -27, -28 °C körül) fordultak elõ.
A belvárosban a hõsziget miatt manapság már egészen rendkívüli lenne egy ilyen -23 °C-os minimum, de még az egyre jobban városiasodó lõrinci mérõhelyen sem fordult elõ 1987 óta -20 alatti adat. Ellenben a ferihegyi repülõtér azért idõrõl idõre szállít ilyen szép értékeket még ma is, legutóbb majdnem napra pontosan 3 éve, az emlékezetes 2012 februári hideg idején tapasztalhattunk hasonló zord idõt, -23,6 °C-kal.
Ebbõl kiindulva, valamint a Duna-Tisza-közének rendkívül alacsony értékeit figyelembe véve (Nagykõrös, Kecskemét -30, -33 °C körül), bizony a jelenlegi külterületi mérõhelyeken (Pestlõrinc, Ferihegy) is aznap a -30 °C-ot simán megközelíthették. Így pedig könnyen meglehet, hogy ez a nap a rendszeres fõvárosi mérések történetének leghidegebb napja. Ezzel összemérhetõ hidegek azóta is talán csak 1942. január 24-25-én (akkoriból már több külterületi érték elérhetõ, -27, -28 °C körül), illetve 1987. január 13-án (aznap Ferihegy szintén -27, -28 °C körül) fordultak elõ.
A belvárosban a hõsziget miatt manapság már egészen rendkívüli lenne egy ilyen -23 °C-os minimum, de még az egyre jobban városiasodó lõrinci mérõhelyen sem fordult elõ 1987 óta -20 alatti adat. Ellenben a ferihegyi repülõtér azért idõrõl idõre szállít ilyen szép értékeket még ma is, legutóbb majdnem napra pontosan 3 éve, az emlékezetes 2012 februári hideg idején tapasztalhattunk hasonló zord idõt, -23,6 °C-kal.
Emlékszem én is. Szegeden megállt a tömegközlekedés, Makó és Szeged közt szintén, pedig nem esett 15cm-nél több hó, mondjuk mérni lehetetlen volt. A szántóföldek szinte hómentesek voltak egy-két nappal az esemény után, az országutat meg a vasútat viszont belepte a hó . Volt olyan tanya a környéken, amelynek az udvarán még hetekkel késõbb is méter magas hó volt. Úgy nézett ki a busz ablakából, mint egy gigantikus habos sütemény.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat