Földtan
Én még a kiadótól rendeltem, amikor megjelent. :-) De nem adom el. :-)))
Kimi:
Könyvtárban esetleg érdemes keresni.
Kimi:
Könyvtárban esetleg érdemes keresni.
Köszi Noli!
Hopp, rossz helyre kattintottam a válasznál...
Viszont köszi neked is az ajánlott oldalt Nano!
Hopp, rossz helyre kattintottam a válasznál...
Viszont köszi neked is az ajánlott oldalt Nano!
A Noli által ajánlott könyv nagyon jó, de megszerezni nagyon nehéz. Engem a kiadó hivatalos üzletébõl hajtottak el, mondván, sajnos egyik boltjukban sincs meg, próbálkozzam valamelyik nagy könyváruházban. Hát ott sem volt... Aztán eladomakonyvem.hu -> végre valakinél meg volt -> személyes átvétel -> köszi
Link
Lehetséges okok a perm-triász idõszakok határán történt kihalásról.
Lehetséges okok a perm-triász idõszakok határán történt kihalásról.
Köszönöm!
Láttam nem olyan régen valamelyik adón (Discovery, NGC?) egy dokufilmet ebben a témában.
Abban is felvetették, hogy a hosszan tartó lávakifolyás (lávaár) is okozhatta az általad említett kihalást egykor.
Láttam nem olyan régen valamelyik adón (Discovery, NGC?) egy dokufilmet ebben a témában.
Abban is felvetették, hogy a hosszan tartó lávakifolyás (lávaár) is okozhatta az általad említett kihalást egykor.
Na, ahogy nézem, a környéket sok igen régi vulkáni kõzet borította (a szibériai trap peremvidéke, a göbölydedre lecsiszolt formák szerintem elsõsorban tufára engednek következtetni, de igazából egy fotó sokat javítana a feltételezés esélyén). Ezen aztán dolgoztak a folyók, a jég, a szél... Kicsit régi volt az a vulkánosság, amit itt a felszínt befolyásolhatta, 250 millió éve történt. A szibériai trapbazalt a perm végi kihalás egyik feltételezett okozója.
Kicsit késõbbrõl az indiai Dekkán trapbazaltja így néz ki fotón: Link a hegyoldalak rétegzettsége és formavilága stimmel azzal, ami a szibériai térképes képen látszik.
Kicsit késõbbrõl az indiai Dekkán trapbazaltja így néz ki fotón: Link a hegyoldalak rétegzettsége és formavilága stimmel azzal, ami a szibériai térképes képen látszik.
A GE-n bóklászva találtam ezt a területet Szibériában (Selogancy környéke):Link
Mi alakíthatta ki ezt a felszíni formát?
Vulkanikus tevékenység?
Mi alakíthatta ki ezt a felszíni formát?
Vulkanikus tevékenység?
Köszi a híreket, Noli
Lenyügözõ egy vulkánkitörés (mint természeti jelenség, nem mint pusztító, gyilkos erõ, mielõtt valaki beleköt ).
Lenyügözõ egy vulkánkitörés (mint természeti jelenség, nem mint pusztító, gyilkos erõ, mielõtt valaki beleköt ).
A legalsó kamerán állati szépen látni a hasadékkitörést! (idõközben éjjel lett az Indiai-óceánon)
Néhány szép fotó még: Link
Néhány szép fotó még: Link
Nem biztos. Kis ország rombadõlt gazdasággal. Ilyet gyártsanak inkább, mint szemétre kerülõ mobiltelefonokat meg kocsikat, tévéket, stb.
Kicsit ide való hír: Link
Parfünöt gyártanak az Eyjafjallajökull gleccservizébõl, a palackhoz csatolt lávakõ-darabbal.
Parfünöt gyártanak az Eyjafjallajökull gleccservizébõl, a palackhoz csatolt lávakõ-darabbal.
2009-es Közegészségügyi IGNobel-díjas Dr. Elena Bodnar részint vulkanikus vonatkozású találmánya egy védõmaszkká alakítható, amit kiválóan használhatunk egy hirtelen vulkánkitörés hamuesõjében, vagy porviharban, stb.
Link
A videón valódi Nobel-díjasokon mutatja be a mûködést. Orhan Pamuk arca önmagáért beszél. :-)))))
Az akcentusából ítélve orosz vagy ukrán a hölgy. Mindenesetre zseniális a találmány. :-))) Az ára kb. 30 dollár, azaz cirka 6000- Ft, vagyis nem drágább egy normális (nem kínai boltban vett) melltartónál.
Link
A videón valódi Nobel-díjasokon mutatja be a mûködést. Orhan Pamuk arca önmagáért beszél. :-)))))
Az akcentusából ítélve orosz vagy ukrán a hölgy. Mindenesetre zseniális a találmány. :-))) Az ára kb. 30 dollár, azaz cirka 6000- Ft, vagyis nem drágább egy normális (nem kínai boltban vett) melltartónál.
"A Miskolc-Mályi geotermikus kutat augusztus 23-án találták meg."
Valaki ottfelejtett egy kész hévízkutat?
Valaki ottfelejtett egy kész hévízkutat?
András (Usrin) már szólt róla.
Ennek semmi köze, inkább az iszonyatosan csapdákso év miatti több millió m3 mennyiségû, mélye is leáramló csapadékvíz mennyiségnek.
A mély rengésfészek miatt a nyomásgyakorlás szóba sem jöhet, inkább mint feszültségoldó csúszás-elõsegítõ tényezõként.
Így több ezer évnyi feszültség levezényléseként is felfogható.
Ennek semmi köze, inkább az iszonyatosan csapdákso év miatti több millió m3 mennyiségû, mélye is leáramló csapadékvíz mennyiségnek.
A mély rengésfészek miatt a nyomásgyakorlás szóba sem jöhet, inkább mint feszültségoldó csúszás-elõsegítõ tényezõként.
Így több ezer évnyi feszültség levezényléseként is felfogható.
Nem tudom volt már szó a Mályi melletti forró vízrõl? Link
Szerintetek volt köze a földrengésekhez? Bár azok 10km mélyen pattantak ki.
Szerintetek volt köze a földrengésekhez? Bár azok 10km mélyen pattantak ki.
Mégsem csak a Homo sapiens miatt haltak ki a Homo neanderthalis-ok:
Link
Eszerint a kutatások kb. 40 ezer évvel ezelõtt, vagyis kb. a neandervölgyiek eltûnésével egyidõben több nagyobb vulkánkitörés is sújtotta Európa (A Campi Flegrei kb. 35 ezer éve volt hatalmas kalderakitörése során keletkezett a campaniai ignibrit néven ismert vastag réteg) és Nyugat-Ázsia térségét, ahol ebben az idõben a neandervölgyi populáció élt. Korabeli kõzetminták pollentartalmát vizsgálták, s arra az eredményre jutottak, hogy nagyon megcsappant a pollenszám, ami arra utal, hogy jelentõs növényzet-pusztulás következett be. A fák pollenje szinte teljesen hiányzik, a lágyszárúaké is nagy mértékben csökkent, ennek köszönhetõen a neandervölgyiek által vadászott növényevõk száma is alaposan lecsökkent.
A dolog teljességéhez az is hozzátartozik, hogy erre az idõszakra már Európa déli részén jelentõs számban élt a H. sapiens, egyre északabbra szorítva a neandervölgyieket, akik már emiatt is kevesebben lettek (hisz ez még bõven a jégkor volt, így északabbra rosszabb életfeltételek voltak), így valószínûleg a kitörések csak feltették az i-re a pontot. Egy dolog biztos, míg a neandervölgyiek eszközeiben kb. százezer év alatt semmi változás nem következett be (nem finomodtak, specializálódtak), addig a H. sapiens eszközeinél egy szépen felfelé ívelõ tendenciát lehet megfigyelni ugyanezen idõszakban, egyre sokszínûbbé vált mind a használhatóság, a specializáció foka, valamint a felhasznált alapanyagok tekintetében. A neandervölgyiek pl. nem tudtak varrni, mert tûjük nem volt, csak árjuk, amivel a bõröket kilyuggatták.
A jégkori vadász-lét sokkal nagyobb probléma volt, mint hinnénk. Azok a közelmúltban még vadászó-gyûjtögetõ életmódú társadalmak, amelyeket sikerült ebben az állapotukban megismernünk még a "civilizálás" elõtt, egyértelmûen eldöntik a kérdést, hogy hús vagy növény. Az a helyzet, hogy SOKKAL ritkábban volt sikeres a vadászat, így a gyûjtögetõ nõk tartották el kajával a csoportokat, nem a vadászó férfiak. Na igen, a bogyó, gyökér, gomba nem harapja le az ember karját és nem is szalad el elõle. :-) Vagyis abban a helyzetben, amikor nem volt növény, amit ehettek volna, s csupán a vadászatra kellett hagyatkozni az embereknek, hatványozottan csökkent az esélyük a túlélésre.
Link
Eszerint a kutatások kb. 40 ezer évvel ezelõtt, vagyis kb. a neandervölgyiek eltûnésével egyidõben több nagyobb vulkánkitörés is sújtotta Európa (A Campi Flegrei kb. 35 ezer éve volt hatalmas kalderakitörése során keletkezett a campaniai ignibrit néven ismert vastag réteg) és Nyugat-Ázsia térségét, ahol ebben az idõben a neandervölgyi populáció élt. Korabeli kõzetminták pollentartalmát vizsgálták, s arra az eredményre jutottak, hogy nagyon megcsappant a pollenszám, ami arra utal, hogy jelentõs növényzet-pusztulás következett be. A fák pollenje szinte teljesen hiányzik, a lágyszárúaké is nagy mértékben csökkent, ennek köszönhetõen a neandervölgyiek által vadászott növényevõk száma is alaposan lecsökkent.
A dolog teljességéhez az is hozzátartozik, hogy erre az idõszakra már Európa déli részén jelentõs számban élt a H. sapiens, egyre északabbra szorítva a neandervölgyieket, akik már emiatt is kevesebben lettek (hisz ez még bõven a jégkor volt, így északabbra rosszabb életfeltételek voltak), így valószínûleg a kitörések csak feltették az i-re a pontot. Egy dolog biztos, míg a neandervölgyiek eszközeiben kb. százezer év alatt semmi változás nem következett be (nem finomodtak, specializálódtak), addig a H. sapiens eszközeinél egy szépen felfelé ívelõ tendenciát lehet megfigyelni ugyanezen idõszakban, egyre sokszínûbbé vált mind a használhatóság, a specializáció foka, valamint a felhasznált alapanyagok tekintetében. A neandervölgyiek pl. nem tudtak varrni, mert tûjük nem volt, csak árjuk, amivel a bõröket kilyuggatták.
A jégkori vadász-lét sokkal nagyobb probléma volt, mint hinnénk. Azok a közelmúltban még vadászó-gyûjtögetõ életmódú társadalmak, amelyeket sikerült ebben az állapotukban megismernünk még a "civilizálás" elõtt, egyértelmûen eldöntik a kérdést, hogy hús vagy növény. Az a helyzet, hogy SOKKAL ritkábban volt sikeres a vadászat, így a gyûjtögetõ nõk tartották el kajával a csoportokat, nem a vadászó férfiak. Na igen, a bogyó, gyökér, gomba nem harapja le az ember karját és nem is szalad el elõle. :-) Vagyis abban a helyzetben, amikor nem volt növény, amit ehettek volna, s csupán a vadászatra kellett hagyatkozni az embereknek, hatványozottan csökkent az esélyük a túlélésre.
Ez de jó! De az utolsó kép még érdekesebb, hogy keresztezés van a nyomokban
Errõl beszéltünk pár nappal korábban Witch-csel az új-zélandi rengés kapcsán.
Úgy van, hogy ahol az altalaj megfolyásra hajlamos (pl.folyók ártere, torkolata, tengerpart menti feltöltött terület, homokos talaj, stb.) ott a rengés hatására az elfolyósodó talaj (a felszín alatt van ez) a repedéseken át a felszínre nyomódik, s ott lesznek ezek a kis vulkányszerû, általában nedves homokból álló képzõdmények. Ez a nagy földrengésekre jellemzõ elsõsorban, nagyon régóta megfigyelt jelenség.
Az épületkárok szempontjából egyik legfontosabb dolog, hogy tudják, milyen az altalaj, s annak az összetétele alapján hajlamos-e a megfolyósodásra. Ma ezt már lehet vizsgálni spéci masinákkal - már ahol van erre pénz.
Itt egy nagyon szemléletes videó: Link
A talajszemcsék közti víz, ami a rengés elõtt egyenletes eloszlásban volt, a rázkódás hatására felfelé indul, a felszín irányába, ettõl elveszti a talaj a tartóképességét s súlyos épületkárok keletkeznek.
Ez történt pl. a Kobe-i rengésnél, vagy az 1906-os San Francisco-i rengésnél is. Feltöltött tengerparti területre terjeszkedett a város, s az itteni laza, alul nedves talaj a rengéstõl megfolyt, megbilletntek rajta az épületek. Ugyanolyan a hatása, mint pl az árvízkor megemelkedõ talajvízszintnek, csak sokkal rövidebb idõ alatt.
A kis homok-vulkánka is ezért született, hisz a nedves (vizes) homok a fentebbi okok miatt könnyen feljön a talaj repedésein, mit jön, spriccel, mint a szökõkút!
Úgy van, hogy ahol az altalaj megfolyásra hajlamos (pl.folyók ártere, torkolata, tengerpart menti feltöltött terület, homokos talaj, stb.) ott a rengés hatására az elfolyósodó talaj (a felszín alatt van ez) a repedéseken át a felszínre nyomódik, s ott lesznek ezek a kis vulkányszerû, általában nedves homokból álló képzõdmények. Ez a nagy földrengésekre jellemzõ elsõsorban, nagyon régóta megfigyelt jelenség.
Az épületkárok szempontjából egyik legfontosabb dolog, hogy tudják, milyen az altalaj, s annak az összetétele alapján hajlamos-e a megfolyósodásra. Ma ezt már lehet vizsgálni spéci masinákkal - már ahol van erre pénz.
Itt egy nagyon szemléletes videó: Link
A talajszemcsék közti víz, ami a rengés elõtt egyenletes eloszlásban volt, a rázkódás hatására felfelé indul, a felszín irányába, ettõl elveszti a talaj a tartóképességét s súlyos épületkárok keletkeznek.
Ez történt pl. a Kobe-i rengésnél, vagy az 1906-os San Francisco-i rengésnél is. Feltöltött tengerparti területre terjeszkedett a város, s az itteni laza, alul nedves talaj a rengéstõl megfolyt, megbilletntek rajta az épületek. Ugyanolyan a hatása, mint pl az árvízkor megemelkedõ talajvízszintnek, csak sokkal rövidebb idõ alatt.
A kis homok-vulkánka is ezért született, hisz a nedves (vizes) homok a fentebbi okok miatt könnyen feljön a talaj repedésein, mit jön, spriccel, mint a szökõkút!
Szerintem egy buzgár, ami iszapot mosott ki a talajból. De várjuk meg mások véleményét is
Értem, köszi. Árpi bácsi egy csoda, remélem, még nagyon sokáig él és "szolgál" minket a tudásával!
Asszem nem, de nem volt egy nagy etwas.. kb. 10 perces beszélgetés volt és eléggé közhely kérdések hangzottak el, de Juhász Árpádot mindig szívesen hallgatom.
Nyúztévé:
Zöld övezet
És mégis mozog a Föld?
" Hullámzó ágyak, összecsörrenõ tárgyak, mozgó csillárok és egymást érõ földrengések. Június óta hatszor volt érezhetõ földrengés Magyarországon. Kell-e félni az elmúlt hónapok hazai földrengéssorozata miatt? Mi a magyarázat, gyakrabban reng a Föld mint régen, vagy csak jobbak a mûszerek? Lehet-e elõre jelezni a bajt, vagy a tudomány mai állása még képtelen erre? A Zöld Övezetben: Tóth László szeizmológus és Juhász Árpád geológus. "
Adás:
2010. szeptember 7. kedd 17.30
2010. szeptember 8. szerda 10.05
2010. szeptember 10. péntek 14.05
(Most épp' élõben.)
Zöld övezet
És mégis mozog a Föld?
" Hullámzó ágyak, összecsörrenõ tárgyak, mozgó csillárok és egymást érõ földrengések. Június óta hatszor volt érezhetõ földrengés Magyarországon. Kell-e félni az elmúlt hónapok hazai földrengéssorozata miatt? Mi a magyarázat, gyakrabban reng a Föld mint régen, vagy csak jobbak a mûszerek? Lehet-e elõre jelezni a bajt, vagy a tudomány mai állása még képtelen erre? A Zöld Övezetben: Tóth László szeizmológus és Juhász Árpád geológus. "
Adás:
2010. szeptember 7. kedd 17.30
2010. szeptember 8. szerda 10.05
2010. szeptember 10. péntek 14.05
(Most épp' élõben.)
Itt egy videó is errõl a kitörésérõl (elég lassan tölt be, érdemes elindítás után pillanatstoppal leállítani, s megvárni, míg lenn a csík betölt, különben akadozik):
Link
Link
Elvileg ezek lehetnek csak kürtõtisztogató robbanások is egy nagyobb kitörés elõtt, remélem, nem így lesz. Mivel semmit se tudnak a hegy múltjáról, kérdések hada áll a geológusok elõtt... Piszok sokan élnek a környéken, nem hiányzik a nagy kitörés (szerintem ez se hiányzott nekik, még múlt héten láttam egyik indonéz oldalon paradicsomszüretre hazament menekültet, akinél elég hamus volt a termés... )
És ugyancsak környékbeli infók alapján eddig ez volt a legerõsebb és "legfélelmetesebb" kitörés. Azonban talán szerencse, hogy csak apránként köpköd, nem pedig egy robbanással küldi el a fél hegyet - bár nem tudom, hogy ez a vulkán olyan típus-e.
A Sinabung-hoz továbbra sem érkezett meg a köhögéscsillapító. Ma ismét kiköhintett egy adagot. Darwin-i VAAC jelentés:
IDD60156 VOLCANIC ASH ADVISORIES FROM DARWIN VAAC - LAST 7 DAYS DARWIN VAAC 22:45 UTC, 06/09/2010 -------------------------------------------------------------------- Received FVAU03 at 22:44 UTC, 06/09/10 from ADRM VA ADVISORY DTG: 20100906/2241Z VAAC: DARWIN VOLCANO: SINABUNG 0601-08 PSN: N0310 E09823 AREA: SUMATRA SUMMIT ELEV: 2460M ADVISORY NR: 2010/11 INFO SOURCE: CVGHM AVIATION COLOUR CODE: RED ERUPTION DETAILS: RECENT ERUPTION OBSERVED TO FL250 OBS VA DTG: 06/2230Z OBS VA CLD: SFC/FL250 N0310 E09825 - N0310 E09825 - N0310 E09825 FCST VA CLD +6HR: FCST VA CLD +12HR: FCST VA CLD +18HR: RMK: A MORE DETAILED ADVISORY WILL FOLLOW AS SOON AS POSSIBLE. GRAPHIC AT [lower case] Link NXT ADVISORY: NO LATER THAN 20100907/0000Z
A helyi infók alapján 5km magasba ment a kitörési felhõ, a környéken hamuhullás van.
IDD60156 VOLCANIC ASH ADVISORIES FROM DARWIN VAAC - LAST 7 DAYS DARWIN VAAC 22:45 UTC, 06/09/2010 -------------------------------------------------------------------- Received FVAU03 at 22:44 UTC, 06/09/10 from ADRM VA ADVISORY DTG: 20100906/2241Z VAAC: DARWIN VOLCANO: SINABUNG 0601-08 PSN: N0310 E09823 AREA: SUMATRA SUMMIT ELEV: 2460M ADVISORY NR: 2010/11 INFO SOURCE: CVGHM AVIATION COLOUR CODE: RED ERUPTION DETAILS: RECENT ERUPTION OBSERVED TO FL250 OBS VA DTG: 06/2230Z OBS VA CLD: SFC/FL250 N0310 E09825 - N0310 E09825 - N0310 E09825 FCST VA CLD +6HR: FCST VA CLD +12HR: FCST VA CLD +18HR: RMK: A MORE DETAILED ADVISORY WILL FOLLOW AS SOON AS POSSIBLE. GRAPHIC AT [lower case] Link NXT ADVISORY: NO LATER THAN 20100907/0000Z
A helyi infók alapján 5km magasba ment a kitörési felhõ, a környéken hamuhullás van.
1-3 köztit mértek eddig, de még jócskán tartanak a felmérések. Azt hiszem, ez egy kiválóan dokumentált rengés!
Nagyon komoly! A nyomtávból ítélve volt vagy 2 méter az oldalirányú elmozdulás.