Agrometeorológia

Fogalmam sincs
10 éve, amikor vettük a házat, már csak a néni élt a fát pedig a férje ültette és oltotta. Én meg el is felejtettem megkérdezni. Az biztos, hogy 2-3 évente nagyos sok és nagyon nagy terméseket hoz.

Ceglédi óriás?

A szilvafába oltott kajszim kiemelkedõen nagy mennyiséget fog teremni. Sok is lesz, meg nagy is lesz. A következõ évek lekvárját biztosítani fogja.
Link
Link

Oh ezek mûködnek, cukros lötty. (tömény málnaszörp, rossz bor, kis whiskey, ecet, fanta).
Buknak rá, mint az asztalon hagyott üdítõs pohárra, sörös dobozra.
Én úgy tudom, hogy a darazsak úgy mond segítséget kérnek a társaiktól, ha szükséges, így ez az egész akár öngerjesztõ is tud lenni. Ergo egy bemegy, jön utána a többi segíteni.

Jó tudni ezt a forrópontos dolgot, bár a kihasználatlan padlástérrel nem tudok mit kezdeni. Esélyem sincs az ott fészkelõ darazsak ellen, csak a ritkítás az ilyen csapdákkal.

A lódarázs a fölmelegedõ helyeket szereti (tetõ szigetelés) - a gyomfólia maradéka a kétfülû fekete 200 literes vödör (Ritz konténer) alatt maradt, a lódarázs beleköltözött! Már fészek kezdemény is volt, amikor szétszedtem a fóliát. A darázs ádázul védte, fejbe vertem párszor, mire elment... Ezekre a forró pontokra érdemes odafigyelni, ne költözzenek bele.

Kár volt bevetni a vegyi fegyvert. Nagyon jó szimatuk van a darazsaknak. Lehet, hogy ezután messze elkerülik a csapdádat.

Elkezdtek mûködni a házi darázscsapdák.
Tegnap már néhány darázs is volt bennük.
Az egyikben néhány lódarázs is,köztük még egy élõ.
Ijesztõ volt,a bejárati lyukon kapott egy kis protect darázsirtót a biztonság kedvéért. Nehogy rájöjjön hol a kijárat.

Ma leszedtük az elsõ két (sárga) cukkinit. Beindultak, nõnek mint a bolondgomba! Kezdõdik a cukkini-szezon!

Természetesen, fõként a hónaljhajtások sûrítenek, ezeket szedem le, idén meglepõen gyorsan nõnek.
Plusz a nem termõ, gyenge hajtásokat.
Emellett tetejezés, drót közé dugdosással szellõsen lehet tartani a szõlõt.

Egyenlõre marad minden, 24 órai permet után vizit, nincs romlás. A két fürt kocsányán látni rozsdás foltokat, lehet a perenoszpóra fertõzése a kocsányon? Az szokott lenni ilyen látványos lerohadást okozni.
A lisztharmat inkább nedvszívó piszkos gomba, lassan öl.
Na de csak ennyi legyen, a többi szép. Zöld válogatást csak módjával, elõre gondold át a jövõ évi termõ karokat.

Óvom is, ahogy tudom. Héten zöldmunka szabadidõmben.
Vasárnap, hétfõ újabb permetezés még felszívó,kontakt szerekkel.
Csökkentek a kéthetes fordulón,10-12 napra. Úgy érzem kell a gyakoribb,pont emiatt a fránya ördög miatt.
Ilyen fürtõt én is találtam, de mellé néhány vesszõ is lekókadt. Fogalmam sincs mi lehet.

B.hópihe: diszkrét módszer, esetleg tova vinni még lapáttal a legtávolibb gödörig.
Na de ez van,próba szerencse.
Hori; szépek a fürtök, de az ördög nem alszik. Figyeld a tõkéket, mert egy tavaszi agro lap erõs lisztharmat fertõt prognoztizált a környékre, épp a tavalyi fertõk miatt.

Lefújtam a szõlõmet dithan+ pol sulkol alappal. Majdnem rinyálok, mert vannak olyan kókadó fürtök, amit mintha megrágott valami. Még a szárán van a fürt, de apad, szárad...
Továbbiak majd egy hét múlva.

Link

Lugas szélén ilyen a helyzet. Beljebb sem rosszabb Bár van 1-2 tõke amin madárkásak lettek a fürtök, de nem számottevõ.
Idei év nagyon ott lehet a szeren, reméljük így is marad. Még úgy 2-3 hét és a viaszosodó, záródó fürtök ellenállóak lesznek a betegségek ellen.
Minimális peronoszpóra fertõzés van, de ez a végelszámolásban 1-2 liter mínuszt jelenthet borügyileg.

Minek kanalazni , ha a luk fölött is lehet kakkantani ?

Én is vizitelem õket, a sárga szín elõbb jelenik meg, de várni kell, hogy teljesen átfedje az aranysárga héj.Az átmérõben is látni nagyobbodást egyik napról a másikra. A héten biztosan beérnek, ha tart ez a 25-28 fokos nappal.

Nekünk tegnap este még csak picit kezdett puhulni pár szem, a nagy szelek cserencsére nem vertek le egyet sem.
Minden este nézegetjük, melyik elég puha már, még igazán érett nem volt - féléretten megettünk 5 darabot eddig.

Legújabb verzió vakond ellen az emberi ürülék. A kicsapott túrások aljára kell kikanalazni, majd vissza földelni.

Nálam idõszakosan jelennek meg, majd tovább állnak. Otthon kinõtt ilyen vakond riasztó növény, pedig nem is ültettük. A kertben is jönnek mennek. A friss túrást a komposztba szoktam keverni. Ellenben a szomszéd macskák nagyobb bosszúságot okoznak. Mindig a friss ágyásba kaparnak meg piszkítanak. Tavaly uborka soromat kellett kidobnom, mert tele volt fosva. Én legszívesebben a macskákat nyilaznám le.

Nálunk locsolórendszer nélkül is széttúrva az udvar. Addig nincs is baj, míg nem a kertben teszik, de pár palántát minden évben kitúrnak (belefér).
Egyik nap elegyengetem, másnap megint van pár. Egyedül a fûnyírást zavarja.
Ha nem nagyon lesz csapadék úgysem kell egy darabig, csütörtökön levágott fû valószínû már ki fog égni részben, ha nem kap esõt.

Mértékkel mi is szeretjük a vakondot, de két fészekaljat felnevel évente, és az már túlzás... ezért az erdei siklót még a vakondnál is jobban szeretjük. Türelem nincs, az íjak pihennek. Vakondék a nagy (8 m3)komposzt alatt laknak, a kígyó pedig a garádban (ágakból + vödrökbõl rakott, 0,8 x 0,8 x 12 m élõhely) - ott telelni is tud, a cinkét nem tudja bántani. Látni csak komposzt - fordításkor láttam a vakondot, megszimatolt és elbújt.

Amíg locsoltuk a füvet, szerte volt az egész pázsit túrva. (Megyek be sötéttel, ásó csákány gereblye stb. kézben, Húgom: Gyere nyugodtan, most egyengettem el a túrásokat! - zsupsz már hasra is estem a legújabbikban... ) Mióta az automata széjjel van szedve, azóta a fû szép, vakond nincs, a szomszédot boldogítja.

A szomszéd helyében nem nagyon hencegnék ilyennel, mert ez állatkínzás! "A vakond nagyon hasznos a kerti kártevõk ellen. Saját súlyának több mint másfélszeresét eszi meg naponta. Az állatok hatalmas táplálékigénye következtében sehol sem lehet túl sok belõlük, mert csak ott jelennek meg nagyobb számmal, ahol bõséges táplálék található, és ahol ez megfogyatkozik, onnan gyorsan továbbvándorolnak. Nem érdemes gyümölcsösökben irtani, vagy elûzni, mert a fák gyökereit pusztító pajorok (többek közt a májusi cserebogár lárvái) elsõ számú fogyasztói."

Minek sok - sok pénzért vakond riasztó szerek - amelyek annyit érnek kb. , mint halottnak a csók - ha van ezeknel egy sokkal egyszerûbb, és szinte ingyenes megoldás!?

Az egyik szomszédunk lenyilazott 4 vakondot.
Ez még télen történt, csak ma került szóba mikor dumáltunk.

Csodálkoztam is hogy tavaly csomó vakondtúrás volt a kertünkben, idén tél óta pedig egy sem.
De a " rejtély " Megoldódott. Csak Ennyi kell : Türelem, egy íj és egy jó célzó képesség.

Köszi, utána is nézek a neten.

Amerikai lepkekabóca.

Sziasztok!

Pár kép a kertünkbõl, a bogyósok érzik magukat a legjobban. Tudtok abban segíteni, hogy mi az a fehér a paradicsom (ill. kicsit a málna) szárán?

Link

Világos-zöld, igen apró (kisebb mint 1 mm) levelei vannak. Élénk fenyõillata van. A szára 3-10 cm hosszú, többször elágazó. Talajon, a fû között tenyészik. Élénk fenyõillata van. Ha kigereblyézem a fûbõl, megy a virágágyba talaj-takarónak. Pár hét alatt megtelepedik.

Még kicsik a kajszik,nem teremnek, majd jövõre. De köszi.
Itt is van kevés mazsolásodás a szõlõn,én peronoszpórának néztem, de akkor rosszul.
Szerencsére csak oár fürt, így a beteg részeket lecsíptem.

Riadót fújok! Aki teheti szedje le az éredõ sárgabarackot-õszit, miegymást. Nagyon meleg van, délután este meg várhatók nagyobb szelek. A kihajló termõkarok az esõtõl akár 1-3 kg. "nehezéket" is kaphatnak, letörés veszély.
Ma délelõt szedtem egy kosár- 5 kg. barackot. Elõször kézzel, majd gyenge rázással még két marékkal. A nagy melegben gyorsan érik a gyümölcs, szombaton még kemény, hétfõre meg löttyedt, hulló lesz. A barackok 1-2 napig még leszedett állapotban is utóérnek, szabad levegõs helyen. Hûtõzni csak közvetlen fogyasztás elõtt érdemes.
Link
Link
Aktuális fertõzöttség topikba meg egy mazsola szõlõ lisztharmatos képét mutatom.Esõk után hétfõn megy a kén, és felszívódó más.
Link

Ja méhdoktor lesz az. Megsütött a meleg. A mezõgazdasági boltba a Vásárhelyi Pál utcában.

Június havi agrometes elemzésem következik röviden;
Kezdjük a kajszival. Szépen hoz a fa, majdnem sokat;
Link
A május derekán támadó (himlõ) rozsdásodás a zöld gyümölcsön;
Link
De a gyors beavatkozás (dithane) megmentette a teljes szeplõtõl, és lehullástól teljesen felszívódott;
Link

A szõlõt is kapdosta a perenoszpóra, a hónap elején. Ott is virágzáskor kezelve, majd egy hétre ismételve megmaradt a fürt fele. Persze zárt levélzet alatt elképzelhetõ
Link
Ahol éri a napfény, a szárító levegõ;
Link
És persze van rontás, mint a szilvánál. A gyors reagálású hadtest kicsit lemaradt, katica-fürkész darázs, imádkozó sáska, stb. Egy lezáró,(napalm) Karate permet fog következni;
Link

Van még másik gond is, a diónál. Lehet hogy én rontottam el, napos idõben permeteztem, és napégés lehet talán, vagy más átok? (dithan+rov.ölõ + lombtrágya de.10 óra)
Link

Na szóval szépen telt a Június, volt esõ jég nélkül, hõség, élénk szél erre felé.

Sharka = szilvahimlõ avagy PPV, gyakorlatilag lenullázta a hagyományos besztercei szilvát, és a többi elterjedt fajta minõségét is rontja, sõt elkapják a kajszik, õszibarackok is. Az évek során zölden lehullik vagy értéktelenné válik a termés, a levelek foltosak, levéltetvek terjesztik. Nálunk is az utcában minden szilvaféle beteg. Ezért kellene ültetni a sarka vírusra rezisztens vagy immunis szilva- és kajszifajtákat, ehhez képest megveszik a "régi magyar" beszterceit, aztán csodálkoznak sose terem.
Áfonya: szépen érik a kétszerérõm, lehálóztam a rigók elõl. A talajra azért figyelni kell, bár nálam eleve mérsékelten savanyú, kötött agyagos talaj van. A Duna-parti öntés talajon nehezebb lenne.

Az áfonyát sem igen bántja semmi, egyelõre (hálistennek)
Mézbogyót õsszel ültetek, ha igaz.

Köszi a tippeket!

A mustár tûnik nekem a legjobb választásnak, ugyanis a vetést követõ csapadékmentes idõszakot is átvészeli és akkor csírázik, ha van csapadék.

Lactarius, az utolsó mondatodat nem értem.

Harki, a virágdoktort hol veszed?

gulyasme, hogy néz ki ez a moha?

A tujamoha egyik erõsen fenyõillatú változatát (a nevét nem tudom, de az illata a lényeg) utálják a csigák. A moha talajlakó, többszörösen elágazó. Az öntözött felületeken jól szaporodik. Nálunk bevált, próbálj körülnézni, hátha Nálatok is honos a környéken.

Tavasszal herével próbálkoztam a deszki kertnek az alsó részében ami anno belvizes terület volt. Sikerült elszórnom a magokat a csapadékmentes idõszakban. Így csak foltokban kelt ki. De inkább kaszálom most a gazzal együtt, mint rotáljam 2 hetente. Jelenleg fásítás folyik ezen a területen. Késõbbiekben, mikor állatot is akarok tartani akkor pedig legeltetésre akarom használni azt a részt. Volt egy másik kísérletem. Virágdoktor mag keverékét szórtam ki. Ebbõl a mézontó fû igen jól teljesít. Nehezen indult be, de annál masszívabb. Ezt nyugodt szívvel tudom ajánlani. A herével meg õsszel vagy tavasszal újra próbálkozom.

Egyébként érdekes, hogy a permetezést nem igénylõ gyümölcsök mennyire nem terjednek, itt is a megszokás, információhiány az úr (akárcsak pl. a "germersdorfi" cseresznyénél, a liszharmatos egresnél stb). Egy kivétel van, a füge, ez nálunk szerintem már a városkép része, ellenben datolyaszilvát, kivit, indián banánt vagy mézbogyót nemigen látni. A hagyományos gyümölcsfáknál pedig tiszta sharka minden rezisztens szilvákat, kajszikat nemigen látni.

Szia!

Link

Én egy régi magyar gyümölcsfákkal foglalkozó faiskolától ezt a linket kaptam.

Alkalmazásuk: Link

Én is a talajjavításon gondolkodom, elsõ körben a fák tövét próbálom lefedni fû kaszálékkal, de ez nem a legjobb, mert túlságosan nagy Nitrogén bomba, kell hozzá szén, pl. faforgács.

Ajánlom figyelmedbe a Talajmegújító Mezõgazdaság nevû fb csoportot, vezetõje egy bizonyos Kökény Attila, akit nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb embere bízott meg egy bio farm létrehozására a Dél-Alföldön. Õ nagyon sokat foglalkozott már a témával, sok hasznos írása van. Neki sikerült a Duna-Tisza közén 0,5 % humusztartalmú homokból (ha jól emlékszem) 2 százalékosat csinálni. Magyarán van tapasztalata.
Blogja is van: Link

Kösz a tippet!

Közben találtam egy jó anyagot a zöldtrágyázásról. Link

Valakinek van esetleg tapasztalata valamelyik növénnyel? Én most elsõsorban a talaj javítása, a humuszképzés és másodsorban a gyomok elnyomása céljából szeretnék õsszel valamilyen zöldtrágya-növényt vetni.

Mûanyag üveg kilyuggatva kb felénél, hogy a lény pont beférjen. Bele sör,bor,üdítõ,ecet és egyéb löttyök. A lény bele tud menni, de ki már nem.

Milyen csapdát?

Egy percig sem vitattam a kerti munka élvezetét. Senkinek sem mondtam meg, mit csináljon. Csak számolgatok, morfondírozok a dolgokon. Írtam is, hogy ez nem kritika, hanem hangosan gondolkodok.

Én a sötétzöld vonalat képviselem. Ami nem bírja vegyszer nélkül, arról már le is mondtam. Sõt, én inkább eszek egy kukacos biomeggyet, mint egy kukac nélküli vegyszerezettet. Az érzékenyebbnél érzékenyebb gyümölcsök, zöldségek termesztése nem csak nem egészséges a kényszerû vegyszerhasználat miatt, de valószínûleg gazdaságtalan is - ha egyáltalán beárazható az egészség. (szerintem nem) Nálam, a nyers öntéstalajon meg aztán ez hatványozottan igaz, mert a talajmunka borzasztóan megnehezíti a zöldségtermesztést.

Kísérletezni én is imádok, jelenleg éppen a vándorpoloska a legnagyobb kihívás, amivel szembesülök. A saját termés nekem is örömet okoz, tudom mirõl beszélsz.

A meztelencsiga probléma sajnos a nyers öntéstalajoknál hatványozottan jelentkezik, hiszen a repedésre hajlamos talaj kitûnõ búvóhely nekik. Itt megint kiütközik a termõréteg hiánya sajnos. De a talajképzés igen hosszú folyamat, legalább 5-10 év, ha nem több...

Sajnos a helyzet az, hogy ha nem védem be a kis palántákat csigaölõvel, akkor még nem biozöldségem se lesz egy darab se. Most a hamus módszeren gondolkodom, állítólag a hamun nem megy át a csiga. Jövõre tesztelem.

Felénk kissé agyagos, de nagyon jó a talaj. Sokáig tartja a nedvességet, szépen megterem rajta minden ami kell.
Felénk kabócák régóta vannak már. Bögölyök viszont idén extra nagyok. Undorítóak, teszek ki csali csapdát, remélhetõleg ami a darázsnak "jó" a bögölynek is.

A kerti munka is nemesít.

Nálam viszont kihívás a nyers öntéstalaj. Ásni büntetés, de egyébként sem vagyok ásás párti. Csak annyit ások, amennyit muszáj. Tavaly kezdtem neki a humuszréteg képzésnek.
Tegnap füvet nyírtam - van egy kisebb füves rész is -, és közben bögöly, meg ilyen keringõ légy zaklatott. Nem volt kellemes.
Megfigyeltem, hogy a szubmediterrán területeken pl. Badacsony déli lejtõ, Csobánc déli lejtõ, Balatonfüred megjelentek a kabócák és ezek az óriás böglyök. kicsit ijesztõ volt.

Ez egy kicsit övön aluli megjegyzés, ne haragudj.
És akinek hobbi kertje van, hagyjon fel vele, ne menjen kirándulni,idejét eltölteni, csak a piacig?
Járom én is a piacot minden pénteken, most is. Megveszem a paradicsomot, paprikát, krumplit,stb. pár száz forintért. Van már csöves kukorica 80 ft./db. de biztosan fóliázott kertbõl. Újdonság, és nem kínlódtam vele.
De a saját termesztett dolgok sok örömmel töltenek el, kísérletezés a paprikákkal igaz kevés, netán foltos, egy szatyorba elférnek majd...

Panaszkodtál a csigákra. Elég erõs talajfelszíni méreget szórtál ki ellenük.Fene se tudja, hogy a gyökérrendszeren felszívódva nem-e lesz maradvány. Van egy bio módszer, a kinai futó kacsa. Futtasd el õket reggelente, és összeszedik a csigákat, de pálcával tereld õket, ha jól laktak, vissza a karámba. (dupla hasznosítás ugye)

Mai udvari képeim vannak, du. felteszem.

Ez a hobbim, kikapcsol, semmi pénzért nem adnám fel a kerti munkát. Grátisz sütögetések, tanyabulik csak hab a tortán. Plusz a saját bor, amiben érzéseim szerint egyre inkább otthon vagyok.

Igen, tudom, de az erdõ nem a miénk, így csak annyit szedünk ki belõle ami túlzottan belóg. Az is bõven elég a téli fûtésre ha épp valami buli/munka folytán huzamosabb ideig kint vagyunk.

Aha. De bizonyos szempontból ugyanott vagy, akkor. Mert abból az 50 000 forintból, amit növényvédelemre költessz, bõven fedezhetnéd a zöldség és gyümölcsfogyasztásodat. Így se bio és úgyse bio. Sõt, akkor az arra fordított idõd felszabadul. Ne érts félre, nem vitatkozom, csak hangosan gondolkodom.

Az akác kitûnõ tûzifa! Érdemes fává nevelni!!! Ha eladod tûzifának, szép summa jöhet belõle! Én éppen most nevelek magoncokat! Õsszel ültetem el õket.

Kajszit gombaölõvel permeteztem, ez tény de csak egyszer.
Cseresznye nem lett nyüves, csak tetves, de még idõben jött a felszabadító fülbemászósereg
Szilva nincs, almát elkapta sok minden, le is hullott a pár kötött termés
Gombafertõzés eddig nem nagyon volt, zöldség amúgy sincs.

Ami tény, hogy nagyon erõs tényezõ a környezet, vannak szerencsésebb, kevésbé körbefertõzött helyek, aztán adottság még a jó szellõzés (nálunk domboldalban ez is pipa, nem is nagyon volt monília, csak az érett cseresznye rohadt el miután az esõktõl megrepedt) meg az elõnyös fekvés, talajtípus stb. Érden rengeteg a gyümölcsfa, sok minden ideális nekik ezek közül szerencsére.

Sokat járom a várost, és látom, mi történik a gondozatlan házikertekben, kihalt udvarokban. Sajnos a mostani fertõzési nyomás, kialakult rezisztenciák, új kórokozók miatt egy beépített környezetben véleményem szerint nem lehet, vagy csak részlegesen (szerencsével) eredményt elérni. A hangsúly a mértéken van, azaz nem kell sokat permetezni, hanem jól idõzítve kell azt megtenni. Ha nem tennék semmit:
- a monília már kinyírta volna a meggy- és kajszifá(i)mat (idén különösen erõs fertõzés volt!)
- a cseresznye tele lenne nyüvekkel
- szilvadarázs leépítené a szilvát, almamoly az almát stb
- a levéltetvek a katicák érkezése elõtt tönkrevágták volna a növényeket a hangyák hathatós segítségével
- egy gombafertõzés végigszántott volna gyümölcsökön, zöldségeken
- augusztus végére gusztustalan kukacos lenne a paprika, paradicsom
és még folytathatnám!
(és igen, semmi szükség az almafa 30 permetezésére, de párszor azért kell, hogy enni is lehessen!)

Egyértelmû, felesleges a vitázás, ez innentõl már hit kérdése is, az meg nagyon veszélyes.

Részemrõl csak annyit: direkt hangsúlyoztam, hogy csak a saját célú hobbikertnél merném/merem én is meglepni, hogy nem vegyszerezek, és simán lehet bukás is belõle. Ha pénzt is keresnék vele, tuti nem merném... szóval nemhogy meggyõzni nem akartam senkit, de igazából vitázni sem