Kérdések és válaszok

Ez ügyben nincsenek lefektetett iránylevek, rugalmas a dolog, így az írásod végi intervallum nagyjából ül.

Olyan kérdésem lenne, hogy egy elõrejelzés írásánál - fõleg itt a MetNeten, reggeli és délutáni elõrejelzés készül, mind a fõoldalon, mind az egyéni elõréknél - a délutáni idõszak kb. milyen idõintervallumot fed le? Nyári idõszámításkor könnyen mondjuk még 6-7 óra körül is hogy délután, télen viszont ugye van, hogy 4-kor már sötét van. Vagy ez rugalmasan kezelendõ és kb. a déltõl olyan 5-6 óráig tartó idõszak a délután?
Remélem érthetõ a kérdés

A hatszögalak pedig a vízmolekula tulajdonságát tükrözi. A H-O-H kötésszög alapesetben 109,5°, de ez a hókristályban 120°-ra áll be. Ezzel azomban magasabbá válik az energiája (a Coulomb-taszítás miatt), ezért a hó már -0,5° környékén is olvadhat.
Asszem valami ilyesmi a magyarázata a hatszögalak kialakulásának.

Bizony nagyon számít a hõmérséklet, ha jól emlékszem a legszebb pelyhek a -8 fok körül alakulnak ki.

Nem lehet!

Milyen lesz a mostani tél hideg vagy meleg ?

Ha lehet ilyet már tudni

Ha emlékeim nem csalnak, a hókristály alakját, szerkezetét elsõsorban a hõmérséklet befolyásolja. Pl. más alakú kristályok keletkeznek -5 C-ban, mint pl. - 10 C-ban.

Szerk:
Közben találtam is egy rövidke cikket róla:
Link

Köszönöm, érdekes ez is, de itt inkább a szerkezetükrõl van szó, nem a kialakulásukról.A fraktál kifejezés viszont itt is jelen van...

Van: pl: Link

Van-e valami tudományos magyarázat arra, hogy a hópelyhek ilyen és ehhez hasonló formát öltenek?!
Link

Ezt mondjuk én sem tudtam, a tegnapi napra "köd" ikon, 0,5 mm csapi és a megjegyzésbe "ködszitálás". Akkor én rakok egy "esõ" ikont. Megint tanultam valamit.

Nálam az elmúlt években átlagban 0,5-1mm jött össze ködszitálásból, ám 2005-ben 2,4mm jött össze.
A napi csúcsom 0,7mm volt.
Ez úgy, hogy egyébként nem nagyon jellemzõ erre a ködszitálás, a köd igen, ám szitálás nélkül.
Az igazi téli, országos hideg-párnás helyzetekben nálam alig van ilyen esemény.

Köszönöm szépen a pontos választ, az éghajlati naplót is eszerint fogom kitölteni.

Ezek mikrócsapadéknak minõsülnek, mint írtam a hóles fórumba. Évente hegyvidéki részeken 20-30mm, síkvidéken 10-20mm hull, tehát meg kell jegyezni. Egyébként nem hulló, hanem lebegõ csapadéknak is szokták nevezni. A köd, pipa mellé ilyenkor célszerû az esõ pipát is megjelölni és beírni a mért mennyiséget, néha 1-2mm is összejöhet intenzív ködszitálásból, persze a néhány tized a szokványos, egyébként nálam is volt 0,1mm és szerintem délelõtt is lelebegett ennyi:-)

Ködszitálás volt, tehát, ami csapadék az csapdék szerintem.

Én is így gondolom, a Jóisten sem tudja megmondani ilyenkor, hogy mennyi a páralecsapódás és mennyi a ködszitálás aránya. Nem nézzük egész nap a csapadékmérõt.
Valami "felsõbb körökbõl" eredõ instrukció van ezekre a helyzetekre? Az OMSZ csapadékmérõ hálózatának mi az elõírása? Esetleg egy hivatalos észlelõ (ha van itt) elmondaná?

Szerintem csapadéknak kell venni.

Reggel 7 óra után kicsivel billent a csapadékmérõm (0.1 mm), ez részben nagyon apró cseppes ködszitálásból, részben páralecsapódásból ered. Mit tegyek vele? Nullázzam ki az adatot, vagy hagyjam meg? Mert ugye a lecsapódás nem hulló csapadék, a szitálás még rendben is lenne, de úgy gondolom ebbõl (ha csak szitálás lett volna) nem igazán jött volna össze a mérhetõ csapadék...

Köszi. Juj, de bamba voltam.

A bõvített észlelési felületen van rá lehetõség. Megadod a nem meghatározható égképet és a ködöt, mint a sima észlelési felületen. Utána a látástávolság mellett van egy másik kitöltendõ rész, ott lehet a zárt ködöt választani. (Párásság, nyílt köd, zárt köd, sekély köd, vagy semmi, ezekbõl választhatsz.)

Látok az észlelési naplóban dupla köd ikonokat. Azt hogy lehet berakni?

Tengerszintre.

Hali!

Lehet, hogy nem ez a megfelelõ hely, de szeretém megkérdezni, hogy az észleléseknél a nyomást tengerszintire visszavezetve szoktátok beküldeni, vagy az adott magasságon mértet a' la natur? Nem találtam az észlelési segédletben sehol.

Köszi
-CSA

Kösz srácok!

Köszönöm, telitalálat!

Erre gondolsz?
Link
Link

Link

Sziasztok! Volna egy kérésem; sehogyse tudom behozni a Metnet-tagok,ill.észlelõk névsorát,egyszer pedig vki.belinkelte.
Keresek: lacó nevû barátunkat..

Használd egészséggel õket, van egy-kettõ:-)
Link
Link
Link

És egy Déli is:
Link

Link Parancsolj!

Sziasztok!
Valaki be tudná nekem linkelni az északi sark jégkiterjedését mutató oldalt ( bocsa pocsék kifejezésért). Annyira emlékszem hogy bal-jobb oldalt dátumra pontosan lehet keresni a jégborításra...amolyan összehasonlító jelleget engedett meg.

Egyszer már Jani kérdezte, de választ nem kapott: hogyan lehet elõrejelezni a ködszitálást? Van olyan elõrejelzési paraméter ami alapján lehet következtetni, hogy a ködbõl szitálás is lesz?

Link
Link

Sziasztok! Szeretnék érdeklõdni, hogy mely oldalakon lehet elõrejelzési modelleket, térképeket találni? MM5, JMA, GFS stb.
Köszönöm!

Parancsolj Link Link , ez konkrétan Szolnok környéke

Tisztelt mindenki!
Nem tud valaki nekem 2003.novemberi és decemberi minimum-maximum hõmérsékleti adatokat szerezni Szolnok környékérõl (mert az eumeten nem találtam õket)?
Jó lenne böngészni az adatokban.
Köszönöm elõre is a segítségeteket.

Köszönöm a gyors választ!
Remélem azért decemberben lesz némi hó majd,de az még nagyon messze van!

Ebben a hónapban semmiképp, sõt, belátható idõn belül (elfogadható valószínûségi értékkel) nem várható megmaradó hó. Nem megmaradó se nagyon.

Lenne egy kérdésem.

Lehet az tudni már mostanság elõre,hogy mikorra várható az idei elsõ megmaradó hó síkvidéken?
Ebben a hónapban van rá esély?

Persze hogy megvan.
De azt már párszor elolvastam. Nem ír számunkra semmi olyan fontosat, amit nem írtam itt le.
De ennél van egy jobb forrásom is. A jó öreg Kék könyv.

Szívesen, bár Krisztiánt még meghallgatnám a témában, mégiscsak Õ a hivatásos észlelõ, nem én.

Köszönöm a válaszokat János!


Ha megvan a Czelnai Rudolf féle Bev. a met.-ba III., akkor a vonatkozó részt ajánlom elolvasásra

Értem, köszi a választ!

A légnyomásos kérdéshez:
Link
Link

Ködkérdéshez:
Szerintem nagyban függ attól, hogy a városban szárazabb a levegõ. Városon kívül jó esetben jóval több a növény is, ezek is párologtatnak. De persze a városon belül is vannak pontok, ahol komoly köd tud kialakulni, tavak, parkok környékén. De nem árt, ha nincs nagy forgalom a közelben.
Részemrõl ennyit tudok mondani, hátha lesz még más, aki jobban ért hozzá.

Aki ért a synopokhoz, attól kérdezném:
Kékestetõnél mit adnak meg a tengerszintre átszámolt légnyomás helyett a táviratokban?
200911161500 AAXX 16151 12851 41/01 92101 10066 20065 38988 42780 55001 74544 333 89/00=
Remélem jót emeltem ki.

Másik kérdésem, itt Bp. peremén is gyakran megfigyelhetõ, h a reggeli köd a városon kívül ált. erõsebb. Ez szimplán a hõsziget hatásnak köszönhetõ?

Bocs, nappal kell sötét tónusúnak lennie, éjjel pedig kivilágítottnak. Amelyik nem teljesül az adott napszakban, az nem vonatkoztatási pont. Bár a nappali sötét tónus nem mindig alkalmazott.

Lehet, hogy látod?
Ami nincs kivilágítva, ahhoz nem lehet viszonyítani. Az nem lesz vonatkoztatási pont akkor.
Fõleg a reptéren mindig az volt a mondás, hogy inkább kicsivel rosszabbat adjunk, ott életek múlhatnak 10-20-30 méteren is.

Ja, az még fontos, hogy a vonatkoztatási pont sötét tónusú legyen.

Elnézést kérek, egy fontos dolgot kihagytam: a kivilágított és a sötét oldal közötti ellentétet ködben értettem.

Azaz, ha most kimegyek a sûrû ködben az utcára, akkor lehet, hogy még a 200 m-re lévõ házat is látom a lámpák közelében, de ha a kertbe megyek, akkor a fehér árnyékolót már nem látom 30 m-rõl sem.

El kell vonatkoztatni attól, hogy este van, nappali helyzetnek kell képzelni.
Amikor én nyáron Pogányban voltam, akkor ha teljesen tiszta idõ volt és nappal legalább 30 km feletti látást adtunk, akkor este sem rontottuk ezt általában. Pécs nagyon ki van világítva, de a TV-torony kb. 12 km-re van. Azt mondja a szabályzat, hogy ha egy pontot nagyon élesen látunk, akkor a dupla távolság is megítélhetõ látástávolságnak.
Minden egyes irányban nem látunk ott éjjel, így ha esetleg valahol volna egy ködfolt, ami nem látszik, akkor az nem látszik. Ha nincs okunk rontani a látástávolságot, akkor nem tesszük. (Közben figyeltük az automatát az Rh miatt, ebbõl lehet következtetni, és ha kell, akkor még komolyabban körülnézni.)
Az alapkérdés az volt, hogy melyik a lényegesebb. Talán egyenlõ fontosságúak. Mi van, ha pl. a mesterséges pont van közelebb és a természetes fénypont távolabb? Már rögtön más a helyzet.
De jó is volt ott észlelni...

A látástávolság meghatározásánál sokat számít a fényszennyezés. A kivilágított terület felé sokkal nagyobb a látás, mint azzal ellentétesen, ahol csak a természetes fény van (vagy épp nincs). Melyiket célszerû vagy kell beészlelni?