Bioszféra
Körbevették a falut a szarvasok
Kb. most szombat óta intenzívebben bõgnek, de kizárólag éjszaka, nappal egyelõre még nem. Most is 11 óra tájban kezdõdött az intenzív bõgés. Az imént még az agancsok csattogását is hallottam, valamint a gallyak tördelését. Tán száz méterre se lehettek.
Most épp az egyik bõgését hallom be a szobába dupla zárt ablakon át. Amúgy szerintem a vadgyümölcsök korai érése is késztethette a szarvasokat az idei korai bõgésre.

Kb. most szombat óta intenzívebben bõgnek, de kizárólag éjszaka, nappal egyelõre még nem. Most is 11 óra tájban kezdõdött az intenzív bõgés. Az imént még az agancsok csattogását is hallottam, valamint a gallyak tördelését. Tán száz méterre se lehettek.
Most épp az egyik bõgését hallom be a szobába dupla zárt ablakon át. Amúgy szerintem a vadgyümölcsök korai érése is késztethette a szarvasokat az idei korai bõgésre.
Ha hiszed, ha nem, az utolsó mondat kivételével én egyetértek veled.
Felhívom a figyelmedet egy félmondatomra (nagybetûvel), aminek fontos szerepe van az általam korábban leírtakban:
"AMIKOR MÁS A TÉMA, akkor egy vadászbeszámolót a vadászokon kívül legfeljebb a horror- és akciófilmek nézõi élveznek."
Vagyis itt azt találtam problémának, hogy akkor éppen másról diskuráltunk itt, a fórumon.
De ettõl még szívesen olvasom Myloh élménybeszámolóját, ha ezzel nem rombol szét egy szép illúziót.
Errõl eszembe jut, mikor egyszer kiskoromban egy szerencsétlen nyúl nekifutott a kocsinknak, mert a fényszóró valószínûleg megzavarta. Szüleim betették a kocsiba az elpusztult tapsifülest.
Nemsokára megszólalt a nõvérem:
- Most akkor kié ez a nyúl?
- A vadásztársaságé
Tesóm két perc múlva:
- Akkor most ingyen fogunk nyulat enni?
- Nem, XY bácsinak, a vadász ismerõsünknek odaadjuk. - mondta apám egy kis gondolkozás után. (Én eközben azt hajtogattam, hogy vigyük el állatorvoshoz.)
XY bácsi persze "elkészítette nekünk a nyulat" és a nagyját "nekünk adta".
És ekkor jött a lényeg: a tesóm és én ebéd közben nekiláttunk élménybeszámolni.
No, a szüleink szegények nem sokat ettek a nyúlból.
Valami ilyesmi történt itt is.
Felhívom a figyelmedet egy félmondatomra (nagybetûvel), aminek fontos szerepe van az általam korábban leírtakban:
"AMIKOR MÁS A TÉMA, akkor egy vadászbeszámolót a vadászokon kívül legfeljebb a horror- és akciófilmek nézõi élveznek."
Vagyis itt azt találtam problémának, hogy akkor éppen másról diskuráltunk itt, a fórumon.
De ettõl még szívesen olvasom Myloh élménybeszámolóját, ha ezzel nem rombol szét egy szép illúziót.
Errõl eszembe jut, mikor egyszer kiskoromban egy szerencsétlen nyúl nekifutott a kocsinknak, mert a fényszóró valószínûleg megzavarta. Szüleim betették a kocsiba az elpusztult tapsifülest.
Nemsokára megszólalt a nõvérem:
- Most akkor kié ez a nyúl?
- A vadásztársaságé

Tesóm két perc múlva:
- Akkor most ingyen fogunk nyulat enni?
- Nem, XY bácsinak, a vadász ismerõsünknek odaadjuk. - mondta apám egy kis gondolkozás után. (Én eközben azt hajtogattam, hogy vigyük el állatorvoshoz.)
XY bácsi persze "elkészítette nekünk a nyulat" és a nagyját "nekünk adta".
És ekkor jött a lényeg: a tesóm és én ebéd közben nekiláttunk élménybeszámolni.
No, a szüleink szegények nem sokat ettek a nyúlból.
Valami ilyesmi történt itt is.
Köszönöm a tájékoztatást, Milán.
Azokban a percekben három dolog miatt éreztem magam nagyon rosszul. Egyrészt a törött autó, másrészt az elpusztult állat látványa, harmadrészt a kilátásba helyezett állami megtorlás miatt.
Mindemellett a vadász által helyszínre delegált két segéderõ azonnal zsigerelni kezdte szerencsétlen állatot, s eközben már arról folyt a szó, délután kb.mikorra fõ majd meg a vaddisznó pörkölt...
Azokban a percekben három dolog miatt éreztem magam nagyon rosszul. Egyrészt a törött autó, másrészt az elpusztult állat látványa, harmadrészt a kilátásba helyezett állami megtorlás miatt.
Mindemellett a vadász által helyszínre delegált két segéderõ azonnal zsigerelni kezdte szerencsétlen állatot, s eközben már arról folyt a szó, délután kb.mikorra fõ majd meg a vaddisznó pörkölt...

Az említett vadászkolléga rendesen túlreagálta a dolgot, semmi ilyen nincs a törvény szerint.
A hatályban lévõ azt mondja ki, hogy: gépjármû vaddal történt ütközés következtében, ha a vad elpusztul, akkor a gépjármû vezetõje köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes vadgazdálkodót. Ezzel vége is.
A jármûben történt kár az autó tulajdonosáé, ezt nem köteles megtéríteni a vadgazdálkodó.
A hatályban lévõ azt mondja ki, hogy: gépjármû vaddal történt ütközés következtében, ha a vad elpusztul, akkor a gépjármû vezetõje köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes vadgazdálkodót. Ezzel vége is.
A jármûben történt kár az autó tulajdonosáé, ezt nem köteles megtéríteni a vadgazdálkodó.
Autóztam én is kietlen puszta,és erdõ sávos utakon, Majsa-KigyósGárgyán felé. Sokszor ki van rakva a vadveszély tábla.Tartsuk is be ezt a figyelmeztetést. A sebességet ajánlott levenni 60 körülire, hátha kiszalad átfut egy vad.
Láttam egyszer, hogy a vetéseken legelnek az õzek,2-3 de máris lassítottam,mert egy átbaktatott az úton 300 méterre. Jó tettem mert mire odaértem az átvonulási helyre, követte a többi is.
Lelassítok még akkor is, ha fácánok keresgélnek az útpadka mellett, ez nem vadgalamb, nagyobb a tömeg-súlya.Volt amikor "eldurrant" egy vadgalamb a szélvédõn,csak 80-nál, majdnem betörte azt.
Láttam egyszer, hogy a vetéseken legelnek az õzek,2-3 de máris lassítottam,mert egy átbaktatott az úton 300 méterre. Jó tettem mert mire odaértem az átvonulási helyre, követte a többi is.
Lelassítok még akkor is, ha fácánok keresgélnek az útpadka mellett, ez nem vadgalamb, nagyobb a tömeg-súlya.Volt amikor "eldurrant" egy vadgalamb a szélvédõn,csak 80-nál, majdnem betörte azt.
Te is az állam tulajdona vagy, vagyis Te magad vagy a magyar állam (mivel nélküled, nélkülem, nélkülünk nem lenne állam), de ezek szerint egy vaddisznó elsõbbredûséget élvez.
Ha a magyar állam tulajdona, akkor védje meg!
Kerítse körbe az utakat.
Ha a magyar állam tulajdona, akkor védje meg!
Kerítse körbe az utakat.
Tavaly októberben, egy verõfényes kora délelõttön találkoztam egy vadul vágtató vaddisznóval. Én autóban ültem, õ pedig a szokásos módon közlekedett... Találkozásunk eredményeként az autó törött, repedt, õ pedig hassal nekivágódott az úttest másik oldalán eléggé szilárdan álló oszlopnak. A kocsival történt ütközést túlélte volna, ám az oszlop lett szegénynek a végzete. Belsõ vérzés miatt kimúlt.
A helyszínre érkezõ vadász engem vont felelõsségre, mondván, az állam tulajdonát képezõ vadat pusztítottam el, s ezért bizony feljelentés járna...
Nomármost, szabályos közlekedés mellett ott egy törött autó, a benne keletkezett kárt a világon senki nem téríti, és ott egy döglött vaddisznó, amelynek az eszmei értékét nekem kellene megfizetnem...
Természetesen ilyen esetben is megoszlanak a vélemények, attól függõen, kit ért kár.
A vad nem kérte az embert, hogy utakat építsen ott, ahol annak elõtte összefüggõ erdõk voltak. De utak nélkül, teljes elszigeteltségben élve (végtelen harmóniában a háborítatlan természettel) visszatérhetnénk (ha még képesek lennénk) az õsközösségbe...
A helyszínre érkezõ vadász engem vont felelõsségre, mondván, az állam tulajdonát képezõ vadat pusztítottam el, s ezért bizony feljelentés járna...
Nomármost, szabályos közlekedés mellett ott egy törött autó, a benne keletkezett kárt a világon senki nem téríti, és ott egy döglött vaddisznó, amelynek az eszmei értékét nekem kellene megfizetnem...
Természetesen ilyen esetben is megoszlanak a vélemények, attól függõen, kit ért kár.
A vad nem kérte az embert, hogy utakat építsen ott, ahol annak elõtte összefüggõ erdõk voltak. De utak nélkül, teljes elszigeteltségben élve (végtelen harmóniában a háborítatlan természettel) visszatérhetnénk (ha még képesek lennénk) az õsközösségbe...

Köszi, ugyanakkor azt is jól láttad, hogy élvezettel írtam. Igen. Imádom, élvezem a szakmám. Ez a hivatásom és ez keményen beletartozik, még ha a hétköznapi ember ettõl idegenkedik is.
Költõi véna - hmmm...., ez nem az én asztalom, de azért a linkelt oldal alján lévõ élménybeszámolót tekintsd meg, ezt én idéztem fel: Link
Költõi véna - hmmm...., ez nem az én asztalom, de azért a linkelt oldal alján lévõ élménybeszámolót tekintsd meg, ezt én idéztem fel: Link
Amikor állati származású ételt eszel, majd akkor is gondolj erre!
Azért a vadászatot pár ezer éve már feltalálták. Az, hogy most vadgazdálkodásnak hívják, már a civilizációnk eredménye. Ha a Föld 6 milliárd lakóját még mindig a vadászat tartaná el, nagy gáz lenne. Most a mezõgazdaság, az élelmiszeripar, stb. viszik a pálmát. Szántók kellenek, kaja kell.
Myloh leírta, miket és miért lõtt. A szarvas beteg volt, a disznó pedig mint tudjuk, kissé túlszaporodott, hatalmas a vadkár a földeken. Gondolom, ha ti véleményetek szerint a vadászok "ész nélkül", csupán élvezetbõl, egy jó pörkölt, vagy még több reményében lövöldöznének, nem lenne túlszaporulat.
Szóval, szerintem a cipész maradjon a kaptafánál és mindenki a saját szakmájánál és hagyja a másikat végezni a dolgát. Mondom ezt úgy, hogy én már láttam Myloh szemében a csillogást, amikor a börzsönyi rengetegben kalauzolt bennünket. Bírálat elõtt a személyes ismeretség, vagy egy találkozás sokkal többet ér(ne).
Myloh leírta, miket és miért lõtt. A szarvas beteg volt, a disznó pedig mint tudjuk, kissé túlszaporodott, hatalmas a vadkár a földeken. Gondolom, ha ti véleményetek szerint a vadászok "ész nélkül", csupán élvezetbõl, egy jó pörkölt, vagy még több reményében lövöldöznének, nem lenne túlszaporulat.

Szóval, szerintem a cipész maradjon a kaptafánál és mindenki a saját szakmájánál és hagyja a másikat végezni a dolgát. Mondom ezt úgy, hogy én már láttam Myloh szemében a csillogást, amikor a börzsönyi rengetegben kalauzolt bennünket. Bírálat elõtt a személyes ismeretség, vagy egy találkozás sokkal többet ér(ne).
Bár mindaz amit mi teremtettünk az õ kárukra, rovásukra ment... mentsük meg õket... magunktól...?
...
És igen, már késõ... nélkülünk már nincs meg az az egyensúly... amit mi szeretnénk...

...
És igen, már késõ... nélkülünk már nincs meg az az egyensúly... amit mi szeretnénk...
Myloh, a vitában neked adok jobban igazat, a természetvédelemhez és a természetben való gazdálkodáshoz nem szabad szûzlány módjára és vaskalaposan hozzáállni.
Ugyanakkor viszont vadászélményed olyan érzést keltett bennem, mintha szándékosan akartad volna ezt a vitát generálni.
Szerintem nem én vagyok az egyedüli, aki elismeri a vadászat szükségességét, miközben nincs oda a vadászatért, ezt inkább másra hagyom, ha lehet. Így aztán kicsit töménynek éreztem én is a vadásztémát az ominózus hozzászólásodban. Jónak tartom, hogy errõl az oldalról is hozzászóltál a vadas témához és becsülöm benned, hogy azt a szerencsétlen szarvastehenet megszabadítottad a szenvedésétõl és bizony, ha már vadász vagy miért ne lõhetnél egy szép kucut a magad kedvtelésére meg a kártételek csökkentéséért. A gond az, hogy mindezt látható élvezettel írtad le, márpedig amikor más a téma, akkor egy vadászbeszámolót a vadászokon kívül legfeljebb a horror- és akciófilmek nézõi élveznek. Nagyobb írói véna kell ahhoz, hogy ne így legyen. Például Fekete Istváné. Egy szó mint száz: szerintem jó, hogy behoztad a fórumba a vadászatot, de rossz, hogy megváltoztattad vele az aktuális témát.
Ugyanakkor viszont vadászélményed olyan érzést keltett bennem, mintha szándékosan akartad volna ezt a vitát generálni.
Szerintem nem én vagyok az egyedüli, aki elismeri a vadászat szükségességét, miközben nincs oda a vadászatért, ezt inkább másra hagyom, ha lehet. Így aztán kicsit töménynek éreztem én is a vadásztémát az ominózus hozzászólásodban. Jónak tartom, hogy errõl az oldalról is hozzászóltál a vadas témához és becsülöm benned, hogy azt a szerencsétlen szarvastehenet megszabadítottad a szenvedésétõl és bizony, ha már vadász vagy miért ne lõhetnél egy szép kucut a magad kedvtelésére meg a kártételek csökkentéséért. A gond az, hogy mindezt látható élvezettel írtad le, márpedig amikor más a téma, akkor egy vadászbeszámolót a vadászokon kívül legfeljebb a horror- és akciófilmek nézõi élveznek. Nagyobb írói véna kell ahhoz, hogy ne így legyen. Például Fekete Istváné. Egy szó mint száz: szerintem jó, hogy behoztad a fórumba a vadászatot, de rossz, hogy megváltoztattad vele az aktuális témát.
A mi eszmecserénket sem kérték
Most futhatunk az elvétett hibáink után és lehet, hogy minden óvás késõ.

Ez igaz. Viszont mindent, amit mi teremtettünk, ha most nem lenne, nem is folytatnánk eszmecserét.
Azért teremtettük, hogy megvédjük azt, amit a teremtés nélkül nem tudnánk.
Azért teremtettük, hogy megvédjük azt, amit a teremtés nélkül nem tudnánk.
No, ne rébuszokban beszélgessünk, azzal nem jutunk egyrõl a kettõre.
Vadgazdálkodás. Mond valamit?
Sertéspestis. Mond valamit?
Túlszaporulat. Mond valamit?
Vadeltartó-képesség. Mond valamit?
Ha érdekel a téma, nézz utána. Érdemes, véleményformáló hatású.
Vadgazdálkodás. Mond valamit?
Sertéspestis. Mond valamit?
Túlszaporulat. Mond valamit?
Vadeltartó-képesség. Mond valamit?
Ha érdekel a téma, nézz utána. Érdemes, véleményformáló hatású.
1. Nem értem mi a fény jelentõsége az én szavaimban.
2. Köszönöm , hogy érted és engedd el a malackát
2. Köszönöm , hogy érted és engedd el a malackát

Aha,...hmmm..., gondolom, nem fényt tetszik enni.
1. Ebben az esetben nem értem még mindig.
2. Ha igen, akkor már értem.
Ezen a szálon pedig a tölgycsemetéké is szép lenne a létezés (ne feledjük, az is élõlény), de a disznó nem így gondolja. 22-es csapdája???
1. Ebben az esetben nem értem még mindig.
2. Ha igen, akkor már értem.
Ezen a szálon pedig a tölgycsemetéké is szép lenne a létezés (ne feledjük, az is élõlény), de a disznó nem így gondolja. 22-es csapdája???
És te vagy egy Modi egy ilyen szép, megható helyen, amit úgy neveznek: szféra. Hoppá!

Ez a Börzsönyben sincs másképp. Meglepõen korán indult el a szerelmi vágy a honi erdõk királyaiban. Augusztus végén már "nyekeregtek" a fiatal suhancok, ekkor a korosabbak még mélyen hallgattak, figyelték a hangadókat.
Tegnapelõtt este volt az elsõ komoly bõgõs este. Onnantól kezdve közepes - erõs bõgés kezdõdött. Beálltak a patakok mellé (már amiben még van víz), onnan próbálják túlordítani egymást.
Idén (8 év után) elszántam magam, most nem csak vendéget kísérek bikavadászatra, hanem én is befizettem egy agancsosra.
A vaddisznók állományát eddig - úgy gondolom - sikeresen apasztottam, március 1.-tõl 32 db-ot sikerült megállítanom a további kártételeitõl.
1 hete egy nagyon öreg, nagyon beteg gímtehenet lõttem, melynek ez megváltás volt. Egy régi gyomorlövést túlélt, ám rettentõen lefogyott állapotban láttam meg. Zsigerlést követõen derült ki, hogy lobos gyulladást okozott ez a hajdani lövés neki, nem tudott székelni, enni, a bendõje olyan kemény volt, mintha betonnal öntötték volna ki. Nagyon sajnáltam, mit szenvedhetett ez a szerencsétlen...
Ma hajnalban pedig egy muflonnyáj látványa tette fel a koronát az elmúlt idõszakra, 4 kos és egy jerke szemlélte meglepõen közelrõl, amint egy malackát vonszolok magam után.
"Hátonhidegfutkosós", szép és jó bõgést, bõgéshallgatást kívánok Mindenkinek!
Tegnapelõtt este volt az elsõ komoly bõgõs este. Onnantól kezdve közepes - erõs bõgés kezdõdött. Beálltak a patakok mellé (már amiben még van víz), onnan próbálják túlordítani egymást.
Idén (8 év után) elszántam magam, most nem csak vendéget kísérek bikavadászatra, hanem én is befizettem egy agancsosra.
A vaddisznók állományát eddig - úgy gondolom - sikeresen apasztottam, március 1.-tõl 32 db-ot sikerült megállítanom a további kártételeitõl.
1 hete egy nagyon öreg, nagyon beteg gímtehenet lõttem, melynek ez megváltás volt. Egy régi gyomorlövést túlélt, ám rettentõen lefogyott állapotban láttam meg. Zsigerlést követõen derült ki, hogy lobos gyulladást okozott ez a hajdani lövés neki, nem tudott székelni, enni, a bendõje olyan kemény volt, mintha betonnal öntötték volna ki. Nagyon sajnáltam, mit szenvedhetett ez a szerencsétlen...
Ma hajnalban pedig egy muflonnyáj látványa tette fel a koronát az elmúlt idõszakra, 4 kos és egy jerke szemlélte meglepõen közelrõl, amint egy malackát vonszolok magam után.
"Hátonhidegfutkosós", szép és jó bõgést, bõgéshallgatást kívánok Mindenkinek!

Puhán fújj bele egy petróleumlámpa csupasz üvegébe és csodát látsz
Szarvasünõk gyülekeznek a holdfényben.

Szarvasünõk gyülekeznek a holdfényben.
Augusztus végén - jóval korábban a szokottnál - kezdõdött az Õrségben a szarvasbõgés. Gyakran egészen közel merészkednek a faluhoz, s a mérhetetlen csöndben minden mozdulatukat hallani lehet. A domboldalak visszaverik és felerõsítik a bõgést...páratlan élmény a vaksötétben fülelni...
Ma hajnalban igen intenzíven elkezdõdött az idei szarvasbõgés.
Ma délelõtt pedig egy jól megtermett szirti vagy parlagi sas vitorlázgatott az Alvég fölött, majd két kisebb ragadozómadár üldözõbe vette. Az egyiket távcsõvel is megfigyeltem, karvaly-héja fizimiskája volt (elég hasonló). Valószínûleg karvalytojó, mert a másik mintha kisebb lett volna.
Ma délelõtt pedig egy jól megtermett szirti vagy parlagi sas vitorlázgatott az Alvég fölött, majd két kisebb ragadozómadár üldözõbe vette. Az egyiket távcsõvel is megfigyeltem, karvaly-héja fizimiskája volt (elég hasonló). Valószínûleg karvalytojó, mert a másik mintha kisebb lett volna.
Egy kis mûsorajánló: How to grow a planet -Link (Sajnos magyar címet nem találtam, de nem akarom tükörfordítani. Talán majd Snowfan
)

Kiváló programlehetõség szombatra, nem csak a kisvasutak szerelmeseinek: Link
Érdekességképpen: a légifotón, a legfelsõ "megállni tilos" jelzés mellett van a házam, itt élek, valamint a meteorológiai állomásom is itt van.
Érdekességképpen: a légifotón, a legfelsõ "megállni tilos" jelzés mellett van a házam, itt élek, valamint a meteorológiai állomásom is itt van.

Igen, a túlzásokat én is igyekszem elkerülni és egyetértek minden szavaddal.

Kedves Teldand, a félreértések elkerülésére: magam is állatbarát vagyok, nagy élvezettel figyelem az életüket, s eszembe sem jut, hogy háborgassam, bántsam õket. De a torz dolgok, alapvetõen hibás szemlélet mellett nem lehet behunyt szemmel elmenni.
Egyik oldalon ott az otrombaság, durvaság: nemrégiben elõfordult, hogy a mészárszékre szállított paci patája átcsúszott a teherautó-plató rácsain, nem lehetett visszahúzni. Mit tett a jóember? Lefûrészelte az élõ ló lábát...
Pár napja pedig azt kellett hallanom, hogy légpuskával meglõtt, és állatkórházba került gólya "kezelõorvosa" börtönbe kívánta a lövöldözõt -mikor embergyilkosok nemegy esetben szabadlábon vannak. E két szélsõség között kellene végre normális középutat találni.
Egyik oldalon ott az otrombaság, durvaság: nemrégiben elõfordult, hogy a mészárszékre szállított paci patája átcsúszott a teherautó-plató rácsain, nem lehetett visszahúzni. Mit tett a jóember? Lefûrészelte az élõ ló lábát...
Pár napja pedig azt kellett hallanom, hogy légpuskával meglõtt, és állatkórházba került gólya "kezelõorvosa" börtönbe kívánta a lövöldözõt -mikor embergyilkosok nemegy esetben szabadlábon vannak. E két szélsõség között kellene végre normális középutat találni.
Igaz, Floon kívül egyikõtök sem engem szólított meg, de én neked válaszolnék.
Én nem holmi törvényekrõl gondolkodtam kedves Thermometer, hanem egy egyszerû emberi gesztusról. Ha már elvettünk a szabadon élõ állatoktól minden élhetõ területet, fogadjuk õket vendégként, ha már hozzánk tévednek. Ez talán ide, a bioszba is befér.
Én nem holmi törvényekrõl gondolkodtam kedves Thermometer, hanem egy egyszerû emberi gesztusról. Ha már elvettünk a szabadon élõ állatoktól minden élhetõ területet, fogadjuk õket vendégként, ha már hozzánk tévednek. Ez talán ide, a bioszba is befér.

Bizony, a történelem elõtti ember számára a nagytestû emlõsállat veszélyforrás, illetve táplálékforrás volt. Vadász hajlamunk nyilván ezekben az idõkben jött létre, és kiirthatatlan.A vadászat, és a késõbbi háziasítás híján civilizációnk jelenlegi formájában létre se jött volna.
Mára annyiban változott a helyzet, hogy az ember általánosságban véve magasan fölébe kerekedett minden állatfajnak: rendszerint nem nekünk van félnivalónk az állatoktól, hanem nekik tõlünk, és sok állatfaj megérdemli az OKOS kíméletet.
Azonban soha nem szabad elfelejteni, hogy az állatok nem tagjai az emberi társadalomnak, és ha sarkítva merül fel a kérdés, mindig az ember a fontosabb, elsõbbséget kell élveznie bármilyen állattal szemben. Triviális megállapítás ez, amellett elvi kérdés, amit mielõbb tisztázni kellene.
Miért írok minderrõl? Nemrégiben alkalmam volt behatóan tanulmányozni a mi állatvédelmi törvényünket. Összbenyomásom az, hogy itt túlzó, fanatikus állatvédõknek sikerült érdekeiket érvényesíteni, szemben a józan ésszel és jó érzéssel. A törvény több ponton nagyobb jogvédelmet biztosít az állatok számára, mint ami az embereket megilleti. Például, tipikus "gumi jogszabályról" van szó, ami az állatkínzás tényállását illeti. Ha valaki nem táplálja rendesen háziállatát (talán mert nincs elég pénze), már megvalósítja ezt a közvádas bûncselekményt. Kérdem én: mi van azokkal a szegény családokkal, akik hasonló ok folytán nem tudnak elegendõ táplálékot biztosítani gyermekeiknek -õk is bíróság elé fognak állni?
Az ilyen szemlélet nem az állat felemelését jelenti, hanem az ember lealázását. Ha a törvény ugyanakkora, sõt bizonyos esetekben nagyobb védelmet biztosít az állatnak, mint az embernek, az nem vall egészséges lelkületre. Tudom, nem népszerû dolog manapság ilyen húrokat pengetni, hiszen volt néhány felháborító állatkínzásos eset a közelmúltban, de a törvénykezésnek attól még nem kellett volna ennyire átesnie a ló túlsó oldalára.
Nem beszélve arról, hogy a vadnak azért van némi esélye a természetben a menekülésre, de a milliószám leölt haszonállatoknak semmi esélyük a vágóhídon. Az állatvédõk bizonyára jó lelkiismerettel eszik a szalámit és a bécsi szeletet: a disznókat, szarvasmarhákat, szárnyasokat a törvényi elõírásokat betartva mészárolják le...
Mára annyiban változott a helyzet, hogy az ember általánosságban véve magasan fölébe kerekedett minden állatfajnak: rendszerint nem nekünk van félnivalónk az állatoktól, hanem nekik tõlünk, és sok állatfaj megérdemli az OKOS kíméletet.
Azonban soha nem szabad elfelejteni, hogy az állatok nem tagjai az emberi társadalomnak, és ha sarkítva merül fel a kérdés, mindig az ember a fontosabb, elsõbbséget kell élveznie bármilyen állattal szemben. Triviális megállapítás ez, amellett elvi kérdés, amit mielõbb tisztázni kellene.
Miért írok minderrõl? Nemrégiben alkalmam volt behatóan tanulmányozni a mi állatvédelmi törvényünket. Összbenyomásom az, hogy itt túlzó, fanatikus állatvédõknek sikerült érdekeiket érvényesíteni, szemben a józan ésszel és jó érzéssel. A törvény több ponton nagyobb jogvédelmet biztosít az állatok számára, mint ami az embereket megilleti. Például, tipikus "gumi jogszabályról" van szó, ami az állatkínzás tényállását illeti. Ha valaki nem táplálja rendesen háziállatát (talán mert nincs elég pénze), már megvalósítja ezt a közvádas bûncselekményt. Kérdem én: mi van azokkal a szegény családokkal, akik hasonló ok folytán nem tudnak elegendõ táplálékot biztosítani gyermekeiknek -õk is bíróság elé fognak állni?
Az ilyen szemlélet nem az állat felemelését jelenti, hanem az ember lealázását. Ha a törvény ugyanakkora, sõt bizonyos esetekben nagyobb védelmet biztosít az állatnak, mint az embernek, az nem vall egészséges lelkületre. Tudom, nem népszerû dolog manapság ilyen húrokat pengetni, hiszen volt néhány felháborító állatkínzásos eset a közelmúltban, de a törvénykezésnek attól még nem kellett volna ennyire átesnie a ló túlsó oldalára.
Nem beszélve arról, hogy a vadnak azért van némi esélye a természetben a menekülésre, de a milliószám leölt haszonállatoknak semmi esélyük a vágóhídon. Az állatvédõk bizonyára jó lelkiismerettel eszik a szalámit és a bécsi szeletet: a disznókat, szarvasmarhákat, szárnyasokat a törvényi elõírásokat betartva mészárolják le...
Szerintem õ nem jár autóval. Nem hinném ugyanis, hogy képes lenne arra a tömeges rovarmészárlásra, aminek a nyomait egy-egy nyári autózás után a szélvédõn láthatjuk.

Ma egy tájfutó versenyt vezettem fel a Bükk-fennsíkon, és volt néhány tapasztalatom menet közben: például igazi õszi hangulat fogadott néhány északi kitettségû lejtõn, érdekes érzés volt a fákról tömegesen hulló sárga levelek közt futni, így a meteorológiai õsz elsõ napján. És a lényeg, amire még most is kétkedve gondolok vissza, de valószínûleg egy farkas kölyköt láttam az egyik töbör szélén lévõ sûrû fenyvesben. Szürke bundájú, német juhásztól kicsit kisebb méretû kutyafélét láttam egész pontosan, és hogy kölyök lehetett, azt abból gondolom, hogy nem menekült hanyatt-homlok, hanem "elslattyogott", és még vissza is nézett. Az ilyen kíváncsiság a kölykökre jellemzõ. Az ivarérett példány biztosan másképp viselkedett volna, és kóbor kutya se lehetett. Az egész nem tartott tovább fél percnél, és az, amikor tisztán láttam, kb. 4-5 mp. lehetett. Van ennek alapja, elõfordulhatnak itt élõ és szaporodó farkasok? Egyik klubtársam a téli alapozáskor szintén látni vélt egy példányt, nem messze ettõl a helytõl, ahol most találkoztam vele.
Durva
Durva

Annak idején, amikor a Homo Sapiens gyûjtögetett meg vadászgatott azért, hogy élhessen, akkor ilyen hozzáállással tuti éhen haltál volna!
Ezek szerint nem eszel soha húst, ha ennyire sajnálod az állatokat.
Gondolom ha a kukoricásból kirohanó vaddisznó totálkárosra törné a kocsidat, Te meg kórházban lennél hetekig, akkor is sajnálnád.
Vagy ha mezõgazdasági vállalkozó lévén az egész évi munkádat tenné tönkre, biztos akkor is sajnálnád.
Persze, nem vagyunk egyformák, de ha minden ember növényt enne csak, akkor meg gondolom a sok növényt siratnád, ha állatot eszünk, akkor meg azt.
No persze a kedvtelésbõl vadászat az más, de van aki virágot szed a réten, van aki horgászik, mások vadásznak, aztán meg van, aki agyoncsapja a szúnyogot a kezén, amikor rárepül kiszívni a vérét.
Te biztos csak elhessegeted
Ezek szerint nem eszel soha húst, ha ennyire sajnálod az állatokat.
Gondolom ha a kukoricásból kirohanó vaddisznó totálkárosra törné a kocsidat, Te meg kórházban lennél hetekig, akkor is sajnálnád.
Vagy ha mezõgazdasági vállalkozó lévén az egész évi munkádat tenné tönkre, biztos akkor is sajnálnád.
Persze, nem vagyunk egyformák, de ha minden ember növényt enne csak, akkor meg gondolom a sok növényt siratnád, ha állatot eszünk, akkor meg azt.
No persze a kedvtelésbõl vadászat az más, de van aki virágot szed a réten, van aki horgászik, mások vadásznak, aztán meg van, aki agyoncsapja a szúnyogot a kezén, amikor rárepül kiszívni a vérét.
Te biztos csak elhessegeted
