2025. augusztus 14., csütörtök

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#14783
Ez ügyben nincsenek lefektetett iránylevek, rugalmas a dolog, így az írásod végi intervallum nagyjából ül.
#14782
Olyan kérdésem lenne, hogy egy elõrejelzés írásánál - fõleg itt a MetNeten, reggeli és délutáni elõrejelzés készül, mind a fõoldalon, mind az egyéni elõréknél - a délutáni idõszak kb. milyen idõintervallumot fed le? Nyári idõszámításkor könnyen mondjuk még 6-7 óra körül is hogy délután, télen viszont ugye van, hogy 4-kor már sötét van. Vagy ez rugalmasan kezelendõ és kb. a déltõl olyan 5-6 óráig tartó idõszak a délután?
Remélem érthetõ a kérdés szegyenlos
#14781
A hatszögalak pedig a vízmolekula tulajdonságát tükrözi. A H-O-H kötésszög alapesetben 109,5°, de ez a hókristályban 120°-ra áll be. Ezzel azomban magasabbá válik az energiája (a Coulomb-taszítás miatt), ezért a hó már -0,5° környékén is olvadhat.
Asszem valami ilyesmi a magyarázata a hatszögalak kialakulásának.
#14780
Bizony nagyon számít a hõmérséklet, ha jól emlékszem a legszebb pelyhek a -8 fok körül alakulnak ki.
#14779
Nem lehet!
#14778
Milyen lesz a mostani tél hideg vagy meleg ?

Ha lehet ilyet már tudni
#14777
Ha emlékeim nem csalnak, a hókristály alakját, szerkezetét elsõsorban a hõmérséklet befolyásolja. Pl. más alakú kristályok keletkeznek -5 C-ban, mint pl. - 10 C-ban.

Szerk:
Közben találtam is egy rövidke cikket róla:
Link
#14776
Köszönöm, érdekes ez is, de itt inkább a szerkezetükrõl van szó, nem a kialakulásukról.A fraktál kifejezés viszont itt is jelen van...nevet
#14775
Van: pl: Link
#14774
Van-e valami tudományos magyarázat arra, hogy a hópelyhek ilyen és ehhez hasonló formát öltenek?!
Link
nevet
#14773
Ezt mondjuk én sem tudtam, a tegnapi napra "köd" ikon, 0,5 mm csapi és a megjegyzésbe "ködszitálás". Akkor én rakok egy "esõ" ikont. Megint tanultam valamit. nevet
#14772
Nálam az elmúlt években átlagban 0,5-1mm jött össze ködszitálásból, ám 2005-ben 2,4mm jött össze.
A napi csúcsom 0,7mm volt.
Ez úgy, hogy egyébként nem nagyon jellemzõ erre a ködszitálás, a köd igen, ám szitálás nélkül.
Az igazi téli, országos hideg-párnás helyzetekben nálam alig van ilyen esemény.
#14771
Köszönöm szépen a pontos választ, az éghajlati naplót is eszerint fogom kitölteni. nevet
#14770
Ezek mikrócsapadéknak minõsülnek, mint írtam a hóles fórumba. Évente hegyvidéki részeken 20-30mm, síkvidéken 10-20mm hull, tehát meg kell jegyezni. Egyébként nem hulló, hanem lebegõ csapadéknak is szokták nevezni. A köd, pipa mellé ilyenkor célszerû az esõ pipát is megjelölni és beírni a mért mennyiséget, néha 1-2mm is összejöhet intenzív ködszitálásból, persze a néhány tized a szokványos, egyébként nálam is volt 0,1mm és szerintem délelõtt is lelebegett ennyi:-)
#14769
Ködszitálás volt, tehát, ami csapadék az csapdék szerintem. kacsint
#14768
Én is így gondolom, a Jóisten sem tudja megmondani ilyenkor, hogy mennyi a páralecsapódás és mennyi a ködszitálás aránya. Nem nézzük egész nap a csapadékmérõt. laza
Valami "felsõbb körökbõl" eredõ instrukció van ezekre a helyzetekre? Az OMSZ csapadékmérõ hálózatának mi az elõírása? Esetleg egy hivatalos észlelõ (ha van itt) elmondaná? szegyenlos
#14767
Szerintem csapadéknak kell venni.
#14766
Reggel 7 óra után kicsivel billent a csapadékmérõm (0.1 mm), ez részben nagyon apró cseppes ködszitálásból, részben páralecsapódásból ered. Mit tegyek vele? Nullázzam ki az adatot, vagy hagyjam meg? Mert ugye a lecsapódás nem hulló csapadék, a szitálás még rendben is lenne, de úgy gondolom ebbõl (ha csak szitálás lett volna) nem igazán jött volna össze a mérhetõ csapadék... zavarban szegyenlos
#14765
Köszi. nevet Juj, de bamba voltam. szegyenlos
#14764
A bõvített észlelési felületen van rá lehetõség. Megadod a nem meghatározható égképet és a ködöt, mint a sima észlelési felületen. Utána a látástávolság mellett van egy másik kitöltendõ rész, ott lehet a zárt ködöt választani. (Párásság, nyílt köd, zárt köd, sekély köd, vagy semmi, ezekbõl választhatsz.)
#14763
Látok az észlelési naplóban dupla köd ikonokat. Azt hogy lehet berakni? nevet
#14762

Tengerszintre.
#14761
Hali!

Lehet, hogy nem ez a megfelelõ hely, de szeretém megkérdezni, hogy az észleléseknél a nyomást tengerszintire visszavezetve szoktátok beküldeni, vagy az adott magasságon mértet a' la natur? Nem találtam az észlelési segédletben sehol.

Köszi
-CSA
#14760
Kösz srácok!
#14759
Köszönöm, telitalálat!
nevet
#14758
Erre gondolsz?
Link
Link
#14757
Link
kacsint
#14756
Sziasztok! Volna egy kérésem; sehogyse tudom behozni a Metnet-tagok,ill.észlelõk névsorát,egyszer pedig vki.belinkelte.
Keresek: lacó nevû barátunkat..
szegyenlos laza
#14755
Használd egészséggel õket, van egy-kettõ:-)
Link
Link
Link

És egy Déli is:
Link
#14754
Link Parancsolj! vidám
#14753
Sziasztok!
Valaki be tudná nekem linkelni az északi sark jégkiterjedését mutató oldalt ( bocsa pocsék kifejezésért). Annyira emlékszem hogy bal-jobb oldalt dátumra pontosan lehet keresni a jégborításra...amolyan összehasonlító jelleget engedett meg.
#14752
Egyszer már Jani kérdezte, de választ nem kapott: hogyan lehet elõrejelezni a ködszitálást? Van olyan elõrejelzési paraméter ami alapján lehet következtetni, hogy a ködbõl szitálás is lesz?
#14751
Link
Link
#14750
Sziasztok! Szeretnék érdeklõdni, hogy mely oldalakon lehet elõrejelzési modelleket, térképeket találni? MM5, JMA, GFS stb.
Köszönöm!
#14749
Parancsolj Link Link , ez konkrétan Szolnok környéke laza
#14748
Tisztelt mindenki!
Nem tud valaki nekem 2003.novemberi és decemberi minimum-maximum hõmérsékleti adatokat szerezni Szolnok környékérõl (mert az eumeten nem találtam õket)?
Jó lenne böngészni az adatokban.
Köszönöm elõre is a segítségeteket. nevet
#14747
Köszönöm a gyors választ! kacsint
Remélem azért decemberben lesz némi hó majd,de az még nagyon messze van!
#14746
Ebben a hónapban semmiképp, sõt, belátható idõn belül (elfogadható valószínûségi értékkel) nem várható megmaradó hó. Nem megmaradó se nagyon.
#14745
Lenne egy kérdésem.

Lehet az tudni már mostanság elõre,hogy mikorra várható az idei elsõ megmaradó hó síkvidéken?
Ebben a hónapban van rá esély?
#14744
Persze hogy megvan. kacsint
De azt már párszor elolvastam. nyelvnyujtas Nem ír számunkra semmi olyan fontosat, amit nem írtam itt le. nevet
De ennél van egy jobb forrásom is. A jó öreg Kék könyv. hideg
#14743
Szívesen, bár Krisztiánt még meghallgatnám a témában, mégiscsak Õ a hivatásos észlelõ, nem én. nevet
#14742
Köszönöm a válaszokat János!


Ha megvan a Czelnai Rudolf féle Bev. a met.-ba III., akkor a vonatkozó részt ajánlom elolvasásra kacsint
#14741
Értem, köszi a választ! nevet
#14740
A légnyomásos kérdéshez:
Link
Link
nevet
Ködkérdéshez:
Szerintem nagyban függ attól, hogy a városban szárazabb a levegõ. Városon kívül jó esetben jóval több a növény is, ezek is párologtatnak. De persze a városon belül is vannak pontok, ahol komoly köd tud kialakulni, tavak, parkok környékén. De nem árt, ha nincs nagy forgalom a közelben. nevet
Részemrõl ennyit tudok mondani, hátha lesz még más, aki jobban ért hozzá. nevet
#14739
Aki ért a synopokhoz, attól kérdezném:
Kékestetõnél mit adnak meg a tengerszintre átszámolt légnyomás helyett a táviratokban?
200911161500 AAXX 16151 12851 41/01 92101 10066 20065 38988 42780 55001 74544 333 89/00=
Remélem jót emeltem ki. szegyenlos

Másik kérdésem, itt Bp. peremén is gyakran megfigyelhetõ, h a reggeli köd a városon kívül ált. erõsebb. Ez szimplán a hõsziget hatásnak köszönhetõ?
#14738
Bocs, nappal kell sötét tónusúnak lennie, éjjel pedig kivilágítottnak. Amelyik nem teljesül az adott napszakban, az nem vonatkoztatási pont. Bár a nappali sötét tónus nem mindig alkalmazott.
#14737
Lehet, hogy látod? nevet
Ami nincs kivilágítva, ahhoz nem lehet viszonyítani. Az nem lesz vonatkoztatási pont akkor.
Fõleg a reptéren mindig az volt a mondás, hogy inkább kicsivel rosszabbat adjunk, ott életek múlhatnak 10-20-30 méteren is.

Ja, az még fontos, hogy a vonatkoztatási pont sötét tónusú legyen.
#14736
Elnézést kérek, egy fontos dolgot kihagytam: a kivilágított és a sötét oldal közötti ellentétet ködben értettem.

Azaz, ha most kimegyek a sûrû ködben az utcára, akkor lehet, hogy még a 200 m-re lévõ házat is látom a lámpák közelében, de ha a kertbe megyek, akkor a fehér árnyékolót már nem látom 30 m-rõl sem.
#14735
El kell vonatkoztatni attól, hogy este van, nappali helyzetnek kell képzelni.
Amikor én nyáron Pogányban voltam, akkor ha teljesen tiszta idõ volt és nappal legalább 30 km feletti látást adtunk, akkor este sem rontottuk ezt általában. Pécs nagyon ki van világítva, de a TV-torony kb. 12 km-re van. Azt mondja a szabályzat, hogy ha egy pontot nagyon élesen látunk, akkor a dupla távolság is megítélhetõ látástávolságnak.
Minden egyes irányban nem látunk ott éjjel, így ha esetleg valahol volna egy ködfolt, ami nem látszik, akkor az nem látszik. Ha nincs okunk rontani a látástávolságot, akkor nem tesszük. nevet (Közben figyeltük az automatát az Rh miatt, ebbõl lehet következtetni, és ha kell, akkor még komolyabban körülnézni.)
Az alapkérdés az volt, hogy melyik a lényegesebb. Talán egyenlõ fontosságúak. Mi van, ha pl. a mesterséges pont van közelebb és a természetes fénypont távolabb? Már rögtön más a helyzet. nevet
De jó is volt ott észlelni... nevet
#14734
A látástávolság meghatározásánál sokat számít a fényszennyezés. A kivilágított terület felé sokkal nagyobb a látás, mint azzal ellentétesen, ahol csak a természetes fény van (vagy épp nincs). Melyiket célszerû vagy kell beészlelni?

Utolsó észlelés

2025-08-14 14:33:19

Aba

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

144516

Hírek, események

Hétvégén újabb hidegfront érkezik

Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46

pic
Ismét hétvégén romlik el az idő, északnyugat felől egy hidegfront éri el hazánkat, ami meglehetősen lomhán vonul át, plusz hétfőre egy hidegcsepp is érkezhet.