Légköroptika
Köszi!
Sok volt belõlük, sok helyen láttam.
Még lesz a visszafeleútról is kép.
Sok volt belõlük, sok helyen láttam.
Még lesz a visszafeleútról is kép.
Leginkább azok tetszenek (az alnapon kívül, persze), amelyeken a két felhõréteg között vagytok!
Meg a szélkerekek is odalenn, érdekes, a német madarakat nem zavarja...
Meg a szélkerekek is odalenn, érdekes, a német madarakat nem zavarja...
Halványka halo... én már egy ilyennek is elmondhatatlanul örülnék Szépek nagyon!
Az utolsó képet milyen magasból csináltad? Mintha egy ürge bajszocskáját látnám az egyik sarkában. :-)
Nagyon szépek!
Nagyon szépek!
Igen, egyértelmû a felnõttek (szülõk és nevelõk (fõleg óvóda, általános iskola) felelõssége, de ugyanígy a törvényhozóké is. É sem szeretnék itt politikai felhangot adni a dolognak, de a családok szétverése és anyagi ellehetetlenítése, a példaképrendszer összeomlása vezetett ide.
Az, hogy ma egy példakép egy híres ember pusztán attól példakép és híres, hogy berakják valamelyik tvcsatorna egy idióta mûsorába.
Vagy egy telefonreklám fõ szlogenje az, hogy dolgozni mennyire rossz és micsoda katasztrófa az, hogy ha az ember végigdolgozza az életét. Egy iyen környezetben nem csooda, hogy a gyerekek nem az eget nézik vagy a természetet csodálják, hiszen õk elhiszik azt amit a felnõttek mondanak nekik (akár a tvbõl)
Na ennek tuti nem lesz jó vége.
Az, hogy ma egy példakép egy híres ember pusztán attól példakép és híres, hogy berakják valamelyik tvcsatorna egy idióta mûsorába.
Vagy egy telefonreklám fõ szlogenje az, hogy dolgozni mennyire rossz és micsoda katasztrófa az, hogy ha az ember végigdolgozza az életét. Egy iyen környezetben nem csooda, hogy a gyerekek nem az eget nézik vagy a természetet csodálják, hiszen õk elhiszik azt amit a felnõttek mondanak nekik (akár a tvbõl)
Na ennek tuti nem lesz jó vége.
Egyszerûen nem tanulnak meg látni, hallani, hanem csak vannak. Ha jól belegondolsz, kicsi koruktól fogva csak egy-egy aprócska fogaskerékként élik az életüket, mindenhol azt várják el tõlük, hogy semmi feltûnõt, semmi problémát jelentõt ne csináljanak, semmi fáradozást igénylõ dologgal ne fogalkozzanak, hanem álljanak be a sorba, és húzzák össze magukat akkorára, hogy véletlenül se lógjanak ki, mert az iparszerû életmód ezt követeli meg. Ne legyenek egyéniségek, mert akkor kinevetik õket, "folyamatosan kussolva játszódjanak" (ergo tévézzenek, cseteljenek), mert különben felidegesítik a felnõtteket...
Persze az ember életének része, hogy a közösség tagjaként kell élnie, ahhoz alkalmazkodva rendezni a saját dolgait, de piszokul nem mindegy, ez a közösség milyen közös ügyön alapul. Pusztán egy korosztályt fog össze lazán, vagy esetleg fontosabb - bár mindenképp kevesebbeket érintõ - dolgok kötik egymáshoz a csapatot. Politikai oldalról nézve akármilyen visszás helyzet is volt régen a kisdobos meg úttörõ mozgalom, ott legalább kezelhetõ méretû kis egységek voltak, ahol mindenkinek feladata és fontos szerepe volt. Mennyi gyerek talált életre szóló érdeklõdést egy-egy érdekes foglalkozás, szakkör keretében! Ma ilyesmi nincsen (legalábbis elhanyagolhatóan kevés), mivel se pénz se ember nincs rá. Nincsenek Hédervári Péterek, Kulin Györgyök, Öveges Józsefek és hasonlók. Hogyan várhatnénk el egy mekdonáldsz és pláza mellett egyedül növekvõ gyerektõl, hogy magától észrevegye, hogy milyen csodálatos dolog például a bálnák éneke, vagy a szenderek vándorlása, vagy egy holdfogyatkozás?
A legtöbb, amit egy felelõsen gondolkodó felnõtt tehet, az az, hogy kinyitja a gyerek szemét és szívét. Mert milyen buli már egy téli éjjelen elmenni a térdig érõ hóban csillagokat lesni ki a városból, hogy aztán hazaérve éjjel háromkor aszalt gyümölcsbõl fõzött teával térjen pihenni az ember gyereke!
Persze az ember életének része, hogy a közösség tagjaként kell élnie, ahhoz alkalmazkodva rendezni a saját dolgait, de piszokul nem mindegy, ez a közösség milyen közös ügyön alapul. Pusztán egy korosztályt fog össze lazán, vagy esetleg fontosabb - bár mindenképp kevesebbeket érintõ - dolgok kötik egymáshoz a csapatot. Politikai oldalról nézve akármilyen visszás helyzet is volt régen a kisdobos meg úttörõ mozgalom, ott legalább kezelhetõ méretû kis egységek voltak, ahol mindenkinek feladata és fontos szerepe volt. Mennyi gyerek talált életre szóló érdeklõdést egy-egy érdekes foglalkozás, szakkör keretében! Ma ilyesmi nincsen (legalábbis elhanyagolhatóan kevés), mivel se pénz se ember nincs rá. Nincsenek Hédervári Péterek, Kulin Györgyök, Öveges Józsefek és hasonlók. Hogyan várhatnénk el egy mekdonáldsz és pláza mellett egyedül növekvõ gyerektõl, hogy magától észrevegye, hogy milyen csodálatos dolog például a bálnák éneke, vagy a szenderek vándorlása, vagy egy holdfogyatkozás?
A legtöbb, amit egy felelõsen gondolkodó felnõtt tehet, az az, hogy kinyitja a gyerek szemét és szívét. Mert milyen buli már egy téli éjjelen elmenni a térdig érõ hóban csillagokat lesni ki a városból, hogy aztán hazaérve éjjel háromkor aszalt gyümölcsbõl fõzött teával térjen pihenni az ember gyereke!
Én azt tapasztalam, hogy nagyon sok gyereknek egyáltalán nincs hobbija. Hazamegy, bekapcsolja a tv-t a számítógépet, de a gépen sem programoz vagy keresgél, hanem csetel.
Másrészt esetleg a városban lóg.
Másrészt esetleg a városban lóg.
Ha már így "Földhöz" ragadtunk a témával: sokszor viszem be munkahelyre is (fõleg délutános mûszakban, amikor kicsit nyugisabb a munka) olvasni eme lapokat (Földgömb, Természet Világa, Élet és Tudomány), van néhány egyetemista kolléga, aki kölcsön szokta kérni. Sajnos sokkal kevesebben ismerik azonban eme lapokat, mint ahánynak illene a szakirány miatt. Nyilvánvaló egy gazdász szakostól nem várom el, hogy ilyesmit olvasson, de mérnöktõl igen. A javukat nem érdekli SEMMI. Akiket érdekel, azok viszont örömmel jönnek kérni, kérdezni. :-)
Nem tudom, más családokban ez hogyan zajlott gyerekkorban, de nálunk, amióta az eszemet tudom, azóta járt az ÉT. Nagyapám, aki egyszerû parasztgyerek volt, az olvasta elsõnek... Valahogy akkoriban jobban izgatta az embereket a világ. Ma meg ezek a nagyszerû lapok a fennmaradásukért küzdenek!
Az biztos, hogy nehéz valakinek megnyitni az érdeklõdését felnõttkorban. Ha otthonról hozza, az jóság, és akkor belekeveredhet olyan társaságokba, mint itt ez is, ahol kiváló emberek vannak, s ahonnan ugyanúgy ragadhat rá némi ismeret, mintha csak tanulná. Korra, nemre, fajra való tekintet nélkül minden tiszteletem azoké, akik látogatják ezeket a fórumokat, s akik átadják és átveszik a tudást.
Továbbá még több tiszteletem azoké a jóembereké, akik idõt, pénzt nem kímélve dolgoznak azon, hogy az ismeretek eljussanak hozzánk, akik kutatnak, mérnek, utaznak, fáradoznak, cikkeket írnak, akiknek nem a saját anyagi jólétük az elsõ, hanem az, hogy az, amit õk ismernek, másokhoz is eljussanak e csatornákon keresztül!
Bocsánat a hosszért és az offért, de muszáj volt. Mert megérdemlitek.
Nem tudom, más családokban ez hogyan zajlott gyerekkorban, de nálunk, amióta az eszemet tudom, azóta járt az ÉT. Nagyapám, aki egyszerû parasztgyerek volt, az olvasta elsõnek... Valahogy akkoriban jobban izgatta az embereket a világ. Ma meg ezek a nagyszerû lapok a fennmaradásukért küzdenek!
Az biztos, hogy nehéz valakinek megnyitni az érdeklõdését felnõttkorban. Ha otthonról hozza, az jóság, és akkor belekeveredhet olyan társaságokba, mint itt ez is, ahol kiváló emberek vannak, s ahonnan ugyanúgy ragadhat rá némi ismeret, mintha csak tanulná. Korra, nemre, fajra való tekintet nélkül minden tiszteletem azoké, akik látogatják ezeket a fórumokat, s akik átadják és átveszik a tudást.
Továbbá még több tiszteletem azoké a jóembereké, akik idõt, pénzt nem kímélve dolgoznak azon, hogy az ismeretek eljussanak hozzánk, akik kutatnak, mérnek, utaznak, fáradoznak, cikkeket írnak, akiknek nem a saját anyagi jólétük az elsõ, hanem az, hogy az, amit õk ismernek, másokhoz is eljussanak e csatornákon keresztül!
Bocsánat a hosszért és az offért, de muszáj volt. Mert megérdemlitek.
Jó sok körmölni valót adtatok így éccakára!Remélem egy modi nem kapja ki!
A képeket valóban megérte végignézegetni a kései idõpont ellenére is!Gratulálok!
A képeket valóban megérte végignézegetni a kései idõpont ellenére is!Gratulálok!
Leromboljátok a nehezen épített PR-om!De akkor biztossá teszem:2006/1 szám ,szerzõink, fentrõl a harmadik.
Egybe maradt a bútor azért?Volt egy csöppnyi szándékosság a 2006/1 szám emlegetésébe, ha már Andrásék nyomán elõjött.És némi álszemérem.
Bartha Dénes prof csókoltatja általam a magyar növénytanászok új nemzedékének elhivatott képviselõjét!
No látom bedobtam a csalit!És ami külön öröm, hogy itt mindenki olvassa a Magyar Földrajzi Társaság folyóiratát!Már megérte!
Persze, hogy ki vagyok amikor hajnaltól mostanáig Sopronban az NYME-n "futkostam"!Amúgy ismeretségek terén minden lehetséges kis hazánkban és a széles nagy világon.Kicsiny anekdóta a szakmában: két nagy utazó geográfusunk, akik az egyetemen szinte mindig elkerülték egymást ha szükésges lett volna a találkozó, Delhiben külön-külön útjuk alkalmával ugyanabba a riksába akartak beszállni.Az egyik úgy tudta a másik Peruban van, a másik úgy az egyik Mongóliában.
Köszönöm a névtani kiigazító kötözködést.Az ilyen mindig jól esik!
Köszönöm a névtani kiigazító kötözködést.Az ilyen mindig jól esik!
Felhõcske, a Te kék eged meg olyan, mintha valami reneszánsz talján festette volna, gyönyörû a színe!
Szenzációs, csodás fotók. Egynémelyik szürrealisztikus. Nagy élmény volt végignézni. :-)
Valamelyik éjjel én is álmodtam halokról. De arra pontosan már nem emlékszem, milyen volt.
Sajnos itt errefelé csak ritkán látni halot.
Sajnos itt errefelé csak ritkán látni halot.
Szerintem egy ilyen leírás majdnem olyan, mintha meghívtál volna minket az álmodba, majdnem olyan, mintha lenne róla képed!
Na igen... ilyenkor lendületbõl tudnám kivágni az ablakon a telefonomat
Elképzeltem :-)
Irigyellek, ilyet álmodni, az azért nem semmi :-) A vekker mongyon le :-)
Irigyellek, ilyet álmodni, az azért nem semmi :-) A vekker mongyon le :-)
Ja képzeljétek, álmomban olyan halojelenséget kreáltam, hogy a horizont felett kb 2 fokkal egy 4-5 fok vastag szivárványszínekben pompázó ív húzódott teljes körben! Néhány helyen volt rajta melléknap is! Baromi érdekesen nézett ki! Forogtam össze vissza, hogy végig figyeljem körben. Valami olyan helyen voltam, ahonnan tökéletes volt minden irányba a kilátás, úgyhogy semmi sem zavarta a jelenség megfigyelését. Fotóztam is, de a gépet valahol Álomhaloföldön felejtettem.
Délelõtt rendkívül ritka égi jelenséget sikerült lencsevégre kapnom. Fotók nemsokára.
Jut eszembe, ma délután, úgy 4 óra körül, lestem az eget, erre jött egy madár, jó nagy, jó magasan, majdnem folymatosan dumált (felesben krekegett ) és húzott keletrõl nyugatra. Ez nem divat erefelé, fõleg ilyenkor...
Nem-nem! Sajnos a madarakkal kapcsolatos szelidítési akcióim nem annyira sikeresek még (lepkékkel simán megy, rendszeresen szállnak le a kezemre). :-)
Kizárt ! A szakangyalok legyártották azt ami a dolguk, a madarakat Noli hívta, hogy még szebb legyen, és mi még jobban örüljünk :-)
Köszönöm, de ahogy már sokszor mondtam, én csak jókor kattintok, amit láttok, az a Világ.