Bioszféra

Szegfûbogyó

Délután nem sokkal odébb találtam virító példányokat is belõle:
Link Link Link
Talán ez segít valakinek, nekem ez sem segített.
Egyébként keresztben átellenesen állnak a virágai.

Köszi szépen!
Megnéztem a határozóban. Jerikói lonc nem, fekete lonc sem, búbos lonc sem, tatár lonc sem és ükörkelonc sem lehet.
De ugyanezt elmondhatom a határozókönyvemben (Simon T. a magyarországi edényes flóra határozója, 1992.) található burgonyafélékrõl is, ugyanakkor határozottan azokkal mutatja a legtöbb hasonlóságot.

Üdv!
Szerintem valamilyen lonc lesz a növényke.

Sziasztok!
Tud valaki segíteni ennek a növénynek a meghatározásában? A kerítésünk mellett nõ:
Link Link Link Link
Végignéztem az Edényes flóra határozóját, fõleg a burgonyaféléket (persze azt sem zárom ki, hogy nem is burgonyaféle), de nem találtam.

Akela, köszönöm szépen a mátyásmadaras cikket! Egyébként azóta nem is láttam. Lehet, hogy valójában a barackunk érdekelte, csak huncutságból "terelte a témát".

A gombászkosarakat elõ lehet készíteni, mert itt Zalában és az Õrségben bõ 1 hónap után ismét kezd a gomba elõjönni. Ma hajnalban találtam király, bronzos és nyári vargányát, sárga, sötét és tölgyfa érdestinórut, fenyõtinórut, varas zöldhátú galambgombát, nyári laskát, erdõszéli csiperkét és császárgalócákat. Ez utóbbiak tegnapelõtt még tojás stádiumban voltak, de mára a legtöbbjük szépen kinyílt.

Kess csatlakozom digiptr kollega véleményéhez

Floo "rajta vagyok", elsõ meglátásom hogy fojtópók esetleg állaspók (találtam még olyan hasonló fajt is mely magyarul a "rejtett keresztespók" névre hallgat de a megítélésben sok függ a fotózás szögétõl pld. chelicerák pedipalpusok szemek mérete-elhelyezkedése) tovább "kutatok" mert nagyon érdekel "kicsoda" mivel én még hasonlót se láttam se életben se fotón

Remek képeket hoztál! Gratulálok! Kedvenc: Link

Képek az elmúlt hétrõl:
Link Link Link Link Link
Link Link Link Link Link

Vigyázat, a kép nyomokban pókot tartalmaz
Miféle dög ez Link ?

Kiegészítésnek, bár nem akarok laikusként szaktekintélyekkel ellenkezni egy idézet:
"Lombja - a petrezselyemmel szemben - nem ehetõ egyesek szerint, ellenben Magyarország egyes részein a szárított levelébõl mind a mai napig teát készítenek, amelynek vérnyomáscsökkentõ hatást tulajdonítanak." Forrás: Link
Sok mezõgazdasági biológiai tanulmányt is átnéztem, de konkrétan nem derült ki miért lehet ártalmas a sárgarépa zöldje. Egy dologra gondolok, hogy a növényvédõ kemikáliákat felszívja leveleibe és onnan nem lehet egyszerû mosással eltávolítani a mérgeket ergo a növényvédõszer bekerülhet a levesbe is a levéllel együtt.
Ha valamely fórumtársunk tud esetleg közelebbit hogy miért nem ehetõ a répa lombja, kérem írja meg
Lehet hogy a tudatlan kisnyuszi bátorságával eszem rendszeresen és nagy szerencsém van hogy eddig nem lett bajom tõle?

Öregszem... lent még el akartam locsifecsizni hogy újabb három sárgarépa "fejjel" gyarapodott a lentebb közölt Link három és már azok is robbanásszerûen "lombot" hajtanak. Képet legközelebb akkor mutatok ha mind a hatot átültetem "balkonládába". Tudom a répát magról ültetik, szakembert nem kérdeztem de kiváncsi vagyok és kísérletezem velük növesztenek-e "testet" maguk alá
De egy érdekes info: mivel utánanéztem a neten több helyen, vajon lesz esélye az ilyen "hajtatásnak", eközben Bálint gazda honlapján olvasom, a sárgarépa "lombja" nem ehetõ Link de én errõl nem tudtam Bevallom, sose néztem exnejem mit csinál vele, és egy technokrata öreg férfi gyanútlanságával a kisboltban vett friss "termelõi" sárgarépa dús zöldjét rendszeresen beleaprítottam levesbe amolyan "petrezselyempótlónak" meg rostanyagnak. Nem tudom mi lehet ártalmas benne (bizonyára van ha Bálint gazda int tõle de sajnos nem indokolja miért) rendesen megfõzve a levest, megpuhul szépen és nem tapasztaltam semmilyen káros hatását, bár esetleges káros vegyianyagait nem ismerem mint pld. a krumpli levele mely tudtommal sok nikotint tartalmaz és mérgezõ. No mindegy majd beszámolok sikerült-e a "fejrõl hajtatás" (laikus megnevezés tõlem) mégpedig afféle "feltöltéses bujtatással". Laikusként kissé belebonyolódtam a merisztéma témakörbe, de elhagytam és megelégszem az egyszerû kiültetéssel és lesem mi lesz belõle

Igen kétlapátos - bár a lapátok 2008 tájt "megadták magukat", keverés közben szép lassan lecsúsztak a tengelyról mert a kónuszos tengelyen meglazultak (a kenyér könnyebb kiszedése miatt csak a szokásos "felülrõl rátolod" módszerrel tehetted a tengelyre és fémtiszta felületen a kónuszos rögzítés a leghatásosabb, lásd ipari fúrógépek tokmányai) eleinte késfokkal ütötem õket de aztán megint elfordultak nem kevertek vagy lejöttek. Ekkor a tengelyeket megfúrtam és (a tisztíthatóság érdekében) a lapátokat könnyen oldható csavarrögzítéssel fogattam oda. Ennek nyomán a lapátok ugyan kiszaggatták alul a kenyeret amikor kiszedtem a veknit de ez csak "esztétikai hiba" nem gond. Szépen ment is a legutóbbi hibáig amikor azt hittem, elég idõs hozzá bizonyára kiégett a fûtõszál és félreállítottam. Jó ideje fogta a port, hát most el akartam dobni, a többit megírtam lentebb
DE megismétlem mert életvédelmi szempontból FONTOS - kérem azt akinek NINCS hozzá kellõ gyakorlata-ismerete-képzettsége ne próbálja megszerelni, inkább hívjon szakembert hozzá!

Látom kétlapátos géped van.

Kis színes: "Új kenyér" Link Története hogy majdnem eldobtam a már sok éve üzemelõ kenyérsütõt mert azt hittem kiégett a fûtõszál. Azért elõbb még "minden mindegy alapon szétkaptam" és kiderült hogy csak egy hõkapcsoló relé akadt fel és megint mûködik (a vezérlõprocesszor "holtáig" megõrzi a "beégetett" programokat)
Ui: Azért javaslom akinek nincs gyakorlata-szakértelme-ismerete inkább NE piszkáljon ilyesmibe!
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Itt a környéken minden le van aratva a földeken, már csak a napraforgók állnak. A kukoricát is levágták silónak mert olyan kicsi lett, hogy másra nem jó sajnos.

Na végre mi is kapunk egy kis esõt! Erre mostanság a medi-ciklonok hoznak frissülést. Jézuska gondolt ránk is, de egy kicsit késõn talán. A kukuricáknak itt is sárga a fényvisszaverõdése, a tarack is sárgul. De nem kesergünk, a gombák nem támadnak. Aki locsolni tud, - láttam Csólyospálos felé- ipari öntözõvel az még számíthat termésre. Épp most reccsent az ég messzi.

Drága Bubu! A probléma sokkal mélyebben gyökeredzik és összetettebb mint az sokan gondolják, köztük Te is. Én nagyon kedvelem Nolit csalom is sokszor, hogy jöjjön vissza, de ez rajta áll, az õ döntése, vagy talán az idõ majd megoldja a dolgot.
Ezt a témát zárjuk is le, ne terheljük vele a fórumot mert nem is való.

Rejtelmes ez a Noli visszatérõs téma. Amit én tapasztaltam, nem volt a fórumokban semmi pengeélre menõ vita senkivel. Voltak esetleg naivitás szinten beleszólások, de ezt Noli nem vette szívre. Valami privát - és nem fórumozók által kapott- üzenet miatt dönthetett úgy, hogy kilép. Különben én is visszavárnám, nagyon természetes,és lexikális tudása van minden kérdésre.

Off? Szép napokat a nyárra mindenkinek!

C.Szilvi25 elsõsorban köszönet hogy beszéltél Nolival (a száma nekem is megvan de nem akarom "zaklatni", évek alatt tán két sms-t küldtem neki frissen feltûnt halójelenségrõl) . Üdvözletét köszönöm és hasonló jókat kívánok neki
Közlésedbõl sajnos újabbat nem tudtunk meg minthogy azt, fél év után sem lobbant el indulata. Tehát továbbra sem haladja meg a feltételezés szintjét hogy egyszer ismét megszólal közöttünk.
Konzekvens természete Corippus római költõ szállóigéjét követi:
"Tempora permutas nec tu mutaris in illis ~ Az idõket átformálod ám te nem változol velük."
Én ráfelelem a fenti mondás másik változatát, Lothar frank király szállóigéjét:
"Tempora mutantur, et nos mutamus in illis ~ Változnak az idõk, és MI IS változunk velük"
A múltat fejteni nem lehet, ámde az Idõ a szép emlékeket megõrzi, a rosszakat elhalványítja.
Bár csak "virtuálisan", de széles látókörû, szerteágazó tudását átadni képes intelligens embernek ismertem meg Nolit márpedig (minden sanda hátsó gondolat nélkül) "az intelligencia fokmérõje az alkalmazkodóképesség" elven bölcsebbnek ismertem õt, mintsem kissé gyerekes "örök haragot" tartson pusztán elvi nézeteltérések miatt. Nem azokat "bünteti" akikkel összekülönbözött hanem itthagyott fórumközösségeit, melyek tagjai tisztelték kedvelték és sokat tanulhattak tõle akire nagyon ráillik Gárdonyi Géza mondása: "Minden ember annyit ér, amennyit TUD."
Ma még mást gondol Noli, mégis úgy vélem idõmúltán visszatér közénk és a fórumokra
Tisztelem következetességét, de talán megfontolásra érdemes Fénelon mondása:
"Aki mindig megteszi azt amit akar, az ritkán teszi azt ami kell"...
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Noli üzeni nem is fog visszajönni ne várjátok, ma beszéltem vele.
Nyomós oka van, hogy miért ment el, és én megértem, de ez nem publikus, páran vannak akik tudják. Akelát külön üdvözli!

Körülnéztem a neten, elegendõ a keresõbe írni "akvaponia" és több oldalra terjedõ találatot dob ki rá. Örvendetes hogy "az elsõ hazai fecske" után most már meglepõen sok magyar portál foglalkozik vele, adja közre megoldásait, tapasztalatait. Ezek közül az aquponics.hu site "Mi az akvapónia?" cikkébõl idézek három alapvetõ ismertetést - Forrás: Link
"Hidropóniás rendszereknél az optimális növekedés mesterséges tápanyagok pontos adagolásán múlik. A növények növekedéséhez szükséges tápanyagot meghatározott recept szerint állítják össze, különbözõ kemikáliák, só, és nyomelemek alkotják a tökéletes egyensúlyt biztosító receptet. A hirdopóniás rendszerek vizét azonban idõnként cserélni kell mert bizonyos anyagok visszamaradnak benne és a túlzott dózis mérgezõ."_
"Az akvakultúra célja a halak növekedésének maximalizálása, tartályos vagy tavas rendszerekben.A tartályos rendszerekben nagyon nagy sûrûségben tartják a halakat, gyakran 100 liter vízben 10kg halat nevelnek. Ilyen sûrûség mellett óriási problémát jelent a halak általt kiválasztott ammónia, amit különbözõ szûrõkkel, vagy vízcserével vonnak ki a rendszerbõl. Az elhasznált szûrõk és a lecserélt víz is környezetszennyezõ."_
"Az akvapónia a két rendszer egyesítése, mégpedig úgy, hogy a negatívumok kiütik egymást. A növények termelése nem hozzáadott kemikáliákkal történik hanem a halak szerves hulladával, ami szinte minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A vízcsere helyett az akvaponia a növényeket és a termesztõ közeget használja a víz megszûrésére, megtisztítására amely ez után visszatér a hal tartályba. A körfolyamat a végtelenségig ismételhetõ és csak a párolgási veszteséget kell visszapótolni."_
Ez idáig egyszerû és lelkesítõ, minden olyan ember akinek késztetése helye van hozzá azon nyomban belevágna, szerkezetileg "backyard~hátsó udvari" barkácsolással megoldható.
DE: "audiatur et altera pars" jegyében fontos lehet a talajbiológus értékelése- Forrás: Link
"Az ilyen növények rendszeres fogyasztásával alakulhat ki a minõségi éhezés amit késõbb ki kell egészíteni az azokból hiányzó nyom- vagy mikroelemekkel. Ezekre nyomokban (a többihez viszonyítva ugyan néha csak milliomodnyi mennyiségben) de feltétlenül szükség van a megfelelõ életmûködésekhez."_
"Vigyázni kell ezért táplálkozás-minõségi szempontból az ilyen kényelmes és egyszerû megoldásokkal mint amilyen az akvapónia."_
"A hír létrehozói számos információt nem adnak tudtunkra. Nem tudjuk, hogy mennyi haltáp kerül felhasználásra ennyi halhoz és azok mennyi ürüléket is termelnek megfelelõ rendszerességgel hogy lebomolva, a mûtrágyák kizárásával ilyen mértékben legyen képes növelni a növényeket."_
"Érdemes lenne kimérni, hogy a keringtetés önmaga mennyi oxigént visz a vízbe, mielõtt a növényi gyökereket önállóan vérteznénk fel ilyen extrém csoda-termelõ tulajdonságokkal. A pisztrángok ráadásul csak hideg, sekély tápanyag-tartalmú, de oxigén-dús, nem szennyezett, ún. oligotróf hegyi patakokban szoktak megélni és szaporodni. Vajon a nyári nagy melegben meddig fogják bírni és hogyan lesz fenntartható az álomrendszer?"_
Hát "no comment" mivel már sok magyar webhely, kertésztõl magánemberig bemutatja a saját megoldását és úgy tûnik maga az akvaponia folyamata gazdaságosan mûködik és fenntartható a "hátsóudvarban" is DE érdemes odafigyelni a talajbiológus véleményére. LAIKUS vagyok de laikusként (bár vegyészi képzettségem is van) úgy vélem, jogos aggály a nyom- és mikroelemek hiánya mert a rendszer "túl steril" már ami a zárt körforgó ciklust illeti. A körforgásba "kívülrõl" csak azok az anyagok kerülnek be újra és újra, melyek a haltápban vannak. "Induláskor" a hidroponikus rész kavicságyán megtapadt baktériumok vékony filmréteget képeznek és a halak termelte ammóniát a növényeknek szükséges nitritekké alakítják. De ezután éppen a rendszer zárt és "önfenntartó" mivolta okán a haltáppal bejuttatott elemeken kívül nem kerül más, ember számára fontos mikro- és nyomelem a körförgásba, ergo arról gondoskodni kellene. Ismét két idézet a talajbiológustól:
"A kísérletileg összeállított nevelési közegekben sincs azonban 10-15 féle elemnél több a periódusos rendszer legalább 90 elemébõl. A növények még ha nagyra, tetszetõsre nõnek is, hiányosak lesznek, lehetnek olyan létfontosságú (esszenciális) elemekben, amelyek szükségesek lennének az ellenállósághoz a nem mesterkélt, természetes körülmények közé."
"Az így felismert okok miatt éppen ezért nagy igénye kezd lenni az organikus, vagy biotermesztésnek. Ezeknél a természet törvényeit figyelembe véve alakítják ki a mûködõképes talaj-növény-mikroba-klíma rendszereket valódi talajjal és a folyamatos növénytáplálást biztosító szerves anyagokkal, amelyek elõször a mikroorganizmusoknak, majd azt követõen a növényeknek adnak megfelelõ tápanyagokat és ezáltal az embereknek is."_
Hozzáteszem a lentebb csatolt cikkben egy mondat akaratlanul is igazat ad a talajbiológusnak
"...ugyanez a folyamat mûködött a régi Magyarországon az ártéri fokgazdálkodással"_ " az ártérrõl levonult árvíz után felszabadult területet - mely mégiscsak közelebb áll a "földtalajhoz" mint a puszta hidropóniás kavicságy - mûvelték meg vagy legeltettek rajta.
Egyéni (laikus) véleményem: új eljárásokat keresni, kísérletezni KELL és szükséges DE mindenkor meg kell maradni a józan realitás talaján jelen esetben a talajbiológus és más társterületek intelmeit megszívlelve - különben a vízautó "a vízbül kivonja a zoxigént" szintjén találhatjuk magunkat. Ki kell próbálni mert ésszerûnek látszik de fontos a megfigyelés és a tapasztalatok folyamatos összegzése alapján a rendszer továbbfejlesztése mert könnyen úgy járhatunk az akvapóniás hallal-zöldséggel hogy "jóllaktunk de mégsem ettünk semmit" tágabb hasonlattal mint aki édességekkel chips-vel tömi tele magát de nem veszi fel táplálkozásában a szervezete számára létfontoságú anyagokat ezért bele is betegszik. Ettõl függetlenül én is tervezgetem saját megoldásom, a többi majd kiderül Bocs a hosszért

Fügezabálók Link Link Link Link , sárgarigók, feketerigók, poszáták, csúszkák, cinkék, elképesztõ forgalom volt a fákon érés közben, mint télen a madáretetõknél.
Meg egy tájkép Link

A bejelentkezés hiánya még nem feltétlen utal tudatos távollétre, hiszen nemegyszer én is csak rápillantok az oldalra de nem jelentkezem be ha nincs "kis szines hír" vagy fotó vagy ha lenne is elõfordul hogy más idõigényes és folyamatos dolgom akad. Remélem Noli esetében is hasonló ok van, esetleg túlmunka vagy éppen nyaralás miatt nem jelentkezik be.
Én várom Nolit, egyszer jönni fog és ránk köszön talán épp akkor amikor már nem is számítunk rá
Kis locsifecsi, nem teljesen Bioszféra de ideillik talán. Mindig hitetlenkedtem a vak harcmûvészekrõl szóló filmek láttán. Most is egy ilyen filmet néztem a neten, a Blades of Blood koreai filmet melynek vak harcos az egyik központi alakja. Hihetetlen mozgássorozat, amit lehetett kivédett-elhárított és pontosan visszavágott bottal-karddal. Már-már kezdtem az ilyen jellegû kiszínezett olykor túlszínezett történetek közé sorolni amikor felfigyeltem egy apró dologra. Minden tiszteletem a rendezõké akit a színészt erre is felkészítették mert valósághûbb lett a történet - ugyanis a vak harcos folyamatosan csettintõ hangokat hallatott. A csettintõ hangok nyomán beugrott egy régebbi természettudományos filmben látott madárfaj mely a denevérekhez hasonlóan képes sötét barlangokban repülni miközben a filmbéli harcoséhoz hasonló kattogó hangokat hallat. Még néhány más madárfaj is képes az echolokációra akár a denevérek, nem sorolom, melyek lényegesen alacsonyabb hangfrekvenciát kibocsátva nem "látnak fülükkel" olyan pontosan mint egy denevér a milliméteres tárgyat is, de az akadályokat sikeresen kikerülik.
Léteznek baleset nélkül kerékpározó vak emberek és hazánkban is él egy vak harcmûvész aki látó gyerekeket tanít önvédelemre Link
A vak emberek pálcájukkal nemcsak az utat/akadályokat tapogatják ki, botjuk kopogásának környezeti visszhangjaira is figyelnek. Kipróbáltam, úgy találom hogy "látó embernek" is hasznos lehet ez a tudás sötét helyen lámpa hiányában. Próbáljátok ki, ha becsukott szemmel összecsapjátok tenyeretek egy tágasabb szobában, hosszabb gyakorlással egyre jobban megkülönböztethetõk a tárgyakról érkezõ visszhangok. Nem túlzok, saját kísérletezésem alapján tapasztaltam, egy idõ után a tárgyak nagysága-távolsága-elhelyezkedése és ami súrolja a hihetetlent, a tompításból felületének összetettsége (sima vagy tagolt felület, szekrényfal, könyvespolc, függöny, érdes vakolat) is megbecsülhetõ. Nem tudom vak ember van-e fórumkollegáink között (lehetséges hiszen egy jó szoftver felolvashatja neki kommentjeinket) de ha van, talán megerõsítheti kísérleti tapasztalataim. Ehhez a témához ajánlok egy könyvet is: Donald R. Griffin Hangok és visszhangok mely számos könnyen leutánozható kísérletet ismertet, szerintem érdekes és érdemes kipróbálni kísérleteit No persze én könnyen beszélek kísérletezésrõl ebben a nagy csendben ami itt körülvesz és szemem kinyitva kontrollálni is tudom "mit láttam a fülemmel" viszont szerintem ez óriási teljesítmény egy zajos városban élõ vak embertõl...

Folytatva az Off-t. Sajnos több, mint egy hónapja nem járt Noli az oldalon, legalább is nem jelentkezett be. Pedig tényleg nagy építõköve volt ezeknek a fórumoknak....

***
Lassan egy-egy szõlõszemet sikerült már ennem. A szõlõnek kedvezett a meleg, idén igen hamar tudunk már belõle enni, csipkedni. Volt olyan év, hogy augusztusban tudtuk csak megkóstolni.

Rendben, értem.

Lentebb említettem a "halas zöldségtermesztést". Más néven AKVAPÓNIA, fiam épp most küldte a bõvebben leíró csatolást is Link Ennek a neten másutt is utánanézek mert bizonyára nem az egyetlen a bemutatott megoldás, létezhet már sok hasonló a világon (ahogy "sörös- tejes- stb. doboz" napkollektor is sokféle létezik).
Alapelve: "Kínában a mai napig ráeresztik a pontyot az elárasztott rizsföldekre, hogy a kártevõket, a hulladékot és az algát takarítsa el, másrészt hogy trágyázza meg a vizet, amitõl jobban nõ a rizs. De ugyanez a folyamat mûködött a régi Magyarországon az ártéri fokgazdálkodással. Az egész rendszert a természet találta ki, sõt ez maga a természet, emiatt tökéletes."

Személyes OFF C.Szilvi25 számára és fórumtársainknak IS, ezért nem írom priviben
T. Modik, válaszom tán a Társalgóba illene leginkább de itt merült fel a kérdés
C.Szilvi25 köszönöm segítõ szándékodat Nolival kapcsolatban. Tudom, Noli egyidõben sok helyen jelen van a neten de ha nem tudnám, polgári és õsrégi netes nicknevét (melyet általános megbecsülés övez mindenütt) keresõbe írva, nagyon sok találatot dob ki.
Hangsúlyozom, szinte a kezdetektõl, sok éve ismertük egymást Nolival igaz csak "virtuálisan". Itt a Metneten napi fórumozó kapcsolatban voltunk melynek során olykor polémiába is bonyolódtunk fõleg technikai kérdésekben de ezek sem fajultak személyes ellentétté. Mellékes tán, de itt a Metneten "privi" levelezésünk/üzenetváltásunk is gyakori volt egy-egy téma kapcsán. Mégsem "megyek utána" és ennek két oka van:
- reménykedem hogy egyszer még visszatér a Metnet fórumaira ahol szinte a kezdetektõl fogva jelen volt éveken át, megosztva velünk széleskörû ismereteteit és szép képeit.
- bár naponta járom a netet, fõleg technikai-természettudományos (a politikait elvbõl kerülöm) helyeken fordulok meg, de csak olvasok és sehol nem kommentelek bár több metnetes fórumtársunkat is gyakran látom másutt is. Egyedül a Metnet fórumain szólalok meg idõnként. Itt is javarészt kedvelt "szentháromságomban" a Bioszféra, Légköroptika, Csillagászat fórumokon, nemegyszer "kiszürkített" hosszas kávé+pipa filókkal terhelve társaink türelmét, ám észrevehettétek ezt elhagytam fõleg a "többiek miatt" mert Nolinak soha egyetlen szó ellenvetése nem volt "filóimra".
C.Szilvi25 köszönöm segítõ szándékod de nem élek vele. Ismerem Noli weboldalait, olvasom kommentjeit de mégis inkább kivárom míg visszatér mert erõsen él bennem az a hit hogy bár nem szólal meg de gyakran "ránk néz", olvassa fórumainkat egyszer csak megenyhül "haragja" (melyet nem én idéztem elõ).
Konzekvens természetét ismerve, visszatérésének valószínûsége nem haladja meg a feltételezés szintjét mégis reménykedem benne hogy egyszer "ránk nyitja az ajtót" elvégre nem a fórumközöséggel támadt gondja.
Ha idõvel mégis meggondolná magát az még NEM lesz azonos a "szakításhoz" vezetõ elvei feladásával. Sok-sok éven át naponta többször is hozzászólt a Metnet fórumainak témáihoz, megcsodálhattuk képeit, átgondolt hozzászólásait, sokat tanulhattunk alapos, szépen felépített ismertetõibõl, bíztunk tudásában.
Ez benne sem múlhatott el nyomtalanul.
Meg is érdemelné a fórumközösség hogy Noli újra megszólaljon, mert bár világnézetben bizonyára a "véleményspektrum" sokfélesége érzékelhetõ közöttünk, de a közösség java láthatóan képes felülemelkedni ezen mert erõsebb bennük a Természet szeretete és érdeklõdésük annak jelenségei iránt ami szemlátomást "apolitikusan tiszta" összetartó erõ
Ezt megerõsíteni látszik hogy bár Noli (és vele több, igen alapos szakismeretekkel rendelkezõ kollega) a "közösség hajtómotorja" volt mindennapos jelenlétével, de ezután sem estek szét a fórumközösségek (igaz egyesek távoztak de helyükbe jöttek újabb fórumkollegák)
Köszönöm a felajánlott segítséget, én inkább "itt, helyben" várom Noli visszatérését
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Nincs már rigófütty (múlt hét közepén még hallottam egyet hajnalban) viszont van éjjeli tücsökzene. Ez a "nyárforduló"

Köszi az infót, bár nem mintha eljutnék mostanság a Bükkbe, pedig már remeg a lában egy jó túrára

Az Élet ÉL és ÉLNI AKAR
Ez a három sárgarépa "fej" megmenekült a pusztulástól Elõzménye hogy nemrég 12 db-os csomagolt, tisztított (zöldje leszedve) sárgarépát vettem. Pár napja ebédkészítéskor ezt a hármat elõvettem "lefejeztem", a levágott részeket a szemetesbe dobtam. Tegnapelõtt felnyitom a szemetest és látám hogy a kidobott csonkok sarjadzani kezdtek. Nem szégyelltem, kiszedtem õket "kísérletezésre". Konzervtetõ "petricsészébe" öntött vízbe tettem õket, mára már a legnagyobb zöldje a kétszeresére huzakodott és a másik kettõ is hajtásokat eresztett. Átültetem "balkonládába" õket, kíváncsi vagyok mi történik, növesztenek-e "testet". Hasonló kísérletet tettem nemrég szekrényzugban felejtett néhány krumplival. Azokat nejlonzacskóstól hajítottam be akkor hirtelenjében, tán még most is ott maradtak volna ha nem keresek valamit és nem bukik ki elém egy félméteres "lila csáp". Megnéztem mi a fene hát a fél éve ottfelejtett krumplik hajtottak ki. Nosza elültettem balkonládákba õket Link Kilencbõl nyolc kibokrosodott, már átültettem õket a kiskertbe "persze" Tomi kutya nyomban kikapart kettõt... A kiskerttel amúgyis sok bajom van (nem kemikáliázok) csak "nyáron mûködik" (fóliához-üvegházhoz engedély kell), a vakondok és egyéb kártevõk nomeg Tomi kutya kíváncsi természete miatt (A bolond kutya mindig kikaparja amit "elások"; pár éve képes volt a medence keringetõszûrõjében elpusztult, kertben elásott kismacska tetemét is méternyi mélyrõl kiásni)
Ezért szeretnék áttérni a házban is mûvelhetõ hidroponikus növénytermesztésre (más dísznövényeket tart én haszonnövényeket fogok) ami télen-nyáron megtehetõ és gondozni is könnyebb (lásd ûrállomás, NASA fitotron) Ma megemlítettem Gtalkon chat-elve az egyik fiamnak, aki ezt írta vissza: "Olvastam nemrég egy emberrõl aki hasonló növenytermesztésbe kezdett. Nála a növények kavicságyon nõnek, a vizet pedig egy tartályból folyamatosan forgatja át a növényeken. A tartályban pisztrángot nevel mivel a növények tápanyagként felveszik a halak számára ártalmas szemetet a pisztrángok meg az anyagcsere folyamat eredményeként trágyázzák a növényeket. Igy a családnak hetente hal és friss zöldség ellátás jut, ezt nálad is lehetne csinálni"
A gyakorlati példa adott, kipróbálom mert miért is ne?

A kiemelés kedvéért átszíneztem az elevenszülõ gyíkok hazai elterjedésének a #31889. alatt csatolt
(http://vipersgarden.at/PDF_files/PDF-791.pdf forrásanyagból kiemelt) monokróm térképét, pld. piros kockákkal váltottam fel a feketéket

A Bükkben voltam a megszokott helyeken, 1 db gyökeres tinorú,ezen kívül semmilyen más gombával nem találkoztam. Pedig már sár volt rendesen, több helyen.Talán jövõ héten elõjönnek.

[javítottam egy csomó helyesírási hibát. a földrajzi neveket, a mondatok kezdõbetûjét nagy betûvel írjuk. kérlek, figyelj ezekre legközelebb! - moderátor]

Elnézést az oldaltagolásért, eredetileg Gábrusznak írt (#31889.) válaszhoz akartam csatolni, elfeledtem...
A "mátyásmadár-témához" még egy cikk: Link
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Bubu öröm nézni õket, szépek (elvégre "gazda szeme hízlalja a jószágot") elismerésem gazdájuknak

A földrajzi szûkítéshez elöljáróban egy térkép az elevenszülõ gyíkok hazai elterjedésérõl

Forrás: Link
Logikusan a fekete kockák helyzetét kell egybevetni Mogyoróska földrajzi helyzetével
Még egy idézet a fenti forrásból:
"Felmérésünk szerint...~... a párhuzamosan zajló intenzív hüllõ ponttérképezés ellenére sem találtunk nagyszámú új élõhelyet"
Ami a teljesen fekete színezetet illeti, más leírások megemlítik hogy elõfordulhatnak melanisztikus példányok az egyébként alapvetõen vöröses vagy szürkésbarna (háton fekete gerinccsík, oldalán sötét foltokkal váltakozó világossárga pettyek láthatók, a hasi rész is vörösesfekete vagy szürkéssárga) elevenszülõ gyíkok között

Nem vagyok nagy gyíkász (bár gondolom nem elsõsorban nekem szegezõdött kérdésed), de szerintem 78,6 %

Szép meleg nyarat kívánok!
El kotlott egy törp anyó, kikelt a 10 tojásból 7. A "7 törp" mellé másnap vettünk egy tanyasi keltetõtõl még 20-at. Be lett csapva a törp anyó, mert befogadta a kettõs hasznosítású (hús+tojó) csibéket is. Nem kellett lámpázni, melegíteni õket. Most 3 hetesek. Látszik a feketés törpök, és a csirkék közti különbség. Megvannak mind a 27-en.
Link
Link

Én is szeretem, édesapám fõleg, neki meg- vagy felvettem mindegyik ismertebb filmjüket, de akkora rajongók azért nem vagyunk, hogy ezért annyit utazzunk.
De van még egy másik kérdésem (a mátyásmadarason kívül):
A múlt héten láttam egy fekete gyíkot csonkolt farokkal. Mekkora a valószínûsége annak, hogy fajra nézve elevenszülõ gyík volt?

Nekem az a film dobogós:-) Lesz Spencerhill találkozó Gárdonyban, nem jösz?
(Bocsánat a nem ideillõ beírásért)

Köszi a választ, nem jó hírek, mostantól viszont majd nõ a csapihajlam, hátha. Reméljük, nem csak torrens jellegû lesz, hanem átnedvesítõ is.

Nekem errõl az Ördög jobb és bal keze 2. jut eszembe, mikor Bud Spencerék a folyóból menekítették ki az elakadt szekeret
Elõször Terence Hill próbált meg segíteni (játszotta a lányoknak a macsót), rázta a gyeplõt, mindhiába. Aztán a bátyó odament az egyik öszvérhez, "valamit" súgott a fülébe, erre mindjárt meglódultak.

Korábban emlegettem jól érzékelhetõ változás van idén a madárvilágban, a növényzetben és rovarvilágban fajösszetétel ill. létszám tekintetében. Most újabb érdekesség a rovarpopuláció alakulásáról - bár "elõkerültek az elveszett darazsak" de a szokottnál szemlátomást kisebb létszámban, továbbá kevesebb mezei és címeres poloskát látok, viszont jóval több szitakötõt és szentjánosbogarat a korábbi évekhez képest.

Gábrusz én még nem láttam-hallottam beszélõ mátyásmadarat, DE olvastam sok helyen hogy jól megtanítható egyes szavak kiejtésére ha fiatalon fogod be
Viszont "elkallódott házirigóm" (mely nemegyszer elém repült a terasz asztalára alig karnyújtásnyira) helyébe lehet hogy újabb "madárbarátom" lesz Tegnap késõ-délután a közelembe reppent egy fiatal rigó jellegzetes csettegéseket hallatva. Jól utánozható csettegéseket hallatott, kíváncsiságból utánozni kezdtem csettegését. Sikerülhetett de legalábbis felkelthettem érdeklõdését mert folyamatosan "válaszolt" visszacsettegett közben a legnagyobb fokú bizalom jeleit mutatta, ami a rigóknál ide-oda "topogás", farokbillegetés, a szárnyak széttárása-leengedése, tollborzolás, tollászkodás "testbeszédében" ismerhetõ fel (a feszült vagy figyelõ madár tekintete éber, tollazatát lesimítja, szárnyait testéhez szorítja elrebbenésre készen). Néha elgondolkodom nem viszem-e túlzásba amikor dr. Doolittle módján próbálok az állatokkal hangjaikat utánozva "beszélgetni" de úgy tûnik, egyre gyakrabban sikerül eltalálnom valamiféle "információhordozó hangot" mert nem menekülnek hanem maradnak és "válaszolnak" persze csak a macskánál és egyes madaraknál tapasztalom mert más állat nincs a közelemben. Tomi kutya "utánzása" nem jön számításba mert halk szisszenésre vagy akár a szemöldököm felvonására is azonnal reagál. Már kicsi koromban kiderült hogy tõlem valamiért nem félnek az állatok, odajöttek hozzám ha rájuk néztem (embernél-állatnál elsõsorban a szemeket és a tekintetet figyelem mert "a szem a lélek tükre") amit viszont emberek érdekes módon nehezen viselnek el (exnejem mondta "mintha láng csapna ki a szemembõl amikor szúrósabban ránézek valakire") Hogy aztán az emberek mit gondolnak az "állatokkal beszélgetõ öregrõl" az õ dolguk... elvégre számos "lovakkal suttogó" ember is létezik. Példának Link

A piacon megjelent a rókagomba, egyelõre kevés és igen drága. Vargánya továbbra sincs.
Az esõk nagy részét a lomb és az avar felfogta, nem tudott átázni eléggé a talaj. Kellene egy mediterrán ciklonos 2-3napos áztató esõ 80mm vagy több "terméssel". Idén az Eger patak vizén nem látszott meg az elmúlt napok csapadéka. Sok patak száraz, az idõszakos források (Imókõ, Vöröskõ) 1 éve nem mennek tudtommal.

Ma reggel kukkantottunk a Mátrába, porzik az erdõ, patak helyett itt-ott pocsolya. Hihetetlenül száraz. Még rovar is alig van..

A Mátrában összességében kevés csapadék volt, a Bükk már más tészta.

Valamelyik nap jó nagy, hosszan tartó piros pacák voltak láthatók a radarképen a Mátra és Bükk felett. Ezek hatására sem indult be a nyári gombaszezon ott?