Meteorológiai esélylatolgatások

Hát sajnos 1015-ös sekély ciklon lett a várva várt erõs mediterrán ciklonból.

Sajnos nem jött be a változatos,csapadékos tavaszkezdet,ellenben jövõ héten végre a nyugati AC ránk húzódásával kellemesen meleg,fagymentes idõszak veheti kezdetét.

Erre mondanám én, hogy "figyelõ szemetek Stockholmra vessétek". Ezt teszem - egy esetleges csattanósabb télzáró hidegtámadás esélyeit latolgatva - én is. A fáklya alapján viszont egyelõre csak a már tegnap általam felvázolt néhány napos blocking látszik, így a hangsúlyt itt és most inkább a délre lezúduló hideg által keltett esetleges med(ekre helyezném), ami - megfelelõ pozíció esetén - eredményezhetne még egypár téli napot, bár az egyre magasabb napállást számításba véve hetekig tartó hótakaró kialakulásának esélye az idõ elõrehaladtával rohamosan csökken

Jelen szituációban azt is figyelembe kell venni, hogy az idõjárásban léteznek bizonyos "verklik", azaz alapfelállások, melyeken belül a légköri képzõdmények megjelenése, a frontok mozgása ismétlõdõ jelleggel nagyon hasonló -" az idõjárás ugyanarra a verklire jár". Azt hiszem, ez az, amit a német szaknyelv witterung-nak hív, szemben a hétköznapi wetter-rel. Ez a "verklink" már jó ideje az északnyugati irányítás a messze keleten folytonosan ott lappangó kontinentális hidegtömeggel. Az Európa téli idõjárására különben is nagyon jellemzõ makroszinoptikai fejreállás hajlama az idén a szokottnál is kifejezettebb. Talán még kis országunkon belül is tetten érhetõ ez a nagyon zord, havas délkelet és a relatíve enyhe északnyugat-észak ellentétében. (Az okot a Barrents és Kara-tenger gyatra jégborítottságában látom, de ez az okfejtés messzire vezetne, ezért most nem is megyek bele)
Nos, fentiek szerint a tegnap érkezett hidegfront a poláris-maritim levegõjével, konvektív jelenségeivel, záporaival, graupel és hózáporaival a január közepi hidegbetörés analogon-ja lenne. Ezt akkor átmeneti enyhülés követte, majd megindult az orosz maci délnyugat felé.
Természetesen egy szóval nem állítom, hogy most pontosan ugyanakkora "pofont" kapunk Szibéria felõl, mint február elején. Mert amilyen kétségbevonhatatlan, hogy vannak analógiák az idõjárásban, ugyanannyira igaz, hogy változatlan formában szituáció sohasem ismétlõdik meg. Ez elsõsorban nem a sokat emlegetett napállás miatt van így -bár tény, hogy a "jól bejáratott" verkliket rendszerint csak az energiamérleg jelentõs megváltozása képes kibillenteni az egyensúlyukból. Azonban az energiamérleg -és ezzel együtt a makrocirkuláció- ugrásszerû változása szinte mindig március közepén, vagy harmadik harmadában következik be: ebbõl a szempontból még cca három hétig az igazi télhez fogunk tartozni.
A mostanihoz hasonló szinoptikai képekben az északnyugatról áramló viszonylag enyhe tengeri levegõ és az északkeleti kontinentális hideg közötti egyensúly egyébként nagyon kényes.
Emlékszem, valamikor a 70-es évek legvégén fordult elõ, hogy március elején északnyugati irányítás mellett skandináv AC kiépülését, erõs északkeleti hidegbetörést jelzett a Meteorológiai Intézet. Havazások, a hõmérséklet erõs csökkenése volt kilátásba helyezve (nagy örömömre) Északnyugatról igen alacsony légnyomás helyezõdött fölénk, ennek hátoldalán, a skandináv AC-al közös áramlási rendszerben kellett volna megérkeznie az igen hideg levegõnek. Aztán óriási pofára esés lett a dologból: az orosz mackó gondolt egyet, és nem jött. A skandináv anticiklon vagy nem épült ki rendesen, vagy gyorsan keletre húzódott. Hozzánk megszakítás nélkül maritim légtömegek érkeztek továbbra is északnyugatról, melyek, ha nagyon barátságos hõmérsékletûek nem is voltak, fagyot természetesen nem hoztak.
Szóval, óvatosan kezelem a kontinentális hideg térnyerésének lehetõségét. Elképzelhetõ, hogy az elõbb vázolt forgatókönyv érvényesül ezúttal is: gyenge, múlékony északi anticiklon. Ha így lesz, letehetünk a "ráadás télrõl". De ennek gyökeres ellenkezõjét sem tartom lehetetlennek: március eleji tartós zimankó, havazással, hófúvással. Hétvégére, jövõ hét elejére elég valószínû a hõmérsékletgörbe lefelé tendálása. A hideg mértékére, tartósságára -ahogy elõbb utaltam rá- egyelõre nem fogadnék. Ha mindenképp nyilatkoznom kellene, azt mondanám, hogy a tél eddigi lefolyását tekintetbe véve inkább a hidegebb verzió mellett vagyok ( "meglepõen" alacsony hõmérsékleten sem lepõdnék meg, a téltámadás elmaradásán kicsit jobban)

Én úgy gondolom a modellek tanulmányozása után, hogy március 5. környékén Skandináv anticiklon kicsit téliesebbre fordíthatja az idõjárást pár napra. Akár újabb mediterrán ciklonos havazás is kialakulhat. Egy biztos március elsõ felében csapadékosabb és egyben mozgalmasabb idõjárás kezdõdhet.

Meglátjuk, de véleményemet tartom, miszerint a komoly tél már nem fog visszatérni. Erõs a ciklontevékenység van Nyugat-Európában, és az anticiklon nem tud kellõen tért hódítani, így inkább nappal 8-10 fok körülire éjjel pedig fagypont körülire tippelnék a kellemes hétvége után ami inkább kora tavasz mintsem téli idõjárás lesz. Hidegöblítés továbbra is lehet de az még májusban is elõfordult gyakran, így ezzel újat nem mondok. Péntek lehet most a csúcs délen 20 fok körüli érték is elképzelhetõ, sajnos egy érintõ front kissé lehûti majd a kedélyeket de már a márciusi napsütés erõs, így nagyon nem lesz rossz idõ szombat, vasárnap. Sõt szép kiránduló idõ alakul ki, délen végig 10 fok feletti csúcsokkal. Aztán majd kiderül a folytatás.

A modelleket átböngészve bizony arra a következtetésre jutottam, hogy egyre nagyobb a valószínûsége egy, legalább 5-6 napos (esetleg még hosszabb), kifejezetten hideg idõszakra, ugyanis már péntektõl gyors ütemben kiépülhet egy viszonylag erõs blokkoló skandináv AC, és az bizony észak, északkelet felõl több hullámban hideg levegõt indít el a Kárpát-medence irányába. A napok óta beharangozott tavaszias idõszak így egyelõre egy 2-3 napos, múló epizódra zsugorodhat, és az igazi, tartós tavaszi fordult leghamarabb valamikor március 3. hetére tolódhat ki. A skandináv nyomásfáklya szerint ugyanis az 1030 hPa körüli értékek csak néhány napig lehetnek jellemzõek, ami pld. a blokkoló AC fokozatos keleti, délkeleti irányú áthelyezõdését jelentheti. Ez pedig nálunk akár lábas hideget is jelenthet, éjjelenként viszonylag acélos fagyokkal, napközben pedig az 1-6 fokos tartományt tartom a legvalószínûbbnek. Azaz hiába jönnek egyre-másra a hírek a visszaérkezõ költözõ madarakról és az Északi-Kárpátokban álmukból felocsúdó medvékrõl, helyükben nem sietném el a dolgot, ugyanis Tél tábornok még tartogat a tarsolyában egy 2. menetet. A kedden/szerdán esedékes melegfronti havazást tehát korántsem tekinteném évadzárónak, és ezennel szeretném elismerésemet kifejezni a kollégáknak, hogy már akkor pedzegették a "kétpúpú tél" második púpját, amikor még ez elsõn is alig voltunk túl.

Hát, nem tudom... de a GFS szerint éppen hogy csak pozitívban leszünk egy hét múlva ilyenkor...

Köszönöm szépen a kiegészítést, igen így igaz, általánosan számolva 0,6 0,7 fokos hõmérséklet csökkenés 100 méterenként.

Még valami eszembe jutott, csak, hogy teljes legyen a kép, míg télen a mi szélességünkön 850hPa-os szinten állandó, addig nyáron már a nappali órákban is emelkedik, éjjel csökken azon a szinten is a hõmérséklet.
Erre gondolok és most segítségül veszek külföldi fáklyát a személtetés érdekében.
Link
Link
A felsõ linken ez már jól látható, míg a budapesti fáklyán egyelõre nem látszik a napi menet, hisz még nincs itt az ideje és a napállás sem teszi lehetõvé, majd májustól.

"Ha keleti hideg az áramlás akkor az adott 850hPa-os szinthez nem kell hozzáadni semmit szinte 1-2 fokot. Ha északi akkor 4-7 fokot, ha nyugati akkor 6-10 fokot is célszerû, ez óceáni légtömegeknél."

Egy lényeges paramétert kifelejtettél, illetve a kirúgódásnál részben érintetted: a magassági szél okozta átkeveredést. Ez talán a legfontosabb dolog a téli félévben. Erõs északnyugati áramlásnál, amikor az alsó 1-2 km-es légrétegben jó 15-20 m/s-os szelek fújdogálnak, hidegfront után, nappali órákban akár télen is meg tudjuk közelíteni a 850 + 1 fok/100 m-es értéket.

Még valami!
Ezeket a bugyuta hõmérséklet térképeket tessen már elfelejteni semmi köze sincs a valósághoz:
Pl:
Link
Link
Link

Egy kis segítség:
Ha keleti hideg az áramlás akkor az adott 850hPa-os szinthez nem kell hozzáadni semmit szinte 1-2 fokot. Ha északi akkor 4-7 fokot, ha nyugati akkor 6-10 fokot is célszerû, ez óceáni légtömegeknél.
Ha anticiklon van felettünk és erõs a kiszáradás nagy a kirugódás akkor ez az érték ez meleg anticiklonnál 15-18 fok nyáron. Tavasz, õsz általában 10-15 fok pluszt jelent, télen változó az adott körülménytõl függõ, hidegpárna, vagy épp napos idõ. stb.
Ezek általánosságban jól mûködnek itt a medencében, tény a magassággal változnak az értékek általában csökken az eltérés, hozzájárul a domborzat és az adott tájegység viszonyai mint pl párolgás, talaja állapot( hó), nedvességi tényezõ, vízrajz.

Hmm ennél sokkal elõnytelenebb helyzetbõl volt a héten 16-20 fok Vas-Zala megye területén.
Ez biztató:
Link
Ez anticiklon amit mutatnak a modellek ránk húzódik és megfelelõ száraz légréteg lesz felettünk valamint 5-6 fok lesz 850hPa-os szinten akkor a 10-15 fok bizony kevéske, én alsó hangon 15-20 fokról beszélek most. Ez a mostani állapot, de már több futás adja, így bízom benne. Rekordokról még korai beszélni, meglátjuk.
Egyébként a rekordtól mindössze 1,3 fokra voltunk pénteken, csak, hogy megemlítsem a várakozásomat, ami egész jó volt:-)

Nem lenne rossz így,de amíg a modellek ellátnak 10-15 fok közötti maximumokat várnak csak a modellek,20 fokot sehol nem látok egyelõre.

Ha minden jól megy akkor az utolsó komolyabb hidegbetörés megtörténik a napokban és utána tartós tavasz is kialakulhat március elsõ napjaitól. No nem azt mondom, hogy nem lehet még egy -egy hidegöblítéske, de lassan kimondhatjuk, hogy március már durva dolgokat nem okozhat. Gondolok országos havazásra vagy kemény fagyokra, tartósan.

Mire is alapozom?

Szerencsére a szibériai hidegmag széthullott atomjaira, és az északi hidegmag is gyengülõ félben van, köszönhetõ a ciklonális tevékenységnek.
Az azori jó helyen lesz és utat enged a déli-délnyugati áramlási mezõknek:
Link
Közben látható hogy északon a ciklon tevékenység miatt a hideg nagy része szétszakad, felszámolódik, nincs már egybefüggõ erõs hidegbázis, így nagy mennyiségû hideg légtömeg nem juthat érvényre, ami nálunk már komoly dolgokat okozna.
Link
Az indexek is erre engednek következtetni, egy határozott ciklontevékenységre és bizony az erõs hidegbázis gyengülésére.
Link
Link
A fáklyatagok is:
Link
Link
Ráadásul a grönlandi hidegmag most sokat erõsödik ami a ciklonális tevékenység fõ motorja volt és lesz is a következõkben.
Link
Északon-északkeleten a hidegbázis viszont gyengül:
Link
Link
Link
Az áramlási mezõ elõrejelzés is egy nyugat-keleti irányt mutat:
Link
Kevés esélyt teremtve a mediterrán ciklon képzõdésre és ezáltal, komolyabb havazás kialakulására.
Számomra az elõjelek végre elhozzák a nagybetûs tavasz lehetõségét, vigyázat nem tényszerûségét, egyelõre lehetõségrõl van szó, remélem ezt már innen nem buktázzuk el:-)
Egy hét múlva ilyenkor már országos viszonylatban is elõfordulhat 20 fok körüli maximum, ejj de szép ezt kimondani:-)

Anarkit szeretném alátámasztani: a közvetett hatások közvetettek ( (: ), tehát jelenlétük nem garantál semmit, lehetõséget ad, ráadásul azt is csak nagyon-nagyon alaposan megvizsgálva és többszörös kapcsolással. Erre két jó példám van, meg egy harmadik is, ami gondolom ezekbõl sakkoz.

Tél elején szoktak menni ezerrel a jégtakaró-vizsgálatok, kiemelten a Kara- és Barents-tenger vidékére. Nos, ezen a télen kritikán aluli teljesítményt mutattak be és még most is elképesztõ lemaradásban vannak: Link Link Tehát a nagy jégtakaró-fejtegetéseket is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert bár jó visszajelzés arról, hogy a sarki hidegmag milyen lendülettel regenerálódik, de az elmúlt hetek azt bizonyítják, hogy ez sem szükséges feltétele a télnek, durva jéghiány mellett durva tél üthet be hozzánk, annyira, hogy még a Dunát is robbantják (ez az értesülésem pontos?). Ezt a legtöbben itt a fórumon is tudják (hogy nem kell kardba dõlni kevés jég láttán és nem kell hólapát-bizniszbe fektetni, ha átlag felett a jégkiterjedtség), de akik nem tudják, jegyezzék meg
A másik egy keveset emlegetett dolog, a sztratoszférikus hõmérséklet (T 10hPa), mely ha nagyon alacsony, akkor bizony lenyomja a légköri képzõdményeket és emiatt ciklonok uralkodnak a térség felett. Ez egész december-januárban -70 körül volt (miközben -20 és -30 között van az átlag, de 0 köré is felugorhat). A csattanó: így volt ez január vége és február közepe között is. Ezt a paramétert persze nem ismerem eléggé, de ez sem készpénz (meg itt a térbeli sajátosságok is csalókák lehetnek).
Nézzük meg a NAO és az AO indexeket! Link Link Bár az AO index nagyon alacsony volt, az az egész északi hemiszférára vonatkozik! A számunkra relevánsabb(nak hitt) NAO index 0 közelébe csökkent, éppen hogy csak belenyalt a negatív tartományba! Pedig ez jelenti az izlandi minimum és az azori maximum közötti különbséget! Nos, lehet ugyan, hogy egyes, Európára kemény téli helyzetet hozó makrofelállások negatív AO és 0 környéki NAO mellett jönnek létre, viszont lehet, hogy sokan nem néztek volna ki ilyen kemény téli helyzetet 0 környéki NAO mellett! Tanulságos lehet ez is.
Utolsónak a CFS-t hagytam: mint láttuk, durván pozitív anomáliával számolt folyamatosan, mígnem már a nagyobb (GFS, ECMWF) modellek hatáskörébe ért a lehûlés, na akkor fordult velük a CFS is. Ezzel azt tanácsolom a januári pozitív anomália mellett a CFS-t hirtelen istenítõ tagoknak, hogy erõteljes hullámzásuk indokolatlan, a CFS viselkedése hasonló egy gloálmodelléhez, néha rövid távra is (10-20 nap) téved, pedig szezonális elõrejelzésre van programozva. És elhihetitek, nem a modell lett hülyébb január vége felé haladva. Tanulság: ott sem mérvadó a kemény pozitív/negatív anomália, szimplán az a valószínûbb, jelenlegi legjobb tudásunk szerint. Még én is kétségbe vontam egy idõben a CFS hitelességét, amikor megláttam, hogy (egyébként tényleg gyenge minõségû) kimenetek is készülnek egy változatából, 8000 órára elõre, 12 órás felbontásban T850 / légnyomás paraméterekkel.
A napfolttevékenység is lehetne egy tényezõ, ezt azonban nem ismerem, ráadásul olyan naiv vagyok, hogy nem is gondolok komolyabb hatást tõle, mint a NAO és AO indexek felé képzett közvetett hatásában, ami Euróa idõjárásával is csak közvetett viszonyban áll, nem hogy a Kárpát-medencéével (egy mettársalgós hófan még innen is egy közvetett szint, aki a -25-ös T850 mellett is leosztályozza kettesre a telet, mert õ kevés havat kapott és a hófúvás is akkor volt, amikor épp elutazott).

Tanulság: ezen közvetett tényezõk vizsgálata fontos, szükségszerû, ellenben nem képzik szükséges avagy elégséges feltételét egy kövér, kemény, havas európai téli periódushoz.

Remélem nem baj, hogy ide is beillesztettem a lényegi mondanivalót, a mettársalgóból hamar kikopik, a téma pedig erõsen hosszútávú esélylatolgatás (verifikálása).

És az ilyen dél-európai ciklonok északi oldalán szokott bedõlni hozzánk a kontinentális hideg, ha a Keleteurópai-síkság észeki részén adott a hideg AC. Az igaz, hogy kezd hihetõvé válni a délies légmozgás azon abszolút triviális meggondolásból kifolyólag, hogy -legalábbis tartósan- õsz óta nem volt ilyen. Addig azonban az északkeleti hideg "lõ még majd egyet" nézetem szerint. Az elõoldali langymelegek pedig március második felében!

Így van.Bár átmeneti(1-3napos) hideg öblitések lehetnek még persze,de tartós kemény téli idõre már nem számítok.
----
A tél vagy tavasz várásról annyit mind2 tábornak,hogy a GFS-en bár és még csak üveggömb!(200ó felett) tartományban,de megjelentek igazi tartós tavaszi idõre utaló jelek egyes modellfutásokon.
Én ezt fõként a portugáliai,spanyolországi tengerpartok mentén beinduló ( egyenlõre még csak gyenge) ciklon tevékenységben látom. Aminek elõoldalán (klaszikus esetben) szokott bedõlni európába a meleg. Nem bíztatni avagy szomorítani szeretnék itt mindenkit. Csupán szólók, hogy lassan itt lesz az ideje azt a térséget is figyelemmel követni.

Azt gondolom, hogy nagyon távoli még az a 200 óra feletti idõszak. Február vége felé erõs, tartós hidegre már kevés az esély. Csatlakozva Ferri meglátásához, nagy hideget nem várok már, még errefelé sem itt a Bükk alatt.

Atyaég, az ecm operatív 216 és 240 órára elõvette a 2 héttel ezelõtti Vojejkov-tengely másolatát, nem hiszek a szememnek, mégis igaz lehet a kétfélidõs téli mérkõzés?
Mondjuk az ens még nem adja, de a múltkorit is az operatív kezdte megfogni...

A hõmérsékleti fáklyán én sem láttam nagy zuhanást febr.27.-ig, a szinoptikai térképek különbözõ kimeneteleket mutatnak. Azt hiszem, jelen esetben némileg mellõznünk kell a globálmodelleket, ugyanis ezek a kontinentális hideg elõretörését relatíve nehezen fogják meg. Józan ítélõképességünkre kell most hagyatkoznunk. Azt a megállapításodat elfogadom, hogy a hideg -amennyiben visszatér- nem lesz olyan szélsõséges, mint a napokban volt. Valljuk be, az Észak-Afrikában is hóesést okozó hidegbetörés, na és a velencei csatornák befagyása enyhén szólva nem mindennapi esemény, rövid idõn belüli megismétlõdése tényleg valószínûtlen. Ilyen óriási expanziójára a szibériai hidegnek én se gondolok. Azt ellenben könnyen el tudom képzelni, hogy a hónap vége felé, talán még március elsõ napjaiban is jócskán elõfordulnak nálunk -10, esetleg -15 C alatti minimumok.
Mire alapozom az ismételet mélypont elképzelését? Elsõsorban arra a tényre, hogy -amint Bakonyvár is megállapította- az ilyen hideghullámok nem tudnak egyik napról a másikra teljesen eliminálódni, a vaskos anomália idõbelileg is "vastag". A hideg idõszakon belül természetesen vannak kevésbé hideg napok, de tapasztalat szerint a komoly hidegelárasztás hosszasan hullámzó, általában negatív hõanomáliát hozó periódust indít el.
Az é-ény-i légáramlás, ahogy a mostani példa is mutatja, okozhat enyhülést, azonban ez legtöbbször átmeneti. Hosszú idõn át fennálló délies illetve nyugatias légmozgások esetén télen az idõ múlásával mind enyhébbre fordul az idõjárás. Az északiassal más a helyzet: inkább elõbb, mint utóbb hideglevegõt kezd szállítani.
Elvileg lehetne olyan forgatókönyv is, hogy az északnyugati irányítás a nyugati irányába lép tovább, végül valódi zonalitás alakul ki. Azt hiszem, ebben az esetben ezt gyakorlati biztonsággal kizárhatjuk. Egyrészt a tél végének cirkulációs viszonyai nemigen alkalmasak a huzamos zonalitásra, másrészt figyelembe kell vennünk az elmúlt idõszak történéseit: eléggé valószínûtlen, hogy a csaknem 2 hónapig tartó zonalitás ill. félblocking a megszûnése után kb. 3 héttel tartósan visszaálljon.
Szóval, eléggé biztos vagyok abban, hogy emelkedést követõen a hõmérsékletgörbe lefelé tendáló szakaszba lép valamikor február végén (esetleg március legelején). A hideglevegõ jöhet kelet felõl, mint eddig, de érkezhet északról is. A lényeg, hogy a mára kialakult makroszinoptikai helyzet aligha tekinthetõ a tavasz nyitányának, inkább az utolsó (utolsó elõtti?) enyhébb intermezzója ez a télnek.
Tulajdonképpen nem szándékom veled polemizálni, hiszen Te is elhúzódó hideg idõszakot vártál. Arra reagáltam -ami egyébként száz percentesen igaz is- hogy a modellek egyelõre tényleg nem mutatják a kemény fagy visszatérését.

Én is jól emlékszem a "kétpúpú" telekre, ám a tények felõl megözelítve én nem látom jelét annak, hogy belátható idõn belül visszatérne a rekorddöntögetõ fagyos idõ. Mind ennek, mind pedig egy erõteljesebb + tartósabb felmelegedésnek nem adok 20%-nál többet (mondjuk a 2. zord periódusnak valamivel többet), de egy átlagos, az évszaknak nagyjából megfelelõ folytatás február végéig azért még mindig szerintem a legvalószínûbb forgatókönyv. Néhány napos, akár izmosabb hidegöblítések bármikor becsúszhatnak egészen áprilisig, viszont a most éppen vége felé közeledõ hideg periódus ebben a formában szerintem már aligha fog megismétlõdni. (ha netán mégis, azaz a mostanihoz hasonló szélsõséges hideg 5-6 napnál tovább mégiscsak újra megvetné a lábát térségünkben, úgy elõre vállalom a buktát)

Te Jó ég!
Egy MetNet õskövület visszaért!
Remélem hoztál magaddal egy adag meleget
Egyébként egy február végi március eleji 1-1,5 hetes hideg periódus után március 10-tõl lehet olyan meleg is, hogy feledésbe merül a megelõzõ hideg.

Csak aztán nehogy rekordmeleg március jöjjön

Egyetértek, sok példa elhangzott róla, hogy az ütõs, legendás telek 2 nagy hideghullámból álltak és 1,5-2 hónap hideget hoztak (3 hónap is lehetett, de olyan nem ugrik be).Sajnos tudunk olyanról, hogy a márciusi nap olyan gyenge volt, mint a júliusi harmat. 87 januárjára olyan hideg március jött (10 zord nap Pápán, 8-án -19 fok), aminek máskor a téli hónapokban fele sem jön be. 2005-ben a nudli télelõ után a kemény februárt hideg és havas március követte egészen 15-ig errefelé. Tipikus volt 85 is, a januárit követõ februári hideghullámmal...stb.
Bár nem kívánom a zord napokat, de félek, hogy még nem vehetünk érzékeny búcsút tõlük. Itt a 15. zord nap is megvolt és most -7,9-et mutat már a hõmérõ...

Teljesen valószínû egy újabb hideg február végére, március elejére.
Most este mértem, 37 cm vastag a jég a kerti tavamon. Itt március közepéig-végéig nem nagyon lesz horgászat. Elég erõteljesen tele van már a púpom a téllel!

Igen!
A kérdés az, hogy még belecsúszik-e ebbe a most induló blokk második felébe, akkor nem kell március elejéig várni vele, akkor február második felében-végén is bejöhet.
Ejj de nem hiányzik már az a hideg, bár szerencsére február végén már ha kisüt a nap, pozitív hõmérséklet lesz.
Viszont a növények nem nagyon fognak megindulni egy darabig.

Lász is foglalkozik a témával.
Link Link Itt talán jobb helye van most.

Nagyon messze van még, az ultra-üveggömb-tartományban, de egyre több modell egyre több kimenete kezdi el alátámasztani egy hóvégi hidegcsepp kialakulását ill. magát a hidegbetörést, -8, -10 °C körüli maximum T-vel. Érdemes lesz figyelni a tendenciákat.

Ugyanazon a pályán mozognak a gondolataink: én is kettõs mélypontú hideghullámot feltételezek már jó ideje. Az elsõ most ér véget, a másodikat a hónap vége felé várom, s ez véleményem szerint éppolyan durva fagyokat hozhat, mint az elsõ adag. A Vojejkov-tengely valószínûleg még egyszer összeáll március elejéig, a száraz, szélsõségesen fagyos szibériai levegõ pedig megint felénk lódul. Mindenesetre sokkal valószínûbbnek gondolom a fenti forgatókönyvet, mint a most megindult enyhülés folytatódását, tavaszi enyheségeket február utolsó harmadára és március elejére. A viszonylagos közelmúltból 1986 februárját lehet említeni, akkor is ilyen "kétpúpú" fagyhullám volt, meglepõen zord idõvel a hónap utolsó napjaiban. A vége anticiklonális, csendes, aránylag hideg idõ lehet március elsõ felében, az igazi tavaszt -könnyen lehet- idén Sándor, József, Benedek hozza. Mindez persze csak találgatás -de tapasztalatokkal van megtámogatva. Másfajta forgatókönyvek meglepetésként érnének.

Õszintén szólva én hiszek az ilyen periódusos dolgokban. A 2003-as és 2005-ösre emlékszem is. 2005-ben épp síelni indultunk Szlovéniába március 10-e táján. Hatalmas hó volt. De mivel a hó mellett még inkább nyárfan vagyok, felmerült bennem a kérdés, hogy van-e további analógia az ilyen brutális szibériai hidegelárasztásos telek és az õket követõ nyár milyensége között? Ez már jóslás kategória, vagy van valamiféle összefüggés azért?

Egy ilyenre én is számítok még, pont a te általad leírt dolgok miatt. Tehát hozhat a március még brutális hóvihart is akár.

Megfigyelhetõ, hogy nem összevissza jönnek teljesen kaotikusan az idõjárási események, hanem 2-2,5 hetes blokkok követik egymást, minden blokkban analóg események zajlanak.
Természetesen az analóg nem azt jelenti, hogy tegyük fel háromszor ismétlõdik ugyanaz a hidegbetörés, ugyanúgy 15 centi hóval, ugyanúgy -4,8 fokon esik a hó és ugyanúgy -21,2 fok lesz utána, ha kiderül, mind a 3 alkalommal, hanem pl. hidegbetörés elõbb keletre, ránk majd nyugatra, stb, stb.
Tehát lehet tudni, hogy amint lezárul egy 2,2-5 hetes blokk, jön a váltás, akkor ami utána lesz, az a jelleg is 2-2,5 hétig fog tartani.
Abból számítok még egy kemény hidegbetörésre március elején, ahogy írod, hogy:

1985 január 8 Link
1985 február 12 Link

1987 január 12 Link
1987 január 30 Link

2003 január 8 Link
2003 február 1 Link

2005 január 27 Link
2005 március 28 Link

A február eleji zord periódus nem tud visszatérni, csak a március eleji napálláshoz és idõjáráshoz képest zord, mint ahogy az átlag februárhoz képest ez a mostani is zord.
És mint ahogy a 2005-ös február elsõ 10 napja is durva értékeket -20-27 fokokat hozott talajközelben, a márciusi már csak amolyan márciusi durvát, -10-19 fokok voltak.
Szóval ezekbõl kiindulva nem lepõdök meg, ha visszatér még az északi sark egyet március elején, mint ahogy visszatért a belinkelt térképek tanúsága szerint a nagyobb hidegeket hozó teleken is mégegyszer.

Ez érdekes okfejtés, de mire alapozod? Az északnyugati irányítás - ha a Te számításaidat veszem alapul - valamikor március 5-e tájékán érhet véget, és meglehet, hogy akár ismét visszatérhet az AC-dominancia és a lábas hideg valamilyen formában, de azzal nem értek egyet, hogy - már csak a magas napállás miatt is - a február elejihez hasonló zord periódus visszatérjen.

Hm-hm!
A jövõ hét közepén elindulni látszik egy újabb északnyugatias irányítású idõszak Link
Ez a hideg blokk is 2-2,5 hétig tart, az említett északnyugatias irányítás is 2-2,5 hétig fog tartani, azután arra számítok, hogy vissza fog térni a hideg, akár szintén rendkívüli hideg formájában.
Amennyiben így lesz, spórolnunk kell a fával, mert márciusban is keményen fûteni kell.

Értem! Igaz Te jóval alaposabb elemzést végeztél a tagok elemzésével és ez jó.
Bár az Ecm is az op. +5 tag verzióját támogatja. Igaz a tegnapi JMA ha jól néztem épp fölénk várná a ciklon középpontját, igaz kevés csapadékkal. Okéé jogos, még várni kell hogy pontosabb képet kapjunk az eseménnyel kapcsolatosan.

Azért ennyire nem rossz a helyzet, illetve meglátásom szerint 96 órán túl nem is célravezetõ az elõrejelzett csapadékmennyiségeket nézni, elsõsorban a 00UTC-s 20+1+1 futás által kirajzolt nyomási elrendezõdésekbõl vontam le következtetéseket.

22 tagból 10 várja azt, hogy a ciklon középpontja rajtunk halad át, míg további 7 mediterrán peremciklon képzõdésével is számol. A fõfutással és kontrollfutással együtt összesen 5 tag várja a középpont Kárpát-medencétõl keletre történõ elhaladását.

Egy nagy havazásos helyzet benne van a pakliban, most figyelni kell milyen irányba változnak a modellfutások. Szokás szerint csak 24-48 órával az esemény elõtt lehet majd reális képünk a várható végkifejletrõl...

Ha a GFS operatív által támogatott verzió jönne be, az brutális hófúvásos helyzetet eredményezne errefelé...

Mind2 modell (Ecm,gfs) operatívja már több futás óta azt támogatja mint a mostani is, hogy tõlünk ék-re megy el a skandi ciklon a középpontjával. Ledob 3-5cm havat és gyorsan tovább is vonul. 1-2 pertubált tag támogatja csak az általad 45%-os eséllyel támogatott lehetõséget. Nálam így néz ki: tõlünk ék-re vonul el 80%, rajtunk 15%, a maradék bármi más.
Ami változás hogy a 06h-s futás is tovább hûtött a hét közepére, ahogyan azt a 00h-s is tette.
Hidegség! Ez az én meglátásom, szigorúan a modellek op. futására alapozva. Remélem bejön a 45%-od !!

Jövõ hét szerdán az idei rekordhideg február egy újabb felvonásához érkezhetünk el, melynek jegyében ezúttal az ország északi részét (is) betemetheti a hó. Skandinávia irányából egy viszonylag mély ciklon indul el D-DK felé, pályájától függõen tõlünk északkeleti irányban, vagy a Kárpát-medence nyugati részén áthaladva távozik majd.

A legutóbbi 2-3 GFS futás ensemble tagjait áttekintve 4 forgatókönyv tûnik lehetségesnek, ezek közül a két hóbõséggel kecsegetetõ verziót támogatja leginkább az ENS:

1. GFS operatív által valószínûsített változat szerint a ciklonközéppont Nyugat-Ukrajnán, esetleg Kárpátalján át halad majd ÉNy-DK irányban, elsõsorban az északi, északkeleti országrészben lehetne 5-15cm friss hóra számítani. Link Ennek ENS alapján vett matematikai valószínûsége kb. 15%.

2. A ciklon mozgása az elõzõnél déliesebb irányt vesz, középpontja a Dunántúl felett, vagy a Duna vonalában végighaladva érint minket. Az eredmény országos havazás, jellemzõen 15-25cm hóval. Link Pillanatnyilag ez a legesélyesebb forgatókönyv, 45%.

3. A Kárpát-medencét érintõ ciklon hátoldalán ismét nagy mennyiségû, kontinentális eredetû hideg levegõ éri el a Földközi-tenger nyugati medencéjét, ahol ennek hatására mediterrán ciklon képzõdik. A ciklongenezis helye lehet a Genovai-öböl vagy az Adriai-tenger térsége is. Az immáron két alacsony nyomású képzõdmény közös áramlási rendszerében kiterjedt csapadékmezõk alakulnak ki, melynek következtében másfél nap leforgása alatt 20-40cm friss hó hullik. Ez a helyzet 2010 január végéhez, vagy egy enyhébb kiadású 2003 februárhoz lenne hasonlítható. Link vagy Link vagy Link Valószínûség: 35%

4. Északi származású ciklonunk egészen más pályát követ (jóval keletebbre történik "leszakadása"), a nagyobb havazás elmarad: Link Jelenleg ennek csupán 5%-os esélyt adnék.


Ráadásképpen: a hónap elsõ 10 napjának országos átlaghõmérsékélete -10.9°C volt... (brrrr)

Látszik a fény az alagút végén,bár meglepõ lenne ha kevésbé zord és hosszú formában még nem látogatna meg minket a hideg téli idõ,ilyen elõzmények után. AO: Link és NAO: Link hosszú idõ után,fõleg az elõbbi erõsen elkezdett felfelé szórni. Az eddig is látszott már az elmúlt napokban,hogy a ciklonok jövõ hét elején már át tudják törni az AC hídat: Link Link és a ciklonok veszik át az uralmat ÉNY Európában. Emellett a brit blocking egyelõre megmarad,de mind a GFS-en már több futásban látszott és az ECM ens-en szépen követhetõ,ahogy 120 és 240 óra között a brit blockingból,átalakul a kép félzonalitásba,illetve a keleti blocking megmaradna,de nyugat-ÉNY Európából eltûnnének az AC-ok 240 órára. 120 óra ->Link 192 óra -> Link 240 óra-> Link Ettõl még kellemes meleg idõ nem lesz,de legalább a sok zord nap után átlag közelire mérséklõdhet a hideg,téli idõ.

Érdekes a CFS szezonális elõrejelzés. Ez a három futás mind friss (!): Link Link Link a különbség az közöttük, hogy egyre frissebb adatokból dolgoznak. Az elsõ kép még a január 10-19-ei adatokat tekinti kiinduló helyzetnek, a második-harmadik 10-10 nappal késõbbit nyilván. Érdekes a kemény fordulat, gyakorlatilag totális fordulás volt tapasztalható (elfogyott a kék színárnyalat!). Ezentúl a hasonló totális tévedéseket is érdemes lehet felvenni a CFS-t megbízhatónak kikiáltó, felületesen elemzõk számára. Na persze nem ennyire: Link
Érdekesség! A jégtakaró kiterjedtsége rekordközeli mértékben alacsony: Link Link még a stabil grönlandi terület is negatívban Link összeredményen is meglátszik ( Link ), pedig van pozitív anomália is Link (nem is kicsi). További infó, hogy a magaslégköri, sztratoszférikus T is nagyon alacsony, nem változott január eleje óta. Tanulság: mégis lehet hideg nálunk és egész Európában is

A makroszinoptikus elrendezõdésekhez: Most elõször láttam olyan mediterrán ciklont, amely egészen déli pályán mozgott. Már korábban is feltételeztem, hogy egy gigászi keletrõl jövõ hidegbetörés a Genovai-öböltõl sokkal délebbre generálhat mediciklont, ezt most végig is nézhettük. Ami meglepett, hogy ebbõl mi is kaptunk nem is akármennyi csapadékot.

Véleményem szerint a március eleje fog ismét ordasabb téli betörést hozni ezután, 2006-hoz és 2005-höz hasonlóan. Az archív térképeken is az ilyen idõjárású februárok után ott van a március eleji hidegbetörés, véleményem szerint most sem lesz ez másképp.

Így van, tartós jelleggel semmiféleképpen nem érdemes számolni átlagos feletti hõmérsékletekkel térségünkben (sem).
A mediterrán ciklongenezis elhalásával szárazabb hetek is könnyen összejöhetnek.
Így egy vontatott, március második felében talán megérkezõ, lassú tavaszodás képe vetül elém.

Persze elõfordulhat a nyári félévben is Vojejkov-tengelyre emlékeztetõ légnyomás-eloszlási kép. De ez természetesen nem jár olyan idõjárási következményekkel, mint a klasszikus, téli nyugat-eurázsiai AC híd. Egy nélkülözhetetlen elem, mondhatni létfeltétel hiányzik ilyenkor: a nagytömegû kontinentális hideglevegõ.
Egyébként itt felvetõdik egy érdekes kérdés: vajon melyik az elsõdleges -a légnyomás-eloszlási, légáramlási kép (azaz a légköri képzõdmények) vagy a légtömegek mozgása, milyensége? Természetesen ezek kölcsönhatásban vannak, mégis, én ez utóbbit tekintem döntõnek. Épp a mostanihoz hasonló esetekben, mikor észak-északkeleten nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel, és ez dél-délnyugat felé tért hódit, nemegyszer máskülönben reménytelennek tûnõ elõoldali-zonális légáramlási képek mintegy varázsütésre, "pillanatok alatt" hátoldalivá válnak. Ha a hidegtömegnek van expanziós hajlama a mi irányunkban, akkor elér minket akkor is, ha a megelõzõ cirkulációs kép esetleg egész mást sugall a számunkra.
Feltétlen meg kell emlékeznem arról, hogy nemrégiben Anarkinak volt egy remek meglátása, amit én is száz százalékban osztottam: az erõsen lefelé tendáló AO csak enyhén csökkenõ, stagnáló NAO mellett keleti hidegelárasztást sejtet. Ez utóbb tökéletesen beigazolódott.
Végül, ami a távolabbi kilátásokat illeti: ezt az Eurázsia nyugati részébe magát befészkelõ szibériai hidegtömeget nehéz lesz innen "kipöckölni". Az enyhe, nedves tengeri levegõ nyilván próbálkozik majd, de ez jó ideig inkább havazásokat fog okozni, semmint jelentõs, tartós melegedést. Az utóbbihoz tendenciaszerûen erõsödõ atlanti ciklontevékenység, és az északkeleti AC gyengülése, visszahúzódása kellene. Nos, február elején, és ilyen elõzmények mellett -hogy ti. hónapokig tartó zonalitás fordult teljesen a visszájára- ilyen forgatókönyv jó közelítéssel kizárható. Osztom azt a véleményt, hogy legalább 2 hétig téli lesz az idõ, a hangsúly a "legalább" szón van. A hideg március-elõ is eszembe jutott, de ezt nem erõltetem, nehogy valakik elfogultnak tartsanak.
A nyugati szerzõk persze "Voejkov"-nak ismerik Vojejkovot, de az én generációm tagjai, akiket bevezettek az orosz nyelv rejtelmeibe, tudják, hogy ez az "e" bizony "je"-nek ejtendõ.
A néhai orosz elnök se Elcin volt, hanem Jelcin.

Tény, hogy nem naptár függõ, de az idõjárási négytérségi makrocirkulációs elrendezõdések mégis a téli féléveben adnak olyan lehetõségeket amelyek szerint inkább ilyenkor alakulhat ki.
Ehhez kell a szibériai maximum megerõsödése amely a hófelhalmozódással ha nem is egyelõ, de nagyságrendi mértékben növekszik. Az azori anticiklon nyáron fejlettebb és északabbra van mint télen, de télen a cikklonális szerep miatt mindig északra-északkeletre tolódók, nyúlik, mozog mint a "polip karja" fõként így alakul ki. Ami a lényege ilyenkor, hogy egymás hatásait erõsítik és ekkor a legkeményebb az egész év folyamán, de nagyon ritka vendég, de most szépen klasszikusnak kialakult, meg is kapta Európa a magáét:-)
Sajnos lassan gyengül és ki-ki terjeszti jelenlétét gyakran a tavaszi elsõ hónapjára is. Nem mondom, hogy idén is ez lesz de esély megvan egy átlagnál hidegebb, havasabb márciusra.

Persze,néhány évvel ezelõtt szeptemberben volt. Ez nem nem naptár függõ.

Alakkult már ki valaha Vojejkov február elejei idõszakon kívül?

Egy valami még mindig kimaradt, és ha ez nincs meg akkor most nekünk ez a kemény zord telünk itt nincs.
A ciklonokról, azoriról, szibériairól szó volt eddig is, de kulcsot egyikõtök sem említett! Mégpedig azt ami megtörtén ez elsõ kisebb hidegöblítésként január 20 körül, hogy a skandináv anticiklon egy hidat képezett egészen Alaszkáig. Ha ez a rendszer nem alakul ki akkor a két hidegmag fent északon az anticiklonok miatt nem válik ketté! Ez segítette a kettéválást és ez erõsítette tovább a szibériai minimum meglétét, miközben még az azorival összekapcsolódva az északi ágát az izlandi minimum beállította helyére. Így záródott be a kör. Így érkezhetett Európára ez a rettentõ hideg légtömeg.
A legzordabb februárok idején is ez volt a helyzet:
1929 skandináv anticiklon majd Voejkov:
Link
Link
1956:
Skandináv anticiklon majd Voejkov:
Link
Link
1954:
Link
Link
Csak néhány példa és látható, hogyan lakul ki.
Ez nagyon kell az ilyen zord idõ kialakulásához.
Ha azt veszem alapul, hogy ez a helyzet általában tartós akkor bizony még hosszú hideg idõszakra készülhetünk fel.
Egyelõre én telet látok még legalább 2 hétig, aztán meglátjuk.

Úgy látom, elég jól értjük egymást. Valóban "szkanderezésrõl" van szó, két szembenálló hadsereg harcáról. Az általam feltételezett hullám nyugati oldalán ott van az (északra terjeszkedett) azori AC+ az izlandi minimum peremciklonjai. Ha ez a páros gyõz, akkor enyhe, atlanti óceáni jellegû nálunk az idõ. A keleti oldalon ott a szibériai maximum+ a mediciklonok. Ezen páros uralomra jutása olyan idõjárást okoz, mint amilyen most van.
Mikor megjelent a bõdült mediciklon (én szintén felfigyeltem rá), mely felkanyarodhatott volna ránk, az annak a jele volt, hogy a mérleg kezd az utóbb említett páros javára billenni. Végül mégsem tudott diadalmaskodni, az ellenoldal újra "lenyomta az asztalra a kezét" - átmenetileg visszatért az ény-i irányítás. Ezért maradt végül messze délkeleten az ígéretes mediciklon. Valószínûleg igazatok van abban, ha már akkor tért hódított volna felénk az északkeleti hideg, kevésbé zord formát öltött volna. Hiszen a hideg anticiklonban a kisugárzás nap mint nap növeli a fagyot.
Egyébként amit mûvelünk, az nem más, mint makrocirkulációs szemlélet alkotás. Megengedem, más nézetek is lehetnek, melyek éppolyan jól megfelelnek a tényeknek, mint az én elgondolásaim. Mindenesetre remek agytorna ez.