Agrometeorológia

Biztos, hogy nem kalciumhiány, mert az a csúcsi részeken (bogyó) szokott jelentkezni, volt már nekem olyan, azt felismerem, azt megelõzvén már adtam idén neki kétszer kalciumos levélpermetet.

Ebben igazad van, hogy a "lexikonok" többsége azt írja, hogy pár nap alatt elviszi a paradicsomvész az ültetvényt, de pár helyen feltételes módban írják, tehát én szerintem nem feltétlenül, fõleg ha jön egy szárazabb idõszak. Aztán persze lehet, hogy nincs igazam, és ez valami más betegség lehet, valami más "ragya". Csak a levél egyszínû elszürkülése és a fonáki részen többségében látható halvány fehéres penészrétegbõl is gondoltam a paradicsomvészre.

Az milyen tünet, hogy (de ezt szinte mindenkinél látom, akinél paradicsom van), fõleg az alsó leveleknél, de középtájon is elõfordul, hogy a levelek elõször elsárgulnak, de pöttyösen, tehát pici barna kerek pöttyök vannak az elságuló, majd elbarnuló, elszáradó leveleken? Szinte mindig az idõsebb hajtás csúcsi leveleinél kezdõdik a tünet és a fonáki részen nincsen semmiféle penészréteg. Egyszerû elöregedés, vagy gomba, netalán vírus?

"2 hete voltak barna ragyás paradicsomok.."
Azt írod azóta már az újak egészségesek. Ha paradicsomvész lett volna levitte volna már azóta az egész ültetvényedet. Valószínû csak kalciumhiányról van szó, nekem is van egy fajtánál ilyen Link

Nálam meg a paradicsom táncol a kötélen, szép-szép, de (valószínûleg a még viszonylag csapadékos május-június miatt) szerintem a paradicsomvész tüneteit véltem felfedezni, jobb lett volna elõbb, de Szlovéniában voltunk. Tipikusan szürkûl a levél hegye és a fonákon nagyon apró fehéres réteg, de nem egyöntetû penészréteg van. Nyilván inkább az alsóbb levelek érintettek, de azokat mndig leszedem és szigorúan alulról locsolom, egy csepp nem megy a levelekre. 2 hete voltak barna ragyás paradicsomok is, azokat leszedtem, most már újabb rosszak nincsenek, de egy-két "hibás" levél azért "keletkezik". 2 hete nem igazán volt esõ sem, úgyhogy attól félek egy következõ esõ elintézheti, de valljuk be, elég röhejes lenne ilyen, alapvetõen száraz idõben egy pusztulás.

Nálunk is, már el is készült az elsõ cukkini lepcsánka, viszont most idén (máshová vetettük - kicsit árnyékosabb), jóval kevesebb lesz, ahogy nézem, mint tavaly, amikor is 4-5 tõrõl júni végétõl októberig termett kegyetlenül.

Nekünk is van egy áfonya (fekete) bokrunk, de a kicsik lelegelték még mielõtt teljesen megérett volna...

Leszüreteltük (csak evési mennyiség) a jostát, ribizliket is.

A Bergeront sárgabari, asszem nálunk is kb. 3 éves lehet a fa, úgyszintén 30-40 szem lehet rajta, nagyon szépek, de még nem érettek teljesen (késõi fajta). 3 szem volt csak ami teljesen össze volt rohadva, azokat levertem gyorsan.

Egérragasztó.

Most próbaképpen 3. napja nem locsolom, és már van rajta 3-4 érett, meg 5-6 félérett szem

Elképesztõ nagyra nõnek, szerintem simán van másfél centi az átmérõjük. Boltból nem ekkora rémlik

A kajszit nálam még a rohadáson kívül az óriáshangyák is megtámadták. Egyszerûen lyukat rágnak bele és zabálják...

Tõzegmohába vannak ültetve, minden vizet azonnal beszív.
Minden második nap kap pár litert (8-10), az sok?

Csak este öntözöm mindig, mikor már nem süt oda a nap.

Az áfonyát csak épp nedvesen tartsd, mert a mikorrhiza gombák sok O2-t igényelnek és melegben befulladhat!

A kajszi szüre 2/3-án vagyok túl, júniusban leérett a korai, mostanra a Kuresia is, az augusztusin viszont még totál zöldek a szemek.

Hát mi tegnap leszedtük az utolsó 8 szem kajszit is.
Összesen olyan 30-35 szem termett, ami egy max 3-4 éves fától remek teljesítmény.
Volt köztük pár egész szép nagy is (nagyobbféle tojás méretû), a többség pingponglabdánál 1-2 centivel nagyobb volt, és volt pár szem picike is. Az ízük eszméletlen jó.
Kíváncsi leszek, mit produkál jövõre!

Most az áfonya van soron, locsolom ezerrel, de nagyon küszködik, túl sok a bogyó és kevés a levél Remélem nem rokkan bele.
Aztán jön a szeder.

Akkor valószínûleg az lesz. A fagyra tényleg érzékeny, az elmúlt évek alatt sikerült már több éjszakát a kertben töltenem füstöléssel. Tényleg gyorsan érik, nem gyõzzük enni, fõzni, a szomszédokat megkínálni. Eddig 42 kg jött le, elnézve a fát, idén lesz rajta egy mázsányi gyümölcs.

Ceglédi óriás lehet. Az olyan piros-cirombás, a magyar kajszim is most érik, de az inkább okker-sárga. Jó fajta mindkettõ, csak fagyérzékeny. Persze ha sok van, akkor olyan teniszlabda nagy, ha kevés, akár 5-7 cm.es is akad. Gyorsan érik, érdemes ráfigyelni minden nap. A Szt.János-csere bogarak,és darazsak kedvence is.

Fogalmam sincs
10 éve, amikor vettük a házat, már csak a néni élt a fát pedig a férje ültette és oltotta. Én meg el is felejtettem megkérdezni. Az biztos, hogy 2-3 évente nagyos sok és nagyon nagy terméseket hoz.

Ceglédi óriás?

A szilvafába oltott kajszim kiemelkedõen nagy mennyiséget fog teremni. Sok is lesz, meg nagy is lesz. A következõ évek lekvárját biztosítani fogja.
Link
Link

Oh ezek mûködnek, cukros lötty. (tömény málnaszörp, rossz bor, kis whiskey, ecet, fanta).
Buknak rá, mint az asztalon hagyott üdítõs pohárra, sörös dobozra.
Én úgy tudom, hogy a darazsak úgy mond segítséget kérnek a társaiktól, ha szükséges, így ez az egész akár öngerjesztõ is tud lenni. Ergo egy bemegy, jön utána a többi segíteni.

Jó tudni ezt a forrópontos dolgot, bár a kihasználatlan padlástérrel nem tudok mit kezdeni. Esélyem sincs az ott fészkelõ darazsak ellen, csak a ritkítás az ilyen csapdákkal.

A lódarázs a fölmelegedõ helyeket szereti (tetõ szigetelés) - a gyomfólia maradéka a kétfülû fekete 200 literes vödör (Ritz konténer) alatt maradt, a lódarázs beleköltözött! Már fészek kezdemény is volt, amikor szétszedtem a fóliát. A darázs ádázul védte, fejbe vertem párszor, mire elment... Ezekre a forró pontokra érdemes odafigyelni, ne költözzenek bele.

Kár volt bevetni a vegyi fegyvert. Nagyon jó szimatuk van a darazsaknak. Lehet, hogy ezután messze elkerülik a csapdádat.

Elkezdtek mûködni a házi darázscsapdák.
Tegnap már néhány darázs is volt bennük.
Az egyikben néhány lódarázs is,köztük még egy élõ.
Ijesztõ volt,a bejárati lyukon kapott egy kis protect darázsirtót a biztonság kedvéért. Nehogy rájöjjön hol a kijárat.

Ma leszedtük az elsõ két (sárga) cukkinit. Beindultak, nõnek mint a bolondgomba! Kezdõdik a cukkini-szezon!

Természetesen, fõként a hónaljhajtások sûrítenek, ezeket szedem le, idén meglepõen gyorsan nõnek.
Plusz a nem termõ, gyenge hajtásokat.
Emellett tetejezés, drót közé dugdosással szellõsen lehet tartani a szõlõt.

Egyenlõre marad minden, 24 órai permet után vizit, nincs romlás. A két fürt kocsányán látni rozsdás foltokat, lehet a perenoszpóra fertõzése a kocsányon? Az szokott lenni ilyen látványos lerohadást okozni.
A lisztharmat inkább nedvszívó piszkos gomba, lassan öl.
Na de csak ennyi legyen, a többi szép. Zöld válogatást csak módjával, elõre gondold át a jövõ évi termõ karokat.

Óvom is, ahogy tudom. Héten zöldmunka szabadidõmben.
Vasárnap, hétfõ újabb permetezés még felszívó,kontakt szerekkel.
Csökkentek a kéthetes fordulón,10-12 napra. Úgy érzem kell a gyakoribb,pont emiatt a fránya ördög miatt.
Ilyen fürtõt én is találtam, de mellé néhány vesszõ is lekókadt. Fogalmam sincs mi lehet.

B.hópihe: diszkrét módszer, esetleg tova vinni még lapáttal a legtávolibb gödörig.
Na de ez van,próba szerencse.
Hori; szépek a fürtök, de az ördög nem alszik. Figyeld a tõkéket, mert egy tavaszi agro lap erõs lisztharmat fertõt prognoztizált a környékre, épp a tavalyi fertõk miatt.

Lefújtam a szõlõmet dithan+ pol sulkol alappal. Majdnem rinyálok, mert vannak olyan kókadó fürtök, amit mintha megrágott valami. Még a szárán van a fürt, de apad, szárad...
Továbbiak majd egy hét múlva.

Link

Lugas szélén ilyen a helyzet. Beljebb sem rosszabb Bár van 1-2 tõke amin madárkásak lettek a fürtök, de nem számottevõ.
Idei év nagyon ott lehet a szeren, reméljük így is marad. Még úgy 2-3 hét és a viaszosodó, záródó fürtök ellenállóak lesznek a betegségek ellen.
Minimális peronoszpóra fertõzés van, de ez a végelszámolásban 1-2 liter mínuszt jelenthet borügyileg.

Minek kanalazni , ha a luk fölött is lehet kakkantani ?

Én is vizitelem õket, a sárga szín elõbb jelenik meg, de várni kell, hogy teljesen átfedje az aranysárga héj.Az átmérõben is látni nagyobbodást egyik napról a másikra. A héten biztosan beérnek, ha tart ez a 25-28 fokos nappal.

Nekünk tegnap este még csak picit kezdett puhulni pár szem, a nagy szelek cserencsére nem vertek le egyet sem.
Minden este nézegetjük, melyik elég puha már, még igazán érett nem volt - féléretten megettünk 5 darabot eddig.

Legújabb verzió vakond ellen az emberi ürülék. A kicsapott túrások aljára kell kikanalazni, majd vissza földelni.

Nálam idõszakosan jelennek meg, majd tovább állnak. Otthon kinõtt ilyen vakond riasztó növény, pedig nem is ültettük. A kertben is jönnek mennek. A friss túrást a komposztba szoktam keverni. Ellenben a szomszéd macskák nagyobb bosszúságot okoznak. Mindig a friss ágyásba kaparnak meg piszkítanak. Tavaly uborka soromat kellett kidobnom, mert tele volt fosva. Én legszívesebben a macskákat nyilaznám le.

Nálunk locsolórendszer nélkül is széttúrva az udvar. Addig nincs is baj, míg nem a kertben teszik, de pár palántát minden évben kitúrnak (belefér).
Egyik nap elegyengetem, másnap megint van pár. Egyedül a fûnyírást zavarja.
Ha nem nagyon lesz csapadék úgysem kell egy darabig, csütörtökön levágott fû valószínû már ki fog égni részben, ha nem kap esõt.

Mértékkel mi is szeretjük a vakondot, de két fészekaljat felnevel évente, és az már túlzás... ezért az erdei siklót még a vakondnál is jobban szeretjük. Türelem nincs, az íjak pihennek. Vakondék a nagy (8 m3)komposzt alatt laknak, a kígyó pedig a garádban (ágakból + vödrökbõl rakott, 0,8 x 0,8 x 12 m élõhely) - ott telelni is tud, a cinkét nem tudja bántani. Látni csak komposzt - fordításkor láttam a vakondot, megszimatolt és elbújt.

Amíg locsoltuk a füvet, szerte volt az egész pázsit túrva. (Megyek be sötéttel, ásó csákány gereblye stb. kézben, Húgom: Gyere nyugodtan, most egyengettem el a túrásokat! - zsupsz már hasra is estem a legújabbikban... ) Mióta az automata széjjel van szedve, azóta a fû szép, vakond nincs, a szomszédot boldogítja.

A szomszéd helyében nem nagyon hencegnék ilyennel, mert ez állatkínzás! "A vakond nagyon hasznos a kerti kártevõk ellen. Saját súlyának több mint másfélszeresét eszi meg naponta. Az állatok hatalmas táplálékigénye következtében sehol sem lehet túl sok belõlük, mert csak ott jelennek meg nagyobb számmal, ahol bõséges táplálék található, és ahol ez megfogyatkozik, onnan gyorsan továbbvándorolnak. Nem érdemes gyümölcsösökben irtani, vagy elûzni, mert a fák gyökereit pusztító pajorok (többek közt a májusi cserebogár lárvái) elsõ számú fogyasztói."

Minek sok - sok pénzért vakond riasztó szerek - amelyek annyit érnek kb. , mint halottnak a csók - ha van ezeknel egy sokkal egyszerûbb, és szinte ingyenes megoldás!?

Az egyik szomszédunk lenyilazott 4 vakondot.
Ez még télen történt, csak ma került szóba mikor dumáltunk.

Csodálkoztam is hogy tavaly csomó vakondtúrás volt a kertünkben, idén tél óta pedig egy sem.
De a " rejtély " Megoldódott. Csak Ennyi kell : Türelem, egy íj és egy jó célzó képesség.

Köszi, utána is nézek a neten.

Amerikai lepkekabóca.

Sziasztok!

Pár kép a kertünkbõl, a bogyósok érzik magukat a legjobban. Tudtok abban segíteni, hogy mi az a fehér a paradicsom (ill. kicsit a málna) szárán?

Link

Világos-zöld, igen apró (kisebb mint 1 mm) levelei vannak. Élénk fenyõillata van. A szára 3-10 cm hosszú, többször elágazó. Talajon, a fû között tenyészik. Élénk fenyõillata van. Ha kigereblyézem a fûbõl, megy a virágágyba talaj-takarónak. Pár hét alatt megtelepedik.

Még kicsik a kajszik,nem teremnek, majd jövõre. De köszi.
Itt is van kevés mazsolásodás a szõlõn,én peronoszpórának néztem, de akkor rosszul.
Szerencsére csak oár fürt, így a beteg részeket lecsíptem.

Riadót fújok! Aki teheti szedje le az éredõ sárgabarackot-õszit, miegymást. Nagyon meleg van, délután este meg várhatók nagyobb szelek. A kihajló termõkarok az esõtõl akár 1-3 kg. "nehezéket" is kaphatnak, letörés veszély.
Ma délelõt szedtem egy kosár- 5 kg. barackot. Elõször kézzel, majd gyenge rázással még két marékkal. A nagy melegben gyorsan érik a gyümölcs, szombaton még kemény, hétfõre meg löttyedt, hulló lesz. A barackok 1-2 napig még leszedett állapotban is utóérnek, szabad levegõs helyen. Hûtõzni csak közvetlen fogyasztás elõtt érdemes.
Link
Link
Aktuális fertõzöttség topikba meg egy mazsola szõlõ lisztharmatos képét mutatom.Esõk után hétfõn megy a kén, és felszívódó más.
Link

Ja méhdoktor lesz az. Megsütött a meleg. A mezõgazdasági boltba a Vásárhelyi Pál utcában.

Június havi agrometes elemzésem következik röviden;
Kezdjük a kajszival. Szépen hoz a fa, majdnem sokat;
Link
A május derekán támadó (himlõ) rozsdásodás a zöld gyümölcsön;
Link
De a gyors beavatkozás (dithane) megmentette a teljes szeplõtõl, és lehullástól teljesen felszívódott;
Link

A szõlõt is kapdosta a perenoszpóra, a hónap elején. Ott is virágzáskor kezelve, majd egy hétre ismételve megmaradt a fürt fele. Persze zárt levélzet alatt elképzelhetõ
Link
Ahol éri a napfény, a szárító levegõ;
Link
És persze van rontás, mint a szilvánál. A gyors reagálású hadtest kicsit lemaradt, katica-fürkész darázs, imádkozó sáska, stb. Egy lezáró,(napalm) Karate permet fog következni;
Link

Van még másik gond is, a diónál. Lehet hogy én rontottam el, napos idõben permeteztem, és napégés lehet talán, vagy más átok? (dithan+rov.ölõ + lombtrágya de.10 óra)
Link

Na szóval szépen telt a Június, volt esõ jég nélkül, hõség, élénk szél erre felé.

Sharka = szilvahimlõ avagy PPV, gyakorlatilag lenullázta a hagyományos besztercei szilvát, és a többi elterjedt fajta minõségét is rontja, sõt elkapják a kajszik, õszibarackok is. Az évek során zölden lehullik vagy értéktelenné válik a termés, a levelek foltosak, levéltetvek terjesztik. Nálunk is az utcában minden szilvaféle beteg. Ezért kellene ültetni a sarka vírusra rezisztens vagy immunis szilva- és kajszifajtákat, ehhez képest megveszik a "régi magyar" beszterceit, aztán csodálkoznak sose terem.
Áfonya: szépen érik a kétszerérõm, lehálóztam a rigók elõl. A talajra azért figyelni kell, bár nálam eleve mérsékelten savanyú, kötött agyagos talaj van. A Duna-parti öntés talajon nehezebb lenne.

Az áfonyát sem igen bántja semmi, egyelõre (hálistennek)
Mézbogyót õsszel ültetek, ha igaz.

Köszi a tippeket!

A mustár tûnik nekem a legjobb választásnak, ugyanis a vetést követõ csapadékmentes idõszakot is átvészeli és akkor csírázik, ha van csapadék.

Lactarius, az utolsó mondatodat nem értem.

Harki, a virágdoktort hol veszed?

gulyasme, hogy néz ki ez a moha?

A tujamoha egyik erõsen fenyõillatú változatát (a nevét nem tudom, de az illata a lényeg) utálják a csigák. A moha talajlakó, többszörösen elágazó. Az öntözött felületeken jól szaporodik. Nálunk bevált, próbálj körülnézni, hátha Nálatok is honos a környéken.

Tavasszal herével próbálkoztam a deszki kertnek az alsó részében ami anno belvizes terület volt. Sikerült elszórnom a magokat a csapadékmentes idõszakban. Így csak foltokban kelt ki. De inkább kaszálom most a gazzal együtt, mint rotáljam 2 hetente. Jelenleg fásítás folyik ezen a területen. Késõbbiekben, mikor állatot is akarok tartani akkor pedig legeltetésre akarom használni azt a részt. Volt egy másik kísérletem. Virágdoktor mag keverékét szórtam ki. Ebbõl a mézontó fû igen jól teljesít. Nehezen indult be, de annál masszívabb. Ezt nyugodt szívvel tudom ajánlani. A herével meg õsszel vagy tavasszal újra próbálkozom.

Egyébként érdekes, hogy a permetezést nem igénylõ gyümölcsök mennyire nem terjednek, itt is a megszokás, információhiány az úr (akárcsak pl. a "germersdorfi" cseresznyénél, a liszharmatos egresnél stb). Egy kivétel van, a füge, ez nálunk szerintem már a városkép része, ellenben datolyaszilvát, kivit, indián banánt vagy mézbogyót nemigen látni. A hagyományos gyümölcsfáknál pedig tiszta sharka minden rezisztens szilvákat, kajszikat nemigen látni.