Légköroptika
Köszi, azt a diagramot is szoktam nézni, ismerem :-)
A napfolt azért már nincs annyira kinn, cska a SOHO nem lát most. Én igen:
Link
A napfolt azért már nincs annyira kinn, cska a SOHO nem lát most. Én igen:
Link
Noli: azon a képen a színes mezõ kiterjedése MINDIG pont ugyanakkora (a legszebb magyarországi sarki fények idején is Lengyelo. közepéig nyúlt le). A színek persze változnak, de sokszor annak is kevés a köze az aktivitáshoz... Érdemesebb ezt az oldalt nézni:
Link
Több éves tapasztalat alapján ezen a grafikonon 6-7-es aktivitás kell ahhoz, hogy tõlünk nagyon tiszta, holdtalan égen, városoktól távol sarki fényt lehessen látni. Átlagos körülmények között nekünk inkább csak a 8-as, 9-es jó. Erre most azért sincs sok esély, mert az a bizonyos napfolt még kint van a látszó napkorong peremén, így a részecskesugárzása nem "találhatja telibe" a Földet...
Link
Több éves tapasztalat alapján ezen a grafikonon 6-7-es aktivitás kell ahhoz, hogy tõlünk nagyon tiszta, holdtalan égen, városoktól távol sarki fényt lehessen látni. Átlagos körülmények között nekünk inkább csak a 8-as, 9-es jó. Erre most azért sincs sok esély, mert az a bizonyos napfolt még kint van a látszó napkorong peremén, így a részecskesugárzása nem "találhatja telibe" a Földet...
Budai webcam-on is állatul nézett ki, ahogy a folyóvölgyben hömpölyög a köd. Nálunk is valami hasonló volt, olyan horrorfilmbe illõ helyzet :-)
Marko, nálunk nem hiszem... Ahhoz csoda kéne. Itt a pillanatnyi kiterjedése a sarki fény által érintett régiónak:
Link
Szóval ha annak idején az õseid nem fordulnak délnek velünk, hanem mennek tovább a finn testvérekkel, most láthatnál aurórát...
Link
Szóval ha annak idején az õseid nem fordulnak délnek velünk, hanem mennek tovább a finn testvérekkel, most láthatnál aurórát...
Nem tudom, hogy ez így van-e, én nem olvastam magyarul semmit sem róluk, az amerikai szakirodalomban meg nem szerepel a Bakony :-)
Nyuli, egy ideje rájöttem, ha tudom, mit mikor kell keresni, meg is találom. Nem ez az elsõ KH-m... Pedig állítólag nagyon ritka (no meg rövid életû, talán ezért is észlelik ritkán). Szóval nem kunszt.
Bocs! Kialakulásuk alapján gondoltam az É-i oldalt! Csak az agyam helye kissé már alukál

Nagyon szép képek! Valahol olvastam hogy a KH felhõk, ilyen idõjárási helyzetekben, mint a mai is volt, felétek a Bakony É-i oldalán talán a leggyakoribb jelenség az országban. Ha jól tévedek! Valaki tud errõl valami kis infot?
Hát hiába, ki más tudna KH-t fényképezni, ha nem Te?
Gratulálok, és kissé irigykedem is


Ha rendesn befordul a 930-as napfolt, kaphatunk mi is egy picurka eséllyel.
Ma Donnie is lehet nyerõ, már ha épp nincs viharos-felhõs idõ nála...
Link
Ma Donnie is lehet nyerõ, már ha épp nincs viharos-felhõs idõ nála...
Link
Mai termés(égbolt):
Link
És a lényeg: Láttam ma Kelvin-Helmholtz felhõt, mégpedig az egyik biztosan az volt, a másik csak gyanús, de szerintem pusztán végdõ stádiumban kaptam el (tudvalevõleg rövid életû teremtmények). A gyanús esetrõl két képem van, a sorozatban az elsõ kettõ, a többi kép a biztosan KH fejlõdésérõl, nem volt 5 perc, míg a sorozat készült. A képeik:
Link
A szép szabályos hullámocskák nagyon jól észlelhetõek voltak, s ami megerõsíti KH voltát e felhõnek, hogy egész nap erõsen undulatus felhõk voltak sok alkalommal, mely a fenti szélnyírás bizonyítéka.
Link
És a lényeg: Láttam ma Kelvin-Helmholtz felhõt, mégpedig az egyik biztosan az volt, a másik csak gyanús, de szerintem pusztán végdõ stádiumban kaptam el (tudvalevõleg rövid életû teremtmények). A gyanús esetrõl két képem van, a sorozatban az elsõ kettõ, a többi kép a biztosan KH fejlõdésérõl, nem volt 5 perc, míg a sorozat készült. A képeik:
Link
A szép szabályos hullámocskák nagyon jól észlelhetõek voltak, s ami megerõsíti KH voltát e felhõnek, hogy egész nap erõsen undulatus felhõk voltak sok alkalommal, mely a fenti szélnyírás bizonyítéka.
Ha nem mossák túl forró vízben és nem megy össze :-)
Lesem már pár napja, szép nagynak tûnik :-)
Link
No meg aztán, ha felénk fordítja sötét orcáját, s folytatja az aktivitást, még akár sarki fényünk is lehetne.
Lesem már pár napja, szép nagynak tûnik :-)
Link
No meg aztán, ha felénk fordítja sötét orcáját, s folytatja az aktivitást, még akár sarki fényünk is lehetne.
Üdv!
A Napon most fordul be a 0930-as napfolt, melynek mérete úgy néz ki nem lesz kicsi, így valószínû ismét szabadszemes napfolt lesz!
Link
A Napon most fordul be a 0930-as napfolt, melynek mérete úgy néz ki nem lesz kicsi, így valószínû ismét szabadszemes napfolt lesz!
Link
Köszönöm az infót keletkezési hõmérséklet ügyben, errõl tényleg semi fogalmam sem volt!
Igen, szerintem is félreérthetõ, hogy a cikk rögtön a meteoritot mondja a Naprendszernél idõsebbnek, közben csak a benne lévõ szerves anyagról van szó. Csillagoktól (avagy a Naprendszertõl) távol nem hiszem, hogy a molekulák csak úgy fogták volna magukat, és létrehoznak egy ekkora testet... A molekulák izotópösszetételt viszont alapvetõen három dolog befolyásolja: a kiindulási anyagban uralkodó arányok, a keletkezési nyomás, és a keletkezési hõmérséklet. Ha ezekbõl kettõt ismerünk, a harmadik már egyszerû, kísérletekkel sokszorosan igazolt képletekkel számítható. (A geokémiában ezt rutinszerûen alkalmazzák, ha pl. adott hõmérsékletre jellemzõ ásványdúsulásokat keresve meg kell határozni, hogy a kõzetminta hány Celsius-fokon képzõdött... de "elméletibb" kutatásokban is alapmódszer, nálunk minden évben jó pár TDK-t és szakdolgozatot írnak ilyen témában.) A kozmikus sugárzás más kérdés: valóban vannak izotópok, amik ennek hatására keletkeznek (10Be, 14C és társaik), de a mérésben nyilván nem ezeket vizsgálták. A legtöbb természetes atom (pl. a Világegyetemben egyenletes arányban jelen lévõ deutérium) számára pedig nem sok vizet zavarnak a kozmikus sugarak...
Való igaz, az alacsony hõmérséklet jelentheti azt is, hogy a Naprendszernél korábban keletkezett a molekula, meg azt is, hogy egyszerûen a külsõ régiókban, De úgy gondolom, a kettõ egyre megy. Ha "csak" annyit mondunk, hogy a korai Naprendszer peremvidékén meg tudtak keletkezni ilyen összetett molekulák, ez egyet jelent azzal, hogy mindez megtörténhet egy csillag "közremûködése" nélkül, tehát gyakorlatilag bárhol a Világegyetemben...
Való igaz, az alacsony hõmérséklet jelentheti azt is, hogy a Naprendszernél korábban keletkezett a molekula, meg azt is, hogy egyszerûen a külsõ régiókban, De úgy gondolom, a kettõ egyre megy. Ha "csak" annyit mondunk, hogy a korai Naprendszer peremvidékén meg tudtak keletkezni ilyen összetett molekulák, ez egyet jelent azzal, hogy mindez megtörténhet egy csillag "közremûködése" nélkül, tehát gyakorlatilag bárhol a Világegyetemben...
Így elsõ olvasatra elég érdekes és jól tükrözi a címadás azt az újságírói magatartást, ami kerülendõ volna a tudományos irodalomban... (rögtön kijelent valamit, amit aztán a cikk megtárgyal, mint _egy lehetséges_ okot)
Mint kiderül, nem maga a meteorit találtatott a naprendszernél idõsebbnek, hanem a benne lévõ szerves molekulák. Ráadásnak jelen cikkben ezt pusztán az izotópösszetételre alapozva jelentik ki.
Ilyenkor a kis szkeptikus manócska kérdezni kezd bennem:
- Honnan tudjuk, hogy mit csinál a kozmikus sugárzás pármilliárd év alatt az izotóparányokkal?
- Honnan tudjuk, hogy a naprendszer keletkezésekor mindenütt egyforma arányban voltak jelen a kérdéses izotópok, eképpen jó eséllyel kell egyforma arányban lenniük most is?
Másrészt fogalmam sincs, miként lehet megállapítani egy molekula keletkezési hõmérsékletét...
Szóval nekiálltam körbenézni, és van egy New Scientist cikk, amely kissé adatgazdagabb ( Link ), itt írják, hogy deutérium és a nitrogén 15-ös iztópja a "gyanúsítottak". Mivel a feltevésben a keletkezési hõmérséklet alapvetõ, eljátszom a gondolattal, hogy igaza van a kutatónak. Tehát pár fokkal az abszolút nulla felett állt össze a kérdéses szerves molekula. Azonban a NS cikk szerint sem feltétlen kell a naprendszer elõtti idõkre visszamenni, elegendõ, ha kellõen távoli a keletkezés helyszíne a naprendszer belsõ régióitól, ráadásnak tudjuk, hogy a csillagközi por és az üstökösök is tartalmaznak hasonló szerves molekulákat, bár ez utóbbiakról nincsenek ilyen közvetlen ismereteink, mint a jelen meteorit esetében, pusztán spektroszópos vizsgálatok. (Vagy csak nem hoztak még nyilvánosságra sok mindent a Stardust aerogéljébe zárt anyag vizsgálatáról. )
Magyarul, ahogy sokan hangoztatják, ezek a földre pottyanó csomagocskák hozhattak olyan szerves anyagokat a bolygónkra, melyek aztán talán bekapcsolhatták az élet kialakulását, mert ugye igazából ez a kérdés lényege.
Mint kiderül, nem maga a meteorit találtatott a naprendszernél idõsebbnek, hanem a benne lévõ szerves molekulák. Ráadásnak jelen cikkben ezt pusztán az izotópösszetételre alapozva jelentik ki.
Ilyenkor a kis szkeptikus manócska kérdezni kezd bennem:
- Honnan tudjuk, hogy mit csinál a kozmikus sugárzás pármilliárd év alatt az izotóparányokkal?
- Honnan tudjuk, hogy a naprendszer keletkezésekor mindenütt egyforma arányban voltak jelen a kérdéses izotópok, eképpen jó eséllyel kell egyforma arányban lenniük most is?
Másrészt fogalmam sincs, miként lehet megállapítani egy molekula keletkezési hõmérsékletét...
Szóval nekiálltam körbenézni, és van egy New Scientist cikk, amely kissé adatgazdagabb ( Link ), itt írják, hogy deutérium és a nitrogén 15-ös iztópja a "gyanúsítottak". Mivel a feltevésben a keletkezési hõmérséklet alapvetõ, eljátszom a gondolattal, hogy igaza van a kutatónak. Tehát pár fokkal az abszolút nulla felett állt össze a kérdéses szerves molekula. Azonban a NS cikk szerint sem feltétlen kell a naprendszer elõtti idõkre visszamenni, elegendõ, ha kellõen távoli a keletkezés helyszíne a naprendszer belsõ régióitól, ráadásnak tudjuk, hogy a csillagközi por és az üstökösök is tartalmaznak hasonló szerves molekulákat, bár ez utóbbiakról nincsenek ilyen közvetlen ismereteink, mint a jelen meteorit esetében, pusztán spektroszópos vizsgálatok. (Vagy csak nem hoztak még nyilvánosságra sok mindent a Stardust aerogéljébe zárt anyag vizsgálatáról. )
Magyarul, ahogy sokan hangoztatják, ezek a földre pottyanó csomagocskák hozhattak olyan szerves anyagokat a bolygónkra, melyek aztán talán bekapcsolhatták az élet kialakulását, mert ugye igazából ez a kérdés lényege.
Nagyon jó képeid vannak, gratula! Nolit ismerem õ botanikus, mindent ültet aminek magja van!
Noli: amikor észrevettem, olyan gyorsan le akartam fotózni, hogy kiesett a kezembõl a gép...
LAM: csak a "szigorúan kis n-nel"-re reagáltam.
LAM: csak a "szigorúan kis n-nel"-re reagáltam.

Link
Ezt hogy a fenében csináltad? Piros zseblámpával megvilágítottad a csúcsot?
Egyszerûen varázslat! Boszorkány vagy! :-)
Ezt hogy a fenében csináltad? Piros zseblámpával megvilágítottad a csúcsot?
Egyszerûen varázslat! Boszorkány vagy! :-)
Múltkor ez:
, most meg ez:
.
Már csak "cyber metakommunikál" velem a metnet égi tüneménye.:-)


Már csak "cyber metakommunikál" velem a metnet égi tüneménye.:-)