Légköroptika

Nos akkor a napfoltunk és a mai ködünk
Link

Szabadszemes a napfolt! Van foróm már, este felteszem :-)

És mindenkinek köszönöm :-)

Nem tudom, hogy ez így van-e, én nem olvastam magyarul semmit sem róluk, az amerikai szakirodalomban meg nem szerepel a Bakony :-)

Nyuli, egy ideje rájöttem, ha tudom, mit mikor kell keresni, meg is találom. Nem ez az elsõ KH-m... Pedig állítólag nagyon ritka (no meg rövid életû, talán ezért is észlelik ritkán). Szóval nem kunszt.

Nagyon jó képek! Grat! :-)

Gratulálok a mai remek képekhez (is) !

Bocs! Kialakulásuk alapján gondoltam az É-i oldalt! Csak az agyam helye kissé már alukál

Nagyon szép képek! Valahol olvastam hogy a KH felhõk, ilyen idõjárási helyzetekben, mint a mai is volt, felétek a Bakony É-i oldalán talán a leggyakoribb jelenség az országban. Ha jól tévedek! Valaki tud errõl valami kis infot?

Hát hiába, ki más tudna KH-t fényképezni, ha nem Te? Gratulálok, és kissé irigykedem is

Ha rendesn befordul a 930-as napfolt, kaphatunk mi is egy picurka eséllyel.
Ma Donnie is lehet nyerõ, már ha épp nincs viharos-felhõs idõ nála...
Link

Mai termés(égbolt):
Link

És a lényeg: Láttam ma Kelvin-Helmholtz felhõt, mégpedig az egyik biztosan az volt, a másik csak gyanús, de szerintem pusztán végdõ stádiumban kaptam el (tudvalevõleg rövid életû teremtmények). A gyanús esetrõl két képem van, a sorozatban az elsõ kettõ, a többi kép a biztosan KH fejlõdésérõl, nem volt 5 perc, míg a sorozat készült. A képeik:
Link
A szép szabályos hullámocskák nagyon jól észlelhetõek voltak, s ami megerõsíti KH voltát e felhõnek, hogy egész nap erõsen undulatus felhõk voltak sok alkalommal, mely a fenti szélnyírás bizonyítéka.

A szülõkönyvtárakban is vannak ám szépségek :-)

sikítok:
Link

Ma reggeli égképek (35-57):
Link

Ha nem mossák túl forró vízben és nem megy össze :-)
Lesem már pár napja, szép nagynak tûnik :-)
Link
No meg aztán, ha felénk fordítja sötét orcáját, s folytatja az aktivitást, még akár sarki fényünk is lehetne.

Üdv!
A Napon most fordul be a 0930-as napfolt, melynek mérete úgy néz ki nem lesz kicsi, így valószínû ismét szabadszemes napfolt lesz!
Link

Hold csak egy van, valamelyik akkor biztosan mühold volt

Volt

Saját holdad van? Azt a mindenit :-)

Szép, az én holdam körül nincs.

Korona a Hold körül:
Link

Szépek, Nola. Mint a fodrok, dûnék a homoksivatagban: Link

8 tegnapi kép Bukarestbõl hazafelé:Link

Köszönöm az infót keletkezési hõmérséklet ügyben, errõl tényleg semi fogalmam sem volt!

Igen, szerintem is félreérthetõ, hogy a cikk rögtön a meteoritot mondja a Naprendszernél idõsebbnek, közben csak a benne lévõ szerves anyagról van szó. Csillagoktól (avagy a Naprendszertõl) távol nem hiszem, hogy a molekulák csak úgy fogták volna magukat, és létrehoznak egy ekkora testet... A molekulák izotópösszetételt viszont alapvetõen három dolog befolyásolja: a kiindulási anyagban uralkodó arányok, a keletkezési nyomás, és a keletkezési hõmérséklet. Ha ezekbõl kettõt ismerünk, a harmadik már egyszerû, kísérletekkel sokszorosan igazolt képletekkel számítható. (A geokémiában ezt rutinszerûen alkalmazzák, ha pl. adott hõmérsékletre jellemzõ ásványdúsulásokat keresve meg kell határozni, hogy a kõzetminta hány Celsius-fokon képzõdött... de "elméletibb" kutatásokban is alapmódszer, nálunk minden évben jó pár TDK-t és szakdolgozatot írnak ilyen témában.) A kozmikus sugárzás más kérdés: valóban vannak izotópok, amik ennek hatására keletkeznek (10Be, 14C és társaik), de a mérésben nyilván nem ezeket vizsgálták. A legtöbb természetes atom (pl. a Világegyetemben egyenletes arányban jelen lévõ deutérium) számára pedig nem sok vizet zavarnak a kozmikus sugarak...

Való igaz, az alacsony hõmérséklet jelentheti azt is, hogy a Naprendszernél korábban keletkezett a molekula, meg azt is, hogy egyszerûen a külsõ régiókban, De úgy gondolom, a kettõ egyre megy. Ha "csak" annyit mondunk, hogy a korai Naprendszer peremvidékén meg tudtak keletkezni ilyen összetett molekulák, ez egyet jelent azzal, hogy mindez megtörténhet egy csillag "közremûködése" nélkül, tehát gyakorlatilag bárhol a Világegyetemben...

Így elsõ olvasatra elég érdekes és jól tükrözi a címadás azt az újságírói magatartást, ami kerülendõ volna a tudományos irodalomban... (rögtön kijelent valamit, amit aztán a cikk megtárgyal, mint _egy lehetséges_ okot)
Mint kiderül, nem maga a meteorit találtatott a naprendszernél idõsebbnek, hanem a benne lévõ szerves molekulák. Ráadásnak jelen cikkben ezt pusztán az izotópösszetételre alapozva jelentik ki.
Ilyenkor a kis szkeptikus manócska kérdezni kezd bennem:
- Honnan tudjuk, hogy mit csinál a kozmikus sugárzás pármilliárd év alatt az izotóparányokkal?
- Honnan tudjuk, hogy a naprendszer keletkezésekor mindenütt egyforma arányban voltak jelen a kérdéses izotópok, eképpen jó eséllyel kell egyforma arányban lenniük most is?
Másrészt fogalmam sincs, miként lehet megállapítani egy molekula keletkezési hõmérsékletét...
Szóval nekiálltam körbenézni, és van egy New Scientist cikk, amely kissé adatgazdagabb ( Link ), itt írják, hogy deutérium és a nitrogén 15-ös iztópja a "gyanúsítottak". Mivel a feltevésben a keletkezési hõmérséklet alapvetõ, eljátszom a gondolattal, hogy igaza van a kutatónak. Tehát pár fokkal az abszolút nulla felett állt össze a kérdéses szerves molekula. Azonban a NS cikk szerint sem feltétlen kell a naprendszer elõtti idõkre visszamenni, elegendõ, ha kellõen távoli a keletkezés helyszíne a naprendszer belsõ régióitól, ráadásnak tudjuk, hogy a csillagközi por és az üstökösök is tartalmaznak hasonló szerves molekulákat, bár ez utóbbiakról nincsenek ilyen közvetlen ismereteink, mint a jelen meteorit esetében, pusztán spektroszópos vizsgálatok. (Vagy csak nem hoztak még nyilvánosságra sok mindent a Stardust aerogéljébe zárt anyag vizsgálatáról. )
Magyarul, ahogy sokan hangoztatják, ezek a földre pottyanó csomagocskák hozhattak olyan szerves anyagokat a bolygónkra, melyek aztán talán bekapcsolhatták az élet kialakulását, mert ugye igazából ez a kérdés lényege.

Link Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Remélem vitatkozhatunk egy kicsit

Az nem biztos, még nem ismered a lelkesedését a dolog iránt..

Én meg erre reagáltam Nola! "...de én kisbetûvel vagyok nola Budapestrõl"

A madridi leszállás elõtt fotózott táj is jól mutat nagyon.

Ezek szerint még egy jó ideig .

Csak addig, amíg nem nõ ki a szárnyam...

Repülõn dolgozol talán?

Nem, a botanikus az jaurinum, én csak amatõr vagyok :-)

Nagyon jó képeid vannak, gratula! Nolit ismerem õ botanikus, mindent ültet aminek magja van!

Noli: amikor észrevettem, olyan gyorsan le akartam fotózni, hogy kiesett a kezembõl a gép...
LAM: csak a "szigorúan kis n-nel"-re reagáltam.

Link
Ezt hogy a fenében csináltad? Piros zseblámpával megvilágítottad a csúcsot?
Egyszerûen varázslat! Boszorkány vagy! :-)

Múltkor ez: , most meg ez: .
Már csak "cyber metakommunikál" velem a metnet égi tüneménye.:-)

Madrid felé:Link Link Link Link Link Link
Hazafelé:Link Link Link Link Link

Megjöttem megint, van pár képen Madrid felé, hegyekkel...még este felrakom.

A múltkori rohamot kapott amerikai román nõcit is meg kellene kérdezni az "égi tüneménység" felõl.
Bár nekünk nola (szigorúan kis n-el) tényleg az....

Nana, azért ne tessék ilyet mondani, hogy "az okosságokat" írom, mert ez nem így van.

Inkább fogjuk fel úgy a különbséget, hogy nola egy égi tünemény, aki odafentrõl csodás képeket varázsol abba a világba, amit én lentrõl fényképezek :-)

Hát, ha tudnád, hogy a valódi keresztnevünk meg ugyanaz...de én kisbetûvel vagyok nola Budapestrõl, Noli pedig veszprémi és az okosságokat Õ szokta írni, én csak képeket rakok fel.

Hát ez a Noli meg Nola számomra néha már keveredik. Fõleg ha sietek egynek látom.

Tyûûû de szép képek. Grat neked!

Lassan bekerülsz a rekordok könyvébe a szinte naponta "leszállított" alnapokkal :-)
Nagyon szépek a hegycsúcsokon ücsörgõ kis felhõpamacsok is :-) Köszönet!

á, köszönjük, igazán tetszenek
pl. ez: Link
meg ez: Link