Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
FlaNeth, a fejlesztések fórumban porondon van a téma, keressük a megoldást
Ahogy Derick-"papa" is mondja, holnaptól-holnaputántól indul a KÜN, egyre nedvesebb, ezáltal fülledtebb lesz a levegõ, viszont a maximumokban várhatóan bekövetkezik egy stagnálás, szolid csökkenés, ezzel együtt pedig az éjszakák is tovább enyhülnek, illetve lassan beszélhetünk további melegedésrõl lassan.
Tegnapi Püspökladányi 32 fok is sok egy picit.. 
Vagy csak én gondolom így?
Dom, ne Kárpát-medencét nézz, hanem Európát.
Vagy csak én gondolom így?Dom, ne Kárpát-medencét nézz, hanem Európát.
Hol találok olyan térképet, ami hosszútávon is mutatja a szélnyírást? (Itt a metneten tudom, hogy van olyan térkép, de nem jeleníti meg)
Elõre is köszönöm a választ
Elõre is köszönöm a választ
Tegnap itt is elkönyvelhettük az elsõ nyári napot (Tmax 25,9°C).
Két hónap és 10 nap eltelte után újra volt hõmérséklettel kapcsolatos jelzõnapunk.
Utolsó fagyos nap: március 11. (-0,4°C)
Elsõ nyári nap: május 21. (+25,9°C).
71 napig az idillinek mondható 0 és 25 Celsius fok közötti tartományban mozgott a hõmérséklet. Hazánkban az emberek túlnyomó többsége ezt a hõmérsékleti tartományt kedveli és tolerálja. Az ettõl hidegebb, vagy melegebb idõ már erõsen megterheli az emberi szervezetet.
Két hónap és 10 nap eltelte után újra volt hõmérséklettel kapcsolatos jelzõnapunk.
Utolsó fagyos nap: március 11. (-0,4°C)
Elsõ nyári nap: május 21. (+25,9°C).
71 napig az idillinek mondható 0 és 25 Celsius fok közötti tartományban mozgott a hõmérséklet. Hazánkban az emberek túlnyomó többsége ezt a hõmérsékleti tartományt kedveli és tolerálja. Az ettõl hidegebb, vagy melegebb idõ már erõsen megterheli az emberi szervezetet.
No, vajh melyik metnetes kolléga éri el elõbb a 30.0-t ma ill. ki lesz az aki eléri netán meghaladja...? A tegnapi szr 29.8 (K.szakál), a mait valahová 31.1 és 32.0 közé tippelem, holnap pedig ostromolható a kerekített 33... Ezt követõen az emelkedõ Td, fölénk húzódó nedvesebb levegõ miatt több gomoly, több zápor, zivatar, így a szr-ot jó eséllyel egy darabig a holnapi esetleg a szombati nap tartja majd...
a tavaszi avatarom egyre inkább tarthatatlanná kezd válni
a tavaszi avatarom egyre inkább tarthatatlanná kezd válni
A legjobbkor érkezik, és szerencsére tartósnak ígérkezik a kora nyári KÜN, emelve ezzel a fórum színvonalát, csökkentve a fölösleges hozzászólások arányát. Arányát, mert biztos lesznek helyek ahol folytatódik/fokozódik az aszály, a hõség, a hideg (!), a mocsár, stb., de ezek mellett a mostaninál biztos jóval több csodás fotó, remek élménybeszámoló kerül lejegyzésre.
Látom nem csak a levegõ forr,már megint nem bírnak páran magukkal!Megy a beszólok,visszaszólok,ahelyett hogy a hétvége és a jövõ hét idõjárásáról beszélnénk!
Én szeretem olvasni Floo-t is,és pl.utálom a meleget is!Még sem jut eszembe,hogy kínlódjak másokkal!Ha nem tetszik a másik írása ne olvasd,vagy legalább ne fikázd!
Kitûnõ idõ van füvet nyírni(mert az nõ mint a gomba),van egy kis délies szellõnk is,úgyhogy go az udvar!Szép napot!
Én szeretem olvasni Floo-t is,és pl.utálom a meleget is!Még sem jut eszembe,hogy kínlódjak másokkal!Ha nem tetszik a másik írása ne olvasd,vagy legalább ne fikázd!
Kitûnõ idõ van füvet nyírni(mert az nõ mint a gomba),van egy kis délies szellõnk is,úgyhogy go az udvar!Szép napot!
A fagyzug hatást könnyen ki lehetne szûrni, ha készülnének olyan meteorológiai vagy éghajlati térképek, ahol az éves középhõmérséklet mellett bemutatnák az adott helyen elõforduló éjszakai napi minimumok éves átlagát és a napközbeni napi maximum hõmérsékletek éves átlagát.
Az éves középhõmérséklet szempontjából például Sopron inkább az enyhébb helyek közé tartozik, de csak az átlagtól jóval melegebb éjszakák miatt. Ha csak a napi maximum hõmérsékletek átlagát hasonlítanánk össze, akkor nagyjából hasonló értéket kapnánk az ÉK-i régióval, de megkockáztatom még akár Borsod és Nógrád átlagos mérõhelyeivel is.
Az éves középhõmérséklet szempontjából például Sopron inkább az enyhébb helyek közé tartozik, de csak az átlagtól jóval melegebb éjszakák miatt. Ha csak a napi maximum hõmérsékletek átlagát hasonlítanánk össze, akkor nagyjából hasonló értéket kapnánk az ÉK-i régióval, de megkockáztatom még akár Borsod és Nógrád átlagos mérõhelyeivel is.
Hasonló idõszak alapján ad szezonális elõrejelzést. Ez önmagában amúgy nem túl sok alap.
Az átlagosnál forróbb nyár képét Európa szerte nekem nem veti fel, de a Skandináv térség illetve Kelet Európa átlag felett lehet, a gyakori mediciklonok miatt az olasz térség csapadékossága reális, bár ez 2006 ban volt leginkább jellemzõ zónális túlsúly mellett, így idén könnyen lehet hogy ezek inkább felettünk és nem ott ragadnak majd be.
Egyébként a makrohelyzet valahol a 2002-2010 es között helyezkedik el, ami nekem azt sugallja, hogy ütközõzóna és forró száraz anticiklonáris hatások fogják váltani egymást, ami mérsékelten meleg, zivataros illetve nehezen viselhetõ izzasztó fülledt 33-36 fokos hõségnapok váltakozása lehet
A fülledtség a Dunántúlon lehet jellemzõbb, a magasabb T értékek pedig a keleti határ mentén. Az ilyen helyzet a fenti évek illetve tapasztalataim alapján, fõleg nyár közepén engedi a kontinentális forró AC-t a Kárpát medence felett hosszebb ideig tanyázni, Augusztustól, gyakran jellemzõ felgyorsuló nyugati áramlás ezt kezdi kelet felé szorítani, ott fokozódik a hõség 40 fok közelébe, míg nálunk már csökken. A fordulópont aug 10 és 15 -e közé esik, ekkor jellemzõ, hogy térségünkben mediterrán ciklon alakul ki jelentõs esõvel, vagy heves zivatarokkal, majd tipikusan augusztus 20 án árvízhelyzettel. Ezt követõen a kiegyenlítõdés miatt szokott lenni egy fellángolása még a nyárnak, amely aztán elvágólagos évszakváltó fronttal ér véget. A fellángolás idõtartamától függõen az ÉVF augusztus 20-22, körül vagy 27 körül (esetleg mindkettõ- 2010) érkezik, a 20 -ához kötõdõ HF esetén azonban egy mérsékelten meleg késõnyári idõszak alakulhat ki a hónap legvégére a EU-kontinentális AC által, amely szeptember elsõ harmadában is kitarthat (2002). Az augusztus utolsó napjaiban érkezõ ÉVF után azonban újabb mediterrán ciklon és kiadós esõ a forgatókönyv (2010), szeptember 10 e körül ez esetben is elõfordulhat egy pár napos melegedési hullám, de mindkét esetben szeptember közepe táján blocking, kontinentális AC vel hátoldali helyzetben, átlag alatti anomáliával folytatódik a szeptember.
Mindkét év az átlagosnál csapadékosabb volt, én is erre számítok, különösen a Dunántúlon, júliusban lehet csapadékszegényebb idõszak.
Az átlagosnál forróbb nyár képét Európa szerte nekem nem veti fel, de a Skandináv térség illetve Kelet Európa átlag felett lehet, a gyakori mediciklonok miatt az olasz térség csapadékossága reális, bár ez 2006 ban volt leginkább jellemzõ zónális túlsúly mellett, így idén könnyen lehet hogy ezek inkább felettünk és nem ott ragadnak majd be.
Egyébként a makrohelyzet valahol a 2002-2010 es között helyezkedik el, ami nekem azt sugallja, hogy ütközõzóna és forró száraz anticiklonáris hatások fogják váltani egymást, ami mérsékelten meleg, zivataros illetve nehezen viselhetõ izzasztó fülledt 33-36 fokos hõségnapok váltakozása lehet
A fülledtség a Dunántúlon lehet jellemzõbb, a magasabb T értékek pedig a keleti határ mentén. Az ilyen helyzet a fenti évek illetve tapasztalataim alapján, fõleg nyár közepén engedi a kontinentális forró AC-t a Kárpát medence felett hosszebb ideig tanyázni, Augusztustól, gyakran jellemzõ felgyorsuló nyugati áramlás ezt kezdi kelet felé szorítani, ott fokozódik a hõség 40 fok közelébe, míg nálunk már csökken. A fordulópont aug 10 és 15 -e közé esik, ekkor jellemzõ, hogy térségünkben mediterrán ciklon alakul ki jelentõs esõvel, vagy heves zivatarokkal, majd tipikusan augusztus 20 án árvízhelyzettel. Ezt követõen a kiegyenlítõdés miatt szokott lenni egy fellángolása még a nyárnak, amely aztán elvágólagos évszakváltó fronttal ér véget. A fellángolás idõtartamától függõen az ÉVF augusztus 20-22, körül vagy 27 körül (esetleg mindkettõ- 2010) érkezik, a 20 -ához kötõdõ HF esetén azonban egy mérsékelten meleg késõnyári idõszak alakulhat ki a hónap legvégére a EU-kontinentális AC által, amely szeptember elsõ harmadában is kitarthat (2002). Az augusztus utolsó napjaiban érkezõ ÉVF után azonban újabb mediterrán ciklon és kiadós esõ a forgatókönyv (2010), szeptember 10 e körül ez esetben is elõfordulhat egy pár napos melegedési hullám, de mindkét esetben szeptember közepe táján blocking, kontinentális AC vel hátoldali helyzetben, átlag alatti anomáliával folytatódik a szeptember.
Mindkét év az átlagosnál csapadékosabb volt, én is erre számítok, különösen a Dunántúlon, júliusban lehet csapadékszegényebb idõszak.
"A különbség ott érhetõ tetten, hogy például a nyíregyházi állomás egy dombi pozícióban mér olyan középhõmérsékletet, mint a nagykanizsai egy medence alján. Ez mutatja a valódi térségi különbség elõjelét és mértékét"
Én utánanéztem a nyíregyházi állomás közelében lévõ újfehértói állomás adatainak, az nincs dombon: (Igaz, ez csak az elmúlt 3 év, de legalább adatok...)Illetve kiegészítettem a zalaegerszegi állomással, hogy az a rész is képviselve legyen. De a hangsúly az újfehértói, ill. a nyíregyházi adatokon van.
Középhõmérséklet, 2011:
Nyíregyháza: 10.5
Újfehértó: 10.4 (!)
-----
Zalaegerszeg -domb: 10.7
Homokszentgyörgy -sík: 10.5
Középhõmérséklet, 2012:
Nyíregyháza: 10.9
Újfehértó: 10.9 (!)
-----
Zalaegerszeg: 11.3
Nagykanizsa: 11.1
Homokszentgyörgy: 11.0
Középhõmérséklet, 2013:
Nyíregyháza: 10.9
Újfehértó: 10.9 (!)
Tokaj(domboldal): 12,1
-----
Zalaegerszeg: 10.6
Nagykanizsa: 10.5
Én utánanéztem a nyíregyházi állomás közelében lévõ újfehértói állomás adatainak, az nincs dombon: (Igaz, ez csak az elmúlt 3 év, de legalább adatok...)Illetve kiegészítettem a zalaegerszegi állomással, hogy az a rész is képviselve legyen. De a hangsúly az újfehértói, ill. a nyíregyházi adatokon van.
Középhõmérséklet, 2011:
Nyíregyháza: 10.5
Újfehértó: 10.4 (!)
-----
Zalaegerszeg -domb: 10.7
Homokszentgyörgy -sík: 10.5
Középhõmérséklet, 2012:
Nyíregyháza: 10.9
Újfehértó: 10.9 (!)
-----
Zalaegerszeg: 11.3
Nagykanizsa: 11.1
Homokszentgyörgy: 11.0
Középhõmérséklet, 2013:
Nyíregyháza: 10.9
Újfehértó: 10.9 (!)
Tokaj(domboldal): 12,1
-----
Zalaegerszeg: 10.6
Nagykanizsa: 10.5
Az igen,micsoda részletes,lelkes megfigyelés,szuper 
Annyit hozzátennék,hogy nem minden völgynek kényszere az,hogy fagy zúg legyen.
Én is völgyben vagyok(tszf.200 m körül),körbe tele dombokkal-hegyekkel,majdnem teljes körû panorámával,csupán Budapest felé nyitott,mégsem mérek a környezõ pontoknál alacsonyabb értékeket,vagy csak alig.
Mondjuk az igaz,hogy egy nyitott medence/völgy ez,így elég szeles is,tehát itt nem érvényesül a fagy zúg hatás.
Én ma 29 fokot várok,de ha nem lesz olyan erõs a déli szél kerekített 30 fok is lehet.
Tavaly sokáig,június 16.-ig kellett várni az elsõ 30 fok vagy 30 +-os napra.
Az április végi,május eleji"hõhullámból" itt 29,7 fok lett a max,elõtte viszont itt sem úsztuk meg,2012 április végén,május elején 32,6 fok volt a max(május 2.).
11,1 fok volt a minimum ma hajnalban,jócskán lehûltünk a tegnapi 27,8 fokos max után.
De azért a márciusi hõingási rekord nincs veszélyben,amikor is márc. 11.-én a -2,2 fokos reggelt 18,7 fokos maximum követte,tehát a hõingás is elérte majdnem a 21 fokot,(Ez felém ritkaság).
UV-sugárzásra figyeljen ma mindenki,akár 7-es erõsségû index is lehet,pirít rendesen.
Annyit hozzátennék,hogy nem minden völgynek kényszere az,hogy fagy zúg legyen.
Én is völgyben vagyok(tszf.200 m körül),körbe tele dombokkal-hegyekkel,majdnem teljes körû panorámával,csupán Budapest felé nyitott,mégsem mérek a környezõ pontoknál alacsonyabb értékeket,vagy csak alig.
Mondjuk az igaz,hogy egy nyitott medence/völgy ez,így elég szeles is,tehát itt nem érvényesül a fagy zúg hatás.
Én ma 29 fokot várok,de ha nem lesz olyan erõs a déli szél kerekített 30 fok is lehet.
Tavaly sokáig,június 16.-ig kellett várni az elsõ 30 fok vagy 30 +-os napra.
Az április végi,május eleji"hõhullámból" itt 29,7 fok lett a max,elõtte viszont itt sem úsztuk meg,2012 április végén,május elején 32,6 fok volt a max(május 2.).
11,1 fok volt a minimum ma hajnalban,jócskán lehûltünk a tegnapi 27,8 fokos max után.
De azért a márciusi hõingási rekord nincs veszélyben,amikor is márc. 11.-én a -2,2 fokos reggelt 18,7 fokos maximum követte,tehát a hõingás is elérte majdnem a 21 fokot,(Ez felém ritkaság).
UV-sugárzásra figyeljen ma mindenki,akár 7-es erõsségû index is lehet,pirít rendesen.
Ahhoz képest, hogy tegnap 26 fokra számítottam, egész keményen beindított a korai nyár egy 28,3 fokos max-al
A sopronihoz?
Amit hol mérnek?
Városban, dombon, síkon, völgyben?
Mert ha mondjuk a városban, akkor nálad egy derült éjszakán nagyon hideg tud lenni, emiatt alacsonyabb a közeped, így annyi, mint Sopronban a városban!
A térségi különbségeket csak úgy lehet kihozni ebbõl az állomáshálózatból, ha például valahol egy dombon annyi a középhõmérséklet, mint máshol egy völgyben!
Például a tavaszodást illetõen nálunk szokott akkor virágozni az akác, mint Budapesten a városban!
Ez nem azt jelenti, hogy az egyszerre virágzás miatt a két térség adott tavasza azonos volt, hanem ha Budapesten a városban erõs hõszennyezéssel virágzik akkor, mint nálunk hõszennyezés nélkül, akkor mi relatíve elõbbre tartunk!
De!
Lenti térségében szinte minden tavasszal elõbb virágzik ki minden, mint Nagykanizsa térségében!
30-40-50 km-es különbséggel tud lenni ennyire markáns különbség!
Például ha jól emlékszem, akkor a nyíregyházi állomás 20-30 méteres fagylefolyású dombon van, és a közepe annyi, mint a nagykanizsai állomásnak a fagyzugban!
Ez mutatja a valódi térségi különbség elõjelét és mértékét, ha tudjuk, hogy mit mihez viszonyítunk!
A metnetes mérõk mérései azért nem annyira pontosak, hogy azokat lehessen komolyan összehasonlítani, illetve nem tudjuk ki hol és hogyan mér pontosan, városban, 2. emelet erkélyén, stb stb.
Zalában is ugyanannyi fagyzugos terület van, mint másfelé, de!!!
Fagyzug nincs domb nélkül, ahol fagyzug van, ott domb is!
Például ha elmész a kakucsi állomáshoz, a minimumait nem ismerve nem is gondolnád (sem Te sem más), hogy milyen durva minimumokat mér, és nyilván emiatt az éves közepe is alacsonyabb (azzal együtt persze, hogy fagyzugos volta ellenére a minimumokhoz képest viszonylag magas a középhõmérséklete, mert alföldi jellegû területen van, ebbõl következõen a napi hõmérsékleti görbéje sokkal magasabb havi, éves középhõmérsékletet eredményez, mint egy dombvidéki fagyzug).
Gyakorlatilag fagyzug egy olyan területen, ahol alig 5-10 méteres szintkülönbségek vannak csak, ami össze sem hasonlítható egy zalai, baranyai, somogyi, tolnai dombvidékkel.
Tolna megye annyira erõsen tagolt például, hogy fényképekrõl összekevernéd Zalával.
Somogyban inkább lankásabb dombok vannak, teljesen máshogy viselkednek, mint például a mi meredekebb dombjaink.
A bajai állomás minimumai annak ellenére alacsonyak, már-már fagyzugokkal vetekedõek (sõt, ha a bátaapáti állomás völgyét fagyzugnak tekintjük, akkor a bajai állomás fagyzugabb, mint a bátaapáti völgy, mert derült éjszakákon rendszerint hidegebbeket mér), hogy a környék egyik legmagasabb pontján van!
Ha választani kellene 100 metnetesnek vagy meteorológusnak az adatok ismerete nélkül, hogy a bátaapáti állomás vagy a bajai mér-e alacsonyabb minimumokat, a 100-ból 150 szavazat lenne a bátaapáti mellett, mert lenne aki kétszer is voksolna, annyira biztos lenne benne!
Közben meg nem!
Szóval minden egyes mérõhelynek megvan a maga karakterisztikája, mindegyik a maga nemében egy speciális mérõpont!
A teveli mellé hatalmas silótartályok települtek, azóta fél fokkal magasabb maximum átlagot mér, az iklódi állomáson reggel mindig késve emelkedik a hõmérséklet, mert keletrõl nagy fák árnyékolják, így ha azonos idõpontban mérünk hõmérsékletet mondjuk reggel 7-8-9-kor, akkor hidegebb van ott, mint egy keletrõl nyitott helyen, a pécs-pogányi állomás a repülõtér kifutójának betonja mellett van, a sátorhelyi állomást ha jól emlékszem délrõl egy nyírfa árnyékolja, a paksi mellett keletrõl van erdõ, a káldi mellett üvegház, a szentkirályszabadjai mellett szintén reptéri kifutópálya betonja, a debreceni állomás északi szélnél magasabbat mér rendszerint éjjel, nem kizárt hogy a város hõjét viszi rá a szél, a szentgotthárdi egy 310 méteres dombtetõn van egy erdei tisztáson fenyõerdõk között, domb, de mégis a tisztás miatt fagyzughatás érvényesül ott, a néhai siklósi állomás állítólag az iskola udvarán, a tornaterem üvegfala elõtt volt, a miskolci állomás régen egy fagyzugos helyen volt, áttelepült valamikor 1991 környékén az avasi dombtetõre a buszmegállóhoz, most meg megint egy harmadik helyre került át, és így tovább.
Amit hol mérnek?
Városban, dombon, síkon, völgyben?
Mert ha mondjuk a városban, akkor nálad egy derült éjszakán nagyon hideg tud lenni, emiatt alacsonyabb a közeped, így annyi, mint Sopronban a városban!
A térségi különbségeket csak úgy lehet kihozni ebbõl az állomáshálózatból, ha például valahol egy dombon annyi a középhõmérséklet, mint máshol egy völgyben!
Például a tavaszodást illetõen nálunk szokott akkor virágozni az akác, mint Budapesten a városban!
Ez nem azt jelenti, hogy az egyszerre virágzás miatt a két térség adott tavasza azonos volt, hanem ha Budapesten a városban erõs hõszennyezéssel virágzik akkor, mint nálunk hõszennyezés nélkül, akkor mi relatíve elõbbre tartunk!
De!
Lenti térségében szinte minden tavasszal elõbb virágzik ki minden, mint Nagykanizsa térségében!
30-40-50 km-es különbséggel tud lenni ennyire markáns különbség!
Például ha jól emlékszem, akkor a nyíregyházi állomás 20-30 méteres fagylefolyású dombon van, és a közepe annyi, mint a nagykanizsai állomásnak a fagyzugban!
Ez mutatja a valódi térségi különbség elõjelét és mértékét, ha tudjuk, hogy mit mihez viszonyítunk!
A metnetes mérõk mérései azért nem annyira pontosak, hogy azokat lehessen komolyan összehasonlítani, illetve nem tudjuk ki hol és hogyan mér pontosan, városban, 2. emelet erkélyén, stb stb.
Zalában is ugyanannyi fagyzugos terület van, mint másfelé, de!!!
Fagyzug nincs domb nélkül, ahol fagyzug van, ott domb is!
Például ha elmész a kakucsi állomáshoz, a minimumait nem ismerve nem is gondolnád (sem Te sem más), hogy milyen durva minimumokat mér, és nyilván emiatt az éves közepe is alacsonyabb (azzal együtt persze, hogy fagyzugos volta ellenére a minimumokhoz képest viszonylag magas a középhõmérséklete, mert alföldi jellegû területen van, ebbõl következõen a napi hõmérsékleti görbéje sokkal magasabb havi, éves középhõmérsékletet eredményez, mint egy dombvidéki fagyzug).
Gyakorlatilag fagyzug egy olyan területen, ahol alig 5-10 méteres szintkülönbségek vannak csak, ami össze sem hasonlítható egy zalai, baranyai, somogyi, tolnai dombvidékkel.
Tolna megye annyira erõsen tagolt például, hogy fényképekrõl összekevernéd Zalával.
Somogyban inkább lankásabb dombok vannak, teljesen máshogy viselkednek, mint például a mi meredekebb dombjaink.
A bajai állomás minimumai annak ellenére alacsonyak, már-már fagyzugokkal vetekedõek (sõt, ha a bátaapáti állomás völgyét fagyzugnak tekintjük, akkor a bajai állomás fagyzugabb, mint a bátaapáti völgy, mert derült éjszakákon rendszerint hidegebbeket mér), hogy a környék egyik legmagasabb pontján van!
Ha választani kellene 100 metnetesnek vagy meteorológusnak az adatok ismerete nélkül, hogy a bátaapáti állomás vagy a bajai mér-e alacsonyabb minimumokat, a 100-ból 150 szavazat lenne a bátaapáti mellett, mert lenne aki kétszer is voksolna, annyira biztos lenne benne!
Közben meg nem!
Szóval minden egyes mérõhelynek megvan a maga karakterisztikája, mindegyik a maga nemében egy speciális mérõpont!
A teveli mellé hatalmas silótartályok települtek, azóta fél fokkal magasabb maximum átlagot mér, az iklódi állomáson reggel mindig késve emelkedik a hõmérséklet, mert keletrõl nagy fák árnyékolják, így ha azonos idõpontban mérünk hõmérsékletet mondjuk reggel 7-8-9-kor, akkor hidegebb van ott, mint egy keletrõl nyitott helyen, a pécs-pogányi állomás a repülõtér kifutójának betonja mellett van, a sátorhelyi állomást ha jól emlékszem délrõl egy nyírfa árnyékolja, a paksi mellett keletrõl van erdõ, a káldi mellett üvegház, a szentkirályszabadjai mellett szintén reptéri kifutópálya betonja, a debreceni állomás északi szélnél magasabbat mér rendszerint éjjel, nem kizárt hogy a város hõjét viszi rá a szél, a szentgotthárdi egy 310 méteres dombtetõn van egy erdei tisztáson fenyõerdõk között, domb, de mégis a tisztás miatt fagyzughatás érvényesül ott, a néhai siklósi állomás állítólag az iskola udvarán, a tornaterem üvegfala elõtt volt, a miskolci állomás régen egy fagyzugos helyen volt, áttelepült valamikor 1991 környékén az avasi dombtetõre a buszmegállóhoz, most meg megint egy harmadik helyre került át, és így tovább.
Floo alábbi megjegyzéséhez szólnék hozzá.
"Ha figyelembe vették volna azt, hogy Zala megyében minden állomást mély fekvésekbe tették (Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce) , akkor az alacsony középhõmérsékletet nem az óceáni hatással, a kevés napsütéssel és a sok csapadékkal, indokolták volna, hanem mert völgybe mértek!"
Én Nagykanizsa másik felén lakom,külterületen de egy kicsit magasabban, mint a nagykanizsai OMSZ állomás. Inverzió esetén nálam is nagyon hideg tud lenni, de átlagban 1-2 fokkal magasabb minimumot mérek mint a kanizsai állomás. A metnet adatbázist nézve az éves középhõmérséklet szerint az állomásom a középmezõnyben van,általában a soproni adathoz állok legközelebb.Tehát azzal egyetértek, hogy ha a zalai állomások nagy része fagyzugos helyen van, az statisztikailag félrevezetõ lehet hosszú távon a megye éghajlatát tekintve.
Persze lehet hogy erre több a fagyzugos terület, mint az ország más területén (nem tudom, csak gondolkodom), így ez a jellemzõ a megyére, és akkor minden ok.
"Ha figyelembe vették volna azt, hogy Zala megyében minden állomást mély fekvésekbe tették (Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce) , akkor az alacsony középhõmérsékletet nem az óceáni hatással, a kevés napsütéssel és a sok csapadékkal, indokolták volna, hanem mert völgybe mértek!"
Én Nagykanizsa másik felén lakom,külterületen de egy kicsit magasabban, mint a nagykanizsai OMSZ állomás. Inverzió esetén nálam is nagyon hideg tud lenni, de átlagban 1-2 fokkal magasabb minimumot mérek mint a kanizsai állomás. A metnet adatbázist nézve az éves középhõmérséklet szerint az állomásom a középmezõnyben van,általában a soproni adathoz állok legközelebb.Tehát azzal egyetértek, hogy ha a zalai állomások nagy része fagyzugos helyen van, az statisztikailag félrevezetõ lehet hosszú távon a megye éghajlatát tekintve.
Persze lehet hogy erre több a fagyzugos terület, mint az ország más területén (nem tudom, csak gondolkodom), így ez a jellemzõ a megyére, és akkor minden ok.
Akkor Aradon is "csak" 26,7 fok volt, Nagyváradot csak kerekítve tudom ott 27 lett.
De az is 2 fokkal alacsonyabb, pedig még keletebbre van, gondolom valami elõoldali helyzet volt érkezõ fronttal, és ott még fel tudott szaladni a hõmérséklet.
Az is lehet hogy valami õsrégi mérõház és kicsit beszûrõdik a meleg, vagy egy családi ház udvarán van, ahol "befülled", "megszorul a meleg".
De az is 2 fokkal alacsonyabb, pedig még keletebbre van, gondolom valami elõoldali helyzet volt érkezõ fronttal, és ott még fel tudott szaladni a hõmérséklet.
Az is lehet hogy valami õsrégi mérõház és kicsit beszûrõdik a meleg, vagy egy családi ház udvarán van, ahol "befülled", "megszorul a meleg".
Ez így van,én is írtam,hogy a kimondottan hûvös,szeles,csapadékos elõzõ hét után a mostani hétre jellemzõ sok napsütés,25+30 fokos meleg megterhelõ lehet.
Tapasztalom én is.Hétfõn 23,kedden 26 fok,ma 28 fok volt,rendre 5 fokkal magasabbnak érzem,de sebaj,még 1-2 nap és megszokom.
Ma többnyire derült idõ volt,napközben gyenge,rövid idõre mérsékelt gomolyfelhõ képzõdéssel,este kevés fátyolfelhõ is érkezett.
Napközben élénk,dél körül,kora délután olykor erõs déli szél fújt.
Mai maximum 27,8 fok lett.
Péntek éjszakától kezdõdõ idõszak továbbra is biztató!
Bácsikám június 4.-én jön haza látogatóba a feleségével Ausztráliából(Sydney) 10 napra-mivel bácsikámat is érdeklik a viharok hobbi szinten viharvadász-remélem le tudunk vadászni néhány ütõsebb vihart.
Térségem idén eddig szerencsétlen volt!
Szupercella13: Azért ne menjünk el amellett sem,hogy fõleg júniusban hõhullám idején,és néha késõbb is,hajlamos a Dunántúl középsõ és északi része is erõsen bemelegedni,közel olyan meleget produkálva,mint a Dél-Alföldön.
Személyes "gyõzelmem" volt a tavaly augusztus eleji hõhullám,mikor rajtam kivül mindenki Baja környékét favorizálta,hogy meg lehet a 40 fok augusztus 8. környékén.
Csak én favorizáltam a Kis Alföldet,így be is jött a Gyõr-Likócs-on mért 40,6 fokkal
Tapasztalom én is.Hétfõn 23,kedden 26 fok,ma 28 fok volt,rendre 5 fokkal magasabbnak érzem,de sebaj,még 1-2 nap és megszokom.
Ma többnyire derült idõ volt,napközben gyenge,rövid idõre mérsékelt gomolyfelhõ képzõdéssel,este kevés fátyolfelhõ is érkezett.
Napközben élénk,dél körül,kora délután olykor erõs déli szél fújt.
Mai maximum 27,8 fok lett.
Péntek éjszakától kezdõdõ idõszak továbbra is biztató!
Bácsikám június 4.-én jön haza látogatóba a feleségével Ausztráliából(Sydney) 10 napra-mivel bácsikámat is érdeklik a viharok hobbi szinten viharvadász-remélem le tudunk vadászni néhány ütõsebb vihart.
Térségem idén eddig szerencsétlen volt!
Szupercella13: Azért ne menjünk el amellett sem,hogy fõleg júniusban hõhullám idején,és néha késõbb is,hajlamos a Dunántúl középsõ és északi része is erõsen bemelegedni,közel olyan meleget produkálva,mint a Dél-Alföldön.
Személyes "gyõzelmem" volt a tavaly augusztus eleji hõhullám,mikor rajtam kivül mindenki Baja környékét favorizálta,hogy meg lehet a 40 fok augusztus 8. környékén.
Csak én favorizáltam a Kis Alföldet,így be is jött a Gyõr-Likócs-on mért 40,6 fokkal
Biztosan közrejátszik a Körösszakáli magas Tmax-ok kialakulásában valami helyi hatás. (Valószínûleg a fõnös keleti szél a "bûnös", ahogyan te is írtad.) Már nem egyszer elõfordult, hogy lényegesen magasabb hõm.-et mértek a településen, mint annak tágabb környezetében. Pl. tavaly október közepén: Link Elég szembeötlõ a 26 fokok közt az a 29-es ott a keleti határhoz közel.
Az durva, 12 fokos 850 mellett 30 fok.
Nem biztos, de nem zárom ki, hogy belejátszott valami fõnös szerû hatás is a keleti szél miatt Link
Pénteken 15 fokos 850 lesz nyugaton Link , bár itt szerintem nem lesz annyival több, mert nagyobb lesz a szél, meg talán a talaj is nedvesebb.
Anarki!
Mondjuk a igazat megvallva én hétfõ óta kint vagyok reggeltõl estig, és a megelõzõ hûvös és napfényszegény idõszak után rettentõen megvisel ez a meleg.
Sokkal nehezebb kibírni hogy ilyen hirtelen jött a hideg után!
Nem biztos, de nem zárom ki, hogy belejátszott valami fõnös szerû hatás is a keleti szél miatt Link
Pénteken 15 fokos 850 lesz nyugaton Link , bár itt szerintem nem lesz annyival több, mert nagyobb lesz a szél, meg talán a talaj is nedvesebb.
Anarki!
Mondjuk a igazat megvallva én hétfõ óta kint vagyok reggeltõl estig, és a megelõzõ hûvös és napfényszegény idõszak után rettentõen megvisel ez a meleg.
Sokkal nehezebb kibírni hogy ilyen hirtelen jött a hideg után!
Ezt úgy gondoltam, hogy az általad idézett részbõl kimaradt a legfontosabb része:
"jelentõségét, nagyságrendjét, fogalmuk nem volt róla, milyen hatásai vannak a középhõmérsékletre, egy millió más dologra, és azt sem tudták, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy állomás hova telepítünk, mert akár néhányszáz méteren belül lehet 1-1,5 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!"
Azt tudták, tudják hogy a völgyben megülepszik a hideg, ezért derült éjszakán ott hidegebb van, mint máshol ahol nem völgyben vagyunk, a dombokon meg melegebb, de ennyi, pont.
Innen már nem volt továbblépés.
Fogalmuk nem volt róla, hogy 500 méteren belül lehet 1-1,5-2 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!
Pl. ha megkérdezted volna az összes Magyarországon élõ meteorológust 2008 elõtt, hogy Pécs-Pogány középhõmérséklete miért magasabb lenti vagy az iklódi állomásnál, nem az lett volna a válasz, hogy "Mert a lenti állomás fagyzugban van, a pécs-pogányi meg fennsíkon", hanem mert délebbre van, mediterrán, Pécs térségében melegebb a klíma, Lenti térségében meg kevesebb a napsütés, közel az Alpok, óceáni hatás, stb stb.
Azért tudom, mert én megkérdeztem párat, leteszteltem, és egyik sem tudott a helyes válasznak még csak a közelben sem lenni.
Pedig ha soha nem jártak Pécs-Pogányban, soha nem jártak Lentiben, gõzük sincs arról melyik állomás hol van, akkor sem helyes a válasz!
Ha figyelembe vették volna azt, hogy Zala megyében minden állomást mély fekvésekbe tették (Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce) , akkor az alacsony középhõmérsékletet nem az óceáni hatással, a kevés napsütéssel és a sok csapadékkal, indokolták volna, hanem mert völgybe mértek!
Pontosabban fogalmazva ha tudták volna, hogy mennyire nem mindegy hol mérünk, mert középhõmérsékletben 1-1,5-2 fokos eltérés is lehet, akkor nem tették volna az állomásokat összevissza, oda hova éppen pottyantak.
Az omsz egyik modelljének a met.hu-n található leírásában az szerepelt, hogy a modellbe beleprogramozták, hogy milyen helyi hatások vannak, például az volt benne, hogy az éjszakai hõmérsékleteknél bele volt kalkulálva a modellbe, hogy Nagykanizsa környékén hidegebb van!!!!!!
Ez szerinted mit jelent?
Ezek szerint azt gondolták, hogy Nagykanizsa környékén mindenhol olyan hõmérséklet van, mint amit az állomáson mértek, máshol meg nem???
Érted a problémát?
Amikor elõrejelzésekben ott szokott lenni derült éjszakák elõtt elõtt, hogy "de északkeleten a völgyekben és délnyugaton ennél hidegebb is lehet", akkor ezt hogy gondolták?
Hogy csak északkeleten (a völgyekben) és délnyugaton (ott nem részletezték hogy a völgyekben, ott mindenhol) lesz hidegebb, máshol meg nem?
Csak úgy lehet, hogy azért hangsúlyozták ki a két térséget, mert máshol nem lehet hidegebb a megadott intervallumnál!
Mert csak északkeleten és délnyugaton mértek völgyekben, fagyzugokban hõmérsékletet, azt hitték máshol nincs olyan hideg derült éjszakákon!
Pedig tudjuk, hogy az ország bármelyik völgyében hidegebb van!
Érted a problémát?
Érdekes, amióta jobbító szándékkal bevittem az omszba névre szólóan megcímezve a tanulmányomat, illetve más csatornákon is eljutott az információ a "de északkeleten és délnyugaton" problémájáról, azóta hirtelen eltûnt az elõrejelzésekbõl ez a nyilvánvalóan tévesen általánosító mondatkezdés!
A kertészeti egyetemeken nem tanítják a meteorológiát normálisan, olyannyira, hogy....sajnos nem tudok személyes érdekek felhozatala nélkül egy elképesztõ példával jönni, ezért nem írhatom le, pedig nagyon ütõs.
De egy ismerõsöm, aki végigjárta ugyanezt az iskolát, amit én, ugyanígy tudja az egész inverziológiát, jelentkezett a kertészeti egyetemre, ahol Õ magyarázta el az egész klimatológiát a tanároknak, mert azok a sztereotípiákkal tele lévõ tananyagot tudták csak, és fogalmuk sem volt a valódi klimatológiáról, mert nekik sem tanították meg.
Pedig egy kertészeti agrometeorológiai órán a tanároknak azért ha valahol, ott tudniuk kell!
Gõzük sem volt róla, csak néztek tátott szájjal, hogy jéééé tényleeeeg??!
Persze tudták hogy a fagyzugba nem telepítünk gyümölcsöst, aztán ennyi!
De ez a jéghegynek még a csúcsa sem!
Meg millió olyan sztorim van végzett meteorológusokkal és klimatológusokkal, amik mind bizonyítják, hogy összefüggéseiben az inverziót nem alkalmazták a meteorológiai szakmában!
Alázat?
Kétszer kettõ alázattal is meg alázat nélkül is négy!
Cauchy!
"Az állomások telepítésének helyszínét pedig nagyban befolyásolta, hogy volt-e ott infrastruktúra vagy sem. Nem úgy volt, hogy jött Pityi Palkó és kijelentette, hogy mivel itt sok a domb ezért erre a területre 12 állomást telepítünk az alföldi 1 helyett."
Az iklódi állomás egy falusi családi ház kertjében van!
Zala megyében 280 000-en laknak!
Ez 10 000 lakás mondjuk.
Ebbõl mondjuk lakjon a fele családi házban, az 5 000.
Ennek a 2/3-a nem akarja, hogy a kertjébe tegyél állomást!
Közel 1500 családi ház marad.
Nem számolva a cégeket, a szõlõhegyi birtokokat.
Ez legalább 2000 lehetõség, azért ebbõl csak lehet válogatni.
Ez mese, hogy a villany, meg a biztonság, meg az infrastruktúra, ugyan már!
Annak idején amikor a lenti állomás megszûnt, bementek Lentibe a polgármesteri hivatalba, hogy hol van Lentiben külterület, mert gondolom külterületre akartak állomás tenni, és felküldték Õket Lenti-hegyre (mert azt hívják külterületnek Lentiben) a szõlõhegyre!
Ott véletlenül nem találtak senkit ahova lehetett volna telepíteni, ezért levitték az állomást Iklódba!
Olyan, mintha a római meteorológiai állomást Róma helyett Moszkvába vitték volna!
Az infrastruktúra nem írhatja felül a mérési adatok minõségét, mert akkor semmi értelme az egésznek!
"Könnyû mondani, hogy csak ez legyen,csak az legyen ,ha se ember, se pénz nincs rá."
Ez nem igaz, nem kerül többe egy állomást máshova telepíteni!
Sõt, amikor Zala megyében a nagykanizsai, a letenyei, a zalaegerszegi és a lenti állomás azt hiszem egyszerre mûködött ugyanolyan fekvésben, akkor ebbõl kettõ felesleges volt, minek 4 ugyanolyan (mély, völgyi, fagyzugi) fekvésben lévõ állomás, kettõnek a telepítési és mûködési költségeit meg lehetett volna spórolni.
"Egyszerûen tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet és a helyén kell kezelni az átlagokat."
Na ott a lényeg!
Helyén kezelni az adatokat!
Ha elfogadjuk, hogy ott tudtak mérni ahol mértek, akkor sem lett volna szabad az összes állomást gépiesen bedobni egy kalapba és az átlagokat rárajzolni egy térképre megfelelõ színeket hozzájuk rendelve, és ezen állomások adatai alapján klímaleírásokat alkotni, hanem differenciáltan kellett volna végezni az egész adatfeldolgozást!
Szeke!
Bátaapáti (völgy) és Tevel (dombtetõ) Tolna megyében 30 km-re egymástól!
1,5-2 fokos középhõmérsékletkülönbség van köztük!
"jelentõségét, nagyságrendjét, fogalmuk nem volt róla, milyen hatásai vannak a középhõmérsékletre, egy millió más dologra, és azt sem tudták, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy állomás hova telepítünk, mert akár néhányszáz méteren belül lehet 1-1,5 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!"
Azt tudták, tudják hogy a völgyben megülepszik a hideg, ezért derült éjszakán ott hidegebb van, mint máshol ahol nem völgyben vagyunk, a dombokon meg melegebb, de ennyi, pont.
Innen már nem volt továbblépés.
Fogalmuk nem volt róla, hogy 500 méteren belül lehet 1-1,5-2 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!
Pl. ha megkérdezted volna az összes Magyarországon élõ meteorológust 2008 elõtt, hogy Pécs-Pogány középhõmérséklete miért magasabb lenti vagy az iklódi állomásnál, nem az lett volna a válasz, hogy "Mert a lenti állomás fagyzugban van, a pécs-pogányi meg fennsíkon", hanem mert délebbre van, mediterrán, Pécs térségében melegebb a klíma, Lenti térségében meg kevesebb a napsütés, közel az Alpok, óceáni hatás, stb stb.
Azért tudom, mert én megkérdeztem párat, leteszteltem, és egyik sem tudott a helyes válasznak még csak a közelben sem lenni.
Pedig ha soha nem jártak Pécs-Pogányban, soha nem jártak Lentiben, gõzük sincs arról melyik állomás hol van, akkor sem helyes a válasz!
Ha figyelembe vették volna azt, hogy Zala megyében minden állomást mély fekvésekbe tették (Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce) , akkor az alacsony középhõmérsékletet nem az óceáni hatással, a kevés napsütéssel és a sok csapadékkal, indokolták volna, hanem mert völgybe mértek!
Pontosabban fogalmazva ha tudták volna, hogy mennyire nem mindegy hol mérünk, mert középhõmérsékletben 1-1,5-2 fokos eltérés is lehet, akkor nem tették volna az állomásokat összevissza, oda hova éppen pottyantak.
Az omsz egyik modelljének a met.hu-n található leírásában az szerepelt, hogy a modellbe beleprogramozták, hogy milyen helyi hatások vannak, például az volt benne, hogy az éjszakai hõmérsékleteknél bele volt kalkulálva a modellbe, hogy Nagykanizsa környékén hidegebb van!!!!!!
Ez szerinted mit jelent?
Ezek szerint azt gondolták, hogy Nagykanizsa környékén mindenhol olyan hõmérséklet van, mint amit az állomáson mértek, máshol meg nem???
Érted a problémát?
Amikor elõrejelzésekben ott szokott lenni derült éjszakák elõtt elõtt, hogy "de északkeleten a völgyekben és délnyugaton ennél hidegebb is lehet", akkor ezt hogy gondolták?
Hogy csak északkeleten (a völgyekben) és délnyugaton (ott nem részletezték hogy a völgyekben, ott mindenhol) lesz hidegebb, máshol meg nem?
Csak úgy lehet, hogy azért hangsúlyozták ki a két térséget, mert máshol nem lehet hidegebb a megadott intervallumnál!
Mert csak északkeleten és délnyugaton mértek völgyekben, fagyzugokban hõmérsékletet, azt hitték máshol nincs olyan hideg derült éjszakákon!
Pedig tudjuk, hogy az ország bármelyik völgyében hidegebb van!
Érted a problémát?
Érdekes, amióta jobbító szándékkal bevittem az omszba névre szólóan megcímezve a tanulmányomat, illetve más csatornákon is eljutott az információ a "de északkeleten és délnyugaton" problémájáról, azóta hirtelen eltûnt az elõrejelzésekbõl ez a nyilvánvalóan tévesen általánosító mondatkezdés!
A kertészeti egyetemeken nem tanítják a meteorológiát normálisan, olyannyira, hogy....sajnos nem tudok személyes érdekek felhozatala nélkül egy elképesztõ példával jönni, ezért nem írhatom le, pedig nagyon ütõs.
De egy ismerõsöm, aki végigjárta ugyanezt az iskolát, amit én, ugyanígy tudja az egész inverziológiát, jelentkezett a kertészeti egyetemre, ahol Õ magyarázta el az egész klimatológiát a tanároknak, mert azok a sztereotípiákkal tele lévõ tananyagot tudták csak, és fogalmuk sem volt a valódi klimatológiáról, mert nekik sem tanították meg.
Pedig egy kertészeti agrometeorológiai órán a tanároknak azért ha valahol, ott tudniuk kell!
Gõzük sem volt róla, csak néztek tátott szájjal, hogy jéééé tényleeeeg??!
Persze tudták hogy a fagyzugba nem telepítünk gyümölcsöst, aztán ennyi!
De ez a jéghegynek még a csúcsa sem!
Meg millió olyan sztorim van végzett meteorológusokkal és klimatológusokkal, amik mind bizonyítják, hogy összefüggéseiben az inverziót nem alkalmazták a meteorológiai szakmában!
Alázat?
Kétszer kettõ alázattal is meg alázat nélkül is négy!
Cauchy!
"Az állomások telepítésének helyszínét pedig nagyban befolyásolta, hogy volt-e ott infrastruktúra vagy sem. Nem úgy volt, hogy jött Pityi Palkó és kijelentette, hogy mivel itt sok a domb ezért erre a területre 12 állomást telepítünk az alföldi 1 helyett."
Az iklódi állomás egy falusi családi ház kertjében van!
Zala megyében 280 000-en laknak!
Ez 10 000 lakás mondjuk.
Ebbõl mondjuk lakjon a fele családi házban, az 5 000.
Ennek a 2/3-a nem akarja, hogy a kertjébe tegyél állomást!
Közel 1500 családi ház marad.
Nem számolva a cégeket, a szõlõhegyi birtokokat.
Ez legalább 2000 lehetõség, azért ebbõl csak lehet válogatni.
Ez mese, hogy a villany, meg a biztonság, meg az infrastruktúra, ugyan már!
Annak idején amikor a lenti állomás megszûnt, bementek Lentibe a polgármesteri hivatalba, hogy hol van Lentiben külterület, mert gondolom külterületre akartak állomás tenni, és felküldték Õket Lenti-hegyre (mert azt hívják külterületnek Lentiben) a szõlõhegyre!
Ott véletlenül nem találtak senkit ahova lehetett volna telepíteni, ezért levitték az állomást Iklódba!
Olyan, mintha a római meteorológiai állomást Róma helyett Moszkvába vitték volna!
Az infrastruktúra nem írhatja felül a mérési adatok minõségét, mert akkor semmi értelme az egésznek!
"Könnyû mondani, hogy csak ez legyen,csak az legyen ,ha se ember, se pénz nincs rá."
Ez nem igaz, nem kerül többe egy állomást máshova telepíteni!
Sõt, amikor Zala megyében a nagykanizsai, a letenyei, a zalaegerszegi és a lenti állomás azt hiszem egyszerre mûködött ugyanolyan fekvésben, akkor ebbõl kettõ felesleges volt, minek 4 ugyanolyan (mély, völgyi, fagyzugi) fekvésben lévõ állomás, kettõnek a telepítési és mûködési költségeit meg lehetett volna spórolni.
"Egyszerûen tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet és a helyén kell kezelni az átlagokat."
Na ott a lényeg!
Helyén kezelni az adatokat!
Ha elfogadjuk, hogy ott tudtak mérni ahol mértek, akkor sem lett volna szabad az összes állomást gépiesen bedobni egy kalapba és az átlagokat rárajzolni egy térképre megfelelõ színeket hozzájuk rendelve, és ezen állomások adatai alapján klímaleírásokat alkotni, hanem differenciáltan kellett volna végezni az egész adatfeldolgozást!
Szeke!
Bátaapáti (völgy) és Tevel (dombtetõ) Tolna megyében 30 km-re egymástól!
1,5-2 fokos középhõmérsékletkülönbség van köztük!
Köszi! Egy vastag hajszál kellett volna akkor
Cassano, teljesen a te álláspontodat képviselem én is
Cassano, teljesen a te álláspontodat képviselem én is
A becsatolt vízügyes állomások egyike.
Miután jócskán kiszélesedett az automata állomáshálózat a fentiek nyomán, így sokkal izgalmasabb lesz mostantól a napi maxok, minek, rekordok stb. figyelgetése, hiszen sokkal több versenyzõ indulhat. Például különösen érdekes lehet a melegrekordok kapcsán érintett dél-alföldi térség, ott igen szép számú állomás van.
De nem is kell messzire mennünk, már a áprilisi hivatalos Tmaxot is a hálózatban a korábban nem látott Tiszaszalka település hozta.
Link
Miután jócskán kiszélesedett az automata állomáshálózat a fentiek nyomán, így sokkal izgalmasabb lesz mostantól a napi maxok, minek, rekordok stb. figyelgetése, hiszen sokkal több versenyzõ indulhat. Például különösen érdekes lehet a melegrekordok kapcsán érintett dél-alföldi térség, ott igen szép számú állomás van.
De nem is kell messzire mennünk, már a áprilisi hivatalos Tmaxot is a hálózatban a korábban nem látott Tiszaszalka település hozta.
Link
Szép. Én pont az ellenkezõjére számítok, majd meglátjuk melyik jön be. Legfeljebb meglepetés ér.
Én pont az ellenkezõjére számítok, majd meglátjuk melyik jön be. Legfeljebb meglepetés ér.
Ma épp átutaztam Derekegyházon (nem is tudtam, hogy van ott OMSZ-mérõ ), izzadt is a ... szóval izzadtam is rendesen. Mennyi lett végül a topmaximum ma és hol, ha szabad kérdezni?
), izzadt is a ... szóval izzadtam is rendesen. Mennyi lett végül a topmaximum ma és hol, ha szabad kérdezni? 
Gyõrújbarát-hegyi minimumok az elmúlt 2 napról:
kedd: 16,7°C (04:54)
szerda: 17,7°C (05:44)
Esetleg valaki magasabb értékkel?
Tokaj, esetleg?
kedd: 16,7°C (04:54)
szerda: 17,7°C (05:44)
Esetleg valaki magasabb értékkel?
Tokaj, esetleg?
Na, akkor nézzünk Floo-ügyben pro és kontra érveket! Annál is inkább, mert az õ személye különösen alkalmas arra, hogy a profi és az amatõr viszonyát boncolgassuk.
Azt mindjárt elsõben leszögezhetjük, hogy a mûkedvelõ nem tarthat igényt arra, hogy okosabbnak, tájékozottabbnak gondolják, mint az iskolázott szakembert. Aki az illetõ egyetemi szakot el nem végezte, annak általában fogalma nincs arról, micsoda háttértudással végzi a profi a dolgát. Az egyetemi képzés a legkeményebb "kiképzés", ami végletes szellemi erõfeszítést igényel, ha elismerjük, ha nem. A hallgató -intellektuális téren- más emberré válik 5 év alatt. Ha például a meteorológus a napijelentés elkészítésekor csak annyit használ is fel a tudásából, mint mi, amatõrök, akkor is alapjaiban más a tevékenysége, mint a mienk. Azért más, mert mögötte a szakismeretek óriási "hátországa" áll.
Másrészrõl ott van az amatõr elhivatottsága, lelkesedése, motivációja. Ez a szenvedély határát súrolhatja, ami nagy hajtóerõ a munkájában. Erõs érzelmi motívumok, csipetnyi fanatizmus nélkül elég nehéz magas szinten mûvelni bármit is. Sajnos elõfordul, hogy éppen ez hiányzik a tanult szakemberbõl. Lehet, azért ment meteorológusnak, mert gimnáziumban jó volt fizikából és matekból. Kérdezem én: ez elég?
És azt hiszem, mindannyiunk, aki a felsõoktatásban részt vett, látott unalmasan az orruk alá motyogva elõadó docenseket, adjunktusokat, akik láthatólag cseppet sem lelkesedtek tudományukért. (Meg persze kiváló, lelkes tanárokat, akiket öröm volt hallgatni)
Én a Floo-ban épp ezt a lelkesedést szeretem. Nála megvan a "benzin" -és ha néha kicsit "túl is pörög a motor", ezt nem kell zokon venni. A túlzott, fanatikus lelkesedésbõl lehet farigcsálni, de a motiválatlan, érdektelen emberrel nincs mit tenni!
A másik dolog, amit nagyra értékelek kollégánkban, az a közvetlen megfigyelésekre való hajlam. Amit csinál, a legkevésbé sem "tankönyvszerû", annak éppen az ellenkezõje. Apró részleteket is észrevesz. A tárggyal való "közvetlen kontaktus" pedig nagyon fontos. Az akadémikus tudomány közkeletû tévedései korrigálhatók ezáltal. Hogy ilyen tévedések nincsenek? Fájdalom, nagyon is vannak. Ennek belátásához persze közelebbrõl kell ismerni a tudomány világát, a publikációk, szakcikkek, szakdolgozatok, disszertációk természetrajzát.
A szobatudósok forrásanyagokból dolgoznak, azok tévedéseit beépítik a maguk publikációiba.
Ezeket a publikációkat viszont mások használják majd forrásul, így a tévedések hosszan "tovább öröklõdnek"
Egy jó szemû, elfogulatlan amatõr közvetlen megfigyelései friss levegõt vihetnek az áporodott klímába.
Gondoljuk meg, mi lehet a mûkedvelõ öntevékenységének, "önfejûségének" az alternatívája itt a Metneten. Tisztán reproduktív megnyilvánulások, jó esetben szakírások meddõ interpretálása. Rossz esetben érdektelen információk közlése, csetelés. Ennél többre vagyunk hivatva, a magam részérõl nem fogadom el, hogy "meteorológiai óvoda" vagyunk.
Azt mindjárt elsõben leszögezhetjük, hogy a mûkedvelõ nem tarthat igényt arra, hogy okosabbnak, tájékozottabbnak gondolják, mint az iskolázott szakembert. Aki az illetõ egyetemi szakot el nem végezte, annak általában fogalma nincs arról, micsoda háttértudással végzi a profi a dolgát. Az egyetemi képzés a legkeményebb "kiképzés", ami végletes szellemi erõfeszítést igényel, ha elismerjük, ha nem. A hallgató -intellektuális téren- más emberré válik 5 év alatt. Ha például a meteorológus a napijelentés elkészítésekor csak annyit használ is fel a tudásából, mint mi, amatõrök, akkor is alapjaiban más a tevékenysége, mint a mienk. Azért más, mert mögötte a szakismeretek óriási "hátországa" áll.
Másrészrõl ott van az amatõr elhivatottsága, lelkesedése, motivációja. Ez a szenvedély határát súrolhatja, ami nagy hajtóerõ a munkájában. Erõs érzelmi motívumok, csipetnyi fanatizmus nélkül elég nehéz magas szinten mûvelni bármit is. Sajnos elõfordul, hogy éppen ez hiányzik a tanult szakemberbõl. Lehet, azért ment meteorológusnak, mert gimnáziumban jó volt fizikából és matekból. Kérdezem én: ez elég?
És azt hiszem, mindannyiunk, aki a felsõoktatásban részt vett, látott unalmasan az orruk alá motyogva elõadó docenseket, adjunktusokat, akik láthatólag cseppet sem lelkesedtek tudományukért. (Meg persze kiváló, lelkes tanárokat, akiket öröm volt hallgatni)
Én a Floo-ban épp ezt a lelkesedést szeretem. Nála megvan a "benzin" -és ha néha kicsit "túl is pörög a motor", ezt nem kell zokon venni. A túlzott, fanatikus lelkesedésbõl lehet farigcsálni, de a motiválatlan, érdektelen emberrel nincs mit tenni!
A másik dolog, amit nagyra értékelek kollégánkban, az a közvetlen megfigyelésekre való hajlam. Amit csinál, a legkevésbé sem "tankönyvszerû", annak éppen az ellenkezõje. Apró részleteket is észrevesz. A tárggyal való "közvetlen kontaktus" pedig nagyon fontos. Az akadémikus tudomány közkeletû tévedései korrigálhatók ezáltal. Hogy ilyen tévedések nincsenek? Fájdalom, nagyon is vannak. Ennek belátásához persze közelebbrõl kell ismerni a tudomány világát, a publikációk, szakcikkek, szakdolgozatok, disszertációk természetrajzát.
A szobatudósok forrásanyagokból dolgoznak, azok tévedéseit beépítik a maguk publikációiba.
Ezeket a publikációkat viszont mások használják majd forrásul, így a tévedések hosszan "tovább öröklõdnek"
Egy jó szemû, elfogulatlan amatõr közvetlen megfigyelései friss levegõt vihetnek az áporodott klímába.
Gondoljuk meg, mi lehet a mûkedvelõ öntevékenységének, "önfejûségének" az alternatívája itt a Metneten. Tisztán reproduktív megnyilvánulások, jó esetben szakírások meddõ interpretálása. Rossz esetben érdektelen információk közlése, csetelés. Ennél többre vagyunk hivatva, a magam részérõl nem fogadom el, hogy "meteorológiai óvoda" vagyunk.
A pénteki nap Délnyugatra-Nyugatra elég komolynak tûnik,1200-2000 cape. Horvátország 2500 !!
Jaaa igen, még annyit akartam, hogy egyelõre ugyan a tûrhetõen meleg kategóriában marad az idõjárás, de nálam már kicsit a határokat feszegeti ez a gyors melegedés.
Itt a belvárosban, bérház ötödik emeleten már megfordult a világ. Múlt héten még éjjel-nappal csukott ajtó-ablak a hideg miatt, elmúlt napokban nappal szellõztettünk, éjjel bezárkóztunk. Most éjjel viszont már csak hajnalban csuktam be az ablakokat és nem a hideg, hanem az elinduló forgalom miatt. Most minden redõny leeresztve, minden bezárva, raktározom a hûvöst, de már így is 24 fokig melegedett a szoba...
Itt kellene megállni, nem várom a nyarat!
Itt a belvárosban, bérház ötödik emeleten már megfordult a világ. Múlt héten még éjjel-nappal csukott ajtó-ablak a hideg miatt, elmúlt napokban nappal szellõztettünk, éjjel bezárkóztunk. Most éjjel viszont már csak hajnalban csuktam be az ablakokat és nem a hideg, hanem az elinduló forgalom miatt. Most minden redõny leeresztve, minden bezárva, raktározom a hûvöst, de már így is 24 fokig melegedett a szoba...
Itt kellene megállni, nem várom a nyarat!
Szerintem mindenki mondjon le!!!
---
Ahogy a modellek mutatták remekül, a mai napon K felõl valamivel labilisabb levegõ áramlik a Kárpát-medencébe, különösen az erdélyi részekre az ÉK-európai AC peremén. Ennek köszönhetõen szép, sárga tornyokat látok ÉK és K felé, természetesen orografikus emelés hatására, a magas hegyeken. Ez mostmár minden nap így lesz, egészen addig, amíg a helyi konvekció el nem takarja a látványt.
Tehát akkor a hétvégi akció elõkészítése elkezdõdött, ugyanis két irányból kapjuk majd a meleg, labilis levegõt.
Holnaptól kezdve nem zárnám ki egy-egy monocellás zápor, zivatar kialakulását, besodródását, "beterjedését" a keleti határszélen.
---
Ahogy a modellek mutatták remekül, a mai napon K felõl valamivel labilisabb levegõ áramlik a Kárpát-medencébe, különösen az erdélyi részekre az ÉK-európai AC peremén. Ennek köszönhetõen szép, sárga tornyokat látok ÉK és K felé, természetesen orografikus emelés hatására, a magas hegyeken. Ez mostmár minden nap így lesz, egészen addig, amíg a helyi konvekció el nem takarja a látványt.
Tehát akkor a hétvégi akció elõkészítése elkezdõdött, ugyanis két irányból kapjuk majd a meleg, labilis levegõt.
Holnaptól kezdve nem zárnám ki egy-egy monocellás zápor, zivatar kialakulását, besodródását, "beterjedését" a keleti határszélen.
Pont ez az, hogy tudja mindenki, hogy húzza az átlagot, de a 2mT esetén sajnos elég nehéz nagy térségre reprezentatív mérõhelyet találni.
Könnyû mondani, hogy csak ez legyen,csak az legyen ,ha se ember, se pénz nincs rá.
Egyszerûen tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet és a helyén kell kezelni az átlagokat.
Kibicként mindig sokkal könnyebb megmondani a frankót.
Bár ebben az országban sok dolog van, amihez mindenki ért...
Könnyû mondani, hogy csak ez legyen,csak az legyen ,ha se ember, se pénz nincs rá.
Egyszerûen tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet és a helyén kell kezelni az átlagokat.
Kibicként mindig sokkal könnyebb megmondani a frankót.
Bár ebben az országban sok dolog van, amihez mindenki ért...
Hajós-Érsekhalma ha jól tudom. Amúgy Hajós a löszfal alatt van, mint Kalocsa. Lehet hogy számít az a 8-12 méter különbség is.
Tény, hogy egy dombra kellemetlenebb telepíteni mérõhelyet, fõleg ha nincs áram. De ettõl még igaz, hogy ha egy dombvidéken minden állomás völgyben van, akkor ez pazar módon el fogja húzni az adatsorokat. Nem tudom, hogy jelenleg van-e olyan mérõpár, amely egy adott földrajzi helyen szinkron mér völgytalpnál és a domb tetején, de tanulságos lenne. Statisztikai szempontból pedig meg kellene fontolni, hogy a dombos tájakon csak ilyen mérõpárok adatai kerülhessenek be az adatsorokba.
MÁS: A múlt héten még fûtöttünk, most meg berontott a nyár. Nem semmi váltás. Benéztem a hét elsõ felét, a ciklon, illetve a maradéka úgy tûnik kevésbé volt makacs, mint azt gondoltam még a hét végén.
MÁS: A múlt héten még fûtöttünk, most meg berontott a nyár. Nem semmi váltás. Benéztem a hét elsõ felét, a ciklon, illetve a maradéka úgy tûnik kevésbé volt makacs, mint azt gondoltam még a hét végén.
"Millió közvetett vagy közvetlen bizonyíték van rá, hogy a meteorológusok nem tudták a "hogy a völgyben hidegebb van éjszaka, ha nem fúj a szél és a domboldalon pedig enyhébb."
Emellett már nem lehet szó nélkül elmenni... Jézusom, ember, ezt így hogy gondoltad!?
Egyébként maximálisan egyetértek Cauchy érveivel. Persze ne legyünk kockák a világban, de egy csomó dolog megértéséhez egyszerûen muszáj a komplex, valamennyire ematikus gondolkodás és legfõképpen a rengeteg tanulás, ismeretszerzés, a szakirodalom tanulmányozása.
Nagyon fontos a megfigyelés, amit Te végzel, ez mindennek az alapja, de kellõ háttértudás híján nagyon könnyen hibás következtetésekre lehet jutni bármilyen alapos megfigyelésbõl. És tényleg, egy kicsit több alázatra is szükség van, már csak azért is, mert így senki nem hallja meg, amit mondasz, csak a visszatüzelés jön...
Emellett már nem lehet szó nélkül elmenni... Jézusom, ember, ezt így hogy gondoltad!?
Egyébként maximálisan egyetértek Cauchy érveivel. Persze ne legyünk kockák a világban, de egy csomó dolog megértéséhez egyszerûen muszáj a komplex, valamennyire ematikus gondolkodás és legfõképpen a rengeteg tanulás, ismeretszerzés, a szakirodalom tanulmányozása.
Nagyon fontos a megfigyelés, amit Te végzel, ez mindennek az alapja, de kellõ háttértudás híján nagyon könnyen hibás következtetésekre lehet jutni bármilyen alapos megfigyelésbõl. És tényleg, egy kicsit több alázatra is szükség van, már csak azért is, mert így senki nem hallja meg, amit mondasz, csak a visszatüzelés jön...
1. Te írtad le, csak nem igaz. Több 10-100 példát (sajnos nem milliót) hoztak fel itt a hozzászólók arra, hogy a csapadékos és kevésbé csapadékos periódusok hossza teljesen véletlenszerû
2. Igen, volt egy 20 éves kiegyenlítettebb idõszak, a 150 év során, viszont emlékszem, te minden egyes nap elmondtad itt, hogy bezzeg régen 3 naponta jött az atlanti front, ami eljutott az Uralig, és hogy most meg mennyire szélsõségessé vált a klíma, mert nem így van. értsd: 150 évbõl 20 év normális 130 év szélsõséges.
3. "MIllió közvetett bizonyíték" érv max csak kizárólag blikkolvasókat tudja meggyõzni.
"Fogalmuk sem volt róla" - naneeeeeeeee csoda, hogy ezek a meteorológusok enni és inni tudnak önállóan, mert a szakmájukhoz bizony nem értenek
Az állomások telepítésének helyszínét pedig nagyban befolyásolta, hogy volt-e ott infrastruktúra vagy sem. Nem úgy volt, hogy jött Pityi Palkó és kijelentette, hogy mivel itt sok a domb ezért erre a területre 12 állomást telepítünk az alföldi 1 helyett. Nem szerencsés, de hát a piszkos anyagiak eldöntik mibõl mennyi van. A hivatásos meteorológusokat pedig akkor nézd le, ha majd elvégezted te is az egyetemet. Addig ez a "ti tudósok hülyék vagytok mind, én ámátõr pedig mindenhez értek" hozzáállás nevetséges.
4. Én nem is értek sok mindent, sajnos, de szerencsére, te mindent
5. Ez egy hipotetikus kérdés volt az emberek többségének rendkívül rossz idõjárási memóriáját bemutatva.
5+1: kizárólag azért nem élünk még barlangban mamutokat vadászva mert - egyrészt a mamut kipusztult, másrészt volt az emberiségnek egy jelentéktelen töredéke, aki a világ dolgait nem vallási, misztikus vagy öncélú szemszögbõl vizsgálta, hanem az általad undorral emlegetett matematika és fizikai szemüvegen át. Persze a matematika nem a számokról szól és a fizika se véegyenlõesperté, de szerencsére vannak olyan rendkívüli magabiztossággal megáldott emberek, aki azt hiszik, hogy felsõfokú matematikai és fizikai tanulmányok nélkül bármit képesek felfogni a légkör viselkedésének összefüggéseibõl és ezek okairól.
6,7,8 stb: A félreértések elkerülése végett én személy szerint téged nagyon bírlak, a kutatásod, a növényekkel való foglalkozásod miatt, az érveiddel viszont nem értek egyet, sokan vannak így itt, de nem merik leírni.
Kicsit több - a tudomány és a gondolkodás felé mutatott szerénységgel sokkal többre mennél.
2. Igen, volt egy 20 éves kiegyenlítettebb idõszak, a 150 év során, viszont emlékszem, te minden egyes nap elmondtad itt, hogy bezzeg régen 3 naponta jött az atlanti front, ami eljutott az Uralig, és hogy most meg mennyire szélsõségessé vált a klíma, mert nem így van. értsd: 150 évbõl 20 év normális 130 év szélsõséges.
3. "MIllió közvetett bizonyíték" érv max csak kizárólag blikkolvasókat tudja meggyõzni.
"Fogalmuk sem volt róla" - naneeeeeeeee csoda, hogy ezek a meteorológusok enni és inni tudnak önállóan, mert a szakmájukhoz bizony nem értenek
Az állomások telepítésének helyszínét pedig nagyban befolyásolta, hogy volt-e ott infrastruktúra vagy sem. Nem úgy volt, hogy jött Pityi Palkó és kijelentette, hogy mivel itt sok a domb ezért erre a területre 12 állomást telepítünk az alföldi 1 helyett. Nem szerencsés, de hát a piszkos anyagiak eldöntik mibõl mennyi van. A hivatásos meteorológusokat pedig akkor nézd le, ha majd elvégezted te is az egyetemet. Addig ez a "ti tudósok hülyék vagytok mind, én ámátõr pedig mindenhez értek" hozzáállás nevetséges.
4. Én nem is értek sok mindent, sajnos, de szerencsére, te mindent
5. Ez egy hipotetikus kérdés volt az emberek többségének rendkívül rossz idõjárási memóriáját bemutatva.
5+1: kizárólag azért nem élünk még barlangban mamutokat vadászva mert - egyrészt a mamut kipusztult, másrészt volt az emberiségnek egy jelentéktelen töredéke, aki a világ dolgait nem vallási, misztikus vagy öncélú szemszögbõl vizsgálta, hanem az általad undorral emlegetett matematika és fizikai szemüvegen át. Persze a matematika nem a számokról szól és a fizika se véegyenlõesperté, de szerencsére vannak olyan rendkívüli magabiztossággal megáldott emberek, aki azt hiszik, hogy felsõfokú matematikai és fizikai tanulmányok nélkül bármit képesek felfogni a légkör viselkedésének összefüggéseibõl és ezek okairól.
6,7,8 stb: A félreértések elkerülése végett én személy szerint téged nagyon bírlak, a kutatásod, a növényekkel való foglalkozásod miatt, az érveiddel viszont nem értek egyet, sokan vannak így itt, de nem merik leírni.
Kicsit több - a tudomány és a gondolkodás felé mutatott szerénységgel sokkal többre mennél.
Nyilván ezek szerint 2009 októbertõl-2010 decemberig a 15 hónapos csapadékos periódusban is igaz volt az elméleted,mikor 2 szárazabb hónap volt országos átlagban ezen idõszakban.
Fontos megnézni azt is,hogy amit írsz,azt a megyédre,Zalára érted,ott ez még helytálló is lehet,pláne az utóbbi fél évben,de ha országosan nézzük,akkor merõben más a helyzet,egyáltalán nem így van.
pl. ha hétvégétõl kapsz 2 naponta 10/5-ös zivatarokat 2 héten át kiadós csapadékokkal,akkor máris ott járunk,hogy másfél hónap csapadékos idõ után jött 1 hét száraz,majd ismét csapadékosra fordult.
Fontos megnézni azt is,hogy amit írsz,azt a megyédre,Zalára érted,ott ez még helytálló is lehet,pláne az utóbbi fél évben,de ha országosan nézzük,akkor merõben más a helyzet,egyáltalán nem így van.
pl. ha hétvégétõl kapsz 2 naponta 10/5-ös zivatarokat 2 héten át kiadós csapadékokkal,akkor máris ott járunk,hogy másfél hónap csapadékos idõ után jött 1 hét száraz,majd ismét csapadékosra fordult.
"Ezt a 1,5 hónap minden nap esik majd 1,5 hónap semmi sem esik dolgot eddig csak én írtam le, senki sem figyelte meg rajtam kívül a metneten, úgyhogy ha én nem írogatom, senki sem vette volna észre."
Más is leírta, csak nem hetente háromszor, azért nem volt olyan feltûnõ. Egyébként meg látszik, hogy semmi szabályosság nincs benne, mert hol 2 hónapot, hol 1 hónapot írtál attól függõen, hogy éppen meddig esett/nem esett. Most is vártad, hogy május közepén majd "elzárják a csapokat", hát nem zárták el, utána május végére/június elejére vártad, hát akkor sem fogják. Link
Más is leírta, csak nem hetente háromszor, azért nem volt olyan feltûnõ. Egyébként meg látszik, hogy semmi szabályosság nincs benne, mert hol 2 hónapot, hol 1 hónapot írtál attól függõen, hogy éppen meddig esett/nem esett. Most is vártad, hogy május közepén majd "elzárják a csapokat", hát nem zárták el, utána május végére/június elejére vártad, hát akkor sem fogják. Link
A tegnapi kiszáradás megtette hatását, Zabaron már nem lett köd, le is ment 5 fokig a hõmérséklet napkeltére. A hegyen 14 fok lett a Tmin.
9:10-kor Bács-Kiskunban már a nyári nap áll ostrom alatt, a 29 fok ma jó eséllyel összejöhet, holnap pedig valahol tutira meglesz az elsõ hõségnap az országban.
9:10-kor Bács-Kiskunban már a nyári nap áll ostrom alatt, a 29 fok ma jó eséllyel összejöhet, holnap pedig valahol tutira meglesz az elsõ hõségnap az országban.
1. Ezt a 1,5 hónap minden nap esik majd 1,5 hónap semmi sem esik dolgot eddig csak én írtam le, senki sem figyelte meg rajtam kívül a metneten, úgyhogy ha én nem írogatom, senki sem vette volna észre.
2. Bizony voltak idõszakok (miért is ne lettek volna) amikor nem ilyen volt a klíma, hanem merõben más.
3. Millió közvetett vagy közvetlen bizonyíték van rá, hogy a meteorológusok nem tudták a "hogy a völgyben hidegebb van éjszaka, ha nem fúj a szél és a domboldalon pedig enyhébb." jelentõségét, nagyságrendjét, fogalmuk nem volt róla, milyen hatásai vannak a középhõmérsékletre, egy millió más dologra, és azt sem tudták, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy állomás hova telepítünk, mert akár néhányszáz méteren belül lehet 1-1,5 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!
Márpedig ha ezt nem tudták, akkor....
4. Ezt a részt nem értem, de szerintem Te sem. Az, hogy régen is volt valami, nem jelenti azt, hogy most nem az van! Amiket én leírok a klímával kapcsolatban, nem azért írom, mert ilyen még soha nem volt! Ez egy elég hülye érv, és mutatja, hogy semmit nem értesz az egészbõl!
5. Az idén volt tavasz, pont Gazdag Atival beszélgettünk róla, hogy évek óta elõször kellett a tavaszi kabátját elõvennie, mert korábban a téli kabátot egybõl rövidnadrágra cserélte.
5+1. Te sajnos csak a fizika és a matematika szûrõjén keresztül látod a dolgokat, ami nem biztos, hogy minden esetben segít meglátni és megérteni a valóságot. Persze kell hozzá, de amit nem lehet megmérni és kiszámolni, az attól még létezhet!
Tegnapi T max 25,3 fok, szénné égtem tegnap!
2. Bizony voltak idõszakok (miért is ne lettek volna) amikor nem ilyen volt a klíma, hanem merõben más.
3. Millió közvetett vagy közvetlen bizonyíték van rá, hogy a meteorológusok nem tudták a "hogy a völgyben hidegebb van éjszaka, ha nem fúj a szél és a domboldalon pedig enyhébb." jelentõségét, nagyságrendjét, fogalmuk nem volt róla, milyen hatásai vannak a középhõmérsékletre, egy millió más dologra, és azt sem tudták, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy állomás hova telepítünk, mert akár néhányszáz méteren belül lehet 1-1,5 fokos középhõmérsékletkülönbséget mérni!
Márpedig ha ezt nem tudták, akkor....
4. Ezt a részt nem értem, de szerintem Te sem. Az, hogy régen is volt valami, nem jelenti azt, hogy most nem az van! Amiket én leírok a klímával kapcsolatban, nem azért írom, mert ilyen még soha nem volt! Ez egy elég hülye érv, és mutatja, hogy semmit nem értesz az egészbõl!
5. Az idén volt tavasz, pont Gazdag Atival beszélgettünk róla, hogy évek óta elõször kellett a tavaszi kabátját elõvennie, mert korábban a téli kabátot egybõl rövidnadrágra cserélte.
5+1. Te sajnos csak a fizika és a matematika szûrõjén keresztül látod a dolgokat, ami nem biztos, hogy minden esetben segít meglátni és megérteni a valóságot. Persze kell hozzá, de amit nem lehet megmérni és kiszámolni, az attól még létezhet!
Tegnapi T max 25,3 fok, szénné égtem tegnap!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat