Agrometeorológia

Szia!

Link

Én egy régi magyar gyümölcsfákkal foglalkozó faiskolától ezt a linket kaptam.

Alkalmazásuk: Link

Én is a talajjavításon gondolkodom, elsõ körben a fák tövét próbálom lefedni fû kaszálékkal, de ez nem a legjobb, mert túlságosan nagy Nitrogén bomba, kell hozzá szén, pl. faforgács.

Ajánlom figyelmedbe a Talajmegújító Mezõgazdaság nevû fb csoportot, vezetõje egy bizonyos Kökény Attila, akit nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb embere bízott meg egy bio farm létrehozására a Dél-Alföldön. Õ nagyon sokat foglalkozott már a témával, sok hasznos írása van. Neki sikerült a Duna-Tisza közén 0,5 % humusztartalmú homokból (ha jól emlékszem) 2 százalékosat csinálni. Magyarán van tapasztalata.
Blogja is van: Link

Kösz a tippet!

Közben találtam egy jó anyagot a zöldtrágyázásról. Link

Valakinek van esetleg tapasztalata valamelyik növénnyel? Én most elsõsorban a talaj javítása, a humuszképzés és másodsorban a gyomok elnyomása céljából szeretnék õsszel valamilyen zöldtrágya-növényt vetni.

Mûanyag üveg kilyuggatva kb felénél, hogy a lény pont beférjen. Bele sör,bor,üdítõ,ecet és egyéb löttyök. A lény bele tud menni, de ki már nem.

Milyen csapdát?

Egy percig sem vitattam a kerti munka élvezetét. Senkinek sem mondtam meg, mit csináljon. Csak számolgatok, morfondírozok a dolgokon. Írtam is, hogy ez nem kritika, hanem hangosan gondolkodok.

Én a sötétzöld vonalat képviselem. Ami nem bírja vegyszer nélkül, arról már le is mondtam. Sõt, én inkább eszek egy kukacos biomeggyet, mint egy kukac nélküli vegyszerezettet. Az érzékenyebbnél érzékenyebb gyümölcsök, zöldségek termesztése nem csak nem egészséges a kényszerû vegyszerhasználat miatt, de valószínûleg gazdaságtalan is - ha egyáltalán beárazható az egészség. (szerintem nem) Nálam, a nyers öntéstalajon meg aztán ez hatványozottan igaz, mert a talajmunka borzasztóan megnehezíti a zöldségtermesztést.

Kísérletezni én is imádok, jelenleg éppen a vándorpoloska a legnagyobb kihívás, amivel szembesülök. A saját termés nekem is örömet okoz, tudom mirõl beszélsz.

A meztelencsiga probléma sajnos a nyers öntéstalajoknál hatványozottan jelentkezik, hiszen a repedésre hajlamos talaj kitûnõ búvóhely nekik. Itt megint kiütközik a termõréteg hiánya sajnos. De a talajképzés igen hosszú folyamat, legalább 5-10 év, ha nem több...

Sajnos a helyzet az, hogy ha nem védem be a kis palántákat csigaölõvel, akkor még nem biozöldségem se lesz egy darab se. Most a hamus módszeren gondolkodom, állítólag a hamun nem megy át a csiga. Jövõre tesztelem.

Felénk kissé agyagos, de nagyon jó a talaj. Sokáig tartja a nedvességet, szépen megterem rajta minden ami kell.
Felénk kabócák régóta vannak már. Bögölyök viszont idén extra nagyok. Undorítóak, teszek ki csali csapdát, remélhetõleg ami a darázsnak "jó" a bögölynek is.

A kerti munka is nemesít.

Nálam viszont kihívás a nyers öntéstalaj. Ásni büntetés, de egyébként sem vagyok ásás párti. Csak annyit ások, amennyit muszáj. Tavaly kezdtem neki a humuszréteg képzésnek.
Tegnap füvet nyírtam - van egy kisebb füves rész is -, és közben bögöly, meg ilyen keringõ légy zaklatott. Nem volt kellemes.
Megfigyeltem, hogy a szubmediterrán területeken pl. Badacsony déli lejtõ, Csobánc déli lejtõ, Balatonfüred megjelentek a kabócák és ezek az óriás böglyök. kicsit ijesztõ volt.

Ez egy kicsit övön aluli megjegyzés, ne haragudj.
És akinek hobbi kertje van, hagyjon fel vele, ne menjen kirándulni,idejét eltölteni, csak a piacig?
Járom én is a piacot minden pénteken, most is. Megveszem a paradicsomot, paprikát, krumplit,stb. pár száz forintért. Van már csöves kukorica 80 ft./db. de biztosan fóliázott kertbõl. Újdonság, és nem kínlódtam vele.
De a saját termesztett dolgok sok örömmel töltenek el, kísérletezés a paprikákkal igaz kevés, netán foltos, egy szatyorba elférnek majd...

Panaszkodtál a csigákra. Elég erõs talajfelszíni méreget szórtál ki ellenük.Fene se tudja, hogy a gyökérrendszeren felszívódva nem-e lesz maradvány. Van egy bio módszer, a kinai futó kacsa. Futtasd el õket reggelente, és összeszedik a csigákat, de pálcával tereld õket, ha jól laktak, vissza a karámba. (dupla hasznosítás ugye)

Mai udvari képeim vannak, du. felteszem.

Ez a hobbim, kikapcsol, semmi pénzért nem adnám fel a kerti munkát. Grátisz sütögetések, tanyabulik csak hab a tortán. Plusz a saját bor, amiben érzéseim szerint egyre inkább otthon vagyok.

Igen, tudom, de az erdõ nem a miénk, így csak annyit szedünk ki belõle ami túlzottan belóg. Az is bõven elég a téli fûtésre ha épp valami buli/munka folytán huzamosabb ideig kint vagyunk.

Aha. De bizonyos szempontból ugyanott vagy, akkor. Mert abból az 50 000 forintból, amit növényvédelemre költessz, bõven fedezhetnéd a zöldség és gyümölcsfogyasztásodat. Így se bio és úgyse bio. Sõt, akkor az arra fordított idõd felszabadul. Ne érts félre, nem vitatkozom, csak hangosan gondolkodom.

Az akác kitûnõ tûzifa! Érdemes fává nevelni!!! Ha eladod tûzifának, szép summa jöhet belõle! Én éppen most nevelek magoncokat! Õsszel ültetem el õket.

Kajszit gombaölõvel permeteztem, ez tény de csak egyszer.
Cseresznye nem lett nyüves, csak tetves, de még idõben jött a felszabadító fülbemászósereg
Szilva nincs, almát elkapta sok minden, le is hullott a pár kötött termés
Gombafertõzés eddig nem nagyon volt, zöldség amúgy sincs.

Ami tény, hogy nagyon erõs tényezõ a környezet, vannak szerencsésebb, kevésbé körbefertõzött helyek, aztán adottság még a jó szellõzés (nálunk domboldalban ez is pipa, nem is nagyon volt monília, csak az érett cseresznye rohadt el miután az esõktõl megrepedt) meg az elõnyös fekvés, talajtípus stb. Érden rengeteg a gyümölcsfa, sok minden ideális nekik ezek közül szerencsére.

Sokat járom a várost, és látom, mi történik a gondozatlan házikertekben, kihalt udvarokban. Sajnos a mostani fertõzési nyomás, kialakult rezisztenciák, új kórokozók miatt egy beépített környezetben véleményem szerint nem lehet, vagy csak részlegesen (szerencsével) eredményt elérni. A hangsúly a mértéken van, azaz nem kell sokat permetezni, hanem jól idõzítve kell azt megtenni. Ha nem tennék semmit:
- a monília már kinyírta volna a meggy- és kajszifá(i)mat (idén különösen erõs fertõzés volt!)
- a cseresznye tele lenne nyüvekkel
- szilvadarázs leépítené a szilvát, almamoly az almát stb
- a levéltetvek a katicák érkezése elõtt tönkrevágták volna a növényeket a hangyák hathatós segítségével
- egy gombafertõzés végigszántott volna gyümölcsökön, zöldségeken
- augusztus végére gusztustalan kukacos lenne a paprika, paradicsom
és még folytathatnám!
(és igen, semmi szükség az almafa 30 permetezésére, de párszor azért kell, hogy enni is lehessen!)

Egyértelmû, felesleges a vitázás, ez innentõl már hit kérdése is, az meg nagyon veszélyes.

Részemrõl csak annyit: direkt hangsúlyoztam, hogy csak a saját célú hobbikertnél merném/merem én is meglepni, hogy nem vegyszerezek, és simán lehet bukás is belõle. Ha pénzt is keresnék vele, tuti nem merném... szóval nemhogy meggyõzni nem akartam senkit, de igazából vitázni sem

Úgy érzem magam, mint manapság a divatos vegán életmód híveinek videói után. Ott is csak az a tuti amit õk mondanak, és minden más marhaság.
Megmondom õszintén, ha átállnék a biogazdálkodásra hamar abba is hagyhatnám.
Balról borászat, sok szõlõvel,hátulról erdõ, rengeteg akáccal (nem gyõzzük ritkítani), jobbról igénytelenség, méteres gaz.
Egyik jobb veszélyforrás, mint a másik. Zöld munka, rendszeres fûnyírás, permetezés. Enélkül nem menne.
Az az évi cirka 50 ezret amit tokkal vonóval elköltök (permetszerek, üzemanyag, egyéb apróságok,felújítási költségek), nem sajnálom. Valószínû, ha nem erre akkor másra költeném el, 99%, hogy marhaságra.
Részemrõl lezárom a bio vs. nem bio ügyet. Úgysem tudja az egyik tábor meggyõzni a másikat.

Uristen.

Uristen. Pont az ilyen korlátoltság miatt tart ott a magyar mezõgazdaság, ahol..

A rovar kártevõk irtása esetleg egybeeshet a hasznos rovarok likvidálásával is. Kérdés melyik fog újra éledni. Erre már a magas szintû bio-kutatás fog választ adni. A gomba betegségekre viszont nem sok ellenszer van, csak úgy a természetben. Fahamu,káliszappan, ecet,szódabikarbóna, másféle természetes dolgok. Aztán hat, vagy nem.
Az éves vegyszer beszerzésem kb. 5 ezer ft.a lombtrágyával együtt, de ezzel vége is, marad jövõre is.
Már csak a diót-mogyorót,szõlõt-szilvát fogom lefújni, olyan Július derekán.Õsszel meg a több éves kékkût ( kristályos rézgálic) fogom mészhidráttal feloldani, lemosó, és annyi.
Na szép napokat, szép gyümi szedést sokaknak!

Másszatok át és szedjétek le.

Köszi a tippeket.
Egy félreértést azonban kerüljünk el: nem írtam, és nem is gondolom, hogy a vegyszerek mérgezést okoznának, akár emberre akár a kártevõk ellenségeire.
Az viszont tény, hogyha vegyileg kiirtjuk a kártevõt, akkor a természetes ellensége is eltûnik, hisz nem lesz mit ennie.
Így ha hirtelen nem vegyszerezünk, akkor a kártevõk jó eséllyel letarolnak mindent, hisz nem teremnek hipp-hopp ott az ellenségeik.
A 10 km szerintem kicsit erõs, én azt látom, hogy már az is valami, ha a környéken (pár utcán belül) nem, vagy csak nagyon kevesen permeteznek.
Egyébként nem vitatkozom azzal, amiket írtál, távol áll tõlem a "bio-térités", vagy ilyesmi, egyelõre csak csendben örülök, hogy nálunk, saját fogyasztásunkra termõ, igen zsenge állapotú kertünkben egyelõre milyen jól mûködik a vegyszertelenség.
Késõbb meg majd meglátjuk
Azért egy jó kis fagyos tél érdekes lenne most (már, végre...).
A fügét meg befedem úgy, ahogy van, még messze nem ér derékig sem

Szerk: látom, közben a 10 km-t át is írtad, így már hihetõbb

Olvasom a sok hozzászólást, volna pár szösszenetem.
A bio termesztés csak elhatárolt, messze a fertõzött parcelláktól lehetséges (3-6-10 km.).
A kijuttatott vegyszerek idõben és elõírt dózisban semmi féle mérgezést nem okoznak.
A hasznosnak kikiáltott rovarok csak 50%-ban eredményesek, az alsó 50%-ot elviszik a kártevõk, pont akkor amikor kellene védekezni.
A cseresznye rohadása; pont a sárgulás idõpontjában egy gyönge, akár 0,1% -os (1 deka/10 liter) gombaölõ szer + lombtrágya sokat javíthatott volna a szüretre.
A kajszi fácska,(3 cm.átm.) mint nálam is (8 cm.) ilyenkor leadja az összes energiáját, kvázi hormoncsúcson van, de jövõre számítható a csak hajtásnövekedés, egy pár termés csak. Az ún. termés-szakaszosság majd 4-6 éves korban egyenlõdik ki, mint más termõ növényeken. Lehet õsszel majd több K-P kálium-foszfor trágyát adni, majd tavasszal a nitrogént. Vagy maradjunk a megszokott vegyes-szerves trágyánál.
Összességében a növényvédelem bizonyos életszakaszokban elengedhetetlen. Ez nem antibioktikum, csak felületi védelem, megelõzés, mint nálunk a téli vitamin szedés.

Na kicsit kevésbé vegyszermentes. Próbálkoztam pár helyen csemege szõlõ ültetéssel térelválasztásként a kert között,meg más helyeken is. Szépen megindult mind(8-10 tõkérõl van szó), de május végére leszáradtak a hajtások. Viszont, tegnap vettem észre, hogy kivétel nélkül újra hajtottak. Lehet a sokat akar a szarka, de nem bírja a farka esete állt fenn. Remélem ily módon majd a borszõlõim is kihajtanak(12-bõl csak 7 cab. sauvignon hajtott még csak ki).

A már termõ szõlõn megjelent a lisztharmat 1-1 fürtön, fõleg a lugas felsõ részén, ahol sûrûbb a lombozat (nem volt erre idõm még teljesen). A kényes helyeken kiritkítottam. Máshol szép, egészséges fürtöket hoznak a tõkék.
Ma felszívódó és kontakt szerekkel megszórom, 2 hétig megint jó lesz.

2 dolog miatt szív: az elsõ év a teljes vegyszerezésrõl a bióra váltásra szerintem mindig ilyen lehet. Pont olyan mint az indokolatlanul túlzásba vitt antibiotikum használat az embereknél: csak rossz hatása van, a természetes ellenállás csökken le dramatikusan.
A második a környezet: jól írod, ha a környéken mindenhol máshol is termesztés van, akkor onnan simán átjöhetnek a fertõzések, a vegyszerezés leállítása miatt pedig még inkább - kisebb ellenállás.

Nálunk a közvetlen szomszédokban sehol senki nem permetez semmit évek óta. Az egyik telken semmit sem csinálnak, kvázi vadon nõ a füge, szeder, cseresznye, ribizli, szamóca.
Jelenleg a ribizli érik: fantasztikus, csodás termés van rajta, de ilyen volt a szamóca és a cseresznye is korábban idén. Füge is lesz dögivel, hát még szeder.
Agyunk durran el, mert nemhogy gondozni nem jár oda senki (idén 1 fûkaszálás volt összesen!!), hanem még leszedni sem! Ott szárad el a csodás gyümölcs a növényeken....

Saját fogyasztásra egyértelûen jobb a bio: lesznek évek, amikor gyengébb a termés, meg nem is fog minden megmaradni, viszont nemcsak egészségesebbet eszel, de a növények is sokkal ellenállóbbak lesznek.

Ha valaki viszont pénzkeresésre termeszt, neadjisten ez a fõ bevétele, akkor ezt a bizonytalanságot nem engedheti meg magának... ha meg egyszer elkezdte, akkor fõleg nem állhat le róla.

A szerhasználatról annyit hogy anyós idén kijelentette minden BIO lesz a kertjében. Hát én nem tudom másnál hogy mûködik, de nála megy minden tönkre.. Kajszi elszárad, alma leömlött éretlenül tele kukacokkal. Szilva vastagon levéltetves ragadós mézharmattal, kezd száradni és még sorolhatnám. Hozzáteszem mindkét szomszédban nagy kertek vannak sok gyümölcsfával rendszeresen védekeznek a kártevõkkel szemben. Talán úgy müködik, hogy kertváros, és a kis miniparcellák közt a parkosított kertekben (golfpálya - sírkert kategória)itt-ott egy-egy gyümölcsfa van és akkor nem tud tömegesen felszaporodni a kártevõ. Nem költök sokat szerekre, általában ukrán ismerõstõl megveszem negyed áron. Pl Actara 800 ft helyet 200 Ft. Gyomstop fillérekért stb..

Az áfonyánál így utólag látszik a megoldás, amikor még csak virágzott, nem lehetett tudni, hogy mennyire (nem) fogja bírni...A másik áfonya szerencsére nõ rendesen
A fügét megpróbálom lekapni ma.

foltok --> gombafertõzés
pókszerû behálósodás --> atka
a termés elaprózódása az áfonyánál --> legközelebb szedd le a fölösleget így a növényen hagyott termések szépen beérnek megnõnek és a növényed is hoz hajtásokat tehát jövõre már sokkal nagyobb növényrõl sokkal több termést szüretelhettél volna
Késtíthetnél képeket így jobban tudunk segíteni és láthatnánk amit szeretnél mondani

Örülök, ha másnak is hasonlóak a tapasztalatai

Szóval a levéltetvek kiirtva, tök jól megfigyelhetõ a fákon, hogy mikor volt az "uralmuk", teljesen behatárolható szakaszokon vannak elrágcsálva a levelek mindegyiken, az utána növõ friss hajtások pedig csodálatosan egészségesek végig.

A kajszink valami csodálatos, alig 3 cm átmérõjú a fa törzse, és 30-nál több, gyönyörû barack van rajta, most kezdenek sárgulni. Szép nagyok, már most 6-7 centisek, még kemény állapotban. A levelei is egészségesek, hajt erõsen
A cseresznyék akkora hajtásokat hoztak, hogy bõven hosszabbak a karomnál. A termés elrohadt a sok esõ miatt, de a korainál még az sem, azt jól megettük Kukac nemigen volt.
Az áfonyákból az egyiken 9 szem termett, most érnek be, hatalmasra nõttek. A másik túlvállalta magát (vagy rajta legalább 50-60 szem, pedig picike) nehezen, kínlódva érik be ahogy nézem, locsolom minden nap, talán ez segít. Levelet szerencsétlen alig hozott, azok is pirosodnak már. Remélem jövõre kicsit kevésbé lesz ambíciózus a sok terméssel
Biztos neki is a sok tavaszi esõ tett be, azt hitte itt mindig ilyen idõ lesz.
Szeder is kezd beérni, közben még virágokat is hoz, és irgalmatlan tempóban nõ. A josta leérett, kicsit lemaradtam róla, jövõre jobban fogom tudni. Korábban nem ettem, baromi finom gyümölcse van!
Egyedül a füge aggaszt, a gyakori locsolás ellenére alig akar fejlõdni, az egy szerm termése sem nõ, és most valami levélfoltosodás is megjelent rajta, pókszerû behálózódással. Az mi lehet vajon...?
A mandulák és a gesztenye elsõéves koruknak megfelelõ mértékben nõttek, csodát nem vártunk, õk is kapják gyakran a locsolást.
Mi maradt ki... van 1 vérszilvafa elõl, és 2 bokor féle hátul. Ezeken összesen 1 db termés van, de az szép Ezeket is majdnem kiirtották a tetvek tavasz végén.
Ja igen és van még 1 szõlõ, de azt szerintem tavaly ültette a tulaj, még viasz is volt rajta. Az még nem fog teremni. Ahogy az alma sem, azt is a tetvek bántották, meg más is.

Jövõre viszont mennyi minden lesz, hajjaj Legalábbis remélem!

Korrekt írás. Hasonlóan látom, azért is írtam azt amit, mert erre a bio/nem bio témakörre mindig ugyanazokat a válaszokat kapom a vegyszereket használóktól. Mindig valahogy ki van magyarázva. Persze nem azt mondom, hogy alkalomadtán nem kell odapörkölni, de okos kertészkedés mellett erre ritkán van szükség. A megfigyelésedet pedig én is osztom. Mi sem használunk actara-t és társait, (valószínûleg) gyengébb természetes anyagokat használunk, ezáltal nagy számban jelentek meg a katicák a kertben. Amit nem visz le a szer, azt viszi a katica.
A legnagyobb poén a saját apámmal kapcsolatos: tavasztól átvettem a kert irányítását. Ez fõleg a permetszerek, fák, tápanyagok kiválasztását, mulcsozást jelenti. Mostanra ott tartunk, hogy leért a meggy, érik a barack és szépek a fák. Egyedül a körtefa nem nagyon boldogul, de ez a futóhomokon nem annyira meglepõ. No de a lényeg: múlt hétvégén tárgyaltuk a családi ebéd után, hogy most akkor bio/nem bio kertészkedés a tuti, õ próbálta lezárni annyival, hogy vegyszer nélkül semmire sem megyünk. Erre én felhomályosítottam, hogy ne zavarja, de tavasz óta semmilyen durva vegyszert nem használtunk. Errõl ennyit. Egyedül a levélfoltosság támadta meg a fákat a brutálisan csapadékos tavasz miatt, de biológiai gombaölõvel gyönyörûen helyrejöttek a fák. Összességében a betegségek ugyanúgy jelentkezhetnek, de a lényeg a kezelésen van, illetve szép lassan a talaj javításán kellene gondolkoznom.
A vegyszeres ördögi körrel kapcsolatban (amit boncolgattál) annyit jegyeznék még meg, hogy a hasznos katicák/méhek stb. kiírtásán kívül a talajéletet is súlyosan pusztítod, magyarán a fa stressztûrõ képessége is borzasztóan lecsökken. Ha ezekhez még jön egy gyenge minõségû talaj, akkor le is mondhatunk arról, hogy a fáink megéljék a 10-15 éves kort. Nem mellesleg nem hiszek a syngenta/bayer/monsanto/chemchi kvartett jó szándékában.

Nos, én gyakorlatban is éppen próbálgatom ezeket.
Gombaölõvel még ugyan permeteztem, de utána idõ- és tudáshiány miatt semmi mással.
Ennek eredményeként pár növényt (cseresznye, vérszilva, rózsák, alma, de a kajszi is kapott) csaknem felzabálták a levéltetvek. Egy ideig úgy tûnt, hogy minden friss hajtás megnyekken.
Aztán egyszer csak elkezdtek fogyni. De nem ám maguktól, hanem a megjelenõ és elszaporodó fülbemászóktól
Most meg már ott tartunk, hogy tele a kert rigóval meg szarkával folyton, amik gondolom utóbbiakat (is) eszik.
Úgyhogy a természet - ha hagysz neki elég idõt, és a környezetedben sem roncsolják vegyszerekkel - idõvel rendbe teszi a dolgokat.

Anno szüleim se nagyon permeteztek semmit, max a mogyoróormányos ellen évente 1x, és mindenféle gyümölcsbõl volt otthon mindig.
A vegyszerezés, ha egyszer elkezded, nagyon nehezen visszafordítható út, mivel ha kiirtod a kártevõket, akkor azok természetes ellenségei is eltûnnek, táplálék hiányában.
Így lesz az amúgy természet által uralt helyeken sosem túlszaporodó kártevõbõl is könnyen nagy kár a vegyszeres helyeken.

A korrektség megköveteli, hogy hozzátegyem: eszem ágában sincs pénzt látni a kerti terményekbõl, minden saját fogyasztásra, késõbb max. eltevésre megy majd

Nálam most a permetszer ára visszajött az eladott cseresznyébõl. Sajnos csúcsra se bírtam járatni a sok esõ miatt. (1,5 mázsát tudtam csak a cseresznyébõl leszedni. Nagybani értéken 60 ezer Forint. Nyilván ebbõl 40 kilót tudtam pénzért tenni, míg a többit saját felhasználásra fordítottam.) Itthon a sárgabarack kezelve van így kukacmentes. Addig a kertben kimaradt a májusi permetezés és mind kukacos. Igaz rosszabb minõségû, így nem sajnálom a cefrébe. A pálinkát eladom. Most a felesleges fokhagymát akarom pénzért tenni a jövõ héttõl. Jut az egész családnak mindenbõl, ami bejön zseton azt visszaforgatom, + jut fejlesztésre is.

Ezekre a kérdésekre én is keresem a válaszokat.

5-15ezer,általában kilos kiszerelést veszem,gazdaságosabb, 2-3 évig elég. Ahogy elfogy valami pótlom.
Megéri,csak idén 35 kg korai cseresznye,15 kg meggy. Amikor szedtük piacon ezer forint volt kilója mindegyiknek.
Héten legalább 10 kg cigánymeggyet szedünk le. Nyáron,összel néhány mázsa alma,néhány tíz kg körte.
Veteményest én is csak 2-3x szezon alatt. Bõven jut elrakni és enni is paradicsomból és paprikából.
Augusztustól csemege szõlõk,õsszel bornak való,átlag 2-3 hekto. Úgy vélem megéri.
Mindezt 1200 m2-en.
Még kijárássl,egyéb költségekkel is megéri. Hiszen saját.
Ha valaki ésszel csinálja eredményes a növényvédelem.

A boltit sokkal többször permetezik, és azt sem tudhatod, hogy mennyi vegyszermaradvány van benne (pl. marokkói paprika). Permetszerekre évente pár ezer Ft-ot költök, annak is nagyobb része a gyümölcsfákra megy. A zöldésekre max egyszer fújok esõs idõ esetén valami rezeset a gombák ellen, illetve augusztus közepe táján a gyapottok bagolylepke ellen kapnak a parik. Persze így az uborka nem él meg matuzsálemi kort nálam, de az árát behozza, a paradicsom és a paprika meg ennyivel is bírja októberig, azaz nyereséges. És mennyivel más a saját, érett (!) termést fogyasztani, mint a kõkemény multis vackot.

Ne haragudjatok, de önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy háztáji konyhakert esetében nem õrültség 10 000-eket aranyáron mért vegyszerekre kidobni? Én elvi megfontolásból nem vegyszerezek, - egyedüli kivételt képez a Detia csigaölõ, hogy a frissen kiültetett palántáimat ne rágják le egy éjszaka alatt a meztelencsigák - de arra kíváncsi vagyok, hogy aki igen, az évente mennyit költ vegyszerekre, permetszerekre. Illetve az is érdekel, hogy nem olcsóbb megvenni a boltit, piacit, mint nadrágszíjparcellákat szétpermetezni? Fõleg, hogy garancia sosincs az eredményes növényvédelemre.

Szia!
Amit én tavaly kevertem (sikeresen) egy menetben az nevikén (marhaság volt, mert olajos, de kénre szükségem volt mégha kicsapódik is az olaj... és nem volt más kéznél), cuproxat, vertimec pro, karate, vuxal kalcium.
Szóval gyakorlatilag azok amiket kérdeztél. Se perzselés, se egyéb tünet nem volt (leszámítva a barnás olajtrutyit pár levélen).
Most azért én 2 részletre szedném inkább ezt a sokmindent. A réz, lombtrágya, kén mehet egyben, az atka és rovarölõ meg egy másik menetben.

Nekem most levéltetû és atka egyszerre jelentkezett uborkánál. Lehet keverni atkaölõt és rovarölõt? Na meg egy kis Amistart is tennék bele mert az uborka könnyen beszedi a gombafertõzést. Az lenne a biztos ha még egy kis Cuproxat-ot is tennék bele mert az Amistar az felszívódó és kontakt kellene hozzá. Szóval lehet ennyit keverni egyszerre? Egy kis kálcium nitrát is kellene bele mert a paprikára és paradicsomra is akarok szórni azoknl meg a kálciumhiány nekem csúcsrothadást okoz ha nem adagolok egy kis CaNitratot a permetvízbe elkeverve. Nehéz a dolga a kertészkedõnek.. Szóval véleményeket kérnék a keverhetõség témában. Annyit sikerült kiderítenem hogy kéntartalmú szerrel nem lehet keverni. A használni kívánt atkaölõ neve Vertimec Pro.

Pár növényhez nem is gond a slag, de több száznál már macerás. Az árasztás egyébként jó, tavaly használtam amennyire tudtam, de a homokon úgy elszalad a víz, mintha olajat locsolnék...
A cserepes paprika nagyon sok vizet kíván. Szerintem takard a talaj felszínét ahogy korábban is írtam, valami párolgás visszafogó réteggel. A nagy hõséget sem szereti, 35 °C felett eldobhatja a virágot, illetve virágzáskor (egy ideig utána se) nem szabad tápozni, mert ugyanezt eredményezi. Tedd a forróságról el félárnyékba, locsold meg jól és hagyd kicsit magához térni. Ne tápozd most!
Anyám legújabb híre szerint a szõlõ napról napra csúnyább, lehet a fertõzés, vagy a hét eleji jégesõ (dió nagyságú is volt benne azt mondta) verte el, vagy a kettõ össze is adódott. Félve megyek haza vasárnap, hogy megnézzem...

Nagyon jól csináltad, gratula!
Képzel el, most a hétvégén lehet ennek a fõpróbája, megélnek-e a zöldségek. ha bejön szombaton a száraz délkeleti szél, még rádob egy lapáttal a 35-38 foknak szárazságnak vízelvonó párolgásnak.
Nekem sajnos nincs zöldséges kertem, csak egy beton karámmal körülvett megemelt virágoskertem.
Mást nem tudok, mint a 20 méteres napon lévõ slagból lassú kifolyással locsolom alulról a növényeket, meg az egysoros paprikákat. Egyenlõre szépek. Bár van még egy a teraszi cserépben, nõ mint a bolond, de 3 virágot csak úgy ledobott szárastul. Lehet hogy sok a nitrogén?

Szia Bubu!
Jó is, hogy mondod a locsolást. A tavalyi rémálom aszályos nyáron megfogadtam, hogy többet nem fogok napi 3-4 órát szaladgálni a karókkal, pálcákkal terelt hosszú slaggal a sorok között a hõségben, mert valamelyik növény mindjárt elpusztul.
Az idén ennek véget vetettem, több heti munka (tervezés, összeszerelés) után most a hõség elõtt elkészült a csepegtetõ öntözõ rendszer (egyelõre csak az egyik kertben üzemel amit gondozok). Idõzíthetõ, programozható az egész, a rendszert pedig a növények vízigénye és az esetleges természetes csapadék elérhetõsége (szabadföldi vagy fóliás) miatt ágakra osztottam ami tetszõlegesen elzárható vagy megnyitható. Adott idõ alatt több vizet is tudok kijuttatni mint a slaggal szaladgálva (hasznos munkaidõ megtakarítás amit más kerti munkára vagy szabadidõre fordíthatok), valamint az elektromos szivattyú fogyasztása is kevesebb a rövidebb öntözés alatt. A víz pontosan oda jut ahová kell (gyökérzónába csöpög), így víztakarékos is, plusz az utakra nem megy semmi, így remélem a gyom is ritkább lesz. A mai próbanap után (2 óra öntözés alatt, 2 m2 vizet kijuttatva mindössze 35 Ft-ból) a hõség ellenére minden növény úgy állt, mintha csak 15 °C lenne, a földje este is nedves volt még.
Most azt kell kikísérletezni, hogy milyen gyakorisággal mennyi vizet juttassak ki. Ezt a gyakorlat majd megoldja. Itt a kopasz homokon sajnos nem megy másként. Én pedig egy életre megutáltam a tömlõ markolászását. Persze van pár konténeres növény, amit nem öntözök így, de azt a locsolókanna is megoldja.
Én magam is a hajnali idõszakra tervezem az öntözési programot, akkor nincs olyan nagy különbség a talaj és az öntözõvíz hõmérséklete között. Bár nappal a becsöpögõ víz is inkább meleg, mint hideg, mire végigkolbászol a fekete csõkígyón. Ja, az öntözéssel egyidõben (nyilván nem a nappali hõségre gondolok) permetezni is tudok, ami eddig elképzelhetetlen volt számomra ugyanazon a napon, mert vagy a permetet mostam volna le az öntözéssel, vagy a nedves levélre fújt szer hígult volna fel túlságosan. Ja és a gombás, bakteriális levélbetegségek is meg vannak így fékezve, mivel nem lesz nedves fent a növény, csak esõs idõben.
A szõlõrõl köszi az infót, egyelõre anyám szerint "nagyjából rendben van", a fertõzött fürtök, vagy fürtrészek kezdenek elszáradni, a betegség nem terjedt tovább elmondása szerint, de majd vasárnap-hétfõn megnézem saját szememmel is, ha kell kap még 1 permetet...

Elnézve a modelleket azért ezt így nem jelenteném ki, simán benne van holnaptól lokálisan 1-1 zápor, zivatar. Reméljük a hétvégén a Balatonnál sikerül is majd elcsípni valamit.

Nem lesz esõ 3-4 napig.

Köszi Telefonos képek, azért ilyen.
Mázlim volt eddig, fagy elkerült, jég is elkerült egyelõre.
Na meg persze a tudatos védekezés, zöld munka kombó.

Van állott hordós, kádas víz, szinte meleg. Kora este locsolok is a kertben. Nem bízom a véletlenre magam (holnapi esetleges zivatarok), mivel péntek délutántól vasárnapig Balatonon leszek.

Ok! látni mindent, csak olyan keskeny függõleges képek.Lapozni lehet a jobbra nyíllal.
Szépek a szõlõid, bár csak Sopron-Szentmártonkáta is adna ilyen épeket!

Más: A következõ hõhullám ellen védekezzünk megelõzõ locsolással!
Pláne a Dunántúl, de itt is az alföldön is.
A nedvesség utánpótlás egyik módszere; hajnal-reggel 8-9 óráig locsoljunk, akinek kerti szórója vagy, és fúrott kuta van.(10-15 fokos víz) De talán az alsó "árasztásos" módszer a gazdaságos, és növény kímélõ.
Figyeljünk a T.rad. vagyis a felszínközeli talaj hõmérsékletre.
Ha pld. A felszínközeli talaj 10-25 cm.-re 18-22 fok, akkor a kútvíz 13-15 fokja még elviselhetõ a gyökérzónákban. Épp fontos ez a sekély gyökerû zöldségekre, kis fákra nézve.
Ezért érdemes reggel locsolni, mint a délutáni-naplemente felé. mert fel van forrósodva a talaj, még este 8 után is 20 fok fölötti. A hideg víz pedig mint valami fagyi, okozhat gyökér "libabõrt " ami mint egy gyökér- torokgyulladásnak ad helyet. Akinek van hordós, állott vizes vize, az a legjobb.

Üdv!

Helyzetkép a szõlõbõl: (google drives megosztott mappa, ha gond lenne jelezzétek légyszíves)
Link

Tudom, gaz van, éppen 2 hete nyírtam! Vasárnap délután, ha az idõ engedi levágom.
Eddig nincs gond, kordában sikerül tartani a lisztharmat&peronoszpóra párost.
2 hetes permetezési fordulókra álltam rá, felszívódó és kontakt szerekkel mindkét betegség ellen. Plusz 2 forduló között folyamatosan zöld munkázom ne sûrûsödjön be.
Kert is szép, virágzik a cukkini, lassan az elsõ adag vesebab beérik. Paradicsom paprika is közel a virágzáshoz.
Gyümölcsfák is szépek, bár 1-1 fajta almafát elkapott a lisztharmat, míg a másikat a levéltetû, de védekezek mindegyik ellen. Szintén 2 hetes fordulókkal.

Érdekes módon nem, pont a másik a naposabb helyen levõ.
De a gyümölcsök formái is eltérnek picit, alighanem más alfaj. Van ezeknek több száz
A csatorna az tuti "ludas" volt a gigászi méretben

Szép termések. Biztosan a jóságos ereszcsatorna is rásegített.
A másik sort bizt. kevesebb napfény éri.

Sziasztok,

A természet legújabb csodája: óriási szemû (nem vicc, közel 2 cm átmérõjûek!!) áfonya érik a kertünkben
Link
Na igen, ez az a cserje amitõl az egyik eresz csatorna kiömlõje alig fél méterre van.
Kár, hogy ezen csak 9 szem van összesen

A másik, picit messzebb levõn rengeteg szem van, de jóval kisebbek, és még nem is érnek.

Sejtettem!
Ezért is furcsálltam!
Ez nem a teljes érés fázisa, hanem az úgynevezett "álérés".
A füge képes arra, hogy a gyümölcs kívülrõl teljesen érettnek tûnik, de belül valójában még nem mentek végbe a valódi érési folyamatok.
Ezért álérettek ezek.
Ezt követi hamarosan a teljes vagy valódi érés.
Az ültetvényben is találtam ma ilyen fügét Link
Ez is fehér volt belül, valódi érés esetén ugye pirosas-rózsaszínû.
Errõl írtam már korábban is Link Link Link Link
Az álérés vége az amit Te aszalódásnak vélsz, vagyis belsõ érés híján összetöpped, összeszárad, de belül száraz marad vagy ha leves is, fehér vagy zöld.
Gyakorta az egyik fele csak, amikor már kezd álérni, és az egyik fele jobban álérik, a másik kevésbé, akkor szokott olyan lenni, hogy a kevésbé álérett fele összetöpped, a másik fele meg nem, így torz alakzatot vesz fel a gyümölcs.
Gyakori az álérés sérült fügéknél, jég megüti vagy valami más fizikai sérülés lesz a gyümölcsön.

Link

Megettem. A nagy édes volt és lédús, ámde belül zöld színû, a megszokott piros helyett.
A másik két kisebb viszont már közel aszalódott volt.

Este ráküldtem az 1 db fehér padlizsánomra 50 L vizet. Állítólag szereti.

Hát én eddig abszolút komoly vegyszer nélkül dolgoztam és szépek a gyümölcsfák. Persze a gomba megtámadta õket, de vettem egy biológiai gombaölõt és az új hajtások 95%-a szép, a maradék 5 miatt kellett tegnap újra szórni. A tetvek ellen meg elég eddig a narancsolaj + katica kombináció. A meggy leérett, a barack érik, a fekete tetveknek lassan vége, a zöldekre kell fõleg figyelni még.
Ezt a dimilin-t kipróbálom a hétvégén, magától nem fog eltûnni a moly.