Időjárási visszatekintő

Az 2014-es éves csapadékösszeg Dobogó/Ördöghegy állomásomon tegnap délig 1198 mm volt.

Szia! Próbáld meg innen. Nekem bejönnek egyenként is a képek. Link
Nem egyrõl beszélünk szerintem, ez viszonylag gyenge szeles havazás volt, de nagyon kiadós. 29-én kora este kezdõdött a hóesés, emlékszem a 10-es iskolából (most Kemény Ferenc), biológia szakkörrõl jöttem haza, akkor még kissé kavarta a porhavat a szél (végig -5 fok körül volt a hõmérséklet). Esett kora hajnalig, de akkor már csillagos volt az ég. nagyjából 10 óra alatt leesett 20 cm, utána néhány napig nagyon hideg volt, -15, -20 fok is elõfordult, de ez a tél ezzel a korai rohammal nagyjából ki is fújt, még január közepén volt egy rövid havas periódus. És most kell helyesbítsek, nem 1974-ben, hanem 73-ban történt az egész, hiszen még általános iskolába jártam, akkor voltam nyolcadikos. A gimit kezdtem 74-ben. Hiába öregszem én is!

Hú , ekkor még a csattogós lepkét sem húzgáltam, hanem éppen a totyogós korszakomban voltam.... Nagyjából mi történt konkrétan? Konkrétan mintha errõl az idõszakról meséltek volna árokba dõlt, majd napokig betemetett autóbuszról , de lehet hogy nem ebben az évben volt? (linkjeid nekem nem jönnek elõ :-( )

Éppen 40 éve, 1974. november 29-rõl 30-ra virradó éjszaka emlékezetes havazás volt országunkban, Egerben biztosan. Nagyjából ez a havazás indította el bennem az idõjárás szeretetét, akkortól vannak feljegyzéseim is. Fényképezõgépem akkor még nem volt, így a "www.wetterzentrale.de" archív térképein idézzük fel az akkori idõjárási helyzetet. Az elsõ és a harmadik fotó a 850-es hõmérsékletet, a második és negyedik a felszíni nyomás eloszlást mutatja:
Link
Link
Link
Link

elsõ hó 2005.
2005.11.19: erõs hidegadvekció: elsõ hó reggel hózapi volt, a fõ tetején látszott de elolvadt kb. 0,2-0,3 mm -hajnali 3-4 körül eshetett
2005.11.19 a délután folyamán volt ez a hózapi, kb 20-25 percig tartott 0,2-0,3 mm-t adott észkról jött, hidegadvekcióval

Szerintem ezt keresed, Floo-ék követték el: Link

Sziasztok! Valaki tudna nekem linket küldeni egy viharvadászatról? Sajnos nem tudom,kik készíteték,de a lényege,hogy véletlenül elõbukkant egy tornádó, valahol Horvátrszágban ha jól emlékszem, közel a magyar határhoz....és mindenki megszólalása a okocsiban: "Tornádó b...meg!!!"

2004 november 19 egy durva nap, éppen 10 évvel ezelõtt Erzsébet napkor :

Idõjárás nálam : Délig borús idõ volt gyenge esõvel, csendes idõvel és +8+10 °C-kal.
Kora délután fél 1 körül hirtelen beborult ény felõl a felhõzet, hihetetlen gyorsasággal érkezett s viharciklon
A viharciklon zivatarlánccal tört rám kora délután 1 óra körül, épp sikerült hazaérnem a suliból.

Viszonylag aktív zivatartevékenység volt sûrû permetszerû esõvel, borsónyi jéggel és orkán- közeli 100-120 km/h-s széllökésekkel.

Délután fél 2-re gyorsan csitult a vihar, siralmas, szinte félelmetes csend ülte meg a tájat, tele volt minden törmelékkel, ágakkal, az eget hatalmas mammák borították be.

Fél órán át tartott ez az állapot, majd 2 óra körül megérkezett a hidegadvekció és 90-100 km/h-s ény szél tombolt újabb károkat okozva, az eget egészen sötétedésig beborították a hatalmas és sûrûn elhelyezkedõ mammák.
5 órától lassan gyengült a szél.

Délután egy fa majdnem eltalált, elõttem 1-2 méterrel landolt egy nagyobb mérettû akác

Végül egy videó a Tátrát letaroló szélrõl, mely a ciklon által keltett hihetetlen erõsségû bukószél volt:Link

Köszönöm!

Több állomás felhasználásával készült a szakdolgozatomhoz:
VÁRALJA: 1904;1906;1919-1927;1951-2014
KÁRÁSZ: 1963-2013
PÉCSVÁRAD: 1904-1943
MÁZA: 1997-2014

A maradék néhány évet környezõ állomások méréseivel pótoltam. Voltak évek, amiket pótolhattam volna a közelebbi pécsi adatsorral, de inkább egy pár km-re távolabbi falujét használtam fel. A pécsi "túl" városi környezetben levõ állomás volt. A pótlások:
PARADICSOMPUSZTA: 1901;1903
SZEKSZÁRD: 1902;1946-1950
VÉMÉND: 1944;1945

Készítettem zivataros napok száma adatsort is, szintén szakdogához: Link

Mûlt hétvégi idõjárás a Kõszegi-hegységben! (Délelõtt napos volt, aztán délután.. haha, bõvebben a videók alatti leírásokban!)
Zenés õszi videó: Link
Autós videó: Link
Idõjárási videó, eredeti hangokkal: Link

Ha elnyerte tetszéseteket, nyomjatok a felfelé mutató hüvelykujjra!

Kigyûjtöttem az év elejétõl az OMSZ hivatalos napijelentés kiadásaiból a napi középhõmérséklet eltéréseket.
Budapest-Pestszentlõrinc adatai:
január: +3,47
február: +3,26
március: +4,33
április: +2,37
május: -0,14
június: +1,59
július: +1,60
augusztus: -0,54
szeptember: +1,14
október: +1,78
Az anomália október 31-ig: +1,88 fok!

A november is erõsen pozitívban van 13-ig, hiszen +3,87 foknál járunk. Persze a hónap még hosszú, de vaskos meglepetés lenne, akár egy átlag körüli eltérés is...

És az az év is rendkívül hidegnek adódott, aztán kitolódott a késõn jött nyár, és tél se igazán volt már utána. Érdekes torzulás alakult ki, ki tudja mi okozhatta.

Szép munka!

Nem meglepõ módon 1942 arrafelé is mindent visz, úgy látom.

Tényleg nagyon durva volt az az 1941-42-es téli szezon, mind hideg, mind hótakaró szempontjából, a hazai mérések történetében egészen rendkívülinek számító síkvidéki hóvastagság-adatokkal.

Pár hónapja én is pont ez utóbbiakról írtam, pl. a nagykanizsai 122 cm-rõl, szépen beleillik ebbe a Te ábrád is.

Link

Amúgy melyik állomás ez pontosan?

Maximális hóvastagság és 10 cm feletti hóvastagságú napok száma a Kelet-Mecseknél (javított adatsorok alapján): Link

Fogadjátok szeretettel Thermometer legújabb cikkét az október végi hidegrõl: Link

Ha többet nem is, de egy-két mondatot mindenképp megér az alábbi történés.

Vasárnap, azaz november 9-én Zabaron a Tmin 10, a Tmax pedig 20 fok volt!

A rendes napi kh. mondjuk csak 12 fok környékén alakult a térkép szerint, de az õsz utolsó hónapjában az is elég kemény az egyik leghidegebb fagyzugban.

Ez országos átlagban kb. okt. 10-13. közötti kh., egy fagyzugban még visszamehetünk pár hetet.

Értem, köszi a választ!

Nekem a 2004-es feljegyzéseim papíron vannak meg ill. egy nagyobb füzetben, weben nem

Webarchivban van még némi nyoma

Az a beszámoló sajnos az enyészeté lett az akkori weboldalammal, és a bódult kamaszkorral együtt. A képek, videók viszont megvannak egy külsõ merevlemezen, egy fiók mélyén.

A melegedés egyik bizonyítéka.

Hamarosan elkészülök a következõ állomással, ami a múltkoriban megkezdett hóstatisztikai feldolgozást illeti, ez pedig Kékestetõ lesz.

Elöljáróban egy kis érdekesség, ami a mostani enyhe õszi idõ kapcsán jutott eszembe: az ország legmagasabb pontján a rendelkezésre álló 72 éves adatsorban (1932-44 és 1952-2014 között értendõ; 1944-1952 között sajnos nem mûködött az állomás) az idei évet megelõzõen még soha nem fordult elõ, hogy sem márciusban, sem áprilisban ne jegyezzenek fel hótakarós napot. Nos, idén a legutolsó ilyen nap február 17. volt, azt követõen mindössze 4 hófoltos napra futotta, amelybõl márciusra és áprilisra is 1-1 jutott.

A hosszú idejû adatsorokat vizsgálva ki merem jelenteni, ez a február közepi utolsó hótakarós nap szélsõségesen korainak számít, egészen kiugró adat. Mindemellett az is egyértelmûen látszik, hogy az utóbbi években a korábban rendszeresnek mondható áprilisi hótakarók is jelentõsen megfogyatkoztak (egy-egy kivételt jelentõ év természetesen van, ilyen volt 2013 is): 2007 és 2011 között például 5 év alatt egyetlen hótakarós nap sem fordult elõ Kékestetõn, mint ahogy idén sem (folt és lepel néhány napon azért kialakult az említett évek többségében is). Nem beszélve a májusi hótakarókról, amely manapság már olyan ritka, mint a fehér holló, szinte csodaszámba menne, ha elõfordulna, pedig a feljegyzések tanúsága szerint pár évtizede még igen gyakran akadt rá példa. Most viszont a helyzet, hogy - ha nem kerülte el a figyelmemet semmi - 1985 májusa óta nem hogy hótakaró, de még hófolt sem volt megfigyelhetõ, egyetlen évben sem. Azért ezek elgondolkodtató adatok.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247156 - 2014-11-06 23:10:59)

Számomra az utóbbi 5 év legemlékezetesebb hidegpárnája 2010 Karácsony után következett.

December 23.-24.-én még enyhe idõ volt esõvel.

25.-én gyökeres fordulat következett be: Egész nap csapadékos idõ volt, összesen 22 mm hullott.
Délig esõ esett, délben átváltott havas esõre, darára, ezután pedig tartós közepes havazás indult.
Másnap 26.-án reggelig átlagban 12 cm hó hullott.
Csakhogy 25.-én egész nap és egész éjjel viharos olykor 85 km/h körüli ény szél tombolt, így már estére egész komoly hófúvás alakult ki, 26.-án reggelre pedig fél méteres hótorlaszok alakultak ki és a hõmérséklet nem ment -2 °C fölé. Közben lassan gyengült a szél a nap folyamán, de még délután is volt hófúvás.

27.-étõl 10 napon át beállt a hidegpárna: 10 napig folyamatosan fagyott, szélcsend volt, a nap egyáltalán nem sütött ki, gyönyörû havas maradt a táj, semmirõl nem olvadt le a hó és sok helyen maradtak nagy hómezõk, hókupacok, de úgy összességében is szép havas maradt a táj.

Számomra ez volt az egyik legkedvezõbb, legszerencsésebb felállású hidegpárna.
Így ha felemásan is, de havas lett a 2010-es Karácsony, Szilveszter és az Újév is

2011-ben is jól jártam itt: a várt karácsonyi enyhülés itt elmaradt.

23.-án 5 cm hó hullott, ezután este jelentõs ónos esõ jött.
Mit ne mondjak szép látvány volt a hóréteg és rajta a csillogó jég.

24. és 25.-én 2 napos sûrû köd ragadt be, egész nap 0+1 °C-os hõmérsékletekkel.
A köd szépen konzerválta a havas - jeges tájat, ami a sûrû köddel párosulva talán még szebb, még hangulatosabb volt.

Csak 26.-án kezdett olvadni a hó egy melegfront és esõnek köszönhetõen, estére el is tûnt minden hó.

A 2011-es karácsonyi helyzet pikantériája az volt, hogy tõlem 15-20 km-re dny, nyugatra már +10+13 fokokat mértek nulla hóval!

11 éves megfigyeléseim talán legemlékezetesebb, legélménydúsabb éve 2004 volt, rögtön az elsõ teljes megfigyelt évem.

Lacko Márk(Márkó) anno írt egy részletes viharvadászos beszámolót a 2004-es évrõl Budapest környékérõl, a Dunakanyarból Horányból, meg Nyírszõlõsrõl is.

Régen olvasgattam, és megdöbbentõ hasonlóságoakt írt õ is mint én a 2004-es feljegyzéseimben.

Jó pár éve már nem olvastam, mostanság elakartam, de nem találtam sehol!

Szimplán eltûnt a beszámoló/ törölve lett, vagy csak én nem találtam meg!?
Választ elõre is köszi

2 fokkal volt melegebb az október a sok éves átlagtól, a tavalyitól viszont 0,3 fokkal hidegebb. A csapadék viszont jócskán meghaladta a sokéves átlagot, konkrétan 1,5 havi csapadék jött le, igaz aránytalan eloszlásban.

A csörnyeföldi omsz társadalmi észlelõnél szeptemberrel bezárólag 930 mm esett.
Ehhez hozzáadjuk az októberi 80 mm-t, akkor most tart Csörnyeföld 1010 mm-nél.
Tehát a zalametes mérõ fölmér 10 hónap alatt 150 mm-el.
Persze elvileg elõfordulhatna, hogy egymástól 1 km-re se lévõ két mérõ között ekkora különbség van, de ebben az esetben valószínû nem errõl van szó.

Többször is szóba került a kérdés, hogy az idei év lehet-e az eddigi legmelegebb?

Játszottam kicsit a számokkal.

Az eddigi legmelegebb 2007. Ekkor október 31-ig 14,68 °C volt az átlag.
Második legmelegebb 2000. Október 31-ig 13,61 °C.
Harmadik 2012. Október 31-ig 13,90 °C.
Negyedik 2008. Október 31-ig 13,67 °C.

Az idei évben október 31-ig az átlag 14,02 °C.

Lehet számolgatni, latolgatni....

Míg a a Dunántúl nyugati, délnyugati, déli és középsõ részein sokfelé rendkívül sok csapadékról beszélnek, dny és nyugaton akár rekord közeli értékekkel, addig nálam csupán szerény 759,2 mm csapadék hullott az év elsõ 10 hónapjában.

Ez az összeg 8 éve folyó méréseim szerint az elsõ 10 hónapot figyelembe véve csak egy szerény 3. helyre elég.

1 helyezett 2010 : 991,4 mm volt az elsõ 10 havi összeg.
2. helyezett 2013: 768,1 mm volt az elsõ 10 havi összeg.
Idei év becsúszott a 3. helyre a 759,2 mm -es elsõ 10 havi összegével.
Ezt követi 4. helyezettként 2008, amikor is 722,5 mm volt az elsõ 10 havi összeg.

Éves összesítésben valószínûleg csak egy 4. helyre lesz elég az idei év csapadékösszege nálam, ami 8 éves méréseim alatt csak egy középértéknek felelhet meg.

1. helyezett 2010 : 1146,4 mm-rel.
2. helyezett 2008 : 887 mm-rel.
3. helyezett 2013: 884,4 mm-rel.

Idén október végén még úgy tûnt, simán dönthetõ lesz a 2013 vagy 2008-as 885 mm körüli érték, hiszen még volt bõ 2 hónap az évbõl, ami alatt már csak 125-130 mm közötti értéknek kellett volna lehullania.

2 hét elteltével viszont jóval szárazabbra fordultak az elõrejelzések és egyre inkább úgy tûnik, hogy az idei november elsõ fele igen szárazan telhet, a hónap második felét még meglátjuk, még a december hozhat jelentõsebb csapadéktöbbletet.

Mindezeket figyelembe véve a 2010-es rekordom megdönthetetlen, a 2008 és 2013-as értékek megdöntésére most csak nagyon csekély valószínûséget látok.

Így itt az idei év egy középértékû csapadékú évnek fog nagy valószínûséggel adódni.

A 2010-es év 1146,4 mm-es értéke pedig itt olyan esemény volt hogy 100 évente kb. 1-szer.
Ilyet valószínûleg én itt már nem élek át, hiszen egyes hírek szerint felém pár száz éve nem volt már 1000 mm-t elérõ vagy meghaladó csapadék, 2010-ben viszont ezt sikerült jóval túlszárnyalni.

Egyéb érdekesség: 2007-ben 679 mm, 2008-ban 887 mm, 2009-ben 684 mm, 2010-ben 1146,4 mm, 2011-ben 420,1 mm, 2012-ben 597,8 mm, 2013-ban 884,4 mm, míg idén október 31.-ig 759,2 mm csapadék hullott.

Ez eddig közel 8 év alatt 6057,9 mm.

Így ha ezt elosztom a 8 évvel az 757,24 mm-es átlag évenként úgy, hogy még az idei évbõl van 2 hónap hátra.
Minden bizonnyal ez az érték még idén növekedni is fog.

Éve átlagban itt 8 év alatt annyi csapadék hullott, hogy ez simán elmenne egy Alpokaljai vagy Dél -Dunántúli sokéves átlagnak is, annak fényében fõleg, hogy az itteni átlag eddig 640 mm volt.

A "gyõzelemhez" közel két fokos pozitív anomália kéne novemberben és decemberben. Nem tudom elképzelni, hogy ennyire ne "fáradjon el" a meleg, de attól még megtörténhet.

Egy pár év múlva lesznek majd "meglepetések", amikor az a bizonyos "átlag", amihez rendre viszonyítunk, az utóbbi sorozatos meleg éveknek (lassan már évtizedeknek) köszönhetõen már olyan magas lesz, hogy mondjuk egy ilyen mostani év nem lesz ennyire kiugróan "átlag feletti". Feltéve persze, ha nem melegszünk fokozatosan még tovább...

Hogy ne csak OFF legyen: Budapest Ferihegyen végül is októberben 3 fagyos nap alakult ki, ha jól számoltam (illetve volt mellette 1-2 olyan, amikor felülrõl megközelítettük a fagypontot), az abszolút minimum -3 °C lett, 28-án. Nem túlságosan acélos érték, de ahhoz képest, hogy a legutolsó napokig még fagy sem volt, végül is elfogadható.

Nagy eséllyel Top3-as év lesz az idei, de speciel én sok esély látok az elsõ helyezettre is.
2007-ben 1,7 °C volt az éves pozitív anomália oly módon, hogy az év utolsó 4 hónapja végig negatív anomáliában futott.
Így 2007 augusztusig valami egész elképesztõ pozitív anomália jöhetett össze.

Idén az év elsõ 10 hónapjában kb. 1,5-1,6 °C között áll a pozitív mérleg, amin a november nem korrigál várhatóan, talán a december még eldöntheti a versenyt, de igazából sok esélyét nem látom.

Én szurkolok egy rekorddöntésre, ha már 2014 ilyen jellegtelen év volt idõjárási szempontból.

Budapest - Pestszentlõrinc havi középhõmérséklet anomáliája októberben, a napijelentések alapján: +1,78 fok.
Hajrá, gyúrjunk a 2007-es év megdöntésére.
Ha lesz egy kis idõm, kigyûjtöm az eddigi, egész évre vonatkozó anomáliát. Kíváncsi vagyok hogy állunk.

Nagyon Örülök, hogy megmutathattam nektek a Fennsíkot. Egy élménnyel több nektek.

Az októberi abszolút hõmérsékleti minimumot szerintem elkönyvelhetitek, viszont "csak" -13,2 fok volt. Rosszul mondtam odafent. Bocs

Aa havi átlag is szárnyalt a hónapban, 6 fok körül zárt, a hajnali enyheségeknek köszönhetõen. Keményebb fagyok csupán a hónap legvégén voltak. Akkor viszont rögtön lement -10 fok körülre. Adat feltöltés nem tudom mikor lesz, mert netem csak a telefonon van, az meg nem tudja a loggereket....pedig Állítólag okosat vettem.

2012. óta a 3. átlag feletti októbert tudhatjuk magunk mögött, igaz a tavalyinál csaknem 2 fokkal hûvösebb lett a maximumokat nézve, a középhõmérséklet pedig fél fokkal maradt el tõle. A végére két gyengén fagyos éjszaka is becsúszott, ami teljesen megszokott.

2014. október nálam:

T átlag: 12,98 °C.
T min. átlag: 9,65 °C.
T max. átlag: 18,02 °C.
Absz. T min.: 0,5 °C. (28.)
Absz. T max.: 26,7 °C. (11.)
Absz. hõingás: 26,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 4,2 °C. (28.)
Legmagasabb napi átlag: 19,1 °C. (14.)
Napi átlagok hõingása: 14,9 °C.
Legalacsonyabb T max.: 8,9 °C. (27.)
Legmagasabb T min.: 16,9 °C. (14.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,3°C. (20.)
Napi legkisebb hõingás: 2,2 °C. (23.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1003,4 hPa. (22.)
Legmagasabb légnyomás: 1033,3 hPa. (27.)

Nyári nap: 4 db.
Zivataros nap: 1 db.
Ködös nap: 4 db.

Havi csapadékmennyiség: 84,5 mm. (éves: 798,8 mm.)
Csapadékos nap: 11 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 50,6 mm. (21.)

Az átlagnál 1,5 °C-kal melegebb (a 12. legmelegebb) és sokkal csapadékosabb (199 %, ezzel 21. legcsapadékosabb) hónap volt. A hónap elsõ 21 napja rekord meleg októbert sejtetett, ám az utolsó 10 nap sokat hûtött az átlagon és 4 nap alatt az addigi nagyon száraz októbert egy jóval átlag feletti csapadékú hónapra változtatta.
Emlékezetes a 22-re virradó éjszaka rendkívüli csapadéka valamint zivatar- és villámparádéja.

Na megjártuk a Bükk-hegység egyik töbrét kedd reggel!
Hajnal fél 5-re ugrottam le Robiért Miskolcra a nagyobbik fiammal, majd a hegy felé felvettük a Családom többi tagjait. Felkocsikáztunk Jávorkútig. Már amikor indultam -2 fokot mutatott a kocsi hõmérõje, de felfelé már inkább -4-et, de volt -5 is, Jávorkúton -4 foknál állítottuk le az autót.
Innen egy laza 4,5 km-es sétával közelítettük meg a célpontot, végig fagyban, miközben hallgattuk Robi alapos ismeretterjesztõ elõadását!
Az elsõ fényképek csak a töbör alján készültek el, mert iparkodtunk lejutni a Tmin idõpontjára. Link Link
Ekkor nagyon közel járhattunk a töbör -13,8°C -os keddi minimumához, ami ott is õszi szezonrekord eddig! Nagy élmény volt, hogy minden lélegzetvételnél kifagyott a pára az orrszõrzetemre és elkezdte csiklandozni az orromat, majd minden kilégzésnél felolvasztottam a jégkristályokat!
További pár fotó a töbörrõl és lefelé a a hegyrõl: Link Link Link Link
Magyar zászló: Link
Link
Link
Link
A túra végén -2°C-nál indultunk el lefelé autóval, de már Lillafürednél +2 fokot mutatott a kocsi hõmérõje.
Örök hála Robinak, hogy eljuthattunk erre a fantasztikus helyre, hálás köszönet! )

A Tokaji-hegyen a 9 hónapos fagymentességre gyúrunk, jövõ hét közepén lenne meg.
250m-en +3.3°C az eddigi õszi abs.minimum (10.26.)

Itt 7,5 hónap telt el az utolsó tavaszi és az elsõ õszi fagy között (03.14. és 10.28.). Megjegyzem harmatgyenge volt mindkettõ, sõt márciusban csak alig 4 fagyos éjszaka volt, azok is mindössze 0 fok körül.

Mivel nyári és hõség és forró nap már nem nagyon lesz az idén, kis összegzés ezekrõl:
Nyári napok száma nálam: 102 nap (az adatfeltöltõk között a legtöbb).
Hõség napok száma: 36 nap (a 3. legtöbb).
Forró napok száma: 2 nap mindössze.
Zivatar még lehetséges természetesen, de ebbõl 42 nap adódott.
Tmax: 35.8°C mindössze! (06.10.)

2014: 102, 36, 2(!), 42, 35.8°C
2013: 106, 47, 15, 24(!), 38.1°C
2012: 125, 73, 21, 24, 38.4°C
.
.
.
2010: 88, 33, 4, 33 35.8°C
2007: 40.8°C abszolút Tmax.

Nagyon jó "kis" elemzés, köszi! Sajnos nem tudtam követni az eseményeket akkor, de így utólag valamelyest képbe kerültem

Azon tünödöm, hogy hogyan lett ilyen jó (ill. ilyen jónak tünö) a 24-i 12 UTC-s GFS analízis Magyarország északkeleti térségére ( Link ) ha nincs is rádioszonda adat, amit oda felhasználhatnak az analízíshez.
Vagy egyéb (müholdas) adatot tudtak oda felhasználni, vagy a 6-órás elörejelzés már nagyon jó volt, amin nem kellett a mért adatoknak sokat javitania....
(analizis = elözö futasból szarmazo rövidtávú elörejelzés + mért adatok beleasszimilálva)

Olvassátok élvezettel legújabb cikkünket Zivipötty tollából Link

Valami hasonlót szeretnék a holnapi napon összeállítani a grafikonokkal együtt.
A honnan jött a hidegebb kérdésre, avagy "Attila fagyos humora", "100-ból 1 esetben" cím nem is olyan rosszak.

A linkjeid közül párat fel fogok használni, nagyon hasznosak.
Elõre is köszi Ádám!

A Fennsíkon is csak mutatóba volt havazás 900 m felett, igaz az olyan 200 Ft-os érmék nagyságával egyezõ méretû volt. A csapadék zöme fagyott esõ, hódara, illetve a csapadék gyengülésével ónos szitálás lehetett a jellemzõ.
Utóbbi biztosan volt, mert másnap reggel a fákról olvadó jégdarabok hullottak még rám is a fák között mászkálva. Pont az elázást akartam elkerülni a leolvasáskor, amit ezzel az erdõs részeken nagyon nem sikerült elérnem. De legalább a réteken már nem volt ilyennel bajom.

A világszerte "JoeJack bukása" néven elhíresült pénteki eseménysorhoz egy kis gyûjteményt én is leírnék.

Hát ugye ezt találtam kijelenteni anno... Link

Ebbõl lett az, hogy mind a Mátra, mind pedig a Bükk legmagasabb részein fagypont alá csökkent a hõmérséklet napközben, emellett a csapadékban kisebb-nagyobb arányban hópelyheket is észleltek mindkét hegységbõl. Link

Az elérhetõ modellek alapján havazást nem nagyon lehetett várni. A GFS-nek látható vertikális kimenete, de azon végig pozitív légréteg volt 2000 méter környékéig, sõt kicsivel még fölötte is, az ECM szintén pozitív 850-et adott. Az yr.no-s módosított ECM adta a szilárd csapadékot Kékesre, de ha az alapján írnám az elõrejelzéseket, már rég kidobtak volna a csapatból.

Nézzünk egy budapesti, kora délutáni szondát: Link Kb. 1800 méteren a 0 fok, alatta sincs sok jele komolyabb hidegnyelvnek, ráadásul még a harmatpontok is végig pozitívban. Ebben a pozitív hõmérsékletû közegben, a mérsékelt-élénk széllel, konvektív leáramlások nélkül 800-1000 métert kibírni a hópehelynek...

Na persze Bp. jóval nyugatabbra van, mint a havas események, ezért messze nem tökéletes egy ottani felszállás. Nézzünk modell reanalízist!

GFS: Link
ECM: Link

Kb. +1 fokot látunk 850-en hegységeink környezetében, mondjuk az is látszik, hogy nagy a különbség a két modell között.

A GFS-en észak felõl benyúlik a 0 fok, íme a poprádi szonda adatai: Link Jóval hidegebb, mint a pesti, de nagyon érdekes, mert kb. 1850 és 2250 méter között bemért egy 400 méter vastag, enyhén pozitív hõmérsékletû réteget, igaz negatív harmatpontokkal.

Környékbeli állomások:

Poprád, 694 m: Link
Telgárt, 901 m: Link
Csorba-tó, 1355 m: Link (Jó kis fõn volt sokáig, +5 fokkal!)
Chopok, 2008 m: Link

A szondának megfelelõen, kb. 800 métertõl már fagy volt, kora este Poprádon esett egy kis hó/havas esõ, akkor már ott is negatív T mellett. Az is látványos, hogy a Chopok-on a délután bizonyos szakaszában pár tizeddel enyhébb idõ uralkodott, mint az 1100 méterrel lentebb fekvõ Garamfõn.

Még némi modellböngészés.

A 06z-s GFS 925 hPa-ra: Link

Ezen is plusz 1-2 fok a Mátra-Bükk, ÉÉK felé már fagy, a fõnhatás is szépen megjelenik a +7 fokos területen.

Na de akkor hogy is van ez? 925-ön és 850-en valószínûleg nem volt fagy, a mérések szerint azonban a kettõ között igen.

És akkor a végére a Kojsovska Hola állomás, Kassától kissé nyugatra. Ez a fentiektõl jóval keletebbre fekszik, nagyjából a Cserehát hosszúságán, 1242 méteren. Link

Hoppá, -4 fok körül járt az állomás délután!

Tudomásom szerint -7, -8 fok fölött nem képzõdik szilárd csapadék, legfeljebb túlhûlt víz. Link Gondolom ezt nem hasraütés-szerûen határozták meg, tehát 1200-1300 méteren nem képzõdhetett havazás, hanem a szondaadatok alapján csak jóval fentebb, már 3 km fölött.

Az adatokból, mérésekbõl az is kiderül, hogy kb. 2,1-2,2 km-ig biztosan lejöttek épségben a hópelyhek. Azonban a KH-i állomás adatai azt valószínûsítik, hogy ha voltak is 1400-2000 méter között/körül pozitív hõmérsékletû légrétegek, ezek nagyon vékonyak lehettek. Ebben a zónában csak a pelyhek egy része olvadt meg, másik részük, vagy intenzív szakaszokban nagy részük túlélte az enyhe olvadást.

Hosszas kutakodás után sikerült találni egy szuper ábrát, hogy hogyan is nézhetett ki ez a történet: Link Bár nem pontos, de ez már külön kommentárt nem igényel.

Összefoglalva kb. ez rekonstruálható a Mátra-Bükk térségére, feltételezve azt, hogy a modellek reanalízise is pontos volt:

3000 m: -4 fok.
2200-2300 m: -1 fok.
1400-2000 m között: enyhén pozitív hõmérséklet, akár (szerintem igen) vékony negatív rétegekkel.
1200 m: -3 fok.
1000 m: -0, -1 fok.
800 m körül: a 0 fok "második" határa.

Igazi 100-ból 1 helyzet.

A csütörtök délutáni GFS elõre vs. analízis: Link Link

Ha még ennél is jobban bedõltem volna, a mesém is tovább tartott volna.

A tegnapi napon sikerült leolvasnom a hegyi állomásainkat a Bükkben.
Minden állomás esetében sikerült a péntek napközbeni hidegebb levegõ beáramlását megfigyelni.
Látványosan csökkent a hõmérséklet.
A Borovnyákon (940 m) lévõ adatrögzítõ talán az egyik leglátványosabb, bár mindegyik követi ugyanezt a ritmust egészen a 775 m-en lévõ loggerekig. Alacsonyabb szinteken csupán +0,2 fokig, csökkent a hõmérséklet, amíg a Borovnyák oldali hõmérõn ez már -0,6 fokot jelentett.
Bánkúton, ami légvonalban 600 m-re van az elõzõ állomástól, de 60 méterrel alacsonyabban, és völgyben, már csak -0,2 fokig csökkent a hõmérséklet.
Az idõjárási helyzet az adott napon, abszolut mikroklímától független helyzet volt, így írhatom nyugodtan, hogy a töbrökben is folyamatos hõmérséklet csökkenés következett be, de a Bükkben, a Fennsíkon lévõ, (ami már 800 m alatti magasságot jelentett), csupán ép elérte a 0 fokos értéket. A fenyvessel borított és ezáltal kissé védett töbörben lévõ logger pedig +0,2 fokig csökkent az adott napon, az adott idõszakban.
Mindegyik állomás esetében megfigyelhetõ kb. 1 órás intervallumban egy stagnálás a hõmérsékletben a napközbeni idõszakban, majd utána érte el az adott napon a hideg beáramlás a minimum értékét.
Ami különösen szívmelengetõ számomra, hogy a Kékestetõn lévõ értékek alapján nyugodtan kijelenthetõ, hogy a loggerek ha mérnek, akkor még mindig korrekt értékeket mérnek.
Grafikonnal,képekkel, kicsit bõvebb elemzéssel az adott napról a holnapi napon jelenetkezem.
Most lekvár alapanyag beszerzés következik....

Persze a leolvasáskor bekapcsoltam az ON gombot, a tél feliratnál.

Ma reggelre össze is hozott egy jófajta kis minimumot a töbrökben, de a jövõhét is alakul már. Kedden szegedi látogatója is lesz a Fennsíknak, így a jóidõnek különösen örülök.

1893. jan. 3 és 10 között egy ma már szinte nem létezõ AC híd volt Grönland és Oroszország közt. Döbbenet...

A hivatkozott munka említi az 1893-as januárt. Az archívumban meg is találtam a brutális makrohelyzetet:

A ciklon Eger-Szõllõcskén 49 mm-t adott összesen, októberben 67 mm hullott, a 2014-es év pedig már túl van a 800-on, pontosan 808 mm esett ma reggelig.
Más: azt ugye nem tudjuk, milyen lesz a soron következõ tél, azt viszont igen, milyen volt 1929. februárjában. Valamikor boncolgattuk itt ezt a témát, most a képtáramra feltöltöttem egy néhány oldalas dokumentumot errõl: Link

Budapest-Pestszentlõrincen 23-ig a havi középhõmérsékleti anomália +2,89 fokon áll.
Bár a következõ idõszak már jóval hûvösebb idõt hoz, de így is bõven pluszban lesz a hónap.
Várhatóan +1,6-2 fok közötti érték realizálódhat.

Felhívtam a bácsit, hogy megkérdezzem, de nem jártam sikerrel, majd beugrok személyesen.
Egyébként én is úgy sejtem hogy lehet hogy fölémér, mert a becsehelyivel összehasonlítottam a csillagdát, és a csillagda kevesebbet mért, de volt hogy ugyanannyit, vagy többet.

A csapadékos október és a rekord csapadékú szeptember eredményeként jelenleg az idei õsz 284,5 mm-nél tart.
Ez már így is az 5. legcsapadékosabb õsz a rangsorban, és még több, mint egy hónap van vissza....


Egyébként az eddigi rekord 309,2 mm 1950-bõl. Nagy valószínûséggel már nem sokáig.... [esõ]



Szerk.: vélhetõen az idei év is felkerült már a mai napon a top tízes csapadéklistára. Reggel 8 órakor még 1,1 mm hiányzott a 10. helyhez. És itt még több, mint két hónapja van feljebb "mászni".

Az OMSZ csörnyeföldi állomásán mennyi eddig az éves csapadékösszeg?

Képet tudsz mutatni, milyenek ezek a zalametes automaták?