Ho-ho-hósirató

Ha Budapest belterülete nem is, Ferihegy viszont érdekes szokott lenni ilyen helyzetekben. Véletlenül pont éjszakás leszek ma, kíváncsi vagyok, mennyi lesz az alja.

Legutóbb 2011-ben volt példa itt májusi fagyra, akkor 5-én és 7-én is kevéssel 0 fok alatti T alakult ki.

Látom, ismét a fõváros van a porondon. Mondjuk az meglepõ, hogy némelyek még azt is képesek elhinni, hogy a belvárosban egyáltalán nem volt fagy egész télen...

Igen, tudok én is jó néhány idõsebb budapesti Trachycarpus pálmáról, amik nem csak az idei gyenge telet élték túl.

Ami azt jelentené hogy amely pálmákat látod az Adrián, az ha ki lett volna ültetve nagyobb példányok a belvárosba, túl élték volna ezt a telet védelem nélkül Csak ennyire volt enyhe a tél

Az OMSZ Bp. belvárosi állomásán -7.3 fok volt a legalacsonyabb hõmérséklet a télen. (II.ker.)

Nálam a következõ az idei évben az alacsony hõmérsékletek statisztikája:
-5°C alatti hõmérséklet: 1 napon fordult elõ
-4°C alatti hõmérséklet: 3 napon fordult elõ
-3°C alatti hõmérséklet: 5 napon fordult elõ
-2°C alatti hõmérséklet: 9 napon fordult elõ
-1°C alatti hõmérséklet: 14 napon fordult elõ (utoljára február 13-án)
Fagyos nap összesen 24 volt az idei évben.
Nem egy Szibéria, de ezek szerint Budapest belvároshoz képest még így is hûtõszekrény.

Fagyra lakóhelyemen nem számítok a következõ napokban (legközelebb majd november vége felé lehet szó róla).

És ebben szinte semmi túlzás nincs.

Nagyon bízom benne, hogy otthon Békésben is megússzuk számottevõ károk nélkül az elõttünk álló éjszakát.

Gondolod itt a belvárosban nem fog fagyni?
Ja nem, itt télen sem fagyott...

No, úgy néz ki BAZ északi fele megússza a fagyokat, arrafelé tartósan felhõs lehet az ég. Elég bizonytalan a felhõzet "déli" határa, de szerencsés esetben az Északi-középhegység Karancstól induló, keletebbi részén is kitartó felhõsödés lép fel. Ezzel az opcióval még esetleg a Kisalföld nyugati részén, az Alpokalja északi felén számolhatnak, bár ott még bizonytalanabb a dolog, már csak a felhõzet magassági helyzete miatt is.

Másutt viszont se szél nem lesz, se felhõ.

További mentõövet jelenthet a Dunántúl és a középsõ országrész déli részén, a relatíve magas harmatpont.

Ahol 99 %, hogy lesznek fagyok, az az Alföld északkeleti része és Nógrád nyugati, Pest keleti fele.

Természetesen ez továbbra is az arra érzékeny helyekre értendõ!!!

-1, -2 foknál szerintem csak fagyzugokban lehet hidegebb, ha bejön a modellek felhõzet elõrejelzése, akkor szinte biztos, hogy Nyírlugos lesz a vesztes, oda betippelek egy kerekített -4 fokot, legyen mondjuk -3,5 fok a holnapi "Top"Min.

Bízzunk a csodában!

Fh.: Budapest, na itt nem kell izgulni.

Környéken a hétvégét Klárafalva vitte mennyiségileg 63 mm-rel. Szombat délután ott többször betaláltak a cellák. A héten biztos nem kell locsolni, de azért 2 hetente jöhetne egy hasonló.

Végre ma már jobb idõ van, takt 15.5°C , de a rohadt szél még mindig elég jól fúj.

Végül a hétvége második napja süvítõ széllel és 1,5 mm-el eltelt... Csak annyit voltam kint, hogy a csapimérõt leolvassa... jah meg a naplemente miatt. Próbálkozott alábesütõssel de nem jött neki össze mert alacsonyan volt a felhõzet.

Szóval ha aszály van, csak szervezni kell egy csillagászati találkozót... Biztosan megjelennek az esõfellegek. ... Ugyanis a hétvégi összejövetelt alaposan szétoszlatta ez a hidegfront.

Brutál hely, de biztos vagyok benne hogy jó része azoknak akik ott születtek és ott élnek, nem cserélnék le lakhelyüket Megszokás az egész Vagy megszoksz, v megszöksz

Ott aztán tényleg nem szeretnék lakni - egyébként kíváncsi vagyok, hogy a webkamerán látható bokroknak mikor van egyáltalán idejük arra, hogy kihajtsanak - ha azt vesszük, hogy augusztus végén arrafelé újra beköszönt a tél

Ahol még májusban is tél az úr
Link

Így, hogy más évszakban fordul elõ a két dolog, elég nehézkes összehasonlítani õket (meteorológiai szemmel - de hát a mortalitás felõl közelítve itt ez eléggé offtopic ). Avagy: inkább megnéznék egy nyári Vojejkov-tengelyt, vagy éppen egy téli "hõhullámot". Mindkettõ eléggé érdekes lenne

Tmin 2m-en 3 fok, talajon 1,5. Inkább 3 hét kánikula, mint egy Vojejkov-tengely.

5.4C volt reggel a minimum, szél mellet semmi esélye sem volt a fagynak.
Holnap hajnalban viszont már necesebb lehet a szituáció, legalább is a GFS szerint inkább a Tiszától keletre
Link
Link
A szél most nem fog segiteni
Link
Lényegében ez a holnap reggel lehet a necces, utánna vége...de az is inkább a fagyzugos, nyílt helyeken. Pár órás fagy szerintem komoly károkat sehol sem fog csinálni.
A friss ECM is a Tiszától keletre levõ helyekre adja a fagy esélyt, legalább is negatív harmatpontokat
Link

A tegnapi nap folyamán további 2,7 mm csapadék volt, így a hétvégét 4,5 mm-rel zártuk. T 2m minimum 2.0 fok volt, mely 5 óra 4 perckor állt be.

Felém 5,1 fok lett a minimum.
Csapadékösszeg a mai napig 181,5 mm,közeleg a 200 mm.
Ritka az olyan év,mikor ennyire az átlag közelében mozog a csapadék,május 5.-ig bezárólag felém 170 mm,május 30.-ig 225 mm az ideális/átlagos.

Idén 3 hetet lõttem be kikapcsolódásra õszig,az egyik ilyen idõpont július 27.-augusztus 3.
Szerintem szokás szerint meleg,száraz,vagy forró idõ lesz ahogy szokott.
A nyár csúcsidõszaka

De azért szeretettel várom a kedvenc évszakomat, a telet,nagyjából augusztus végétõl leszek egyre izgatottabb a "közelgõ telet" várva,de tavasztól kezdve várom.

A hideg sokkal jobb,mint a meleg,erre 2 példa:

A 2003-as augusztusi nyugat-Európai hõhullám 75000 emberrel végzett,kb 3 hétig tartott.
Ellenben a 2012 január végétõl-február közepéig tartó Vojejkov-tengely 750 ember életét oltotta ki.
Akkor mi a jobb?!

Megkockáztatom,hogy hazánkban minden egyes hõhullámban emberek tucatjai,vagy százai halnak meg,fõleg közvetve.Attól,hogy a média nem mindig beszél errõl,sajnos ez így van.

Dér ott keletkezik, ahol a felszín hõmérséklete fagypont alatti (nem pedig a léghõmérséklet).

A -2,2 fokot egy árnyékolatlan mûszerrel mérted, amit inkább tekinthetünk radiációs hõmérõnek. Ha árnyékolt hõmérõvel mértél volna 15 cm magasan, ennél minden bizonnyal magasabb értéket kapsz.

Aztán a többit majd leírja más, mert most rohannom kell a buszhoz.

----------------------------

OMSZ-nál két helyen volt fagy, az egyik Zabar, a másik pedig valami hidromet állomás Észak-Nógrádban, de mindkettõ -1-en belül maradt.

Kakucs és Kecskemét 1-1 fok, Zabar 0, Kanizsa 2 fok.
Este akkora zutty lesz mint egy ház.
Ebben a pillanatban támadt fel újra az északi szél, marhajó ahogy a kisugárzás miatt az alsó összegyûlt hideg légpárna el tud válni a magasban fújó széltõl és külön életet tud élni, majd amint megszûnik a kisugárzás, újra bekapcsolódik a nagytérségi légmozgásba.

Ricso!
Felhõtlen ég lesz Link , viszem is ki a mérõmet az egyik völgy aljára.
Juhéééj de régen mértem így hogy kiviszem valahova a mérõmet, már most izgulok!

Elsõ éjszaka bõven plusszban,kipipálva! Végig fújt a szél,jelenleg is lengedez.
Éjjelre várható valami felhõzet vagy szél??

A talaj és felszín hõmérséklete magasabb. A vágott lucerna közti légpárna viszont már szigetelte ezt.

Egy érdekességet írok le most reggel 2m-n árnyékolóban a minimum +0,5fok lett,viszont most elõször próbaként tettem a szamóca sorok közé egy máik a hõmérõt /digitális/kb 10-15cm magasan elhelyezve -2.2fokot mutatott,de viszont ennek ellenére a szamóca levelein nem tapasztaltam deresedést sem,hanem csak tiszta víz volt minden,bár ez elmondható a többi növényrõl is,de viszont a frissen vágott lucernán valamint a házak tetején szépen fehérlik a dér,a kérdésem az lenne hogy mért nem képzõdött -2,2fokon dér a szamóca levelén!

A leghidegebb helyeken 3-4 foknál járnak, 0 fok körüli Td-vel. Ha lesz is fagy valahol, nagy meglepetés lenne, ha lekúszna -2 fokig.

Nézzük az Európára jellemzõ 18 db szinoptikus helyzetet -égtájakra lebontva:

4 db nyugati típus van:

1. Anticiklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet Közép-Európában.
2. Ciklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet Közép-Európa fölött.
3. Délies nyugati irányítású idõjárási helyzet.
4. Beékelt gerinc.


6 db északi típus van:

1. Anticiklonális északi irányítású idõjárási helyzet.
2. Ciklonális északi irányítású idõjárási helyzet Közép-Európában.
3. Magas légnyomás az Északi-tenger és Izland fölött(anticiklon Nyugat-Európa fölött).
4. Magas légnyomású terület az Északi-tenger és Izland fölött(Közép-Európában ciklonok).
5. Magas légnyomású terület a Brit-szigetek fölött.
6. Alacsony nyomású teknõ Közép-Európa fölött.


4 db keleti típus van:

1. Magas légnyomás Skandinávia,Finnország és Karélia fölött(Közép-Európában anticiklonok).
2. Magas légnyomás Skandinávia,Finnország és Karélia fölött(Közép-Európában ciklonok).
3. Magas légnyomás az Északi-tenger és Skandinávia,Finnország és Karélia fölött(Közép-Európában anticiklonális helyzet).
4. Magas légnyomás az Északi-tenger és Skandinávia,Finnország és Karélia fölött(Közép-Európában ciklonális helyzet).


És végül 4 db déli típus:

1. Déli irányítású idõjárási helyzet(Közép-Európában anticiklonális helyzet).
2. Déli irányítású idõjárási helyzet(Közép-Európában ciklonális helyzet).
3. Alacsony légnyomás a Brit-szigetek fölött.
4. Alacsony nyomású teknõ Nyugat-Európa fölött.

Ezek közül ami leginkább jellemzi a májust,ezek a következõk:

Északi típus 1.-es,
Északi típus 2.-es,
Északi típus 3.as,
Északi típus 4.-es,

Keleti típus 3.-as,
Keleti típus 4.-es,

Déli típus 3.-as,

Már csak ezekbõl kiindulva sem várok egy átlagnál lényegesebben szárazabb,melegebb májust.

Naa de hogy az egyetlen konvektív élményemrõl is beszámoljak... (természetesen nem itthon éltem át)
Május eljselén Cserkeszõlõre mentünk strandra. Késõ délután nagyon közel kerültek a cellák a fürdõhöz, lassan el is indultunk hazafelé. Pár km után egy igen vérmes cella került elénk, éppen azokban a percekben alakult ki. A radar alapján az egyetlen vérvörös gócocska volt az országban. Lõttem róla a képeket, hófehér virgákat kezdett eregetni. Link Gondoltam, hogy brutál jég lehet, így csak lassan mertünk közelíteni. Link Amikor beértünk Kunszentre, a cella már kezdett gyengülni, a virga nem volt olyan kemény, úgyhogy belementünk. A város déli része úszott és még pár szem jég is esett, úgyhogy megálltunk a benzinkúton. Link
Továbbmentünk, majd a szentesi rádióban hallottuk, hogy Kunszentmárton egy részét csúnyán lebombázta a jég. Mi nem láttunk igazi pusztításnyomokat, de a csapadékfal durvábbik része alatt nem haladtunk el, az délnyugatabbra volt tõlünk.

Ez azért elég sz.rul néz ki, fõleg, hogy Orosházától K-re és É-ra is hatalmas mennyiség zúdult le tegnap, csak ott nincs mérõállomás.
Link

Az elmúlt egy hét botrányos volt nálunk, a mai szél -és porvihar csak hab volt a tortán.

Jó volt olvasni ezt a délutáni eszmecserét,ezek közül én is néhányat elsütöttem,amik miatt egy-két alkalommal kaptam is fejmosást.
A többség mondandójával egyetértek,de én nem tudok elképzelni egy száraz,tartósan meleg májust,júniust,gondoljunk csak Medárdra a szokásos tavasz végi,nyár eleji hõcsökkenésre,ami akarva-akaratlanul megjön az ország nagyobb területeire.
Ez az április 19.-tõl-május 3.-ig tartó 2 hetes konvektív móka igazi pikantéria volt,én élveztem,annak ellenére,hogy nem jött ki városom,és szûk környezete túl jól ebbõl az északkeleti áramlásos szituból,örülök is,hogy a mai fronttal megszûnt az effajta áramlás.
Csapadék: április 19: 2,9 mm, 20.-a : 1,1 mm, 22.-e : 4,1 mm, 24.-e 7,8 mm, 25.-e : 11,7 mm,26.-a: 1,5 mm, 28.-a :7,3 mm, május 1.-e :3,4 mm, 2.-a : 3,6 mm, 3.-a 9,9 mm.

Tehát 2 hét alatt 53,3 mm hullott,ami Medárd közeledését,és az egyre növekvõ párolgást,illetve a növények fokozódó vízigényét figyelembe véve nem számít soknak,külön örülök,hogy nem volt felhõszakadás itt egyszer sem.

A tegnapi nap bár zivatar nem volt a közelben,mégis jól sült el a nap,estig csak délután volt egy 10 perces zápor 0,8 mm-t adott,majd este fél 8-tól éjjel 1-ig csendes esõ volt,2 db intenzív,és 1 db mérsékelt záporral,9,1 mm hullott,ezzel 9,9 mm lett a front "termése".

Külön piros pont,hogy végre olyan front volt ez,ami itt nem adott komolyabban erõs,vagy viharos szelet,szombaton és ma is csak néhány erõsebb löket volt,olykor 45 km/h-t elérve,ez így jó volt.
Bár szeretem a szeles idõt,azért néha nekem is sok,amilyen gyakran erõs vagy viharos itt,Zala megye hozzánk képest nyugalom -sziget,elég csak annyi,hogy 2012-ben pl. 226 szeles nap volt,2013-ban 234 db szeles nap,mikor a legerõsebb napi széllökés eléri vagy meghaladja a 40 km/h-t,a szélmaximumot tekintve viszont nem annyira vészes a környék,minden évben ált. 90-100 km/h között mozognak a legerõsebb löketû napok.

JA még vmi: a látvány fantasztikum volt ebben a hetes "KÜN"- idõszakban

Az elmúlt 3 nap hivatalos csapadékmérlege 0, azaz nulla mm. Ma du. volt ugyan egy kis csepergélés/szitálás (az aszfalt enyhén vizes is lett), de ez is csak csapadéknyom. Még Orosháza is valóságos esõerdõ hozzánk képest...

Ma a Tisza gáton jöttem, néhol olyan szél volt hogy a felcsapódó víz a gát tetejére is feljött, ablaktörlõt kellett használni. A szélnek kitett partokon a kisodródó víz feláztatta a partot, így a fák gyökerestõl könnyedén kidõltek az ártéren.

Szakdolgozatírás közben ma végre kimozdultam kicsit, hát mit ne mondjak sapka, sál, délben 8 fok, igazi télies idõ! Ja és majdnem elfújt a szél! Egyébként a ciklon 27 mm-el zárt végül!

Egyébként hogy tudok képet törölni, valamiért nem jeleníti meg amit feltöltöttem!?

Kellemes a mai nap! Tmax: 12.3°C

Nem vagyunk messze egymástól, légvonalban kb. 50km, de nálunk az ottani mennyiség 10-szerese esett le.

"A 60-90 közötti idõszakban sokkal ritkábbak voltak a kilengések, és sokkal kisebb amplitúdójúak voltak."

Ez nagy vonalakban így is van, de kissé finomítanunk kell a megfogalmazást, nehogy becsapjuk fiatal kollégáinkat.
Ami egyértelmû különbség a mostani érához képest, hogy a 60-as, 70-es és jórészt még a 80-as években is sokkal határozottabb volt a nyugati drift, következésképpen erõsebbek az atlanti hatások. Ez fõleg a nyári idõszakokban volt feltûnõ, ugyanis akkoriban rendesen elértek minket északnyugat felõl a hidegfrontok, és a mögöttük áramló hûvös, nedves atlanti légtömegek. [esõ] Melegadvekció jóformán csak a prefrontális idõszakban volt, 1-2 napig, majd jött a lehûlés. A szaharai eredtû roppant forró, roppant száraz levegõ kivételes vendég volt országunkban -elõfordult, hogy évekig sem jelentkezett. Most minden nyáron bízvást számíthatunk rá.
Tél tekintetében nem az volt a különbség a jelen állapothoz képest, hogy ritkák lettek volna blockingszituációk, fagyhullámok. Gondolj csak az 1962/63-as télre, mely kivételesen zord volt, a múlt század második leghidegebb tele. Az Élet és Tudomány úgy fogalmazott az 1963 február elején indult fagyhullámról, hogy "az már idegileg is megviselte az embereket"
Hasonlóan extrém zord lett 1963 decembere és 1964 januárja. Ez a tél csak azért sikerült enyhébbre az elõzõnél, mert február az átlagnál magasabb hõmérsékletet hozott.
Rendkívül havas, hófúvásos volt aztán az 1969/70-es tél. Nagyon kemény, blockingos volt 1978/79, és részben 1979/80 is. A nyolcvanasokban zsinórban 3 zord tél fordult elõ. Szóval, ne keltsünk olyan látszatot a mai zöldfülûekben, hogy akkoriban enyhe, atlantikus telek voltak.
Az igaz viszont, hogy mostanság a téli zonalitás szinte mindig északi: a nyugati áramlási szalag nem "jön le" a mi szélességünkre, hanem Észak, Északnyugat-Európa fölött marad, és frontjai legfeljebb érintgetnek minket. Pár évtizede nem volt ritka, hogy rajtunk keresztül húzódott a nyugati áramlás, egymást 1-2 naponta váltó hideg és melegfrontokkal.
Bár, azon is elgondolkodtam már, hogy ez a minket érintõ zonalitás talán félblocking volt, hiszen ember legyen a talpán, aki meghúzza a határvonalat az északnyugati, és a tisztán nyugati áramlás között.
És hát, a "normális bélmûködés" akkoriban is "székrekedéseken" és "hasmenéseken" át valósult meg. Akkor is voltak túl meleg ill. túl hideg, nagyon nedves és nagyon száraz idõszakok, valamint hirtelen drasztikus idõváltozások. Engem nem lehet meggyõzni ennek ellenkezõjérõl, hiszen megéltem, emlékszem rá. Hogy a szélsõségek esetleg valamivel ritkábban fordultak elõ, az más kérdés.

A kaotikus viselkedés teljesen eltérõ a véletlenszerû (sztochaszikus) viselkedéstõl, így valóban nem lehet mondani, hogy ez az periodikusnak látszó idõszak a véletlen mûve lenne, ezért tettem én is idézõjelbe. Viszont kaotikus rendszer lévén akármilyen pontosságig javítjuk a bemenõ adatokat, akkor sem lehet jelentõsen növelni az elõrejelezhetõséget.

A meteorológia kicsit ez is, az is, sõt vannak benne jól meghatározott elemek is (pl. a földfelszín "alakjától" - és a földrajzi helytõl - függõ besugárzás, vagy a Föld forgásából adódó Corioli-erõ), de ezek a kaotikus részekkel kölcsönhatva még bonyolultabbá képesek tenni az egészet. Lehet, hogy léteznek az idõjárásban hoszabb távú elõrejelzést lehetõvé tevõ összekapcsolódások bizonyos elemek között, ezeket jelenleg is kutatják (pl. DAI), de jelentõs mértékben pontosabb hossz távú elõrejelzéseket valószínûleg ezek által sem lehet majd készíteni. Amit írsz, hogy az egyes cirkulációs idõszakokban más-más jellegû idõjárás jellemzõ, abban biztos van igazság.

Tõlem csak 5-600m-re van a határ, arrafelé csak hatalmas barnaságot látni, a homokos területeken brutális homokvihar van.

Ma még esett olyan 4 mm a tegnapi 11-hez, így az elmúlt 1 hét közelíti a 20 mm-t.
Igaz ezzel is a mezõny vége felé járunk csak...
Szerencsére alig van légmozgás, szinte szélcsend van.

Nem hinném, hogy egy ilyen (teljesen véletlenszerûnek tûnõ) mintából lehetne következtetni a minta folytatására. Egyrészt a jövõ héten már amúgy is alig lesz csapadék, másrészt dobj fel 100-szor egy érmét, és ha sokat nézed, azt fogod hinni, hogy ki tudod találni a 101-110. dobást, pedig legyünk õszinték, nem lehet
Annyiban nehezíti a dolgot az idõjárás, hogy abban valóban van ciklikus viselkedés, de ezek nem szabályosak vagy kiszámíthatók, csak a középtávú skálán mozgó ciklonok-anticiklonok mintáját gyakran követi a Kárpát-medence csapadékeloszlása.
Ahhoz, hogy a következõ 1-4 hónap csapadékmérlegét csak így meghatározzuk, vissza kell jutni az okokhoz, felgöngyölíteni a légkör fizikáját (itt-ott lehet integrálni, meg differenciálegyenlet-megoldani is kell), majd a kapott eredményeket a megfelelõ bizonytalanság mellett értékelni. Az eredményekbõl, a kimenetbõl ne akarjunk már elõrejelzéseket szülni, mert nem lehet!!

Egy icipicit DNY-abbra helyezkedett el az éjjeli csapadékrendszer, mint ahogy a legtöbb modell várta (a rendszer ÉK-i pereme idõnként súrolt, amelybõl 2x szemerkélt is, de ez csak csapadéknyomot okozott). A magasban átmenetileg DK-ire forduló áramlás hamarabb váltott át ÉK-ire. Az ok nagyon egyszerû: a hidegebb levegõ 2 helyen tört be a medencébe: ÉNy-ról, majd estétõl ÉK-rõl, így a K-Tiszántúl is beorrosodott. A két irányból fújó szél találkozásánál viszont összeáramlás alakult ki. Az ECM 4-6mm-t várt hozzám szombat estétõl mostanáig (hozzád meg egy tizest), amelybõl 0.1mm lett, gyakorlatilag a tegnap késõ délutáni néhány mm-es peremfelhõs zivatarunk termését hamar felszárította a viharos szél, reggelre felszáradtak az utak. Sajnos mi is hamar átkerültünk a hátoldalra, már este stabilizálódott a légkör felettünk. A szél viszont rengeteg ágat tört le, az utca végében egy fiatal fát is kettétört.

Hát akkor a véletlen mûve, de attól még a márciusi "Nem esik semmi." idején megmondtam, hogy ha legközelebb elkezd esni, akkor meg minden nap esni fog.
Szerintem egyébként nem a véletlen mûve, hanem a meridionális idõszakokban ez jellemzõ, és meg van rá a magyarázat.
A zonális, nyugati irányítású idõszakokban nem ez a jellemzõ, annak is oka van.

Thermo!
A 60-90 közötti idõszakban sokkal ritkábbak voltak a kilengések, és sokkal kisebb amplitúdójúak voltak.

Azt "idõjárásbolondként" már tini koromban leszögeztem, hogy: 'az idõjárás akkor normális, mikor nem normális!'
Teljes mértékben egyetértek Veled abban, hogy a szélsõséges kilengések sokkal gyakoribbak, mint általában gondoljuk, és hogy talán a legritkábban fordul elõ a "sokéves átlagnak megfelelõ" idõjárás.
Bizony úgy van: a normális bélmûködés két hét szorulás+ két hét hasmenés révén áll elõ.
Aki ezt nem tudja, semmit se tud az idõjárásról.
Könnyû lenne azt mondani, hogy májusra egy sokévi átlag körüli csapadékmennyiség a legvalószínûbb. Fájdalom, ez nem így van! Statisztikai megfontolásokkal itt nem sokra megyünk.
Viszont látva a most jellemzõ, "spannolt" hõeloszlást: a különben is hûvös Észak-Atlantikumban negatív hõanomália, a klimatikusan is melegebb délkeleten pozitív anomália -alig tudom elképzelni a minket érintõ ciklontevékenység huzamos szünetelését a következõ 1-2 hónapban.
Aztán, mondok én Neked még egy hármas szabályt: tavaly nyár második felében tartós elõoldal, tavaly õsz második felében tartós elõoldal, idén tél második felében megint csak tartós elõoldal... negyedik már nem lesz!
Szóval, májust, és talán még júniust is, elég mozgalmasnak, és huzamosabb déli áramlást jórészt nélkülözõnek képzelem. Tehát, átlag körüli, esetleg az alatti hõmérsékleteket, és legalább átlagos csapadékmennyiségeket várok.

Az idõjárásban, mint kaotikus légköri folyamatok rendszerben mindenféle "sorminta" csupán a "véletlen" mûve, egyfajta kváziperiodicitás, mely sohasem tudható, mikor kezdõdik és mikor ér véget. Vagyis semmilyen garancia nincs arra nézve sem, hogy tovább folytatódik.

Fetcroll: Ha telített a talaj vízzel, egy 40 mm-es felhõszakadás is tud olyat csinálni, ami a képen látszik. Márpedig Barcson telített volt, írtam is tegnap, hogy már reggel állt a víz a szántóföldön a kamera alapján. Az természetesen simán elõfordulhat, hogy a város másik végében több esõ esett 47 mm-nél, de azért nem 50-60 mm-rel (fõleg úgy, hogy a tegnapi csapadék egy része nem is konventív volt), vagyis a 100 mm feletti összeget én továbbra is irreálisnak tartom, kb. 70-80 mm-t tudok maximumnak elképzelni. Nem tudom, hogy az ominózus automata WS-e, de az tapasztalatom szerint nagyon szélsõséges módon tud csapadékot mérni, nagy (és fõleg hamar lezúduló) csapadéknál nálam is volt, hogy 10-20 mm-es fölémérése is adódott a zöldikéhez képest, máskor meg szinte alig mért csapadékot.

Amikor 2010-ben rekordcsapadékos év volt, nehezen lehetett elképzelni, hogy utána rekordszáraz.
Amikor novemberben 180-190 mm esett a Dunántúl nyugati felén, nehéz volt elképzelni, hogy utána 1,5 hónapig ne essen semmi.
Február végétõl április elsõ napjaiig nem esett szinte semmi, nehéz volt elképzelni, hogy az után minden nap esik.
Most is nehéz elképzelni hogy nem fog, de a sorminta adott, Te is látod.
A 2012-es februárban nehéz volt elképzeli, hogy 2 év múlva 2006/2007 után ismét rekordenyhe tél lesz.
Ezeket minden nehéz elképzelni, de aztán mégis elképzelõdnek.
Persze én sem bánnám ha most szakadna meg a sorminta, mert az "egy hónapig minden nap esik, egy hónapig semmi" felállás nyáron elég kellemetlen tud lenni.
Nem mellékesen ha a 3 a magyar igazság alapon indulunk neki, akkor a novemberi, a februári és az április "minden nap esik" után megvan a 3 esõs hónap, és nem lesz negyedik

"A sorminta következõ állomása a "Nem esik semmi."

Sajnos, ez nem ilyen egyszerû. A kilengések persze egy sokéves átlagnívó körül hullámzanak, de ez a hullámzás nem szinuszgörbe: a hullámhegyek és völgyek nem követik egymást szabályos idõközönként, és nem is egyenlõ hosszúak.
Egy ilyen hõeloszlás mellett, mint ez

Link

én nehezen tudom elképzelni, hogy stabil AC épüljön ki a kontinens középsõ területe felett, hosszabb idõre szüneteljenek nálunk az advektív hatások. S azt sem, hogy tartós elõoldali szituáció alakuljon ki.

November minden másnap esett, errefelé 180 mm.
December és január elsõ fele nem esett semmi.
Január közepétõl február végéig esett minden másnap.
Február végétõl április elejéig nem esett semmi.
Április elejétõl egészen idáig esik minden nap.
A sorminta következõ állomása a "Nem esik semmi.".
És mivel épp ma-holnap telik le az 1 hónap, így hamarosan, hetek kérdése és véget ér az "Esik minden nap." idõszak.

GFS hozza is a kérésedet. Tartós, meleg idõhöz kell a DK-Európai hõbázis. A hõhullám ideje csak a kérdés, a folyamat a drift feloszlásának irányába tart. ÉNY-i hûtõ gyengül, felõrli magát az óceán felett, grönlandi AC leépülõben lassan, Afrika felõl máris jön a meleg elõoldallal.

Én még nem ürítettem ki de a csapimérõm kiszélesedõ részének feléig van! Még egy 10mm beleférne! De majd késõbb megmérem pontosan, de 50mm fölött van az tuti!

Attól, hogy az OMSZ csak 40 mm körüli csapit mért Barcson, még simán elõfordulhat, hogy 100 mm vagy efölötti csapadék esett a város valamelyik részén. Nem kis város Barcs, és ezeket a képeket elnézve nem 40 mm esett ott, ahol a képek készültek.

Link

Majd ha Marokkó és Ibéria vöröslik, akkor fogok berezelni.
Az Arab-tábla felõl aligha kapunk hõhullámot, ráadásul egy Grönland-Arábia hõgradiens tengely nagyobb valószínûséggel az északnyugati driftet támogatja. [esõ]